Fórum - Párizs, szeretlek! - Vélemények

1 2

53. Kilok (2017-10-06 00:54.41)

Fantasztikus! Sokkal több ilyen film kéne.

52. Az utolso szamuráj (2013-10-20 14:03.30)

Néhol felejthetetlen. Párizs:szerelem,kultúra,fény városa,ne menjünk bele,miket pakoltunk még rá.Jó ötlet egy szkeccsfilmet erre a valóban csodálatos helyre ráhúzni,hisz ezzel megadták azt az origópontot,ami magát ezt az alig ismert műfajt élteti. Más kérdés,hogy a sok híresség-akik közül nem,nem mindenki rendező ám,van ott operatőr avagy színész is!!! -mit tud kezdeni a neki jutott pár perccel. Néhány történet gyatra,nekem pl a Gravitáció rendezőjének filmje Nick Nolte-val volt felesleges,hiába a szokásos trükk,vágás nélkül van felvéve.Általában azt mondanám,hogy hiába járjuk be Párizs híresebb részeit,azok a történetek működtek,amik valami csattanóra,poénra épültek,vagy valami finomabb költőiséget hordoztak magukba,a nagy többség szerencsére ilyen.Gus Van Sant -naná hogy meleg-alkotása ebből kilógott,felesleges volt,viszont a Coen-tesók,Sylvain Chomet művei vagy Payne lezárása szó szerint csodálatos alkotások voltak,Payne arra is képes volt,hogy egy egyszerű emberen keresztül még annak is elmagyarázza,mi Párizs,aki soha életében nem volt ott,és csak a Diadalív vagy a híres torony ugrik be róla. Vannak apró kedvenceim belőllük,ilyen volt Buscemi metrós kalandja-naná hogy a Coen humorral!!-a haldokló feleség története,elmondva egy szerelem újjáéledését,a vámpíros pár perc,a haldokló fekete fiú sorsa vagy Portman sztorija,aminek utolsó mondata maga a szerelem egyszerre racionális és fellegekbe való megmagyarázása. Színészileg pedig -Buscemi-n kívűl-Ben Gazzarra -sajnos,már nincs köztünk...-és a csodálatos Gena Rowlands kettőse az abszulút favorit:Ben hamiskás mosolya és Rowlands nagyasszonya egyszerre visszatekintés egy valaha remekül működő házasságra , egy fájdalmas válásra,és benne volt az is,az a két ember még mindig érez a másik felé...legyen bármilyen új élet mögöttük.Ha az ember pedig odafigyel jobban,azt is felfedezheti,hogy Bob Hoskins és Ben Gazzarra saját nevén szólítja a másikat találkozásukkor-barátok is voltak. Hihetetlen élmény ez 2-3 kicsit gyengébb történettel szerelemről,emberekről,érzésekről,drogról,vámpírokról egy olyan városról és városban,aminek misztifikációját talán mi emberek hordtuk rá:ám lehet,hogy amit Párizs köré beszélünk,akár igaz is lehet.

51. Ettyke7 (2012-12-21 23:44.14)

Néhány történet jó volt, de néhány elég gyenge...

50. Sötétszív (2011-07-13 22:22.50) - (válasz Leeandra 49. hozzászólására)

Hanem a párizsi szeretetéről. XD

49. Leeandra (2011-07-13 22:20.44) - (válasz Sötétszív 48. hozzászólására)

Nem Párizs szeretetéről szól:)

48. Sötétszív (2011-07-13 22:14.37)

Mindegyik kis játékfilm Párizsról , Páris szeretetéről szól. Elég hullámzó a filmek színvonala, vannak köztük nagyon jók, de borzalmasak is. De ez egy ilyen jellegű filmnél előfordul. A szándék miatt lett ez nekem három csillag.

47. Törölt felhasználó (2010-10-17 18:08.49)

Kedves Krisz papa, az utolsó kijelentéseddel valóban nem tudok (és nem is akarok) vitatkozni. De ezt én is leírtam: először a fejekben kéne rendet tenni. Mindettől függetlenül még mindig fent tartom azt a véleményemet, hogy az, akit leginkább a "számlát fizessek be, vagy enni adjak a családnak" kérdése foglalkoztat, nem a szép oromzatokat fogja nézni a mocskos BKV járművek ablakából. Nem állhat mindegyikünk háta mögött egy Csernus dr., aki felráz, és van, akinek egyedül már nem sikerül kijönni a kátyúból. Szerintem elég meddő vitát folytatunk a dologról, mert ahogy látom, mindketten azon a véleményen vagyunk, hogy ez a város sokkal többet érdemelne. Mindössze a "ki miben látja a megoldást" kérdésében nem vagyunk egy hullámhosszon. Köszönöm, hogy megosztottad velem (is) a gondolataidat.

46. Krisz papa (2010-10-17 12:47.05)

Igen megérne egy fórumot ez a kérdés, igaz szerintem, nem olyan nagy offolás, mert a rejtett szépségek feltárására, a város lelkének vizsgálatára vállalkozott a film is. Leeandra, hogy a nevelési mód milyen eszközeivel él egy szülő az egy nagyon fontos téma, és egyetértek veled, hogy az iránymutatás a jó eszköz, és a kreatív, szabad gondolkodás alapjainak letétele a fő cél, de mindez ugyanolyan fontos, mint az értékek tiszteletére való "nevelés", vagy az értékek bemutatása. Izabelita! Nem fogod elhinni, de én is BKV-val járok, és volt olyan időszak az életemben, mikor nem volt pénzem, de ezektől függetlenül nem okozott problémát az, hogy a párommal kimenjek a Margit-szigetre olvasni egy jó könyvet, vagy megismerkedni emberekkel, akikkel egy rögtönzött kártyaparty-t nyomtunk le, vagy nem okozott gondot, és nem került semmibe, hogy elmenjünk sétálgatni, és csak élvezzük a város szépségeit, és beszélgessünk rengeteget! Az sem kerül sokba, hogy elmenjünk túrázni a budai hegyekbe, és még sorolhatnám, hiszen csak az, hogy a BKV-s busz karcos ablakán kinézel a házak homlokzatára, már sok érdekességet kínál. Ezek szerintem csak kifogások, segítenek abban, hogy magunkba zuhanva mondhassuk azt, ez nem tőlem függ, és nem tudok rajta változtatni, és ezzel belesüppedünk unalmas, sílány, ámbár kényelmes életünkbe. Lehet, hogy túl optimista vagyok, de minden fejben dől el.

45. Törölt felhasználó (2010-10-17 00:00.26)   - (válasz Krisz papa 43. hozzászólására)

Látod, ez már megérne egy fórumot önmagában is! Lehetne ötletelni mindarról, hogy ki mit tart megmutatásra érdemesnek, felkutatni a régen volt dolgokat. De ez önmagában mind kevés. Talán tényleg rossz volt a szóhasználat, nem az oktatás liberális, hanem azok, akik eddig kijelölték benne a haladási irányt. És ebben az az igazi tragédia, hogy egyesek összetévesztik a szabadságot a szabadossággal. Így pedig nem lehet értéket menteni. Tény és való, a szülők felelőssége óriási, de próbálj meg frusztrált, a mindennapi megélhetésért küzdő, tömött, koszos, lepusztult BKV járműveken utazó, tömegben szorongó embereket rábeszélni arra, hogy mutassák meg mindazt a szépséget a gyerekeiknek, amit már tőlük is régen elvettek! Ne érts félre, kérlek. Tisztelem, hogy ennyire optimistán látod a világot, de mindaddig, amíg a tv-ben (mint legfőbb tömegkommunikációs eszközben) olyan szemét megy főműsoridőben, mint a "celebek" ilyen-olyan csatája, meg az égből pottyant csodaemberek show-műsorai, és nem valódi értéket képviselő filmek és riportok, addig nem várhatsz csodát senkitől. Ugye érted, mit akarok mondani? Nem szidok én senkit a világon, csupán túl sok olyan emberrel találkozom, akik a lét peremén "szédelegnek", leginkább anyagilag. Annyira, hogy számukra egy kirándulás költségeinek előteremtése is komoly gondot okoz. Hogyan hozod hozzájuk közel a megmutatásra érdemes dolgokat? Igen, én is szeretném, hogy ne legyenek határok, hogy mindenki számára elérhető legyen minden ami szép és jó, de ehhez először a fejekben (és a szívekben) kéne rendet tenni. Hiába "nyitok" én mások felé, ha csak üres tekintetekkel találkozom. Te írtad az előző hozzászólásodban, hogy mennyire értékeled azt, amikor más emberek (pl. amerikaiak) a saját hazájukról olyan hévvel és büszkeséggel beszélnek, mint valami csodáról. Nálunk vajon ez miért nincs meg? Hol rontottuk el? Lehet, hogy ránk is ránk férne egy ilyen Magyarország, szeretlek! című film?

44. Leeandra (2010-10-16 19:33.00)

Ami ebben a világban meg azon túl rejlik. Azt kell megmutatni, mindenki hadd válogasson. Nem nevelni, utakat mutatni és szabaddá tenni. Akármelyik városban játszódhatott volna ez a film, akárhol. Tök mindegy. Minek hoz létre az ember határokat? Mikor tanulja meg, hogy semmi értelme és mikor neveti ki végre őket?

43. Krisz papa (2010-10-16 01:26.01) - (válasz Törölt felhasználó 42. hozzászólására)

Azért azzal vitatkoznék, hogy az oktatás mennyire liberális, és talán nem csak az iskolában kell így nevelni, hanem otthon is! Nem kell mindig mindent, és mindenkit szidni, hanem tenni kell azért, hogy jobb legyen, és megmutatni a fiatalabb generációknak azt a szépséget, ami ebben az országban, ebben a városban rejlik! Szülők HAJRÁ!

42. Törölt felhasználó (2010-10-15 12:21.26)   - (válasz Krisz papa 41. hozzászólására)

Na igen, ez a büszkeség valóban hiányzik belőlünk, magyarokból. (Ezt kinevelték belőlünk, hála az oktatás liberális voltának... De ez már inkább politikai kérdés, hagyjuk is.) Emlékszem, kedves ismerősöktől kaptam egy svéd televíziós felvételt, 1936-ból. Az volt a címe: Att bada i Buda (Budán fürdeni). Valami félelmetes volt látni ezt a pezsgő, lüktető várost a rengeteg kútjával, fürdőjével, a vidám emberekkel. Ez is eltűnt, oly sok mindennel együtt. Azt hiszem, ennek a városnak kéne egy olyan új "vőlegény", amilyen valaha Podminiczky Frigyes báró volt. De lehet, hogy elég lenne az emberekkel megértetni azt, hogy az "eszük helyett a szívükkel lássák a világot"?

41. Krisz papa (2010-10-14 21:47.41) - (válasz Törölt felhasználó 40. hozzászólására)

Leeandra gratula az véleményedhez, szívemből, és szellememből írtál. Izabelita! Teljesen egyetértek veled abban, hogy a világnak sok városában élő emberekre jellemző lehet ez a szeretet, kérdés, hogy a lakók mennyire érzékenyek erre. Többször írtam, hogy nagy francia fan vagyok, szeretem a mentalításukat, azt, ahogy az élethez viszonyulnak, ezért Párizs is különleges, de például Budapest is lehet az. Észrevettem, hogy a világ több pontján az emberek milyen szeretettel beszélnek a városukról, például egy amerikai tehetségkutató versenyt nézve döbbentem rá, hogy milyen különbség, milyen kultúrális különbség van közöttünk, hiszen a legtöbb jelentkező úgy mutatkozott be, hogy xy vagyok, a csodálatos vw államból, a fantasztikus uz városkából. Mi mikor mondunk ilyeneket? Én szeretek fotózni, és rengeteg képet készítettem Budapest-ről, mert eltökéltem, hogy megszerettetem ezt a várost mindazokkal, kik a képeimet megnézik. Ha elkezdjük szeretni, akkor vigyázni is fogunk rá, és ha rend lesz az utcákon, falakon, tereken, akkor még több ember lesz elégedett környezetével, és akkor az utcák a terek nem csak közlekedő folyosók lesznek, hanem életre kelnek, és élvezet lesz sétálni, és az idegenek, de még a lakók is azt érzik: Igen, ez a város szeret engem!

40. Törölt felhasználó (2010-10-14 13:27.37)   - (válasz Fémszívű 10. hozzászólására)

Ha megnézed az utolsó kisfilmet, megkapod rá a választ. Amikor az amerikai postásnő felolvassa a francia fogalmazását, és közben végig látod őt, ahogy megtörténnek vele a dolgok. A végén a padon ül, és valami olyasmi mondat hangzik el: "és akkor megértettem, hogy Párizs is szeret engem". Egyébként ilyen filmet a világ bármely városáról lehetne forgatni. Izgalmas lenne, nem? (Egyébként a film pikantériáját az adja meg, hogy az amerikaiak nagy többsége utálja a franciákat...)Azért akadtak benne jó jelenetek is, ismerd el! Nem minden a realitás, meg a fémszív...

39. Ostobatuk (2010-10-14 12:57.10) - (válasz Leeandra 37. hozzászólására)

Ilyen, mikor egy film igazán megérinti az embert. Szép kis írás lett ez :)

38. Leeandra (2010-10-14 10:03.16)

SPOILER lehet benne:

37. Leeandra (2010-10-14 10:00.28)

Minden pillanat, amikor intenzíven rohannak meg az érzések, átlényegít. Újra megszül. Ezekben a pillanatokban érzed, hogy élsz. És ez nem csak szerelem. A szerelem gyűjtőnév, ami sok sok pozitív érzés egyszerre megjelenését takarja. Ám szerelmesnek lenni nem csak egy mebrbe lehet. Hanem bármibe. Dea legjobb szerelmesnek lenni az életbe. Néha fáj, néha nem öröm az amikor megérint a pillanat, hanem mély fájdalom. De nem baj, az is kell, mert megtisztít, és miután kitombolta magát, darabokra marcangolt, békén hagy. Elmegy elviszi magával amiért jött: a saját okát. Ez jó. Az élet pillanatai megráznak és ránkszólnak, hogy hé! eleven vagy! Hé, figyelj! De van olyan is, mikor a pillanat nem a sajátunk, mert nem tudunk róla, mégis fordít az életünkön(a drogos színésznős kisfilm) Ezek a kisfilmek nem a szerelem köré csoportosulnak, hanem az ember saját egyéni életének saját egyéni pillanataira. Érzésekre, ébredésekre. Azokra a momentumokra, amikor igazán történik valami.: élővé válunk. Ezek igaz hétköznapiak és mindenkivel megtörténnek/történhetnek, ám mégis a legnagyobb csodák, mert teljes mivoltunkkal megéljük őket. A központi téma a belédnyilaló pillanat, ami újra megszül. -ez lehet az amikor meglátsz valakit és nem akarod többé elengedni. -lehet az amikor valamit szóról szóra nem is értesz, de mégis legbelül megérted ami a szavak alatt a lényeg. Gus van sant pillanata csodálatos. A kisfilm egészen tökéletes, mert az akció szinte nulla benne, a dikció szintén em érdekes, viszont egy másik sík, a belső érzékelés megmutatása olyan intenzív élményt ad, hogy felejthetetlenné válik a felismerés: értheted, még ha nem is érted. -lehet az, mikor már beletörődve a magányba, mert a világot másként látva az életet másként megélve tudod, hogy nem fogsz társat találni a ugyanazt látja mint te, egyszer csak mégis lesz valaki és a magány eltűnik. A pantomimos film nagyon közel áll hozzám , még ha kicsit idétlen is, a jelképei egyértelműek és szépek. -lehet az, amikor visszanéz egy régi emlék -lehet az, amikorfelébred a vágy, az ösztön. A Sin City stílusában készült rövidfilm a vágyról szól, amikor az ösztöd eluralkodik rajtad. -lehet az, amikor teljesül egy bevillanó álom, egy hírtelen jött kis akarat. A kínai fodrászos filmben, amikor egy szürke ember vágyik arra, hogy történjen vele valami, amiből "győztesként" jön ki. - lehet az, amikor nem érted mi történik körülötted és miért -lehet az, amikor előjön az igazi éned, amikor szárnyra kapsz -lehet az, amikor egy pillanatban teljes mivoltoddal elvágyódsz valahová, valakihez. Ez a szeretet pillanata - lehet az, amikor a sok sok fájdalom és hiábavaló ragaszkodás után végre képes avgy az elfogadásra és elengedésre, hogy újra élni tudja, új erőre kapj.( Abban a kisfilmben,a melyikben a nő a kisfiát siratja) -lehet az, amikor, teleszavod a tüdődet levegővel és tudatosodik benned, hogy a legjobb az ami éppen van, mert ÉLSZ. A téma egy a stílus más más, a nézőpont is az, az élményről alkotott elképzelés is más. Egy ilyen formájú alkotásból, legyen az film, könyv, zene vagy bármi amit el kell készínetni, rengeteget lehet tanulni az emberekeről a világról. Egyvalami sokfelől nézve. Bölcs. Ezeet a pillanatokat érted és érzed egyszerre. Egyszerűen tudod és késsz, a többi meg csak duma. Szerencsére mindegyik rendező bölcsen állt hozzá és nem elmondtak, hanem megmutattak. Nem elmagyaráztak, hanem rávilágítottak. Ez egyszerű, hétköznapi és pont ez az amit a legnehezebb visszaadni. Tisztelet mindegyik kisfilmért és köszönet.

36. Lisa Provolone (2010-03-13 18:14.19)

Nekem a legtöbb eléggé tetszett, bár némelyik gyengébbre sikerült, összetettben 4 pontot kap tőlem

35. I.christian (2010-01-11 17:36.44)

nem rossz... volt benne 1-2 jó kisfilm, de a többi annyira nem jött be...

34. Krisz papa (2009-07-14 13:47.20) - (válasz Zsozsizseni 33. hozzászólására)

Milyen tanárod? Mi köze van a te filmnézésedhez? Javaslom nézd meg végig, érdemes.

33. Zsozsizseni (2009-07-14 09:31.26)

Én még nem láttam végig, mert a kommunkició tanárom egy barom, de amennyit láttam az nagyon szép és megható volt.

32. Krisz papa (2009-06-23 09:48.22)

Érdemes többször leülni, és megnézni ezt a filmet, mert egyre jobban tetszik, és érik bennem ez az alkotás! Úgy vagyok vele, mint a pudingos tortával, amikor először eszünk belőle, akkor is finom, de egy kicsit száraz a tészta, nem érezzük annyira egybe az egészet, de ha engedjük átítatni a tésztát a pudinggal, akkor sokkal finomabb lesz! Itt is, ha engedjük leülepedni a látottakat, és később újra nekiállunk jóval nagyobb élmény lesz számunkra, talán nem annyira meglepő, de mindenképpen hatványozottan nagyobb élmény!

31. Anipani (2009-04-29 20:34.58)

Különleges ez a film,mert rövid jelenetekkel hozza ki az emberekből a katarzisérzést... Minden rendezőnek csak pár perce van...de megtesz mindent...És a tudat,hogy ez bármikor,bárhol bárkivel megtörténhet bármi,életszerűvé változtatja a pillanatokat.... Légy nyitott...ez minden...nekem a panzomimes a kedvencem.... Mindenkinek van lelki társa a világban...és hogy hol talál rá,az csak a véletlenen múlik :) Rég láttam már ilyen lenyűgöző filmet

30. The Duke (2009-04-18 11:56.21)

Hát meg kell mondanom nagyon meglepödttem a filmen. 22 rendező köztük Alfonso Cuarón ( Az ember gyermeke, Harry Potter és az Azkabani Fogoly), Wes Craven (Rémalom az Elm Utcában, Az új rémálom), A Coen Fivérek (Fargo, Nem vénnek való vidék) akik a kedvenceim meg még 19 rendezővel össze dobott egy nagyon jó munkát. Szerinttem nagyon jó film.

29. Krisz papa (2009-04-16 20:34.06) - (válasz Imolci 28. hozzászólására)

Voltak olyan részek, amiket nem értettél meg? Nincs ezzel semmi baj, remélhetőleg dvd-n láttad, mert akkor gyorsan vissza tudsz menni egy-egy történet elejére, és tudod boncolgatni! Persze, ha érdekelnek ezek a tömören sokatmondó, kegyetlenül jól megrendezett, fantasztikusan jól eljátszott történet, sorsbombák!

28. Imolci (2009-04-16 14:02.12)

Kevés történet volt ami tetszett benne.A vak srác és a lány története volt a legszebb.Akkor a mentős csaj és a néger pasasos rész is nagyon jó volt.A vámpíros részen kiakadtam,bármennyire is szeretem Elijah-t az valahogy nem illet oda.Voltak részek amiket igazából nem is értettem,és talán kevés volt 10 perc a történeteknek.

27. Istivaygok (2009-04-12 20:08.39)   - (válasz Krisz papa 25. hozzászólására)

Jó hallani, hogy valakit így meg tud fogni egy film :) Talán, ha majd egyszer később újra megnézem érettebb fejjel, akkor nekem is ennyire fog tetszeni. A rendezők, és a színészek viszont engem is ledöbbentettek. Mármint, hogy egy filmen belül ennyien szerepeltek. 22 rendező és akárhány színész, mind első osztályú. Nem tudnék még egy filmet felsorolni amiben ennyi nagy név lett volna

26. Istivaygok (2009-04-12 20:02.21)   - (válasz Ostobatuk 24. hozzászólására)

Akkor sajna ez az első film, amiben nem találtam dögösnek :( Pedig reménykedtem, hogy nem ő volt, és csak nem figyeltem eléggé oda.

25. Krisz papa (2009-04-11 19:16.42) - (válasz Istivaygok 23. hozzászólására)

Számomra épp ezért volt tökéletes! Nem volt olyan része a filmnek, amit nem élveztem! Kicsit jobban oda kellett figyelnem, nem hagyta az elmémet, és az érzékeimet pihenni! Óriásdömping! Csúcs rendezők, egyedi stílusban, kiváló színészekkel, röviden így jellemezném! Bennem is volt néhányszor olyan érzés, hogy folytatnám a nézését egy-egy történetnek, de a közepére, végére átvettem a ritmust, és mikor láttam, hogy hamarossan vége egy résznek, már alíg vártam a következőt!

24. Ostobatuk (2009-04-11 16:14.52) - (válasz Istivaygok 23. hozzászólására)

Ha a vámpírlány hasonlított rá, akkor rendben, mert bizony ő volt az.

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Kilok, 2017-10-06 00:54	53 hsz
Kérdések	Ostobatuk, 2011-04-30 22:02	8 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Párizs, szeretlek! adatlap

Eredeti cím: Paris, je t'aime

Évszám: 2006

Rendezte: Olivier Assayas, Frédéric Auburtin, Emmanuel Benbihy...

Szereplők: Florence Muller, Bruno Podalydés, Leila Bekhti, Cyril Descours, Marianne Faithfull...

További információk

Szereplők fórumai

- Juliette Binoche - Vélemények

- Gaspard Ulliel - Vélemények

- Gérard Depardieu - Vélemények

- Natalie Portman - Legjobb szerepei, filmjei

- Alfonso Cuarón - Vélemények

- Willem Dafoe - Vélemények

- Natalie Portman - Vélemények

- Miranda Richardson - Vélemények

- Nick Nolte - Vélemények

- Elijah Wood - Vélemények