És a csúcs:

BIDAM búcsúja

DEOKMAN… DRÁGA DEOK-MANOM
Arcod ragyogását vágytam …
Virággal, harccal, öleléssel !
Lehet simogatni éles késsel ?!
Most fájdalmak rángatnak, tépnek:
Vicsorgó kételyek raknak bennem fészket !
Megkötöz a bánat,
Hínárja fogva tart .
Leomlik s zuhan,
Zuhan velem a part !
Megmentene egy szárnycsapás !!!
De nincs már szárnyam,
Nincs varázs .

Csak számolom …Lépésemet …Nyílzápor …
Lelkem megremeg …
Elérnem Téged többé nem lehet !!!
Barátok ne kegyelmezzetek !!!
” Deokman… drága Deok-manom …”
Megperzselték a lelkemet.
Neved sóhaja lassan eltemet…

2011-05-25 22:38.15

Akkor éjszakára még egy szépet:

MUNNO A TITKOK ŐRZŐJE

Egy mérgezett nyíl áldozata lettem,
Pedig egy ország jövőjét a vállamon vittem.
Az égiek megsúgták a jövendőt -
Segítenem kellett az ifjú királyi párt
S a titkolt kis hercegnőt.

Neveltem az eldobott fiút, aki megmutatta,
Hogy milyen nagy a szeretet hatalma !
Belátom – gyarló voltam,
Térképekkel, könyvekkel
Foglalkoztam,
Bidamot nem szerettem csak tanítottam !
Harcmodorom és jó szándékom tisztasága
Remélem eligazít “fiam” a tettek és érzelmek viharába…

Milyen értelmetlen a halálom !
Nem segít semmi a Hwarang legendákon ?!
Eltávozom a gonoszság, a cselszövés világából.
Nyugodtan indulok“fiam” mert tudom, benned már
A SZERETET VILÁGOL !

2011-05-25 20:30.00

Solwontól
:
SEJU ÁHÍTATTAL NÉZLEK

Nagy áldozatra kértek…
Öljem meg azt,
Akit szeretek, féltek !
De én pillantásommal körbefonom.
Szerelmem, elkötelezettségem az
Égi jutalom !

Mindent megteszek érte,
S nem várok semmit cserébe!
Egy kis fintorából is értek,
Megrogynak akaratától
Hegyek és hadvezéri térdek.
A túlvilágon is ŐT választanám…
Mindent kibírnék érte !
Pillantásommal simogatnám
S eltöröltetne minden vétke .

2011-05-25 20:28.16

És Alchontól is egy:

Én nem kérdezek … (csak egyszer)
Én nem fordítok hátat!
Vagyok az odaadó,
A szótlan, örök alázat -
Aki két IKERCSILLAGOT szolgálhat! !

2011-05-25 20:26.44

És egy másik, Jusintól Dokmannak:

YUSIN:
FELSÉG
Eldobtam mindent, hogy segítselek.
Hitet tettem :
Elrejtem örökre szerelmemet.
A TE álmod-az én álmom!
Az utat Hozzád
már csak így találom.
Csak nézlek …
és segítelek!
Nem szólítalak néven,
Nem érintelek.
De életed végéig leszek az oltalom.
Mert TE vagy mindörökre
Vezérlő csillagom.

2011-05-25 20:21.41

Írok nektek egy nagyon szép verset (nem tőlem származik!)

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE…
Én népem!
Ne szabdaljon szét
Az ármány és a gyűlölet !
Utunk nehéz, de révbe visz az ALÁZAT, KITARTÁS és a SZERETET !!!

Hogy népemet rád bízhatom,
Tudom, érzem YUSIN, kőszikla hadvezérem !
A szív sok mindent elvisel,
Szeret, gyötör és felemel …
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE
KÖZELÍT AZ ÁLOM …
Yusinom … Bidamom …
Míg Yusin pillantása átkarol féltőn.
Indulok feléd: SEGÍTŐ FEKETE FELHŐM

2011-05-24 21:12.43

Bidammal? Hát nem tudom.
Mindkettőjük gyermekkora élményekben gazdag és változatos volt. Ebből arra következtetek, hogy hasonlóan mozgalmas lett volna a közös létük. Bidam impulziv egyénisége, Dokman elemző és temperamentumos beállítottsága valószínűleg színes és izgalmas életet eredményezett volna. És ellentétben a Yusin-Dokman békés harmónikus és kissé visszafogott házassága helyett Bidam érzelmi szárnyalása magával ragadta volna Dokman érzelmeit is, ami mélyen benne is volt a leányzóban. Hiszen aki olyan mélységben tudta megélni a fájdalmat és bánatot mint Dokman, az valószínüleg, - ha lehetősége nyílt volna erre, -a szerelmes érzelmeit is felszinre tudta volna hozni.

2011-05-24 20:59.08

"Deokman elmegy Yusinnal, azt hiszem olyan hüséges, becsületes, gondoskodó, szerető párja lett volna, mint senki más."

Valószínűleg igazad van. És minden bizonnyal olyan végtelen harmóniában és nagy szeretetben éltek volna együtt, mint Yusin szülei. Yusin számára ez volt a minta, és biztosra veszem, hogy óvta-védte és tenyerén hordozta volna Dokmant.
És remélhetően lett volna min. 10 gyermekük, fele kis Yusin, fele pici Dokman.

A történelem elveszített volna egy kiváló hadvezért, egy forradalmian újszerű gondolkodású, a maga nemében első királynőt, mi pedig szegényebbek lettünk volna egy gyönyörűen és fájdalmas szép történelmi filmmel.

2011-05-24 17:57.09

Drága Maryu! Nincs miért haragudnom! TIszteletben tartom a véleményedet. Pussz!

2011-05-24 17:14.08

Nem, biztosan egyikben sem. De amíg nem került színre Bidam, addig (ahogy később Munno) Mishill is elmerengett azon, hogy Yusin nem véletlenül fejedelmi alkat.
De mert akkor még nagyon tisztelte a jogszerűséget, úgy gondolta, aki képes uralkodni az - már csak a származás jogán is - Dokman lehet. És ahogy később Dokman elismerte Mishillben az irányító szerepét, ugyanúgy fedezte fel Mishill Dokmanban is az uralkodót. Ezért is tanítgatta a maga módján, ezért mélázott el néha a Yusin-Dokman irányon, irigyelte a fiatalságukat, a merész újítani vágyásukat, a bátorságukat.
Igen! Ha valakiben, hát Dokmanban látta, láthatta meg élete álmainak folytatását addig, amíg a Bidam iránti anyai érzései mást nem diktáltak neki.

2011-05-24 16:53.35

Czuppp!

2011-05-24 16:21.59

Édesem! Mindenki más "szemüvegen keresztül" lát dolgokat. Én is igyekszem a magam véleményének hangot adni, de tudom, hogy az nem egyezhet mindenkiével.
Ezért hát, ha megy is egy oda-vissza érvelés, akkor is elfogadom, hogy másoknak nem vagyok meggyőző.
Nem akarja senki sem a film tartalmát megmásítani hidd el. Vagy ha mégis, hát már a forgatókönyv írók munkája is ellentmond bizonyos szabályoknak.
Pl. A három főszereplő életkora és a filmbéli életkorok sem egyeznek! Vagy számos apró nüansz, ami felett elsiklunk, mert az összhatás a lényeg.
Meg - mint korábban írtam - az a tény, hogy ez a film el- és továbbgondolkodásra késztet. Ez pedig egyéni fantázia kérdése.
Drágám! Ettől igazi nagy alkotás ez a film! És ettől olyan jó ez a fórum, mert itt lehet a véleményeket ütköztetni, vagy egyeztetni, és a fantáziánkat hagyni szárnyalni. Esetleg néha visszavágja valaki a szárnyainkat. Mi meg vigyázunk arra, hogy amennyire csak lehet siklórepülésben érjünk földet.
Pussz!!!!

2011-05-24 16:13.20

"bár megbeszélt sok mindent Solwonnal, soha nem vallotta volna be neki (már amennyiben aggódott egyáltalán az embereiért), hogy aggódik valakiért. Ez őt gyengének mutatta volna és ő erősnek akarta látni magát (ebben egyetértünk)."

Látod, magad adtad meg Mishil emberi értékeinek egyikére a választ. Mert igenis nagyon emberi, érző ember volt. Majd az 50. részben, amikor Dokmannak beszél arról, mit jelent számára Silla, akkor enged bepillantást ezekre az érzésekre.
Ha majd ezt a jelenetet nézed, gondolj rám!

Nem! Nem fogja bevallani az aggódását - sem a katonák sorsáért, sem a családjáért, sem a szeretteiért - mert akkor bevallja a gyengeségét.
De ő erősnek, megingathatatlannak, csalhatatlannak, tévedhetetlennek akar látszani.
Pontosan azért, mert úgy gondolta (és hitte is), hogy a vezető nem mutathat gyengeséget, neki mindig erősnek kell lennie!

Hány és hány okos ember esett azóta is ebbe a csapdába (elsősorban férfiak), mert úgy gondolták, hogy a gyengeség az erőtlenség jele.
(Még ma is azt tanítják a kisfiúknak, hogy sírni nem szabad, ha fáj elmúlik, mert "katona dolog", és fel a fejjel, mert te férfi vagy!)

Hogy Solwonnak miért nem mondta el haláláig, hogy mik a tervei Bidammal? Mert Solwonnak és neki is volt közös gyermekük, és nem Bojongot, hanem Bidamot részesítette kitüntetett figyelmébe - mégha akár a származása okával indokolta volna is - és tudta, hogy ez végtelenül fájt volna (fájt is) Solwonnak. Egyébként pedig Mishil hitt a győzelmében, de mert egy "hadvezér" bekalkulál minden lehetőséget csata előtt, ezért volt egy "B" terve is. És Mishil okos volt, és jó stratéga is.

2011-05-24 16:00.39

Minden elismerésem, és millió hála meg köszönet,hogy számunkra elérhetővé teszed ezeket a naplórészleteket. Nam Gil eddig is egy kiemelkedően tehetséges fiatal ember volt a számunkra, most pedig ízelítőt kaptunk arról is, hogy a tehetségéhez érzékeny, végtelenül finom lélek is társul.

2011-05-24 15:21.35

Fáncsika!!! Te most indulatból érveltél? Nekem legalább is ez jött le!
De kedves "írótársam"! Ne legyél ennyire dühös.
Mindenkinek van gondolata a filmhez, látásmódja, amit előadhat. Ha az érvelésünk nem sikerül, akkor valószínűleg nekik van igazuk. A más szemszögből nézett és ítélt vélemény is tiszteletre méltó és el kell fogadni. Puszillak drága, és ne legyél mérges!!!!
Hiszen a film gyönyörű, a szereplők utánozhatatlanok és tehetségesek, és főként van
egy fenséges, egy mindenek felett álló BIDAM!!!!!

2011-05-24 14:30.59

Többetektől olvasom, hogy szerintetek Mishillben nem voltak sem anyai, sem szeretetre utaló érzések. Már többször leírtam, most újból nekifutok. Ha unjátok, vagy zavar benneteket, szóljatok, és többet nem írok erről.

De!

Azon túlmenően, hogy mindennél fontosabb számára a hatalom, a centrális erőtér megteremtése, hogy álmai álma az, hogy királyné legyen, Mishillben igenis voltak érzések.

A legfontosabb a Szaddaham iránt érzett - haláláig el nem múló, - hallhatatlan szerelem.
A sajnálat a férje iránt, hiszen pontosan tisztába volt azzal, hogy nem több, mint játékszer az életében a férfi. Mellette lett két király ágyasa, Solwon szeretője.
Solwon iránti érzése is nagyon összetett. Ahogy Bidamnak bevallja a közös kirándulásukkor: az a férfi, aki mindenét feláldozza egy nőért nem vonzó, arra szíve szerint rátaposna! Ez Solwon!
Mégis elfogadja a gyengéd, önfeláldozó szerelmét, imádatát és játszik az életével. Mert Solwon minden cselekedete mintegy az élete és szíve tálcán való felajánlása Mishill felé. Ezért a nő megvetéssel vegyes szánalmat, de a stratéga iránti tiszteletet és mint szexuális partnert is becsül benne. Ezért Solwon felé a viselkedése is ezt tükrözi. Gyengédséggel vegyített dominancia.
A fiaival való viszonya kicsit kettős. Az idősebbik fiát (aki egyébként kitűnő gazdasági vénával rendelkezik, igazi hivatalnok) elnéző, meleg-korlátozó viselkedéssel, míg Bojongot (a nagyszerű katonát, apja nyomdokait követő stratégát) hideg-korlátozó, ritkán alkalmazott anyai gyengédséggel kezeli.
Yusin az, aki a becsületes egyenességével, a rendíthetetlen hűségével meglepi, akit magáénak akar (tán úgy is mint nő, de inkább mint a klán feje). Tiszteli és becsüli, tán még az is felmerül benne, ilyen gyermeket szeretett volna magának.
Dokman az, aki felkelti benne az irigységet, a tiszteletet, és a segíteni akarást. Minduntalan belefut abba a tanácsadói szerepbe, amit Dokman (valljuk be eléggé tudatosan) kényszerít rá oly módon, ami a tanulásvágyát van hivatva kielégíteni. Egyedül tán Solwon az, aki látja Mishil vergődését a Dokmannal kapcsolatos érzései kapcsán. Mert elhangzik a szájából, hogy mi lett volna ha Dokman a kezdetektől a palotában élhetett volna, akár Ő is nevelhette volna!
Chilsuk a régi hű katona, a megbizatása során sebesült harcos kiváltotta az együttérzését, és igen, (ahogy korábban írtam,) a benne élő birtokló nőt. Nem a teste kellett Mishilnek, hanem a lelke, a feltétlen hűsége, a mindenek feletti odaadása.
Mishill minden ember részéről a kizárólagos, iránta tanusított hűséget, engedelmességet várt el. De ezért tudott (módjával) jutalmazni, és gondoskodni az embereiről.

Bidam pedig előhozta a rejtett, a Szadaham halálával eltemetett minden emberi érzéseit. Pontosabban a Silla irányátásába, a korona megszerzésébe sűrített, vagy ezek megszerzése miatt háttérbe szorított érzéseit. Mert nagyon nagy empátiával rendelkezett. Csak az tud át- és belelátni emberek lelkébe, aki ezzel rendelkezik.
Hogy miként reagálta le, az más kérdés. De Bidam ezeket az érzéseit hozta felszínre. És ha most patetikus leszek, azt bocsássátok meg, de azt mondom, ebbe bele is halt. Mert igenis kivételesen az érzéseire hallgatva döntött, és ez a döntés jelentette a halálát.

2011-05-24 13:46.44

Azért Kedves, mert Bidam maga a lottó 5-ös!

2011-05-24 13:45.17

Ha majd a kirándulós részhez érsz, kérlek figyeled meg a beszélgetést, és a metakommunikációkat, akkor rájössz, hogy talán tévedtél. Korábban, amikor Solwon megkérdezi Mishill-t miért küldte el Bidamot (tudod a puccs előtt közvetlenül), Mishill nem igazán tudott rá választ adni. Pedig Solwonnak nem igazán szokott hazudni, ezért bitosan megmondta volna, hogy nem akarta, hogy Bidam feleslegesen öldösse az embereit. De nem!
Nem kevés pénzt adott Yomjongnak, illetve - majd figyeld meg - majdhogynem könyörög azért, hogy vigye el jó messzire két-három napra, vagy ha kell, akár erőszakkal tartsa vissza.

Éppen Solwon kérdezte egyszer, hogy miért nem beszél Bidammal (mármint, hogy álljon melléjük), akkor mondta ki, hogy nincs meg ehhez a joga, mert annak idején eldobta magától.

Majd azt is figyeld meg légy szíves az 50. jelenetben, amikor az utolsó előtti találkozásuk során mind a ketten szavak nélkül vallanak az érzéseikről. Amikor Mishil alig tudja megállni, hogy megsimogassa a fia arcát - helyette levesz egy fűszálat a páncéljáról. De ezt megelőzően hosszan és megindultan néz rá könnybe lábadt szemmel. Majd utána is, az elválás előtt látható rajta, hogy mennyire küzd önmagában a meghatottság és a ki nem mutatott szeretet. Távozása közben is megáll egy pillanatra, mint aki szíve szerint maradna, nehezére esik a búcsú!
Ez a látvány önmagáért beszél.
És az utolsó találkozáskor is: önmagán tesz erőszakot még halála percében is, amikor nem akar még nagyobb fájdalmat okozni Bidamnak azzal, hogy az utolsó pillanatban bevallja érzéseit. Tudja, ettől még fájdalmasabb lenne a fia számára az Ő az elvesztése.

Emlékszel mit mondott Bidamnak Dokman még az elején? (tudod, mikor mint varázsló megy a kúthoz, illetve a naptár kapcsán becsapják a napfogyatkozással) Akkor figyelmeztette arra Bidamot, nagyon vigyázzon Mishillel, mert végtelenül jó emberismerő és átlát az embereken?

Gondolod, hogy a saját fián nem látott át, amikor Bidamon egyértelműen látszott az utolsó jelenet mindkét találkozásán, hogy mennyire fontos számára az anyja? Hogy érzelmileg mennyire megviseli az, hogy Misill annyira távolságtartó vele kapcsolatban?
Mit is mondott Mishill az utolsó mondataival a fiának? "Az a Te érzékeny lelked...."
Hidd el, bármennyire kemény és erős nő volt Mishil, neki is voltak érzései.

Ha összehasonlította a fiait, nem kérdés, melyikük vitte el a pálmát. Viszont volt annyira tárgyilagos hogy tudja, neki nem volt része abban, amivé Bidam vált. Ezért úgy érezte, nincs joga ahhoz, hogy a felnőtt férfi életét most, anyaként akarja irányítani. Maradt a magába zárt önmarcangolás, a távolságtartás, az aggodalom és a nagy ritkán adagolt jótanács!

Solwon nem kevés indulattal rángatta meg Bidam páncélját Mishill emléktáblája előtt és hozta tudomására az anyja utolsó kívánságát. Ha nem szerette volna a fiát, gondolod, hogy Solwon szerelmét használta volna arra, hogy az a fiát segítse?
Mishill igenis szerette a fiát, aggódott érte!
Bár ez fájdalommal töltötte el Solwont, de átérezte, mi több magáénak érezte Mishil ráörökített érzéseit Bidam irányába, mert a saját halálakor megismételte Mishil utolsó üzenetét, kiegészítve a saját sorsa tapasztalatával.

2011-05-24 13:10.31

Mármint természetesen ET-nek, rossz gombot nyomtam, nagy-nagy elnézést!!!!

2011-05-24 13:09.40

Én is kívánok Neked gyönyörűségesen szép névnapot, vágyaid teljesülését, minden szépet, jót!!!

2011-05-24 11:00.59

Én csak a saját nevemben szeretném néhány meglátásomat leírni.

Amikor Mishill először találkozott a szent kútnál "tevékenykedő" Bidammal, akkor egy szemtelen, ügyeskedő ám nagyon éles eszű, ugyanakkor önmagát nagyszerűen palástolni tudó férfit látott benne. Amikor kiderült, hogy Dokmán embere, akkor kiváncsivá tette. Aztán amikor Bidam sejtetni engedte a kettőjük viszonyát, az első döbbeneten túl már nagyon is érdekessé vált a számára. A hwarang párbaj alatt ismerhetővé vált számára a páratlan, kimagasló tudása és jártassága a harcművészetekben - ezt egyébként Solvon is tesztelte Chilsuk segítségével. Ekkor már nagyon fókuszáltan kísérte figyelemmel Bidam életét és tevékenységét. Sőt, megpróbálta a saját oldalára állítani. Bidam hárítása után is kiemelt érdeklődéssel fordult a fiú irányába. Tette ezt elsősorban azért, mert egyre inkább felébredt benne az anyai érzés. Igaz, ezt még saját magának sem vallotta be - ahogy Solvonnak megjegyezte, eldobta magától, nincs lehetősége bármiféle jogot formáolnia a fiára. De mindkettőjükben egyre jobban munkál az egymás megismerése iránti igény.
A "közös kirándulás" erre nagyon jó lehetőség volt, és valóban elég mélyen beleláttak a másik egyéniségébe, jellemébe, a gondolkodásmódjába. Ettől kezdve megtanulták egymást még inkább tisztelni, és felfedezték a sok hasonlóságot, ami érzésekben közelebb hozta őket. Igaz, ezt mindketten próbálták titkolni (mondjuk Bidam kevesebb sikerrel). Ez inditotta el Mishilben azt az anyai féltést, ami miatt parancsot adott Jomjongnak arra, hogy vigye el pár napra távol a várostól Bidamot. Hogy ez nem sikerült és éppen Bidamon bukott meg a puccskísérlet, arra késztette Mishilt, hogy a régen Jhimjüng király által Solvonnak átadott ítéletét Bidam számára magához vegye, és majdan neki átadja. De tudjuk, hogy ezt Sohwa már előbb ellopta, Dokmannak átadta, aki elrejtette.
A puccs után Bidamot bízta meg Dokman ennek az ítéletnek az elhozatalával, aki rájött, mit is takar ez az irat. Ekkor próbálta az anyját rávenni a békés megegyezésre, de a levélről azért nem tesz említést, mert ezzel érzése szerint megalázná és kiszolgáltatottá tenné őt. Ebben a nagyrabecsülésen kívül a tisztelet, a sajnálat, a szeretet mind-mind szerepet játszik. Amikor aztán a Dokman által felajánlott szövetséget is visszautasítja Mishil, akkor és csakis akkor hozza az anyja tudomására, hogy - nem kimondva, csak ráutalással jelzi, - bármennyire nehéz lesz neki, nyilvánosságra hozza az ítéletet.
Ekkor mindkét fél eléggé egyértelműen kimutatja a másik iránti érzelmeit és Mishil ekkor hozza meg a végső döntését ami egyben megpecsételi a saját sorsát. De ezzel egyidőben - hite szerint - megalapozza Bidam jövőjét is. Erre ad megbízást Solvonnak, hogy segítse királlyá válni Bidamot.
Ez volt az a pillanat, amikor Mishilben felülkerekedik az anya, aki legyőzte a politikust.

De mert úgy gondolta, hogy ehhez a jogot már akkor eljátszotta, mikor Bidamot magára hagyta (nem vált hasznára), úgy érezte, nincs joga arra sem, hogy anyaként kimutassa a Bidam iránt érzett, időközben felszínre törő szeretetét, és aggódását, féltését.
Igen, egyértelműen Bidam állította meg-, és félre Mishilt! Emiatt pedig Bidam érzett haláláig bűntudatot az anyja felé, mert úgy érezte, elárulta, eldobta magától azt, akire egész életében vágyott, az édesanyját.

(Éppen ez volt az egyik ok, ami miatt Dokman felé fordult, és görcsös akarással próbálta megkapni, megtartani annak szeretetét. Egyrészt hiánypótlásként, másrészt amiatt, hisz az anyja életét áldozta fel Dokman álmaiért!)

2011-05-20 11:53.20

Chilsuk egyáltalán nem szerelmes Mishilbe. Mishil régen megmentette az alig 16 éves Chilsuk életét, amiért a férfi az életét, a szolgálatát és hűségét ajánlotta fel Misill-nek. Ezért csak a hála köti hozzá és ha ezt Mishil összekeverte, az az Ő baja.
Mert akibe Chilsuk szerelmes volt az Sohwa, és látható, hogy bármennyire félénken is jelzi, de a nőnek sem közömbös Chilsuk. Tehát éppen a Sohwa iránti szerelme az, ami meggátolná Chilsukot, hogy a szeretőjévé tegye Mishilt (vagy udvarias formában visszautasítaná a nő közeledését).
Viszont amikor Mishil számára nyilvánvalóvá válik Chilsuk ragaszkodása Sohwa irányába, Mishilben felébred a férfiakat uraló nő, és ezért lesz féltékeny! Annyira egyértelműen látszik rajta, és az is, nem érti mit szeret Chilsuk ezen az egyszerű szolgálón?! Ez nemcsak meglepi, de fel is háborítja. Annyira emberi ez a viselkedése Misillnek!
Nemcsak a nagyszerű hwarangot, a neki hű katonát, hanem a férfit is vissza akarja kapni. Ezért tesz meg mindent azért, hogy az egészségét, és a szeme világát visszakapja. Az sem érdekli, ha ezért Sohwat is el kell viselnie (egy ideig). A cél mindenképpen Chilsuk vissza-és megnyerése.

Egy annyira nő, mint Mishil nem tud egy férfit sm elegedni a közeléből. "Ha már az enyém nem lehet, hát másé se legyen!" Hiába, hogy már nem fiatal, mégis nőnek érzi magát. Hiszen még Dokmánnál is bepróbálkozott (mikor még kadétnak hitte) és amikor a lakosztályába ment felolvasni neki, felszólította, hogy vetkőzzön!!! Emlékeztek? Aztán amikor látta Dokman megrökönyödését, akkor
próbálta elütni viccel!

2011-05-16 11:30.19

Ojjé! bocs a szóismétlésekért, illetve egy helyesírási szarvashibáért, nem győzöm eléggé szégyellni magamat ezért.

2011-05-16 11:26.00

Dokmant a csapatával együtt bekerítették, maga elájult egy összecaspásnál. Mivel azonban a társai azt hitték meghalt, otthagyták. Syeol volt, aki Yusin kérdésére - hol van Dokman - elsírta magát, ezzel azt a hitet keltve Yusinban, hogy meghalt. Igazából Yusin a holttestét kereste már a csatatéren.
Viszont mint kiderült, Dokman magához tért és hessegette el magától a varjút. Időközben a mocsárhoz ért Yusin és örjöngve kereste Dokmant a halottak között. Ekkor egy sebesült pekcsei támadt Yusinra, azt lőtte le Dokman. Itt nem vágtak ki semmit.

Egy későbbi csatában Syeol halálát, illtve az azt megelőző összecsapás végét teljes egészében kivágták. Ezért nem is tudjuk, hogy Syeol ölte meg a csapat vezérét.

Yusin apját bekerítették ugyan, de ott már mindenki a saját maga és társai szűkebb csapatát mentette. Még egy futárt tudott indítani Yusin apja a fiának, hogy a visszavonulásuk útvonalát elvágták, ezért vigyázzon, mert egy nagyobb pekcsei sereg várja az úton.

Mint később kiderült, az ő kis csapatát is megtámadták, mikor próbált Sorabol irányában vonulni. Sebesülése után egy pekcsei katona rakta fel a lovára, aki aztán addig vitte a hátán, amíg a sillaiak nyomára bukkantak, és azok vitték a gyülekezőhelyre.

Ami a fordításokat illeti, hááát...

Nem vetted észre, hogy milyen "mai" szóhasználattal élnek időnként? Ilyen szófordulatokat akkor még nem használhattak, de még kb. 20-30 évvel ezelőtt sem. Igazán megtisztelhették volna a fordítók annyira a film készítőit, hogy legalább nem a mai "szlenget" fordítják néha. Ha nem is éppen korhű beszédstílust adnak vissza, de legalább próbáltak volna némileg irodalmibb, és méltóbb fordítással tisztelegni a régi kor szellemében készített mű előtt. A szinkron és a feliratos szöveg között is van eltérés, de hát ezen már - tekintettel a rengeteg és indokolatlan vágás miatt - már fenn sem akadok.

Ami pedig a párbaj kikényszerítését illeti (mármint a zászlórúd eltörését és a zászló megtaposását illeti), nos úgy sejtem, annak úgy-e az volt az előzménye, hogy Seokpum-ék megtámadták Dokmant. A verekedés után lehetőségük lett volna őket párbajra hívni, ám Yusin - ellégé aláértékelve a saját csapatát - inkább a megalkuvást választotta. Ezzel nemcsak a hwarangok előtt járatta le a Sárkányvirág alakulatot, de a saját csapattársai elégedetlenségét is "kivívta". Mégsem ők, hanem sejtésem szerint a Seokpum csapatból valaki volt, aki - bár megvetették Yusinékat - úgy gondolta, hogy bár meghátráltak, de azért "megtanítják őket" a bátor kiállásra. Egy fejpánt megszerzése pedig - amit bizonyítékul bemutattak - nem lehetett gond a számukra. (Ráadásul még kicsit meg is kavarták az állóvízet Sárkányvirágéknál, hiszen egymás között keresték a provokátort!)

2011-05-15 19:13.17

Chomjong halála előtt - bár maga is szerelmes Yusinba - Dokman úgy dönt, elmegy Sillától jó messzire Yusinnal, de aztán majd visszaküldi őt a nővéréhez, mert tisztában van azzal, hogy Chomjong is szerelmes a férfiba.
Játszunk el a gondolattal, mi lett volna akkor.
Ugyanis Bidam arra kérte őket, vigyék magukkal.
Ha mindhárman elmennek, Yusin visszamegy a hercegnőhöz, akkor ők ketten maradnak Bidammal. ...

Chomjong hercegnő halála után Dokmant a bosszú hajtja: megszerezni magának Sillát, bosszút állni az elvesztett gyermekkoráért, az édesanyjának hitt Sohwa haláláért, a valódi szülei döntéséért (amivel őt eldobták maguktól), illetve Misil ármánykodásáért. Ez a döntése értelemszerűen magával hozza következményként, hogy nem tudja teljesíteni nővére kérését, nem akar Yusin feleségeként átlagos életet élni. Ezért Yusint (bármennyire is szereti és tiszteli) távol kell tartania önmagától - márcsak azért is, mert félő, hogy az elhatározásában az iránta érzett szerelem megingatja.
Ez az, amit kétszer is elég világosan kifejt Yusinnak. Bármennyire is fájó döntés, bármilyen nehezen fogadja el mindkét fiatal, tudják más mód nincs arra, hogy Dokman hercegnő legyen.

Amikor azonban a döntés megszületett, attól kezdve minden eszközt megragadnak arra Dokman szövetségesei (elsőként Alchon, majd Bidam és végül Yusin és a gayai szövetségesek a csatlakozás sorrendje), hogy trónra segítsék a hercegnőt.
Dokman pedig miután rájön, ki az, akitől a legtöbbet tanulhatja meg céljai elérése érdekében, minden idegszálával rácsatlakozik Mishill gondolkodásmódjára, és mint a szivacs issza minden szavát, cselekedetét. És Mishill ezt "díjazza" is a maga módján, mert bármennyire is a másik oldalon áll, tanítgatja, irányítja és nagyon tiszteli,nagyra becsüli őt, mi több irigyli Dokman lendületét, a logikáját, tanulnivágyását, éles eszét és fiatalságát, valamint az ebből fakadó merészségét, újítani vágyását. Irigyli tőle a hozzá lojális és hűséges, kitartó küzdőtársait, akiket sorban megpróbál a saját térfelére átcsábítani. Bár úgy tűnik Yusin átállt a házassága révén, hamar rájön, hogy ez csak a gayai nép érdekében történt, de a hűségét nem tudta megnyerni.
Bidam pedig attól különleges eset, mert egyrészt szeretné megismerni és elfogadtatni magát a szülő anyjával, másrészt pedig meg kíván felelni Dokmánnak, akinek álmát, vágyait a magáévá téve vele együtt akarja valóra váltani.
Éppen így Mishillnek is kettős érzései vannak Bidammal kapcsolatban. Egyrészt kezdi felismerni a fiában rejlő képességeket amelyek egyik része büszkévé teszi (éles esze, kiváló harci tudása, stratégiai meglátásai), másik része pedig megrémíti (érzelmi szárnyalása Domkman irányában, ébredező vágya az anyai szeretetre).
A másik része Misill érzelmi vonulatának saját magában keresendő. Mert döbbenten ismeri el magában, hogy egyre fontosabb számára a fia jelene, de még fontosabb a jövője. Arról nem is beszélve, hogy az érzései is kezdenek utat törni Bidam felé. Bármennyire próbálja magába fojtani, de a hwarang párbajt követően egyre nyilvánvalóbb a mélyebb megismerni vágyás benne a fiát illetően (kirándulás), a féltés (felkelés előtt vigye messzire a történések idejére a kereskedő), a királynővel történt találkozás utáni beszélgetéskor elemi erővel tör ki belőle a fia iránti érzése, ami eldönti a saját jövőjét, illetve a végrendelet (amit Solvonnak ad át) és végül a halálát megelőző utolsó beszélgetése, amikor utolsó leheletével is Bidamot védi, neki ad tanácsot.

2011-05-15 18:44.18

Eulje Deadung az, akit elzavar a király, miután Chomjong hercegnő meghal. Ő az, aki mindent a királyi házért, de nem a királyi családban élő személyekért tesz, Ő az, aki kiadta a parancsot, öljék meg Dokmánt, Ő az, aki ennek fejében házasságot ígért Chomjong hercegnő és Yusin között Yusin apjának.

2011-05-13 21:07.38

Valóban, Bidam 18 évvel, Yusin pedig 7 évvel idősebb, mint Dokman a történelmi leírások szerint.

2011-05-13 14:06.58

Valóban! Mondjuk ki nyiltan Chilsuk szerelmes volt Sohwa-ba, és látható, hogy bármennyire félénken is jelzi, de a nőnek sem közömbös Chilsuk.
Viszont amikor - még az elején, - nyilvánvalóvá válik Chilsuk ragaszkodása Sohwa irányába, ezt látva Mishil nem kicsit lesz féltékeny! Annyira
egyértelműen látszik rajta, és az is, nem érti mit szeret Chilsuk ezen az egyszerű szolgálón?! Ez nemcsak meglepi, de fel is háborítja. Annyira emberi ez a viselkedése Misillnek!
Nemcsak a nagyszerű hwarangot, a neki hű katonát, hanem a férfit is vissza akarja kapni. Ezért tesz meg mindent azért, hogy az egészségét, és a szeme világát visszakapja. Az sem érdekli, ha ezért Sohwat is el kell viselnie (egy ideig). A cél mindenképpen Chilsuk vissza-és megnyerése.

2011-05-13 14:00.02

Ha mondjuk arra gondolsz, hogy történelmi feljegyzésekben ez így konkrétan szerepel-e?, akkor természetesen nincs.
Csak annyi, amit a hsz-ban leírtam, azaz annyi, hogy Dokman királynő uralkodása utolsó két évében
kormányzói rangra emelte Biadamot. Ezt a rangot nagyon megbízható, az uralkodóhoz nagyon hűséges ember kapja meg. (Egyébként a filmben is megkapta, tehát ebben követték is a történelmi hűséget). Csak annyi az eltérés, hogy amikor már elkerülhetetlenné vált a vég, akkor és csakis akkor fordult a trón majdani várományosa ellen Bidam (a királynő haláláig - haldoklásáig - Bidam n e m lázadt fel Dokman ellen).

Ugyanúgy nincs sehol konkrétan leírva, de a második királynő "kegyence" viszont Alchon volt, (Bidam után a kinevezett kormányzó) és emiatt a királynőnek a halála után Alchonnak esélye volt a trónra, de ő inkább lemondott Csuncsu, azaz új nevén Mujol király javára! Ez is történelmi tény.

2011-05-13 12:00.44

.."Bidám az elejétől ....Ő megkerülhetetlen!!-igen az egész történet róla szól- 45 év Silla történelméből,ahogy a forg.k.írója megálmodta!!-Bidámot a középpontba állítva!!-legalábbis szerintem!!"

Háát Fáncsikám nem egészen!

A történelmi dráma főszereplője eredetileg Queen Seon Deok, azaz Dokman mint Korea első királynője. Megpróbálták a történelmi hűséget követni, nyilván átteni vlamelyest modern és élvezhető változatba. Ezért van az, hogy a szereplők zömében valós, a történelemben is megtalálható személyek voltak. Kicsit persze játszottak a forgatókönnyvel és időben összehoztak olyanokat is, akik eleve nem találkozhattak (Misil-Dokman), vagy a hármas főszereplő gárdát koruknál fogva cca egyidőseknek tüntettek fel. Aztán volt a Yusin-Dokman szerelmi szál, illetve az általad olyannyira kárhoztatott és kétségbe vont Dokman-Bidam vonal.

Kicsit utánanéztem ennek az utóbbinak az igazság- és történelmi hűségének. Dokman uralkodása alatt valóban létezett ilyen nevű nemes, aki a királynő uralkodásának utolsó két évében kormányzói azaz sondendug rangot kapott. Valószínűleg azért, mert nagyon közeli, azaz intim kapcsolatban voltak. Amikor a királynő - aki egyébként tényleg szívbajban szenvedett és ebben halt meg - már haldoklott (647. január 7-én) és utódjának a királynő az unokahugát jelölte meg trónörökösnek (aki végülis valóban követte Dokmant a trónon) Bidam felkelést szított, mert nem akarta, hogy ismét királynő kerüljön a trónra. Úgy gondolta, hogy mint kormányzónak, neki is lehettek volna esélyei a trónra. A lázadást azonnal leverték, és mire Dokman meghalt, Bidamot és a lázadókat elfogták. A kötelező gyász után pedig az új királynő a felkelőket kivégeztette, Bidamot pedig méreg általi halálra ítélte.

Tehát a valóságban mégiscsak kiteljesedett a királynő és Bidam szerelme.

Ha már itt tartunk! Nam Gil is nyilatkozta, hogy Bidam a valóságban korántsem volt rokonszenves figura, csak az Ő szerepformálásában vált azzá (hiszen szabad kezet kapott a forgatókönyv íróktól arra, hogy maga dönthet Bidam személyének megformálásáról. Erről nyilatkozott is egy riportban). Akkor úgy döntött, hogy a hibái helyett a szerinte is kevés jótulajdonságait domborította ki és ezáltal tette szerethetővé Bidam személyét.

elejére ... 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk

Kosarad tartalma:
Kínai Herkules Antikvár-Kiváló állapotú (DVD)	\|	999 forint	\|	Kivesz
Szállítási díj	\|	1299 forint
* 999 forintra csökkentett szállítási díj legalább 10.000 forint rendelési érték felett!
* Ingyenes szállítás legalább 20.000 forint rendelési érték felett!
Összesen: 2298 forint