 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| Exodus: Istenek és királyok - AMC, 15:05 |
| Kelly hősei - RTL Három, 15:20 |
| Űrcowboyok - Film+, 15:40 |
| Kivonulás - Filmbox Plus, 15:40 |
| Utánunk a tűzözön - Film Café, 15:45 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Máté Gábor (69) |
| Michelle Pfeiffer (66) |
| Uma Thurman (54) |
| Nora Dunn (72) |
| Jürgen Vogel (56) |
További szülinaposok |
| Legfrissebb fórumok |
| A pápa ördögűzője - Vélemények |
| Vicces videók - linkgyűjtemény :-) |
| Mire gondolsz most? |
| A tanú teste - Vélemények |
| 80-as, 90-es évek emléke |
További fórumok |
| Utoljára értékeltétek |
Indián  |
Samuel Ryan Finn  |
John Ryder hozzászólásai
Ütközések (2004) - Vélemények
| 2014-01-09 09:08.03 |
| Az biztos, hogy egy ilyen eszmecsere hasznosabb, mint a Szóláncozás meg más hasonló hülyeségek itt az oldalon... ;) Azért szerencsére van pár olyan filmes fórum itt, ahol kicsit mélyebben kivesézik a dolgokat, már persze ha az adott film tartalma erre lehetőséget ad. |
A katona (1998) - Vélemények
| 2014-01-09 09:03.20 |
| Így van, a helyezésénél és az átlagánál szerintem is valamelyest többet érdemelne. |
A hobbit - Smaug pusztasága - Vélemények
| 2014-01-09 09:00.45 |
| Igen, ez így igaz lehet, bár sajnos már elég rég olvastam a könyvet, nem emlékszem pontosan a végére, és most nincs nálam kéznél.
Tehát akkor Frodónak és Samunak nem úgy hiányzik a Gyűrű, hogy vágyódik a birtoklása után - mint ahogy annak idején Bilbó is vonakodott azt átadni Gandalfnak, vagy ahogy Gollam is görcsösen ragaszkodott hozzá -, hanem a jelentősége miatt, ha nem tévedek. |
| 2014-01-08 15:49.22 |
| Elgondolkodtató amit írsz, van benne valami. Én úgy látom, a történetvezetés a Hobbittól a Gyűrűk Ura végéig - már a könyvben - elég lineáris. Adott egy viszonylag békés, de már hanyatló világ, ahol a régi eszmények már-már feledésbe mentek, miközben a gonosz - ami egyet jelent az értékek tagadásával, egyfajta primitívséggel, elkorcsosulással is - egyre jobban erősödik. A világ nagy része azonban ezt nem észleli, vagy efölött szemet huny. Csak néhányan, a régi tudás és morál hordozói próbálnak tenni ellene, erről szól ugye a Hobbit. Sikerül végül legyőzniük a sárkányt, de ez csak részsiker, eközben egy sokkal veszedelmesebb gonosz hatalom még tovább erősödik, így a világ csak némi időt nyer. Vannak, akiket a jók közül is megszédít a gonosz növekvő hatalma, amely ravaszul kihasználja a bennük rejlő hatalomvágyat és egyéb gyengeségeket, ld. Szarumán. A Gyűrűk Urában végül kulminál a jó és a gonosz erők összecsapása. Ahhoz, hogy a számbelileg és erőforrásaiban túlerejű gonoszt legyőzzék, a szabad világ utolsó erejével összefog. De ez nem elég, a végső győzelemhez vissza kell nyúlni a régi korok hagyományaihoz, az ősi tudáshoz, fel kell éleszteni a hajdani eszményeket, azokból az időkből, amikor a világ még különb volt. A gonosz erők is megpróbálják felhasználni ezeket, de eltorzítva. A harc mindaddig nem dől el és a győzelem nem lehetséges, amíg a gonosz igazi erejét adó Gyűrűt el nem pusztítják.
Hogy Mordor és Szauron legyőzése után mennyire teljes a diadal, azt nem tudom. Azért abból kiindulva, hogy a győzelemben jelentős szerepe volt azoknak, akik a régvolt eszményeket hívták segítségül, azért lehet reménykedni abban is, hogy a közvetlen veszedelem elhárítása után a szellemi hanyatlás is megállítható és eljöhet egy új aranykor. Én nem érzem annyira a reményvesztettséget a könyvben, de ez persze nézőpont kérdése. Mint ahogyan az is, hogy mindez a mondanivaló melyik könyvből, ill. melyik film adaptációból jön át jobban. |
| 2014-01-08 10:50.49 |
| Persze, tény hogy valamivel ki kellett tölteni a filmidőt, ezért kellett a sok harci jelenet. De ha már, akkor szerintem egy harc is akkor izgalmas, ha valódi küzdelem van, végig kiélezett a dolog és a győztes csak nagy áldozatok, sok seb árán kerekedik felül. Ezzel szemben ami a Hobbitban folyik, az teljesen izgalommentes, maximum csak látványosnak mondható kaszabolás. Mindenki döntse el, mi a jobb. Egy videójáték is végigtolható cheat módban, szép meg látványos úgy is, csak épp dögunalom.
De mindettől függetlenül, egyébként én is élveztem a filmet, mert az ilyen, amúgy bosszantó hibák ellenére szerencsére nem süllyed le egy középszerű mozi színvonalára, mivel pont az általad is említett pozitívumok nagyrészt kiegyenlítik azokat. Nem úgy álltam fel én se a székből, hogy na, ez aztán jó szar volt. És abszolút várom a befejező részt. |
| 2014-01-07 15:00.47 |
| Ebben igazad van, mert a csapatból tényleg nem halt meg senki. De így is lehetett volna reálisabb a harc, pl. hogy nemcsak egy, hanem több törpe is megsebesül - ne adj Isten a két tünde is kap pár sebet -, vagyis az orkokat nem játszva lekaszabolják, hanem nagy erőfeszítés árán épp hogy legyűrik. Így viszont, ahogy megcsinálták, túl komolytalan volt az összecsapás.
Ja és még egy dolog: nem mintha vérszomjas lennék, de a harci jelenetekben elég életszerűtlen, hogy egyetlen csepp vér se folyik, holott fejeket, végtagokat szabdalnak le. A Hobbit 1-ben is így volt (nemrég néztem meg azt is újból), a Gyűrűk urára már nem emlékszem ebből a szempontból, de ha jól tudom, nem múmiák vagy szellemek, hanem hús-vér orkok ellen folyt a küzdelem. Persze tudom, akkor már nem lett volna elég a 12-es karika és kevesebb bevételt tudtak volna kasszírozni... :P sajnos ez is egy olyan elem a túlzott látvány orientáltság mellett, ami azt igazolja, hogy Jackson a Hobbitnál már nem annyira tartotta szem előtt, hogy Tolkien világának atmoszféráját hitelesen át tudja adni, inkább arra ment rá, hogy egy minél több embert a moziba bevonzó, akciódús közönség kedvence filmet csináljon. Valahol mondjuk ez is érthető, mert kíváncsi lennék, azok közül akik ezt a filmet, vagy a Gyűrűk ura trilógiát megnézték, hányan olvasták el Tolkiennek akárcsak egyetlen könyvét is (nemhogy az összeset). Aki meg ezt a fantasy világot nem ismeri - és gyanítom hogy ezek vannak többen a mozinézők közül - azoknak meg egy könnyen emészthető látványos valamit kell letenni az asztalra, hogy ők is megvegyék a jegyet. Szóval nem olyan egyszerű ez azért. |
| 2014-01-07 11:34.25 |
| Nem rossz, nem rossz, a látvány, az effektek, a sárkány kidolgozottsága, a harci jelenetek stb. tényleg szépen meg van csinálva, de itt is lejön az, hogy a Hobbit trilógia - az eddigi két rész legalábbis - már nem tudja azt a feelinget hozni, mint a Gyűrűk ura mindhárom része. Valami hiányzik belőle, úgy érzem, túlzottan rámentek az effektekre, a látványra, mintha a harci jelenetekkel akarták volna kitölteni azt az űrt, ami egy kábé 200 oldalas könyvnek egy háromrészes filmbe való átültetésénél szükségszerűen keletkezik. Megmondom őszintén, én amikor anno az első Hobbit részt megnéztem, bevallom férfiasan, fogalmam se volt arról hogy ez egy trilógia első része lesz, mert, mondtam magamban, egy ilyen viszonylag rövidke történetből már az is meglepő, hogy egy háromórás filmet össze tudtak hozni. Aztán amikor a film végén felálltam, látván hogy sehol még a vége, rendesen le voltam hidalva, pláne amikor megtudtam, hogy nem egy, hanem még két folytatása is lesz... miközben ugye a Gyűrűk uránál, trilógiából csináltak filmtrilógiát. Na de mindegy, gondolom e megállapítás a fórumon már lerágott gumicsont, most a filmet magát nézzük.
Ami a Hobbit első részében se tetszett, és amiatt a Gyűrűk Urához képest lejjebb értékeltem, az itt is, sőt még hatványozottabban megvolt: a harci jelenetek abszurditását még tovább fokozták. Az eredeti trilógiában is ugye Boromirnak három ork nyílvessző kellett a mellébe, hogy átsegítse a túlvilágra, de azért ott csak hullottak a jók is rendesen. Na de a Hobbitban? Már az első résznél is húztam a számat, amikor a föld alatti barlangban a koboldok ezrein úgy mentek át, mint kés a vajon, utána meg egy kábé százméteres zuhanást a nyakukba zuhanó bő féltonnás kobold királlyal súlyosbítva karcolás nélkül éltek túl; de ezt némileg ellenpontozta a vége, amikor Azog játszi könnyedséggel vitte földre Thorint, megmutatva hogy azért a törpe csapat mégsem a "cheat mode"-ot aktiválva, sérthetetlenség módban vágott neki a küldetésnek. A második részben viszont már a realitásnak az írmagja sem maradt meg, a 13 törpe mint egy osztag Terminátor megy előre, vízben úszó hordókba szorítva, fegyvertelenül is úgy irtják az orkokat, mint ahogy Kukorica Jancsi vágta át magát a török seregen a János vitézből készült rajzfilmben. Őket magukat persze szinte egy karcolás sem éri, leszámítva a Fili lábába fúródó egy szem mérgezett nyilat. Nem is beszélve Legolasról és a tünde hölgyeményről, nyílvesszőik biztosan nyomkövetővel vannak ellátva, csakis úgy lehetséges, hogy ugrás közben egy lövéssel egyszerre két ork fejét lyukasztják át. Találóan írta egyik fórumozó kicsit lejjebb, hogy ilyen alapon minek úgy beszarni Mordor seregétől, hiszen elég egy fél tucat tündét kiállítani a mező közepére, azt majd lerendezik az egész ork hadat... Nevetséges. Egyszerűen annyira túllőttek már a célon ezekkel a nevetséges harci jelenetekkel, hogy az tragédia. Tolkien jobb sorsra érdemes művét egy elcsépelt - és cheat módban tolt - videojáték színvonalára süllyesztették, és ez baromira levon az értékéből. A sötét erők itt nem félelmetes, rettegett seregként jelennek meg, hanem mint aprítani való, szánalmas, tehetetlen birkák, Smaug, a gonosz sárkány, aki korábban egy egész törpe várost tett semmivé, most töketlen módon szerencsétlenkedik egy kis csapat kalandozóval... Amit még említenék, az az időnként eltúlzott monumentalitás, ami tettenérhető mind a tünde városban, mind a sárkány fészkéül szolgáló egykori törpe várban. Szóval van néhány dolog, amit igencsak elfuseráltak ebben a részben is. Viszont mindezen bosszantó hibák ellenére is izgalmas, látványos a film, és a jelenet, amikor Smaug előbújik a kincshalom mélyéről, egyenesen fergeteges. A Bilbóval folytatott párbeszéd jelenetei alatt az ember beleborzong: soha még filmben ilyen "élethűen" nem ábrázolták a sárkányt. Épp olyan, ahogy a halandó ember elképzeli: hatalmas, félelmetes, ördögien gonosz, de egyben hihetetlenül intelligens lény. Vitathatatlanul ez a jelenet a csúcspontja a filmnek, még ha az ezt követő szerencsétlen üldözéses jelenetek alatt a félelmetes sárkány már inkább csak egy vergődő, ostoba dinoszauruszra emlékeztet. Összességében, bár még az első Hobbit részt is alulmúlja kicsit, a Tolkien egyébként kiváló regénye iránti tiszteletből és az amúgy többnyire élvezhető összkép miatt megkapja a négy csillagot. |
Super Size Me - McDagadsz - Vélemények
| 2014-01-07 09:08.38 |
| Jó cikk, bemutatja az érem másik oldalát.
Jópofa mindenesetre: a Mekiben az egyik kísérleti alany 11 kilót szed fel, a másik ugyanott 17 kilót lead... ha a kettőt átlagoljuk, kiderül, hogy a gyorséttermi kajálás valójában remek fogyókúrás lehetőség! ;) Azért zárójelben megjegyzem, abban a fogyásban a háromnegyed óra testmozgás beiktatása is benne lehet... persze ez még inkább azt bizonyítja, hogy ha eleget mozog az ember, akkor nem baj, ha az átlagosnál több kalóriát visz be a szervezetbe. Gond azzal van, ha valaki nulla mozgás, ülőmunka, autóval közlekedés mellett (és sajnos nemcsak az átlagamerikai, hanem már egyre inkább az átlagmagyar is ilyen!) tömi degeszre magát a gyorséttermi kajával. |
A katona (1998) - Vélemények
| 2014-01-06 13:49.53 |
| Jav.: nem igazán kenyerem... |
| 2014-01-06 13:47.17 |
| Inkább négyes alára értékelem, igazából ez az ötfokozatú skála nem enged meg nagyon árnyalt osztályzást. De a műfaján belül szerintem egész jónak mondható. Én amúgy is sokat adok a szubjektív sazempontokra. Emlékezz az Ütközésekre, amiről sokat vitázgattunk: van egy egyébként nem rossz, akár négy csillagra is érdemes film, amit azonban az Oscar-díj odaitélésével - szerintem érdemtelenül - felértékelnek. Na bazz, mondom erre én, elmentek a..., erre Oscart adni, a f... ad erre akkor négy csillagot, elég rá a három is. Persze ezt már amott kiveséztük, csak megemlítettem.
Nekem nem igazán igazán kenyerem az elfogulatlan, minden szempontot mérlegelő úgymond, filmkritika; a benyomásaimat írom le egy filmről, azt kész. Ha valami úgy összképileg megfog, plusz van benne számomra szimpatikusabb színész is, aki ráadásul jól is hozza a figurát, én megajánlom neki a "jó jegyet". Tény, hogy a sztori nem egy nagy wasistdas, a látvány se különösebben pazar, de engem lekötött a mozi, Kurt Russellt bírom, másik favoritom Gary Busey is beköszönt a filmben, szóval, mondtam magamban, jó kis film ez! |
Ütközések (2004) - Vélemények
| 2014-01-06 13:32.21 |
| Bocs, hogy csak most válaszolok, így az ünnepek után. Érdekes volt elolvasni a hozzászólásaidat, úgy gondolom, értjük egymás érveit, csak nem mindenben értünk egyet. Szerintem ez egy olyan vita, ami sok, még nyitott kérdésről szól, nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékok egyikünk igaza mellett sem. Azt mindig értékelem, ha valaki nem csak a levegőbe beszél, hanem észérvekkel meg is tudja indokolni, hogy mit miért gondol így vagy amúgy. A tied is egy racionális, összeszedett érvelés, mint ahogy én is törekedtem erre saját benyomásaim alapján, aztán hogy melyikünké a helytállóbb, azt majd az idő, meg a tudományos fejlődés eldönti. Én nem vagyok szociológus, de a történelmet mindig is szerettem, és megfogalmazódtak bennem kérdések annak kapcsán, hogy miért ilyen egyenetlen az emberiség egyes csoportjainak a civilizációs fejlődése. Ennek egyik lehetséges magyarázata lehet szerintem az emberi törzsfejlődés, majd a civilizációs fejlődés kezdeti-középső szakaszában tapasztalható eltérő tempó az egyes csoportok között, mely különbségek, vagyis egyes csoportok lemaradása vagy fejlettebb volta genetikailag is rögzül, egyfajta szakadékot képezve. Mások szerint - s ahogy látom, te is inkább ezzel értesz egyet -, ha van is ilyen különbség, az nem jelentős és ha az egyén már születésétől fogva fejlettebb szocializációs mechanizmusoknak van kitéve (pl. örökbefogadás útján más család neveli fel, és magasabb színvonalú oktatásban részesül), akkor akár egyetlen generáció alatt behozható. Ezért mondom, hogy majd az idő és a tudomány fejlődése eldönti, melyik vélemény áll közelebb a valósághoz.
De tényleg kicsit elkanyarodtunk a filmtől... |
Visszakézből (1991) - Vélemények
| 2013-12-19 09:23.43 |
| Jobbak közül való akcióthriller, bár a kimondottan izgalmasra sikerült első kétharmad után a vége nekem nem igazán tetszett. Azért a négy csillagot megérdemli, és ebben nagy szerepe van John Lithgow alakításának, aki itt se hazudtolta meg magát. Én először a Cliffhanger-beli játéka után mondtam: na, ez az ember tud valamit, de azért ebben a régebbi mozijában se kispályás a bosszúra szomjazó pszichopata Earl Talbot Blake szerepében. Az a szöveg pl., amit előad a börtönben a kegyelmi bizottság elnökének, egyszerűen állati, az ember fetreng a röhögéstől:
"-Mi lesz az első dolga ha kiszabadul? -Először ellátogatok magához. -Miért, hogy köszönetet mondjon? -Nem. Azért, hogy megbasszam a feleségét. Aztán a lányát. Aztán ha van kutyája, esetleg még azt is." :D Persze Denzel Washington is jól alakítja az államügyészt, fekszik a karakteréhez ez a szerep. Brilliánsan meg van oldva a filmben, ahogy Blake egyre jobban ellehetetleníti az ügyészt, az addig népszerűségben fürdő Styles karrierje pár nap alatt romokban hever. Idáig rendben is volt a történet, de az a vég, az utolsó jelenetek, na az nagyon nem kellett oda. Bármilyen befejezést el tudtam volna képzelni, de ezt valahogy nem. Na mindegy, ettől függetlenül azért jó a film, csak ajánlani tudom. |
Hiányzó filmek a Filmkatalógusról!
| 2013-12-18 11:35.40 |
| Az 1982-es Egyedül a sötétben, Jack Palance főszereplésével. [link] Érdekes hogy nincs itt fenn, pedig a 90-es években láttam magyar VHS-en, már nem tudom hogy szinkronosan-e vagy alámondással. Tékákban biztos volt, valamelyik csatorna is adta. "Jópofa" horror sztori: pár elmebeteg pszichopata megszökik az elmegyógyintézetből egy áramszünet alatt, és nekiállnak válogatás nélkül kaszabolni. |
Acélcápák - Vélemények
| 2013-12-17 14:51.12 |
| Egész pofás B kategóriás akciófilm. Egy amerikai kommandós csapat megpróbál titokban behatolni egy iráni létesítménybe, ahol egy amerikai tudóst tartanak fogva, de az akcióba hiba csúszik és fogságba esnek egy tengeralattjárón. Nem igazán látványos film, de azért gagyinak sem mondható a megvalósítás. A film első fele szokványos lövöldözés, elég sablonos, de a második felében, a tengeralattjárós jeleneteknél már jobban felpörögnek az események, egész élvezhető. Az amúgy noname szereposztásból két név emelhető ki, Gary Busey a tengeralattjáró parancsnoka szerepében, és Billy Dee Williams mint admirális (őt ugye Lando Calrissianként ismeri mindenki, de baromi könnyű összekeverni Carl Weatherssel). Egyszer azért megnézhető film, ha nincs más. |
Ütközések (2004) - Vélemények
| 2013-12-16 17:18.27 |
| A tudomány jelenlegi álláspontja kapcsán: azért a humángenetika terén, melyik gén miért felelős stb., még van mit felfedezni, szóval én azt az emberi fajon belüli evolúciós folyamatot, ami az elmúlt néhány ezer éven belül zajlott és zajlik, azért nem tenném zárójelbe. Itt most nem az alapvető fizikai tulajdonságokról beszélek, hanem olyan fejlődésről, ami elsősorban az agyi és gondolkodásbeli képességeket érinti. |
| 2013-12-16 17:13.45 |
| Az általad viszonylag hamar áthidalhatónak tartott evolúciós szakadék szerintem nagyobb, mint sokan hinnék. Eléggé lebecsülik szerintem ennek a jelentőségét, és a felzárkóztatási, integrációs kísérletek igencsak kétes eredményei, pontosabban eredménytelensége is valószínűleg épp ezzel magyarázható. Persze az is benne van ebben, amit korábban írtam, vagyis hogy a hatalmi elit tudatosan állítja szembe egymással az egyes társadalmi csoportokat, pozitív diszkriminációval kedvezve a gyengébbeknek, hogy azok ellensúlyt tudjanak képezni. Mint amikor az amcsik valamely harmadik világbeli fegyveres konfliktusnál sokszor mindkét félnek juttatnak fegyverszállítmányokat, ha a konfliktus elhúzódásában érdekeltek. De ennek a mai antidiszkriminációs gyakorlatnak nem lehet csupán ez a mozgatórugója, hanem egy alapvetően téves koncepción kell hogy alapuljon, legalábbis ezt mutatja annak eredménytelensége. Amennyiben az lenne igaz, hogy ha elég korán kezdenék, már a csecsemőkorben pl., akkor egy-két generáció is elég lenne a felzárkóztatásra, ez nagyon leegyszerűsítve olyan, mintha azt mondanánk, hogy bárkiből lehet Einstein, vagy Arisztotelész, ha mondjuk kiskorától kezdve ugyanabba az iskolába járna, ugyanazokat a lehetőségeket kapná mint azok. Nyilván számítanak a feltételek, a lehetőségek, arre jó példa az is, hogy a sok Nobel-díjasunk, aki itthon nem tudott kibontakozni, Nyugatra menve és az ottani háttérrel szinte megtáltosodott és ontotta magából a tudományos eredményeket. Na de ehhez kellett egy olyan agyi kapacitás, tehetség stb. is. Tehát a lehetőségek biztosítása meg az egyenlő bánásmód tényleg valami, de nem minden, sőt még csak nem is a fontosabb. Szarból nem lehet várat építeni, ahogy mondják, és ha nem ott fúrsz olaj után, ahol a lelőhely van, nem sokra fogsz menni, társadalmi szinten nemigen működik a vak tyúk is talál szemet mépi bölcsesség. (Értsd ez alatt itt azt, hogy egy hátrányos helyzetű társadalmi csoportból mekkora annak az esélye, hogy egy ún. csiszolatlan gyémántot fedezel fel.) Tehát én épp abban látom a kudarcát ennek az egész felzárkóztatásosdinak, hogy olyan emberekre, rétegekre pazarlunk el kurva sok pénzt, már bocsánat, akik nagy többségben egyszerűen képtelenek arra, hogy azt a szintet megüssék, amire fel akarjuk hozni őket. Mint ha a totál botfülű gyerekbe próbálnád bottal beleverni, hogy úgy játsszon a zongorán mint egy Chopin.
A nyugati civilizációnak (szándékosan nem írok már fehéret, vagy kaukázusit, mert nem a faji vonalat akarom itt hangsúlyozni, úgyis tudjuk, kábé mit takar ez a halmaz) a fejlettségét én nem szűkíteném le csak az utóbbi egy-két ezer évre, ha az ókor történelmét nézzük, akkor is azért a legnagyobb civilizációk zöme az európai-közel-keleti tengelyen alakult ki, s bár India, Kína, Japán, az inkák stb. se vetendők el, azért azt egyetlen történelmi korszakrta sem igen mondhatjuk, hogy utóbbiak túlszárnyalták volna az előbbieket fejlettségben stb. Ráadásul épp ez a fejlődés lényege: miközben az egyik népcsoport generációról generációra fejlődik, tökéletesedik, a másik meg szinte egy helyben topog, a különbség előbb-utóbb tetemessé válik. Márpedig a fejlettebb, komplexebb életmódhoz és technikai szinthez való adaptálódás szükségessé teszi az intelligencia és mentális képességek fejlődését is; ahol viszont nincs fejlődés, ott az egyén is biológiailag megreked ugyanazon a szinten. Ha nem így lenne, akkor az egész evolúciós folyamat az érvényét veszti: ha százezer évekbe tellett a kőkorszaki szintről a bronz- és vaskorig eljutni, majd még több ezer évbe a mai szintig, akkor nem lehet azt mondani, hogy egy-két generáció alatt fel lehet sokkal hátrébb állókat hozni egy magasabb szintre. A kommunisták is azt mondták: utolérni és meghaladni, az x-edik ötéves terv után már túlszárnyaljuk a rothadó kapitalizmusnak a szintjét stb. Hát ha csak ezt az egy dolgot megnézzük, már akkor látjuk, hogy ez mennyire nem működik, még gazdasági szinten se. Én nem azt mondom, hogy nem kell fejlődni; de ahogy pl. a kommunistáknak ezek a vágyálmai is illúziókon alapultak és bele is rokkant a világnak a szerencsétlenebb fele, úgy a társadalom szintjén is elég veszélyes, ha teljesíthetetlen célokat tűzünk ki magunk elé és azt hajtjuk, ld. magyar gyapottermesztés, vas és acél országa stb., ugyanezt alkalmazva a ma még bádogvárosokban (putriban, stb.) lakó primitív kisebbségre. Én csak annyit mondok: nem kéne négyesével-ötösével szedni a lépcsőfokokat, ha egyesével is lehet. |
| 2013-12-13 13:34.32 |
| Érdekes kérdés még emellett, a rasszok közötti keveredés, a vegyes házasságok... ennek pártolása is feltehetőleg célja a multikulti-tolerancia dogmának. Mert kérdés, hogy a génállományok keveredéséből mi jön ki, a szofisztikáltabb szülőé felfelé húzza-e a kevésbé kifinomultat az utódnál, vagy az inkább úgymond, felhígul. És most nem a bőrszínre gondolok - az csak egy dolog -, mielőtt bárki félreértené, hanem szigorúan csak a genetikai állományra. |
| 2013-12-13 13:29.28 |
| Ez az egyik fő különbség a véleményünkben: szerintem a történelmi tapasztalatok éppen hogy azt igazolják, hogy az etnikai, "faji" hovatartozástól függően eltér a képességek szintje. Az emberi rasszok ugye az evolúciós egyedfejlődés során alakultak ki és különültek el, elsősorban éghajlati, életmódbeli, környezeti sajátosságok alapján, évmilliók vagy legalábbis több százezer év alatt. Nyilvánvaló, hogy a rasszok kialakulása régebbi, mint a civilizáció története. Maga az emberi civilizációnak a fejlődése pedig megmutatja, hogy végső soron a "kaukázusi" rasszhoz tartozó népcsoportok érték el a legkiemelkedőbb civilizációs eredményeket úgy összességében, a többiek ehhez képest gyengébben teljesítettek. Ebben lehetett szerepe a környezeti tényezőknek, lakóhelynek is, mint ahogyan a rasszok kialakulásában is kétségkívül volt. Azonban az okokat ma már kár firtatni, a lényeg a végeredmény: a történelmi tények azt mutatják, hogy egyes embercsoportok többet értek el, magasabb kulturális, technológiai stb. fejlettségi szintre jutottak el, mint mások. És itt több tízezer, de minimum több ezer éves folyamat eredményéről van szó, mely sorrend nemcsak mostanra alakult ki, gyakorlatilag a világtörténelem egésze során fennállt valamilyen mértékben. Ez tehát egy helyzeti adottság, az elmúlt több ezer év történelme ezt produkálta. Én hiszek az evolúciós mechanizmusban, ez az emberi fejlődésben ugyanúgy érvényesül; csak vannak, akik úgy értelmezik - szerintem tévesen -, hogy valamikor pár százezer, millió éve kialakult a Homo sapiens, és azóta lényegében mit sem változott, csak közben kitalált, felfedezett egy-két vívmányt. Holott ez szerintem nem igaz: a felfedezések, innovációk, az életmód egészének komplexitása magát az embert is fejlesztette, és ez a génállományban is szervesen átöröklődik. Amely népcsoportoknál viszont ez a továbbfejlődés nem, vagy alacsonyabb szinten ment végbe, ott az agyi, mentális, pszichés fejlettségben is lemaradás van. És ezt nem lehet egy-két generáció alatt behozni, mert hiányoznak az alapok, mégpedig azt kell mondjam, hogy bizony biológiailag. Ezek között, kis túlzással, a zseni olyan, mint a nyugatiaknál a jó képességű, a jó képességű köztük olyan, mint a másiknál az átlagos, és így tovább. Tehát van egy, vagy több fokozatnyi szinteltolódás. Persze ha a közös ősből a "kaukázusi" ember eljutott a fejlettség eme szintjére, akkor ez némi segítséggel, hónuk alá nyúlással a kevésbé fejletteknek is lehetséges; csak épp a jelenleg erőltetettnél sokkal-sokkal lassabban, szervesebben. Ez a felismerés viszont az egyenjogúságon, felzárkóztatáson, pozitív diszkrimináción stb. alapuló társadalmi berendezkedés helyett egy másfélét követelne meg, kb. egy olyasfélét, mint amilyet alább leírtam. |
| 2013-12-12 13:54.12 |
| Örülök, hogy visszatértünk a témára. Nézd, én se vagyok se etnográfus, se antropológus, amiket írtam, azok csak eddigi tanulmányaim, olvasmányaim és tapasztalataim lecsapódása. - Egyébként az úgymond háttér érvelésünkben sok a hasonlóság, csak hasonló eszmefuttatásokból és tényalapból más következtetésre jutunk. De ha az egészet nagyon leegyszerűsítjük, a téma lényege az, hogy a társadalmi béke megőrzése miatt szerinted kifizetődő a felzárkóztatás, még ha nem is egészen úgy, ahogy jelenleg csinálják. Ez utóbbi félmondatban nagyon egyetértünk: az etnikai alapú pozitív diszkriminációra épülő felzárkóztatás egy végletesen elhibázott, a fejlettebb rétegek erőforrásait elszipkázó és minimális hozadékú dolog. Egy valamire jó: valójában hatékonyan mélyíti a népcsoportok közötti ellentéteket, és az erőforrások szűkülésével párhuzamosan ez a negatív hatás lassan egyre inkább felülmúlja azokat a soványka előnyöket, amit az igen vontatottan haladó integráció magával hoz.
Az én véleményem lehet, kissé autoriter módon hangzik, de én azt gondolom, hogy a dolgok történelmileg kialakult természetes rendjét kár felforgatni; ha félretennénk a multikulturalizmus meg a tolerancia dogmáit, és egy, a status quo-t jobban védő társadalmi rendet alakítanánk ki, ahol minden réteg a képességeinek, készségeinek megfelelő helyet foglalhatná el - természetesen a társadalmi mobilitást nem kizárva, de a lehetőségét csak a valóban méltóknak fenntartva -, többre mennénk. Igaz, itt a társadalmi rend fenntartásához szükségszerűen nagyobb szerepet kéne adni az állami erőszakszervezeteknek és maguknak az állampolgároknak is az önvédelemhez; persze ez is pénzbe kerül, de szerintem kevesebbe mint az integráció erőltetése, és a valamiféle státuszt már kivívott csoportoktól sem kellene állandóan az alsó rétegeknek juttatott indokolatlan, érdemtelen előnyök miatt a megérdemeltnél többet elvonni. Valódi érdemeken nyugvó, igazságosabb berendezkedés lenne ez, de a mai világban persze ez csak utópia, a globalista mainstream áramlat nem ebbe az irányba akarja, hogy haladjunk. Pedig mintha már pár lépést megtettünk volna errefelé, de az ellenszél nagyobb mint vártuk... na mindegy, ez meszire vezet. |
Cserbenhagyás (2007) - Vélemények
| 2013-12-09 11:28.28 |
| Lehetett volna fokozni az izgalmakat, drámaiságot, de talán így még átélhetőbb, még emberibb volt a film. |
Billy Bathgate - Vélemények
| 2013-12-06 11:37.07 |
| Annyi hírhedt gengsztervezér (Lucky Luciano, Al Capone, John Gotti stb.) után ezúttal a zsidó maffiózó Dutch Schultz "életművét" vitték vászonra. Mondjuk őróla sem ez az egyetlen próbálkozás, akárcsak a többi keresztapa megfilmesítésénél, mert pár évvel később Tim Roth is alakította Schultzot a Gengszter című, szintén nem túl egetrengető moziban, igaz, ez utóbbi inkább Ellsworth "Bumpy" Johnson karakterére voilt kihegyezve (őt amúgy Laurence Fishburne játszotta). Itt pedig Dustin Hoffman az, akire Dutch Schultz szerepét osztották, aki több szempontból is jó választásnak bizonyult ;) - és amúgy nem is játszott rosszul. Rajta kívül is csak úgy sorjáznak egyébként a stáblistán a nagy nevek: Willis, Nicole Kidman, sőt még Steve Busceminek is jutott egy - ezúttal komikusi vénáját nem különösebben megerőltető - mellékszerep. A film tulajdonképpeni főhősét, a bronxi utcakölyökből a maffiavezér sameszává avanzsáló Billy Bathgate-et alakító fiatal színészt mondjuk más filmben nemigen láttam még, de itt azért megtette a magáét. A sztori amúgy sokszor látott történet (Bronxi mese, Nagymenők stb.), amikor a szegény csóró külvárosi srácra felfigyel a félistenként rajongott helyi gengszterfőnök, maga mellé veszi és belekóstoltatja az élet sűrűjébe, aztán a vége meg vagy tragikus dráma lesz, vagy nem. Ezúttal (SPOILER) az ifjú főhős egyetlenként megússza ép bőrrel, miután mentorát és embereit hidegre teszik, sőt még azt is megússza élve, hogy magától Lucky Luciano-tól visszakéri a 17 ezer dolcsiját. Az utolsó 5-10 perc így egész izgalmas, azonban az első 80% meglehetősen lassan csordogál, tűzharc, akció is csak az utolsó jelenetekben van. Bár a mozi javára írandó, hogy a díszletek, kosztümök kellően korhűek, visszaadják az akkori hangulatot. Mégis, összességében nézve, bár általában azt mondom, hogy néhány nagyágyúval és jó szereposztással szinte bármilyen filmet el lehet adni, ez sajnos kivétel: bár mindenki hozza a kötelezőt, és Nicole Kidman-nek kimondottan jó segge van, ez a mozi elég vérszegényre sikeredett, épp az izgalom, a varázs az, ami hiányzik belőle, pedig egy jó maffiafilmből ez elengedhetetlen. Nem rossz, de nem is különösebben emlékezetes, egyszeri megtekintésre javallott átlagos gengsztermozi. |
Fehér sivatag - Vélemények
| 2013-12-05 14:52.46 |
| Kicsit túl sok a csavar ebben a krimiben, de a vége jópofára sikeredik, mindenki megkapja, ami neki jár. Más kérdés, mennyire életszerű, hogy a poros arizonai kisváros seriffje titkosügynököket megszégyenítő hidegvérrel konspirál, átjátszva még az ilyesmit elvileg hivatalból űző szervezetek legdörzsöltebb rókáit is, pedig van itt FBI, CIA, minden ami szem-szájnak ingere. Nem egy adrenalinbomba a film, bár akinek van türelme hozzá, végül is csalódni nem fog. Mickey Rourke itt is adja a megszokott laza, flegma stílusát, végül is Dafoe sem rossz, és ott van még Samuel L. Jackson is a nem épp makulátlan FBI ügynök szerepében, no meg a női szereplők se hagynak maguk után kívánnivalót.
Egyszeri kikapcsolódásnak végül is megteszi, újranézni viszont nem hinném, hogy sokan fogják. |
Holtpont (1991) - Vélemények
| 2013-12-04 11:17.37 |
| Über fasza film. Erre mondják, hogy "van egy feelingje". Pár fiatal srác éli világát az USA nyugati tengerpartján: szörföznek, buliznak, ejtőernyőznek, minden ami csak kell, ha meg elfogy a zsozsó, felnyomnak pár bankot, amerikai ex elnököknek maszkírozva. A frissen végzett zöldfülű FBI ügynöknek (Keanu Reeves) jut a feladat, hogy az öreg róka Pappas nyomozó (Gary Busey) segítségével felgöngyölítse a rablásokat; ennek a legjobb módja, hogy a srác maga is beépül a szörfösök közé. Csak ahogy egyre jobban megismeri őket, egyszer csak rádöbben, hogy talán túlságosan is bejön neki az új társaság és a laza, gondtalan élet...
Ebben a filmben minden megvan ami csak kell: pazarok a kamerabeállások a szörfös és az ejtőernyős jeleneteknél, a zene is eszméletlen jó (Mark Isham), kicsit a Vangelisre emlékeztet, a pár lövöldözős jelenet is jól össze van rakva, szereposztás pedig egyenesen tökéletes. A kicsit málészáj Keanu Reeves ugyan sose volt nagy kedvencem, de itt odateszi magát, passzol neki a szerep. Gary Busey a veterán FBI ügynök képében itt is bebizonyítja, hogy nem gyenge színész, eszméletlent alakít a pali. De a pálmát egyértelműen Patrick Swayze viszi a szörfösök fejeként: igazi falkavezér karakter, aki semmi mást nem akar, csak élni a maga életét, önfeledten szórakozni, és ha ehhez bankrablásból szerzi meg a pénzt, hát istenem. De messze nem egy elidegenedett, kegyetlen, nihilista faszfejről van itt szó: a maga módján karakán srác, aki nem bánt senkit, ha nem muszáj - csak az utolsó bankrablásnál siklanak félre a dolgok -, és megtartja az adott szavát, tud nagylelkű is lenni. Talán ezért nem is tartjuk igazságtalannak a film legvégét, és értjük meg Johnny Utah-t, amikor teljesíti az utolsó kérését, hiszen ha már végetér a történet, hát inkább érjen véget így. Egyszóval, a film szenzációs, csak ajánlani tudom; azért az 5 csillagot nálam épphogy nem éri el, de karcolja a lécet. Amúgy nem tudom, feltűnt-e még valakinek, de Tom Sizemore is felbukkan a filmben egy pillanatra, annál a jelenetnél, amikor az FBI-osok megrohamozzák annak a szörfös bandának a házát, akik előző nap belekötöttek Johnnyba a strandon. A lövöldözés végén kiderül, hogy ő az a beépített FBI ügynök, aki már egy ideje rajta volt a drogos bandán, ő is ott volt velük a házban, és szidja a kommandósokat, hogy a rajtaütéssel elúszott a lehetőség, hogy a nagyobb halakat is lefüleljék. Érdekes hogy a stáblistán nem írják ki a nevét, de hogy ő van ott, az ziher. |
Tökéletes célpont (1993) - Vélemények
| 2013-11-29 11:46.47 |
| Van Damme jobbik filmjei közül való, kibaszottul látványos, pörgős sci-fi akciómozi. Hogy miért sci-fi? Hát nálam, amikor egy szál ember egyetlen sörétes puskával lerendez egy 15-20 fős, állig felfegyverzett bandát, az már a sci-fi kategória. :) Nem beszélve a soha ki nem fogyó tárakról (Van Damme csak egyetlen egyszer cserél tárat a végső harcnál), a 8 helyett 20-30 töltényt kilőni képes vadászpuskáról stb. Igaz, Schwarzi talán még több embert kaszabolt le a Kommandóban, na de nála nem egy szem sörétes, hanem egy egész fegyverarzenál volt (vállról indítható, C4, több golyószóró stb.). A film egyébként egy az egyben a Stallone féle Kobra koppintása - főleg az utolsó összecsapás -, azzal a különbséggel, hogy az reálisabb volt. :)Mindenesetre ennyi lőszert, mint amit Van Damme-ra pazaroltak a filmben, talán még a somme-i csatában se lőttek ki összesen, mégsem találta el egy se. :) Meg még ilyen "valósághű" részletek, mint amikor a néger palit a nyílt utcán, több száz ember szeme láttára lövik szitává, utána meg még Vosloo nyugodtan oda is sétál a hullához és levágja róla a pénzes övet... aha persze. :)
Szóval ennyit a realitásról a filmben. Hogy miért mégis a 4 csillag? Mert teljesíti azt, amit egy akciófilmtől elvár az ember: izgalmas, remek bunyók meg tűzharcok vannak benne, no meg jópofa egysorosok, látványosak a lassított jelenetek - ezek adják meg az egyediségét az amúgy ezerszer lerágott csont alapsztorinak -, és a rosszfiúk vezérei (Vosloo, Henriksen) is nagyon eltalált karakterek. Egyszóval, másfél óra tömény akció, jó kis kikapcsolódás - erre tökéletesen megfelel a film. |
Egy lövés a fejbe, öt a testbe - Vélemények
| 2013-11-27 12:09.13 |
| Kicsit vontatott, lassan poroszkáló krimi, de én egész jól elvoltam vele. A sztori röviden: egy Los Angeles-i zsaru (Harvey Keitel) Londonba megy, hogy segítse az ottani rendőrséget egy általa már jól ismert drogdíler (Viggo Mortensen) elfogásában, aki Angliába szökve, ott addig még nem tapasztalt kíméletlen módszerekkel akarja átvenni a drogbiznisz feletti irányítást. Nem túl sok meglepetést tartogat a film, de azért van egy hangulata, akad benne feszültség is, a színészek is hozzák a magukét, szóval erre a bő másfél órára le tudja kötni az embert. |
12 majom (1995) - Vélemények
| 2013-11-20 11:48.52 |
| Szerintem meg nem értem félre, legfeljebb másképp értelmezem mint te.
Azt természetesen én is levágtam - ez elég egyértelműen ki is derül az előző hsz.-omból - hogy Willis a gyerekkorában látott eseményt, kvázi saját halálát álmodta újra meg újra. Viszont amit a jövő megváltoztatásáról mondasz, azzal nem értek egyet, hogy a filmben így lenne. Az igaz, hogy Willis mondja egyszer, hogy a jövőt nem lehet megváltoztatni, de lehet, ezt csak ő gondolja így, mert már annyiszor kudarcot vallottak az időutazgatással, nem értek el vele semmit se addig. Viszont ennek csak az volt az oka, hogy nem tudták pontosan, hogy is tört ki a járvány, így azt se, hogy ki a felelős és hogyan akadályozzák meg. Először a 12 majom hadseregére gyanakodtak, de rossz nyomon jártak, Willis derítette ki végül, hogy valójában a vöröshajú ürge csempészte ki a laborból, s erről vissza tudott üzenni a jövőbe a tudósoknak, így azok már tudták, kit keressenek. Így előbb-utóbb meg is tudják majd állítani, hiszen az idős nő is már kifaggatta a gépen mint biztosítási ügynök, hogy kicsoda-micsoda, így később már akár azelőtt lekapcsolhatják, mielőtt kisétálna a laborból a vírussal. Az, hogy ne lehetne a jövőt befolyásolni cselekedeteinkkel - nos szerintem épp ez tűnik nekem logikátlannak. Szerintem a Vissza a jövőbe c. filmben helyesen ábrázolták ezt, hogy cselekedeteinkkel befolyásolni tudjuk a jövőt, hiszen abban az idősíkban ahol éppen tartózkodunk, interakcióink hatásokat váltanak ki a környezetünkben s ezzel befolyásolni tudjuk azt. Máskülönben Willis is, miért akarta volna lelőni az ürgét a vírussal, ha tudja hogy úgysem érhet el vele semmit? Vagy ott van pl. a faszinak a példája, akit az I. világháborúba küldtek vissza és utána a jövőben már benne volt az újságban a sztorija. Ha vissza tudok küldeni a múltból egy üzenetet a jövőbe, azzal már eleve befolyásoltam a jövőt, nemde? Akkor viszont elég irreálisnak tűnne az, hogy mondjuk amikor már tudják, hogy ki vitte ki a vírust a laborból, akkor nem lennének képesek mondjuk 10 embert a múltba visszaküldeni és mondjuk még a vírus kijuttatása előtt likvidálni, és ezzel meggátolni a járványt. Tehát kis dolgot, mint telefonhívás, lehet változtatni a jövőn, nagyobb dolgokat viszont, mint a járvány megfékezése, meg nem? Ez abszolút logikátlan lenne. Ezért látom én úgy, hogy a sok, múltba visszaküldött ember eleve azon ügyködött, hogy rájöjjön, pontosan hogyan tört ki a vírus, mert akkor már célzottan tudtak újabb embereket visszaküldeni a kitörés megakadályozására. Ennek is egyik eleme volt, amikor az idős nő faggatta a gépen azt az elmebeteg barmot, aki a járványt ki akarta robbantani. Megtudják mi a neve, beazonosítják - utána a többi már szinte gyerekjáték, egy következő visszaküldött csapat már el is tudja hárítani a katasztrófát. Szóval szerintem ez a film lényege, más magyarázatnak nem sok értelmét látom. |
Mad Max - Vélemények
| 2013-11-19 13:18.33 |
| "a motoros banda inkább nevetséges és szánalmas mint semhogy ijesztő"
Azért lehet, lefagyna az arcodról az a lekicsinylő vigyor, ha téged vennének úgy üldözőbe, mint a srácot meg a csaját a kocsiban a film elején... ;) |
Sleepers - Pokoli lecke - Vélemények
| 2013-11-19 13:14.31 |
| Szerintem kár a gőzért. :) |
| 2013-11-19 13:13.57 |
| Üdv! Ld. a 218-as hsz.-omat, sok minden megtörténhet és annak az ellenkezője is. De mindegy is, úgyse tudjuk meg, mi az igazság. Egyáltalán az is kérdés, hogy ez a mozzanat is megtörtént eseten alapul-e. Akár egyik, akár másik, a film lényegén ez úgysem változtat, szóval ennyit erről. |
| 2013-11-17 10:38.20 |
| Hát hogy mi az érdekes... sok érdekes dolog megtörténik, pl. elvileg az se fordulhatott volna elő normális esetben, hogy gyerekekkel évekig erőszakoskodnak egy javítóintézetben - mert nyilván nem a négy kissrác volt az első és nem is az utolsó -, szóval ennyi erővel az is belefért volna, amit írtam. Na mindegy, az egész úgyis csak találgatás, bárhogy történhetett. Már ha tényleg true story-n alapul a film. Vagy csak simán egy olyan mozzanat, amit nem gondolt át kellően a stáb. Ki tudja. |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu