Ó, igen, a magyar közönség.

Éreztem, hogy vegyes lesz idehaza a fogadtatás, mert pont lágyékunkon talál ez ez a téma. A rasszizmus. Méghozzá egy jól bevált " apa érzelmei kontra lányai esküvői" szerkezetben, melyet nagyon szeretnek a vígjátékok, de még a drámák is. De mégis itt az i-re a pontot maga a nemzet teszi rá, hiszen hol ne lenne ez pont aktuálisabb és figyelemfelkeltőbb, mint Franciaországban.
Adott egy fehér, keresztény, konzervatív apa, akinek 4 lánya van, mind érdekes ízléssel. A vejek: egy arab, egy zsidó, egy kínai, majd végül egy fekete keresztény fiú. Naná, hogy tele van rasszista, szexista, és minden-ista poénnal, ami ide kívánkozik is. Kifejezetten jó humorral tálalták az amúgy elég sértő poénokat, melyeket olykor még mi is soknak éreztünk. De olyan jó laza volt végig ez a film, hogy egyáltalán nem voltam ettől feszélyezve, sőt, sokszor dőltünk a röhögéstől.
Szenzitív téma, de szerintem aki nem csak arra gondol, hogy mekkora liberális propaganda akar ez lenni - nem mintha jól átéreznénk ezt idehaza, ahol gyakorlatilag alig találkozunk ezekkel a népekkel és nem kényszerülünk együtt élni velük - hanem megpróbálja az egész abszurditásnak és humornak átadni magát, az felhőtlenül fog szórakozni rajta.

Minden színész zseniális volt, Christian Clavier különösen, de ő egy kiváló színész egyébként is, és végre kiöregedett a pihentagyú barom vígjátékokból. Tetszett, ahogy próbált tekintélyes családfőként viselkedni, amitől az amúgy egymással viaskodó érdekes összetételű vejek egyből haptákba álltak és versenyt nyaltak neki.

Vannak azok a liberalizmust hirdető művek, amelyek nagyot akarnak csattanni és annál többet ártanak. A Bazi nagy francia lagzi egyáltalán nem ilyen volt, mert egy percig nem volt vérkomoly és a rasszista poénok kifejezetten jól sikerültek minden tekintetben, így ez nem ritkán mondott erősen oda az egyes feleknek - például a feketéknek, akik szintén akkora rasszisták, mint a fehérek. Pont ezért volt ez szinte majdnem tökéletes vígjáték. Rég szórakoztam ilyen jót családostul, mint ezen.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-12-24 23:52.47

Bazi nagy francia lagzik (2014), 5*

2015-12-24 00:16.09

Jaaa, akkor tényleg az vagy :))

Kicsi fiú - Vélemények

2015-12-22 22:23.50

SPOILER

Nem, szerintem a happy end-del csak azt érték el, hogy amerikaiasabb lett. A tragikus véggel sem veszítette volna el azt a vallás-tónust, ami végig jelen volt, mert a pap is mondta, hogy ha Isten nem menti meg az apát, akkor abban segít majd, hogy a fiú átvészelje a gyászt. Így pedig nagyon ráterelték a mondanivalót a hitre, ami nélkül szerintem meglett volna a film. Akadt itt még ezen kívül is bőven mondanivaló, még jobbak is.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-12-22 15:12.23

Ez miért rossz? :)

2015-12-21 10:00.28

Homokkavicsok (itt A kavicsos homok álnéven :) (1966), 5*

2015-12-19 21:18.01

Star Wars: Az ébredő Erő, 5*

Star Wars: Az ébredő Erő - Vélemények

2015-12-19 10:21.35

Ejnye ejnye, a Star Treket pont, hogy felélesztette az Öreg JJ.
Erről az alkotásáról meg majd délután lesz véleményem.

Az ember a Fellegvárban (sorozat) - Kérdések

2015-12-18 23:37.11

SPOILER

Én kifejezetten emlékszem arra, hogy ez az ellenállás konkrétan a japán területen működik - valamelyik szereplő így mondta. Persze az is igaz, hogy ilyenekkel kezdődött a német oldalon is az egész évad, így ez egy kicsit összezavart. Ha Hitler állna emögött, akkor az szerintem kockázatos lenne a birodalom szempontjából, mert ha nem tudják megállítani a filmek terjedését, azzal a saját sírjukat ássák. De az sem hülyeség, hogy ezt egyfajta előcsalogatásnak használják, viszont nem hiszem, hogy ha ez így is van, egyeztetett a két oldal. Mintha a japcsik később értesültek volna erről a filmről, legalábbis a hatóság.

Az mondjuk a te állításodat igazolja, hogy Joe-nál is van egy film, de mintha ezzel az akcióval Man i.t.h.c. -t akarták volna felfedni.

Na mindegy, már belezavarodok :D

2015-12-18 17:10.32

SPOILER

Én is mostanában sok fanteóriát olvasgattam arról, hogy vajon Tagomi mennyire is kulcsfigura és mindenki azt mondta, amit te, hogy biztos a filmek áthozatalához van köze. Meglehet, és az is, hogy a családja odaát még életben van, és azt is valószínűnek tartom, hogy ha Trudy tényleg él, akkor ő hozhatta át őt a japán San Franciscoba. Olyan sok a lehetőség, ezért is olyan jó ez a sorozat.

Most nem tudom, hogy hogy keringenek a filmek. Nem a Man i.t.h.c. az, aki terjeszti a filmeket, hogy fellázítsa a népet? És ezért keresik nagy erőkkel a rendőrök a filmeket? Nem emlékszem már pontosan. De szerintem pont azért nem Hitler ez az alak, mert most ez tűnik a leglogikusabbnak :D

2015-12-14 15:21.10

SPOILER

Szerintem azért nem ő, mert olcsó lenne ezt a poént elsütni már az első évadban :)
Mivel a filmek olyan eredeti dokumentumfelvételeknek tűnnek (kivéve azt, amiben Frank van), így szerintem azt átcsempészték a való világból, és nem hiszem, hogy Hitlernek köze lenne hozzá, inkább a szövetségesek anyaga. Ő csak begyűjti.
Biztosan több ember áll a háttérben, de gondolom lesznek majd új alakok a második évadban. (amit már igazán bejelenthetnének)

Az ember a Fellegvárban (sorozat) - Vélemények

2015-12-14 15:18.07

Ahogy mondod. Nekem mondjuk Joe-val az a bajom, hogy mindenhez ugyanazt az arcot vágja. Pedig az ő karaktere lehetne a háromból a legérdekesebb. Frank egy menthetetlen papucs, ahogy mondod, kb. mindig mindenre ugrik, amit Juliana mond. Pedig azt hittem, hogy a tragédiája után kicsit legalább bekattan, vagy ilyesmi, de nem.
Juliana meg nagyon önző, de igazából a két férfivel való huzavonája miatt nem bírom őt egyedül. Egyébként elviselhető lenne.

Az ember a Fellegvárban (sorozat) - Kérdések

2015-12-14 00:18.40

Én olvastam egy tonnányi elméletet a befejező rész után és mind nagyon jónak tűnik.

SPOILER

Nagyon sok kérdést felvet, hogy ha egy ember képes átmeditálni magát a szomszéd dimenzióba, akkor vajon hányan képesek még és hányan szaladgálnak át egyikből a másikba. Ma tudatosult bennem, hogy a nyaklánc lehet, hogy a másik dimenzióban az övé vagy a feleségéé, és azért tartja közel magához Crane-t, mert látta rajta, hogy felismerte a láncot, és érzi ezt a kapcsolatot.

És itt a nagy kérdés, hogy ki is az ember a fellegvárban. Most vagy azért mutatták ilyen helyzetben Hitlert, mert ő az, vagy rá terelik a témát. Előbbi nem is lenne hülyeség, mert ez a személy a japán területen élőket segíti az ellenállásban.
És arra is kíváncsi leszek, hogy kiderül-e Kido "árulása", mert ha igen, mehet a seppuku :D

És valóban egyáltalán nem érdekel a főszereplők sorsa. Úgyse lesz bajuk, plusz elég sablonosak....meg unszimpatikusak.
Éljen a Kido-Tagomi-Smith trió.

Az ember a Fellegvárban (sorozat) - Vélemények

2015-12-14 00:09.15

Az első része a véleményednek - Pontosan osztja az enyémet :D :D

Kicsi fiú - Vélemények

2015-12-13 19:05.18

SPOILERES lehet.

Emlékszem, mikor először ránéztem a film előzetesére, csak legyintettem, hogy megint egy nyálas gyerekfilm várható a Little Boyból. Ez volt az első hivatalos előzetesének a lényege. Majd a második már homlokegyenest ellentétes hangulatba és megvilágításba helyezte a történetet. Ebből nekem kiderült, hogy drámáról van szó, erős üzenettel és egy érdekes koncepcióval.

Így is lett. A Little Boy igazából egy antiháborús dráma, mely nem kevés liberális üzenetet hordoz magában, mindez be van ún. csomagolva egy gyerekfilm történetébe. Egy californiai kisvárosban járunk valamikor Pearl Harbor megtámadása után. Van egy gazdag fantáziával megáldott kisfiú, kinek a legjobb cimborája maga az apja. Van egy bátyja, aki nem alkalmas a hadseregbe, így az apjának kell menni helyette harcolni a japánok ellen. Mivel a kisfiú elég alacsony, társai folyton piszkálják, és az önbizalma a béka fenekének szintjére zuhan. Plusz adott egy környéken élő japán, aki rendszerint a lakosság zaklatásainak van kitéve, és valamiért nincs bent az akkor épült koncentrációs táborokban (ahová kb. 80 ezer japánt zártak a második világháború idején). A kisfiú feladatokat állít maga elé és a fejébe veszi, hogy ezek teljesítésével visszaszerzi az apját. Ezek egyike lesz a japán férfival való összebarátkozás.
Így elsőre sem tűnik egy könnyen emészthető vasárnap délutáni családi kikapcsolódásnak a mű, hát még ha megnézzük az kisebb-nagyobb üzeneteit, utalásait. Míg azt figyeljük, hogy a kisfiú hogyan hiteti el magával és környezetével azt, hogy ő varázserővel bír, amivel nemcsak az üveget tudja megmozdítani, hanem egy hegyet is, addig a háttérben a történelem szörnyűségei zajlanak. Láthatunk egy videót a koncentrációs táborokról, érezzük a háborús depressziót, tudomást szerzünk az atombombákról – melyekből a Hiroshimára dobottat történetesen Little Boy-nak hívták, ami a kisfiú beceneve is -, végig kérdéses, hogy a fiú apja halott-e vagy sem, és érezzük a korszakban felgyülemlő rasszizmust és elutasítást, ahogyan akkoriban az amerikaiak a saját kisebbségeikre reagáltak.

Azért is zseniális ez a film, mert míg a felszínen aranyos és cuki a sztori, melyet fényekkel, meleg színekkel és humoros forgatókönyvvel toldottak meg technikailag, a felszín alatt megmarad komolynak, és erősen szónokol a háború ellen. Számomra érdekes tény az is, hogy mindezt két mexikói prezentálja felénk (remek munkát végezve), Eduardo Verástegui és Alejandro Monteverde. Kicsit liberálisra vették a hangsúlyt, ami a japánok elutasítását illeti. Röviden ennek a lényege az lenne, hogy a személyt nézd és ne a származását. Meg persze a sokkoló utalás az atombombára is arra szolgál, hogy elborzasszon minket. Rá is fér egy ilyen szemléletű film az amerikai társadalomra, melynek zöme még mindig dicsőségnek éli meg ezt a tettet. Valóban megakadályozták ezzel, hogy ne folyjék több katonájuk vére, de civilekkel teli városokat a földdel tenni egyenlővé azért mégsem etikus, nem sportszerű, hanem egyenesen szégyenteljes (szubjektív vélemény). A téma kényessége arra ítélte szegény Little Boyt, hogy egy kicsit el legyen nyomva az idei felhozatalban, pedig szerintem dráma kategóriájában nagyon kellemes volt.
A casting a furcsa összetétele ellenére nagyon is bevált. Egy hatalmas tehetséget láthattunk pici méretben Jakob Salvati személyében és remélhetőleg nem utoljára; de voltak itt B színészektől kezdve jó és rossz komikuson át Oscarra jelöltekig is. Az érdekes tényleg a legtalálóbb szó erre az összetételre. Viszont minden egyes ember a maximumon teljesített és éppen ezért kár, hogy nem kapott nagyobb hype-ot a film. Sokakat kihozott a megszokott kategóriájukból és megmutathatták a drámaibb arcukat. Precíz munka ez a film, igazán mély és megható, igaz nem tökéletes. De ajánlatos.

U.I.: Egyedül csak a szélsebes vágás és a happy end zavart. Utóbbi valahogy nem kívánkozott ebbe a filmbe, szerintem a drámai vég elgondolkodtatóbbá tehette volna ezt a koncepciót.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-12-13 17:56.31

Little Boy (2015), 4*

Az ember a Fellegvárban (sorozat) - Kérdések

2015-12-12 23:46.10

Most válaszoljak?
Még nem derül ki, de szerintem az utolsó rész utolsó jelenete után éri meg ezekről spekulálni :D

A tenger szívében - Vélemények

2015-12-12 13:12.43

Asszem 3x bukkan fel. De még így is többet, mint Godzilla a tavalyi filmben :D

Mortal Kombat (1995) - Vélemények

2015-12-12 01:59.16

Ezt a filmet teljes egészében olyan 8-9 évvel ezelőtt láttam, és nem olyan rég néztem újra. Meglepő módon még érett fejjel is az egyik legmegbocsáthatóbb és kedvelhetőbb rossz filmnek tartom. A rossz film ez esetben nem olyan pejoratív, inkább csak azt takarja, hogy olyan B. De mi más is lehetne egy ilyen egyszerű játékból, ami eredetileg annyira nem épített magára a sztorira, csak a vérre.
És szegény alkotásnak ezt az egyszerűséget kellett visszaadnia ahhoz, hogy igényes adaptációnak minősülhessen. Ez 110%-ban sikerült. Ennél eszesebb film úgysem fog belőle készülni szerintem a jövőben sem. Maximum jobb látványú, és történethűbb feldolgozás.

Ami Paul W. S. Anderson munkáját illeti, szerintem nem kell semmiért sem szégyenkeznie. Ő általában rossz filmeket csinál, de mind vállalható (na jó, a legtöbbje). Ez a filmje meg kifejezetten sok erőfeszítésről tanúskodik, amit muszáj neki elismerni: Kiváló harckoreográfiák, amik szerencsére realisztikusabbak lettek, mint amynnire engedte volna a játék; set-tel dolgoztak, amit ki is csinosítottak, például az alvilág (ahova Skorpió ment Cage-dzsel) nagyon fantáziadús volt, tetszett a kert tele creepy szobrokkal, és na, azért az külső világ sem volt utolsó. Végig helyszínen voltak, ami nagyon jót tett neki.
És még akkor is, ha a forgatókönyv olyan lett amilyen, azért a casting segített erre is rábólintani. Linden Ashby (Cage), Christopher Lambert (Raiden) és Tagawa (Shang Tsung) szerintem nagyon élvezték ezt a filmet, mi pedig nagyon élveztük őket. Mondjuk ami a többieket illeti...hmmm....aki Kano játszotta, az fantasztikus volt, és a mai napig befolyása van a karakterére, pedig szegény már nem is él. De Robin Shou (Liu) és Bridgette Wilson (Sonya) szerintem annyira nem voltak telitalálatok. Nem is mondom, hogy rosszak voltak, egyszerűen csak nagyon egyszerűre vették a figurát.

Sajnos kevés karaktert láttunk a játékból, és még nagyobb baj, hogy ezt a második - egyben borzalmas résszel próbálták korrigálni, de inkább ne tették volna. Persze azt már más készítő banda követte el, ami nagyon meg is látszott. De azért a legnagyobb kedvencek itt voltak és hozták is karaktereik lényegét: Skorpió, Sub-Zero, Goro, Kitana, Reptile....még akkor is, ha csak szimbolikusan köszönt be némelyik, jól esett látni őket. Annak meg még jobban örültem, hogy ezek tényleg ilyen 1-1 elleni meccseket vívtak, ahogy a játékban is van. Ezt ésszerűen sikerült beépíteni a filmbe, ellentétben mondjuk a második résszel. De még a frissebb Legacy sem követte minden epizódjában ezt a felállást.

No és a zene. Arra szavak sincsenek, az gyerekkorunk fétiszenéje, ezt be kell látni. Amint megszólalt a nyitójelenet előtt, mi már a plafonon voltuk - jó értelemben. És tetszett, hogy a végén, a nagy Kang vs. Tsung párbajnál is felcsendült. (Na azt a harcot annyira nem kedveltem...kicsit epikusabb és nagyobb is lehetett volna, de hamar vége lett és nem erőltette meg magát azért Kang. Pedig főellenséggel küzdött, nemde?)

A korához és alapanyagához képest abszolút vállalható, ajánlható film. Az én huszonéves korosztályom számára abszolút nosztalgikus élmény még ma is. A közepes osztályzat persze jár a minőségnek, ami azért mégiscsak a B kereteket tükrözi, főként a gyenge forgatókönyvet.

A tenger szívében - Vélemények

2015-12-11 19:57.47

Emlékeim szerint nem volt eddig még egy nagyszabású filmfeldolgozása a Moby Dick sztorinak. Ami azért is érdekes, mert gyakorlatilag már mindent feldolgoztak legalább 2x, főleg ami az ilyen kultikus regényeket illeti.
Azt, amit kellett, kihozta belőle Ron Howard. Nem lehet mondani, hogy túlságosan sok újdonságot mutatott, de a tengerész témában szerintem már nem is lehetne új dolgokkal előállni. Nem is baj, ez így is jó volt. Direktora keze alatt kifejezetten eposzivá nőtte ki magát ez az alkotás, amihez persze egy nagy adag CGI is kellett, de ma már enélkül nem is létezik hollywoodi produkció. Mindehhez társult egy kiváló casting, élén Hemsworth-szel, de az igényesség kedvéért még adtak hozzá szép neveket, például Cillian Murphy-t, Ben Whishaw-t, Brendan Gleeson-t, és az ifjú, újdonsült Pókembert.
Sőt, már annyira nem lehet mit írni ezekről a hajózós történetekről, főleg egy ennyire ismertről, hogy itt le is zárom. Precíz alkotás volt, talán még sokszornézhető is. Megint szép munka Howard!

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-12-11 19:26.41

A tenger szívében (2015), 4*

Cary-Hiroyuki Tagawa - Vélemények

2015-12-08 09:48.47

Dicséretes teljesítményt nyújt a Man in the High Castle-ben. Végre megmutatja, hogy milyen az, amikor túlzottan is jó lelke van valamiben és nem csak gonoszan néz (azokkal a tök jól ívelt szemöldökeivel) és mindenkinek ki akarja szippantani a lelkét. Mondhatnám úgy is, hogy ő a sorozat legjobbja. Karaktert tekintve és játékot tekintve is.
Nem rossz képességű színész ő, csak ezt a karrierje kevésbé bizonyította be.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-12-08 09:41.18

The Man in the High Castle sorozat 1. évada, 5*

Az ember a Fellegvárban (sorozat) - Vélemények

2015-12-08 09:37.21

Philip K. Dick egy igazi vizionárius író, akinek ötletes sci-fijei örökre fenn fognak maradni. Így meg már egészen biztos, ha jó és gondos kezek nyúlnak ezekért a történetekért.
Merthogy az Amazon most beletrafált a közepébe ezzel a művel. Az Ember a Fellegvárban nemcsak egy alternatív történelmet mutat be - ami szerintem történész szemmel is egészen helytálló spekulációkkal operál, nem is beszélve arról, hogy mennyi tanulságot fogalmaz meg - de egy felszín alatti sci-fit is, ami több univerzumban őröl, de persze ezt mi is apránként építkezve tapasztaljuk, ahogy illik.

SPOILEREK nélkül:

Maga a sorozat szerintem nem mondható minden idők legjobbjának, ám maga az alapanyag olyan egyedi és annyira komplex, hogy feledtetni tudja bennünk az időnkénti szarvashibákat. Amik azért szép számmal akadnak. Frank Spotnitz alkotó, aki maga is kapcsolatot ápol a távol-kelettel, nem akarta egy az egyben átültetni a regényt a sorozatba. De őszintén szólva melyik széria veszi törvénynek az alapanyagát, az szinte lehetetlen vállalkozás. Csűri-csavarja, és a fan teóriák sokaságából ítélve nagyon jó úton halad, mert annyira eltér bizonyos pontokon Dick műve és Spotnitz műve, hogy a 2. évad kijöveteléig még bizonyosan sokat fogunk vitázni a rejtett összefüggéseken.
Adott 2 alternatív (mármint ilyen kiterjedésükben. Ne tagadjuk el, hogy kisebb verzióban léteztek) Birodalom, melyek most szomszédságba kerültek egymással Amerika, és úgy nagyjából az egész világ területén: A Nagy Náci Birodalom, és a Japán Birodalom. Szemmel láthatóan békés szövetségesek, de a felszín alatt megy közöttük a rivalizálás. Bármikor kirobbanhat közöttük egy háború, és kétféle erő duzzad a két táborban: A háborút megakadályozni igyekvők, és a háborúpártiak.
Egy másik szálon mozog egy szerelmespár, akiknek birtokukba jutnak a világ legfontosabb tárgyai: filmtekercsek, melyek bepillantást nyújtanak egy másik univerzumba – a mi valóságunkba. Ahol ezeket a Birodalmakat lerombolták 1945-ben. Ez aztán problémák és kalandok sorát fogja hozni, mely komoly emberáldozatokkal jár majd, és a jó öreg örök igazság üti fel a fejét: „Miért érdemes áldozatokat hozni? A személyes okokért, a békéért, a háborúért, az igazságért? És melyiknek kéne prioritást élvezni?”
Ám sajnos itt érkezünk el a kellemetlenebb pontokhoz. A sorozat nézőinek nagy többsége vélekedik úgy – észrevételem szerint – mint én: Már megint egy tipikus szerelmi háromszöggel próbálják mozgalmasabbá tenni az érzelmi vonalat, holott ez felesleges és érdektelen. Mikor egy ilyen remek politikai drámát kreálnak, mely ráadásul történelmi jóslatokon alapszik és ezt a közéleti vonalat klasszisokkal jobb karakterekkel tömik meg, akkor hagyjuk már a Frank-Juliana-Joe vonalat a pitlibe. Valóban ebből következett a hibák többsége. Logikátlan, nem realisztikus lépéseket szült ennek a szálnak a magasban tartása, és a végére már kifejezetten irritáltak ezek a karakterek, akik amúgy önmagukban egész érdekesek is lehetnének. A baj az, hogy ezek a főszereplők, főként nekik kéne drukkolni.
De szerintem az igazi erősségét a szériának itt a mellékkarakterek és a háttérben zajló jelentősebb dolgok adják. Nagyon-nagyon élvezetes ez a felépített világ, a kultúrák közötti összhang és különbség. Hihető a világ küllemre is, és a belső pszichológiát illetően is. Egy megszállt ország képét mutatja a két part. Hasonlóak, mégis különbözőek….ahogy Japán és Németország viselkedne. Mindebbe helyezik be azokat a mellékszereplőket, akik ezt az érzést segítik nekünk – felszínen sztereotíp figuráknak tűnnek, de a felszín alatt kellemesen komplikáltak és annál jobban megírtak – ők Tagomi, Kidő felügyelő és John Smith Obergruppenführer. Ha ezt a hármat raknák előre a szereplőlistán és hátraszorítanák a gerlepárokat, na akkor lenne ez egy tökéletes sorozat.
Fantasztikus színészek fantasztikus játékai. Ha normál tévécsatornán futna a show, a következő évad után biztosan egyiket-másikat díjakra is jelölnék a három úriember közül. Főként Tagawa és Sewell játéka a megkapó, de mivel ők már eléggé veteránok, számomra ez nem meglepő – kifejezetten jó az előbbit végre pozitív szerepben látni, így legalább halványítja picit azt a Shang Tsung felhőt, amiben már 20 éve van.

Egyszóval kiváló rendezés, még kiválóbb történet, kiemelkedően jó casting (még a rosszabb szereplőknél is), és egy fantasztikusan felépített világ az, amit nyújt nekünk az Ember a Fellegvárban. Az első évad vége annyi kérdést hagyott nyitva, hogy igen hosszúnak fog tűnni az az egy év, mire úja láthatjuk a tévéképernyőn a szériát. De úgy érzem erre megéri várni. Egy történésznek egy ilyen mű körülbelül az orgazmussal ér fel, pláne ha ilyen dolgot is lát benne, mint az utolsó epizód bizonyos jelenetei ;)

Major Tamás - Vélemények

2015-12-07 11:25.19

Áh, köszönöm. Neked meg ment levél :)

2015-12-06 18:21.25

Mikor, hol?

Miről maradtam le? :D

Tegnap (1959) - Vélemények

2015-11-29 14:55.48

Méghogy nincs egy épkézláb filmünk 56-ról, csak az a borzadályos 2006-os nyáltenger, ahol távcsővel kell keresni a jó alakításokat, de így se járunk sok sikerrel. Hát már hogy ne lenne, itt van a Tegnap.
De ha van ilyen, miért nem tudnak róla többen és miért nem mutogatjuk ma is az iskolákban? JAH, hát azért, mert pont a másik oldal felé hajlik, sőt, mondhatnánk, hogy propagálja.

Hiába nevezzük propagandafilmnek, Keleti Márton eme műve semmiképp sem sorolható a sematikus filmek közé, mert ez az állásfoglalása igazán csak a film vége felé kristályosodik ki. Egészen odáig ez egy libikókán le-fel járó álláspontokkal tarkított sztori, ahol nem nagyon lehet eldönteni, hogy most ki a jó és ki a rosszfiú. Ha utána olvasunk a fogadtatásának, akkor minden kivilágosodik, de egész odáig nekem egy kitűnő pro és kontra érveket felvonultató alkotás volt ez, ahol terítékre kerül az, hogy a hatóságoknak hogyan is kell viselkedniük egy felkelés folyamán, hogy egy összeszokott TSZ csoportnak vajon most pánikszerűen menekítenie kell mindent, vagy megtartani a rendet. Számomra ezek a kérdések ugyanúgy nem fekete-fehérek és egyértelműek, mint Keleti és Dobozy Imre számára, és hiába lyukadt aztán ki a jelenlegi kormány álláspontjára a film, azért valljuk be, hogy igen sokat elidőztek ezek megvitatásán. Számomra az is egy érdekes jelképet jelentett, hogy a kivágott zászlót Ungváry László kezébe adták, aki köztudottan élvonalas kommunistának számított azokban az időkben. Szintén jó kikacsintást kapott Páger Antal, aki az egyik mondatával önmagára utalt: "Én magyar vagyok, nem világcsavargó". Mondja ezt az a színész, aki nem rég tért haza az emigrációból.

Egy szó, mint száz...a Tegnap nem olyan egyszerű film, mint hinnénk. A katonák társalgásain érhető leginkább tetten a megosztottság, de a TSZ-ekben eluralkodó pánik és vasvillával fenyegetések is elgondolkodtatják az embert. Bizonyos helyzetekben lehetetlen oldalakban gondolkodni, még akkor is, ha a vége egyértelműen a szocialista propaganda kívánalmai szerint lett alakítva. De az tagadhatatlan, hogy rendezést, forgatókönyvet, alakításokat tekintve elsőosztályú és igényes filmet láttam. A maximális pont leginkább ennek jár.

Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

2015-11-29 14:27.37

Tegnap (1959), 5*

Két félidő a pokolban - Vélemények

2015-11-25 09:57.56

Régen nem volt szokás mutatni. Gondolom volt akkoriban erre egy cenzúra.

elejére ... 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk