Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Ferenc, a nép pápája - M5, 22:30 |
Mona Lisa mosolya - Viasat3, 23:00 |
Úriemberek - Film+, 23:30 |
A harag tüze - Paramount Network, 23:30 |
Az útvesztő: Halálkúra - Mozi+, 23:50 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Kirsten Dunst (42) |
Steven Mackintosh (57) |
Adrian Pasdar (59) |
Johnny Galecki (49) |
Willie Nelson (91) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
2022-es választás |
- Filmes Sámánok Rendje - |
A tábornokok éjszakája - Vélemények |
Az U.N.C.L.E. embere - Vélemények |
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
A titkos Mikulás |
Szabó Gabi |
2024-03-02 20:07.14 |
Javítanám, a női főszereplő Szemes Mari! |
2024-03-02 20:06.15 |
Tárgyalótermi dráma magyar módra, magyar valóságról. A filmre kerülő Császár István írása Dömölky János rendezésében talán az egyik legkorábbi fecske, de később, a 80-as években több jó film/sorozat is született ebben a műfajban. Horváth Sándor specialitása a korlátolt emberek megszemélyesítése, de Csomós Mari is kiváló volt, ahogy Mádi Szabó Gábor is az apa mellékszerepében. |
2024-03-01 14:20.27 |
Születésnapos. Meglepően sokadikat ünnepli, szerintem nagyon jó formában van a korához képest. |
2024-02-29 14:08.13 |
Örülök, hogy írtál.
A hiányérzetedről: valóban, a művészeti tevékenységéről nincs kialakult véleményem, mert kevés filmben láttam. Viszont az életével kapcsolatos ellentmondások nagyon érdekeltek és így találtam rá néhány forrásra. Biztatlak, hogy az említett filmekhez/filmekről is írj véleményt! Nem árt, ha kultúrával kapcsolatos hozzászólások is jönnek, mert mostanában ezen a fórumon (igaz, másutt is) nagyon alacsony színvonalon megy a kommunikáció. |
2024-02-25 16:29.05 |
Komoly színészek játszanak benne és Kozák András remek a tanító szerepében, akin végigsöpör a történelem. |
2024-02-24 11:59.17 |
121 év háború.
Zoltán Gábor írása, ami a Műút folyóiratban jelent meg és Herczeg Ferenc szerepét mutatja be a magyar kultúrharcban, de szó esik Bródy Sándorról és Ottlik Gézáról is. "1902-ben a magyar kultúra kettészakadt, és a két oldal között élethalálharc kezdődött... Szokták történelmi nemzetiként, illetve modern polgáriként megnevezni a két tábort." [link] |
2024-02-22 16:48.45 |
Engem az is zavart, hogy nagy medenceként aposztrofálva Magyarországot próbálja elmagyarázni, hogy víznagyhatalom vagyunk és hogy az ilyen jellegű aggodalmak alaptalanok az akkumulátoripar tervezésében.
Amikor még én jártam középiskolába, földrajz órán ennyit meg lehetett tanulni, hogy a nagy folyók nemzetközi konfliktusok tárgyát képezik. A Duna átlagos vízszintjének csökkenése minden előzetes számolást felülmúlt. Ki gondolta az atomerőművünk tervezésénél, hogy azért kell csökkenteni a teljesítményt, mert kevés és túl meleg lesz a Duna vize? Azt is tanultuk földrajzból, hogy léteznek még nagy medencék, amelyekben volt víz, de már kiszáradtak. Keletebbre a Szir-darja és Amu-darja már nem érik el az Aral-tavat. Nyugatabbra Kaliforniában is sokáig azt gondolták, hogy kútvíz az örök. De a nagymértékű kitermeléstől a kiüresedett pórusok a kőzetben összeroppantak, így megszűntek víztárolókká válni, hiába jön egy szerencsésebb évben sok csapadék. Ennek egyenes következménye az aszályosodás. [link] Láthatóan a természettel kapcsolatos rész volt a leggyengébb a beszédben, sokszor ki sem tudta mondani, amit olvasott a papírból. A zöld átmenet kimerült a napelemekben és akkumulátorokban, miközben a szél csak melléknévben fordult elő, a geotermia meg már nem fért rá a papírra. A Monarchia-beli iparunkat választotta mércének, azonban ilyen stratégiával továbbra sincs esélyünk oda visszkapaszkodni, mert a Kvassay Jenő, Baross Gábor, Eötvös Loránd kvalitású embereket közelébe sem engednek a terveknek. |
2024-02-21 16:25.46 |
A Magyar Narancs még őriz közel 20 éves cikkeket is online. Ez az interjú talán jól körülírja, milyen is Dr. Horváth Putyi avantgárdista művész.
[link] |
2024-02-19 21:45.05 |
Umberto Eco nekem nem csak a Rózsa neve, hanem a Hogyan írjunk szakdolgozatot c. könyv írója is. Ő tudatosította bennem, hogy nem az elkészült dolgozat a lényeg, hanem az írás/munka során szerzett tapasztalat. Minden egyes kutatómunkával többek leszünk. Az ismeretlen felfedezése, ráeszmélés összefüggésekre csodálatos élmény, és ilyenkor azt gondolom, hogy a kutatás is tud úgy örömet okozni, mint a művészet. |
2024-02-19 21:17.34 |
Születésnapján az MTVA archívuma egy ritkán vetített Van Gogh monodrámával ünnepelt. Nem is szerepel a filmjei között, ahogy a Porton sem található meg.
Ahogy elnéztem, a 90-es évek posványa áradt a díszletekből. Talán a rendezés sem volt a helyzet magaslatán, de Cserhalmit jó volt nézni. A monodráma kihaló műfaj. Egyre kevésbé köti le az emberek figyelmét. De ahogy Davas Iván őrültje, úgy Cserhalmi Van Goghja is szuggesztív volt és a gondolatmenetek vad hullámait sikerült úgy odacsapni a nézőkre, hogy meglássuk benne a szépet. |
2024-02-19 20:24.47 |
Úgy telik el idén is az évforduló, hogy nem emlékeznek meg róla.
A filmarchívumban azonban elérhetővé tették a Mestersége Színész sorozatban a beszélgetését Zsolt Istvánnal. Sok éve már, hogy vonz a titokzatossága. Újranézve a beszélgetést az jutott eszembe, hogy annyira mesterkélt a beszéde, hogy semmit sem lehet elhinni neki. |
2024-02-17 00:02.10 |
Bartók Rádió éjféli hírmondójában egy mondatban beszámoltak az influenszerek által szervezett budapesti tüntetésről. |
2024-02-16 10:09.01 |
Többször próbálkoztam a nézésével, nem tetszett. Na tegnap már betalált.
Egy jó emlékezés a filmről, amit még a 40 éves évfordulóján jelentettek meg. [link] |
2024-02-08 10:28.31 |
Januárban vetítették a Dunán, Fábri Zoltánra emlékezve.
Nagyon vártam, ugyanis ezt a filmjét még nem láttam. A filmnek sajátos stílusa van és merésznek tartom a témát és a tálalást is. Sinkovits karaktere engem kissé emlékeztetett a tizedesre, bár ez a film készült előbb. Miközben a focicsapat tagjainak is nagyon eltérő a jellemük, így egyfajta tanító jellege is van a filmnek, ahogy bemutatja a túlélési technikákat, az önzés és önzetlenség kiélezett csatáját. Garas Dezső játéka érintett meg a legjobban. Nagyon eltalálta a nevetségesen esendő és életéért szívósan küzdő embert. Nem beszélve arról, hogy egy kétballábas eljátszásához valójában jól kell tudni kezelni a labdát. Molnár Tibor, Benkő Gyula kiválóak voltak a mellékszerepekben. Itt a fórumon olvastam, hogy Márkus Beamter Bubit személyesítette meg. Az Utószezonnal együtt ezek komoly művek Fábri Zoltán munkásságban és a holokauszt témában született filmek között. |
2024-02-07 22:24.12 |
Nekem vegyes érzéseim voltak a tévéfilm után. Egyrészről könnyed, bugyutácska, másrészről a szocialista valóság, de nincs a végletekig kiélezve. Kozák András végig komoly, szikár kikezdhetetlen.
Érdekes választás volt ellenpontjának Márkus Lászlót megtenni, de ők ketten nálam kiemelkedtek a filmből. Tetszett, hogy a nyírségi vidéki és a "gumicsizmás" érdiek is bele lettek emelve. A mesén könnyű átlátni. Az értelmiségnek Zsurzs Éva által bemutatott útja járhatatlan. És bár szerintem irreális elvárás 5 gyereknek házat keríteni, de az igaz, hogy egyetemi/kutatói életpálya jelen pillanatban sem elég arra, hogy új autót vegyen az ember magának. |
2024-01-27 23:42.21 |
Móricz adaja az alapanyagát a TV-játéknak. Tahi-Tóth László a főszereplő. A házasság egyik zátonyát írja le Móricz, amelyet ő saját bőrén is tapasztalt, a féltékenységet. A férj és feleség marják egymást, kisebb nagyobb hazugságokon alapul az életük. De vajon meddig lehet hazudni? Mi az a pont, amikor feladjuk a dacot? Tahi-Tóthot ritka filmen főszerepben látni és sajnálom, hogy nincs több belőle, mert ebben a szerepben is kiváló. |
2024-01-24 00:01.44 |
Házasságtörés c. tévéjátékban láttam, amelyet az archívumból szedtek elő születésnapja alkalmából. Fiatal házast játszik, Móricz gondolatvilágában.
Jó alakítás volt. |
2024-01-20 23:59.41 |
Én is az elmúlt két filmet, amit vele láttam, nem találom a filmkaton.
Az egyik Csurka István alapanyagból összehozott Ki lesz a bálanya? amelyben egy fura kártyázó társaság egyik tagját alakítja. A másik a Mosoly a javából c. sorozat egyik epizódja, amelyben egy cirkuszigazgatót alakít. |
2024-01-20 23:43.11 |
Februárban, vasárnaponként Makk Károly filmet fognak vetíteni a Dunán.
Most januárban Fábri Zoltánra emlékeznek ilyen módon. |
2024-01-20 19:25.25 |
Az új magyar szinkron sajnos sokat rontott rajta, de így is nézhető volt. John Cassavetes már itt is feltűnő volt, a többi szereplő elhalványult mellette. Mintha nem tudták volna, milyen képet vágjanak. Adott egy szerelmi háromszög, ahol egy embernek távozni kell. Ezt a feszültséget vitték már jobban is vászonra, de Cassavetes rajongóknak ajánlott. |
2024-01-20 15:48.55 |
Jó volt olvasni ezt a tartalmas hozzászólást. Bevallom én ma feladtam a tv-ben nézve, mert a mai magyar szinkronhangokkal egyszerűen élvezhetetlen volt.
Egyszer talán adok neki még egy esélyt eredeti nyelven. |
2024-01-20 14:15.07 |
Másodszor láttam tegnap, épp jókor vetítette a tv. Csak ezt a változatot láttam, nincs összehasonlítási alapom és tetszett. 4 és 5 csillag közé tenném, de lehet, meg kellene néznem még egyszer, hogy eldöntsem.
A főszereplők jól játszottak és a Hopkins által megformált figurából és az általa képviselt értékrendből bizony egyre kevesebb van. Azért is különleges a film, mert a kisebb szerepekben játszó fiatalok, ma már klasszisok. Vangelis pedig itt is maradandót alkotott. |
2024-01-10 18:21.37 |
Egy átlagos történet, ahogy itt írták korábban. A férfi bármit megtesz, amit habitusából ki tud préselni, hogy összekaparja azt a pénzt, ami megváltja a szabadságát és remélt boldogságát.
Vélhetően tehetséges (újság)író, amennyire ez lejön a filmből. A munkahelyen nem sok előretörési lehetőség van, Alkert csak az motiválja, hogy a pénzt előkerítse. Kapásból tudott nagyszerű ötletekkel előállni a Bujtor által alakított Valkó kollégának, aki még fiatal és hisz benne, hogy előre tud lépni. Mellékes párbeszédjük a terveikről bemutatja, mennyire korlátozott volt egy értelmiségi a tervgazdálkodásban. Bujtor hasonló szerepben volt a BÚÉK és a Szemüvegesek c. filmekben is. Az üzemzavar is valószínűleg nemcsak a Bujtor karaktere miatt került bele a filmbe, hanem mert tényleg így (rosszul) működtek az üzemek. Alkernek nincs is nagy szerelme, csak legyen valami értelme az életének, ha nem lehet a munka, sem a mély emberi kapcsolatok. A filmben visszatérő motívum a 6:3 közvetítéséből bejátszások. A focit mindenki szereti, a főnöktől a kisgyerekig ez az egyetlen téma, ami összeköti az embereket. Latinovits kedvelőinek igazi csemege a film, mert abszolút főszereplő. Nekem tetszett a játéka, jól összerakta ezt az egyébként széteső alakot. Bujtor csak asszisztálhatott, de szerintem jól ő játszott. A női szereplők számomra marginálisak voltak, a házi néninek azonban sikerült lopni a műsorból. Novák István számomra ismeretlen színész, kis szerepében nem tudott előttem kibontakozni. Gosztonyi Jánosról John Cazale és szerepei jutottak eszembe. |
2024-01-09 10:35.38 |
Azért bíztam benne, hogy még látni fogom színpadon.
Nyugodjék békében! |
2024-01-07 15:17.22 |
Rejtett kincs az MTVA archívumában. Sok TV játék készült azokban az időkben, vegyes minőségben. Ez mindenképp a jobbak közé tartozik és főleg a színészi játék miatt. A történet kissé döccenős, főleg a vége, de a két fiatal, Szacsvay László és Pap Vera nagyon jó párost alkotnak. Szerelmük hiteles és egy kissé drámaibb, mint amit a történetből kiolvashatunk. Szintén nagyot játszik Tolnay Klári vidéki asszony szerepében. Ruttkai Éva és Sinkovits Imre kisebb szerepekben tűnnek fel, de elhalványulnak a fiatalok mellett. |
2024-01-05 18:22.49 |
Hihetetlen, hogy már 93 éves! |
2024-01-05 18:18.41 |
De jó, hogy ma délután elcsíptem! Tényleg mestermunka Sinkovits és Tolnaytól, de Haumann Péterre és Schütz Ilára sem lehet panasz.
Sinkovits olyan lehengerlő szerelmi alakítást nyújtott, hogy szerintem bárkit megnyert volna magának. A tv-játék elérte, hogy utánanézzek Berlioz kalandos életének és Hubay Miklósnak, aki jó érzékkel dolgozta fel a zeneszerző életének ezt a pillanatát. Hát igen, ők tudják... |
2024-01-05 15:23.30 |
Pedig játszott filmszerepet, ő volt Shumix az Asterix és Obelix az Olimpián-ban. De szereplőként van feltüntetve dokumentumfilmekben is. |
2024-01-05 12:01.01 |
Ha minden igaz, akkor ugyanaz a Tóth Krisztina, aki a Majom szeme c. könyvet is írta.
Ajándékba kaptuk ezt a könyvet és végig az hajtott, hogy megismerjek egy kortárs magyar írót, mire is képes most a magyar szépírás. Nem tudom, hogy velem lehet-e a gond, de az én véleményem eléggé eltér pl. a moly olvasótáborától. Tényleg érdeklődéssel olvastam, de semmiféle rokonszenv, vagy kapcsolódás nem alakult ki a mű és köztem. Csak a kíváncsiság hajtott, hogy valóban ennyire alacsony szinten van a magyar próza? A könyv egy disztópiát vázol fel, ami akár magyar jövő is lehetne (ezt sugallja), azonban a történetvezetés és karakterkidolgozottság a gyermekéveimet idézi, amikor saját szórakoztatásomra találtam ki történeteket. Maga a történet akár még jó is lehetne, ahogy az események egymást követik és kibontakozik a rejtély, de a köztes jelenetekből hiányzik az élet és nem lehet azzal takarózni, hogy a jövőben minden el van idegenítve. Nehezíti a megértést, hogy nincs olyan karakter a könyvben, akit mélyebben meg tudnánk érteni, hiába vonultat fel rengeteg emléket és általában a szereplők gondoltaiba is belelátunk. Valaki a könyv dícsérői közül Hamingway: Akiért a harang szól-lal hozta összefüggésbe. Hát lehet, hogy velem van a gond, mert annak sem láttam nagy művészi értékét. Ami viszont új értelmet adott neki, hogy tavaly eljutottam San Franciscoba és amit ott láttam az utcákon, az már jóval közelebb állt a könyvben felvázolt disztópiához. Azt a várost elhagyták az egykor liberális gondolkodásra oly büszke lakói, maradtak a sznobok és a lecsúszott kábítószeren vergődő véglények (Tarr Béla szavaival élve, bár ő a szocializmus által megnyomorított emberekre használja), akiket néha vízsugárral takarítanak le az útról. Szóval nem tudom, hogy TK járt-e Amerikában mostanság és onnét meríthetett-e, de végre valami jelentősége is lett az olvasmánynak. Jobb később, mint soha! |
2024-01-05 11:25.16 |
Megnéztem az MTVA archívumából. Hát Tóth Sándor jól alakította a pókerarcot, csak szerintem ez a film (TV-játék) kárára ment. Nehéz olvasmány Móricz Zsigmond műve is, de filmen sem lett könnyebb. Nehezen érthető a lelkész vívódása, szerintem az érzelmek valamilyen szikráját érdemes lett volna bemutatni. Szerintem egyetlen jó alakítás van a filmben, az pedig Haumann Péterhez kötődik. |