Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk
Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2020-11-05
Boszorkányok

2020-10-29
A művészet templomai: Modigliani centenárium
Bűvölet - Az Örökség
Sarlatán
Történetek a végtelenségről
Trollok a világ körül

2020-10-22
A tulajok
Farkasbőrben
Isten tenyerén - Ronnie Wood
Nyílt titkok

További mozibemutatók

DVD / Blu-ray premierek
Egy esős nap New Yorkban (DVD)
Sherlock Holmes 2. - Árnyjáték (4K UHD+Blu-ray)
Sherlock Holmes (4K UHD+Blu-ray)

További DVD premierek
További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben
Órák
- Film+, 06:10
Gumball csodálatos világa
- Cartoon Network, 06:25
Charlie angyalai: Teljes gázzal
- Sony Movie Channel, 06:25
Gumball csodálatos világa
- Cartoon Network, 06:40
Nico, az unikornis
- Filmbox Plus, 06:55

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Ann Roth (89)
Kevin Pollak (63)
Charles Martin Smith (67)
Michael Beach (57)
Henry Winkler (75)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
Vírusgazda - Vélemények
Éber erdő - Vélemények
Mit hallgatsz most?
Barbárok (sorozat) - Vélemények
Havasi selyemfiú - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Mulholland Dr. aaaaa
Karen Gillan aaaaa

 

Fórum - Ütközések (2004) - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
287. Holhosfnke (2020-09-27 22:32.23)  
Sandra Bullockal eladták a filmet, sajnálatos, hogy adta a nevét egy ilyen sz@rkupachoz!


286. Tüttürüttüttü Dóra (2020-06-24 23:32.10) aaaaa - (válasz Tüttürüttüttü Dóra 285. hozzászólására)
Ki kéne állni egy ilyen táblával a csAutonóm Zónába.Valaki jelentkező esetleg?



285. Tüttürüttüttü Dóra (2020-06-24 23:30.37) aaaaa
"Végletekig toleráns vagyok a mássággal szemben,csak 3 csoportot gyűlölök:a buzikat,a niggereket és a balkezeseket."


284. Chris Co (2017-10-02 00:23.14) aaaaa - (válasz Zsol0 283. hozzászólására)
1. Hülyéket
2. A nagyon hülyéket


283. Zsol0 (2017-10-01 19:22.52) aaaaa
Csak 2 dolgot nem szeretek a világon.

1. a rasszizmust
&
2. a szinesbőrűeket


282. Zsol0 (2017-10-01 17:03.43) aaaaa
http://www.youtube.com/watch?v=2CGpcDbuxGk


281. Zsol0 (2017-10-01 17:02.54) aaaaa - (válasz Az utolso szamuráj 186. hozzászólására)
ezt már kifejtették előtted mélyrehatóbban.

https//www.youtube.com/watch?v=2CGpcDbuxGk


280. Bertó!!! (2016-11-18 14:13.02)  
Remek alkotás ami elég jól megpendíti az érzelmi húrokat,igazából a "mindennapi amerikai életről szól"
A forgatókönyv zseniális,de hát mit is várunk egy olyan embertől,akinek a Millió dolláros bébit is köszönhetjük,összességében jó kis szkeccsfilm.


279. HettyKing (2016-05-24 14:55.09) aaaaa - (válasz Chris Co 273. hozzászólására)
"Ez szocializáció és nem genetika kérdése."
Pontosan. Erről (is) szól a film.


278. Z79 (2014-01-27 19:18.02) aaaaa
Furcsa volt Sandra Bullockot egyetlen este két nagyon különböző filmben, nagyon más teljesítményt nyújtva látni....na de ezt most egyenlőre hagyjuk is,a műsorszerkesztés kiismerhetetlen fonákjai következtében kamaszkori "szerelmemet" először egy felejthető romkomban, majd a fenti fajsúlyos drámában láthattam..

Előítélet...a mástól, másnak hittől való félelem..
mindannyiunkban élnek ezek az érzések.A nemzetek olvasztótégelyében, a demokrácia fellegvárában (?)
pedig különösen érzékeny kérdés ez, hisz felmerülhet, kit tekinthetünk "amerikainak" egy országban, ahol becslések szerint az őslakosok 80 százalékát kiírtották...Egy országban, amelyet a legkülönfélébb fajú, vallású, bőrszínű emberek együtt emeltek-minden hibája ellenére -naggyá.És ahol évszázados együttélés ellenére a mai napig is élesek az etnikai határok. Előítélet mindenkiben él...az ír családnévvel büszkélkedő"tipikus" fehér zsaruban, az államügyész, csinos és művelt feleségében, a társadalom működésésről olykor vicces,ideológiákat gyártó fekete szélhámosokban, vagy akár a perzsa kereskedőben, aki a gyanús latinra fogja fegyverét a film egyik csúcspontján...egyik csúcspont, nem tévedés. Remek alakítások, olyan színészektől is, akikből ki sem néznénk (lásd Brendan Fraser, vagy Ryan Philipp), több katartikus pillanat, és a konklúzió..emberek vagyunk, mindannyian..és néha jó lenne átlépni előítéleteink árnyékán. Kövér ötös, megérdemelte az Oscart.


277. John Ryder (2014-01-09 09:08.03) aaaaa - (válasz Chris Co 276. hozzászólására)
Az biztos, hogy egy ilyen eszmecsere hasznosabb, mint a Szóláncozás meg más hasonló hülyeségek itt az oldalon... ;) Azért szerencsére van pár olyan filmes fórum itt, ahol kicsit mélyebben kivesézik a dolgokat, már persze ha az adott film tartalma erre lehetőséget ad.


276. Chris Co (2014-01-08 23:09.45) aaaaa - (válasz John Ryder 275. hozzászólására)
Nem gond, mert én sem vagyok mindig fórum közelben és gyakran meg is feledkezem egy-egy fórumtémáról. Úgy éreztem, egy kicsit megrekedt a vita, ugyanis nem igazán tudtunk továbblépni, bár ameddig eljutottunk, egy fórumos véleménycserét illetően szerintem elégedettek lehetünk még így is.:) A filmtől valóban eltávolodtunk, azonban a beilleszkedéssel kapcsolatos kérdések mégis csak érintik a filmet, éppen ezért is gondolom, hogy volt értelme ennek a vitának még annak ellenére is, hogy különböző álláspontot képviselünk. A szociológia nekem sem szakterületem, történelmi ismereteim eléggé porosak és hiányosak, de engem is hasonlóképp érdekel az emberi civilizációs fejlődés illetve a társadalmi csoportok közti különbségek kialakulásának okai és jó dolognak tartom, ha van, akivel lehet erről is hosszabb eszmecserét folytatni.


275. John Ryder (2014-01-06 13:32.21) aaaaa - (válasz Chris Co 273. hozzászólására)
Bocs, hogy csak most válaszolok, így az ünnepek után. Érdekes volt elolvasni a hozzászólásaidat, úgy gondolom, értjük egymás érveit, csak nem mindenben értünk egyet. Szerintem ez egy olyan vita, ami sok, még nyitott kérdésről szól, nincsenek cáfolhatatlan bizonyítékok egyikünk igaza mellett sem. Azt mindig értékelem, ha valaki nem csak a levegőbe beszél, hanem észérvekkel meg is tudja indokolni, hogy mit miért gondol így vagy amúgy. A tied is egy racionális, összeszedett érvelés, mint ahogy én is törekedtem erre saját benyomásaim alapján, aztán hogy melyikünké a helytállóbb, azt majd az idő, meg a tudományos fejlődés eldönti. Én nem vagyok szociológus, de a történelmet mindig is szerettem, és megfogalmazódtak bennem kérdések annak kapcsán, hogy miért ilyen egyenetlen az emberiség egyes csoportjainak a civilizációs fejlődése. Ennek egyik lehetséges magyarázata lehet szerintem az emberi törzsfejlődés, majd a civilizációs fejlődés kezdeti-középső szakaszában tapasztalható eltérő tempó az egyes csoportok között, mely különbségek, vagyis egyes csoportok lemaradása vagy fejlettebb volta genetikailag is rögzül, egyfajta szakadékot képezve. Mások szerint - s ahogy látom, te is inkább ezzel értesz egyet -, ha van is ilyen különbség, az nem jelentős és ha az egyén már születésétől fogva fejlettebb szocializációs mechanizmusoknak van kitéve (pl. örökbefogadás útján más család neveli fel, és magasabb színvonalú oktatásban részesül), akkor akár egyetlen generáció alatt behozható. Ezért mondom, hogy majd az idő és a tudomány fejlődése eldönti, melyik vélemény áll közelebb a valósághoz.
De tényleg kicsit elkanyarodtunk a filmtől...


274. Chris Co (2013-12-23 18:49.19) aaaaa
jav.: abban helyett annak.


273. Chris Co (2013-12-23 18:48.11) aaaaa
Röviden annyit még, ha látod a hülyegyereket kapucnis pulóverben, melegítőben, Nike cipőben amcsi stylet majmolva, közben épp készül valakit kizsebelni vagy megkéselni, az nem a szerényebb képesség és rasszok közti különbségnek köszönhető, hanem abban, hogy a vadbaromnak nem b*sztak le kettőt akkor, mikor ellopta az első vasúti sorompót vagy amikor kicsavarta az ovistársa kezéből a nyalókát a paraszt. Ez szocializáció és nem genetika kérdése.


272. Chris Co (2013-12-23 18:31.13) aaaaa - (válasz John Ryder 271. hozzászólására)
Azt írod, hogy a hamar áthidalhatónak tartott evolúciós szakadék nagyobb, mint azt sokan hinnék és ennek köszönhető a felzárkóztatási és integrációs kísérletek kudarca, eredménytelensége. Azt hittem, hogy ebben már van közös álláspont, miszerint ennek az oka nem faji kérdésekben keresendő elsősorban, hanem magában a szándékban, hiszen te is ezt írtad korábban. Örülök, hogy itt a filmkatalóguson van, akit érdekel ez a téma rajtam kívül is, de ha elbeszélünk egymás mellett, akkor mindketten csak ugyanazt fogjuk ismételni, amit korábban leírtunk már nem egyszer. Arra hivatkozol, amit korábban leírtál, de itt már csak úgy említed, "az is benne van" vagyis a filmmel kapcsolatos észrevételeid a toleranciával és a propagandával kapcsolatosan már kevésbé fontos érvek, hiszen itt eleve a fajok közti intelligencia különbség a mérvadó. Következő állításodra reagálva, aki vagy akik szerint már a csecsemőkorban kellene kezdeni a felzárkóztatást azért, hogy az utód normális, emberi, civilizált környezetben kezdje elsajátítani életünk szokásait, törvényeit, szabályait nem olyan, mint az általad felvázolt hasonlat. Nem Einsteinről vagy Arisztotelészről volt szó, hanem beilleszkedésről. Felesleges lenne példákat felhoznom, hiszen azok ugyanolyan ritka példák lennének, mint amiket te említesz Einstein vagy Arisztotelész kapcsán, csak másik rasszból. A népi bölcsességeket én meghagynám inkább azoknak, akik nem a tudomány, hanem a hiedelmek, babonák, mesék és legendák hívei és elkötelezett szakértői. Arról nem volt szó, hogy egy hátrányos helyzetű csoportból valaki "csiszolatlan gyémántot" fedezzen fel. Itt a beilleszkedésen volt a hangsúly és nem azon, kiből lesz majd istencsászár. Egyébként meg miért zárnánk ki ennek a lehetőségét, hiszen a tudományos történelem folyamán számtalan példa igazolja, hogy hátrányos helyzetből is fel lehet emelkedni, de sokadszorra írom, itt a beilleszkedésen volt a hangsúly és nem azon, hogy ki fogja megváltani a világot. Szerintem azt is megbeszéltük már, hogy a "k*rva sok pénzt" nem arra fordították és fordítják, amire kellett volna vagy kellene, hiszen mindketten rábólintottunk arra, hogy amit tesznek és amire költenek felzárkóztatás címén, az nem a megoldáshoz vezető út. Például egy fészekrakó programmal sem az volt a probléma, hogy nem lehet megvalósítani a szerényebb képességű kisebbség miatt, hanem már az elképzelés is eleve kudarcra volt ítélve, hiszen nem az volt a cél, hogy bármilyen problémára megoldás legyen, hanem egyszerű politikai kényszer vezetett annak megvalósítására. Gondolj csak bele, ki az a hülye, aki elhiszi, hogy ennyivel bármit is javítani lehet mások kiszolgáltatott helyzetén vagy azon, hogy nomád körülményekhez szocializálódtak! Ezért tépem a szám, hogy a születés pillanatától, hiszen ha valaki beleszületik abba, hogy tanuljon és hasznos tagja legyen a társadalomnak, annak egy lakás megváltás, ugyanis könnyebben képes alkalmazkodni a mai kor kihívásainak, bár megjegyzem, még itt sincs vége a dolognak, ugyanis igenis számít a bőrszín és az előítélet, mert még vállalkozói szinten is vannak olyanok, akik számtalan munkától, megrendeléstől esnek el a bizalmatlanság és az előítéletek miatt. Találkoztam hasonló példával személyesen is, amikor a szolgáltató személy mögött hiába volt ajánlás, referencia, a megrendelő azt mondta, nem bízik benne, pedig árban és minőségben is felülmúlta versenytársait és mégsem kellett, mert a bőrszín volt az, ami alapján megszületett egy hibás és gazdaságilag nagyon rossz döntés. Chopin nagyon rossz példa, hiszen ha zenéről beszélünk, akkor a populárisabb műfajt említve és nem a klasszikus zenét, számtalan példa van arra, hogy zenében és egyéb művészetekben sem maradnak el a kaukázusi rassztól más rasszok és itt most nem a rapre kell gondolnunk. Érdekes, hogy a kaukázusi népcsoport mennyire magáévá tette ezt a stílust. Annyira, hogy a jazz is eltörpül mellette, ha már másik rasszt említünk és a zenét, mint művészeti ágat. A civilizációk fejlődésével kapcsolatban sok mindenben egyetértek veled, de véleményem szerint ezt butaság visszavezetni egy másik rasszhoz tartozó egyén beilleszkedésének akadályaként. Az evolúcióra hivatkozol és arra, hogy ahol nincs fejlődés, ott az egyén biológiailag is megreked ugyanazon a szinten. Ha a technológiai fejlődésre hivatkozol, azt értem és egyetértek azzal, hogy valóban alkalmazkodik az agy, bár ez evolúciós értelemben még mindig csak másodpercek kérdése, ha beilleszkedésről van szó egyazon fajon belül ugyebár, hiszen az emberről beszélünk. Akkor az evolúciónál maradva és a tudomány jelenlegi álláspontjánál, nincs egyetlen olyan tudományos, evolúciós érv, miszerint a bolygónkon élő bármely embertípus ne lenne képes megtanulni, elsajátítani a másik rassz, faj vagy embercsoport tudását. A komplexebb és fejlettebb életmódhoz való alkalmazkodás valóban szükségessé teszi az intelligencia és a mentális képességek fejlődését, mint ahogyan a kiszolgáltatottabb természetes környezet is. Az evolúciós folyamat érvényét vesztésére hivatkozni ezzel kapcsolatosan rendkívül hibás döntés, ugyanis egyetlen példa létezik számunkra ezzel kapcsolatosan, az a Földünkön létező egyetlen faj, az ember. Azt tudhatjuk, hogy a technológiai fejlődés minden értelemben magával vonzza az intelligencia fejlődését. Ezzel nem is vitatkozom és egyetértek. Azzal viszont határozottan nem értek egyet, hogy a jelenleg bolygónkon élő összes embertípust nem lehetne a nyugati társadalmak szintjére felzárkóztatni rövid időn belül. Természetesen az más kérdés, hogy szimpatikus e számunkra etikai vagy egyéb kérdések miatt, mint például az előítéletek. Az emberiség technológiai fejlődésének köszönhetően (ha tetszik, ha nem) elkerülhetetlenné válik a teljes integráció, ugyanis az egyre növekvő társadalmi, gazdasági igények megkövetelik azt. Egyszerűbben, beszipkázzuk, elfogyasztjuk bolygónkat, majd keresünk más erőforrásokat és ez a folyamat fog minket (remélhetőleg) elindítani abban, hogy megismerjük azt a világot, amelyben élünk. Amíg a kényszer nem visz rá minket, addig jó egy eldugott kis bolygón elzártan élni. Tehát az integráció evolúciós értelemben annyi, mint homokszem a sivatag közepén. Ha rövidtávon kellene aggódnunk, akkor számtalan más dolog sokkal égetőbb a fajok keveredésénél. Vajon milyen hatással vannak ránk a genetikailag módosított takarmánynövények vagy a vizeinkben egyre gyakrabban előforduló ösztrogén vegyületek és még sorolhatnám. Más téma. Ha már előhoztad a kommunistákat és szerintem tévesen, ott egészen más helyzet állt fenn egyetlen népcsoporton belül (kaukázusi többségében). Utolérni és meghaladni meg lehet és lehetett volna, csak ezt úgy kell elképzelni, mint az autóversenyt. Hiába fogyaszt keveset az autó, ha nincs üzemanyag, akkor b*szhatjuk. Véleményem szerint nem volt illúzió, csak ha megnézzük, haditechnikai téren összességében felül tudták múlni a gyarmatosító nyugatot, akkor láthatjuk, magával a rendszerrel és a rendszert gyengítő elemekkel volt a probléma és nem magával az életképességgel. Nem lehetett nyugati mintára tömegtermelésben és fenntarthatatlan gazdasági versengésben gondolkodni, ugyanis e tekintetben az erőviszonyok nem voltak egyenlőek, de ez egy másik téma, amiről szintén sokat lehetne elmélkedni, vitatkozni. Végezetül, egyetértek abban, hogy nem kell négyesével-ötösével szedni a lépcsőfokokat. Evolúciós értelemben szerintem akár tízesével is lehetne.:) Gyapottermesztésről és vas és acél országáról még annyit, hogy mezőgazdaság terén a dobogó második, harmadik helyén álltunk, ha az ipart említjük, akkor Kuvaittól Brazíliáig, Ausztráliától Kanadáig ott voltunk (Ganz és tsai. transzformátorok, generátorok és egyéb vill. berendezések, gépjárművek és még sok pont pont pont...)és még az első objektum, mely elhagyta a földi atmoszférát, azon is magyar műszerek kattogtak. Most viszont kattoghatunk azon, hogy az akkor felvett hitel, mely ezeknek az álmoknak a megvalósulásához, finanszírozásához kellettek, elengedhetetlenek voltak. Most hol tartunk világviszonylatban? Kinek kell a magyar termék és hol vannak azok a piacok, melyekről könnyedén lemondtunk a Dánok, Franciák és még sorolhatnám, mely nemzetek javára. Visszatérve a filmre, véleményem szerint ez a konfliktus nem a fajok közti intelligencia különbségre vezethetők vissza, hanem hatalmi és politikai érdekekre.


271. John Ryder (2013-12-16 17:18.27) aaaaa - (válasz Chris Co 267. hozzászólására)
A tudomány jelenlegi álláspontja kapcsán: azért a humángenetika terén, melyik gén miért felelős stb., még van mit felfedezni, szóval én azt az emberi fajon belüli evolúciós folyamatot, ami az elmúlt néhány ezer éven belül zajlott és zajlik, azért nem tenném zárójelbe. Itt most nem az alapvető fizikai tulajdonságokról beszélek, hanem olyan fejlődésről, ami elsősorban az agyi és gondolkodásbeli képességeket érinti.


270. John Ryder (2013-12-16 17:13.45) aaaaa - (válasz Chris Co 266. hozzászólására)
Az általad viszonylag hamar áthidalhatónak tartott evolúciós szakadék szerintem nagyobb, mint sokan hinnék. Eléggé lebecsülik szerintem ennek a jelentőségét, és a felzárkóztatási, integrációs kísérletek igencsak kétes eredményei, pontosabban eredménytelensége is valószínűleg épp ezzel magyarázható. Persze az is benne van ebben, amit korábban írtam, vagyis hogy a hatalmi elit tudatosan állítja szembe egymással az egyes társadalmi csoportokat, pozitív diszkriminációval kedvezve a gyengébbeknek, hogy azok ellensúlyt tudjanak képezni. Mint amikor az amcsik valamely harmadik világbeli fegyveres konfliktusnál sokszor mindkét félnek juttatnak fegyverszállítmányokat, ha a konfliktus elhúzódásában érdekeltek. De ennek a mai antidiszkriminációs gyakorlatnak nem lehet csupán ez a mozgatórugója, hanem egy alapvetően téves koncepción kell hogy alapuljon, legalábbis ezt mutatja annak eredménytelensége. Amennyiben az lenne igaz, hogy ha elég korán kezdenék, már a csecsemőkorben pl., akkor egy-két generáció is elég lenne a felzárkóztatásra, ez nagyon leegyszerűsítve olyan, mintha azt mondanánk, hogy bárkiből lehet Einstein, vagy Arisztotelész, ha mondjuk kiskorától kezdve ugyanabba az iskolába járna, ugyanazokat a lehetőségeket kapná mint azok. Nyilván számítanak a feltételek, a lehetőségek, arre jó példa az is, hogy a sok Nobel-díjasunk, aki itthon nem tudott kibontakozni, Nyugatra menve és az ottani háttérrel szinte megtáltosodott és ontotta magából a tudományos eredményeket. Na de ehhez kellett egy olyan agyi kapacitás, tehetség stb. is. Tehát a lehetőségek biztosítása meg az egyenlő bánásmód tényleg valami, de nem minden, sőt még csak nem is a fontosabb. Szarból nem lehet várat építeni, ahogy mondják, és ha nem ott fúrsz olaj után, ahol a lelőhely van, nem sokra fogsz menni, társadalmi szinten nemigen működik a vak tyúk is talál szemet mépi bölcsesség. (Értsd ez alatt itt azt, hogy egy hátrányos helyzetű társadalmi csoportból mekkora annak az esélye, hogy egy ún. csiszolatlan gyémántot fedezel fel.) Tehát én épp abban látom a kudarcát ennek az egész felzárkóztatásosdinak, hogy olyan emberekre, rétegekre pazarlunk el kurva sok pénzt, már bocsánat, akik nagy többségben egyszerűen képtelenek arra, hogy azt a szintet megüssék, amire fel akarjuk hozni őket. Mint ha a totál botfülű gyerekbe próbálnád bottal beleverni, hogy úgy játsszon a zongorán mint egy Chopin.
A nyugati civilizációnak (szándékosan nem írok már fehéret, vagy kaukázusit, mert nem a faji vonalat akarom itt hangsúlyozni, úgyis tudjuk, kábé mit takar ez a halmaz) a fejlettségét én nem szűkíteném le csak az utóbbi egy-két ezer évre, ha az ókor történelmét nézzük, akkor is azért a legnagyobb civilizációk zöme az európai-közel-keleti tengelyen alakult ki, s bár India, Kína, Japán, az inkák stb. se vetendők el, azért azt egyetlen történelmi korszakrta sem igen mondhatjuk, hogy utóbbiak túlszárnyalták volna az előbbieket fejlettségben stb. Ráadásul épp ez a fejlődés lényege: miközben az egyik népcsoport generációról generációra fejlődik, tökéletesedik, a másik meg szinte egy helyben topog, a különbség előbb-utóbb tetemessé válik. Márpedig a fejlettebb, komplexebb életmódhoz és technikai szinthez való adaptálódás szükségessé teszi az intelligencia és mentális képességek fejlődését is; ahol viszont nincs fejlődés, ott az egyén is biológiailag megreked ugyanazon a szinten. Ha nem így lenne, akkor az egész evolúciós folyamat az érvényét veszti: ha százezer évekbe tellett a kőkorszaki szintről a bronz- és vaskorig eljutni, majd még több ezer évbe a mai szintig, akkor nem lehet azt mondani, hogy egy-két generáció alatt fel lehet sokkal hátrébb állókat hozni egy magasabb szintre. A kommunisták is azt mondták: utolérni és meghaladni, az x-edik ötéves terv után már túlszárnyaljuk a rothadó kapitalizmusnak a szintjét stb. Hát ha csak ezt az egy dolgot megnézzük, már akkor látjuk, hogy ez mennyire nem működik, még gazdasági szinten se. Én nem azt mondom, hogy nem kell fejlődni; de ahogy pl. a kommunistáknak ezek a vágyálmai is illúziókon alapultak és bele is rokkant a világnak a szerencsétlenebb fele, úgy a társadalom szintjén is elég veszélyes, ha teljesíthetetlen célokat tűzünk ki magunk elé és azt hajtjuk, ld. magyar gyapottermesztés, vas és acél országa stb., ugyanezt alkalmazva a ma még bádogvárosokban (putriban, stb.) lakó primitív kisebbségre. Én csak annyit mondok: nem kéne négyesével-ötösével szedni a lépcsőfokokat, ha egyesével is lehet.


269. Chris Co (2013-12-16 00:17.52) aaaaa - (válasz Chris Co 266. hozzászólására)
jav.: Rögtönzésnél előjönnek a hibák (még kaukázusi, fehér egyednél is előfordul), ugyanis fogantatást írtam, pedig születésre gondoltam.:))


268. Chris Co (2013-12-15 23:49.15) aaaaa - (válasz John Ryder 265. hozzászólására)
A genetikai hibákat kivetítve az elkövetkezendő korokra nem az azonos fajok közti házasságok fogják kijavítani, hanem a géntechnológia és az orvostudomány. A különbségeket jelen korunkra és a múltra visszavezetve a társadalmi és gazdasági körülmények fogják adni.


267. Chris Co (2013-12-15 23:34.02) aaaaa - (válasz John Ryder 265. hozzászólására)
Ha nem a bőrszínre gondolsz, hanem a genetikai állományra, akkor miért írod, hogy rasszok közötti keveredés? Nincs ebben semmi félreérthető dolog. Ha félelmeid vannak, miszerint mondjuk a negro keveredik a kaukázusi (fehér) rasszal és a genetikai állománnyal kapcsolatosan negatív előérzeteid vannak, akkor meg kell, hogy nyugtassalak, genetikai téren a születendő egyed nem lesz képességek terén elmaradottabb az azonos fajok közti keveredéssel szemben, ha egyik egyed sem hordoz öröklődő betegségeket. Nem én nyugtatlak, hanem a tudomány jelenlegi álláspontja.:)


266. Chris Co (2013-12-15 23:24.57) aaaaa - (válasz John Ryder 264. hozzászólására)
Úgy látom, azért több dologban nem értünk egyet, ugyanis szerintem a "legkiemelkedőbb civilizációs eredményeket" nem lehet annyival leegyszerűsíteni, hogy a kaukázusi faj jelenleg a legdominánsabb. Az, hogy a többi faj gyengébben teljesít nem lehet megítélni abban, hogy különválasszuk a rasszokat és az utóbbi mondjuk ezerötszáz-kétezer évre vetítjük ki. Az emberiség történelme során számtalan példával alátámasztható, hogy bizonyos korokban nem a kaukázusi faj volt a domináns. Évezredekről beszélünk. Ez viszont evolúciós értelemben pillanatnyi idő még az ember életében is. Az emberiség technológiai fejlődéséhez mindegyik rassz hozzájárult. Más kérdés, jelenleg melyik a domináns és mit nevezünk dominánsnak, ugyanis a domináns fajok vagy inkább nemzetek tagadhatatlanul multikulturális, sokszínű államok jelen korunkban. Az evolúciós mechanizmusokkal kapcsolatosan én sem hiszem, hogy az ember nem fejlődött, csak kitalált és felfedezett ezt-azt. Természetesen átment bizonyos biológiai-evolúciós folyamatokon. Azonban akkora evolúciós szakadék nincs egyik rassz közt sem, hogy egyik faj ne lenne képes a másikhoz alkalmazkodni, tanulni és átvenni annak szokásait, életmódját, kultúráját, tudását. Ha már az evolúciónál tartunk, akkor az sem maradhat ki, hogy különféle embereket vizsgálva (...és ez nem faji alapon történő vizsgálat, hanem életmódbeli) megállapíthatjuk, hogy a fizikai egészség, kondíció hatásai befolyásolják a szellemi munkavégzést és itt most nem a konditermekre kell gondolni elsősorban, hanem az életmódra. Az agyi, mentális és pszichés fejlettség összefügg a környezettel és az alany fizikai állapotával. Azonban a viselkedésformák nem azonosak az agyi fejlettséggel vagyis a környezet által gyakorolt hatások nem leírhatóak annyival, hogy a primitívebb közösségek, társadalmak képességek terén elmaradottabbak a civilizáltabb közösségekkel szemben. Abban sem értek egyet, hogy nem lehet behozni egy-két generáció alatt. Be lehetne hozni, csak erre nem erőszakszervezetekre vagy pozitív diszkriminációra van szükség, hanem olyan környezetre, melyben az alany a megszokottól eltérő ingerek és hatások által asszimilálódik. Egyszerűbben, a fogantatástól kell kezdeni, de felesleges lenne példákat írni erre, hiszen Tarzantól Tony Roysterig számtalan példa igazolja a környezeti körülményekhez való asszimilálódást.:)


265. John Ryder (2013-12-13 13:34.32) aaaaa
Érdekes kérdés még emellett, a rasszok közötti keveredés, a vegyes házasságok... ennek pártolása is feltehetőleg célja a multikulti-tolerancia dogmának. Mert kérdés, hogy a génállományok keveredéséből mi jön ki, a szofisztikáltabb szülőé felfelé húzza-e a kevésbé kifinomultat az utódnál, vagy az inkább úgymond, felhígul. És most nem a bőrszínre gondolok - az csak egy dolog -, mielőtt bárki félreértené, hanem szigorúan csak a genetikai állományra.


264. John Ryder (2013-12-13 13:29.28) aaaaa - (válasz Chris Co 263. hozzászólására)
Ez az egyik fő különbség a véleményünkben: szerintem a történelmi tapasztalatok éppen hogy azt igazolják, hogy az etnikai, "faji" hovatartozástól függően eltér a képességek szintje. Az emberi rasszok ugye az evolúciós egyedfejlődés során alakultak ki és különültek el, elsősorban éghajlati, életmódbeli, környezeti sajátosságok alapján, évmilliók vagy legalábbis több százezer év alatt. Nyilvánvaló, hogy a rasszok kialakulása régebbi, mint a civilizáció története. Maga az emberi civilizációnak a fejlődése pedig megmutatja, hogy végső soron a "kaukázusi" rasszhoz tartozó népcsoportok érték el a legkiemelkedőbb civilizációs eredményeket úgy összességében, a többiek ehhez képest gyengébben teljesítettek. Ebben lehetett szerepe a környezeti tényezőknek, lakóhelynek is, mint ahogyan a rasszok kialakulásában is kétségkívül volt. Azonban az okokat ma már kár firtatni, a lényeg a végeredmény: a történelmi tények azt mutatják, hogy egyes embercsoportok többet értek el, magasabb kulturális, technológiai stb. fejlettségi szintre jutottak el, mint mások. És itt több tízezer, de minimum több ezer éves folyamat eredményéről van szó, mely sorrend nemcsak mostanra alakult ki, gyakorlatilag a világtörténelem egésze során fennállt valamilyen mértékben. Ez tehát egy helyzeti adottság, az elmúlt több ezer év történelme ezt produkálta. Én hiszek az evolúciós mechanizmusban, ez az emberi fejlődésben ugyanúgy érvényesül; csak vannak, akik úgy értelmezik - szerintem tévesen -, hogy valamikor pár százezer, millió éve kialakult a Homo sapiens, és azóta lényegében mit sem változott, csak közben kitalált, felfedezett egy-két vívmányt. Holott ez szerintem nem igaz: a felfedezések, innovációk, az életmód egészének komplexitása magát az embert is fejlesztette, és ez a génállományban is szervesen átöröklődik. Amely népcsoportoknál viszont ez a továbbfejlődés nem, vagy alacsonyabb szinten ment végbe, ott az agyi, mentális, pszichés fejlettségben is lemaradás van. És ezt nem lehet egy-két generáció alatt behozni, mert hiányoznak az alapok, mégpedig azt kell mondjam, hogy bizony biológiailag. Ezek között, kis túlzással, a zseni olyan, mint a nyugatiaknál a jó képességű, a jó képességű köztük olyan, mint a másiknál az átlagos, és így tovább. Tehát van egy, vagy több fokozatnyi szinteltolódás. Persze ha a közös ősből a "kaukázusi" ember eljutott a fejlettség eme szintjére, akkor ez némi segítséggel, hónuk alá nyúlással a kevésbé fejletteknek is lehetséges; csak épp a jelenleg erőltetettnél sokkal-sokkal lassabban, szervesebben. Ez a felismerés viszont az egyenjogúságon, felzárkóztatáson, pozitív diszkrimináción stb. alapuló társadalmi berendezkedés helyett egy másfélét követelne meg, kb. egy olyasfélét, mint amilyet alább leírtam.


263. Chris Co (2013-12-12 16:07.45) aaaaa - (válasz John Ryder 262. hozzászólására)
Úgy látom, közelednek az álláspontok. Én is egyetértek azzal, hogy a pozitív diszkriminációra épülő felzárkóztatás mindenképp elhibázott lépés, azaz számunkra az és nem azok számára, akik ezt ennyire erőltetik, hiszen tudatosan teszik. Ez az, amit te is megemlítettél, hogy a gondolkodó, cselekvőképes réteggel szemben ellenpontot képez. Véleményem szerint ezek a konfliktusok szándékosan fenntartott jelenségek, amelybe nem csak az etnikai, hanem az egyéb társadalmi, szociológiai, politikai nézetkülönbségek is beletartoznak. Amit másképp gondolok, az a faji kérdés. Nekem azok az emberek, akik beleszülettek a nyomorba és mást nem láttak, tanultak csak azt, hogyan kell ellopni valamit vagy leütni valakit semmivel sem szerényebbek azoknál értelmi képességek terén, akik beleszülettek a jobba, csak mondjuk miattuk tartozása van egy egész lakótömbnek, de ők szaladnak, hogy áruhitelből lecseréljék a tévéjüket, kocsijukat ezt azt., miközben másoknak is kárt okoznak azzal, hogy kiveszik a közös költségből a kábeltévét, rosszabb esetben kikapcsolják az áramot, fűtést. Miattuk is hoznak rendeletet, miszerint ejnye, ilyet nem tehet a szolgáltató, hiszen jön a tél meg hideg. Ez szintén pozitív diszkrimináció velük szemben. Számtalan példa van arra, hogy a szerényebb képesség nem etnikai kérdés. Ha az lenne és tudományos bizonyítékok is alátámasztanák, újabb érv lenne azok számára, akik ezt az egész tolerancia marhaságot erőltetik. A tolerancia szerintem fontos dolog, azonban nem egyenlő a mindent elviselek, tűrök fogalmakkal és azzal, hogy elfogadom, bármely társadalmi csoportnak vagy etnikumnak több joga van a másikkal szemben. Nem vagyok a multikulturalizmus híve, bár tény, számtalan példa igazolja a világban is, működőképes lehet megfelelő körülmények közt és vannak, ahol szintén azok lehetnének, de bizonyos érdekek miatt nem teszik ezt lehetővé (közhely lenne, ha mondjuk New Yorkot és Sydneyt hasonlítanám össze:)).


262. John Ryder (2013-12-12 13:54.12) aaaaa - (válasz Chris Co 260. hozzászólására)
Örülök, hogy visszatértünk a témára. Nézd, én se vagyok se etnográfus, se antropológus, amiket írtam, azok csak eddigi tanulmányaim, olvasmányaim és tapasztalataim lecsapódása. - Egyébként az úgymond háttér érvelésünkben sok a hasonlóság, csak hasonló eszmefuttatásokból és tényalapból más következtetésre jutunk. De ha az egészet nagyon leegyszerűsítjük, a téma lényege az, hogy a társadalmi béke megőrzése miatt szerinted kifizetődő a felzárkóztatás, még ha nem is egészen úgy, ahogy jelenleg csinálják. Ez utóbbi félmondatban nagyon egyetértünk: az etnikai alapú pozitív diszkriminációra épülő felzárkóztatás egy végletesen elhibázott, a fejlettebb rétegek erőforrásait elszipkázó és minimális hozadékú dolog. Egy valamire jó: valójában hatékonyan mélyíti a népcsoportok közötti ellentéteket, és az erőforrások szűkülésével párhuzamosan ez a negatív hatás lassan egyre inkább felülmúlja azokat a soványka előnyöket, amit az igen vontatottan haladó integráció magával hoz.
Az én véleményem lehet, kissé autoriter módon hangzik, de én azt gondolom, hogy a dolgok történelmileg kialakult természetes rendjét kár felforgatni; ha félretennénk a multikulturalizmus meg a tolerancia dogmáit, és egy, a status quo-t jobban védő társadalmi rendet alakítanánk ki, ahol minden réteg a képességeinek, készségeinek megfelelő helyet foglalhatná el - természetesen a társadalmi mobilitást nem kizárva, de a lehetőségét csak a valóban méltóknak fenntartva -, többre mennénk. Igaz, itt a társadalmi rend fenntartásához szükségszerűen nagyobb szerepet kéne adni az állami erőszakszervezeteknek és maguknak az állampolgároknak is az önvédelemhez; persze ez is pénzbe kerül, de szerintem kevesebbe mint az integráció erőltetése, és a valamiféle státuszt már kivívott csoportoktól sem kellene állandóan az alsó rétegeknek juttatott indokolatlan, érdemtelen előnyök miatt a megérdemeltnél többet elvonni. Valódi érdemeken nyugvó, igazságosabb berendezkedés lenne ez, de a mai világban persze ez csak utópia, a globalista mainstream áramlat nem ebbe az irányba akarja, hogy haladjunk. Pedig mintha már pár lépést megtettünk volna errefelé, de az ellenszél nagyobb mint vártuk... na mindegy, ez meszire vezet.


261. Chris Co (2013-12-12 13:09.19) aaaaa
Kifelejtettem : Etnográfiai ismereteim is a béka hátsója alatt (szerényebb képességemnek köszönhetően).;)


260. Chris Co (2013-12-12 12:59.03) aaaaa - (válasz John Ryder 258. hozzászólására)
Már itt is vagyok. Írtam egy-két félmondatot, ezért rögtön a javítással illetve a pótlással kezdeném. Antropológiai ismereteim eléggé hiányosak, felszínesek, de azt hiszem, az amcsiknál csak ebben tér el az általánostól, hogy a hispán és a kaukázusi külön rasszt képvisel, bár ebben nem vagyok egészen biztos. Mivel a "mi" rasszunk a legnagyobb, ezért nálunk van a legtöbb gazdag és szegény társadalmunkhoz mérten. A földrajzi adottságokkal kapcsolatosan kihagytam, fontos és nem megkerülhetetlen. Ezért hoztam fel példaként a lappokat vagy az eszkimókat, de akár említhettem volna az egyiptomi civilizáció és kultúra hanyatlását szemben az ókori európai civilizációkkal (görög, makedón, római). Sőt, a kaukázusin belül a világháborúkra is visszavezethetjük a földrajzi körülményeket. A tőkefelhalmozás és a nyersanyagok, készletek biztosítása alapvető fontosságú volt és nem véletlen, azok az államok előnyt élveztek, melyek területi, földrajzi körülményeik lehetővé tették a tőkekoncentrációt. Korábban az európai gyarmatosító államoknak a földrajzi adottságok sokkal több lehetőséget kínáltak technológiai értelemben, mint a sivatag és a dzsungel, nem beszélve az éghajlati viszonyokról, azonban a hódítások és a kereskedelem által még több lehetőség nyílt meg előttük (más történelmi korokban viszont mostohább körülmények közt is magasabb fejlettségi szintet tapasztalhattunk, mint a kaukázusi népcsoport, akár a korai Dél-Amerikában i.e. növénytermesztésből élő népek, kiket később leradíroztak az általunk ismertebb (pl.: azték, maja) egyéb kultúrák. Röviden : óriási előny volt a földrajzi adottság és még ma is az, az a kérdés, hogy akik már előnyt élveztek korábban ebből, azokkal szemben mások hogyan tudják kihasználni akár kizárólag egy államon belül is (Magyarország : mezőgazdaság). Ezt a kérdést sem lehet annyival megválaszolni, hogy képességeken múlik kizárólag. Miért kell a gyenge képességűt előre tolni? Valóban ez megy etnikai téren is. Miért ne? Nem azt szeretnénk, hogy beilleszkedjenek azok, akik eddig életkörülményeikhez szokva beleszülettek abba, hogy olvasás, írás helyett más tevékenységeket tanultak elődeiktől? Nem értek egyet a diszkriminációval egyik oldalról sem. Az, hogy kit toltak vagy tolnak előre, nem kizárólag etnikai kérdés, ebben egyetértés van köztünk. A szociban is számtalan példa volt arra, hogy ő szakmunkás lesz, ő meg mehet gimnáziumba és sokszor a fél disznó vagy akár egy szimpi mosoly vagy egyéb tényező befolyásolta a döntést. Így is leegyszerűsítem a dolgot. A mai trend, hogy diploma a minimum, pedig régebben is hányan nem azt választották, ami a képességeiknek, adottságaiknak megfelelő lett volna, most még annyira sem működik a dolog. Nem véletlen, hányan hagyják itt az országot olyanok is, akik valóban azt tanulták, amit szerettek volna, vagy legalább értenek is ahhoz, még sincs lehetőségük. Ezek a problémák az oktatás színvonalára és a családi körülményekre egyaránt visszavezethetők. Az a legnagyobb probléma, hogy a "mi szeretnél lenni" kérdés vagy a "miben jó, mihez van tehetsége" észrevétel háttérbe szorul mindenféle külső körülmény miatt. A későbbiek értelmi képességen, körülményeken, szerencsén vagy egy hammernyi zöldhasún múlnak. Abban nem értek egyet, hogy most az egyének szintjén lényeges javulás érzékelhető az előremenetelt illetően szemben az előző rendszerrel. Példákat nem szeretnék sorolni, szerintem te is tudnál említeni gondolkodás nélkül is rögtön a sztároktól a politikusokig, akár még vállalkozókat is közéleti személyiségeken kívül, kik nem az egyéni értelmi képességeik által építették fel karrierjüket (Inkább segítettek nekik.). Abban egyetértek, miért kellene nekünk felzárkóztatni egy afrikait. Ha viszont azt nézed, akik nálunk élnek, a mi országunkban, a mi érdekünk is, hogy ne úgy kelljen végigmenni az utcán, bármikor odamehet hozzád két tag, aki kényszerít, hogy átadd a kulcsot és elviszi a járgányod vagy lelövöd azt, akiről azt feltételezed, ő is éppen arra készült, hogy ugyanazt tegye veled és közben tévedsz, mert akár az utóbbi is lehet valós élethelyzet, még ha kevésbé gondoljuk gyakoribbnak, mint az elsőt. Valóban "baromi sokba" kerül nekünk, de az a probléma, hogy még többe kerül nekünk, amit nem arra fordítanak, amit soknak gondolunk.



259. Chris Co (2013-12-12 11:02.08) aaaaa - (válasz John Ryder 258. hozzászólására)
Jelenlegi társadalmunk alapjai valóban a nyugati civilizációhoz köthetőek. A gyarmatosításról jut eszembe, pontosítanék kicsit, ha már szóba került az általad említett rassz. A kaukázusi embertípus mellett megemlíteném a hispánt is. Innen ered az amerikai ősi kultúrák elnevezése is (prehispán), vagyis a gyarmatosításban már rögtön két embertípust is megnevezhetünk. Az antropológia nem a szakterületem, de a kaukázusi népcsoport, vagyis mi, többségünk Ázsiában él a Közel-kelettől egészen Sri Lankáig és a legnagyobb rassz (ebbe a csoportosításba asszem, amúgy a hispán is beletartozik). A kérdés szempontjából viszont inkább a genetika, mintsem az antropológia adna arra választ elsősorban, hogy embertípusok szerint értelmi képességek terén mennyire lehet különbséget tenni, vagyis szerényebb képességű e egy másik embertípushoz tartozó ember, mint a fehér bőrszínű. Jó, hogy megemlítetted Japánt. Rögtön eszembe jutott egy másik nemzet, Kína és a hadtörténet. Számtalan dolgot vettünk át, majd továbbfejlesztettünk, így megelőztük őket, mint ahogyan azt Japán is tette egy bizonyos történelmi korban. Írtad, hogy a többi népcsoportnak a zöme alig tudott túljutni a kőkorszaki ember szintjén. Itt viszont a földrajzi adottságok és a népesség is mindenképp meghatározó, ugyanis az elszigeteltség feltételei nem véletlen, hogy olyan területeken adottak, melyek lehetővé teszik azt, mint mondjuk a sűrűbben lakott területeken. Európán belül is találunk példát (Lappföld – szerintem az ott élők sem szerényebb képességűek, mint mi, az eszkimókra már tényleg felesleges lenne kitérnem.). A közel-keleti országokban manapság is kőkorszaki körülmények közt élnek sokan, míg ugyanazon rassz más társadalmi csoportjai az európainál jóval magasabb életszínvonalon élnek. Megjegyzem, ők is a kaukázusi típusba tartoznak. Jelen korunkban a nyugati civilizáció domináns, régebbi korokban más civilizációk, népcsoportok voltak dominánsabbak. A jövőre vonatkozólag viszont az egyre gyorsuló ütemben folyó népvándorlás által már nem lesznek eltérő különbségek, kizárólag társadalmi különbségek szintjén, mint ahogyan azt ma is látjuk (habár ez sem biztos, ha egy másik kevésbé keveredő rassz fejlődési ütemét vesszük szemügyre). Az ókor korábbi szakaszában más rasszok már szervezett társadalmakat hoztak létre, míg Európa jelenlegi népei még csak vándorló, gyüjtögető népek voltak (kivétel, a sumér civilizáció, ha fajokról beszélünk (kaukázusi). Lehet, az elkövetkezendő korokban a mongoloid lesz a meghatározó civilizációnk fejlődésében (Kína)és hozzájuk fogják visszavezetni annak alapjait, nem más népcsoportokra, rasszokra, mint például a kaukázusi. Azzal maximálisan egyetértek, hogy nem etikus egy fejlettebb társadalomnak leigázni a fejletlenebbet, hiszen Kubának sem hiányzott a szovjet befolyás, korábban a kizsákmányoló amerikai cégek maffiástól, CIA-stől. Az Egyesült Államoknak mégis hiányzott az olcsó munkaerő, mint ahogyan nekünk is hiányzik (mármint a gazdaságnak hiányozna). A lakosságnak gondolom, már kevésbé tetszett a rengeteg kubai, mexikói és egyéb népek, mint amennyire mi is lelkesedünk az afgán menekültekért. A társadalmi-technológiai környezethez való folyamatos alkalmazkodás tényleg fejleszti az agyműködést, bár nem olyan mértékben, hogy akkora különbségek alakulnának ki, mások ne tudnának hozzánk alkalmazkodni, beilleszkedni, asszimilálódni, ezenkívül ez a fejlődés sem teljesen pozitív hatású, ugyanis modern társadalmunknak köszönhetően érzékszerveink hatékonysága egyre jobban csökken, mint ahogyan bizonyos reflexeink is, millió káros anyag épül be a szervezetünkbe, egyre több a betegség, mely tovább öröklődik a természetes szelekció hiánya miatt és még sorolhatnám, persze, majd a géntechnológia ezeket a problémákat meg fogja oldani remélhetőleg. Akik évszázadok, évezredek alatt egy sokkal egyszerűbb életformához alkalmazkodtak, ott az agy is alkalmazkodott, ezt nem vitatom és azt sem, hogy a beilleszkedés ha nem egy-egy alanyról, hanem közösségekről, népcsoportokról van szó, ott hosszabb időbe telik, bár az, hogy az agyuk mihez alkalmazkodott és felépítésében, kapacitásában van-e különbség és ez mekkora, már jóval bonyolultabb, összetettebb kérdés. Tudományos szemszögből nincs eltérés vagy legalább is én nem hallottam ilyenről. Meg nem erősített pletykákat már hallottam erről-arról, de köztük olyan is volt, hogy a mongoloid agyi kapacitás tekintetében felülmúlja a kaukázusit. Szerintem egyáltalán nem irreális a többségüknek sem az alkalmazkodás, bár annak jelenlegi formája és megteremtésére törekvő intézkedései mellett szinte kizárt. Azzal, hogy beengedjük őket a határainkon, hogy letelepedjenek egy jobb élet reményében megfelelő képzettség, tudás nélkül, még nem várhatjuk, hogy elsajátítják azt, amit tőlük várunk és mindezt még alacsony fizetés, munkabér fejében. Folyt. Köv. csak most vár a meló. Az utolsó gondolathoz még annyit, az oktatás és az, hogy kit kell tolni előre, kit nem, megint egy külön téma, de majd innen folytatom.


258. John Ryder (2013-11-11 14:25.53) aaaaa - (válasz Chris Co 256. hozzászólására)
Igen, látom hogy alapvetően tényleg hasonlóan látjuk a témát, csak pár részletben nem, de ez természetes.
Egy kicsit azért még boncolgatnám azt a témát, hogy a kulturális-társadalmi szint, illetve intelligencia és képességek szerinti különbségtétel közül melyiknek van helye, korrekt-e az utóbbi. Én azt mondom, szerintem valahol a két dolog össze van fonódva. Mindez akkor érthető, ha történelmileg nézzük az ókortól kezdve, sőt akár még kicsit az őstörténetbe is visszanyúlva az emberiség, ill. egyes embercsoportok fejlődését. Látjuk, hogy az úgynevezett "kaukázusi" (ahogy az USA-ban nevezik) embertípus, azaz a fehér ember volt a fejlődés motorja, túlnyomórészt innen indult ki a technológiai, a kulturális, társadalmi, ésatöbbi haladás egészen a mai szintig. Éppen ez volt az oka, hogy a fehér ember le tudta igázni a gyarmatosítás során a többi népcsoportot, hogy Cortez pár hajóval az egész azték birodalmat le tudta igázni, stb. Persze ez közhely, de megvilágítja a lényeget. Egyetlen civilizáció sem tudott tartósan ellenállni a saját eszközeivel, csak mikor elkezdte átvenni a nyugatiak technológiáját, társadalmi berendezkedését, lásd Japán stb. Persze a távol-keleti vagy mondjuk a közép-amerikai kultúrák is fel tudtak mutatni valamiféle civilizáltsági szintet, azonban ez - pár kivétellel - messze alatta maradt a nyugatinak. A többi népcsoportnak a zöme, akárhogy is nézzük, alig tudott túljutni a kőkorszaki embernek a szintjén. És ezt nem lehet csupán a földrajzi adottságokra fogni, mert azt én is értem, hogy egy szubtrópusi esőerdőben nincsenek meg annyira a fejlődési lehetőségek, na de Észak-Amerika, vagy Kelet-Ázsia nem kis része hasonló adottságokkal bír, mint Európa, ásványkincsek, mezőgazdaság stb., mégse tudtak addig eljutni, mint az úgymond "fehér" civilizáció, csak amikor már elkezdték adaptálni a nyugati technológiát. A leigázottság bizonyos időszakokban igaz volt, ez nyilván gátolta is a fejlődést, azonban már a kultúrák első találkozásakor is akkora volt a különbség, hogy ez lényegében mindegy is (épp emiatt ment olyan könnyen az európaiaknak a gyarmatosítás).
Tehát valamilyen képességbeli különbségnek mégiscsak lennie kell, ezt nem a faji felsőbbrendűség ideológiája mondatja velem, hanem a történelmi tények. Én nem mondom egy percig se, hogy az a népcsoport, aki nagy átlagban jobban fejlődött, többre vitte mint a másik, az magasabbrendű lenne és joga lenne arra, hogy az elmaradottabbat leigázza, rabszolgaként tartsa stb. Mint ahogy az iskolában is, ha egyik gyerek éltanuló, a másik meg csak bukdácsol, attól még nem alacsonyabbrendű mint ember, legfeljebb nem lesz diplomás meg egyetemi tanár, "csak" szakmunkás. Mert hát arra is szükség van. Miért ne működhetne így a társadalom is, miért kell átvitt értelemben a gyenge képességűt előretolni, holott látszik, hogy úgyse boldogul? Ez folyik etnikai téren is, és nálunk is ezt akarják egyesek erőltetni.
Márpedig szerintem az is benne van a pakliban, hogy a kulturális fejlettség szintje genetikailag is meghatározódik. Ha abból indulunk ki, hogy az ősember evolúciójánál is egyes felfedezések, mint pl. kőszerszámok, fegyverek, tűzgyújtás, a hús megsütése stb. egyre bonyolultabb összefüggések felismerését jelentették, melyek egyben az agy komplexebb fejlődését is lehetővé tették, úgy az is nyilvánvaló, hogy ez ugyanígy igaz a későbbi innovációkra is. Vagyis a komplexebb társadalmi-technológiai környezethez való folyamatos alkalmazkodás az agyműködést is fejleszti, míg ahol ez a fejlődés lassabb vagy egy alacsonyabb szinten megreked, ott valahogy az agyi sziinopszisok se állnak úgy össze. És mindezt az utódokon át az egyes generációk továbbörökítik. Az európai technológiai-kulturális fejlődés is több ezer, de legalábbis több száz éves folyamatnak az eredménye. Viszont olyan népcsoportok, akiknél az évszázadok, évezredek alatt egy sokkal egyszerűbb életformához alkalmazkodott az agy is, ott már csak ezért is aligha várható, hogy az európaiak által már magukévá tett fejlettségi szintet évek, évtizedek alatt el tudják sajátítani. Ez lehetetlen, maximum egyes, különlegesen jó képességű egyének számára lehetséges kisebb-nagyobb mértékben, a többi felé ez irreális elvárás. Attól még fejletlenebb népcsoport nem alacsonyabbrendű, mint a másik, mint ahogy a lakatos se alávalóbb az egyetemi tanárnál, mégis a társadalomban elfoglalt helye szükségszerűen más.

Én csak azt mondom: össztársadalmi szinten is ezeket az összefüggéseket kellene érvényesíteni. Szerencsére odáig már eljutottunk, hogy az egyének szintjén többé-kevésbé tényleg a tudás határozza meg az előmenetelt, nem úgy, mint a kommunizmusban, amikor a munkás származás, párttagság mindenfajta tudás és képzettség nélkül elég volt a karrierhez. Láttuk, hová vezetett ez. Ami most még mindig bezavar, az az etnikai hovatartozás szerinti pozitív diszkrimináció, sőt ez még nagyobb gond, mivel a más-más kultúrákhoz (civilizációkhoz) tartozó emberek közötti szakadék mindig nagyobb, mint az azonos kultúrájú, csak más társadalmi helyzetű egyének között lévő, nehezebb is áthidalni (nehezebb egy afrikai bevándorlót integrálni, mint egy, úgymond a többségi társadalomhoz tartozó, de alacsony származású embert felzárkóztatni). Semmi szükség arra, hogy felzárkóztassuk azt, aki artra nem alkalmas, nem képes. Ez túl sok időbe és túl sok pénzbe kerül. Ha egy jó képességű embert kitaníttatni egy felsőfokú képzettséget igénylő szakmára mondjuk x pénzbe kerül, akkor egy átlagos embert már legalább 2 x-be, egy gyenge képességűnél meg mondjuk 5-6 x-be is fájhat. Ki fizeti ezt meg? Természetesen mi, a dolgozó, tanuló, aktív átlag polgár. Jó ez így? Na ugye, hogy nem! Semmi mást nem kéne tenni, csak hogy mindenki azt a helyet foglalja el a társadalomban, és azt a munkát végezze, amire képes és amit tud, ne többet és ne kevesebbet. Csakhogy most nem így megy... és ez baromi sokba kerül. Ez a gond. Lehet, hogy a fönt levőknek ez nagyon is jó - na de nekünk?


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Kapcsolódó fórumok

A legjobb jelenetOstobatuk, 2020-09-27 23:1729 hsz
VéleményekHolhosfnke, 2020-09-27 22:32287 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
Keresem téma megnyitása0 hsz
 
 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu