Fórum - A kőszívű ember fiai - Vélemények (2. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

503. Angelika58 (2011-08-31 10:10.03)   - (válasz Vbacs 502. hozzászólására)

No, csak óvatosan a kijelentésekkel.Nemrég még a magyar filmet sem bírtad. :)) Trust me, lesz olyan idő, hogy fogsz magyar irodalmat olvasni, de lesz ám.Én meg majd ünnepelek! :))

502. Vbacs (2011-08-31 09:52.26)   - (válasz Angelika58 501. hozzászólására)

Mert olyan unalmas volt, hogy már megettem az ajkaimat:)) Meg az egész olyan semmit mondó sz*r volt, asszem el is felejtettem 2 hét múlva. Plusz a magyar irodalom nem a kedvencem, főleg, ha annak főszereplője egy gyerek és régen íródott, gyűlölöm az olyat, inkább olvastattak volna velünk valami 1984-et, vagy ilyesmit:)

501. Angelika58 (2011-08-31 09:47.11)   - (válasz Vbacs 500. hozzászólására)

Hát ez az. Hogy az ízlésről nem lehet vitatkozni.Fejleszteni lehet. Tehát most fogadalmat teszek, hogy előkaparom a 7000 könyvünk Gárdonyi-szekciójából az Egri csillagokat és elolvasom megint.Ennyit megér, hátha tévedtem. Mer szoktam! :)) Viszont nagyon érdekelne, mért utáltad a Légy jó..-t?

500. Vbacs (2011-08-31 09:43.05)   - (válasz Angelika58 498. hozzászólására)

hehehe, ez jó volt:)) Egyébként én bírtam az Egri csillagokat, gyerek fejjel szórakoztatóbb volt, mint egy évre rá a Kőszívű...az sem volt rossz, de az Egri csillagok sokkal jobban tetszett. Amit a legjobban utáltam, mint kötelező: Légy jó mindhalálig, még a kezembe sem tudnám venni még egyszer, tűzre is tudnám dobni XD

499. Angelika58 (2011-08-31 09:40.53)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 495. hozzászólására)

Ő bizony és nagyon jó. Most mindenféle Csathókat olvasok, a Varjú a toronyórán-t meg az Új rokon-t, meg azt, hogy "Amikor az öregek fiatalok voltak". Olyan jó írások ezek, hogy no. Ez lehetett régen a "szórakoztató irodalom". :))

498. Angelika58 (2011-08-31 09:36.39)   - (válasz Gyorkos 493. hozzászólására)

Gondolom, direkt kötözködsz. Vagy nem olvastad el, amit írtam. Vagy nem érdekelt. Most összefoglalom: 1.Szó sem volt a gyerekek egyéb információforrásairól, a beszélgetés a kötelező olvasmányokból indult. 2. Szó sem volt arról, hogy személy szerint ne olvasnék Jókait vagy objektíve ne értékelném nagyon magasra, még történelmi és romantikus érdeklődés híján is. (Írtam volt, hogy a százkötetest is bátor voltam végigolvasni).Ma azonban ajánlanám a részletes hátteret hozzá.Ezt írod te is. Lásd már be, hogy igazad van! 3.Az Egri csillagokat untam, ez miért bűn? Untam és kész..Én nem titkolom, hogy untam (ez volt, amivel a beszélgetés egyáltalán elkezdődött).Más meg nem unta, ő sem titkolta és szintén kész.Ebből semmi nem következik. 4.Hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak (írott műveket ( ezek , nemdebár ,népszerűen a könyv névre hallgatnak) tény, pedagógiai felmérések bizonyítják. 5.Hogy jó lenne, ha többet olvasnának? Jó lenne. Hogy miért nem érzékelted a humort a "töredelmes vallomásban", mely szerint bocsi az Egri csillagok-rajongóktól? Ki tudja. Nem veszed a humoromat, most mindjárt dőlök a kardomba (bár nem vagyok romantikus és történelmi hajlamú, mint tisztáztuk.) Öngyötrés? Itt? Viccelsz?? A vita, az nem öngyötrés, az ellenkező álláspont létezhetőségének elismerése sem az. Ezt korrekt vitának hívják nálam, nem öngyötrésnek. Szóval, miről is vitatkozol velem végül? Az ízlésemről? Istenem, hát rossz ízlésem van.Na és?

497. Vbacs (2011-08-31 09:18.42)

Egyébként érdekes módon, én ennél a filmnél nem tudok túl jutni az első 5 percen sosem:))

496. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-08-31 08:49.56) - (válasz Gyorkos 493. hozzászólására)

3 generáció olvasási készsége van előttem. Én azért akartam megtanulni olvasni, mert régen semmilyen filmet nem szinkronizáltak. Nagyon szerettem moziba járni, és ezért igyekeztem olvasni gyorsan, és ha már a filmeket tudtam, akkor könyveket is forgattam. Sok mindent nem értettem élet- halál empiria, anatómiai többletek miatt, de olvastam, mozi, prózai színház, opera, hangverseny nagyszüleim jóvoltából. Lányom 1979-től képolvasással próbálkozott, nehezen ment, nem szeretett olvasni. Unokám szótagolva tanult, tanul, 2.elemit végezte, számára még mindig munka az olvasás. Írtam már kötelező nyárra . Szegény Dzsoni és Árnika (már a címe, nevek is undormányos számomra ), és Bosnyák Viktória: Sirály a király, mely bugyuta meseszerűség a J, és Ly -os szavak gyakorlását erőlteti. Egyiket sem érzem olvashatóan szerethetőnek. Ismét elnézést Major Tamástól, a Kőszívű embertől és a stáblistától.

495. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-08-31 08:39.29) - (válasz Angelika58 492. hozzászólására)

Mit olvasol Csathótól? Lehet, hogy Ő írta a Te csak pipálj, Ladányit? Elnézést a nem tudásért, és az offolásért!

494. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-08-31 08:38.14) - (válasz Gyorkos 490. hozzászólására)

Eötvös József: A falu jegyzőjét latin szótár nélkül próbáltam olvasni 1964 körül. Majd láttam a csodálatos Tv. játékot, majd megjelent a mű "könnyített" változata.

493. Gyorkos (2011-08-31 08:32.08) - (válasz Angelika58 492. hozzászólására)

"De jelenleg az a probléma, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak." Ez sokat hangoztatott szólam mostanság - igaz, nem igaz én nem tudom megítélni. De megkérdezném, hogy nem lehet e az, hogy csak írott formában kiadott termékeket olvasnak kevesebbet? Ugyanakkor elektronikus médián keresztül többet is, mint mi, vagy akár elődeink? Fórumoznak, facebookolnak, chatelnek egész nap, tehát ha nem szépirodalmat olvasnak, de olvasnak, ugyanakkor mi sem csak Jókait és Dumas-t olvastunk, hanem újságokat, ponyvaregényeket, stb. "hogy olyan műveket találjanak, amelyek visszaviszik őket az olvasás varázslatához" Ha pl. pont az Egri Csillagok nem olyan, akkor mi lehetne az? Szerintem a lányok is (romantika, szerelem) és a fiúk is (kaland, háború), megtalálják benne azt, ami vonzóvá teheti számukra (a sarkításért, fekete-fehér egyszerűsítésért elnézést mindkét féltől). A nyelvezete sem nehéz, sőt a mű nagyon olvasmányos. Ez egyébként nagyon egyéntől is függő. Gyerekként már a személyes érdeklődés, irányultság eldönti, hogy milyen regényeket olvas valaki. Pl. aki természetkedvelő alapbeállítottságú, az nagy valószínűséggel örömét fogja lelni Fekete István műveiben, vagy az Öreg halász és a tengerben, de nem biztos, hogy nagy rajongással olvassa majd a Weöres Sándor verseit. Vagy pl. egy filozófikus, bölcsész típusú srác sokkal inkább értékelni fogja az irodalmat, mint tantárgyat és könnyedén olvassa az Ember tragédiáját, vagy az Antigonét, de nem lesz kedvelője a matematikának, fizikának. Egy reál beállítottságú gyereket általában nem érdekli, nem értékeli annyira az irodalmat, mint másokat, kell-e tehát az ő esetükben annyira erőltetni? Azt gondolom, hogy igen jók és értékelendők a szóba került kötelező olvasmányok, de tény, hogy a Légy jó mindhalálig-ot pl már inkább a nagyobb korosztály (középiskola felsőbb osztályai) tananyagjában kellene szerepeltetni, és ilyen szerintem a Rómeó és Júlia is, vagy esetleg el is lehetne hagyni ezt a művet, a befejezése miatt. Tehát nem hinném, hogy ezek az olvasmányok eltávolítják a gyermekeket a műélvezettől, az olvasás örömeitől, ezt egy kifogásnak gondolom csak. Talán vissza kellene térni ahhoz a szinthez, amit korábban - nagy íróink és költőink műveinek segítségével - a korábbi oktatás megalapozott. Az a helyzet, hogy az oktatás, a közélet, a közbeszéd, a média jelenlegi produkciós színvonala süllyedt olyan szintre, hogy furcsának, idegennek hat az igényesség, a művészi nívó. A hiba tehát nem az adásban van. "Jókai... nyelvéhez már segítség kell. Pedig e nyelvek ismerete nélkül minden oldalhoz fél oldal lábjegyzet kell a megértéshez." Igen, csak ezen nyelv (latin) ismerete már nagyon régen volt általános és a német egyre inkább visszaszorul, a franciáról ne is beszéljünk. Ráadásul még Jókai korában is csak a művelt, tehetős réteg rendelkezett ezen tudással, ez pedig rendkívül behatárolta a megértést. ELVILEG! Gyakorlatilag a művek egyéb értékei és jelentése, tartalma bőven szolgáltat(ott) olyan és annyi információt, hogy a kevésbé iskolázottak is megértették és értékelhették. Nyilván nagy segítség a megértésben a féloldalas lábjegyzet, de akit érdekel utána is olvashat a témában pl. a forrásmunkákban. Így én nem gondolom, hogy Jókaihoz manapság már ne is nyúljunk, ne is tanítsuk, mert megérthetetlen. Viszont aláírom, hogy némely könyvének teljes megértéséhez bizony utána kell olvasni, érteni kell a kort, amelyben íródott, a szereplőket, történelmi alakokat ajánlott ismerni, mert Jókai hatalmas tárgyi tudással rendelkezett a magyar történelemből. Bizony gyakran nehéz követni. Ezt írtad: (Lehet, hogy sem romantikus [Sárga rózsa, Arany ember, A kőszívű ember fiai, Jókai a magyar romantikus irodalom sokak szerint legnagyobb írója!] nem vagyok, sem történelmi [Erdély aranykora, Névtelen vár, Egy asszonyi hajszál, Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv, Fráter György, Török világ Magyarországon] érdeklődésű. Ezért minden Egri csillagok-rajongótól ezennel töredelmesen bocsánatot kérek.) :)) Ahhoz képest elég jól bírod a "gyűrődést"! :-)) Öngyötrés rulez? Vagy csak egyszerűbb lenne elismerni, hogy valamiért neked az Egri csillagok nem jött be?

492. Angelika58 (2011-08-30 18:09.39)   - (válasz Gyorkos 490. hozzászólására)

Személy szerint nagyon gyakran olvasok régi magyar irodalmat.(Most például éppen Csathó Kálmánt.) De jelenleg az a probléma, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak. És az lenne a fontos feladat, hogy olyan műveket találjanak, amelyek visszaviszik őket az olvasás varázslatához, nem pedig eltávolítják onnan. Jókai (akit pl. imádok és módszeresen, mint egy jól fejlett könyvszú, végig is rágtam magam a nagymamám százkötetesén) nyelvéhez már segítség kell.A latinos kultúra nem természetes már, de még németül is lényegesen kevesebben tudnak."Francziául" még kevesebben. Pedig e nyelvek ismerete nélkül minden oldalhoz fél oldal lábjegyzet kell a megértéshez. A "vazze" meg Jókai között azért kell, hogy legyen valami átmenet. Pl. Fekete István. Amint hallom, a Tüskevár meg a Téli berek most is kedvenc. (Lehet, hogy sem romantikus nem vagyok, sem történelmi érdeklődésű.Ezért minden Egri csillagok-rajongótól ezennel töredelmesen bocsánatot kérek.) :))

491. Independence (2011-08-30 18:03.35) - (válasz Angelika58 486. hozzászólására)

Jóóól van, némiképp duzzogva, de megbocsájtok. :D A H.P.-n nem fogunk összeveszni, számomra annyira érdektelen az egész történet, mint ha azt nézném, hogy szárad a falon a festék. Viszont annyit azért megkockáztatnék, csendesen, hogy nem minden a forma..., én filmen láttam néhány részt a gyermekeim unszolására, hát nem tudom mennyiben gazdagít ez a sztori, egy gyermeki lelket. Maga a történet egy része nem is való kisebb gyerekeknek, szerintem. Lehet, hogy maradi vagyok?

490. Gyorkos (2011-08-30 17:59.07) - (válasz Angelika58 483. hozzászólására)

Mondjuk ez nem kötelező olvasmány - úgy tudom -, de én most éppen ezt hallgatom: Eötvös József: Magyarország 1514-ben Ilyen mondatokkal van tele: "Klári magára hagyatva, most először gondolá meg szörnyű helyzetét. Ő, ki magát csak egy nappal ezelőtt a világ legboldogabb teremtésének képzelé, ki minden reményeit egy szeretett lényben központosítva, a jövőnek oly nyugodtan nézett elébe, mint ki tudja, hogy szerencséje attól függ, kiben kételkednie nem lehet: most kiűzetve apai házából, elhagyatva kedvesétől, számkivetve az egész társaságból, melynek törvényeit szenvedélyei közt megszegé, ül itt e romok között. Semmi e messze világon, mihez bajai között fordulhatna; amerre gondol, egy pontot sem látva, melyre reménye horgonyát kivethetné, egy helyet sem, hová zarándokolva nyugalmat találna. Eddig ennyi remény, ennyi szerelem, most semmi: az élet enyelgő örömek sorozatából egyszerre pusztasággá vált. Új életet remélve, főnixként veté magát e szív a szerelem lángjai közé, s most szárnyszegetten érzi, hogy hol megújulást remélt, ott vesztét találta. Szegény leány, hogy-mint találhatná fel magát e rögtöni, e szörnyű változás után! - S oly iszonyú vétek vala őt szeretnem, hogy érte ekképp bűnhődöm?! - Így szólt, s égő homlokát kezére támasztva keserves gondolatokba mélyedett." Vagy pl. az egyik szereplő belső vívódásairól: "Szaleresi rögtöni megváltozása első pillanatban megfoghatlannak látszott. Hogy éppen ő, ki a többieket mindég nyugalomra inté, s a nemesség ellen soha gyűlölséget nem mutatott, most ily buzgóvá s minden kibékülésnek legszenvedélyesebb ellenévé válhatnék: ezt valamint senki előre nem láthatá, úgy senki meg nem magyarázhatá magának, s magaviselete többek által gyanús szemekkel tekintetett. Midőn azonban Lőrinc s általa Dózsa s a többi vezérek Szaleresi indokait megtudták: a kétkedés teljes bizalomnak adott helyet. - Kit a nép ügyéhez nem szeretet köt, azt szintoly erősen lekötheti gyűlölsége - mondá Lőrinc -, s valamint seregeink nagy részét csak személyes bosszúvágy tartja zászlóink alatt: úgy Szaleresire, ki magát oly mélyen sértve érezi, biztosan számíthatunk. - E nézetekben a többi vezérek is osztozkodtak, s midőn a seregnek nagyobb része Dózsával Szeged felé vonult, a Rákoson maradt keresztesek vezérlete egyhangúlag Ambrusra bízatott. A legfontosabb helyeknek egyike vala ez, de olyan, melynek betöltésére nagy vezéri tehetségek nem kívántattak. - A pesti polgároknak nagyobb része a keresztesek iránti rokonszenvét világosan kimondá - a budaiak legalább közönyöseknek mutatkoztak; a király s a főurak körül összegyűlt seregek csekélyebbek valának, semhogy a rákosi tábort megtámadhatnák; s így a jobbágyok ügye itt csak árulás által veszélyeztethetett volna - s ezt lehetetlen volt Szaleresiről jelen lelki hangulatában föltenni. S kétségen kívül míg első fölgerjedése tartott, a nemesség nem találhatott kérlelhetlenebb ellenséget senkiben; de szenvedély ott, ahol állandóság kívántatik, nem elégséges soha. Mint a golyó, melyet az ágyú magasra vetett, végre önsúlyától levonva, földre esik: úgy, ha az indulat valakit pillanatokra elragadott is, nem maradhat senki következetes természete ellen: s a szegény Szaleresi kevés napok múlva érezni kezdé, hogy elviselhetlen terhet vállalt magára. Bosszúvágy helyett lelkét mondhatlan szomorúság tölté el. Kláriról, kinek fölkeresésére majdnem valamennyi cselédjét kiküldé, csak annyit hallott, hogy András kíséretében mindjárt másnap Fejérvár felé utazott, s mi haszna, hogy az összes nemességen bosszút állhat, ha azon egy kincs, mely után szíve vágyódik, ha egyetlen leánya örökre elveszett. Lelkét azonkívül még más aggodalmak tölték el. Józanabb vala, hogysem szenvedélyének csillapultával helyzetének veszélyességét át ne lássa. Mintegy hétezer fegyveres állott parancsa alatt, de mily seregek! Dózsa vaskarja félig rendben tartá őket, de mióta az elment, napról napra növekedett a zavar. A pesti polgárok, kiknek majd kerti házaik, majd a falakon kívül álló aklaik törettek fel, zúgolódni kezdének; a tanács magában a városban elkövetett több garázdaság után kinyilatkoztatá, hogy hasonló esetben jövendőre a város kapuit a keresztesektől elzáratja; s magában a rákosi táborban is a legnagyobb egyenetlenség uralkodott. Ha Szaleresi csak egy órára távozott, sőt néha jelenlétében is, egyes csapatok fegyvert fogtak egymás ellen, s a szerencsétlen vezér saját élete veszélyével is alig bírta elválasztani a küszködőket. - Minden általános feloszlásra mutatott. Minden nap aggasztóbb híreket hozott. Majd azt, hogy a királynak cseh s morva hadai már Pozsonyig értek; majd meg azt, hogy saját seregeinek egy része a budai urakkal titkos szövetségben áll, s őt az egész táborral együtt el fogja árulni, s Szaleresi borzadással gondolt a sorsra, mely reá ez esetben várna. Lelkének csüggedését észre lehetett venni egész magaviseletében; s leghívebb barátai, kiket néha a városban meglátogatott, sokszor inték őt, hogy a jobbágyok ügyétől váljon el, s pedig minél előbb, nehogy megerősödvén a kormány, tőle a bűnbocsánatot, melyet magának most még kiköthet, később megtagadja. - Részint becsületérzés, részint azon meggyőződés, hogy közte s a nemesség között minden kiengesztelődés lehetetlen, visszatartóztaták őt e tanács követésétől; azonban lelke szüntelen e tárggyal foglalkozott; s Erzsébet, ki valahányszor ura hazajött, őt hasonló kérésekkel ostromlá, feleleteiből könnyen kiveheté, hogy a jelen ösvényen csak azért marad meg, mert másnak követését lehetetlennek tartja." Ez a választékos nyelvezet, ez az igényes kifejezésmód arra nevel, hogy talán lehet máshogy is beszélni, mint bazdmegolva, meg persze még más dolgokra is. "Vagy a dögunalmas Egri csillagokhoz?" Hogy hogy dögunalmas? Remélem, ezt csak ironikusan érted! Az Egri Csillagok egy romantikus történelmi regény tele fordulatokkal és bonyodalmas cselekménnyel, a közepétől meg a vár ostromának részletes leírása semmiképpen sem unalmas. Legfeljebb annak unalmas, aki se nem romantikus, se nem történelmi érdeklődésű. Egyébként szerintem Nyilas Misi alakja most is létezik és létezni is fog. Ez a fajta viselkedés nem tűnik el az emberi közösségekből (szándékosan nem csak iskolai közösséget írtam). Ugyanez igaz Árvácskára és az őt kihasználók sorára is (mindkettő Móricz főhős!). Én azt gondolom, hogy ezek a móriczi regények - és alakok - egyáltalán nem gyermekek számára lettek kitalálva. Pl idézem: "Móricz Zsigmond nem értette, hogy olvasói és kritikusai a Légy jó mindhalálig című regényét csak egy gyermekregénynek tartották. Ő a megbántott, félreértett és megkínzott jóság jelképét akarta Nyilas Misi történetével felmutatni." Főleg az Árvácska annyira szívszorító, hogy még felnőttként is nagyon nehéz. Viszont azért ezek a kötelezők nem hülyeségek, sőt! Kiváló remekművek értékes olvasmányok, de némelyikük nem igazán gyerekeknek való. Jókai nyelvezetét sokszor nehéz megérteni, de én mindig úgy voltam vele, hogy ez javítja a fogalmazóképességet, szép kifejezéseket tanít. Aki sokat olvas ilyeneket, az képes lesz értelmezni hosszú, többszörösen összetett mondatokat. Lehet, hogy sokaknak többször is neki kell futni egy egy körmondatnak, de ez a mi nyelvünk és így lehet fejlődni, nevelődni benne. A regények mondandója, üzenete pedig lenyűgözően szép és jó.

489. Orgona (2011-08-30 17:54.11) - (válasz Angelika58 488. hozzászólására)

Ez igaz. :)))

488. Angelika58 (2011-08-30 17:50.31)   - (válasz Orgona 487. hozzászólására)

Mondom, hogy ez az én ízlésem, na. Az a fontos, hogy a gyerekek olvassanak. Akkor meg teljesen mindegy, hogy mit gondolok róla én. (Az egyébként is mindegy, a mű értékéből nem von le semmit.) :))

487. Orgona (2011-08-30 17:48.20) - (válasz Angelika58 483. hozzászólására)

Az Egri csillagok azért nem dögunalmas. Szerintem. :DDD

486. Angelika58 (2011-08-30 17:47.25)   - (válasz Independence 485. hozzászólására)

Jujjuj, kőbe rúgtam, bocsánat.:)) Emlékszem, felsoroltad a kedvenc könyveidnél.De nem a te ízlésedet vonom kétségbe, a magaméról mondtam őszinte vallomást. Én egyébként nem bánom a Harry Pottert. Személy szerint (megölnek a rajongók) én azt is dögunalmasnak tartottam, abba is hagytam egy idő után. De kiválóan van megírva, modern írói eszközökkel, tehát teljesen alkalmas lehet arra, hogy elindítson az irodalom felé vezető úton.

485. Independence (2011-08-30 17:29.46) - (válasz Angelika58 483. hozzászólására)

Dögunalmas Egri csillagok...? Ajaj, megyek, hamar kihúzom a listámról. :) Érdekes, már serdületlenebb koromban is megfigyeltem, hogy ez a könyv fiús, még nemigen beszéltem a szebbik nem tagjai közül senkivel, aki igazán szerette volna, vagy értékelni tudta volna. Félek, hogy a mai gyerekek nagy része egyáltalán nem olvas, ha meg igen, akkor Harry Potter... Hát akkor már inkább az Egri csillagok. Mondjuk már maga a szó is irritáló, hogy kötelező olvasmány, erre nem lehet kötelezni senkit, ha nem találja meg a maga "első könyvét", akkor veszett fejsze nyele...

484. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-08-30 17:26.18) - (válasz Angelika58 483. hozzászólására)

Jókait olvasni latinszótárral kell, és ugyanúgy, mint Szabó Magdánál jó pár 10 oldallal később derülnek ki ki kiféle, stb...Aranyembernél nem értettem, hogy Noémi miért szoptat folyton? Lőcsei fehér asszony akkora Traviata, hogy még piros kaméliát sem hordhatna. Nem kor , hanem virgóság függők is a klasszikusok is.

483. Angelika58 (2011-08-30 17:08.24)   - (válasz Vbacs 482. hozzászólására)

Rosszul vagyok a hülye kötelező olvasmányoktól! Hát teljesen lehetetlen, hogy a mai gyerekeknek ugyanaz legyen a kötelező-lista, mint nekünk volt majd fél évszázada! Mintha nem változott volna azóta a világ, a konfliktusok, a nyelv. Mi köze lehet egy mai értelmes fiatalnak a passzív és málé Nyilas Misihez, aki egyetlen lépést nem tesz, hogy kiálljon magáért? Vagy a dögunalmas Egri csillagokhoz?A Kőszívű meg nagyon jó regény lenne, de rengeteg magyarázat kellene hozzá. Jókai nyelvezetét egyáltalán megérteni nehéz, nem azon a magyar nyelven írt, amin most beszélünk. Még A Pál utcai fiúk az, ami rendben van most is, ahogy hallom, szeretik is. Ha én tanár lennék, nekem az volna a lényeg, hogy olvassanak a gyerekek. Aztán kifigyelném, mit szeretnek és arra építeném a többi olvasnivalót. De kötelezőt, azt egyet se írnék elő.

482. Vbacs (2011-08-30 16:38.40)   - (válasz GeroMeno 481. hozzászólására)

Ja, nem is értem, hogy miért ilyen korú gyerekeknek adják ezt fel, nem is nekik való, nem is élvezik...idióta egy országban élünk :(

481. GeroMeno (2011-08-30 13:41.07)

Nekem ezen a nyáron volt kötelező olvasmányként feladva és nem volt olyan rossz.Egy 12-13 éves gyerek számára szerintem még korai ez a könyv, mert bonyolult gondolatokat tartalmaz. Előbb megnéztem a filmet, hogy könnyebb legyen majd olvasni és a film is tetszett.

480. Comarca Lagunera (2011-03-22 16:35.10)   - (válasz Golyalab 479. hozzászólására)

nem unalmas, érdekes történet, de azok után már annyira inkább nem véleményezem :P:)

479. Golyalab (2011-03-22 16:00.01) - (válasz Comarca Lagunera 478. hozzászólására)

S oszt akkor a Kőszivű ember fiai unalmas egy valami?

478. Comarca Lagunera (2011-03-22 15:56.46)

emlékszem, mikor olvasónaplót kellett ebből írni, nagyon untam olvasni, mert ugye kötelező volt, de persze elolvastam, megírtam szépen szorgalmasan, aztán nem hitte el a tanár se azt, hogy elolvastam, se azt, hogy én írtam, ez volt az első teljesen alábecsültek , bár még számos követte, a másik nagy eset az volt, mikor diplomáztam és a 10 tagú zsűri egyik tagja az az ember volt, aki 'eltanácsolt' az egyetemtől első körben -a fura ura-, azt hiszem, tőle kaptam az egyik legnagyobb elismerést utóbb. Szóval csak annyi, hogy könnyen könnyű ítélni, de nem tanácsos.

477. Golyalab (2011-03-14 22:00.11) - (válasz Egobajnok 476. hozzászólására)

Ja csinált más is Jókai Adaptációt.Én az Aranyembert láttam de nem tetszett különösebben.Mondjuk könyvben se az a kedvencem Jókaitól.

476. Egobajnok (2011-03-14 21:57.53)

Nem csak Várkonyi rendezett Jókai adaptációkat, a nekibuzdulás 1959-ben kezdődött, a Szegény gazdagokkal,majd már széles vászonban folytatódott az Aranyemberrel, ezek is nagy kasszasikert arattak, talán ezen fellelkesülve bízta meg az akkori kultúrpolitika Várkonyit, további Jókai rendezésekkel. A nagy regények sikeres filmre "mentésének" sarokpontja a jó forgatókönyv. Az Egy magyar nábob és a Kárpáti Zoltán sikere nyilván nagyobb kockázatra ösztönözte a döntéshozókat, mert a Kőszívű ember fiait már szinte monstre hollywoodi stílusban és költségvetéssel készíthette el a mester. Telitalálat volt ! Kár, hogy az Egri csillagokról ezt már nem mondhatjuk el.( Gárdonyi regény)Én valamennyi könyvet olvastam(Életkorom okából is..)és mondhatom, hogy a fenti" film trilógia" nagyon komoly érték, mert képes volt eljuttatni Jókait a nem olvasókhoz is.Ami nagyon fontos: Stílusa és hangulata híven adja vissza a regényekét. Később a fekete gyémántok megint telibe talált !

475. Vajó Peti (2011-01-16 00:33.39)

Ez a legjobb alkotása a Jókai Mórnak szerintem. De ez a film mégsem egészen tudott sokmindent átadni a regényből.

474. Hunarin (2011-01-08 23:41.55)   - (válasz Gyorkos 473. hozzászólására)

Pontosan.Nekünk is így lesz a legjobb.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Nyomozo1, 2020-01-26 23:02	533 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

A kőszívű ember fiai adatlap

Évszám: 1965

Rendezte: Várkonyi Zoltán

Szereplők: Sulyok Mária, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza, Béres Ilona...

További információk

Szereplők fórumai

- Tordy Géza - Vélemények

- Kálmán György - Vélemények

- Bessenyei Ferenc - Vélemények

- Koncz Gábor - Vélemények

- Béres Ilona - Vélemények

- Bujtor István - Vélemények

- Páger Antal - Vélemények

- Polonyi Gyöngyi - Vélemények

- Jókai Mór - Vélemények

- Mécs Károly - Vélemények