Fórum - Apokalipszis most - Vélemények (5. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9

143. K.V.János (2010-04-14 22:07.24) - (válasz Devil_driver 141. hozzászólására)

Elfelejtetted kitenni a :) jelet. Legalábbis remélem poénnak szántad, hogy "nem kapitány, hanem százados". A csillagokkal meg én is jártam már úgy, hogy nem azt mutatta, amit akartam, de lehet, hogy a következő hsz-nél már kint lesznek a csillagok...

142. Devil_driver (2010-04-11 18:45.46)

Az értékelésemet meg nem tudom, miért nem mutatja, most nyomtam egy ötöst.

141. Devil_driver (2010-04-11 18:43.58)

Mit ragozzam, naggggyon király, na! :) Bár azt meg kell hagyni, a rendezői változatban van egy-két rész, ami számomra is egy kissé vontatott, és talán nélkülözhető volt (különösen az epizód a francia ültetvényeseknél). Ezzel együtt szuper, lenyűgöző, csillagos ötös! Még egy aprócska megjegyzés a leíráshoz: Willard nem kapitány, hanem százados...

140. K.V.János (2010-03-01 16:37.46) - (válasz Krisz papa 138. hozzászólására)

Köszönöm szépen a hiánypótlást, de csatlakozom Anrenhez, a film készítésének idején Brando még nagyobb név volt szerintem, meg persze Robert Duvall és Dennis Hopper neve sem csengett rosszul.

139. Anren (2010-02-28 01:22.40)

Ford Han Soloként a SWban, imádom. De ebben a filmben mellékszereplő. Itt Brando az isten. Egyik legnagyobb alakítása, félelmetes.

138. Krisz papa (2010-02-28 00:55.47) - (válasz K.V.János 137. hozzászólására)

Meghajlok kritikád elött, tényleg elfelejtettem *-gal értékelni a művet, pótoltam! Harrison Ford pályájának igazi csúcspontja igaz, hogy később jött el, viszont a Star Wars hozott annyi ismertséget, hogy tudott húzónév lenni, szerintem!

137. K.V.János (2010-02-25 14:16.08) - (válasz Krisz papa 136. hozzászólására)

Meg olyan is akad, aki értékes filmnek tartja, mégsem adott rá egyet sem. (?) Egyébként azt hiszem, Harrison Ford pályájának csúcsa csak ezután következett.

136. Krisz papa (2010-02-23 00:31.45) - (válasz FÜSTI-ROLI 135. hozzászólására)

Hát, sokan adtak rá 4*-ot!

135. FÜSTI-ROLI (2010-02-22 22:58.57)

Nekem tetszett a film.DE bevallom őszintén,hogy nekem kissé vontatottnak tűnt.A rendezői változatot láttam.SZerintem a sima verzió biztos ÖTÖS..De mivel ennyi jót irtatok róla megfogom nézni mégegyszer a közeljövőben.És nagy a valószinűsége annak,hogy pozitivabban fogok hozzá állni..De azért ba...a a csőröm,hogy ilyen nagy film mit keres az ezer nemtomhanyadik helyen.......I

134. Bikerlaci (2010-02-05 15:01.47)

-miezitt? -EZ AZ EMBER SULYOSSAN MEGSÉRÜLT URAAM! MOST ÉPP A LÁBOS FEDÖVEL TARTJA A BELEIT URAM!! ... -és mit akar? -víz akar!, de neki jó a pocsolya is! -rohadt vietkong! -bárki aki olyan bátor hogy lógó belekkel harcol, ihat a kulacsomból!

133. Shakedown (2010-01-28 11:39.59)

Hogy az Apokalipszis most lenne az évszázad legjobb filmje, az talán nem igaz. Hogy Francis Ford Coppola remekműve lenne a filmtörténet egyik legjobb alkotása, az meg talán túl erős. De hogy lenyűgöző, maradandó és kötelező alkotásról van szó, ahhoz nem férhet kétség. A vietnami háború sűrűjében vagyunk. Az alagút végén már látszik a fény: egyre többen sejtik, hogy amit az amerikai hadsereg művel ebben a háborúban, az teljesen értelmetlen, de még csak egy ember akad, aki ki is mondja, hogy mindaz ami itt folyik, a legsötétebb apokaliptikus látomással is felér. Ez az ember Kurtz. Mottója: Apokalipszis most! A film annak idején botrányokat kavart, nem lett kész időre, a kritikusok a bemutató előtt csak találgathatták, voltaképp miről is szól, és ez sok negatív kritikát eredményezett. De a cannes-i nagydíjas filmje aztán mindenkit levett a lábáról.

132. Mangilla (2010-01-23 15:04.58) - (válasz Mumeen 130. hozzászólására)

Nem az a klasszikus értelemben vett háborús film - inkább nevezném művészfilmnek... Ha nem tetszett, nem baj - talán még megváltozik egyszer a véleményed, de az se baj, ha nem:)

131. Orgona (2010-01-23 12:25.43) - (válasz Mumeen 130. hozzászólására)

Semmi gond, a véleményedet kultúráltan fogalmaztad meg. Nem akarlak megsérteni, de egy adott kor " terméke " vagy te is , ahogyan én is. A szörfözés a harc után volt. Jelentése a teljes lazaság, az ellenség semmibevétele az amerikaiak részéről. Néhány aknagránát robbant a vízben a szörfözők körül, a parancsnok, ( a fantasztikusat alakító _Robert Duvall ) ekkor kért légi támogatást. 51 éves vagyok, 1968-ban a TV-ben láttam a Tet offenzíva képsorait. 1972-ben Haiphong bombázását, amivel az amerikaiak tárgyalóasztalhoz kényszerítették a vietnamiakat. 1975 tavaszán a TV Híradó többször bemutatta a Saigoni USA követség tetején álló utolsó helikoptert, és a tömeget, ami fel akart rá szállni. Az egyik helikopter felesleges volt az amerikaiak hajóján, a vízbe dobták, hogy gyorsabban tudjanak menekülni.Ezt a jelenetet is többször mutatták a TV-ben, persze propaganda céllal. Nekem ilyen élményeim vannak a korból. A filmről már 1976-ban hallottunk a magyar sajtóból, mint készülő szuperprodukcióról, valamint a Szabad Európa és az Amerika Hangja rádóadásaiból. Értelmetlem jelenet? A helikopterek felszállásakor a kürtös a lovasság jelzéseit használja trombitával. Ez nem rendezői tévedés,a meszűnt lovashadosztályok szervezeitleg megmaradtak ,helikopterekkel töltötték fel az állományt, ez a hagyományőrzéshez tartozik. Próbáld így nézni a filmet, hátha más lesz a véleményed.

130. Mumeen (2010-01-22 21:52.07)

Huh,elnézést mindenkitől,akit ezzel megbántok,de ez számomra egy nagyon rossz,talán nem is igazán háborúsnak mondható film.Kesze-kusza történettel,értelmetlen dolgokkal,amik néhol teljesen (számomra) nevetségesek.Pölö szörfözés a harc közepén...Nem látom különösebb értelmét egy pár jelentnek,és akad,amikor azt is elfelejtem,hogy miről is szól a film.Nekem nagyon unalmas volt,2 óra 45 perc.Az effektek tökéletesen rendben voltak,csak éppen nagyon kevés volt belőle.Néhol már reméltem,hogy lesz is itt valami akció,egy kis látványosság,és izgalmas lesz innentől a film,de sajnos nem lett az.A cím nem tudom,mire utal,de inkább ezt hagyom is. Tehát sajnálom,de számomra az unalom és homályos történet miatt is,nekem csak 2 csillagot ér ez a film.

129. 4rc28 (2010-01-08 11:40.02)

Nem tudom miért, de nekem baromi unalmas volt.(pedig szeretem az ilyen témájú filmeket). Igaz, hogy a bővített változatot néztem meg és így több mint három óra volt és talán ez lehetett az oka.

128. Krisz papa (2010-01-01 13:27.04)

Még egy film, a nyomasztó, kétségbeesett, ijesztő, és lelki brutalitás felsőfokát képviselő alkotások között. A megnézéséhez is külön hangulat kell, főleg ha a rendezői változattal kezdek, ahogy most is tettem, hiszen az átváltozás megjelenítése, érzelmi világa sokkal lassabban, alattomosabban bújik be a bőröm alá, a fejembe. Az egész film invázió a lelki béke ellen, és még a legnyugodtabb részeknél is érezhető a feszültség, hogy mi fog most következni, nincs pihenésre idő, hiába, a több, mint három órás játékidő. Az alattomosság a legjobb szó erre az alkotásra, hiszen fokozatosan haladunk a teljes pusztulás, az őrület felé, és belekostolunk a Vietnámban harcolók érzelmi világába, és magyarázatot ad arra is, hogy miért maradt meg olyan sokáig az emberek emlékezetében ez a háború. Nem kevés politikai kritika keveredik a felelőség kérdésének taglalásával, ezzel adva gondolkodási alapot, az ézelmi sokszínűség mellett. Érdekes motívumokat sorakoztatott fel Coppola, mint például a Wagner zenére támadó helikopterhad, a Playmate lányok, a francia telepesek, a fotós újságíró, stb. Ezek a motívumok, mind valamilyen más kultúrát jelképeztek a dzsungelben, egy tisztább, de romlottabb civilizáció művein keresztül. Wagner felmagasztaló, erőteljes zenéje, az inváziót megtestesítő helikopterekből, a tiszta, szexi, de egyben magamutogató, erkölcstelen playmate lányok a szörnyűségeket átélt, kiéhezett katonákkal teli bázison, majd az isten háta mögötti harcállásponton, ahol teljes kiszolgáltatottságban lesznek modellekből útszéli kurvák. Lelkileg meggyötört, testüket gázolajért adó, kihasznált, és sajnálatraméltó lányok, kik ugyanolyan áldozatok, mint ott mindenki más. A francia telepesek, kik az ideológiákba kapaszkodnak, és egy fejlett, nagymúltú nemzet büszke polgáraiként próbálnak helyt állni a földjükön. A gond, hogy ezzel a kitartással, a családjuk vállik áldozattá, hiszen így nekik sincs lehetőségük a jobb életre, de ők csak némán szenvednek, ott ragadtak. Tetszett, ahogy az amerikai lányok felszínes szépségük kontrasztban volt a francia nő erotikus, igéző szépségével. A megtébolyodott amerikai újságíró, mint megtisztult követő, ki csak lehet, hogy túl akart élni, a fényképezőgépeivel, hippis stílusával, napszeművegével megint csak egy teljesen más világot képviselt a bennszülött kambodzsaiak között. Természetesen ott az ezredes is, kinek példamutató a magatartása, tökéletes harcedzettsége, illetve parancsnoki vezetői tudása, mégis idővel feleszmél, és a megvilágosodás sötétjébe száműzi magát. Aki kicsit is átéli azt, amit ő, megérti, de kegyetlenkedéseit el nem fogadhatja. Az ezredes csak a megtisztulást hozó halált várja, nincs kibékülve ezzel a világgal, távozni akar, de előtte megmutatni, hogy mit, miért tett. Martin Sheen-t még nem láttam ennyire kivetkőzve magából. Mindig egy kimért, a becsületességet sugárzó színésznek tartottam, és az általam ismert szerepeiben ezt is kaptam, viszont itt megmutatta, hogy nagyszerű színész, és egy ennyire kemény, lelki vívódásokkal, érzelmekkel teli karaktert is meg tud formálni. Élvezet volt látni a játékát. Marlon Brando, és Robert Duvall a maguk kis szerepével minimum annyit adtak a műhöz, mintha egy kisebb kaliberű színész végig látható lett volna. Harrison Ford-ot egy kicsit kirakatbábúnak éreztem, nem volt jelentős szerepe, viszont a sikerei csúcsán húzónév lehetett. Összeségében mindenki tökéletes volt, nagyon tetszett ez az 5*-os alkotás. Ami furcsa volt, hogy mennyire fiatalok voltak, a ma már idős arcok, jó volt látni őket! Végezetül: gyűjteni fogom a legerotikusabb jeleneteket. Eddig kettő kimagasló jelenet volt: az egyik a Két szeretőben Gwyneth Paltrow mellmutagatása az ablaknál, a második a Chaplin-ben Milla Jovovich tükrös hálószoba jelenete, és most a francia lány, ki nagyon ismerős volt nekem, de most nem jut eszembe a neve, de utánnanézek, balhadinos ágyas jelenete Martin Sheen-nel, kegyetlen.

127. StormshadoW (2009-12-03 10:06.52) - (válasz Denny90 115. hozzászólására)

Most hogy olvasom ezt, nekem egészen más jött le a filmről,és mást is vátam tőle. Ez a miként csinál a háború örültet megállapítás teszik, utólag visszagondolva tényleg erről szól,de szerintem lehet hogy kétszer kellett volna megnéznem,mert olyan burkoltan van kifejtve az elején hogy mért kell elcsípni a kopaszt, ott volt a gond,hogy féreértettem Brando karakterét, én aszittem valami békepárti,és mert nem akar harcolni,azért kell bosszúból seggbelőni,nekem ez jött le, igaz,az elején nem is koncentráltam annyira a dumás jelenetekre,mert a látványt,a csatákat vártam, és nem ezt kaptam,utána meg szétesett az egész sztori. Bár mégegyszer tuti nem pazarolnék még 3 órát el az életemből rá.

126. StormshadoW (2009-12-03 09:56.48) - (válasz Plunket 124. hozzászólására)

:D Jaja, fhuu,ne is mond, embertpróbáló jelenetek azok, igazi hős aki kibirja :D

125. StormshadoW (2009-12-03 09:51.27)

Ez a film egyszerüen olyan,amibe nem igazán volna miért belekötnöm,mer 100% osan profi munka,olyasféle háborús művészfilm kutyulék,mégis négy csillagot ért meg számomra,mert nem eléggé szórakoztató,és mert Vietnám.Nagyon kedvenceim a háborús filmek,de Vietnami téma sose fogott meg,bár ez a Szakasz után a legjobban sikerült film ilyen témában,nem érzem a kedvelni kéne őket karakterekben azt a hősiességet,azt a szimpatikus jellemet,mint amit a II.Világháborús sokkal jobb filmekben.Ebben sem voltak tul szimpatikusak a karakterek. Főleg amikor azokat a szerncsétleneket ementálivá lövik a géppuskákkal a hajón,ahol a kiskutyát találták,utána még a köcsög nigger meggyászóló jelenet is teljesen felesleges volt.Unszimpatikus volt az egész brigád,a néger vezető is nagyon rendes pofa volt,miután bekapta a dárdát,még jóindulatból bele akarta vezetni Sheen bamba pofáját is,igazán kedves.Sheen szeritnem nem ez miatt a szerplése miatt lehet szinésznek nevezni,mert végig ez a rezignált sanda gyanus kiunt pofa volt,bámulni nagyon tud,de amugy nem nagy reccsenés.A négerek unszimpatikusak voltak,a többiek a csaptbol meg olyan semmilyenek,csak ugy elvoltak.Brandó azért feltette a pontot az i re,ő igazán jó volt,akárcsak a franciák,azok is jól elmondták a véleményüket. A film nem éppen rövid,kurvára egy össztett valami,baromi aprolékos, már már tulságosan is,full realisztikus,és történelmi információkat is lehet belőle összekapkodni.Látszik ezen,hogy nem egy kis költségvetésü dolog,mert egészen a közepéig eszméletlen látványos nagy kaliberü csaták vannak,főleg a helikopter háborút mutatták be egész művészien, ment az ersztrájk himnusz is ezerrel,volt feelingje, hatalmas robbanások, manapság kevés a hasonló látványos film,pedig ez egy őskövület. Túl hosszú,én egy háborus filmtől leginkább darálást várok el,nameg drámát,de a főszereplők részéről, ezt én annyira nem tartom annak.A vége pedig a látványos akciókból átvált egy gigantikus misztikus nyűglődéssé,már imádkoztam,hogy legyen már vége a picsába,mer elalszok.Mindenesetre az árnyékolt pofák,kikent ilyesztő güzü tekintetek,és sejtelmes zene hozta,hogy ittvan az apokalipszis. A kopasz öregnek se kellet már sok,hogy ott meressze a picsáját a kőszobrok árnyékában,meg lett szabadítva végül a gyümölcszabálástól. Lehengerlő vége lett tehát. Ami tény,értékes termék ugy összességében,mert bár egyedi módon,de hatásosan mutatja be a háború szőrnyűségeit,ami nekem jelen esetben nem annyira jött be. Angolok szerint ez a világ legjobb filmje, ugy gondolom el vannak tévedve.

124. Plunket (2009-11-16 19:36.34)

nem volt rossz,de sajna olyan hosszú volt,hogy a felénél elaludtam.martin sheen fényképeket néz,és elgondolkodva mered a távolba,majd unalmas,szürke hanglejtéssel megpróbálja halálra untatni a legénység többi tagját egyszer,kétszer,háromszor,négyszer..........

123. Golyalab (2009-11-15 19:51.57)

Ilyen nincs kivették az m2-őt és mewrt még nem tértem át az űj UPC-re és nem tudom megnézni.Grrrrr

122. Atzel (2009-11-15 12:00.42)

Óóó vazze ma lesz, meg is nézném ha nem lenne ilyen hosszú...:(( Hogy rohadnának meg nyáron persze nem tudtak volna ilyen filmeket adni.

121. K. L. (2009-08-16 13:19.46)

ez a kedvenc háborús filmem nekem a rendezői változat van meg

119. K.V.János (2009-07-03 23:09.48) - (válasz Az utolso szamuráj 116. hozzászólására)

Mi lesz már azzal a regénnyel?

118. Denny90 (2009-07-02 16:19.37) - (válasz Mangilla 117. hozzászólására)

Köszönöm :)

117. Mangilla (2009-07-02 10:43.45) - (válasz Denny90 115. hozzászólására)

Ha ennyire tetszett, melegen ajánlom figyelmedbe a könyvet is, mely a film alapjául szolgált - ez az 1900-as évek elején játszódik, Afrikában, és nincs benne háború... de egyébként a feeling ugyanaz, mint az Apokalipszis most-ban:) (Kicsit lejjebb be is linkeltem, hol tudod letölteni a művet (Joseph Conrad: A sötétség mélyén))

116. Az utolso szamuráj (2009-07-02 10:33.37)   - (válasz Denny90 115. hozzászólására)

Coppola nem horrorokkal kezdte,bár van van egy az is meg Corman-nak is csinált eggyet csak nincs feltüntetve a neve,inkább drámákat készített,musicelt.Sőt,a 60 években komédiát is.

115. Denny90 (2009-07-02 00:13.21)

Nehezen tudtam megszerezni ezt a filmet. Először csak a DVDRip változat lett meg, míg végül ráakadtam a boltban és megvettem eredetiben. Mivel követem az IMDb-t, és nagyon képben vagyok a toplistával is, tudtam hogy ez egy klasszikus film. Az meg már csak még jobban érdekelté tette a filmet, hogy Francis Ford Coppola rendezte, a szereplő gárda pedig nem más, mint Marlon Brando, Robert Duvall (Keresztapa ugye), valamint Martin Sheen és Dennis Hopper. Sok olyan film van, amely képre vitte a vietnami háború poklát, de azt hiszem minden egyes ilyen témájú film háttérbe szorul eme alkotás mögött. Francis Ford Coppola durvább horrorokkal kezdte pályafutását, majd megalkotta a Keresztapát, amellyel Oscar-díjas, és világszerte (el)ismert rendezővé vált. Szerintem is kétségkívül minden idők egyik legjobb direktora, a Keresztapa trilógia a filmtörténet egyik legnagyszerűbb alkotása, emellett minden idők legjobb trilógiája. Úgy hozta a sors, hogy azonnal a három órás Redux, rendezői változatot néztem meg, és nem is bántam meg, mert igaz, hogy hosszú, de egy cseppet sem unalmas, és így nem maradtam le egyetlen jelenetről sem. Amúgy megszoktam már, hogy Coppola hosszú filmeket készít, a három Keresztapát egymás után megnézni 8 és fél óráig tart... Engem amúgy is vonzanak a hosszú filmek, mert szeretem a lassú kibontakozást, és a részletes történetvezetést. Ez a film minden ilyesfajta igényemet kielégítette, mert amit Coppola itt filmre vitt, az nem semmi. Ez a film úgy mutatja be a háború poklát, mint semmi más. Ez az alkotás nem a hősködésről szól, hanem arról, hogy miként teremt a háború őrületet. Azt tudjuk ugye, hogy a vietnami háborúnak nem sok értelme volt, mármint ami az országok helyzetének javulását illeti. Az embereket értelmetlenül küldték a halálba. Hősködni meg kár volt, mert amit tesznek, azt itt nem jegyzi meg senki. A történet arról szól, hogy a vietnámi veterán katonát, bizonyos Benjamin Willard-ot megbíznak egy szigorúan titkos feladattal. Vietnamban az amerikai hadsereg legjobb katonája, Colonel Walter E. Kurtz a vietnamiakból és pár amerikaiból saját hadsereget toborzott, akik istenként bálványozzák őt. Kurtz ráadásul beleőrült a háború poklába, ezért ártatlanokat is meggyilkoltat. Willard kapja a feladatot, hogy végezzen vele. A film lassan építkezik fel. Willard már a film elején megkapja a küldetést, az út Kurtz-ig azonban rendkívül nehéz és hosszú, ráadásul azt sem tudja, hogy mit fog majd csinálni, amikor szembekerül vele. A folyón egy kisebb csapattal haladnak felfelé, ahol bármelyik másodpercben meghalhatnak. Tökéletesen mutatja be azt a poklot, azt a szenvedést, amit itt mindenki átél. Hogy mi a film végkifejlete, azt nem árulom el. Természetesen. A történetvezetés és a felépítés Coppola tökéletességét tükrözi, a film hihetetlenül mutatja be a harminc évvel ezelőtti valóságot. De nem csak ettől jó ez a film. Meg kell említenem ugyanis a színészeket, akik egytől egyig hitelesek és tökéletesek. Maga a főszereplő, Martin Sheen nagyon okésan hozza a küldetését lassan teljesítő, és a háború poklát nehezen feldolgozó katona szerepét. A legjobb alakítást mégis szerintem Marlon Brando hozza, félelmetes látni Kurtz szerepében, főleg a Keresztapa után. Nemsemmi... A hangja az, amivel felteszi az i-re a pontot, benne van a fájdalom, egyszerűen mintha nem is szerepet játszana. Ezért is hívom fel a figyelmeteket, hogy feliratosan nézzétek, legalábbis a Brando-s részeknél váltsatok angol-ra, ha nem. Sheen és Brando mellett nagyon nagyot alakít Robert Duvall (akit ezért Oscar-ra is jelöltek), valamint Dennis Hopper, aki fantasztikusan játsza a bolondot. Ez a film egy klasszikus, minden szempontból. Coppola úgy mutatja be a háború poklát, mint ahogy még egyik filmben sem láttam (talán csak a Ryan közlegény vetekszik vele), a szereplők fantasztikusak, a képi világ és a zene pedig csodálatos!

114. Shyllard34 (2009-06-26 00:31.11)

Ma néztem meg a rendezői változatot és valami fantasztikus film. Egy háborús film, amiben van kb egy-két nagyobb akció, a többi csata viszont a szereplőkben zajlik. Iszonyatosan lekötött és nagyon élveztem. Ez egy alapmű amit muszály midnenkinek egyszer megnéznie. Francis Ford Coppola nem csak a Keresztapával tette le végérvényesen a névjegyét, hanem ezzel a hihetetlen jó háborús filmmel is.

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Johnny Saiper, 2023-03-05 22:37	263 hsz
Bakik, hibák a filmben	Zoli_0824, 2010-07-14 20:45	1 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Apokalipszis most adatlap

Eredeti cím: Apocalypse Now

Évszám: 1979

Rendezte: Francis Ford Coppola

Szereplők: Martin Sheen, Marlon Brando, Robert Duvall, Frederic Forrest, Albert Hall...

További információk

Szereplők fórumai

- Francis Ford Coppola - Vélemények

- Marlon Brando - Vélemények

- Robert Duvall - Vélemények

- Martin Sheen - Vélemények

- Dennis Hopper - Vélemények

- Harrison Ford - Vélemények

- Laurence Fishburne - Vélemények

- Harrison Ford - Legjobb filmjei

- Scott Glenn - Vélemények

- Harrison Ford - Szinkronhangjai