Igaz Szamcsi bácsi, de temérdek sallang szerepben játszott. Olyan filmszerepekben, melyekre a kutya sem emlékszik. Annak fényében, hogy ezekben a mellékszerepekben is volt jelenléte, húzott valamit ezeken a filmeken, nem lejjebb, hanem feljebb.
A 2014-es Whiplash-Ostorszíj az egyetlen olyan mozija, amiben ki tudta domborítani igazán magát, amivel köztudatba került. Élete „A” szerepét megkapta, és élni tudott ezzel a lehetőséggel. A Te Intenzív kritikádban is leírtad ezt anno, hogy mi az ábra vele kapcsán.

Ez szintén egy jó írás a Whiplashről:

Az amerikaiak szeretik azt a filmtípust, amelyben rendszerint a tehetséges sportoló (csapat) és edzője hajszolja egymást és önmagát a győzelembe. Ennek egy módosulatát látjuk most kevésbé szokványos terepen, a zenekonzervatórium keretei között. Azt is tudjuk, hogy az igazi világsikerhez ma már nem elég a tehetség, mert az is csak kitartó, szorgalmas, verejtékes munkával érhető el a legjobbak szintjén. Aztán az eredmény igazolja, vagy sem, hogy megérte-e a belefektetett energia és minden másról való lemondás.
A Whiplash főhőse egy roppant tehetséges és szorgalmas dzsesszdobos, Andrew Neyman (Miles Teller), aki az Egyesült Államok (értsd a világ?) leghíresebb ilyen intézménye, a Shaffer Konzervatórium elsőéves növendékeként célozta meg azt, hogy ő legyen a legjobb. Maximalizmusára és tehetségére felfigyel az iskola zenekarvezető tanára, Terence Fletcher (J. K. Simmons), aki meghívja a fiút az iskola országos versenyeken is induló stúdiózenekarába. Csakhogy az első élmény boldogsága hamarosan kétségbeesett küzdelembe csap át, ugyanis Fletcher lehet jó zenész, de rossz pedagógus. Nem azzal, hogy tanítványait állandó bizonytalanságban hagyva folyamatosan versenyezteti őket egymással, hanem azzal, hogy szavakkal és tettekkel állandóan megaláz mindenkit. Az a filozófiája, hogy az emberből nem elég a maximumot kihozni, hanem azon túl, a még mélyebb rétegekből kell előbányászni a küzdeni tudást és képességeket, méghozzá minden áron. A növendékek még meg sem ismerhetik a zenélés örömét, máris egyfajta görcsös, rivalizáló megfelelni akarás közepén találják magukat, amely fanatikus önostorozással hajtja őket a jobb teljesítményre.
Fletcher kedvenc példája, hogy a világhírű Charlie Parker szaxofonos sosem lett volna a „Bird” becenév birtokosa, ha a zenekarvezetője egy semmitmondó dicséret helyett nem vágja hozzá a cintányért, ezzel sarkallva a jónál is jobbat kihozni magából. Így aztán ő is válogatott sértésekkel és a zenészéhez vágott székkel „nevel”, egyaránt kínozva ezzel a növendék lelkét és testét. És ha megnyernek egy versenyt, az is „természetes”, nem pedig jutalmat érdemlő. Az ő számára akkor sincs helye egy zenésznek, ha hamisan fújt, de akkor sem, ha nem biztos benne, hogy egyáltalán ő fújt-e hamisat. Ha tanár módszereit világhírű tanítványok sora igazolná, talán más lenne a helyzet, de egy fiatalon meghalt, viszonylag sikeres növendékén kívül semmi sem igazolja őt.
Andrew jól fanatizálható diák. Megtesz mindent, mikor már vér serken ki az ujjaiból, akkor is. Bár összejött egy kedves lánnyal (Melissa Benoist), azért szakít vele, mert már előre látja, hogy neki minden idejében gyakorolnia kell, és még az együttlét idejében is csak a dob járna az eszében. Csak aztán a tanár módszerei fizikailag és lelkileg is megtörik, olyannyira, hogy abbahagyja a zenetanulást, sőt még vallomást is tesz tanára ellen. És Fletchert eltanácsolják a katedráról.
Tanár és növendék egy kis dzsesszklubban találkozik ismét, és Fletcher meghívja Andyt egy másik versenyen induló zenekarába dobolni. A fiú hezitál, de rááll, és ismerve a repertoárt, egyetlen próba nélkül elmegy a játékra. Még nem tudja, hogy Fletcher már tudja, ki vallott ellene. És a két egymásnak feszülő, erős egyéniség egy végső összecsapásra készül, amely a film váratlan, katartikus csúcspontját adja.
Miles Teller. Damien Chazelle, aki maga is tanult dobolni, nem kevésbé erős egyéniség. Filmforgatókönyvére alig talált támogatókat, ezért először egy rövidfilm-változatot készített, amellyel két díjat is elhozott a Sundance Fesztiválról és Cannes-ban is szép sikert aratott. Ez segítette hozzá, hogy a Whiplash – viszonylag alacsony költségvetésből ugyan – nagy játékfilmmé teljesedhessen ki, amelyben J. K. Simmons játéka a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Golden Globe-díjat elnyerje, és hogy a mű jelenleg öt kategóriában is Oscar-díj várományos legyen. Ez azért nem semmi egy elsőfilmes rendezőtől, aki a dobosokra jellemző ritmusérzékkel és pontossággal hozta össze a filmje tempóját, ráadásul kiváló humorú dialógusokkal is segítse a sikerét. Noha ebben az eredményorientált, sikerhajszoló filmtípusban számos más alkotást is láttunk (csak egyet említek: HajdúSzabolcs Fehértenyér című alkotásával is rokon), ez a film magasan kiemelkedik az átlagból.
Jonathan Kimble Simmons (Pókember, A főnök, Juno, Hulk, Hogyan írjunk szerelmet, Korra legendája stb.) megbízható karakterszínészből ezzel a szereppel emelkedett ki igazán az ismertség fényébe. Fletcher szerepében többet is érzékeltet a rossz módszerű tanárnál, és minden negatívuma ellenére szerethetőséget is csempész a figurába. Ez a zenekarvezető muzsikus valahol nagyon magányos, és csak részben sikeres élet, akinek a zenei tökéletesség elérése tölti ki az életét. Gyűlölendő, de szerethető, mert ő is esendő, minden maximalizmusával együtt. Ebben a játékban kirobbanó energiák feszülnek, s nem csupán a be- és leintések feszességével, hanem azzal, hogy minden idegszálával a zenét kívánja szolgálni. A színész zongoratudása is meggyőző, a rangos elismeréshez kétség sem fér.
Ugyancsak a felfedezés örömét jelenti Miles Teller (Engedd el, Footloose, Képszakadás, Az élet habzsolva jó, Kétéjszakás kaland, Csajkeverők stb.) játéka. A színész maga is tanult dzsesszdobot, így felfrissített tudással, teljes hitelességgel el tudja játszani szerepét. Ez az Andy meglehetős rossz körülmények közül indul, bár apja támogatja, de tudja, hogy csak sikeresen tud karriert befutni, és ezért mindent feláldoz, bizonyos mazochizmussal még saját egészségét, testi épségét is. Csodálja a tanárát és azokat a példaképeket, akikre felnéz, de nagyon sokat kell nyelnie, szenvednie, akár vérét is adva az eredményért. Ebben a szerepformálásban is nagyon sok van a fiú jelleméből, igazán a rendező jó színészvezetésének köszönhető, hogy mindezt elő tudta hozni az eddigi szerepeiben nem túl sok tehetséget felmutató színészéből.
A film látszólag főleg a dzsesszrajongók figyelmére érdemes, de túl azon, hogy valóban vannak benne a laikus nézőnek nem sokat mondó, vagy nem igazán észrevehető nüánszok, mégis élvezhető azoknak is, akikhez nem áll közel a műfaj. A már említett címadó dalon túl főleg Duke Ellington Karavánját halljuk bigband-hangszerelésben. A zene jelen esetben másodlagos, mert ez nem úgy zenés film, mint pl. egy karriertörténet. Tudomásom szerint nincs is konkrét személyhez köthető alapja, mégis az általánosabb motívumokból összehozott „karriertörténet” sokat felmutat ennek a nehéz hivatásnak a felépítéséről, amihez a filmzene (Justin Hurwitz) jó keretet szolgáltat. Sharone Meir operatőri munkájában a közeli képek dominálnak, kevés fénnyel, de sok kifejező erővel.
A Whiplash nem léleküdítő, mégis nagyon erős, jó, és szerethető filmalkotás, amelyben a humor jó adagolással oldja a nyomasztó részeket. Megtekintése dzsesszdobosoknak kötelező, dzsesszbarátoknak és az akciófilmeken túl látó laikus közönségnek pedig melegen ajánlható, igényes szórakozás. A néző pedig közben eldöntheti magában: megéri-e, ha gyakorlás közben véres lesz a dobszerkó…

Forrás: [link]

46. Az utolso szamuráj (2022-11-22 20:24.00)

- (válasz Wilhelm 45. hozzászólására)

Momentán j.k.simmons az egyik legtöbbet foglalkoztatott faszi,aztat rebesgetik,van néki oscar meg g.g. díja is, szóval kapkodnak utána elég rendesen.

45. Wilhelm (2022-11-22 18:09.10)

Húz a tipikus romantic comedy műfaja felé, de néhol eltér ettől.
Renée Zellwegernek megvan ez a műfaj, mivelhogy a Bridget Jones filmekben bizony központi szerepet játszott, és milyen pompásan is állt neki az a szereposztás. Ez a mozi azért jóval lentebb van az előbb említettől, úgy mondom ezt, hogy mindkettőre igaz az az állítás, hogy inkább csajoknak készült, mégis a Jones naplóját személy szerint kedveltem mindig is.
Ide a látottakra, a sztori lerágott csont, sok hasonló kaliberű ilyesféle szösszenet kering ebben a világban. Egy vezető üzletasszonynak a kiruccanásáról szól, aki a napos, luxus Floridában éldegél, ott köti a jobbnál jobb üzleteit. Egyértelmű, a felső vezetés körében nincs helye semmiféle puhányságnak, sem érzéseknek- ez a mentalitás hozzátartozik az egész személyiségéhez. Úgy megy tovább a történet, hogy elküldi a vezetőség a fagyos, téli kisvárosi Minnesotába. Ahol sarkára áll, majd rendet teremt a gyári dolgozók között. Innen kezdődnek az összetűzések. Igen, nehéz beilleszkedni ebbe a környezetbe ennek a nőnek, mivelhogy totálisan szokatlan számára a környezet. Nehezen barátkozik meg a helyiekkel..
Elég szerény mezsgyéken halad ez a film, akad pár kisebb megoldás, zenei csengés, de ennyi, nem több. Ám inkább a minnesotai lakók, munkások mindennapjaira fókuszál, arra, amik lejátszódnak bennük. Zellwegerre nincs panasz, hozza, amit úgy általában szokott. Voltak tőle őszinte pillanatok, érzések, amik erősítettek nimbuszán. És feltűnik a dolgozók között egy arc, egy régi veterán, akit J.K Simmons alakít, aki még mindig vajmi könnyed hitelességgel képes bírni. Csak az a peche, hogy ő sosem lesz sztáralkat, így hát a nyugati filmgyárosok nem fognak kapkodni utána, még ha lazán felülmúl sok ilyen csillagot is.
Persze, hemzseg a klisétengertől a Miért éppen Minnesota, a levezénylés is szokványos, ám a pozitívum az, hogy ebben a romantikusban nincsenek túlcsorgatott érzések, ezeket úgy próbálták visszaszorítgatni, és igyekeztek a munkások problémáira fókuszt tenni, ami szerintem azért volt jó, mert mondom, így ez az alkotás érzékelhetően közelebb hozta valamivel a való életet.

44. Fuller666 (2013-12-27 13:35.10)

Először nem akartam megnézni a filmet, mert azt hittem hogy unalmas lesz. Ennek ellenére nagyon jó poénok voltak benne, tudtam rajtuk nevetni :DD
nem kap 5 csillagot, mert lehetett volna érdekesebb is.

43. Bizerba (2013-12-23 14:49.03)

Miért néz ki olyan furán szegény Zellweger?
Miért kell rá az a béna paróka? Nézegettem róla képeket, és tök jól néz ki..egyébként...

42. SzaboKri81 (2013-02-03 14:01.19)

Teljesen átlagos kis romantikus limonádé. Persze egy kis könnyed szórakozást megért, így vasárnap ebéd időben. Nagyjából nálam a Doc Hollywood egy újabb feldolgozása játszódott le. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni, persze nagy meglepetést nem fog okozni de aranyos kis film.

41. Magyargyerek7238 (2012-11-06 05:38.06)

Szörnyű világban élünk ahol horrorfilmeket ezerötszázan osztályoznak és hatszázan véleményezik...a filmek nagy részének történetében a drog játsza a főszerepet vagy a sokadik vámpíros, horrorosztikus világ elevenedik meg.Milyen eltorzult világ ez? Az elkorcsosult nemzedék úgyse ezt a filmet fogja megnézni hanem a vámpíros buta történeteket aminek semmi alapja nincs.
Miért éppen Minnesota?: Kellenek az ilyen "limonádé" filmek mint ez is itt. Jobb mint amit a hozzászólások alapján vártam.

40. DInnyetimi (2012-01-08 22:48.33)

Számít, hogy milyen hangulatban nézünk meg egy filmet? Ha igen, akkor most éppen nem vagyok a toppon, így viszont nagyon is megtalált a film. Bizony van, ahol hangosan is felnevettem. Egyáltalán nem utálom Zellwegert, itt abszolút megfelelt a szerepének. Örülök, hogy Tedet csak egy H. Connick Jr. alakítja, legalábbis őt most valahogy szívesen néztem a képernyőn bárki más helyett, és még sosem ettem tápióka pudingot, most viszont kedvet kaptam hozzá, hogy kipróbáljam.
Igen, semmi eredeti, semmi olyan, ami minden percében valami nagy durranás, de van, amikor az átlagos is tud szórakoztató és szerethető lenni, nekem ez most egy ilyen film volt. Olyan emberi.

39. Weser (2011-06-11 08:45.32)

Sokkal jobb filmet is ki lehetett volna hozni belőle. Egy víjátéknál alapkövetelmény, hogy vicces legyen de ennek az alkotásnak a legnagyobb hibája, hogy nem vicces. A történet se túl eredeti, átlagos, kiszámítható helyzetekkel van tele. Tipikus egyszernézhető átlagos vígjáték.

38. Niggagirl (2011-03-03 22:09.53)

Imádom Renéet de ez a film nem nagy szám. Viszont van benne egy pár jó poén lehet rajta kuncogni:)Egyszer meglehet nézni "ari":)

37. Jan3sz (2011-02-17 19:12.07)

Kedves délutáni matiné, tele sablonokkal. Tisztességes iparos munka, de nem több. Reneé Zellweger némiképpen halványabb mint ahogy megszoktam, és szerintem rettenetesen néz ki...mint egy pocok...

36. Icelander (2010-12-29 08:31.54)

ki lehet vagy sem ... nekem tetszett
idézem :
"Olyan kis egyszer nézhetős délutáni limonádé...Tipikus romantikus, vígjáték."
jó volt. nevettem is rajta.

35. Fruzs95 (2010-10-09 12:43.16)

Nem, rossz film. De előre kilehet számítani a végét. :D

34. Szmártyka (2010-08-02 22:28.08)

Olyan kis egyszer nézhetős délutáni limonádé...Tipikus romantikus, vígjáték. Nekem nem lesz a top10-ben, de örülök, h megnéztem.

33. Álfrödulson (2010-01-06 15:24.49)

Az eleje még jónak indult, aztán az események folyásával párhuzamosan a film is egyre gyengébb lett számomra. Semmi kiemelkedő nem volt benne.

32. Ancksunamun85 (2009-12-31 16:52.59)

kicsit hosszú,kicsit unalmas de azért tetszett

31. Bartpet (2009-11-30 04:31.43)

Nagy csalódás volt számomra ez a film. Több filmből sszeszedett tákolmány, mindegyik jó jelenetét láttuk már egy másik filmbe. Renée Zellweger nagyon aranyos, bájos, komikus, de sajnos ezzen még ő se tudott javítani.

30. Az utolso szamuráj (2009-11-18 10:58.14)

Odakint van egy hatalmas helység,ahol kategórizálva műfajokra le vannak írva a bevált receptek,sablonok,és a maguk erejéből semmi plusszmunkára nem hajlandó-vagy kényszerített?- rendezőket,forgatókönyvírókat és még jónéhány fel nem soroltat ha studiójuk megbízásából pénzt kell csinálni,oda lekergetnek,attól még véletlen eltérőt ne csináljanak.Ezeket a bevált recepteket persze nem kell lenézni,sokszor müködnek,de többedszerre már a dvd-nk kettétörésén gondolkodunk ,már akit persze zavar hogy nyolcmilliókétszázhuszonhatodszorra nézi ugyanazt más arcokkal.
A dán rendezőt meg a forgatókönyvírókat-de tartok tőle,az operatőr is a kis csapatot erősítette-vagy egy hétig tartották fogva ebben a jelzett helységben,talán tápiókapudingot nyomattak csak bendőjükbe.Ennek köszönhetően a filmben aki egyetlen ötletet,valódi poént felfedezett,legyen ötöse a lottón,nekem ez valahogy nem jött össze.
De végignéztem,mert van valami báj az egyszerűbb emberek világhoz való hozzáállásában,és még Forrest Gump és Jézus poén szinte szószerinti átmásolásánál is csak saját fülemet téptem meg idegeségemben.Reneé Zellwegerben az a furcsa,hogy régebbi filmjeiben igenis egy tehetséges színésznő képét mutatta ugyanezzel a pocokburával,nem tudom,mostanság mi történt vele,Harry Connick is volt már ennél jobb,itt inkább a borotva legmesszebb dobálója a hósivatagban(amit férfitársaimmal vállvetve megértek).
Az igazi ász J.K.Simmons,a sok vihogó tini kedvéért,a szakállas idősebb pasi,akit Reneé lapátra tesz az elején,nekem személyes kedvencem régóta,mindig mellékszereplő,de öregedő Rumcájsz külseje akkora tehetséget raktároz magában,mint mondjuk 450 Robert "Alkonyat" P.Ennek a pasinak még a végén többedszere hallható buzdítások is úgy jönnek ki a száján,hogy önkéntelenül elmosolyodik rajta a szörösebbszívű néző is,meg azért néhány mondat erejére sose látott statiszták is beárnyékolják Miss Pocokfej teljesítményét.
Miattuk meg a Walking on sunshine miatt-ej,Katrina and the Waves!-közepesnek elmegy.

29. Sötétszív (2009-11-16 00:04.09)

A romantikus filmektől már nem semmi újdonságot várni. Mint ahogy ettől a filmtől sem. De ennek ellenére ez egy szórakoztató kis film, még ha nincs is benne eget rengető eredetiség. azért másfél órára leköti az ember figyelmét.

28. Ildooka (2009-10-26 17:10.45)

Ez annyira középkategóriás film sztem. Nagyon kevés és gyenge poén van benne,valamint a romantikus szál sem túl erős....tehát eléggé egyszer nézős,és felejthető film . :)

27. Delpiero (2009-10-23 12:13.06)

Egy első játékfílmes rendező klissé hegyekkel teli romantikus mókája. Bizony az újdonság érzése egyenlő a nullával ,viszont amit vállal azt simán hozza. Vagyis egy teljesen kiszámítható ,de szerethető fílmet tesz elénk.
Az Oscar díjjas színésznő ,az 2000-es évek első felében még nagyobbnál nagyobb közönségfílmekben szerepelt az utóbbi 3-4 évben viszont visszaesett iránta az érdekéődés, igaz 40 éves lett ,és bár én "fénykorában" sem tartottam szexi nőnek, a bája most is erős. A játéka olyan,mint a fílm maga, átlagos. Nevetni nem lehet szinte sehol ,de mosolyogni és jó érzéssel nézni simán lehet. (Mondjuk ,mikor olyan a mellbinbója, hogy azzal üveget lehetne vágni, az jó ötlet volt pl)
A zenék és a fényképezés illik a tájhoz.

26. Bubone2 (2009-10-18 17:50.55)

- (válasz TomiFiu 25. hozzászólására)

Igen ez nekem is feltűnt és közben végig az motoszkált a fejemben, hogy nem láb-dublőrrel van-e dolgunk!!!

25. TomiFiu (2009-10-08 01:16.53)

Hát a film nekem nem nagyon tetszett. Illetve közömbös.
Viszont Renée arcát leszámítva ilyen csinosnak én még nem láttam.
A rendezőnek meg lehet van egy kis lábfétise mert 2 jelenetben is a tűsarkas lábait mutogatja teljes képernyőbe. (megj.: ez nekem is tetszett :) )

24. Zúzmara:) (2009-09-10 20:44.47)

Tényleg nem nagy szám film, de pozitívumként mondhatom a poénokat, szerintem volt benne 1-2 jó poén, és végre vmi,ami nem sikeredett túl csöpögősre(vagy csak elaludtam a végét:))
Egyszer meg lehet nézni!Semmi új sztori,de mostanság a romantikus-vígjátékoktól ne is várjunk újat!

23. Scarlett O'Hara (2009-08-23 15:51.09)

- (válasz Mrs.dalloway 22. hozzászólására)

Egyetértek,Renée Zellweger tényleg nagyon szarul néz ki benne,ráadásul nekem a faszi se tetszett,így semmi pozitívat nem kaptam a filmtől.

22. Mrs.dalloway (2009-08-23 15:24.28)

Egyetlen pozitívuma ennek a filmnek, hogy a pasas helyes benne. Zellweger szánalmas, borzalmasan néz ki! Mint egy zombi. A sztori meg említésre sem méltó.

21. Nagymacika (2009-08-20 20:17.43)

Gyengusz.

20. Jani77 (2009-08-17 21:30.21)

Egyszer meglehet nézni (pláne ha valakit érdekel a botox kezelés végeredménye)!

19. Kisjon (2009-08-03 13:10.16)

a magyar filmcímek kreatív alkotói az egykor nagy sikerű tévésorozat mintájára keresztelték el a filmet. hogy miért talán egyszer majd elmondják. régi előítélet hogy a kisvárosban élő emberek egy kicsit furcsábbak mint a nagyvárosban élő társaik, és nyíltabbak is. erre a sablonra úgy tűnik még 2009-ben is fel lehet húzni egy hollywoodi vígjátékot. a film főszereplője renée zellweger nincs könnyű helyzetben. a nagy sikerű bridget jones féle skatulyából kellene kitörnie valahogy. mivel a film a fagyos Minnesotában játszódik, a poénok jó része is arra van kihegyezve. az egykor szebb napokat látott ex- bridget jones csípőből hozza a bénázgató igazgatónő szerepét. és a csípőből történő hozást komolyan is gondolom. mert a csípőbillegetésre fektette a legtöbb hangsúlyt és a színészi energiája legtöbb részét. többször is láthatjuk deréktől lefelé. de talán nem is olyan nagy baj ez mert az arcán annyi érzelem tükröződik mint a lábán. az arcjátéka ebben a filmben olyan, mint steven seagalnak. a színészi játék a motiválatlan Zellwegert leszámítva rendben lenne, de a film egyik legnagyobb hibája egy olyan színésznőnek a játéka aki az arcával dolgozik.
a nyilvánvaló végkifejlet ellenére a film mégis rendben van és működik. nem lesz tíz Oscarra jelölve, egy a sok alkotás közül amit hamar el is fogunk felejteni,de most jelen pillanatban másfél órára egy remek kikapcsolódás nyújt. ha egy vérbeli színésznőre bízzák a főszerepet még az öt csillagot is megérdemelné.
aki szereti az ilyesmi filmeket (könnyed, romantikus történet, mérsékelt humor)annak egész biztosan tetszeni fog a film. sok újdonságra azonban senki ne számítson.

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Az utolso szamuráj, 2022-11-22 21:52	48 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Miért éppen Minnesota? adatlap

Eredeti cím: New in Town

Évszám: 2009

Rendezte: Jonas Elmer

Szereplők: Renée Zellweger, Harry Connick jr., Siobhan Fallon, J. K. Simmons, Mike O'Brien...

További információk

Szereplők fórumai

- Renée Zellweger - Vélemények

- J. K. Simmons - Vélemények

- Frances Conroy - Vélemények

- Peter Jordan - Vélemények

- Renée Zellweger - Kérdések

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk