Rohadt jó kis tra....valami.
Már a bevezető is bíztató a fekete-fehér mozik felidézésével,és meglépik azt is,a Coppola-film híres mondata is elhangzik izibe,szeretem az ilyen bevállalt cuccokat. Az egész mögött amúgy ott van a Walking dead istene,aki nem tett mást,mint NEM Drakula bácsit ,a sötétség hercegét meg még ezer toposszal megnevezett figuráját tette a film hősévé,hanem Renfield lett az,aki ha visszagondolunk a regényre,leginkább mellékalak ugyebár.Feltünő gondolatiság is van azért,a toxikus kapcsolatokat illetően,de ezt már csak az arra figyelőknek írom:)
Awkwafina hát,elmegy,azt nem mondanám,az amúgy szimpatikusan játszó Nicholas Hoult és közte annyi kémia is lenne,mint amennyit nem tudom hány évvel ezelőtt az ide sokadszorra betrollkodó cicusfaszomhányas szülei közé imádkozna az ember itteni ténykedése okán,de nem zavaró.Vannak viszont egész jó pojjjjénok,és tetves jó kis vérengzések,amik nem félnek mocskos mód szórakoztatóvá válni,kitépett karral harcművészet meg ilyesmik,tyuha,néha kell az ilyesmi is ,mert nemcsak kultúrával él az ember(ha még jelent valamit ez a szó,na.)Nicolas Cage pedig überzsír,szándékoltan cringe,túljátszott,sok,rohadt jó,a faszi nem is tudom hányadik karrierliftezés után is olyan alakítást nyom le,hogy a film után pár órával gyakorlatilag csak rá emlékszel.Cage afféle kívülálló már,aki nyom halál nyugodtan egy Adaptáció-szerű nagynyomásos értéken bólogató Disznó /Joe mozit ugyanúgy,hogy aztán ilyen marhaságokba is elemi erővel nyomja bele azt a tehetségét is, hogy bátran vagyok fasz.Neki van igaza,mert masszív rajongótábora ezt is elnézi nekijjjje!
Haverokkal,piával,pinával,ez bizony fasza! |