Utolsó hozzászólások:
| Szép csendben - Vélemények (2021-07-11 21:38.25) |
Igenigen, akartam is írni, hogy azért ennyire rossznak nem tartottam. Csak bátortalannak, mert hiányzott belőle a bátorság. Viszont egész profi munka volt mindettől eltekintve. A színészválasztás, a beállítások, meg igazából az egész koncepció jó volt, illetve lett volna ha a lényegét jobban, erősebb kézzel ragadják meg. Ezért is adtam igazából négyest, mert a mai magyar filmektől még az is nagy szó, ha a technikai részleg annyira rendben van mint ennél a filmnél.
Egyébként teljesen egyet értek veled. Az elmúlt 5 évben volt egy halvány felszálló ága a magyar filmgyártásnak, melynek a Saul fia adta meg a kezdő lökést, sőt, a nagyon popcornos Kincsem talán előbb volt....na ott már látszódott a ráfordítás. A Testről és lélekről volt nekem a csúcs, illetve a Tiszta szívvel, és még rengeteg pótolni valóm van, ami ilyen-olyan okból elment eddig mellettem.
Na azért az Ötödik pecsét....nekem az még mindig egy nagyon magas polcon van :) De jó látni azt egyébként, hogy valaki még ennyire ismeri és becsüli a magyar filmeket. :) |
| Szép csendben - Vélemények (2021-07-08 15:20.13) |
SPOILERVESZÉLY (!!!!!444)
Noha ennyire sok indulattal engem nem telített meg az alkotás, abszolút meg tudom érteni ezt a kielégületlen érzést a filmet követően.
A magyar alkotók, legyenek azok színházi vagy filmrendezők, illetve a velük dolgozó írók akármennyire is megtanultak provokatívak lenni az elmúlt évtizedekben (mióta lehet!), mégis ezt a nagyon fontos és jól megragadható (no pun intended) témakört, mint a szexuális zaklatás, egyszerűen képtelenek vagyunk a mai napig normálisan interpretálni. Legalábbis filmen. Alternatív színházban láttam már erre tett kísérletet, méghozzá nem is rosszat, de valahogy a celluloidról ez még mindig igencsak hiányzik. És ezzel bizony a Szép csendben is adósunk maradt. Mégpedig azért, mert szemmel láthatóan Vinterberg direktor úr Vadászatának nyomvonalán elindulva inkább nem foglalt állást a kérdésben. Fukarkodnak képileg megmutatni nekünk a "lényeget", a film szinte befejezetlen marad, és tulajdonképpen több helyen is vét olyan hibát a mű, hogy szándékosan zavarja össze a nézőt abban a folyamatban, hogy mi ítélkezzünk a tanár úr bűnössége vagy ártatlansága felett.
Az a jelenet rontotta számomra el az egészet, mikor a fiú szemszögét hátrahagyva hirtelen átvált a jelenet a Tanár úr és a kislány párbeszédére. Itt a kislány hirtelen már tegezi a tanárt és lényegében félig féltékenységjelenetet rendez, félig meddig pedig követeli a tanárt, hogy hagyja abba azt, amit vele csinál, vagy csinálni vél. Konkrétan a film itt elrontotta magát, mert egyrészt ezzel a bizalmi viszonnyal azt sugallja, hogy ez a kapcsolat nemhogy megvan, de konszenzus is van benne, másrészt azt is, hogy ez a lánynak egy kellemetlenséget okoz és azt akarja, hogy berekesszék. Tehát egy jelenetben ad választ mindenre és ez összezavarta innentől kezdve a film eredeti koncepcióját, ami láthatóan a Vadászatot koppintotta (?!) - miszerint egy kislány azt hazudja féltékenységből, hogy a tanár kikezdett vele. Hazugsága a nézőnek egyértelmű volt, és a nézők végig annak drukkoltak, hogy ez a hazugság végül kiderüljön és minden helyreálljon.
Itt is ugyanígy indult. A néző nem tudja, hogy pontosan kinél is van az igazság, ezért akarunk Dáviddal együtt tovább nyomozni az ügyben, hisz a film végig csakis az ő szemszögét követi. Majd hopp, jön ez a nagyon furcsa jelenet, és mindent lenulláz, amit eddig felépített, illetve a néző felépített magában.
Én fontosnak tartom ennek a témának a feldolgozását, főleg kis hazánkban lenne fontos, mert imádjuk a szőnyeg alá söpörni ezeket a dolgokat. Hihetetlen, amikor látom az interjúkat erről az ügyről és a legnagyobb színházi mogulok csak széttárják a karjukat, hogy ők erről nem is tudtak, meg nem is tudnak ezzel mit kezdeni. Ilyen szempontból valahol ironikus, hogy ennek a filmnek Máté Gábor a főszereplője, aki mint igazgató kb. pont a film készítésének idején kellett, hogy szembesüljön a problémával a saját színházában. Egyébként őt hatalmas dicséret illeti ezért a filmért, mert remek volt benne, ahogy a két fiatal főszereplőt is. Színészileg igazából mindenki nagyon rendben volt, Szamosi Zsófiát kivéve, aki jelen korunk egyik legrosszabb színésznője. Igaz sokan versenyeznek manapság ezért a legrosszabb címért.....
Na szóval önmagában jó témaválasztás, az első felében egészen jó felépítése is volt a filmnek, abszolút élvezhető. Az utolsó 25 perc pedig az egészet elvitte.....egyedül a kiváló színészek kompenzálják az embert....hogy ne legyen olyan dühös, mint tisztelendő kolléga :) |
| Portugál - Vélemények (2021-06-13 22:21.46) |
Nagyon-nagyon tetszett a leírásod. Jó perspektívába rakod a Portugált azzal, hogy elemzed a színházi felvételt is, szinte látom magam előtt. Meg azt is, hogy valószínűleg jobban is sikerülhetett összességében, mint a film.
Merthogy valóban nem éreztem, hogy a film visszaadná azt, ami a darabot olyan legendássá tette, hogy évtizedekig legyen műsoron. A film cselekménye tulajdonképpen nem is lényeges. Egy budapesti fiú idetéved, ebbe az isten háta mögötti kis faluba, ahol a szereplők időnként összegyűlnek a helyi kocsmában és láthatjuk miként esnek szét apránként az alkoholizmusban, a kilátástalanságban, de legfőképpen abban a dögunalomban, ami jellemzi ezeket a falvakat. Majd ez a fiú, Bece belezúg a kocsmároslányba és ezzel magára zúdítja a falu bikájának haragját.
A problémám ezzel a filmmel pont a lényege, ami egyszerre árul el sok igazságot és egyszerre sarkítja is azt. Ez pedig a magyar falu élete. A mai napig nagyon aktuális téma ez, mert ismét reneszánszát éli a téma a kereskedelmi csatornákon. Ez a fertelmes produkcióktól (pl. Bödörék) egészen az elfogadhatókig (A mi kis falunk) terjedő skálán van jelenleg jelen. Számomra ez azért is problémás, mert megint - mint mindig - egyfajta városi szemlélet érvényesül ezekben az alkotásokban, magyarán ahogyan a pösti úrinépek szemlélik a falusiakat: isznak, tahók, kicsinyesek, bunkók, ostobák, egyszerűek, csőlátásúak, 1000%-ban heterók, gyarlók, de azért gyakorló keresztények és még sorolhatnám. Folyamatosan záporoznak a sztereotípiák, 1-1 karakter általában 1, maximum 2 jellemzővel bír ezek körül, de legtöbbször hiányoznak a hús-vér összetett karakterek. És sajnos a Portugál is ilyen.
Szerencsére a sok sztereozípiát valamennyire ellensúlyozza az, hogy nagyon tehetséges színészeink vannak benne, akik igyekeznek tehetségükkel kicsit kiszínezni ezeket a bitang egyszerű szereplőket. Számomra Szirtes Ági, Lengyel Ferenc és Kovács Zsolt (aki mindig mindenben fantasztikus!) kicsit kiemelkedett a tömegből, de Nagy Viktor és Varga Zoltánt is csak dicsérni lehet. Csuja Imre is jó lett volna, de neki a karaktere annyira semmilyen, hogy azon még színezni se lehetett sokat.
A film stílusában kísértetiesen emlékeztetett egy Kusturica-filmre, és szerintem nem is véletlenül. Ezt a Balkánt idéző filmzenéből, a kamerakezelésből, no meg persze a középpontban lévő miliőből is le lehetett szűrni. Ekkoriban nagyon nagy kultusza volt a direktornak, szóval ezen nincs mit csodálkozni. De a stílus ellenére rengeteg üresjárat volt a filmben, látszódott rajta végig, hogy ez színpadra íródott, és a színészek vállán volt a teher. A kitöltő részekkel nem tudott mit kezdeni Lukáts Andor. Illetve szemmel láthatóan rengeteg mindent kivágtak, ahogy Semprini is említette, ezt abból szűrtem le, hogy sok nevesebb színész volt felsorolva a stáblistán, akit alig, vagy pedig egyáltalán nem lehetett kiszúrni a filmben.
Összességében biztosan a színpadi verziót választanám e helyett, ha újra kéne néznem. Mert ez nem volt teljesen egyben. Plusz ha a magyar falu hangulatába szeretnék kicsit beleszagolni, szerintem akkor sem erre esne az első választásom, bár tény, hogy ennél sokkal sértőbben rosszakat is láttam már. |
Vbacs összes hozzászólása |
