Fórum - 2001: Űrodüsszeia - Vélemények (7. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

351. Csabaga (2014-09-05 17:35.00) - (válasz Langelus 350. hozzászólására)

Például ott,ahol bemutatja a modern technikát? Képtelefon a gyerekkel,majd beszélgetés a Földdel,hogy milyen jól vannak. A történethez végül is semmi közük,bár ha ezeket kivágják,alig marad párbeszéd.

350. Langelus (2014-09-05 16:11.33) - (válasz Csabaga 349. hozzászólására)

Még 15-öt kellett volna itt-ott elcsippengetnie, hogy tempósabb legyen.

349. Csabaga (2014-09-04 17:16.05) - (válasz Langelus 348. hozzászólására)

Mikor a közönség elaludt rajta,Kubrick kivágott olyan 15 percet...:) Így lett ennyi,mint most.

348. Langelus (2014-09-04 10:26.17) - (válasz Misafeco 347. hozzászólására)

Igazán feszesre vágva ez a film legfeljebb 2 órás lenne.

347. Misafeco (2014-09-03 14:54.01)

Nem tetszett. Túl hosszú, vontatott, néha az volt az érzésem, hogy a rendező direkt idegesít azzal, hogy percekig ugyanazt kell néznem. Ezzel még nem is lett volna nagy baj, ha nem ilyen a vége. Hogy lehet így befejezni egy filmet? :D A zenén és pár érdekes képkockán kívül nem sok értékelhetőt találtam benne. Nem gond, egy ekkora klasszikus túl fogja élni, hogy nekem nem jött be.

346. Langelus (2014-08-23 21:41.44)

"Az erőszak egy természetes része az emberi evolúciónak, mely immár semmilyen hasznos célt nem szolgál, de ugyanúgy jelen van." Stanley Kubrick

345. HMáté33 (2014-07-25 22:59.15)

Bizonyára sokak ízlésétől távol esik az Űrodüsszeia, és minden bizonnyal olyanok is akadnak, akik nem tudják végignézni. Bár a sci-fi megkerülhetetlen alapművének tartják, a műfaj rajongói sem biztos, hogy zöld ágra tudnak vergődni vele. Ez a film ugyanis egy gondolatébresztő meditáció, ahol a képek nem megmutatják, sokkal inkább elősegítik a cselekményt, ami nem is a szemünk előtt zajlik le, hanem gondolatainkban. A rendező meghívja a nézőt, hogy tartson vele egy belső útra, és a film által feltett kérdések mentén vegye fontolóra az emberiség sorsának alakulását. Kevés filmes fogható Kubrick-hoz, a zsenihez, aki ennyi műfajban alkotott maradandót, és akinek keze nyoma örökre rajta marad a mozi történelmének alakulásán. Jelen filmje is egyedülálló, talán semmihez nem hasonlítható remekmű. Már az elején próbára teszi a konvencionális filmnyelvhez szokott nézőt a mozi, amikor (Kubrick-tól megszokott módon klasszikus zenei aláfestéssel) mindössze a fekete képernyőt láthatjuk. A belső utazás már itt elindul, és az emberiség több millió éves történetének fonalát a legelején vesszük fel. Hiszen mint minden más, mi is a semmiből keletkeztünk, és a teremtett világ előtt nem volt semmi. Kubrick egyik nagy eredménye egyébként az, hogy úgy beszél, vagyis úgy gondolkodtat el minderről, hogy közben az emberiség eredetéről, a világ keletkezéséről nem foglal állást, így mindenki a maga meggyőződésével fordulhat a filmhez. Az viszont tény, hogy a felsőbb intelligencia, a segítő itt is jelen van. Az emberiség, történelmének hajnalán segítséget kap, és a segítséggel élve tovább fejlődik, új útra lép. Egy kezdőlökés ez; olyasmi, ami elindít egy fejlődést, és az embert kiemeli az állatok közül. Ám innentől magunkra maradunk, hogy azt kezdjünk a tudással, amit szeretnénk és kihozzuk magunkból a legtöbbet. A mozi egyik fő kérdése szerintem az, hogy jó irányba fejlődtünk-e a kezünkbe kapott ajándékkal? Az eszközhasználat tökéletes metafora erre az ajándékra, a feldobott csont átváltozása űrhajóvá pedig zseniális módon mutatja be az emberiség technikai fejlődését mindössze pár másodperc alatt. Az első szavak csaknem fél óra után hangzanak el. Testvéremmel néztem a filmet, akivel sokat beszélgettünk az élményről és segített a mozi feldolgozásában és befogadásában. Ő hívta fel a figyelmem arra is, milyen fontosak ezek az első szavak. "Here you are, sir, main level please." Talán jelentéktelennek tűnik, de mégis fontos kérdés, hogy vajon tényleg a "fő szintre" jutottunk-e? Az első eszközt, a csontdarabot is gyilkolásra használtuk, vajon javultunk-e az évmilliók során? A 21. század fordulóján az ember gépiesen kommunikál hozzátartozóival, és a tudós kislányának számítógépen keresztül való felköszöntése sem véletlen. Kubrick 68-ban olyan technikai forradalmat vizionált, aminek problémáira már szinte ismerősként tekintünk Spike Jonze tavalyi filmjében. De nem csak ebben forradalmi, hiszen Cameron, Spielberg vagy épp Ridley Scott előtt beszél mesterséges intelligenciáról, annak öntudatra ébredéséről, arról, hogy rendelkezhet-e gép emberi érzésekkel, és a kérdésről, mi van, ha ellenünk fordul technikai teremtményünk? HAL, a szuperkomputer szerintem egy válasz sok kérdésre. Igen, fejlődtünk, de miközben Istent játszottunk, és teremtettünk, nem épültünk, hanem saját magunk alatt vágtuk a fát. A második monolit így egy iránytű, ami az eltévedt embert visszavezeti a jó útra. A film legvégét sokan sokféleképp értelmezik. Lehet, hogy Kubrick direkt hagyta homályosan a magyarázatot. Ez szimpatikus megoldás, hiszen így rajtunk múlik az értelmezés. Arthur C. Clarke, aki egyedülálló módon a forgatás közben írta regényét, konkrétabb megoldással szolgál a végső magyarázatra, a miértekre, én mégis azt mondom, a film nagy érdeme, hogy ránk bízza a válaszokat. A megvilágosult ember megöregedését egy briliáns megoldásnak köszönhetően pár perc alatt végignézzük, ahogy egy rejtélyes „hotelszobában”, az emberiség még dicső alkotásaival körülvéve éli megüresedett életét, hogy aztán az utolsó monolit segítségével egy valóban felsőbb szintre lépve új formát öltsön. Sajnos elkoptatjuk a zseniális szót. Sokszor dobálózunk vele, hogy kifejezzük elismerésünket, de akkor hogy különböztetjük meg a kiválót a megismételhetetlentől? Igen, vannak kiváló filmek, de vannak olyanok is, amikről mindig fognak beszélni, és az utánunk jövő generációknak is mérföldkőként fognak szolgálni, mert az egész filmművészetre hatottak. Ilyen például az Űrodüsszeia a zseniális Stanley Kubrick-tól.

344. Csabaga (2014-07-25 17:13.38) - (válasz Samick 342. hozzászólására)

Szerintem e legegyszerűbb,ha elolvasod a könyvet,elsőre. Az már sok mindent megfejt,majd jöhetnek az elemzések. Ajánlom még az itthon megjelent Kubrick életrajzot,sok mindet meg lehet tudni erről a filmről.

343. Entersp (2014-07-25 09:18.32) - (válasz Samick 342. hozzászólására)

Igen, az első szerintem mindenkinek elég fura élmény. Nem könnyű. Ha gondolod, találsz több elemzést is itt-ott, kezdheted ezzel: [link]

342. Samick (2014-07-24 22:55.01)

A film első megtekintése után elég vegyes érzelmek vannak bennem. Egyrészt nem egészen értem mit is láttam az elmúlt 140 percben. A film utolsó kb 20 perce egy drogos halucinációnak hatott... Mégis egy furcsa érzés van bennem, hogy valamit közölni akar ez a film, támadtak gondolatok bennem csak nem áll össze a kép. Legalább mégegyszer meg kell néznem, de az nem mostanában lesz. A képi világ és a gyönyörű zene némileg feledteti a rengeteg üresjáratot a filmben... pedig én szeretem a lassan hömpölygő filmeket, de ez most kicsit sok volt nekem is. Remélem egy újabb megtekintés után majd közelebb kerülök a megértéshez.

341. Langelus (2013-12-17 23:35.19) - (válasz Mozsika 338. hozzászólására)

Hogy jött ez most oda?

340. KongFan (2013-11-15 18:32.12)

Hhhúúúúúúú!

339. Langelus (2013-09-22 10:14.56) - (válasz Mozsika 338. hozzászólására)

A filmes lelketlen gazemberekről volt szó. A blogomon a Scooby Doo 2. kritikájánál illusztráltam, mit kívánok annak a rendezőnek.

338. Mozsika (2013-09-21 21:50.37) - (válasz Langelus 336. hozzászólására)

ki az az Akira Kuroszava?? Andrej Tarkovszkij... esetleg Ingmar Bergman... áááh minek ők, hisz van Raja Gosnell....

337. MR. Marvel DC (2013-09-20 16:10.03)   - (válasz Langelus 336. hozzászólására)

A második úriembert nem nevezném rendezőnek.

336. Langelus (2013-09-20 10:23.21) - (válasz MR. Marvel DC 334. hozzászólására)

Pl. Michael Bay vagy Raja Gosnell.

335. Randal (2013-09-19 17:24.59)

Ideje megnézni wikipédián, hogy mit jelent a populáris kultúra és a magas kultúra.

334. MR. Marvel DC (2013-09-19 15:49.15)   - (válasz Langelus 333. hozzászólására)

Látom hatalmas tévedésekben élsz. Pl a Transformersekben és hasonló popcorn szarokban mi az elgondolkodtató? Van olyan film aminek van lelke,de sok olyan film van,amit lelketlen gazemberek csinálnak eszetlenül.

333. Langelus (2013-09-19 15:33.59) - (válasz Sötétszív 332. hozzászólására)

MEGTAGADOM azt a sztereotípiát, miszerint különválasztandó az elgondolkodtató és a szórakoztató célzatú film. Nem létezik ilyen megkülönböztetés. Egy filmnek van esze és/vagy lelke, vagy nincs.

332. Sötétszív (2013-08-19 09:18.24)

Stanley Kubrick filmje nem egy könnyű darab. Nagyon elgondolkodtató, filozofikus mozi. Különösen az űrben játszódó jelenetek vannak reálisan megmutatva. Például csak űrhajós lélegzését hallani, amikor kint van az űrben, nem hallani az hajó hangját. A színészek nagyon hitelesen játszanak. Szerencsére nincsen narráció, a nézőre van bízva, hogy mit gondol a filmről, sajnos a mai filmekben már sok minden meg van magyarázva, így nem lehet igazán elgondolkodni az alkotásokról. Hiba lenne ezt a Star Wars, vagy más egyéb Scifi filmmel összehasonlítani. Hiszen azok szórakoztatásra készültek, ez viszont egy nagyon mély, elgondolkodtató innovatív alkotás. Többször is meg kell nézni ahhoz, hogy igazán hasson. Maximális pontszám Kubrick mesterművére! Egy kihagyhatatlan, örök érvényű alkotás!

331. Evile-Elvis- (2013-08-14 19:55.19) - (válasz Tristis 328. hozzászólására)

Viszont te jobban tetted volna, ha csendben maradsz, mert nálad csak katyvasz van.

330. Tristis (2013-08-13 20:06.05)

Rád bízom, igazából önmagában is kiábrándító volt a film számomra, nem csupán a regényhez képest. A látványvilágot nem tartom sokra...

329. Quantumleap (2013-08-04 14:29.54) - (válasz Tristis 328. hozzászólására)

Többször is próbáltam már rávenni magamat, hogy elolvassam, de elég nehéz. Ezt a gyönyörű fényképezést és látványt nehezen adják vissza az írott oldalak. Bár ugyanez volt a helyzetem a Gyűrűk uránál is, utólag elolvastam a könyveket, és egy szintre emelték magukat a filmekkel. Esetleg ennél a filmnél is történhet ilyesmi, ha elolvasom könyven?

328. Tristis (2013-08-04 14:09.04)

A film alapja egy novella, amit Arthur C. Clarke írt. Lehetséges, hogy vizuális effektekben korszakalkotó, találta hozzá egy jó zenét, de a novellához képest - és nem csak azért, mert nehéz kivitelezni - a súlypontok sokkal unalmasabbá, slamposabbá tették a történetet, a befejezés pedig egy értelmetlen, összecsapott katyvasz. Nem ártott volna némi narráció a filmhez, ami leírja az űrutazó gondolatait, ehelyett csend van és katyvasz.

327. Langelus (2013-07-17 14:42.54)

[link]

326. Mozsika (2013-07-10 20:55.16)

Valóban egy olyan film, amit nem elég egyszer megnézni. Másodszorra már az én gyomrom is jobban bevette. Csak úgy sodródtam a filmmel és még több minden kitisztult az ismételt megtekintés után. Ha pedig alaposabb analízisbe kezdenék, mint Langelus kollega, akkor szemrebbenés nélkül mondhatnám, hogy tökéletes film. Hisz szakmailag nagyon-nagyon a csúcson van. Remek sebészi vágás, magával ragadó vizualitás, aprólékos rendezés és hibátlanul kiválasztott zenei betétek jellemzik ezt a filmet. 10 évvel korábban Stanley Kubrick látványosabbat alkotott, mint a pancser lucas a Csilagok háborújával. Az utóbbi mára igencsak gagyi lett, de a 2001 tartja magát, és sokszor mai filmeket köröz le látványilag. Akinek elsőre annyira nem jött be az pihentesse picit a dolgot és ha teheti nézze újra. Olyan mint a sör: 12 évesen keserű és büdös lehet, de az idő múlásával ízletes lesz. Kubrick a legenda!

325. Langelus (2013-07-04 09:09.36)

Alaposabb analízis és tematikai áskálódás után *****

324. Brundle (2013-06-15 21:48.05)   - (válasz Gyorkos 228. hozzászólására)

Nos megfogadtam a javaslatot és meg lett rendelve az összes könyv egy kiadásban, talán a címét is ismered: Arthur C. Clarke Teljes Űrodüsszeia Univerzuma, ebben minden benne volt ami Űrodüsszeia könyv. És jó volt egészben le vinni minden könyvet anélkül, hogy fejenként egy vagyont kellett ki adni a könyvekért külön, szóval kösz a javaslatot mert valóban jó könyvek voltak.

323. 8WnHef5 (2013-06-15 03:04.34)

pardon - utólag vettem érszre, hogy monolit helyett dolomitot írtam végig, természetesen monolitként értendő...

322. 8WnHef5 (2013-06-15 03:02.17)

ÉRTELMEZÉSEM (-végig spoileres!) A végső jelenet – a nézőpontváltások: az űrhajós látja a szobát, majd ahová nézett, onnan látjuk az űrhajót. Az űrhajóból látjuk ahogy nézi az űrhajót, majd megint az ő szemszögéből a szoba – az űrjahó már nincs ott. Bemegy a mosdóba, zajt hall, kinéz a szobába, idősebb önmaga néz vissza rá az étkezőasztaltól hátrafordulva. Ez után látjuk az étkezőasztalnál ülőként, leveri a poharat, az ágyra néz, haldokló önmagát látja, nyújtja a kezét arrafelé, ahonnan az imént fiatalabb önmaga nézte haldokló önmagát, de most már a dolomit áll vele szemben. Ekkor pedig a dolomit nézőpontjába kerülünk és a haldokló helyén az újszülöttet látjuk, majd még egy nézőpont-csere: az újszülött szemszögéből látjuk a dolomitot, mely mintegy megnyílik az újszülöttnek és kibocsátja őt a világba, visszabocsátja a magasabb szintre emelkedettet mint új kezdetet, melynek célja ugyancsak a fejlődés lesz, a még magasabb szintre emelkedés. Az ember a szobában mindig későbbi önmagát látta, és mindig a későbbi nézőpontjából látta meg a még későbbieket. Értelmezésem szerint e nézőpontváltások azért voltak, hogy a nézőnek leessen: az ember azonos a dolomittal. Hiszen az ember mindig későbbi önmagát látta, és a végén a dolomit nézőpontjából látjuk őt újszülötté váltan – ebben az értelmezésben a jelenet minden egyes eleme logikusan kapcsolódik egymáshoz, mégpedig azonos logika szerint. Ez a jelenet a film egészének kulcsa, megértésével visszamenőleg is átértelmezendő minden. A dolomit minden, sőt a mindent szervező elv: a létezés számunkra ismeretlen szervező elve. Ezt az értelmezést szem előtt tartva felhívtam a figyelmet annak ellentmondásosságára, hogy a dolomit rádiójelet bocsátott ki a Jupiter felé irányítva az embert. Hiszen a létezés szervező elve nem valami kézzelfogható, sőt egy az egyben értelmezhető, egy adott irányba mutató rádiójelet közlő anyagtömb. Arra jutottunk, hogy pusztán elvként lehetetlen lett volna megfilmesíteni ezen elv munkálkodását, szimbólumként megjelenítve azonban szükségszerű, hogy hordozzon ellentmondást, hiszen olyasmit kell itt megmutatni, ami mint olyan megmutathatatlan, megmutathatóvá tétele tehát mindenképp torzítással jár, ez elkerülhetetlen – sőt erről szól maga a művészet: a megfoghatatlanról, megmutathatatlanról való szimbolikus beszéd, mely csakis az emberi dimenzióra való lefordítás révén lehetséges.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Riffraff, 2023-10-29 00:31	531 hsz
Érdekességek	Danyi, 2023-03-26 08:59	16 hsz
Kérdések	Csabaga, 2013-11-14 17:25	10 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

2001: Űrodüsszeia adatlap

Eredeti cím: 2001: A Space Odyssey

Évszám: 1968

Rendezte: Stanley Kubrick

Szereplők: Keir Dullea, William Sylvester, Gary Lockwood, Daniel Richter, Douglas Rain

További információk

Szereplők fórumai

- Stanley Kubrick - Vélemények

- Arthur C. Clarke - Vélemények

- Stanley Kubrick - Kedvenc Kubrick-filmek

- Keir Dullea - Vélemények

- Stanley Kubrick - Keresem