Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2024-04-26
Anselm

2024-04-25
Abigail
Challengers
Emma és Eddie: A képen kívül
Exhibition: Van Gogh és Japán
Maga a pokol
Robotálmok
Vörös szobák

2024-04-18
Bolero
Bonus Trip
Elszáradt füvekről
Micimackó: Vér és méz 2.
Polgárháború
Származás
Szunnyadó vérebek

2024-04-11
Back to Black
Carte Rouge - Vörös térkép
Szellemirtók - A borzongás birodalma
Thabo és a szafari kaland
Verseny a győzelemért

További mozibemutatók

DVD / Blu-ray premierek
A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray)

További DVD premierek
További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben
Velence, a hold és te
- DUNA TV, 13:55
Az arany iránytű
- Viasat3, 14:05
Casino Royale
- Mozi+, 14:10
A Pentagon titkai
- Filmbox Premium, 14:20
A segítség
- Cinemax, 14:35

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Clint Howard (65)
Andy Serkis (60)
Derzsi János (70)
Jessica Lange (75)
Crispin Glover (60)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
Dűne: Második rész - Vélemények
Zimmer Feri - Vélemények
2022-es választás
Kaja-pia topik, avagy: ki mit szeret enni-inni?
Mit hallgatsz most?

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Országúti diszkó aaaaa
Jennifer Lee aaaaa

 

Fórum - Kiss Ferenc - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

9. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2024-04-19 15:47.44) aaaaa
Ugorgyunk, én a Légy jó mindhalálig-ban "találkoztam " először -a neve csak kis-,a művész úrral.


8. Mollly (2024-04-19 15:19.10) aaaaa - (válasz Find 2. hozzászólására)
Most vettem észre egy hibát a leírásodban, bocs: 1893-ban született.

Életútjához, ha már szerencsétlennel ennyire igazságtalan a színháztörténet, és az utókor: Készült vele egy interjú a börtönben, a "pszichoanalitikus beszélgetések" c. kötetben megtalálható. Ebből kiderül, hogy mikor Kiss harmadszor is elment a Nemzeti Színháztól a nagyobb pénzzel járó ajánlat miatt, a sértődött Hevesi már nem akarta visszavenni a Nemzetihez, mikor megint visszament volna (többször elszerződött, de mindig visszament, mert visszajutott oda, hogy a nagyobb pénz nem éri meg, hogy nem olyan művészi munkákban vesz részt, mint a Nemzetiben). Ekkor Gömbös Gyula segített neki, hogy a Nemzetibe visszakerülhessen. Innentől lekötelezettje volt. (Ezt a momentumot a mamoárjában már keni, de az 1945-ben készült interjúban még elmondta)



7. Mollly (2024-02-29 18:53.13) aaaaa
Akkor mindjárt pontosítsunk is: "Egy lány elindul" ebben nem játszott, itt hiba. Tovább a Kazamaták titkában sem, és az itt említett Kísértés film nem az, amiben Kiss Ferenc játszik. Azt a filmet Olaszországban forgatták, csak Szeleczky Zita és Kiss Ferenc volt benne magyar szereplő. A sztori ugyanaz, de a magyar verzióban ők nem játszottak. Olasz címe: Tentazione, a magyar: Revücsillag.


6. Find (2024-02-29 14:08.13)   - (válasz Mollly 5. hozzászólására)
Örülök, hogy írtál.
A hiányérzetedről: valóban, a művészeti tevékenységéről nincs kialakult véleményem, mert kevés filmben láttam. Viszont az életével kapcsolatos ellentmondások nagyon érdekeltek és így találtam rá néhány forrásra.
Biztatlak, hogy az említett filmekhez/filmekről is írj véleményt!
Nem árt, ha kultúrával kapcsolatos hozzászólások is jönnek, mert mostanában ezen a fórumon (igaz, másutt is) nagyon alacsony színvonalon megy a kommunikáció.


5. Mollly (2024-02-29 09:20.01) aaaaa - (válasz Find 2. hozzászólására)
Elég pontos. Egy hiányzik: maga színész. Egyszer, mikor hazaértem, a párom éppen egy filmet vett át: 5 óra 40. Leültem a tv elé, és a vizsgálóbíró temperamentumos, mégis hiteles alakítását látva megkérdeztem: "Ki ez?!" (Ebből látszik, hogy nem tudtam, pedig azt hittem, ismerem a régi nagyokat). "Kiss Ferenc" - volt a válasz. "A második világháború után nyilast csináltak belőle". Persze, rögtön utána néztem, és találtam is, amit te is ide másoltál. Ezután sorra néztem a filmjeit, és egészen elképesztő mélységet és ezerarcúságot találtam. Ha eddig azt hittem, a régi magyar filmek mind leírhatók a "szegény, de tisztességes gépíró kisasszony" és a "kiégett dzsentri, vagy vezérigazgató" kombóval, csalódnom kellett. Megannyi mély dráma, még ha elvétve egy-egy vígjáték, annak is emberi mélysége van (Hat hét boldogság). Smirgli, a dörzsölt betörő (Ember a híd alatt), a hátborzongató és gyanús Sztepan Petrov (Sarajevo), Az ordas bunkó Toprin gróf (Toprini nász), a visszafogottságában is erős hajóskapitány (Európa nem válaszol), a becsületére féltékeny szálegyenes huszár (Rákóczi induló), A népszínmű paraszt (Sárga csikó), és az az igazi, zsugori naturalista paraszt (Földindulás), az udvarias és okos, de félelmetes vizsgálóbíró (Én voltam), vagy az öntudatos, faragatlan bányász (Szenzáció), vagy tisztességes és naiv apa és férj bankigazgató (Lángok), megannyi olyan különböző személyiség és arc, amit az ember nem is gondolna egy és ugyanazon emberre osztani. Kiss Ferencre lehetett, mindent úgy játszott, mintha ez, éppen ez lenne a szerepköre. Mindehhez úgy énekelt, úgy muzsikált, mint egy operista (János vitéz). A XX. század első felének legsokoldalúbb színészegyénisége volt, nem véletlenül titulálták "színészkirály"-nak. A leírásodhoz tartozik, hogy emlékiratait: "Mindenért fizetni kell", azóta kiadták. Hogy a lánya kellett kiadja? A színháztörténészek helyében én szégyellném magam. [link]


4. Mollly (2024-02-29 09:01.08) aaaaa - (válasz Tibor, a Kalocsai 3. hozzászólására)
Egyáltalán nem volt nyilas, csupán egy darabig hálásan kiszolgálta azokat, akik "méltóságos urat" csináltak belőle. Példája annak, mi lesz, ha valakit elbizakodottá tesz a hiúság, a becsvágy. Ha "nyilas nemzetvesztő" lett volna, halálra is ítélik, de maga a Népbíróság nem látta megalapozottnak a vádakat (ami azért már jelent valamit). Ott volt perzse az összes, aki a nagy ember bukásán kárörvendett, irigy volt rá, vagy csak valamikor csúnyán nézett rá. Aztán Nagy Adorján, az áruló, aki Kiss Ferencnek köszönhette színház és fílmművészeti főiskolai tanári állását és még pályán maradását is. (Kiss Ferenc 1919-ben nem igazolta a Nagy Adorján ellen felhozott vádakat). És persze azok is ott voltak - csak kevéssé jutottak szóhoz - akiknek jótevője volt. Mindent az ő nyakába varrtak, ami az országban színházügyben történt a negyvenes években, nyilván példát akartak statuálni vele. Ami a sajóthisztit illeti, pont olyan volt, mint manapság. Fedák Sáriból is nácit csináltak, pedig a világon semmit nem tett. Amiért Kisst elítélték: "állásvállalás bűntette" vagyis a kamara elnöki pozíció. A teljes igazsághoz tartozik, hogy már 1940-ben le akart mondani a kamarai elnöki székről. A visszaemlékezések alapján nagyon nagylelkű ember volt (saját kabátját oda egy didergő növendéknek, a későbbi Aczél elvtársnak, egy másiknak 100 pengőt nyomott a kezébe a felvételin, mikor megtudta, hogy csak néhány fillérje van). Aztán a börtönévek alatt meg is okosodott, más emberként jött ki onnan. 1956-ban már kommunistákat védett meg. Egyik legérdekesebb alakja a magyar színháztörténetnek.


3. Tibor, a Kalocsai (2023-04-16 09:49.10)   - (válasz Find 2. hozzászólására)
Nemzetvesztő, hazaáruló, nyilas - náci bérenc gazember volt Kiss Ferenc. A jogosan neki megítélt halálbüntetést megúszta de a pályája a börtön miatt legalább kettétört. Megérdemelten.



2. Find (2023-04-15 22:41.55)  
Az oldala hiányos és összemossák egy korunkban is élő zeneszerzővel.

Következzen egy kivonat a székesfehérvári várostörténet facebook oldal 2020. okt. 25-i bejegyzéséből.

Kiss Ferenc Székesfehérváron született 1912. április 15-én, tízgyerekes családba. 19 évesen iratkozott be a színiakadémiára.
Mielőtt komoly szerepeket kaphatott volna, jött a világháború, behívták katonának. A világégés után megint felfigyeltek rá, vígszínházi sikerei után a Nemzetihez került.
Évről évre lett egyre nagyobb, egyre népszerűbb és fontosabb színész. Eljátszotta a Nemzeti összes vezető szerepét: volt Cyrano, Liliom, Danton, III. Richárd, Biberach, Macbeth, Othello, Bánk, Ádám és Lucifer. Alakított ősmagyart a Pogányok című filmben, bohém földbirtokost a Zivatar Kemenespusztán című moziban, ő volt Tímár Mihály az Aranyemberben. 1941-ben még egy olasz filmben is szerepelt Szeleczky Zitával. Az elitista Nyugat ugyanúgy rajongó kritikákat írt róla, ahogy a bulváros Színházi Élet. 1933-tól már oktatott is a színiakadémián. Ő felvételiztette, tanította Gobbi Hildát, Major Tamást, Szeleczky Zitát, Várkonyi Zoltánt, Csákányi Lászlót, Raksányi Gellértet, Pongrácz Imrét, Inke Lászlót. még azt is kijárta, hogy a fiatal Bessenyei Ferenc a Nemzetibe kerüljön a front helyett. 1943-ban a 18 éves Krampner Ferencnek is ő tanácsolta, hogy változtasson nevet, mert a Krampner nem színésznév. Legyen a neve Kállai, mint a miniszterelnöknek.
1931-ben az első magyar hangos filmhíradó előtt Kiss Ferenc mondta a beköszöntőt. 1935-ben – Molnár Ferenc társaságában – megkapta a Corvin-koszorút, a Horthy-korszak Kossuth-díját, a legmagasabb tudományos-művészeti elismerést. 1939-ben a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnökévé nevezték ki. 1940-től már ő volt a filmügyek miniszteri biztosa is.
A kormányzati kinevezésekhez pénz és méltóságosi cím is járt. Meg néha kellemetlen feladatok is. A kamarát, amelynek az elnöke lett, azért hozták létre, hogy végrehajtsa a szakma zsidótlanítását. Színészeket, rendezőket, kollégákat kellett eltávolítani a pályáról az 1938. évi XV. törvénycikk értelmében. Színházi embernek soha akkora hatalma nem volt Magyarországon, mint a negyvenes évek elején Kiss Ferencnek. Mégis hiányzott neki valami. A legnagyobb álma a Nemzeti Színház irányítása volt.
1944. október 15-én a nyilasok átvették a hatalmat. Négy nap múlva teljesült Kiss Ferenc legnagyobb álma. Ő lett a Nemzeti igazgatója. November elején újabb posztot kapott, a színészügyek kormánybiztosa lett. Ez már a sokadik megbízatás. És az utolsó is egyben.
1944. november 16-án az Új Magyarság lapnak beszélt ars poeticájáról: „A magyar színművészetet, a színházak művészi munkáját csakis az építő nemzetiszocializmus hathatja át.”
Másfél hónap jutott neki az intézmény élén. Kiss Ferencet Németországban fogták el az amerikaiak.
A vád politikai ügyésze Kiss Ferenc egykori nemzeti színházas színész-rendező-tanár kollégája, Nagy Adorján volt. 1945. november 26-án a Zeneakadémia nagytermében került sor a perre, a Bárdossy- és az Imrédy-ítélet után. A lesoványodott és erősen megőszült színészkirály ügyét a Molnár-tanács tárgyalta. Bár sok vádpontot nem sikerült bizonyítani, például azt, hogy életek kerültek miatta veszélybe, az ügyész halált kért rá. Nyolc év börtön lett a vége. A Nemzeti új igazgatója viszont nem Nagy Adorján lett, hanem Major Tamás. Kiss Ferenc 1953 szeptemberében szabadult, 60 évesen. Arra nem is gondolhatott, hogy visszatér a színpadra. Dolgozott a székesfehérvári vágóhídon, éjjeliőrként a Csabai Állami Gazdaságban, volt földmérő és segédmunkás.
1956-ban aztán jött a forradalom. Kiss Ferenc nem hőzöngött, nem vett részt az eseményekben, nem ment ki Nyugatra. Nem adta elő a rendszer mártírját, a börtönbe vetett szabadsághőst. Csendben volt. És úgy tűnt, lassan megbocsátanak neki. Közel egy időben Páger hazahívásával Kiss Ferencet is visszaengedték a színpadra. Csak míg Páger sztárként lép újra közönség elé a Vígszínházban, Kiss Ferenc egyelőre csak vidéken vitézkedhetett.
1957-ben így nyilatkozott a Film, Színház, Muzsikának: „13 évig nem játszottam, látni sem akartam a színházat. Azt hiszem, mégsem volt káromra ez az idő. Sok mindent megértettem, megtanultam, más ember lettem. Nem tudom pontosan megfogalmazni. Nagyobb a felelősségtudatom, jobban ismerem az életet.”
1959 nyarán felkereste a kórházban régi ellenfelét, a halálos beteg Jávor Pált. Kibékültek, kezet fogtak. Kiss érdeklődött Jávor tervei iránt, aki a Peer Gyntöt említette. Jávor kérte, látogassa majd meg pasaréti házában is, ha meggyógyul. Többé nem találkoztak, Jávor Pál 1959. augusztus 14-én meghalt.
A hatvanas-hetvenes években már filmekben is lehetett újra látni, igaz csak mellékszereplőként. Bankigazgató volt a Pacsirtában, táblabíró A kőszívű ember fiaiban, fuvaros az egyik Csutak-filmben. Alakított rendőrparancsnokot, villanyszerelőt, sintért, orvost, gazdát is. 1960-ban a Légy jó mindhalálig című filmben játszotta Pósalaky bácsit. A Móricz-regényt 1936-ban is megfilmesítették, Kiss abban is szerepelt mint a kollégium igazgatója. 1963-ban érdemes művész kitüntetést kapott. 1971-ben elkezdte írni emlékiratait, Mindenért fizetni kell címmel. 1978. augusztus 13-án, vasárnap halt meg, nyughelye a Farkasréti temetőben található.


1. Gyorkos (2015-04-12 07:25.45) aaaaa
Itt éppen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós képének felavatásán dicsőíti a nagy kormányzó urat.

[link]



Kapcsolódó fórumok

VéleményekGyermeklakĂłbizo.., 2024-04-19 15:479 hsz
JavításMollly, 2024-04-13 16:121 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
 
 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk