Ma Mónika sók vannak és bár e télen több hó esett az elmúlt évtzized átlagánál, már régóta kevesebbet kell sózni az utakat mint régebben.
Kátyúk mégis vannak.
Válság só is van.
Jódozott vákumsó helyett, darabos asztali:)
Mai művészek, "művészek", celebül fakanálkodnak zongorabillentyűk nélkül.
Válságban a művész, süt-főz a tévében, nehogy a szakácsnak legyen dolga.
A szakács meg nem megy a színpadra.
Még nem engedik.
Kereskedelmi tévék tudják mi a televíziós szocializáció lényege:(

27. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-01-21 14:45.20)

- (válasz Cabir 26. hozzászólására)

Anita Ekberg az interjú alatt szonda ipsos esete volt, láthatólag alkoholos befolyásoltság alatt ült.

26. Cabir (2010-01-21 14:30.48)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 25. hozzászólására)

De jó lenne megszerezni a Giulietta Masina -Friderikusz interjút! Már csak foltokban emlékszem, mi zajlott benne, úgy emlékszem, Friderikusz Sándor elég pimasz volt Giuliettával.
Valaki emlékszik, mi volt még benne?

A 90-es években mekkora szám volt a Friderikusz show - akkoriban nagyon szokatlan volt ez a piszkálódó-egzaltált show-man stílus.
Úgy emlékszem, Anita Ekberg-el még jobban elbánt: nyíltan megkérdezte, hogy "tudja-e, hogy a szépsége révén lett híres, nem a tehetsége miatt".

Amúgy szerettem a Fridi show-t, számtalan világhírességet felsorakoztatott, egy élmény volt.
Visszasírom azt az időt, amikor ment.

25. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-01-21 13:43.57)

1 érdekes adalék. Nem tudom, hány évvel ezelőtti tv műsorban Friderikusz vendége volt Masina, és Friderikusz erőskődött, hogy hívják fel a Mestert otthonában, és a felesége nagyon határozottan elzárkozott ez elől.

24. Cziki (2010-01-21 11:49.42)

- (válasz Cziki 23. hozzászólására)

Lényeg kimaradt.
Azért változtatott címet mert a készítés évében , a film előtt megjelent egy novella, Jegenyék címen.
Zöldár lett belőle.

23. Cziki (2010-01-21 11:38.09)

- (válasz Cabir 9. hozzászólására)

Címazonosság!
Gaál István Zöldárja eredetileg Jegényék lett volna utalva szeretett szülőföldjére gyermekkorára, Pásztóra.
Amennyiben valaki Hatvan felől a 21-es úton utazik Pásztó irányába, még mindig sok jegenyefát lát az út mentén.
Többségét azonban már kivágták.
Mindkét filmesről elmondható, hogy önarcképi alkotásaik készültek.

22. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-01-21 10:55.56)

- (válasz Cziki 20. hozzászólására)

Máshol is írtam Orgonának, hogy 2007-ben még nem Éltem" a filmkatban. Orgona, Cziki és Cabiria éjszakái véleményeivel mélyen 1 értek. Kedvenceim még CASANOVA, Satyricon. Megyek is hozzájuk is.

21. Cabir (2010-01-20 19:44.42)

Most lenne 90-éves, hihetetlen, hogy megy az idő! Nyugodjék békében! Ugyan már nincs közöttünk, de halhatatlan, zseniálisak a filmjei. Örülök neki, hogy nem csak nekem jutott eszembe megemlékezni róla!
Kíváncsi vagyok a Nine című musicalra - a 8 és 1/2 átdolgozása. Alig várom a bemutatóját! Remélem, méltó lesz hozzá!

20. Cziki (2010-01-20 19:29.51)

- (válasz Orgona 1. hozzászólására)

Önarcképet filmes, ily magas szinten, más még nem képírt!

19. Cziki (2010-01-20 19:27.07)

- (válasz Orgona 1. hozzászólására)

Nem fura!

18. Cziki (2010-01-20 19:26.49)

Megemlékezés napja.
Legalább egy másodperc!
90 éves lenne ma.

17. Cziki (2008-10-08 08:47.20)

Nem, nem.
Ilyenekkel nincs tele a net, főleg a magyar nyelvű.
Azért írtam ezt ide, mert kis hazánk (így kell írnom, (talán)) legszínvonalasabb filmes folyóirata a Metropolis.
Ilyenekkel sajnos nincs tele a net!

16. TeszToszTeri (2008-10-08 00:04.49)

Köszi szépen ilyenekkel tele van a net,de azért köszke.

15. Cziki (2008-10-07 09:33.42)

- (válasz TeszToszTeri 14. hozzászólására)

Szerző: Turnacker Katalin| Felviteli dátum: 2007. 10. 05. | Típus: Kritika, recenzió | Témakör: Könyvkritikák | Megjelent: Metropolis - 2007 / 1 -Bollywood

Tullio Kezich Federico, avagy Fellini élete és filmjei című filmjéről
A honvágy otthon

(A recenzió teljes szövege a Metropolis 2007/1., Bollywoodot tárgyaló számában olvasható.)

Tullio Kezich: Federico, avagy Fellini élete és filmjei. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2006.

„A művészet (…) az volna, hogy honvágyat érezzünk, jóllehet otthon vagyunk. Hogy ez sikerüljön, az illúzióhoz kell érteni.”

Federico Fellini az olasz film világszerte elismert, talán egyik legnagyobb illuzionistája, aki lényéből fakadó, természetes fabulázó kedvvel teremt ösztönszerűen (is) működő, elsődleges szinten emocionális hatású, utánozhatatlan önvilágot.
Filmjeinek nézése közben szükségszerűen felébred a befogadóban az az igény, hogy el kell merülnie Fellini képeiben, el kell sajátítania vizuális nyelvezetét, ami szó szoros értelemben megnyitja a teret, hogy elinduljon az ember önmaga felé, és hagyja érvényesülni a különféle világok gazdagító jelenlétét. A megismerő ember viszonya ez, amely magunkba, magunkhoz vezet. A Fellini-látvány, a honvágykeltő illúzió megalkotásának mikéntje mint az emberben filo- és ontogenetikai megalapozottsággal meglévő hasonló-teremtés képessége teszi – többek között – egyedülállóvá az életművet. Ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka a homo ludens jegyében zajló gyermek- és serdülőkor, de a felnőttkorra is igaz: a hasonlóvá válás, az emberekhez való viszonyulás és elszakadás megnyilvánulásának különböző módjai mutatkoznak meg a játékos tettekben, a rajzokban, és később a filmekben is. A rendező alkatának ezen alapvető sajátosságai határozzák meg mindvégig az alkotás folyamatát. A fátumban, a véletlenben, a körülmények összjátékában hívő, szűnni nem akaró kíváncsisággal, derűs nyitottsággal élő alkotónak „sikerült végrehajtania azt a lehetetlen vállalkozást, hogy hű maradjon önmagához, miközben lépést tart a világ változásával.”
Mi több: olasz pályatársai neorealista filmjein túlmutatva elsőként rehabilitálja a mesei formát, helyezi vissza a történetszövést a film centrumába, újraértelmezi és újrateremti a mítoszt, a szimbólumok világát...

14. TeszToszTeri (2008-10-03 09:12.16)

Azt hiszem nagyon fel kell vértezve lenni -nemcsak filmes - szimbolisztikából,ha érteni akarjuk őt.Nekem ez nagy hiányosságom.Szinte a semmivel egyenlő ebbéli tudásom.El nem tudnám mondani pl.Júlia & a szellemekből a tengerparti látomás egzakt,tökély elemzését(és hadd ne soroljam a többi képzőművészetekből vegyített képi metafóráit:D).Valóban extra tömény sűrűségű képei vannak.Mozgó festményeket készítettek ők.(vitathatatlan az egész stábja munkája)Szinte minden kockája kimerevítve is beszédes.Emlékszem a zone europe-on adták a Júliát és azt hiszem blue ray minőségben.Hát pusztán a színekkel micsoda pazar világot festettek.A tartalmat még meg sem említve.Kiválóságát(stábbal együtt :D)oktondiság vitatni.Csak félek a képek megett létező gondolatiság számomra finoman szólva nem egyértelmű.Lehet Wellest is "becsapta".Nem tudom.Az tény hogy átgondolt minden jelenete filmjeinek.Csak az értő közönség kinevelése várat magára.Kezdjük velem :).

13. Cabir (2008-09-28 17:06.47)

- (válasz TeszToszTeri 12. hozzászólására)

Semmi gond, ez tényleg ízlés dolga - gyakran nekem is homlokegyenest más a véleményem, mint a többieké.
Több olyan "szent tehénnek" kikiáltott világhíresség van, akiket nem kedvelek - ez, vagy az a stílus nem mindenkinek jön be
Fellinit azért szeretem olyan nagyon, mert nagyon egyedi, amit csinált, a legtöbb filmje rendkívül felkavaró, emlékezetes, nagyszerű a humora (bár kicsit vaskos), nagyon jellegzetesek a színészei (főleg Masina, és Mastroianni), a figurái, a filmjeiben kivétel nélkül mély mondanivalót látok.
Talán Orson Welles, és még sok más műértő nem értette igazán, nem volt vele egy hullámhosszon - sokan vádolták Fellinit erkölcstelenséggel, polgárpukkasztással, főleg az Édes Élet idején - pedig csak egy társadalomrajzot mutatott be.
Ő kifejezetten elítélte a gazdagok léha életmódját, a zűllöttséget - a legtöbb filmjében az emberi gyarlóságokat, butaságokat, gyengeségeket boncolgatja.

Egyébként, hogy valaki Fellini fan legyen - arra bizony születni kell. Én is meglepődöm, kicsit el is szomorodtam, hogy a környezetemben sokan nem szeretik, nem értik, túl lilának, hagymázasnak,frivolnak, túl művészkedőnek gondolják a filmjeit.
Talán azért, mert teljesen más, mint a hagyományos rendezők, tényleg ez a stílus nem mindenkinek jön be. Marcello Mastroianni mondta egyszer(nem pontosan idézem): " Fellini filmjein vagy halálra unod magad, vagy nagyon jól szórakozol"
A nehezebb filmjeit, pl a Júlia és a szellemeket, az És a hajó megy-et,a 8-és felet sokszor meg kell nézni, hogy a mélyebb összefüggéseket meg tudjuk érteni.Ezek ne kifejezetten "vasárnap délutáni" filmek.

Első Fellini filmnek ajánlom az Országúton-t (ami szerintem a világ legszebb, legmélyebb, legtisztább szerelmes filmje, kenterbe veri a Rómeó és Júliát) - a Cabiria éjszakáit, amit közérthetősége miatt a legegyszerűbb ember is megért, a Fehér sejket, ami nagyszerű vígjáték, vagy az Amarcord-ot, ami nagyon humoros, emberi, és gyönyörű a képi világa.

A világ szegényebb lett volna Fellini nélkül!

12. TeszToszTeri (2008-09-27 02:46.38)

Nem tudok max.pontot adni,mert van hogy nem értem mit akar közölni velem.Ha erre azt mondjátok minek értékelek válaszom hogy jogom van hozzá :).Nagyon érdekes világokba kalauzol el fimjeivel,de úgy érzem nem a hozzám hasonló futrinka utcásoknak készítette filmjei egy részét:D.Gondolom hogy más(és még inkább értő)szemmel nézik mind azok,akik nem az emberpiramis alján élnek,de nemrég elbizonytalanodtam.Hagyj idézzek egy kritikát a nem futrinkás Orson Wellestől:"A filmjei olyanok,mint egy falusi kisfiú képzelgése a nagy városról.Álmai ábrázolása működik,hiszen olyas valaki festi,aki nincs birtokában áhítata tárgyával,de nagyon veszélyes jeleit látom annak, hogy e szuperlativuszi művésznek alig van mondanivalója."(a nem tökély fordításért elnézést.remélem a lényeg meg van)

11. Cziki (2008-09-17 21:23.29)

- (válasz Cabir 9. hozzászólására)

Tudud mit szeretett még a mester?

A kondér tartalmát, ízét, illatát, gőzét, ínyenc falatok mennyiségi, nem utósorban minőségi mivoltát. Az élet e kiváló ízét, mely talán idő előtt okozta vesztét. Édesen szerette a létet.
Szeretnék a gyűjteményemben, egy jó pár szerzői életművet!

10. Cabir (2008-09-17 12:08.29)

Fellini gyakran érdekesen választott filmcímet... Arról nem is beszélve, hogy a Ginger és Fred c. film miatt Ginger Rogers jogsértésért beperelte Fellinit, nehezményezte, hogy a nevét felhasználják.
Szerencsére Rogers elveszítette a pert.:)

9. Cabir (2008-09-17 11:50.25)

Igen, tényleg érdekes, Fellinitől is gyakran kérdezték, hogy összefügg-e a Cabiria éjszakái a hasonló nevű némafilmmel - persze csak névazonosság van, nincs összefüggés.
Országúton címmel van egy Jack London könyv is - itt sincs azonosság.
Csak azért rövidítettem a címét, mert kívülről tudom az egész filmet,legalább háromszázszor megnéztem, nekem ott kezdődik, ott végződik a filmművészet:)
Számomra: Fellini, és Giulietta Masina = Filmművészet.

[link]

8. Cziki (2008-09-17 09:39.04)

- (válasz Cabir 7. hozzászólására)

Giovanni Pastrone: (1914) rendezte a Cabiria című filmet. Nem bántásból írom, egy érdekesség csupán.

7. Cabir (2008-09-16 15:09.05)

Nagyon csodálkozom, hogy ilyen kevés itt a hozzászóló! De az a lényeg, hogy van hozzászólás!
A kedvenc rendezőm, egyszerűen zseniális, annyira egyedi, és megismételhetetlen!
Sok kitűnő rendező van, de ő áll hozzám a legközelebb, nagyon az én világom: különösen az Országúton, a Cabiria éjszakái, a Júlia és a szellemek, az Amarcord...és még sorolhatnám.
Igazán nem tudom,mit írjak ide, elemezgetni nem szeretném - csak azt tudom javasolni: nézni, nézni, nézni a filmjeit!
Nem elemezgetni - nézni, és átélni!

(A nicknevem a Cabiria rövidítése - ez sok mindent elmond)

6. Cziki (2008-09-16 10:48.51)

„Soha nem próbálok meg teljesen átváltoztatni egy színészt, hogy alkalmas legyen a szerepére, mert ez lehetetlen. A szerepet kell a színészre szabni, nem a színészt a szerepre. Rendezőként az a célom, hogy minden szereplőt felszabadítsak, s nem az, hogy korlátozzam őket."

5. Orgona (2008-09-15 22:41.53)

- (válasz Cziki 4. hozzászólására)

XDXDXDXD