Utolsó hozzászólások:
| Még egy kört mindenkinek - Vélemények (2021-10-17 09:48.29) |
| Én pár napos eltéréssel néztem meg ezt a filmet és a Toxikomát. Mindkettő egy diszkrét, intim hangulatú, a függőségről szóló film, de megtapasztaltam azokat a mérföldnyi különbségeket, amiket a két film minősége mutat. Herendi filmje nagyon direkt, mellőzi a szimbólumokat, a lélek meggyötörtsége mögött húzódó okokat, ő csak bemutat. Ezzel nem is lenne gond, ha használná azokat a filmnyelvi lehetőségeket, mint a Requiem, vagy a Transpotting, de így felszínes marad. Ez a film minimalista manipuláló eszközhasználattal (a zene, a különleges kamerabeállítások, a szimbólumok direkt mutatásának nélkülözésével), rétegelt és mély betekintést mutat. |
| Ex Machina - Vélemények (2015-07-28 21:30.47) |
Megnéztem és annyit írtam ki Twitteren: "Ex Machina, eddig a legjobb 2015-ös movie! Úr Isten, de kivoltam éhezve valami egyedien kiválóra!" Egyedien kiváló, intelligens, elgondolkoztató, érzelmes, gyönyörű, tökéletesen felépített. A látvány, a kameramunka, és a design elsőosztályú. A történetvezetés nyugodt, de a megfelelő pillanatokban rendkívüli feszültséget képes létrehozni indirekt módon, a lelkünkre, az érzéseinkre hatva. Nem tolakodó, de nem is unalmas, logikailag rendben van, hihetően megmagyarazható a történet. Úgy magával ragadott, annyira elvitt magával, mintha már nem is egy utópikus történetről lenne szó, hanem a tényleges valóságról, és szerintem ebben van a film legnagyobb erőssége. Kezdjük az elején. Spoilerveszély!
Számomra egy mindentől távoli, vadregényes táj egyszerre hihetetlenül szép, és eszméletlenül nyomasztó. Ennek a bemutatásával már adott egy jó alapot az érzékeléseim fokozásához. Majd az épület a föld alatt, ahol nincsenek ablakok, de áramszünet előfordul, és már éreztem is azt a fojtogató érzést, hogy mi lesz, ha elfogy a levegő. Nagyon szépen, finomhangolással fel van építve a feszültségkeltés egy nyugodt történetvezetésen, ahol nincsenek akciók, csak leginkább csend, vagy dialógusok. A formatervezés minimál, a táj elvileg megnyugtatóan gyönyörű, de mindez kavarog az emberben. Majd megismejük Ava-t. Végig tudjuk, hogy egy mesterséges gép, számítógép által vezérelt intelligenciával, de mégis egy szexis alak, egy szép arc, egy kellemes hang. Többször kapunk figyelmeztetést, hogy hiszen ez csak egy gép, de mégis kezdünk együttérezni vele, sajnálni őt, sajnálni a többi prototípust, kezdünk emberként gondolni rá. Tökéletes gondolat, hogy egy nő legyen a mesterséges intelligencia hordozója, hiszen egy nőt hamarabb befogadunk, segíteni akarunk rajta, védelmezni. Ösztönös, ahogy a hentalos pornóra maszturbálás. Ava személyiségének kidolgozottsága, filmbeli bemutatása részletes. Egy nő, aki a környezetét tökéletesen tudja manipulálni, aki kis léptékben halad az önérdek érvényesítés felé. Meg tudjuk érteni, el tudjuk fogadni. Egy férfi mesterséges intelligencia nukleáris támadást intéz az emberiség ellen, átveszi a hatalmat, és uralkodik, egy női mesterséges intelligencia, hat az érzelmekre, a gondolatokra, és a férfit alkalmazza tervei megvalósításához. Ismerős? ;) |
| Apró titkok - Vélemények (2015-03-02 00:10.32) |
Megjátszás, felületesség, általánosítás, megbélyegzés, másodperc pontos egyenszürkeség. Emberek élnek egymás mellett látszatboldogságban, és itt nem a szomszédokra gondolok, hanem a családokra, akik elfelejtenek odafigyelni a másikra, és fáradtak megérteni belső lényüket és szükségleteiket. Ez az alkotás betekintést nyújtott az esténként fényes ablakok mögött megbúvó családok életébe, amit kicsit meg is fűszerezett egy kis szerelemmel, és szélsőséges esetekkel, hogy folyamatosan fenttartsa a feszültséget, és a történetvezetés csúcsra járatását. Betekintést kapunk, de mindezt olyan érzékletességgel, hogy szinte a családok tagja lettem.
Hogy mi a helyes megoldás? Maradni, és a látszatnak élni tovább biztonságban, vagy belevágni a nagy ismeretlenbe, vállalni a boldogságért a kockázatot? Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, |
Krisz papa összes hozzászólása |
