Fórum - 2001: Űrodüsszeia - Vélemények (11. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

231. Valentino (2011-01-25 18:55.19) - (válasz Valentino 230. hozzászólására)

*szolgálhat

230. Valentino (2011-01-25 18:55.03) - (válasz Tysonrichie 229. hozzászólására)

Olvasd el a 224-es hozzászólást. Ott adtam egy másik fórumozónak némi támpontot arra, hogy mit jelent a film. Ha sikerült azt megérteni, még több információval szolhálhat ha megnézed a film folytatását, a 2010: a kapcsolat éve című sci-fi-t.

229. Tysonrichie (2011-01-25 18:52.18)

Vki leirhatná pár mondatban, hogy miről szól a film mert számomra egy kicsit zavaros.

228. Gyorkos (2010-11-23 19:38.55) - (válasz Brundle 223. hozzászólására)

Üdv Brundle! Ajánlom, hogy a jobb megértés érdekében olvasd el Arthur C Clarke könyveit a történet folytatásáról: 2010. Második űrodisszeia (1982), a 2061. Harmadik űrodisszeia (1987) és a 3001. Végső űrodisszeia (1997). Döbbenetesek a víziói!

227. Valentino (2010-11-23 17:29.16) - (válasz Mekare 226. hozzászólására)

Tenkjú. :D

226. Mekare (2010-11-23 17:28.14) - (válasz Valentino 224. hozzászólására)

(utálom az egyszavas hozzászólásokat, de...) lájk :)

225. Valentino (2010-11-23 17:00.20) - (válasz Valentino 224. hozzászólására)

Jaj, és még annyit fűznék hozzá, az alant említett istenkép és az HAL mint Ádám kifejezéseket csak szemléltető metafórának szántam. A filmnek nem sok kapcsolódása van a Bibliához, vagy más vallási formákhoz. Kubrick ateista volt - asszem ez mindent elmagyaráz, hogy a film felsőbbrendű lényeit miként kellene értelmeznünk, de ez rajtunk áll. És bocsesz a helyesírási hibákért. :D

224. Valentino (2010-11-23 16:25.00) - (válasz Brundle 223. hozzászólására)

Valójában a film egy többlépcsős, sajátságos evólúcióelmélet, egyfajta egzisztencialista filozófiai felfogásban. Vagyis a film amit kitárgyal, azt kezelhetjük úgy, mint egy modern istenkép megelevenedését. Ez a filozófiai ág pedig az olyan kérdéskörökben mozog, mint a: honnan jöttünk? kik vagyunk? hova tartunk? A film narratívájának a dinamikája is ezekre a kérdéskörökre építkezik, és ezt fejti ki kissé metafórikusan, néhol hipnotikus, máshol pszichedelikus képsorokkal. Az első fejezet, az emberiség hajnala, a "félember" legprimitívebb időszakát mutatja be, amiben a "közösség" a totális nyomor, és a természeti kiszolgáltatottságban tengődik, mígnem meg nem jelenik a monolit. Ez az első jele a már említett felsőbb rendű intelligencia jelenlétének, mely beleavatkozni szándékszik a fejlődési folyamatba. Az emberek megérintik ezt a monolitot, amit úgy kell értelmeznünk, mint egy katalizátort, ami a maga elvolt értelmében egy lökést ad az embernek, elültet egy magot a fizikai és szellemi fejlődés céljára. Ennek rögtön látjuk is az eredményét: a törzs vezető tagja hamarosan felfedezi a fegyvert és annak előnyét. Megvédi a törzsét, és vissszaszerzi az itatót - megtörténik az emberiség első gyilkossága az emberiség első fegyverével. Kubrick ezután csodálatos módon érzékelteti az idő múlását - a két jelenet közti vágás szemlélteti, hogy a monolit érintése milyen következményeket vont maga után. Űrállomásokat, Holdbázisokat, síklókat épít az emberiség 1998-ban. (Itt megjegyzem, hogy sokan nem észlelik miért nevezik az évszázad vágásának azt a pillanatot, de ez megérthető ha észrevesszük, hogy a majomember csontfegyveréről, a modern ember űrágyújára történik a vágás.) A második felvonás a Holdbázison a következő lépést mutatja be, az emberiség találkozik a második monolittal, és annak a megérintése is kísértetiesen hasonlít az elsőhöz. Ennek a következményei a harmadik felvonásban, a Jupiter fejezetben látható. Eltelik 3 év és az ember távoli űrutazásra vállalkozik, és megépíti az első mesterséges intelligenciát - az ember eljut abba a fázisba, hogy lassan meghasonul egy istenképhez. Itt aztán lehet vitatkozni HAL-on, mint teremtményen, hogy a filmben öncélúan gonoszkodó-e, vagy csak logikai ellentmondásba zavarodott bele és azért tette amit tett, de kétség kívül Kubrick és Clarke víziójában HAL, az ember első teremtett Ádámja. Aztán Dave utazása végén megtalálja a harmadik monolitot, amit ezúttal nem érint meg. A monolit egy csillagkapú funkcióját látja el amin keresztűl egy bizarr spirituális, és pszichedelikus élményen megy keresztül. A film végén levő képsorok, Dave öregedése mintha az emberi szellem természetes formájának levedlését jelentené. Meghal, hogy csillaggyermekként újjászülessen. Dave csillaggyermekként olyanná lesz, mint az Univerzumot értő, irányító, teremtő lények, akik a monolitot küldték az ember számára. A csillaggyermek visszatér a földre, ez a film záró képsora, és egyben egy optimista végkifejletet sugall: az emberiségnek az a sorsa, hogy az Univerzum magasrendű létállapotának részesei legyenek, szellemi értelemben eljussanak ahhoz a bizonyos istenképhez. Ami HAL-t illeti valóban egyfajta küszöb a modern cyber filmek korában. A 2001 volt az első olyan mélyebb gondolatiságú disztópia, mely arra is mély hangsúlyt fektetett, hogy az ember technikai fejlődésének miféle hátulütői lehetnek. James Cameron a 2001 megtekintésekor extázisban volt az ötlettől, így nem csoda, ha később a Terminátorban ennek a sötét vizionálásnak egyfajta akciódús módját elevenítette meg. Ami pedig a szinkroncirkuszt illeti, az egész eleve Kubrick-tól ered, aki megrögzötten szinkronellenes volt, nem engedte, hogy filmjeit szinkronosan mutassák be nem angolajkú országokban. Na, gondoltam, míg belefér időbe és kedvbe, addig hozzáfűzöm a gondolataimat a Te kérdéseidhez. Bár ennél sokkal többet és szebben lehet megfogalmazni a film szinte minden mozzanatát, de remélem, hogy a lényeg körülírásával esetleg tudtam segíteni valamennyit, hogy még tisztább képet kapj arról, hogy miről szól a film.

223. Brundle (2010-11-23 11:00.34)

Nos valóban zsenilás egy film és elsőre néhány dolog simán eszembe jut, az egyik az hogy ez azon filmek egyike amiket soha nem tudtam teljesen meg érteni mert bár nem elsőre látam és nem is másodjára de vanak részek amiket máig nem birok meg érteni pl a film leg eleje és a leg vége az a 2 szakasz nekem félig meddig máig relytéj. Továbbá az hogy amellet hogy maga a film egy bizonyos szempontból forradalmi jelegű film még néha inspiráló is volt az 1968 utáni filmekre, pl. a nyolcadik utas: a halál cimű filmnél ahol az anya nevű kompjúter részben a hal-9000-es ről lett le másolva nem teljesen de félig meddig arrol másolták szerintem és még ott a mélység titka cimű 21 ével késöbbi james cameron film aminek sok része szerintem a 2001-ből lett merítve és ez alatt a mélység titka teljes hoszúságú 2 óra 43 perces angol szinkronos és magyar feliratos verzioját értem mert abban benne van a filmnek az a lényege amit szerintem a 2001-ből vettek át kicsit át formálva át írva. Továbbá egy két érdekesség anak aki netán anak akit érdekelne az egyik az az hogy, ez az a film annak elenére hogy 2 féle szinkronnal is rendelkezdik soha nem adták ki szinkronnal pedig az el mult 8 évben 2 féle dvd kiadást is meg ért de egyik dvd kiadvány se kapott szinkront ahányszor adta tv legyen az mtv vagy filmmúzeum mindig felirattal került elő ott is a film de méirt azt nem értem. Továbbá ki térva a szinkronra mint az előbb irtam 2 féle szinkronja van, az elsőben keir dullea vagyis dave bowmen magyar hangja a barátok közt barta zsoltja rékasi károly volt, és a második szinkronban pedig az a sinkovits vitay andrás a hangja dullea-nak aki többek közt matthew perry hangja volt a jóbarátokban és a megint 17-ben. Amugy ha valakit érdekel a 2 szinkron ösze állitás, itt az első linkje: [link] és a második szinkron ösze állítás linkje: [link] . És egy utolsó dolog egy olyan csemege amivel talán lehet kezdeni valamit aki tud bánni a megavideo-val, mert kerestem kutatam és mire bukkantam a film szinkronizált verzioja megavideo formátumban és ha nem tévedek a hallás utáni meg állapításomban ez a szinkron a film második szinkronját tartalmazza itt a film linkje ha valaki netán képes egyről kettőre jutni a megavideo-val: ***** és az oldal ahonét le lehet hivni a megavideo-s formátumot: [link] . Szóval érdekes számomra néhol relytéjes film de, egy valamit be kell ismernem hogy zseniális mű igaz sok benne az üres járat tipusú rész de ez legyen a legkisebb dolog aki szereti ezt a filmet ezt a dolgot simán át lépi szerintem. * Automatikusan eltávolított tartalom.

222. Shyllard34 (2010-11-12 19:51.48)

Életemben nem láttam ilyen gyönyörű film. A kamerabeállítások és az alattuk futó zenék harmóniája olyan szinten tökéletes, hogy a filmet csak egy mozgásban lévő festményhez tudnám hasonlítani. Emellett pedig a sztori olyan hihetetlen ügyesen kitalált, hogy egész végig azt hittem, h teljesen egyszerű az egész, aztán csak a végén döbbentem rá, h mégis mennyire összetett az egész. Feledhetetlenül zseniális alkotás, Kubrick több mint egy zseni.

221. Cantri (2010-09-12 20:58.39)

[link]

220. Darth Wador (2010-08-21 20:40.29)

Elismerem és a Szcifi alkotások eggyik legnagyobbjának tekintem a Csillagok Háborúja után,tisztelem.És remekműnek tartom,mint művészetileg,mint egyébb szempontból.

219. Valentino (2010-08-17 17:32.18) - (válasz KenytheOne 218. hozzászólására)

Clarke künyvei, novellái a témában sokat hozzátoldanak a téma megértéséhez, bár helyén kezelve a dolgot, inkább Kubrick volt az, aki más, úgymond elvontan nyitott alternatívát választott, így rajtunk múlik, hogy hitünk, fantáziánk és felfogásunk szerint miként értelmezzük a egészet. Én előszőr a filmet láttam, a könyvek iránt a kíváncsiság hajtott, de a szilárd megállapításomat a film révén fogalmaztam meg, a könyv szinte semmit sem módosított esetemben. Valahogy Kubrick adaptációi mindig olyan önállóak voltak. Persze a szemszögemből az is közre játszik, hogy a film abszolút hatása alá kerültem és most is ott vagyok, - Kubrick burkoltsága és erős vizualitása után a könyv nem csapta úgy a gépszíjat, de mivel nálad fordítva van, lehet, hogy jó élmény lenne Clarke fantáziáját olvasgatni. Elvégre a neve mára már a tudományos fantázia nem hivatalos szinonímája. :D

218. Törölt felhasználó (2010-08-17 17:17.38) - (válasz Valentino 216. hozzászólására)

Igen barátom, azért sok pontban egyetértek veled, legfőképpen abban, hogy bizony nem átlagos a film. Sajnálom is, hogy a 3* átlagost jelent itt filmkatalóguson, mert azért ezt tényleg nem lehet annak titulálni. De nem hiszem, hogy részemről 10 év kihagyással más következtetésre jutnék újranézés esetén. Vannak olyan filmek, amiket az ember, ha nagyon szépnek akar látni, akkor szépnek látja. Ez is ilyen szerintem. De ezúttal azt vártam, hogy a film bizonyítson, ne pedig én legyek hozzá kedves. :D Egyébként a megértéséhez valószínűleg sokat segítene a könyvek elolvasása, talán ha egyszer egy antikváriumban szembetalálkozok velük, megveszem, de így önmagában nem okozott nagy katarzist. :)

217. Gyorkos (2010-08-17 17:01.17) - (válasz Valentino 216. hozzászólására)

100%-ig egyet kell hogy értsek az előttem szólóval. Az évtizedes kihagyás nekem is megvolt az első és a második megtekintés között. :)

216. Valentino (2010-08-17 15:24.12) - (válasz KenytheOne 215. hozzászólására)

Első 2001 megtekintésem után én is majdnem egy évtizedig ezt gondoltam erről a filmről, aztán ma már törhetetlen NR 1 favorit. A történet lassúsága valóban olyan vonasokkal ruházza fel a filmet, amit nehéz lenyelni, emészteni és továbbálni tőle. Szinte pszichedelikus trip az egész, főleg ami a végét illeti. Az azonban simán cáfolható, hogy a film ne rendelkezne egy kerek történettel, vagy éppenséggel egy hangsúlyozható céllal. Végkövetkeztetésképp egy pozitivista egzisztencialista sci-fi-t látunk, amit elsőre talán nehéz leszűrni, vagy nem is akarjuk a ránk ülepedett és szenvedést okozó tempó miatt. De a film igenis célba ér, még akkor is, ha a rendező az utolsó képsorok után számos szuverén magyarázatra invitálja a nézőt. A történet egyszerű, de ugyanakkor sokatmondó, vitatható. Hard sci-fi lévén persze a tech demo amit leművel ma már nem újdonság (bombasztikus volt amikor megjelent, Lucas 9 évet várt, hogy a hajói úgy röppenjenek mint Kubrick vizuálisan korrekt masinái), de mint soft fantasy, úgy olyan távol áll az átlagos fogalmától, mint a végén Dave halandó emberi mivoltától. :D

215. Törölt felhasználó (2010-08-17 11:54.17)

Hát először is, szomorú dolog, hogy 2010ben kerítettem sort erre a filmre, valószínűleg 42 éve még nagyobbat ütött volna. Kubrick munkásságát eléggé komálom, a Mechanikus narancs és a Dr. Strangelove zseniális alkotások, tény, hogy kell egy fajta hozzáállás, hogy az ember leüljön és elővegyen egy Stanley Kubrick produkciót. Ezért is vártam már a Space Odysseyt, vártam azt, hogy ez is mutasson valami izgalmasat, érdekeset, esetleg nagyon mély gondolatot... De nem. Sajnos a film két és fél órája alatt annyi üresség, monotonitás, némaság, lassú vontatott jelenetek vannak, melyek a sci-fi műfajban 2010ben már nem okoznak meglepetést, egyfajta hatást persze el lehet velük érni, többek között, hogy álmosítja az embert, de a gravitációval való játszadozás a 10 perces jelenetekben, egy-egy dokkolás, vagy a főcímek utáni hosszú némaság, amíg végigjátszanak egy-egy ambient theme-t, azért frusztráló. A film elején adott egy brutálisan jó indítás, kb. ez az első 20 perc, a majmos rész az, ami elvitte a hátán a filmet. Azt hittem, hogy ezaz, ez egy igazán precíz történet lesz, ha majd kibontakozik. DE sajnos nem bontakozott ki semmi, még egy kő a holdon, és ennyi a történet. A jupiter meg ugye még egy plusz, de a miértekre nem kapunk választ, aztán jön egy David Lynch féle befejezés, mintha csak a Mulhulland Drive sci-fi átiratát nézném... Persze, gondolom a nézőnek bele kell magyarázni azt, amit érez, amit szeretne oda és így passzol minden, de számomra ez a film nem kerek és inkább csak unalmas. Kubrick nem ezzel nyerte el a tetszésem az tény. Persze jó pontok a filmben a zseniális fő theme-je, a robot és egy-két tudományos megközelítése a dolgoknak. 3* Ez van.

214. Portsmouth_fan (2010-07-16 08:39.48)

Az első film amit láttam Kubricktól,az a mechanikus narancs volt,mondtam,h hú milyen jó film volt,elkezdtem szedni a többi filmjét,a tágra zárt szemek sem vlt rossz,a dr.strangelove már számomra csak az 1x nézhetős kategória,de ezt végig se tudtam nézni,akármilyen nagy kultfilm,az elején kb 10 percig csak mutatja a fejlődést vagy én nem is tudom,utána alig van párbeszéd,jó mondjuk nincsenek sokan,és hullanak is,én többet vártam tőle

213. Valentino (2010-06-04 12:37.26)

Mondjuk ez érthető, Kubrick-ot vagy szeretni lehet vagy nem. Mondjuk valóban az olyan pillanatok, amiben akkor és ott hosszasan rácsodálkozhatott a néző a (mesterséges) gravitáció mikéntjeire, az űrutazás fortélyaira és technikájára, azok ma már nem úgy működnek a műfajban. Ha a Napfényben is percekbe telne egy dokkolás, lecsaptam volna a lejátszót. De Kubrick filmje akkor és ott új volt, egy hipnózis, amit vagy érzünk vagy nem.

212. Mangilla (2010-06-04 12:26.24) - (válasz Szürke Sólyom 211. hozzászólására)

Oké! Én nem fogom leharapni a fejedet, mert nem tetszett (de másokért nem kezeskedem:P)

211. Szürke Sólyom (2010-06-04 11:12.04)

Sci-fi rajongók körében divat lett magasztalni ezt a munkát, nos, én nem szeretem. Annak idején végiszenvedtem vagy 4 alkalommal (nem aludtam csak 1-2 órát), mert a TCM csak éjjel volt hajlandó leadni. Én nem röstellem bevallani: nem értem a filmet! Annyira meg nem foglalkoztat, hogy hosszas elmélkedésekbe bonyolódjak. Vannak persze érthető részek, de nekem nem áll össze egységes filmmé. Esztétikai szempontból sem tartom jó munkának, feleslegesen elnyújtott részek vannak benne (stewardess besétálása a kabinba). Kubrick munkái amúgy sem állnak közel hozzám.

210. Yiihaa (2010-04-19 23:53.57)

hú, végre megnézhettem, de örülök, hogy kisebb koromban nem sikerült, aki látta...tudja miért. Ennél hitelesebb és hatásosabb filmet nehezen tudnék mondani...egyszerűen; MESTERMŰ.

209. Quantumleap (2010-02-24 18:39.11)

Videotelefon már létezik.

208. Langelus (2010-02-24 16:01.23) - (válasz Balika127 200. hozzászólására)

Igaz. De az akkori emberek még hittek a XXI. század technikai-információs újításaiban, amik be is következtek végül, csak nem az itt elképzeltek mértékében formálták az életünket.

207. Törölt felhasználó (2010-02-22 14:42.38) - (válasz Balika127 200. hozzászólására)

1630 filmmel a hátad mögött illene nem ekkora baromságot írnod.

206. Gyorkos (2010-02-21 20:15.27) - (válasz Randal 204. hozzászólására)

+1

205. Cziki (2010-02-20 18:19.44) - (válasz Randal 204. hozzászólására)

:D)

204. Randal (2010-02-20 18:14.17) - (válasz Mekare 199. hozzászólására)

Íme a film értékelései: http://www.filmkatalogus.hu/2001-Urodusszeia--ertekelesek-f6.. Szerintem is följebb lenne a helye (imdb-n 75.). Dehát... a rengeteg szuperlatívusz mellett azért annyi "felróható" neki, hogy nem egy közönségfilm. Nem is működne persze közönségfilmnek :) Így tökéletes ahogy van. (Ha minden művészfilm ilyen lenne, szeretném a művészfilmeket.)

203. Az utolso szamuráj (2010-02-20 14:43.12)

Ebben a hozzászólásban csak az volt az érdekes,hogy tud írni.

202. Ostobatuk (2010-02-20 14:40.16) - (válasz Balika127 200. hozzászólására)

Jót mosolyogtam, köszi :)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Riffraff, 2023-10-29 00:31	531 hsz
Érdekességek	Danyi, 2023-03-26 08:59	16 hsz
Kérdések	Csabaga, 2013-11-14 17:25	10 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

2001: Űrodüsszeia adatlap

Eredeti cím: 2001: A Space Odyssey

Évszám: 1968

Rendezte: Stanley Kubrick

Szereplők: Keir Dullea, William Sylvester, Gary Lockwood, Daniel Richter, Douglas Rain

További információk

Szereplők fórumai

- Stanley Kubrick - Vélemények

- Arthur C. Clarke - Vélemények

- Stanley Kubrick - Kedvenc Kubrick-filmek

- Keir Dullea - Vélemények

- Stanley Kubrick - Keresem