Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2024-05-02
A boldogság ügynöke
A kaszkadőr
Az elátkozott Queen Mary
Milli Vanilli: Az évszázad botránya
Végtelen rozsmezők

2024-04-26
Anselm

2024-04-25
Abigail
Challengers
Emma és Eddie: A képen kívül
Exhibition: Van Gogh és Japán
Maga a pokol
Robotálmok
Spy x Family Code: White

2024-04-18
Bolero
Bonus Trip
Elszáradt füvekről
Mentawai, egy elfeledett ősi kultúra
Micimackó: Vér és méz 2.
Polgárháború
Származás
Szunnyadó vérebek
Vörös szobák

További mozibemutatók

DVD / Blu-ray premierek
A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray)

További DVD premierek
További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben
Fater élve vagy halva
- SuperTV2, 15:40
Szeretném, ha szeretnél
- TV2, 15:45
Nagypapa hadművelet
- Film+, 15:45
Emelt fővel - Visszavágó
- Viasat Film, 16:45
Állj, vagy lő a mamám!
- Prime, 16:45

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
James LeGros (62)
Sally Hawkins (48)
Anna Chancellor (59)
Kevin McNally (68)
Arielle Dombasle (69)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
2022-es választás
Dallas (sorozat) - Vélemények
Fogadóóra
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
A méhész (2024) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Szarvasbébi aaaaa
Mauricio Ochmann aaaaa

 

Fórum - Nicol Williamson - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

1. Vbacs (2024-03-08 08:23.00) aaaaa
Már nem is tudom hanyadik "elfeledett" színész adatlapjára írok első hozzászólást, ami mindig keserű szájízzel tölt el tudván, hogy az adott színész mekkorát tett le a maga korában az asztalra. Igaz eddig leginkább karakterszínészek védőszentjeként léptem fel, ami ez esetben nem lenne teljesen igaz állítás. Mr. Williamson lehet,hogy nem volt mindig főszerepben, de az angol színpadon határozottan az alfák alfája volt, akit nem egy, nem két ember kiáltott ki a valaha élt legnagyobb színésznek és ez nem kis kijelentés, pláne, ha a világ legnagyobb presztízsű színházával rendelkező Nagy-Britanniát nézzük.

Sajátos tragédiája ennek a derék skótnak, hogy a filmes karrierje nem nagyon indult be, ami a Filmkatalógusos adatlapjából is jól látszik. Talán az Excaliburból volt a legemlékezetesebb, esetleg a Visszatérés Oz birodalmába c. filmből, de szerintem sokan a Columbo kutyás gyilkosaként ismernék fel, ha mutatnánk róla egy képet. Nekem volt szerencsém látni tőle a Tony Richardson-féle Hamletet, amelyben címszereplőként mindenkit meghipnotizált vibráló és annál kifejezőbb kék szemeivel, esetleg angol filmeket kutatók rábukkanhattak 1-2 elfeledett főszerepére, a legjobb talán a The Reckoning volt, szorosan utána a The Bofurs Gun, ahol mindent elsöprő erővel tette feledhetővé minden más nagy színészt aki körülötte volt Ian Holmtól kezdve David Warneren át John Thawig, akik mind egytől egyig nagyobb nevet szereztek maguknak a filmiparban.

Azt, hogy nem ő a mai kor Anthony Hopkinsa, Ian McKellenje, Jim Broadbentje, lényegében önnön magának köszönheti, ugyanis ő egyike volt a kor nagy „hellraiser”-jeinek, ahogy az angol mondaná, azaz a legbotrányosabb, legproblémásabb színészek között tartották számon, akivel igen nehéz volt együtt dolgozni a kiszámíthatatlanságának és az alkoholizmusának köszönhetően, ami karrierje legvégén, a 90-es években, mondjuk a Spawnban és a Békavári uraságban már igenigen szembeötlően rajta hagyta a nyomát. De nem ő volt a kor egyetlen iszogatós, verekedős, veszélyes nehézágyúja, ebben kollégái voltak pl. Richard Harris, Peter O’Toole, Richard Burton, Oliver Reed, akik nehezen tudtak mit kezdeni hasonló munkásosztály származásukkal, heves természetükkel, egy oly végtelenül megszabályozott, elitista társadalomban mint a kor Angliája. Csak míg az imént említettek ennek ellenére – leginkább sármjuknak köszönhetően – mégis felépítettek egy dicséretes filmkarriert, a kevésbé sármos, de mindegyiknél jóval tehetségesebb Williamson erre képtelen volt. A ragyogó, már 20 évesen is mindenkit maga mögé utasító tehetségű Williamson 20-on évesen egyik napról a másikra hódította meg a színpad deszkáit és néhány éven belül minden olyan szerepet megkapott amiről a színészek 3/4-e egész életében vár Hamlettől kezdve Macbethen át Lennie-ig, Bezuhovig, az Egy őrült naplója őrültjétől a Coriolanus címszerepéig. Mindezt annak köszönhette, hogy a kor legeslegnehezebb színdarabjának, John Osbourne Elfogadhatatlan bizonyítékában debütált főszereplőként, ami hatalmas belépőnek számított tekintve, hogy nagyobb, híresebb színészek visszadobták ezt a szereplehetőséget mondván, hogy nekik ez túl nehéz. A 40 éves Maitlandet a legnagyobb neveknek szánta Osbourne, mégis a 28 éves, koraérett Williamson kapta meg és betonozta magát be örökre a 60-as évek „angry young man” mozgalmának kellős közepére. Maga a darab írója Nicolt a legnagyobb színésznek kiáltotta ki Marlon Brando mellett, de nem csak ő.

Most olvasom erről a végtelenül komplex és izgalmas emberről a második életrajzi könyvet, és meg kell, hogy mondjam, nagyon fájdítja a szívemet, hogy nem kaphatott a nagy közönség többet ebből az emberből. Aki egy kicsit is utánanéz, utánaolvas és felkutatja a morzsákat, amiket maga után szórt, láthatja, hogy mit vesztettünk személyében. Talán nem túlzok, ha Philip Seymour Hoffman és Joaquin Phoenix szintjére teszem őt, mint karaktertípust, aki folyton ki tudott lépni saját maga kereteiből és soha, egyetlen egyszer sem mutatta ugyanazt az arcát a közönség felé, egyszóval egy igazi kaméleonszínész volt, aki ha kellett állandóan külsőt, akcentust, hangnemet is játszi könnyedséggel váltott. Végtelenül hitelesen és tűélesen tudta ábrázolni az emberi gyengeséget, az emberi lélek minden sötétségét, nem is beszélve arról az érzelmi sokszínűségről, amit az arca mutatni tudott, amit nevesebb kortársai sárgulva irigyeltek tőle. Ez a fajta színjáték a 60-as/70-es években még bőven megelőzte a korát, akkor ezzel nem is tudott a szakma mit kezdeni, se nem kellően értékelni. Ma meg már mélyeket hajolunk ezek előtt a színészek előtt, akik nem félnek gyengék lenni a közönség előtt, sőt, ma ezekkel az alakításokkal lehet igazán nagyot szakajtani.
A tanulság: a tehetség nem elég, kell az alázat, a szerencse és a jó intuíció is ehhez a pályához. Hiába nősz mindenki fölé tehetségben, ha saját magad menedzselésére képtelen vagy. Ez lett Nicol Williamson veszte.



Kapcsolódó fórumok

VéleményekVbacs, 2024-03-08 08:231 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
 
 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk