 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Macskák - HBO, 10:50 |
| Kutyám, Jerry Lee - Mozi+, 10:50 |
| Csonthülye - Moziverzum, 10:50 |
| A másik Boleyn lány - Film Café, 11:10 |
| Alfa Rómeó és Júlia - Magyar Mozi TV, 12:00 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Máté Gábor (69) |
| Michelle Pfeiffer (66) |
| Uma Thurman (54) |
| Nora Dunn (72) |
| Jürgen Vogel (56) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
Enola Holmes   |
| Rachel Blanchard |
John Ryder hozzászólásai
A szökevény (1993) - Vélemények
| 2013-09-18 09:05.29 |
| Az előzővel nem azt akartam mondani, hogy a Szökevény a kedvenc filmem, mert bár kedvelem, nálam azért nincs a top 10-be se. Hanem csak úgy általában mondtam: azon nem ragadok le, ha vkinek más az ízlése mint az enyém, de azon már jobban, ha nagyon elüt a többségétől, úgymond a közvélekedéstől. mert nem mindegy hogy valaki ezzel a széllel szemben hugyozással (bocs) csak pózolni akar, vagy van komoly érve is a véleménye mellett. |
| 2013-09-18 09:00.58 |
| Tapasztaltam is már, több más filmnél is.
Érted: azt lesz.rom, ha csak szimplán az én kedvenc filmemet értékeli le valaki. De ha az a film emellett széles körben egy jónak, értékesnek mondott darab, na ott már azért hajlamos vagyok rákérdezni, ugyan mire alapozza ezt az árral szemben típusú hozzáállást az illető. És most nem az olyan provokatív filmekre gondolok, amik erősen megosztják a közönséget, mint pl. Harcosok klubja, Hetedik stb. Hiszen a Szökevényben tipikusan olyan a dinamika, a sztori, a történetvezetés, a karakterek, ami a legtöbb embernek műveltségi szinttől függetlenül úgy általában bejön. Az osztályzatok szerint legalábbis, de amúgy a saját ismerőseim közt is ezt tapasztaltam. |
| 2013-09-18 08:50.59 |
| Jó, ha nem tetszett, hát nem tetszett. Mindenkinek joga van a véleményéhez. De nekem is ahhoz, hogy értetlenkedjek azon, ha egy egyébként - nemcsak szerintem, hanem a nagy többség szerint is - jó filmet valaki lehúz. |
| 2013-09-17 16:23.49 |
| Vagyis csak provokál ezzel, hogy odafigyelést csikarjon ki? Akkor ez rosszabb eset mint gondoltam. |
| 2013-09-17 15:23.07 |
| Szóval azt is lehúztad. Annál mondjuk még valamelyest érthető, sokan pl. a realitás hiányát, a hektoliterszám ömlő vért stb. kritizálják benne, de hát Tarantino már csak ilyen, provokatív és szeret túlozni olykor. ;) Na de a Szökevény? Izgalmas, fordulatos, végig leköt. Színészi játék, hát arra se lehet panasz, bizonyság erre Tommy Lee Jones Oscarja. Nehéz hát elképzelni, hogy valaki hármasnál rosszabbat adhat rá. De hát, lelked rajta! |
| 2013-09-17 15:03.11 |
| Komoly ízlésficamod van komám! |
Kék ördög - Vélemények
| 2013-09-13 10:12.00 |
| Nem rossz krimi, de semmi különös. (A leírás szerint ezen kívül misztikum, thriller is... na ne már.)
Igazából azon kívül, hogy kíváncsi az ember, mi sül ki a végére, meg jó színészek tőlük elvárható színvonalú játékát láthatjuk, teljes egészében csak annak nyújt igazi mondanivalót a film, akit valóban érdekelnek az 50-es évek Amerikája társadalmi viszonyai, az afroamerikaiak helyzete, fogékony erre a témára. A film egy olyan korszakot mutat be, amikor fehér és fekete között a társadalmi szakadék egy ponton túl még mindig áthidalhatatlan volt, a fehérek dominanciája a közéletben és a hatalmi pozícióban pedig megkérdőjelezhetetlen. Politikus - természetesen csakis fehér - nem is álmodhatott karrierről, választási győzelemről, ha akár csak félvér színes bőrű nőt vesz feleségül; persze ebben a filmben is végül a hatalomvágy győzedelmeskedett az érzelmek felett. Ez valahol szomorú, de akkor ez volt a realitás; megjegyzem, most viszont mintha épp a ló túloldalára billentek volna át e szempontból a dolgok... A film társadalmi hátterére mint témára fogékonyaknak tehát mindenképp ajánlott, egyébként egy egyszeri kikapcsolódásra alkalmas krimi. |
Egy házban az ellenséggel (1989) - Vélemények
| 2013-09-12 22:24.33 |
| Ez amúgy egy viszonylag átlagos thriller lenne, de Gary Busey parádés alakítása miatt megérdemli a 4 csillagot. (Spoiler) A sztori mondjuk ötletes: Tom Sykes - természetesen ki más, mint Gary Busey alakításában :) -, akit gyerekkorában szülei rendszeresen vertek és terrorizáltak, ami kicsit nyomot hagyott rajta pszichésen, már felnőttként szabadul az elmegyógyintézetből. Vágyik rá hogy saját családja, otthona legyen, ezért rögtön be is veszi magát egy környékbeli ház padlásterébe, ahová szintén épp akkor költözik be egy kétgyerekes házsapár. Közben szép csendben megfigyeli a mit sem sejtő család életének minden mozzanatát, szinte már maga is a család tagjának képzeli magát, sőt a feleségbe bele is szeret. Innentől válnak egyre durvábbá a dolgok: Tom Sykes egy ponton túl már nem elégszik meg a puszta leskelődéssel, hanem be akar lépni a család életébe, megszerezni magának a nőt, magához édesgetni a gyerekeket. Kapóra jön neki, hogy a férj közben félrekefél, így egy kis trükkel a kalandot a nő tudomására hozva, már sikerült is szétválasztania a házaspárt, kiiktatva a vetélytárs férjet. De a meglehetősen kattant pali amúgy sem kispályás, aki terve útjába áll, simán elteszi láb alól, így a padláson lévő rejtekhelyét véletlenül felfedező kutyát, a rovarirtó kisiparost vagy a feleség barátnőjét. Innentől kezdve már nyíltan is befurakszik a nő és a gyerekek életébe, közeledése kezdetben szimpátiát kelt, de aztán egyre terhesebbé válik, végül amikor a nő elutasítja, már-már nyílt erőszakba fordul át. Amikor végül a bűnbánó férj is újból hazatér, a féltékenységtől őrjöngő Sykes-ban végképp robbanásig feszülnek az indulatok, s ez végül tragédiába torkollik...
Az érdekes, egyre izgalmasabbá váló történetet egyértelműen Gary Busey játéka dobja fel, aki zseniálisan alakítja a szeretetre vágyó, de rajongása tárgyát mindenáron megszerezni akaró szociopatát; egyes részeknél az ember szinte már drukkol, hogy a csapodár férj lelépése után Tom Sykes végre révbe érjen az egyedül maradt asszonykával, de persze a rovarirtó fickó, meg az őt véletlenül rajtakapó barátnő meggyilkolása után azért látszik, nem normális emberrel van dolgunk, szóval ez a románc mégsem lenne igazán kóser... A végén Sykes halála igazi megváltás a családnak, még ha tán valahol sajnáljuk is őt, hisz ő is csak családot, otthont szeretett volna magának, csak hát beteg emberről lévén szó, ezt beteges módon akarta megszerezni. Gary Busey ebben a szerepben brillírozik, arcjátéka, hanghordozása (pláne eredetiben nézve a filmet) egyszerűen tökéletes, valahogy neki az ilyen elvetemült pszichopata karakterek mindig is nagyon passzoltak. Kár hogy ez a jó kis thriller nincs kiadva DVD-n, legalábbis tudtommal még nincs. |
Mad Max - Vélemények
| 2013-09-11 23:26.18 |
| Na szevasztok, ideje takarodót fújni ;) |
| 2013-09-11 23:24.55 |
| Gondoltam, hogy tudtad ezt mint tényt. Más kérdés, mit olvasol ki, kiolvasol-e egyáltalán bármit ebből a film megítélésére nézve.
Én sem azt vártam, hogy ettől szeresd meg vagy sorold át a best of-ok közé a filmet, csak próbáltam rávilágítani, hogy azért a mozinak a köztudatban elfoglalt előkelő helye talán nem puszta véletlen, és nem csak a "százmillió légy nem tévedhet" esete forog fenn. ;) Ennyi, és nem több, amit ki akartam hozni a témából. |
| 2013-09-11 23:16.20 |
| Na erről beszélünk.
Ha posztapokaliptikus témájú filmről van szó, akkor az elsők között a Mad Max ugrik be, pedig hány ilyen sztorit forgattak már? Valóban, azért is kultfilm, mert stílusteremtő. Harminc-akárhány év múlva is. Mint ahogy a többi hasonló, a maga nemében egy műfajt megalapozó mozi is, annak ellenére hogy egyes effektek stb. ma már tényleg elavultnak tűnnek. De ez mit sem változtat e filmek mai megítélésén, ezeket a dolgokat el lehet nézni. |
| 2013-09-11 23:04.29 |
| Én is ki tudom fejteni a véleményen bővebben is egy filmről - megtettem már nem egyszer itt is -, csak most nem konkrétan a filmhez írtam véleményt, hanem ahhoz, ahogyan te értékelted azt, nem igazán reflektálva arra a tényre, hogy azért ez a film ha tényleg akkora amatőr gagyiparádé lenne, tán nem volna akkora tábora akik ennyi év után is elismerik. Lehet, ha jobban lejött volna valami olyasmi az írásodból, hogy "nem az én műfajom, meg nem tetszett benne ez és ez, de azért elismerem, hogy sokak szerint nagy film", akkor nem szóltam volna egy büdös szót se. Még egyszer, utoljára írom le: Gibson nagyrészt ennek a filmnek köszönheti hogy el tudott indulni a színészi pályán, s azért nem gyenge pályafutást tudhat maga mögött. És azt hiszem, ez, meg a széles rajongótábor ténye jobban alátámasztja egy film minőségét - úgymond magáért beszél -, mint ha én oldalakban leírom kismilliomodik hozzászólóként, a saját szubjektív véleményem, hogy szerintem miért is jó ez a film. (Ettől függetlenül más mozinál megtettem, s meg is fogom jó párszor, de nem itt és nem most.) ;)
Amúgy mondjak egy olyan igazán gagyi tré filmet? Na, a Mad Max 3, az tényleg ritka szar. ;) |
| 2013-09-11 22:37.05 |
| Miért kultfilm? Miért lett az? Na ezt már felesleges is részleteztem, Mr. Marvel DC kollega már megtette itt alább, nagyjából ezeket mondanám én is. De még annyit: sokszor k.vára megfoghatatlan, miért jön be annyira egy film egy rétegnek vagy akár a többségnek. Számomra ez az egész film úgy jó, ahogy van, van hangulata, atmoszférája, mai szóval "feelingje" ami bejön, és ami miatt bármikor adja a tévé, meg tudom nézni. Nagyon egyben van, na. Meg hát ez nem egy mai darab, a '80-as, 90'-es években azért másképpen ütött ez a film mint pl. annak, aki most látja először (ezt most nem rád értve, csak úgy általában). És ha már az ember egyszer rákattan, akkor hiába telik el 30-x év, ez megmarad, ha másért nem, már csak nosztalgiából is (persze nemcsak azért). :)
De mindegy is, nem? Kultfilm lett, azt kész, így egyszerűen, kár ezt agyon magyarázni. Most magyarázzam, ez meg az a zene vagy ez vagy az a nő miért jön be? Nem mindig tudod megfogni, körülírni a dolog lényegét. Ez baromi szubjektív. Sokaknak bejön valami, na abból lesz a kultfilm kb. ;) Amit akartam mondani, az nem arról szólt, hogy miért kultfilm a Mad Max, miért a Hetedik. Azok lettek, mert ez egy közmegegyezés. Annak tartják filmes körökben. Tehát a lényeg: tartsuk tiszteletben, hogy ez vagy az a film sokaknak bejön, kivívott egy státust magának, legfeljebb nekünk nem jön be. Na és akkor mi van? Attól még az, ami. |
| 2013-09-11 20:18.08 |
| Azért szerintem több Mad Max fan van világszerte, mint az említett ismerőseid száma, maradjunk ennyiben. :) Sokak számára kultfilm - számodra és rajtad kívül nyilván még másnak is, meg gyenge. Ennyi a lényeg.
Természetesen jogod van a véleményedhez, mint ahogy én sem minden filmet tartok a kedvencemnek, amit a nagyközönség annak értékel. Ott van pl. a Hetedik - poén, de ezen az oldalon most épp a 7. helyen áll :) -, ami nekem speciel nem annyira jött be; viszont elismerem, hogy egy figyelemre méltó, eredeti mozi, és nem véletlen kapott ilyen jó osztályzatokat. De itt most nem térnék ki rá bővebben, mert ez nem az a topic, egyszerűen csak mint példát hoztam fel, hogy attól hogy kultfilm valami, tényleg nem muszáj hogy mindenki odáig legyen érte. De! Attól még hogy nem jön be, még el lehet fogadni hogy egy széles kör jónak, sőt kiemelkedőnek tartja, vagyis nem feltétlenül trash kategória. |
| 2013-09-11 17:48.55 |
| Én nem vitatom el a jogod ahhoz hogy ne tetsszen egy film. Viszont azt azért még ebben az esetben is illik elismerni, hogy kivívta magának a kultfilm státuszt.
Azt meg, hogy Gibson sztár lett, befutott, vagy csak felfigyeltek rá, mindegy hogy fogalmazzuk, a lényeg, hogy ha a film nem érdekelte volna a kutyát se és szarul is játszott volna benne, nem lett volna a karrierje folytatása épp ennek köszönhetően az, ami. Dobbantani pedig gagyi filmmel nemigen lehet, vagyis azért valami értéket a Mad Max csak hordoz... kb. ez volt mondandóm lényege. |
| 2013-09-11 15:20.29 |
| Amúgy is: lehet ócsárolni ezt a filmet, de ami tény, kultmozi lett, és nem mellesleg, Gibson is ezzel futott be. Olyat pedig nemigen láttam még, hogy valaki egy gagyi filmben játszott gagyi szereppel vált volna felkapott sztárrá.
Ez a film nem véletlen lett klasszikus; a feelingje az, ami üt. Lehet fanyalogni, de a kultstátuszon ez mit se változtat. |
| 2013-09-11 15:12.39 |
| Ha ennyire egyetértesz ennek a remek filmnek a legagyizásával, akkor miért adtál rá 4 csillagot? |
Mocsok (2006) - Vélemények
| 2013-09-11 09:26.58 |
| Bevallom, először 4-est adtam a filmre, mert amúgy izgalmas volt a sztori, meg bírom az ilyen típusú mozikat. Viszont utána átgondolva, azért alapvető gond a filmmel, hogy igencsak elszakad a realitásoktól; a zsaruk annyira lezüllöttek, hogy már teljesen egymemosódtak a bűnözőkkel, nem úgy van, mint a legtöbb ilyen filmben, hogy a többség vagy mondjuk egy jó részük becsületes, miközben akadnak jó páran korruptak is, hanem gyakorlatilag a belső ellenőrzést kivéve az egész rohadt kapitányság velejéig benne van a bűnözésben, élükön a hadnaggyal (akit amúgy Keith David alakít, szokás szerint hitelesen). Én elhiszem és tudom, hogy van rendőrségi korrupció, sőt eléggé elburjánzott, nehéz tisztának maradni meg minden. De ne próbálják már meg azt bemesélni, hogy az adófizetők pénzén tartósan hagynak működni egy olyan testületet, amely csak abban különbözik a gengszterbandáktól, hogy egyenruhája van, de egyébként ugyanúgy adják-veszik a drogot, intézik a leszámolásokat stb. Az emberek Los Angelesben azt is simán eltűrik vajon, hogy az ilyen jelvényes bűnözők békés idős házaspárokat ok nélkül kiszállítsanak a kocsiból, sértegessék, megmotozzák, simán elvegyék a telefonjukat?! Ez irreális, ez max. egy harmadik világbeli országban történhet meg. Elhiszem, hogy az USA-ban a rendőrnek sokkal nagyobb a hatalma, meg hogy egyes helyeken a bűnbandák szinte átvették a hatalmat, de az, hogy bűnözők a rendőrparancsnok hallgatólagos jóváhagyásával simán kivégezzenek egy zsarut a nyílt utcán, az eléggé nonszensz. Amúgy jó a történet, a benne lefestett dilemma, az emberi oldal, hogy bizonyos helyzetekben nem az számít, hogy az egyenruhások vagy a bűnözők oldalán állsz-e, hanem csak az, ami benned legbelül van stb., csak éppen a sztori maga van irreális környezetbe helyezve. Mondjuk Csádban vagy Kongóban leforgatva hitelesebb lett volna a film, csak akkor a kutya nem nézte volna meg persze... Így viszont csak 3 csillagot érdemel. |
Megcsalatva (1991) - Vélemények
| 2013-09-09 09:31.34 |
| Eléggé hasonló film, mint a Kettős kockázat (Double Jeopardy), ami szintén nagyon tetszett. Adott egy házaspár béklés, idilli élete, biztos anyagi háttér, gyönyörű gyerek. Aztán a férj elkezd egyre gyanúsabban viselkedni, és egyre jobban bedurvulnak a dolgok...
SPOILER: Meglepő volt látni John Heard-et ebben a pszichopata szerepben - pl. a Reszkessetek betörők békés családapája után -, de szerintem remekül játszott a faszi. Goldie Hawn is jól játszotta a szerepet, naivából igazi Agatha Christie-vé avanzsálva. De ez a szélhámos csaló szemétláda ürge aztán végképp el lett találva. Igazi pszichopata személyiség: megnyerő modorával leveszi a lábáról a nőket, szemrebbenés nélkül bemesél bármit. Nem kötődik senkihez érzelmileg, feleséget, gyereket simán faképnél hagy, és simán gyilkol is, ha kell, saját anyját öli meg. Ha megun egy helyzetet, egyszerűen csak identitást vált, és új személyazonossággal továbblép. Elég durva volt, amikor kiderült, hogy miközben már együtt élt régi családjával, már egy másik nőnek csinált gyereket, rendezett be közös lakást, és autóbalesetnek álcázott halálával zárta le eddigi életét (amit szintén másnak az identitásával élt). Igaz, hogy már a film kb. felénél összeáll a kép, de azért izgalmas, fordulatos thriller. |
Ütközések (2004) - Vélemények
| 2013-09-05 22:26.18 |
| Ez is igaz! Az átlag mindennapok szintjén tényleg meg lehet fogadni ennek a filmnek a tanulságát, hogy legyünk elfogadóbbak a másik ember iránt, bőrszíntől, etnikumtól függetlenül.
Ez önmagában nem is lenne baj, hogy a film megragad ezen a szinten és nem néz a dolgok mélyére. Nekem a gondom azzal van, és ez is az oka az általam adott 3 csillagnak, hogy erre a filmre Oscar-díjat adtak, így ennek a filmnek az üzenete, mondanivalója egybeesik a "felsőbb körök", vagyis legalábbis hivatalosan a filmes szakma elitjének a véleményével. Akárki akármit mond, mindenki tudja, hogy az Oscar-díj odaítélése azért nem teljesen független az éppen uralkodó politikai áramlatoktól (mint ahogy egy olimpia vagy foci vb rendezési helyszínének kiválasztása és sok más hasonló dolog sem az). Miről van szó tehát? Arról, hogy a hatalom birtokosai szerint nagyon jó, ha egy film így közelíti meg a rasszizmus kérdéskörét, nem ás mélyre, nem keres válaszokat, csak a felszínt mutatja be, illetve a szánkba rágja az átlagembertől elvárt vagy helyesnek tartott attitűdöt, ahogyan üdvös lenne a problematikához viszonyulni. Ne firtasd az okokat, nem baj ha te is érzed hogy sz.r van a palacsintában, hát fogd be az orrod és vágj jó képet hozzá! Mindennapi emberi kapcsolatainkban persze ez működhet... vagy nem. Mert ha csak magunkra erőltetünk egy felülről sugallt attitűdöt, az nem lehet tartós, ha nem egyezik a valóságról alkotott vagy legalább sejtett képünkkel. Mégis, ez az Oscar-díj a fent lévők üzenete a tömegeknek, hogy mi a jó és a követendő, a mögöttes dolgokkal meg ne foglalkozz, ha a szemedet kiszúrják, akkor se... és ez olyan fokú, hihetetlen cinizmus, ami egyszerűen vérlázító. Miközben aki tényleg belegondol, az látja, hogy miről szól a téma. Már a rómaiak is tudták: divide et impera. Egy soknemzetiségű társadalomban ez remekül működik: adj jogokat, kedvezményeket a színeseknek, ezzel gyengítve az "őshonos" fehérek pozícióit... és közben piszkáld is fel még a színesek öntudatát mindenféle jelszavakkal és ideológiákkal, hadd higgyék azt, hogy nekik az eddiginél több jár. Kész is, egymásnak ugrasztottad őket, kisakkoztad őket egymás ellen... s amíg így egymásra acsarkodnak, addig te szinte azt teszel odafönt, amit csak akarsz. Lehet, hogy ez talán túl elvontnak tűnik, de nekem ezt fejezi ki a film Oscar-díja, tehát a 3 csillag egyfajta tiltakozás ez ellen a szemlélet ellen. |
| 2013-09-04 22:01.18 |
| Megmondom, mire gondolok. Szerintem a film a rasszizmus, faji ellentét stb. problematikát túl felszínesen közelíti meg. Egyrészt bemutatja - teljesen helyénvalóan - hogy ez a jelenség szinte permanensen és kitörölhetetlenül bele van ivódva az egész társadalomba, bőrszíntől függetlenül. Pl. a két autótolvaj néger srác közül az egyik nem kevésbé rasszista, mint a Matt Dillon által játszott fehér zsaru, amikor pl. fehérekkel szemben abszolút rendjén valónak tartja, hogy pisztolyt fog rájuk és elköti a kocsijukat, de megveti azt a másik fekát, aki a saját "fajtájától" is lop. Vagy amikor elütik a kínai fickót, kb. úgy bánnak vele, mintha csak egy kutyát gázoltak volna el, ha nem féltek volna hogy kiderül, tán még ott is hagyták volna, ahol van. Stb. stb. Ez rendben van, ugyanakkor a film ennek (a rasszizmusnak, idegengyűlöletnek) okait, mélyebb gyökereit nem firtatja, csak beállítja mint egy káros társadalmi jelenséget, ami csak úgy van, létezik mintegy magától - látszólag teljesen értelmetlenül -, miközben azt üzeni, hogy bezzeg ha egy kicsit toleránsabbak lennénk, mennyivel jobb lenne, mennyivel több necces helyzetet, felesleges vérontást ki lehetne kerülni, lásd pl. azt, amikor a begőzölt fekete rendezőt megmenti a fiatal zsaru a biztos agyonlövetéstől.
Ez természetesen igaz, toleranciára mindig szükség van, ezt senki se vitatja. Azonban a helyzet baromira nem ilyen egyszerű! A faji előítélet, idegenekkel, más bőrszínűekkel, nemzetiségűekkel szembeni frusztráció nem csak 100%-ig egy totál alaptalan, értelmetlen dolog, amivel semmi mást nem kell tenni csak egy kicsit több toleranciával elintézni, hanem kőkemény társadalmi problémák, okok is vannak mögötte. Erről viszont a film egyetlen hangot sem szól. Hogy hova vezet pl. az, amikor az élvezett jogok, kedvezmények és a mögötte álló teljesítmény egyes népcsoportok esetében köszönő viszonyban sincs egymással. Hogy a pozitív diszkrimináció kényszeres erőltetése, a felzárkóztatásra, integrációra költött milliárdok - melyre a pénzt más területeknek a rovására és a lakosság más csoportjainak a költségére teremtik elő - hihetetlen frusztrációt keltenek a társadalom többségi felében. Hogy miért jó az, amikor valakinek állandóan azt sulykolják, jogod van ehhez, ahhoz, mindenhez, miközben a kötelezettséged? - na az valahogy kimarad. Képzeljük csak el, mi lenne, ha az iskolában a gyenge képességű, lusta gyereket is dicsérnék agyba-főbe: szuper vagy, te is ugyanúgy kapsz piros pontot, ötöst, mint a többi, aki veled ellentétben tanul és teljesít kőkeményen. Mert nem biztos, hogy aki nem viszi semmire, az csak a bőrszíne miatt járt így, miközben valójában egy zseni veszett el benne, csak a rasszista társadalom nem engedte kibontakozni. Sokkal valószínűbb, hogy olyan hozzáállással, életszemlélettel még fehér bőrrel se jutott volna többre. Na ezek azok a dolgok, amelyek túlnyomó részben magyarázzák az előítéleteket, amelyek, láthattunk a filmben, még a legtoleránsabb emberben is benne vannak. Az Amerikai história X-ben - te is láttad, 5 csillagra értékelted -, ami sok szempontból, mondanivalóját tekintve közel áll ehhez a filmhez, szerintem a legfontosabb jelenet épp az, amikor a tűzoltó apa az ebédlőasztalnál beszél arról, mennyire előtérbe került az utóbbi időben a színesek előnyben részesítése, hirtelen a suliban is előtérbe tolják a fekete írók műveit, a tűzoltóságon pedig két megüresedett állásra olyanokat vettek fel, akik nem a legjobbak ugyan a posztra, viszont színes a bőrük és ezért előnyt kell élvezzenek. Szerintem az átlag amerikai/átlag magyar vagy akárki éppen ezeket a nem éppen igazságos dolgokat látja, és frusztrált miattuk... az igazság nem a széljobbos hőzöngők, de nem is a csöpögős összeborulást papoló toleranciabajnokok véleményében van, hanem egy ilyen egyszerű, a maga módján mégis bölcs és tapasztalt átlag ember véleményében, mint a Vinyard fiúk apja, aki nem ismeri ugyan a mindenféle filozófiai elméleteket meg ideológiákat, csak a józan paraszti eszével érzi, hogy ez így valahogy nagyon nem smakkol. És ez az érzés szerintem ugyanúgy megmarad akkor is, ha a tolerancia mázát próbáljuk magunkra erőltetni. Mert ha a probléma gyökerét nem kezeljük, egy idő után a tolerancia sem működik, elpattan a húr... szóval épp ezek a mélyebb összefüggések azok, amikkel adós marad a film, az egyetlen amit tesz, hogy bemutatja, vannak faji ellentétek, de milyen jó orvosság lenne erre, ha kicsit toleránsabbak lennénk. Szemétégető nyílik a szomszédodban? Semmi gáz, kicsit légy toleránsabb, viseld el és már nem is fog zavarni! Kb. ehhez tudnám hasonlítani a dolgot. Ehhez pedig még hozzátesz, hogy a filmben történő események, az ismételt találkozások, fordulatok nagyon erőltetettek, abszolút nem realisztikusak, látszik az egyébként nem rossz filmen, hogy majd' minden cselekményt, jelenetet csak az alapkoncepció igazolására, elmagyarázására találtak ki. Ezért adtam rá csak 3 csillagot. Na, elég hosszú lettem, de így talán világosabb amit mondani akarok. |
Keith David - Vélemények
| 2013-09-03 10:17.10 |
| Egyik legjobb fekete színész, ha nem is egy Denzel Washington vagy Samuel L. Jackson, de azért ott van a topon, kár, hogy nem kapott ennek megfelelő szerepeket.
Amúgy kimaradt a filmográfiájából, hogy a '82-es Carpenter féle Dolog-ban (The Thing) is szerepelt, ő az, aki Kurt Russell-lel együtt életben marad a legvégén. |
Ütközések (2004) - Vélemények
| 2013-09-02 21:38.16 |
| Hát, 2004-ben szerintem nem egy film volt, amely ennél sokkal inkább megérdemelte volna az Oscart. Ebből is látszik, hogy nagyon sokszor nem feltétlenül a legjobb, legeredetibb film nyer, hanem az, amely a hatalom gyakorlói számára tetsző üzenetet hordozza és közvetíti a tömegek számára. Sokáig hezitáltam, hogy 3 vagy 4 csillagot adjak-e rá, mert végül is nem mondanám pusztán közepes filmnek, hiszen izgalmas, helyenként megrázó jelenetekkel. Azonban a másik oldalról legalább 1 csillagnyit lehúz egyik-másik történet erőltetett abszurditása, hogy a film szinte kényszeresen a dolgok fonákját, a hihetetlenségig kisarkított szituációkat vagy sorsokat mutat be, hogy ezzel a készítők által szándékolt tanulságot vagy mondanivalót rágja szájba, erőltesse bele a néző agyába.
Az üzenet egyértelmű: mindenféle bőrszínű ember kusza, néhol drámai élettörténésein keresztül bemutatni, hogy lényegében minden ember egyforma, és milyen csúnya dolog a rasszizmus meg a faji előítélet. Viszont, ahogy én értelmezem, van egy olyan olvasata is - és ez viszont tetszett, mert reális -, az, hogy bár mindez rossz, meg nem vezet sehová, attól még kőkeményen ott van beivódva az amerikai társadalom pórusaiba, és lényegében felszámolni nem lehet, mert ezek az ellentétek örök körforgást jelentenek az emberi történelem során mindvégig. Valahol az Amerikai história X is erről szól: ez egy olyan dolog, amit csökkenteni, korlátok közé szorítani lehet, de megváltoztatni semmiképp. Mindig van pár ember, akinek átélt drámai helyzetek, vagy neveltetése folytán sikerül ezzel az előítéletességgel szakítani, viszont legalább ugyanennyien vannak, akik őszinte idealisták és hisznek a mindenki egyenlő, meg szeressük egymást gyerekek típusú szlogenekben, aztán utána átélnek egy olyan traumát pl., ami megmutatja, hogy ez éppoly távol van a valóságtól, mint a fajgyűlölet, rasszizmus a másik oldalról. Sokszor az álmodozó pacifistákból lesznek a legvadabb ámokfutó rasszista barmok, és vica versa; egy szélsőség könnyebben csap át egy másik szélsőségbe, mintsem józan arany középútba. És azzal is érdekes szembesülni, amikor egy magát toleránsnak tartó, a rasszistának tartott társától elhatárolódó fiatal zsaruról kiderül, amikor a kocsijába felvesz egy néger srácot, hogy legbelül maga sem mentes az előítéletektől, s ennek elég csúnya vége lesz. És ilyenkor felvetődik, tényleg különb-e ez a fiatal rendőr annál az említett társánál, aki be van rágva apja sorsa miatt a feketékre és ezért kicsit szívódik egy néger palival meg a feleségével egy közúti ellenőrzéskor, magtaperolja egy kicsit a nőt a motozáskor, de utána megmenti az életét, ha ezt kívánja a kötelesség? Ez a fehér zsaru, aki ugyanakkor beteg apját ápolja, jobb vagy rosszabb annál a néger kollégájánál, aki anyjával törődik hasonlóan? Mindannyian emberek vagyunk, és alapvetően hasonlóak vagyunk, ebben igaza van a filmnek. Ám mégsem vagyunk teljesen egyformák, ahogy az iskolában is vannak jó meg rossz tanulók. Ott ugyanakkor mindenki elfogadja, ha a gyenge képességű gyerek csak bukdácsol és nem mehet egyetemre, és természetes, hogy a kiváló képességű, szorgalmas éltanuló meg jó jegyeket kap és előtte a jövő. Sajnos azonban amint kilépünk a nagybetűs felnőtt életbe, ezt főleg Amerikában van így, de nálunk is, már sokkal kevésbé érvényesül a teljesítménnyel arányos előrejutás elve. Hogyne irritálna egyeseket, hogy kisebbségiek kapnak meg állásokat vagy kedvezményeket többségiek rovására nem érdemeik, hanem kizárólag a pozitív diszkrimináció jegyében? Az előítéleteknek ugyanis általában véve igenis van alapjuk, és az egyes nemzetek, embercsoportok teljesítménye mérhetően különbözik a történelem során, ezt mindenki látja. Annak kellene a fokmérőnek lenni igazság szerint, hogy ki mit tett le az asztalra; ha valaki tud többet, tehesse, de ha nem képes rá, érje be annyival és ne várjon a jogos jussánál többet. A pozitív diszkrimináció erőltetése ide vezet: lehet, hogy pár valóban méltó és érdemes kisebbségit felemel, de sokkal több arra nem méltót is kedvezményez, mégpedig a valódi jogosultak rovására, ami szerintem túl nagy ár, és örökösen frusztrált, sértett társadalmat eredményez, ami ráadásul rosszabbul is működik, hiszen a megfelelő helyekre sokszor nem a megfelelő emberek kerülnek, hasonlóan a kommunizmushoz, amikor a hozzáértőket mint osztályidegent eltávolították, hogy a tudatlan, tanulatlan káderek vegyék át a helyüket; láttuk, hova vezet ez. Olyan társadalmi csoportokat, amelyek több évszázados kulturális, szocializációs lemaradásban vannak, nem lehet felemelni pár év, évtized alatt, ráadásul ez túl sokba is kerül, amely költség elviselhetetlen frusztrációt eredményez a többség és a kisebbség között. Kinek az érdeke ez, ezt csak halkan kérdezem... A film mindezekre nem ad választ, csak azt mutatja be, amit már mindenki amúgy is tud, akinek van szeme, csak éppen elképesztően kifacsart, kisarkított és irreális élethelyzeteken keresztül, hogy ezzel a bő másfél órába belesűríthesse a megemésztendő mondanivalót: az idegenkedés, az állandó ellenségeskedés a vérünkben van, és sokkal jobb lenne, ha elfogadnánk egymást olyannak, amilyen és nem gyűlölködnénk, csak hát ez gyakorlatilag nem működik tömeg, társadalom szinten, mert nagyon mélyen gyökerező okai vannak. Ráadásul az odafent ülők ezt a konfliktust csak gerjesztik... de erre az igazán kérdésre nem tér már ki a film. Összességében: jó, jó a tolerancia, mert sok felesleges tragédiát stb. meg lehet vele előzni, de amíg a valódi társadalmi problémákat meg nem oldjuk, ez csak a szarnak egy pofon, szépségtapasz. A film csak a felszínt kapargatja hatásosnak szánt drámai történetvezetésével, de a valódi kérdéseket nem teszi fel. De úgy látszik, az Oscart épp az érdemli ki, aki a kényes kérdéseket ügyesen kikerüli... |
Rocky 5. - Vélemények
| 2013-09-02 12:40.36 |
| Elolvastam a kritikádat. Azt el tudom fogadni, hogy az 5. részt találod a leggyengébbnek, bár szerintem csak talán egy árnyalattal marad le a többitől, én az egész Rocky sorozatot etalonnak tartom. Egy dolog van a Rocky 5-ben, ami zavart: Rockyt eltiltják az orvosok a boxtól, mert félnek, hogy akár 1 ütés is végzetes agysérülést okozhat. Ehhez képest a film végén Tommy Gunn-nal puszta ököllel verik egymást agyba-főbe, és mégse lett tőle semmi különösebb baja (az ilyenkor "szokásoson" túl). Szóval ezt elcseszték a filmben, reálisabb lett volna, ha mégis a ringben állnak ki egymással.
Szóval mint mondtam, semmi gond, ha valaki lehúzza ezt a részt. De azért az, hogy 1 csillagot adsz rá, az elég durva. Ja, és megkérdezném, hogy is gondoltad a kritikádban ezt a 2 mondatot: "A Rocky V.-tel beléptünk a 90-es évekbe, amikor is Stallone átállt a sportdráma műfajáról az akciófilmekre - kacsingatva közben a vígjátékok felé is. Vagyis azt az utat próbálta bejárni, melyet előtte Arnold Schwarzenegger." Könyörgöm, amikor Schwarzi a Conan a barbárral először berobbant és ismertté vált, akkor már Stallone rég befutott színész volt, már túl volt a Rocky 3 részén, plusz abban az évben jött ki a Rambo első részével, meg még több kisebb filmje volt, mint pl. Az éjszaka fantomja. Szóval aligha járt Arnold nyomdokaiban, a sportkarriert meg nem kell összemosni a színészi pályával csak azért, mert abban szerepel pár sport témájú film is. Akciófilmet pedig mind a ketten csináltak vagy fél tucatnyit már a 80-as években is, vígjátékkal meg Stallone szintén előbb próbálkozott mint Schwarzi. Szóval már bocs, de eléggé kevered a dolgokat. |
Brooklyn mélyén - Vélemények
| 2013-08-29 15:15.20 |
| Ahogy látom, a többiek itt már szinte mindent elmondtak erről a filmről, új gondolatnak már nem jut sok tér. Nekem tetszett a film, kőkeményen realista, némi cinizmussal azt is mondhatom, kényelmes, rendezett kertvárosi környezetből jó dolog, ha az ember kockázatmentesen bepillantást nyerhet abba, hogy vannak még e világban más, nagyon más helyek is... De hát ilyen az élet, bizony könyörtelen egyes helyeken. Azt is értékelni lehet a filmben, hogy nincs benne semmi sziruposság, meg a színes-fehér baráti jó viszony erőltetése, amit legutóbb a New York királya c., amúgy ettől eltekintve hasonlóan full realista filmnél sérelmeztem: itt bizony kőkeményen lejön, hogy a bandák nagyon is faji alapon szerveződnek, no meg a barátságok is eszerint köttetnek, hiába nyomatják oly sok hálivúdi filmben a "fehér fickó kötelező néger haverja" klisét. Itt végre a helyükön vannak a dolgok, Don Cheadle mint beépített zsaru fekaként végig csak feka körökben mozog és az legjobb haverja is (Wesley Snipes testhezálló alakításában), és mint megfigyelhető, a brooklyni zsaruk is zömmel fehérek, s szintén inkább saját köreikkel vegyülnek. Ilyen a való világ, persze van ellenpélda is, de az csak erősíti a szabályt. Persze ez csak egy kiragadott, de azért igen fontos monmentum, ami igencsak dob a film hitelességén.
Amúgy nem véletlen hoztam fel a New York királya c. régebbi mozit, ami nemcsak hangulatában, de pl. abban is hajaz erre, hogy a főszereplők abban is hullanak, mint a legyek. De beugrik még sok más film is, pl. Don Cheadle karakteréről az Alvilág mélyén c. 90-es évekbeli krimi Laurence Fishburne-nel a főszerepben, Ethan Hawke, a családja fenntartásáért mindenre képes, drogdílereket kivégző és pénzüket lenyúló zsaruhoz hasonlót - bár Hawke-nél azért egy fokkal züllöttebbet - láttam már Harvey Keitellel a főszerepben, de Richard Gere, a nyugdíj előtt álló, megfásult, kiégett, de becsületes zsaru alakja se egy unikális figura, hogy úgy mondjam, ha valaki látta pl. az Összeomlás c. klasszikust. De hát mit várunk, hisz maga az élet is ilyen, sokszor egy kliséhalom, ugyanaz ismétlődik újra meg újra. Tehát a film sztorija nem egyedi, máshol már kismilliószor látott életeket, sorsokat mutat be, de mégis izgalmasan teszi ezt, van benne feszültség, drámaiság. Don Cheadle jól adja át az önmagával meghasonlott, haverja és a kötelesség között vívódó zsarut, s benne és Ethan Hawke karakterében is közös, hogy elmosódik a határ a jó meg a rossz, a zsaru meg a bűnöző között. Ahogy az elején is elhangzik, mintegy a film mottójaként: "nem jóról meg rosszról van szó, hanem jobbról meg rosszabbról". Az említett két szereplő talán csak annyiban különb a bűnözőknél, hogy ők egy jobb célért (hivatás, családjuk eltartása) követnek el finoman szólva is necces dolgokat, hiszen Sal-nek, azzal együtt hogy mindeközben hívő, vallásos ember, jó pár tucat ember élete szárad a lelkén. S mindkettejük sorsa is ennek megfelelően alakul végül. Érdekes, hogy aki a film elején a leginkább lúzer, akaratgyenge, leépült figurának tűnik - Richard Gere karaktere - végül mégis kiderül, hogy ő valójában mégis a legerősebb, hiszen nemcsak hogy élve kihúzta a nyugdíjig, de a sok mocsok közepette, mindentől megundorodva, megfásulva is megmaradt valahol mélyen becsületes zsarunak, s ez a végén ki is jön, amikor a lány megmentésére indul. S végül még egy dolog, ami sok tucat ilyen film megnézése után azért össze kell álljon. A hatóságok, akik fenhangon üldözik ugyan a drogbizniszt, valójában azok legnagyobb fenntartói, és érdekeltek is annak fennmaradásában, hiszen túl sok az éhes száj, akiket etetni, segélyezni, s főleg munkát adni nekik úgysem lehet; nem jobb-e hát - e farizeus logika szerint -, ha a sok színesbőrű szerencsétlen inkább halálra drogozza magát, vagy alvilági leszámolásokban egymást lövik halomra, ha meg a zsaruk teszik ezt, az csak hab a tortán... A drogkereskedelmet nem lehet felszámolni, mert amíg van sok lecsúszott, kilátástalanul tengődő, szerencsétlen, perspektíva nélküli primitív ember, akinek a drogra szüksége van, mert legalább segít "elkapcsolni" nyomorult sivár életéről, és sokuknak meg a drogbiznisz kínálja a "felemelkedés" egyetlen, bár halvány és csalóka reményét, hiszen kábé ezer szerencsétlen feketéből azért csak kinő egy-egy drogbáró, egy tucat alvezér meg vagy száz lóti-futi nepper meg verőlegény, aki a többi pár száznak a nyomorúságos, mámorra költött pénzén élhet nagy lábon. Tehát a kereslet meg a kínálat mindig meglesz, főleg mert a fentiek miatt ez a kormányzat érdeke is... hiszen ha mégis azon lennének, hogy tényleg igazán felszámolják a drogbűnözést, akkor nem évi 20 ezer dolcsit kereső, penészes lakásban tengődő rendőrökkel üldöztetnék a bűnbandákat. Lófaszt, a rendőrség valójában csak arra kell, hogy ne felszámolja, csak nagyjából ellenőrzés alatt tartsa a drogkereskedelmet, szinten tartsa a bandákat, nehogy túlzottan elharapózzanak és a lakosság szubjektív biztonságérzete egy bizonyos szint alá azért ne menjen, a túlkapásokat azért nem engedik, a jobb környékektől meg igyekeznek távoltartani a drogüzletet... így megy ez. De ez persze kinek új? Aki már látott pár filmet a témában, annak semmiképpen se... de azért vicces, hogy épp azok a zsaru karakterek, akik az ilyen mozik főszereplői és benne vannak a sűrűjében, azok is úgy csodálkoznak erre rá, vagy jobb esetben épp csak kapisgálják. Példa erre a nagy mellénnyel szolgálatba lépő, majd két nap után megmurdelő fiatal rendőr újonc esete ebből a filmből. Egyszóval jó kis film, bár egyetértek azokkal, akik szerint a Kiképzés azért jobb volt. Az ugyancsak említett Orvlövész, szintén Fuquától, viszont szerintem ez alatt marad, egy látványos, de semmi extra akciófilm. Azért ebben is volt egy hülyeség a végén (spoiler!): amikor Gere szíven lövi a néger ipsét, az még utána simán leteperi, fojtogatja vagy 5 percig, amíg nyakon nem b.sszák valami dróttal... jó, jó, Tony Montana is golyóálló volt, de ezt azért talán mégsem kéne. |
New York királya - Vélemények
| 2013-08-26 14:50.44 |
| Elég sötét hangulatú mozi. Alig van nappali jelenet, ami önmagában is szimbólum az alvilági (éjszakai) élet ábrázolására. Abszolút hiányzik belőle a Keresztapa és más etalonnak tekinthető maffiafilmek gengszterromantikája, ez maga a véres, rideg valóság. Talán kicsit túl is van hangsúlyozva ez a negatív beállítás, olyan, mintha ellenpontozni akarná azt a klasszikus képet, ami az említett Keresztapa trilógiában megjelenik a tekintélyes, megbecsülésben és jólétben élő, a rendőrség és némi szerencsével a riválisok számára is érinthetetlen maffiavezérről. Aki bár alulról jött és átélt egyet s mást, mire a csúcsra jutott, de ott lennie már kifizetődő, mert szinte háborítatlanul élvezheti "munkája" eredményét. Ez a film azonban épp a visszájáról fogja meg a témát: bemutatja, hogy a leghatalmasabb maffiavezér élete is egy pokol, úgy él, mint az űzött vad, börtönből ki-börtönbe be, bármikor fenyegetheti a bandák közötti leszámolás vagy a nyomában lihegő rendőrök, a tenger sok pénze ellenére, amit úgysem tud igazán élvezni. Az alvilágban nemigen van igazi barátság és emberi kapcsolatok, bizalom, nem tudhatod, ki árul el, ki beépített zsaru, stb. Még ha a valóság talán nem is minden esetben ennyire sivár és könyörtelen - hiszen azért a másik oldalról a Keresztapa történet sem egy túlidealizált sztori -, a film elég hitelesen ábrázolja a bűn világát.
Ami különösen tetszett, az a zsaruk szempontjainak bemutatása, akiket joggal irritál, hogy a milliomos maffiózó az óvadékot lepengetve röhögve kijön az előzetesből, miközben ők fing pénzért teszik kockára az életüket nap mint nap. Nem csoda, hogy bepöccennek és a törvényeket félretéve, bandaháborúnak álcázva próbálják eltenni láb alól a maffiavezért és testőreit. Főleg a Miami helyszínelőkből ismert David Caruso játéka volt baromi hiteles, de Wesley Snipes is jól illett a képbe. Ami azonban nem tetszett, az Walken szerepe. Nem mintha egyes jelenetekben nem játszott volna jól, de valahogy ezt az embert nem tudtam elképzelni úgy, mint erőskezű, megkérdőjelezhetetlen tekintélyű vezetőt, aki vaskézzel irányítja szervezetét, nem láttam a karakterében azt az erőt, karizmát, ami ehhez kellett volna. Az is eléggé furcsa volt, hogy egyedüli fehérként egy szinte csupa négerből álló bűnbandát irányított, feketék (pl. Laurence Fishburne) voltak az alvezérei, ez valahogy nem igazán fért össze az én szememben, valahogy úgy tűnt, mint a színesek és fehérek közti nagy haverság erőltetése a rasszizmus elleni harc jegyében. Ez a "néger, fehér két jó barát" történet ebben és még számos más amcsi filmben túl van adagolva, a valóság azért nem ilyen szép szirupos mese. Látszik mögötte az erőltetett, prekoncepciós igyekezet, na. De ezt leszámítva azért elég jó film, persze happy endre ne számítson senki (mondjuk a rendező egyéb filmjei se erről híresek). |
Nem írnek való vidék - Vélemények
| 2013-08-23 09:47.25 |
| Baromi jó film, meg kell hagyni. A főszereplő Danny Greene, a keményfejű nagydarab ír szakszervezetis, aki nem tűri ha szaroznak vele, csak megy a maga útján, nem érdekli semmilyen tekintély vagy fenyegetés. Van tartása a palinak, meg kell hagyni, és állhatatossága, vagánysága még a maffia embereiből is félelemmel vegyes tiszteletet vált ki, főleg miután sokadjára is sikertelenül próbálják eltenni láb alól... pedig a pali nem bujkál, sőt, odaáll nyílt sisakkal, hogy tessék, ide lőjetek.
(Aki még nem látta a filmet, innen ne olvassa tovább.) Persze előbb-utóbb az ilyen magányos harcosoknak is, minden karizmájuk, ügyességük dacára befellegzik, a maffia nemigen tűri el a vele szembemenőket, embertelen gépezete előbb-utóbb legyűri őt, a sok kilőtt golyó vagy beélesített bomba közül az egyik előbb-utóbb célba talál... s a végén valahol Greene is látszik, hogy belefárad ebbe a szélmalomharcba, hogy nem hagyják normális életet élni, hogy barátnőjével se tud közös jövőt tervezni, sőt találkozni se nagyon, hogy mindig amikor beszállna a kocsijába, be kell néznie alá, hogy nincs-e odaerősítve bomba, hogy edzés közben sem hagyják békén, mindenhova vinnie kell a pisztolyát... A vége a legjobb a filmnek, kegyetlenül drámai, Greene mintha érezné végzetét, amikor odaadja a nyakában lógó keresztet a kissrácnak, a zene már sejteti, mi várható, és a jelenet, amikor a bérgyilkost észreveszi az utolsó pillanatban, s az, a távirányítóval a kézben, még megemeli a kalapját... hatalmas. Ray Stevensont meg kell mondjam, még nem láttam ezen kívül egy filmbe se, de ebben a szerepben hihetetlen nagyot alakít, van kisugárzása. A mellékszereplők is sokat dobtak a filmen, Vincent d'Onofrio a maffia kisfőnök nagyon illett a képbe, halálának jelenete is kellően drámai, amikor a nagy tervekről beszélve sétálnak a kocsi felé, elbúcsúzva még poénkodik valamit, s amikor már csak Dannyt látjuk a parkolóban sétálva, természetesen tudjuk mi lesz cimborájának a sorsa, várjuk az autóba rejtett bomba robbanásának hangját... Ugyanígy végzi az uzsorás szerepében Christopher Walken is egyébként, aki ugyancsak üdítő színfolt volt. Vinnie Jones is kapott egy jó kis epizódszerepet mint verőlegény, na és persze a Nagymenőkből jól ismert Paul Sorvino is felbukkan maffiózóként. Ott van még Bob Gunton, akit Greene az elején kipaterol a szakszervezet éléről, és aki szintén maradandót alakít, az a sok filmből (pl. Piszkos alku) ismerős Robert Davi, a hidegvérű, érzéketlen, profi bérgyilkost játszva, ez az ember mintha csak az ilyen szerepekre termett volna. A végén az a kalapemelés... na és ne feledkezzünk meg Val Kilmerről se, bár az ő szerepe alig több mint egy narrátoré, csak néha bukkan fel pár percre, épp ezért fura is a stáblista élén látni csak azért mert viszonylag nagy név. Ott Ray Stevensonnak kéne állnia, abszolút megérdemelten. Egyszóval, nekem bejött ez a film, csak ajánlani tudom. |
Gengszterosztag - Vélemények
| 2013-08-21 15:09.06 |
| Ez a film igencsak hajaz az Aki legyőzte Al Caponét, vagy a Közellenségek c. mozikra, vagy pl. az Amerikai gengszterre, ott is hasonló a sztori: a mindenható maffiavezért, akivel vagy nem bírnak a "sima" zsaruk, vagy már az összes meg van kenve, minden mindegy alapon pár igazán elszánt, fanatikus, megvesztegethetetlen rendőrből álló speciális különítmény próbálja elkapni úgy, hogy a hajsza során minden eszköz megengedett, a törvényesség meg mehet a levesbe. Persze másképp nem is nagyon lehet, kivéve talán Al Capone, akit ugye adócsalásért kaptak el szívós nyomozói munka után, ahogy az említett De Palma filmben is be lett mutatva. Itt a különítményt a Josh Brolin alakította kőkemény rendőr őrmester szervezi meg, aki szerintem abszolút illik a szerepre. Van még pár ismertebb arc a csapatában, Ryan Gosling mint "másod-főszereplő" Emma Stone oldalán (a kötelező szerelmi szál), R. Patrick (Terminator 2), vagy M. Pena (pl. az Orvlövészből). Sean Penn a zsidó gengszterfőnök szerepében jó választás volt, csak szerintem eléggé túljátssza a szerepét, a grimaszai, teátrális előadása kicsit erőltetettnek tűnt, olyan volt, mintha a Pacino féle Tony Montana alakítást próbálta volna leutánozni, de még Robert de Niro jól ismert arcjátéka is felsejlett, valahogy hiányzott az eredetiség a figurából, ettől függetlenül azért nem volt rossz. Jó volt Nick Nolte-t is a rendőrfőnök szerepében újra látni, jócskán felszedett pár kilót az öreg.
Előttem többen írták, hogy ez nem gengszterfilm, inkább akciófilm: ebben van valami, mert pl. a Keresztapa vagy a Sebhelyesarcú, Nagymenők, Casino stb. magát a maffia belső világát mutatták be, a rendőröknek, nyomozásnak szinte semmi szerepe nem volt, csak mellékesen volt róla szó. Viszont mivel gengszterek, maffiafőnökök vannak a Gengszterosztagnak és a többi ilyen (az elején felsorolt) filmnek is a középpontjában, ezért ezeknek is mégiscsak van közük a maffiához, csak itt nem annyira a maffia belső világán, hanem inkább a rendőri, a nyomozási vonalon van a hangsúly, és nincs annyira ott a gengszterromantika sem, mint ahogyan a Keresztapában, ahol egy tekintélyes, szinte szerethető karaktert látunk; bár azért a másik oldalról pl. a Johnny Depp filmben vagy az Amerikai gengszterben sem egy totálisan negatív gennyláda a célszemély. A Gengszterosztagban a szereplőket jól kiválogatták, az akciójeleneteket is többnyire sikerült nézhetően összerakni, viszont azért ez mégsem üti meg a nagy klasszikus maffiafilmek színvonalát. Nekem minden tekintetben a Közellenségekkel van pariban, annak mondjuk jobb volt a zenéje, ebben meg több a nagynevű szereplő. Pár dolog volt benne, ami rontotta az összképet, pl. a végén Brolin és Penn bunyójánál a kamera állása, mozgatása valami ritka szarul volt megoldva, ilyen amatőr megoldást nemigen láttam még. A Közellenségekben is elég elfuserált volt a kézikamerázás a lövöldözős jeleneteknél, de ez még azt is alulmúlta. A másik: mi a f.szért kellett olyan nagyon a végén beszerezni azt az elfogató, vagy házkutatási parancsot, amikor nem épp békésen, vörös szőnyeg leterítve, hatoltak be az épületbe... de ez csak egy dolog. Pár elég kiszámítható rész is volt, pl. egyetlen családos embert raktak be a csapatba, ebből már nyilvánvaló volt, hogy ha valaki is elesik közülük, akkor ő benne lesz, elvégre dráma is kell a filmbe... no meg azt is eléggé lehetett sejteni, hogy amikor a mosodás teherautóról szóló lehallgatott párbeszéd alapján mentek a zsaruk rajtaütésre, hogy az csapda lesz, hiszen Cohen addigra már kiszúrta a poloskát a lakásban. (Spoiler vége.) ;) De lehet, csak én láttam már épp elég filmet e műfajban, és ezért volt kiszámítható ez a jelenet. Szóval ez egy olyan film, hogy első nézés után talán magadtól nem veszed elő megint, de ha épp megy a tévében egy este, akkor azért nem kapcsolsz el róla, hanem végignézed. |
Erőnek erejével - Vélemények
| 2013-08-15 19:58.47 |
| Hát igen, jól mondod, nekem is, ha ezeket a filmeket nézem ma, mint az Erőnek erejével, Fejlövés stb., visszaköszönnek a régi szép VHS-es idők... felhőtlen ifjúság! ;)
A mai új "akciósztárok" tényleg a lába nyomába se érhetnek a jó öreg Schwarzi vagy Stallone teljesítményének, legfeljebb Seagal vagy Dudikoff szintjét súrolják valahol alulról. Nincs egyéniség, nincs kisugárzás. Mert tényleg, pl. a Kommandónak a sztorija, hát nem volt semmi extra. De Arnold mégis vitte a pálmát, mert róla frankón elhitted hogy kifüstöl egy egész kaszárnyát egymaga, miközben a hátán elcipel egy kisebb fegyverarzenált. És azok az egymondatos beszólások... kölyökként láttam először, de még ma is kívülről fújom! :) Az biztos, ezeknek a mai tizenéveseknek gőzük sincs arról, milyen volt úgy nézni egy videókazis filmet, hogy a német szinkron mellett egy unott férfihang nyomta magyarul a szöveget, akár nő, akár férfi beszélt, párbeszéd vagy halálsikoly... mintha ma lett volna, úgy a fülemben cseng, amikor a Terminátorban Arnold a fegyverboltban ráfogja a puskát az eladóra, a narrátor fazon meg csak mondja a szöveget ugyanazon a flegma hangon: "-Nem, ezt nem teheti meg. -De igenis megtehetem." Hatalmas... :)) Ezek a mai kissrácok azt mondanák erre, hű de gagyi, de mi anno faltuk ezeket a filmeket, Rambo, Kobra, Predator, Véres sport, stb., és szartunk rá hogy milyen a képminőség, meg hogy alámondásos. Na, ezek ugranak be nekem is, amikor ma megnézem a nagy öregek valamelyik filmjét, hiába hogy az Erőnek erejével se egy hú de eredeti meg forradalmian új sztori, de Schwarzenegger ott van benne, és tőle lesz a film igazán ütős. És ugyanez áll pl. a Fejlövésre is. |
Red 2 - Vélemények
| 2013-08-10 23:38.39 |
| Úgy futottam neki, hogy az első részt nem láttam. Nem volt rossz film, mert jók az akciójelenetek, pörgős, látványos, a poénok is ülnek, a színészi felhozatalra (Willis, Malkovich, A. Hopkins stb.), meg a játékukra se lehet panasz, azonban maga a történet nem túl eredeti, a szokásosnak mondható "őrült tudós által készített tömegpusztító fegyvertől mentjük meg a világot, plusz lövöldözés, autós üldözés, a főhősök haja szála se görbül, miközben halomra lőnek mindenkit" műfaj. Az meg komolyan meglepne, ha akadna olyan, aki nem sejtette már percekkel előre, hogy a film végi detonáció végül hol fog bekövetkezni.
Arra tehát pont jó ez a film, hogy két órára lekössön és kikapcsoljon, de holnap már azt se tudod kb., hogy miről szólt. Amit mégiscsak kiemelnék, az Anthony Hopkins szereplése, nagyon Hannibal Lecter utánérzéses a pali. :) |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu