További történelmi percek a thermopülai-nál:
Részletes Thermopülai-csata, részletek szemináruimi jegyzetből: bár egyszer le van írva.
Herodotosznál lehet olvasni (a 300 alkotói ezekszerint hisznek Herodotosban), aki Xerxes gyalogságát 1.700,000 főre (na ez badarság, biztos be volt tépve:), lovasságát 80,000 főre teszi. Biztos megbecsülésre ugyan minden alap hiányzik, de minden valószinűség szerint a sereg mindenestül, kiséretestül sem nagyon haladhatta meg a háromszázezeret sem (nálam ez az állás), (sőt Beloch szerint a százezeret, Delbrück szerint az ötvenötezeret). A lényeg, hogy 200,000 alatt lehettek. Minden, – több népből alkotott – hadtestet perzsa vezér vezetett, ez meg is látszott szintén a filmben, az egyes városok és törzsek járulékai saját vezérük alatt harcoltak. Az egész gyalogság élén, kivéve a Hidarnestől vezetett -tizezrek- csapatát, hat fővezér állt, a lovasság élén Datisz két fia. A hajóhadat 1207 (!) háromsorevezős hajó alkotta, köztük 300 phoeniciai, 200 egyiptomi, 150 ciprusi(ókori nyelven: Cyprus). Vezére négy előkelő perzsa volt, köztük a király két testvére, Achaiménes és Ariabignes. A teherhajók számát Herodotosz 3000-re teszi, a mi valószinüleg ismét tulságos szám lett. De akármennyire megnövelte is a görögök hagyománya a sereget, bizonyos, hogy a görög világ ekkora sereget együtt még sohasem látott. És ez tény és való. Vele szemben minden ellenállás hiábavalónak látszott; maga a delphoi jóshely is megadást ajánlott a görögségnek, mert, úgymond, a király végtére sem megsemmisítésére tör a görögöknek, hanem csak meghódolást követel tőlük, mint kisázsiai testvéreiktől. A filmben ezt nagyon jól lehetett érzni. Azonban Athén érezte, hogy csak győzelem vagy pusztulás közt van választása; Sparta is tudta, hogy a hódolás Peloponnesosz felett való fennhatóságának elvesztésével járna. Azért ez a két állam el volt szánva végső ellenállásra is és Sparta tekintélye miatt a peloponnesoszi szövetség többi tagjai sem merészeltek a perzsákhoz csatlakozni mindaddig, míg az ellenség még távol járt. Mellesleg a pelepnessoszi szövetségről nem esett szó a filmben. Semleges csak Argos, Sparta régi versenytársa maradt; Boiotia és Thessalia Korkyra is segélyt igért, de, tán szándékosan, megkésett vele. Gelon, ki ekkor már, mint tudjuk, Sicilia egész keleti részének uralkodója volt, teljesíthetetlen feltételekhez fűzte segélyadását, s úgy látszik, kész lett volna győzelme esetén magát a perzsa királynak alávetni. De a szövetséghez tartozó városokban is nagyon csüggedt volt a hangulat. Többet vártak az istenek segítségétől, mint saját erejüktől. Azonban még is megtették, a mit lehetett.
Még 481 őszén gyűlést tartottak az Isthmoson, s mindenekelőtt egész Göröghonban békét hirdettek ki, minek következtében az Athén és Aigina közti régi háborunak is vége szakadt. Athénben és tán más városokban is, visszahivták a politikai számkivetetteket.
A sereg vezetése természetesen a spartaiakat illette. Elhatározták, hogy első sorban a Tempe völgyet védik meg, melyen át vezet az ut Makedoniából Thessaliába: e célból 480 tavaszán 10,000 hoplites-gyalogost küldtek oda. De a perzsa sereg közeledésének hirére ezt a szorost küzdelem nélkül átengedték az ellenségnek, mert egyrészt meg volt kerülhető az Olympos északi lába mellett, másrészt nem biztak a thessaliaiak hűségében. Így történt, hogy a perzsák hadműveleteik számára kitünő alapot szerezhettek Thessaliában, mely megérkezésükkor végkép hozzájuk pártolt.
Második védekező vonalul a thermopylai szoros kinálkozott, ott, a hol az Oita hegység erdős nyulványai közvetetlenül a malisi öbölig érnek. Ezt a szorost kis sereg is megvédhette, feltéve, hogy a tengeri út hatalmában volt, s elzárva tarthatta azt a hegyi ösvényt is, melyen át a sereg balszárnya meg volt kerülhető. Ide a peloponnesosiak Leonidas spartai király vezetése alatt 4000 hoplitest (köztük 300 spartait) küldtek, kikhez a környékező országokból, Boiotiából, Lokrisból és Phokisból még mintegy 3000 nehéz fegyveres csatlakozott. A filmben csak spártai katonák voltak feltüntetve, és talán itt bukik el történelmileg a film. De habár ez lehetett a film végén zajló csata mert ott volt tömeg, csak az nem thermopülai volt. Vagy igen?! Sztem Plataia-i csata, erre bár nem emléxem jól. A szövetséges sereget csak Karneia és Olympia ünnepek után akarták megindítani, melyek megülését vallásos aggodalmukban nem akarták máskorra halasztani. A hajóhad egyidejüleg Euboia északi partján, Histiaia vidékén foglalt állást, hogy az ellenséges hajóhadnak a görög tengerrészekre való benyomulását megakadályozza. Vezére névleg a spartai nauarchos, Eurybiadas volt: voltaképen azonban az athéni strategos, Themistokles, ki 127 hajója élén majdnem az egész hajóhad felerésze felett rendelkezett.
A perzsa hadsereg a hozzá csatlakozott thessaliaiakkal megerősödve augusztus közepe táján érkezett meg a thermopylai szoroshoz. A film szerint télleg aug. volt. Támadásait eleinte nagy veszteséggel verték vissza a görögök; de időközben sikerült Xerxesnek az Oita hegység hágóin át egy hadosztályával megkerültetni az ellenséget, s így a görög sereg a 300 spartai és 700 thespiai harcos kivételével még idején elmenekült, az ott maradtak pedig elülről és hátulról egyszerre megtámadva, majd egy lábig elvesztek; Leonidas király maga is hős halált halt.

Thermopülai-i csata utáni következmények és további harcok:
Akközben a perzsa hajóhadat, míg Magnesia felől a part mentén délnek vitorlázott, nagy vihar érte, mely állitólag 400 hajóját tett tönkre; a megmaradt, a görögökénél még mindig jóval nagyobb számu hajók Magnesia déli partján, Artemisionnal és a görög hajóhaddal szemben foglaltak állást. Még a megérkezés estéjén elkezdődött a harc, s a görögök két napon át dicsőségesen megvédték hadiállásukat, mindaddig, míg a Leonidas elestéről szóló hír meg nem érkezett. Akkor, hogy a perzsákat megelőzzék, délnek vitorláztak.

Thermopülai elestének hirére Boiotia, Lokris és Phokis azonnal meghódoltak a perzsáknak; Thespiait és Plataiait, melyek megtagadták a hódolást, felperzselte az ellenség. Valószinű, hogy Delphoi is megadta magát; különben a szent helyet Xerxesnek már görög szövetségeseire való tekintettel is meg kellett kimélnie. Innentől azonban rejtély és legenda.

Attika megvédésére ilyen körülmények közt gondolni sem lehetett; a nép Themistokles indítványára elhatározta, hogy elhagyja a szárazföldet: a fegyverfogható férfiak hajóra szálltak, a nőket, gyermekeket és ingóságokat pedig Salamis szigetén, Aiginában és Peloponnesosban helyezték el. Xerxes ellenállásra nem találva vonult be Athénbe, csak a fellegvárt védelmezte nehány napig egy kis csapat; a király aztán viszonzásul Sardes felperzseléséért felgyujtatta a fellegvárat.
A görögök az Athénből kivonuló népesség fedezésére és egyuttal Megara és Aigina megvédésére SZALAMISZ szigete előtt összpontosították hajóhadukat. Erősítések is érkeztek, úgy hogy most Eurybiadas az artemisioni veszteség ellenére is mintegy háromszáznyolczvan hajóval rendelkezett. Az ellenséges hajóhad Euboia meghódítását mellőzve átvitorlázott az Euriposon, s három nap mulva athén kikötőjébe, a phaleroni öbölbe érkezett. A görögöknek most határozniok kellett, vajjon megütközzenek-e Salamis előtt, vagy visszavonuljanak az Isthmos felé, a hol a peloponnesosi szövetséges sereg táborozott. Na de ez már egy másik történet.

31. SisziJD (2007-04-02 16:49.31)

ok te se érted...:)

30. Sam111 (2007-04-02 16:49.11) - (válasz Roberto 20. hozzászólására)

nagyjából egyetértek ;)

29. Mekare (2007-04-02 16:42.31) - (válasz SisziJD 28. hozzászólására)

Inkább hagyjuk :D

28. SisziJD (2007-04-02 16:39.47) - (válasz Mekare 25. hozzászólására)

mármint he?? XD kavarás...kavarás...

27. Sam111 (2007-04-02 16:39.34) - (válasz Legisfalk 2. hozzászólására)

a 8as pontig a dolgok csak és kizárólag a látvány fokozásáért felelősek...
9:Még szép h nagynak mondták a sereget, ugyanis akkoriban honnan tudták volna h mennyien vannak? Gondolom, akkor régen is eltúlozták, szóval kimondottan jó h nem a mai állás szerint 100.000 fős seregnek állították be...
10:...képregény...+ez jobban hat a nézőre..ha nem dokumentum filmet akartak csinálni, ezt nem is kellett máshogy...
11: az ephorosok valós alakok voltak, ugyanaz a túlzás a kinézetűknél mint a halhatatlanoknál akik szintén léteztek,a látvány miatt...
12 ehhez nem tudok hsz-ni...:)

26. SisziJD (2007-04-02 16:38.14) - (válasz Roberto 23. hozzászólására)

én már írtam...de amit tudni akarok pl. az Arthur király az nagy hülyeség vagy van benne igazság??...aki tudja az írjon...

25. Mekare (2007-04-02 16:38.10) - (válasz SisziJD 24. hozzászólására)

Mármint nem a még létezőekkel XD mármint nekem azok a fajta egyiptomak túl hirtelen tűntek el váltotta le őket vmi :)

24. SisziJD (2007-04-02 16:35.20)

mi??...mér eltűntek?? áááá...
keresd őket EGYIPTOMBAN!:D

23. Roberto (2007-04-02 16:34.43) - (válasz SisziJD 21. hozzászólására)

Szerintem jó a címe, az a lényege, hogy nemcsak a 300-ról kell írni. Most ez a film lett a legfelkapottabb film, amit kilehet vesézgetni itten. Aztán majd jön egy másik film. De nemcsak filmekre értve jó, ha van valami gondolatod valamiről csak leírod, azt kész. Amit szeretnél közölni.

22. Mekare (2007-04-02 16:33.36)

Én írok másról...
Hová tűntek az egyiptomiak? :)

21. SisziJD (2007-04-02 16:32.14)

rossz a topik címe...:P ez kellet volna HOSTORIA 300
valaki írjon másról is,tudni akarok...dolgokat...:)

20. Roberto (2007-04-02 16:21.58)

Spártai nevelésen kivüli további történelmi hűség és hűtlenség a 300 c. filmben:
Spárta csak egy Héraklész véréből származó király halála árán menekülhet meg. Ezt a film, ha jól emléxem nem említette, pedig sztem elég fontos lett volna említeni, hogy a nézők érezzék, h mennyit is áldozott fel Leonidász. Az ephorok valószínűleg csak félszívvel támogatták az akciót a Carneia ünnep miatt és ez a film során lehetett érezni, (csak hát az ephorok kinézete...) és mert ők inkább a Korinthoszi-földnyelvnél szerették volna összevonni a védekező görög erőket. Az még mindig kétséges, hogy a thermopülai-i előcsatánál tényleg 300-an voltak, na ezt sztem sosem tudjuk meg. BÁR a félszemű ARISZTODÉMOSZ túl élte, és ott volt Leonidásszal egy darabig, ha csak ő nem tudja bebizonyítani, ha mondjuk leírta volna hős tetteiket. De ez csak megint ő tudhatja, bár írásairól nem tudok...:)
Egy nagy baki volt még a 300 filmbe: ugyebár azt mondták az ephoroszok, hogy ez az ünnepség AUGUSZTUSBAN történik. De mondom én: honnan ismerték a görögök a naptárt, tudtommal először Caesar vezette be, Kr. e. 44 előtt. És tette közé a római nevekkel tüzdelt hónapokat.(aug, jul..) Ja és Gorogország NEM létezet akkoriban!!!
Max. göröghon néven. Több ezer szövetségből állt.
Számos történet szól Leonidasz és csapata bátorságáról, ami tovább öregbítette a spártaiak katonai hírnevét az ókori világban és lettek elismerve a mai kultúrákban is. A perzsák első támadása előtt Xerxész követei útján arra szólította fel a görögöket, hogy adják át fegyvereiket, amire a LEGENDA szerint Leonidasz csak ennyit válaszolt: "Gyere értük és vedd el. NA már most, ez a filmben halhattuk, de csak csata előtti szitukban. A harmadik napon a király arra szólította katonáit, hogy vidáman reggelizzenek, mert az este már a Hádészben, az alvilágban vacsorázhatnak. Ez is benne volt, csak másképp mondta, a mai kultúrával kifejezve.
A szűk szorost védő apró, de jól felfegyverzett és fegyelmezett csapat az első két napon egyszerűen lemészárolta a szemből támadó perzsákat. Ekkor azonban a görög Ephialtész hegyi ösvényeken keresztül a görögök háta mögé vezetett egy nagy perzsa csapatot és Leonidasznak meg kellett osztania seregét. A filmben torz volt Efiáltész, na de legalább így történt.
Na most jön a bökkenő:
A király a 300 spártaival, 400 thébai-ival és 700 thespiaival maradt a szoros bejáratánál, azzal a szándékkal, hogy élete árán is feltartja a perzsákat, hogy a görög városállamok felkészülhessenek a harcra.
A thébaiiak kivételével, akik megadták magukat, az egész görög sereg a csatatéren esett el. Egyes források szerint Leonidasz maga küldte haza a sereg zömét, hogy megmentse őket a harc folytatásához és hátvédként maradt vissza csapatával, nehogy a perzsa lovasság lerohanhassa a visszavonulókat.
Leonidasz a harc sűrűjében esett el, testét azonban a spártai harcosok elragadták az ellenségtől és a végsőkig védelmezték. Ez nem volt benne a filmben. Az előző napok kudarcaitól felbőszült Xerxész levágatta a megölt Leonidasz fejét, testét pedig állítólag keresztre feszíttette. A holttest meggyalázása, ha valóban megtörtént, szokatlan cselekedet volt a perzsáktól. A holttestet később visszajuttatták a spártaiaknak.
Teljes tiszteletadással és a spártai szokásoktól eltérően, a Delphoi jóshely tanácsára, nagy gyász közepette temették el. A király es katonái áldozata emlékére oroszlánt ábrázoló faragott emlékművet emeltek, a következő felirattal:

„Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.

A spártaiak közül ketten élték túl a csatát. Arisztodémoszt a vonalak mögé küldte Leonidasz, miután a harcban szemsérülést szenvedett és a király parancsára a visszavonuló szövetségesek magukkal vitték. Társa, Eurütosz hasonló sebet kapott, ami megvakította, ennek ellenére visszatért a harcba és elesett. Arisztodémosz később azzal mosta le a nevén a spártaiak szemében esett gyalázatot, hogy halálmegvető bátorsággal harcolt a plataeai csatában Kr. e. 479-ben, és hazatérte után ezért tisztelet övezte.

A másik túlélő Pantitész volt, akit Leonidasz azért küldött el, hogy Thesszáliában sereget toborozzon, de csak a csata után ért vissza a szoroshoz. Szégyenében felakasztotta magát.
Szerintem a film nagyvonalakban igenis követte a hűséget. Csak a karakterek voltak mások: lásd perzsák. De a kinézet miatt sztem attól mondható történelminek, DE ez elősorban képregényfilm.
És a fenntiekben leírtak pedig a filmben a nagyarányban követhetők volt. Csak írom mégegyszer: kinézet lett rosszul kivitelezve (perzsák), és ezért "döngetik a kaput", hogy ez nem történelmi film, pedig az, ha Trója c. film annak mondható, akkor ez is.:)

19. SisziJD (2007-04-02 16:13.58) - (válasz Semprini 17. hozzászólására)

na akkor ez jó nagy baromság volt...:P egy rossz pont!:)

18. Legisfalk (2007-04-02 16:10.40) - (válasz SisziJD 15. hozzászólására)

Pontosan. Ezt hagyták ki, illetve ferdítették úgy, mintha csak egy állatot kellett volna megölni, ahogyan már Semprini írta, egy farkast.

17. Semprini (2007-04-02 16:08.33) - (válasz SisziJD 15. hozzászólására)

A filmben egy pirosló szemű "farkassal" intézték el a dolgot...

16. SisziJD (2007-04-02 16:08.21) - (válasz Legisfalk 14. hozzászólására)

he...most elképzeltem ahogy felugrasz a székedből és ordítod hogy NEEEEEE...:))

15. SisziJD (2007-04-02 16:07.01) - (válasz Legisfalk 10. hozzászólására)

a krüpteia az ugye az amikor 15 évesen kiküldték a gyerekeket hogy nyírják le a körüllakókat(így szokják meg a gyilkolást)??
...ha ezt nem tedték be az gáz, mer ezt pont hogy meg lehettett volna nagyon jól és látványosan oldani a filmben...

14. Legisfalk (2007-04-02 16:05.41) - (válasz SisziJD 13. hozzászólására)

Semmiképpen ne! A 300 ugyanis NEM történelmi film, nem is szabad úgy nézni! :)

13. SisziJD (2007-04-02 16:04.09)

én még nem láttam a 300-at csak mondom, de majd egy történésszel ülök majd be a filmre ok?? :DD

12. Legisfalk (2007-04-02 15:58.14) - (válasz Roberto 11. hozzászólására)

A narrátor mintha megemlítette volna, de nem kapott nagy hangsúlyt. Mindenesetre azzal nem is volt bajom, sőt, az egész filmmel nem sok bajom volt, itt inkább történelmi és nem filmes dolgokról írtam. :)

11. Roberto (2007-04-02 15:55.01) - (válasz Legisfalk 10. hozzászólására)

Na jó, abban asszem egyet kell értsek, hogy Xerxész a civilizált kultúrákat akarta elfoglalni vagy esetleg protektorállammá tenni, majd pedig leigázni.

De sztem, ha jól emléxem azért szóba került a táborba való bevonulások... nem?!

10. Legisfalk (2007-04-02 15:51.24) - (válasz Roberto 9. hozzászólására)

Kikkel telepítette volna be? És ugyan minek? Az ókori uralkodók és államok nem lakatlan erdősségek, hanem más államok, városok és népek leigázására törekedtek. Még az egyébként lakott sztyeppvidék meghódításával sem próbálkoztak, mert a nomádok egyszerűen arrébb mentek volna. :)
A spártai nevelés egyik markáns vonása a krüpteia, ez a filmben még említés szintjén sem jött elő, mint ahogyan mondjuk a tábori élet sem.

9. Roberto (2007-04-02 15:45.43) - (válasz Legisfalk 2. hozzászólására)

12.-ik pont:
Xerxés lerohanta volna és betelepítette volna az akkori Európát (a mai terület, az már lényegtelen neki, hiába mocsaras, meg stb volt, mert fő a területszerzés és ez által a dícsőség)), hogy lakatlan vagy lakott terület volt), sztem.
A filmben azért vannak történelmi hitelesség, gondolj pl. a film elejére: a spártai nevelésre.

8. Legisfalk (2007-04-02 15:41.47) - (válasz Szuszuszu 6. hozzászólására)

Ugyan, még csak tanára sem, és azért ezzel elbíbelődtem majd' egy órát. :)

7. Legisfalk (2007-04-02 15:40.52) - (válasz SisziJD 5. hozzászólására)

Megsértődtél? :D Na gyere át a Beszélgetésbe, adok rá gyógypuszit! :)

6. Szuszuszu (2007-04-02 15:39.58) - (válasz Legisfalk 4. hozzászólására)

legi, de te mégiscsak a történelem professzora vagy :) nem várhatsz el tölünk, ostoba halandóktól olyan teljesítményt, mint a milyet te társz elénk :)

5. SisziJD (2007-04-02 15:33.57) - (válasz Legisfalk 4. hozzászólására)

láttam és akkor én már le se írhatom amit gondolok??...én nem vagyok lassú:P csak fáj az újjam:(

4. Legisfalk (2007-04-02 15:28.41) - (válasz SisziJD 3. hozzászólására)

A 300-ról én is írtam pár gondolatot, amíg hozzászólásod pötyögted... :)

3. SisziJD (2007-04-02 15:23.26) - (válasz Legisfalk 1. hozzászólására)

a 300-al kapcsolatban nemrégen vettük és ha pl. 1 milliós seregekről írtak, akkor azok jó ha voltak 25ezren...így volt például amikot már Athén felé hajóztak a tengeren, mer ugye akkoriban kicsikét kevesebb ember élt...:) Az a 300 katona pedig egyáltalán nem egy eltúlzott állítás, mer nem voltak sokkal többen, de a 300 az egy szép kerek szám:)
A Kwai folyó pedig létezik, láttam róla egy kisfilmet hogy mi is volt ott pontosan és sokkal durvább volt a helyzet mint ahogy azt a filmben bemutatták...jóval több ember halt ott meg. Azt a helyet is mutatták ahol kiásták azt a domboldalt a vonatsíneknek, viszont maga a folyó azon a részén ahol az a bizonyos híd volt sokkal keskenyebb, mint a filmben.
a többiről nem tudok semmi biztosat...:)de szerintem spartacust már a csatamezőn megölték, mivel ő ott küzdött rendesen és gondolom a katonái azér adták fel egy idő után mer látták meghalni...

elejére ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk