Fórum - HISTORIA (21. oldal)

elejére ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 végére

152. Az utolso szamuráj (2008-10-06 09:40.40)   - (válasz Kormoran 151. hozzászólására)

Mindig olyan érzésem van,nemigen komálod Te Isten kiválasztott népét))

151. Kormoran (2008-10-06 09:33.23)   - (válasz Csernakakos 145. hozzászólására)

Az öreg Henry, aki a Ford Motor Companyt alapította, erre azt mondta: ...az a baj a zsidókkal, hogy nem akarnak amerikaivá válni, hanem elvárják az amerikaiaktól, hogy azok váljanak zsidóvá. Amit a világ "amerikánizmus" néven ismer, az nem más, mint a zsidó szellem megnyilvánulása.

150. Thom@s (2008-10-05 22:03.26)   - (válasz Legisfalk 140. hozzászólására)

Köszönöm!

149. Saddhu (2008-10-05 21:23.08)   - (válasz Legisfalk 147. hozzászólására)

Derikk 55-ös hsz.Belinkelte.Tekerd le a bejövő oldalt,és az utolsó képek között van!Visszafelé a negyedik!

148. Legisfalk (2008-10-05 21:16.42)   - (válasz Csernakakos 145. hozzászólására)

Mondjuk ez az elvándorlás is szemléletmód kérdése. Vannak kultúrák, ahol semmi jelentőssége nincs a szülőföldnek, mindenki oda megy, ahol éppen jobb neki. Mások viszont még a nyomorban is ragaszkodnak a hazájukhoz.

147. Legisfalk (2008-10-05 21:14.29)   - (válasz Saddhu 146. hozzászólására)

Elhiszem, de keress róla linket. :)

146. Saddhu (2008-10-05 21:13.08)

Ide csak azért írok,mert tetszik ez a fórum,és ezután már megtalálom a magaméi között is!:) Ui.Legisfalk,van hosszúhajú ókori görög katona!Legalábbis képen!

145. Csernakakos (2008-10-05 21:12.55)   - (válasz Legisfalk 144. hozzászólására)

Így van. És persze, tény, hogy valahol érthető szemlélet is, hogy minden nép a saját hazájában éljen. Viszont ott vannak a jobb és rossz országok. Mindenki csődül a jóba, ennek persze az ott élők nem örülnek, és így tovább... Sosem lesz olyan helyzet a világban, hogy mindenki a saját hazájában él. Főleg, mivel általánosságban a legtöbben többféle nép leszármazottai.

144. Legisfalk (2008-10-05 21:10.01)   - (válasz Csernakakos 143. hozzászólására)

Hát elbíbelődtem vele a fél délutánt, de nem enyém a dicsőség, hanem a tanáraimé. :) Amúgy persze, nem lehet senkit elítélni azért, mert a pozícióit erősíti. Nálunk a zsidók ezt megtehették, meg is tették. Jól tették. Meg mi is jól tennénk, ha összekapnánk magunkat, és Magyarországon a magyar érdek lenne az első, de ez valahogy nem megy. Mindegy, nem is vág a témába.

143. Csernakakos (2008-10-05 19:37.04)   - (válasz Legisfalk 141. hozzászólására)

Húha, először is nagyon meg kell köszönnöm ezt a sok fáradozást és írást, nem kis munka lehetett, de le a kalappal! El is mentettem külön dokumentumban, ha nem gond. :) A szemeim majd kipattogtak de megérte elolvasnom. Na de a témánál maradva, most erre lehet írni az ellenkező véleményeket, mert ugye azt írtad a történelmi háttérnél, hogy a zsidók megerősítették magukat hazánkban politikai, gazdasági és még sok más szempontból. Na de kérem szépen, ha én kimegyek a családommal Angliába, akkor nem az a célom, hogy megerősödjek, hogy jól menjen minden anyagilag, stb.? Szerintem ez alapvető, hogy mindenki próbálja maga körül megteremteni a számára megfelelő környezetet. Közélet: igen, itt olvastam hajmeresztő tényeket, de ennyi erővel az osztrákokat is szidhatná az egész világ, lásd! Natascha Campush (jó, ez nem közvetlenül vág ide, de valahol azonos a dolog) és társai. A politikához meg nem tudok mit fűzni, úgyis mindenki ahhoz a párthoz áll közel, amelyikhez akar, úgyis fúj amellett és a többi ellen, stb. stb. A valláshoz pedig annyit, hogy ez okosság kérdése. Ha én írtam volna a Bibliát én is azt írtam volna le, hogy ha ezé a bizonyos Ákosé az egész világ, stb. xD Szerintem ilyen értelemben a hatalomvágy nem zsidó vonás, hanem az egész emberiségé, na de mindegy. "mindenki a saját fajtáját segíti. Ha én pl. vállalkozó vagyok és szükségem van tíz alkalmazottra, akkor mind a tíz helyre előnyben fogom részesíteni a magyarokat, nem pedig a cigányokat, a románokat, vagy mást. Ha zsidó lennék, akkor meg a zsidókat részesíteném előnyben. Persze ez nem tetszik annak, aki származása miatt nem jut pozícióba." Ezzel teljesen egyetértek, ez pont az a hatalomvágy és Ákos menni London vagy zsidó menni Hungária kérdéskör. :) De köszönöm még egyszer, nagyon hasznos volt, többet ért, mint egy hétre való töri óra, és küldöm a Milkát. :) Fogom még olvasgatni a dokumentumot, rengeteg benne a hasznos információ. Le a kalappal! :D

142. SaS91 (2008-10-05 19:29.15)   - (válasz Legisfalk 141. hozzászólására)

Azt hiszem inkább téged illet a milka csoki! Grat!

141. Legisfalk (2008-10-05 19:10.11)

Az antiszemitizmus okairól. Sokszor hallani, hogy így a zsidók, meg úgy a zsidók, de sokan nem értik, hogy mi a gond velük. Még azok közül sem mindenki, aki amúgy utálja őket. Dióhéjban megpróbálom összefoglalni. Az antiszemitizmusnak három fő síkja van: történelmi, közéleti és vallási. Lássuk szépen sorban! TÖRTÉNELMI HÁTTÉR A zsidó nép egyedi vallásánál fogva elkülönül minden más néptől, Isten kiválasztott népének tartja magát. Ugyanakkor saját állammal csak nem régóta rendelkezik, de a zsidók többsége nem ott, nem Izraelben él, hanem szétszóródva a világban, sok száz éve, és mindvégig elkülönülve, kisebbségben. Az ilyen népeket pedig soha sehol sem kedvelik igazán. A kurdoktól éppúgy szívesen megszabadulnának a törökök, mint az irakiak vagy az irániak, a cigányoktól kb. minden olyan ország, ahol nagyobb számban élnek, de a magyarokat is szívesen látnák "határaikon" kívül mondjuk a románok, vagy a szlovákok. És bizony a zsidókat sem látják szívesen sehol, Izraelen kívül. Mert hiszen ahány nép, annyi kultúra, annyi szokás, annyi habitus, annyi nyelv, és annyi cél. Ezek a problémák a XIX. század elején, a nemzeti törekvések megjelenésével kerültek felszínre igazán. (Előtte inkább vallási okokból volt zsidóellenesség, de erről később.) Nagyon jó példa erre Magyarország, ahol a modern magyar nemzeti mozgalom, a reformkori eszme, már az 1830-as évekre szembetalálta magát a horvát, szerb, román, szlovák nemzeti törekvésekkel, amelyek a magyarral részben szemben álltak, és már akkor az ország feldarabolásán munkálkodtak. A szabadságharc ideje alatt ez szörnyű mészárlásokba torkollott Erdélyben és a Délvidéken, mély szakadékot vágva a népek közé. A többit már tudjuk, világháború, Trianon, bécsi döntések, etnikai tisztogatások a Délvidéken, aztán a délszláv polgárháború, ne menjünk bele, úgyis csak annak érzékeltetésére hoztam föl, hogy lássuk, két dudás nem fér meg egy csárdában, két nép egy hazában. Szép lenne, de nem megy. (Írországban, Spanyolországban, Cipruson, Észtországban, Srí Lankán, és máshol sem.) Muszáj megemlítenem a jelenlegi cigánykérdést is, ami esetenként már a polgárháború árnyékát veti hazánk földjére, és én valószínűnek tartom, hogy ez be is fog következni. Na de vissza a zsidókhoz! A zsidók nagyobb számban szintén a XIX. században vándoroltak be Magyarországra, mégpedig Galíciából (Ukrajna), ahol bizony igen keményen üldözték őket. A századfordulóra számuk nagy mértékben megnőtt, 1914-ben a 18,3 milliós Magyarországon közel 1 millió zsidó élt. Máramaros vármegyében a lakosság 17%-át adták, Beregben 10,7%-ot, Budapesten pedig 23,1%-ban voltak jelen, azaz a főváros minden negyedik lakosa zsidó volt. Mindez kevesebb mint 100 év alatt alakult ki. A magyarországi zsidók túlnyomó része askenázi, azaz kazár eredetű zsidó volt. Galíciában elsősorban pénzügyekkel és kereskedelemmel foglalkoztak, és itt is azt folytatták. Na mármost fontos azt tudni, hogy Magyarországon ekkor épült ki a modern bankrendszer, ekkoriban fejlődött ki az infrastruktúra, és indult be igazán az iparosítás, és ezekkel összefüggésben a színvonalas oktatás, egyszóval a modernizáció. Ezekből a dolgokból az újonnan érkezett zsidók is kivették részüket, sőt, számos esetben ők kezdeményezték bankok alapítását, gyárak építését, hiszen ehhez értettek, a pénzügyekhez meg üzlethez. (pl. Ganz) Közben a magyarok alaposan lemaradtak. Pénzhez, iparhoz, üzlethez nem nagyon értettek, a parasztok túrták a földet, ahogyan tették azt ezer esztendeje, a vidéki nemesek meg csak tátogtak, hogy miközben ők ötven éve élnek őseik ötszáz éves kúriáikban háborítatlan kiskirályokként, jön egy kaftános pacák és öt év alatt annyi pénzt szed össze, amiből kétszer annyi földet vehet, amennyi a helyi dzsentriknek van. És a lenézett jöttment zsidóból egyszerre dúsgazdag mágnás lesz, aki a fél vármegyét a kezében (vagy inkább a bugyellárisában) tartja. Az pedig végképp kiverte a nemességnél a biztosítékot, hogy sok zsidó nemesi címhez is hozzájutott ügyes házasságok, vagy csupán a pénz által. (Régebben ugyanis csak a harcmezőn lehetett nemességet szerezni.) Így lettek például a Deutsch-okból Hatvany-Deutsch-ok, vagy Kohn Sámuelből Hazai Samu, akiből aztán hadügyminiszter lett. Egy szó, mint száz, a zsidóság jelentős befolyásra tett szert az országban, és ez hozta magával a zsidóellenesség felébredését is. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a zsidóság nagyon jó külföldi kapcsolatokkal is rendelkezett, és a helyzet hasonló volt számos európai országban, de még az Egyesült Államokban is. Nem volt nehéz elképzelni, hogy az identitását kétezer éve hazátlanul is töretlenül őrző zsidóság vezető körei világuralomra törnek a nemzetközi bank- és hitelrendszer irányításával, valamint az államigazgatás berkein belül. Adva van tehát egy, a zsidókkal szemben alapvetően (és nem oktalanul) bizalmatlan légkör, amire aztán 1917-től (nálunk 1919-től) rázuhan a kommunizmus vérvörös árnyéka. A kommunizmus feltalálója, Karl Marx történetesen zsidó volt, és a későbbi kommunisták közül is igen sokan. Leninnek ugyan csak egyik nagyapja, Sztálin pedig egyáltalán nem volt az, de Trockij, Zinovjev, Kamenyev, vagy pl. Rosa Luxemburg igen. Az 1919-es Tanácsköztársaságot zömében szintén zsidó származású politikai kalandorok irányították, Kun (Kohn) Béla, Rákosi Mátyás (Roth Manó), Szamuely Tibor, Lukács (Löwinger) György, sat. Az ő ténykedésük pedig nem volt éppen népszerűnek mondható, igaz, számos zsidó körében is felháborodást keltett. Mindenesetre újabb lapát szenet dobott az európai antiszemitizmus tüzére, mely végül a nemzetiszocialista Németországban törvényerőre emelkedett, és a holokausztban tetőzött. Magyarországon a világháború után kommunista hatalomátvétel ment végbe, kőkemény diktatúra bevezetésével. Ezt a rendszert is zömében zsidó származású alakok irányították, az 1919-ből már ismert Rákosi Mátyás, aztán Péter Gábor (Eisenberger Benjámin), és Révai (Lederer) József. Az 1960-as évektől a (már kádári) rendszer konszolidálódott, úgynevezett puha diktatúrává alakult, majd a rendszerváltással meg is szűnt. Az antiszemitizmus viszont nem. A KÖZÉLET ANTISZEMITIZMUSA Ez több okra vezethető vissza. Vannak, akik az előző rendszerben őket ért sérelmekért okolják a zsidókat, nem minden alap nélkül, hiszen mint láttuk, a kommunista vezetésben valóban igen sok zsidó volt. Írok egy konkrét példát: A zsidó származású Bauer Miklós hírhedt ÁVH-s kihallgatótiszt volt. "Az Andrássy út 60-beli kihallgatásai során a foglyok beszámolói szerint előszeretettel alkalmazta a körömletépést, mint eszközt a kívánt vallomás kicsikarására, innét ered gúnyneve is: "körmös Bauer". Részt vett Ries István egykori igazságügyminiszter kihallgatásában. Az eljárásba kéthónapos kínzását követően, Ries 1950. szeptember 15-én belehalt. Bauer saját bevallása szerint helyben agyonverte." (forrás: Wikipédia) A rendszerváltás után ez a Bauer Miklós egy jól menő ügyvédi irodát alapított, és csak most patkolt el, 2008-ban. Soha senki nem vonta felelősségre az általa elkövetett kínzásokért és gyilkosságokért, még pár éve is drága öltönyökben kószált Budapest utcáin. Sokan vélik úgy, hogy a zsidók Magyarországon sokkal nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint ahányan vannak, felülreprezentáltak a gazdasági, politikai, és kulturális életben egyaránt. Ez sem alaptalan gondolat, hiszen több mint száz éve helytálló. Magyarországon jelenleg 100-150 ezerre becsülhető a zsidók száma (hivatalos adatok szerint 20 ezren sincsenek), ami ugye a lakosság 1-1,5%-a. Viszont mind az országgyűlésben, mind a gazdasági életben, mind a médiában, közéletben jóval 2% fölött képviseltetik magukat. Nézzünk még egy példát: Bauer Miklósnak van egy fia is, Bauer Tamás. Életútját érdemes kicsit górcső alá vennünk. Az MSZMP tagja volt, ahonnan 1974-ben kizárták, mert tiltakozott az abortusz engedélyezésének szigorítása ellen. Aztán később az SZDSZ alapító tagja lett és annak oszlopos tagja is volt 2007-ig, amikor is kilépett a pártból. A család tehát bennevan a hatalomban a 40-es évek végétől máig. Na igen, az SZDSZ. Vannak ott mások is, pl. Pető Iván, aki szintén zsidó családból származik, és akinek apja szintén a kommunista államrendőrség tagja volt. Petőről elmondható még, hogy a '90-es évek olajbotrányaiba is vastagon belekeveredett, többször találkozgatott egy azóta meggyilkolt eleki olajmaffiózóval. Békés megyében amúgy is kilógott a lóláb, a Napi Délkelet 1992. dec. 29-i számában Ramasz István, az SZDSZ eleki elnöke a párt esetleges kettészakadásának kérdésére úgy nyilatkozott: "Helyi szinten megszállunk minden pénzügyileg fontos posztot. A politikát pénzzel csináljuk, nem ideológiával. Mozgósítjuk a külföldi szponzorokat is." Tagadhatatlan, hogy az SZDSZ bizony elsősorban a hazai zsidóság pártja. Támogatottsága jellemzően 5% körüli, vagy annyi sem, mégis, 2002 óta kormányzati pozícióban vannak. De kit képviselnek? Többek között drogliberalizációt szeretnének, engedékenyebb abortusztörvényt, meg a homoszexuálisok házasodáshoz való jogát, továbbá az egyházak állami támogatásának megszüntetését. Mindez így együtt sokaknak nem tetszik. Apu a pincében tépi a körmöket, pici fia előbb lelkes kommunista az MSZMP-ben, majd '89 után liberális pénzemberként ül a magyar országgyűlésben? A gestapós hóhérokat '45 után általában felakasztgatták. Az ávós hóhér '89 után üzletember lett, fel sem merült, hogy esetleg el kellene számoltatni. Ez bizony felszítja ám az indulatokat. De nézzünk egy még szebb példát, az In-Kal Security ügyét. A biztonsági céget az elsők között alapította a zsidó származású Lasz György, maga az "In-Kal" is héber szó, talán védvonalat jelent. Ma az In-Kal a legnagyobb hazai biztonsági cég, gyakorlatilag minden kormányzati épületet és minden állami rendezvényt ők biztosítanak a rendőrség mellett. (Lasz szintén rendőr volt.) A legelképesztőbb az, hogy még a honvédségi objektumokat is ők őrzik, mert egy (SZDSZ-es) kormányrendelet szerint az már nem a katonák hatásköre. Vicc. Nekem az a magánvéleményem, hogy az SZDSZ egy borzalmasan káros párt, aminek valódi feladata a nemzetközi (zsidó?)tőkének, Izrael állam érdekeinek és a zsidó érdekeknek gátlástalan képviselete Magyarországon. Hogy a zsidóság az élet számos területén felül van reprezentálva, az meg természetes dolog. Természetesen következik abból, hogy a múltban is felül volt reprezentálva, és abból az egyszerű tényből, hogy mindenki a saját fajtáját segíti. Ha én pl. vállalkozó vagyok és szükségem van tíz alkalmazottra, akkor mind a tíz helyre előnyben fogom részesíteni a magyarokat, nem pedig a cigányokat, a románokat, vagy mást. Ha zsidó lennék, akkor meg a zsidókat részesíteném előnyben. Persze ez nem tetszik annak, aki származása miatt nem jut pozícióba. VALLÁSI ANTISZEMITIZMUS Ennek okai azt hiszem, nem szorulnak különösebb magyarázatra. A zsidó vallás a zsidóságot Isten kiválasztott népének tekinti, amely uralomra hivatott, és ez (is) ellenérzéseket szül. "22. Mert ha szorosan megtartjátok mind e parancsolatot, a melyet én parancsolok néktek, hogy a szerint cselekedjetek; ha szeretitek az Urat, a ti Istenteket, ha minden ő útain jártok, és ő hozzá ragaszkodtok: 23. Akkor kiűzi az Úr mind azokat a nemzeteket ti előletek, és úrrá lesztek nálatoknál nagyobb és erősebb nemzeteken. 24. Minden hely, a melyet lábatok talpa megnyom, tiétek lesz, a pusztától a Libanonig, és a folyóvíztől, az Eufrátes folyóvizétől a nyugoti tengerig lesz a ti határotok. 25. Nem állhat meg senki előttetek; azt míveli az Úr, a ti Istenetek, hogy féljenek és rettegjenek titeket az egész föld színén, a melyre rátapostok, a mint megmondotta néktek." -Mózes V.11. Bizony ezekben a sorokban sem nehéz világuralmi ábrándokat felfedezni, és az Ószövetség más részeiből is úgy tűnik néha, hogy a zsidóság magát a többi népnél különbnek tartja, sőt, a többi népet nem is tekinti igazán embernek, csak gójnak. A Talmudban erre állítólag elég konkrét megnyilvánulások is vannak, de a szóban forgó szövegek hitelessége körül sok vita folyik. Röviden ennyit a zsidóellenesség okairól.

140. Legisfalk (2008-10-05 17:19.47)   - (válasz Thom@s 139. hozzászólására)

A legjobb könyv a témában: "Magyarország az első világháborúban Lexikon A-Z" Halálos harci gázt először 1915 januárjában vetettek be a németek az orosz fronton, sikertelenül, majd 1915 április 22-én Ypres-nél klórgázt, átütő sikerrel, amit azonban kihasználni nem tudtak.

139. Thom@s (2008-10-05 15:55.01)

Sziasztok! Először is: tudnátok nekem ajánlani egy, az Osztrák-Magyar Monarchia I. világháborús hadviselésével[fegyverek,csaták] foglalkozó oldalt? Köszönném szépen. Másodszor: nemrég láttam a Flyboys c. filmet. Az egyik jelenetben a pilóta lezuhan a senki földjére, ahol a háttérben mintha harci gázt láttam volna; viszont azt, ha jól tudom, csak 1917 után vetettek be. Tényleg jól tudom?

138. SaS91 (2008-10-05 15:08.40)   - (válasz Legisfalk 137. hozzászólására)

Engem is érdekelne.

137. Legisfalk (2008-10-05 14:49.50)   - (válasz Csernakakos 136. hozzászólására)

Folyamatban, de most sürgős sétálgatnivalóm van. :D

136. Csernakakos (2008-10-05 13:07.04)

Legisfalk, várom a kifejtésed. :) Előhozatalban: [link] :DD

135. Csapoferi (2008-04-10 21:02.20)   - (válasz Legisfalk 134. hozzászólására)

Hát igen, szerintem innen tovább nem is igen láthatunk el, mint a jelen problémák elemzése (ami mind megérne egy-egy külön topikot) - hiszen a megoldások már csak együtt, kézenfogva képzelhetők el. Nem megnyilvánulni, nem foglalkozni a kérdéssel viszont több, mint luxus: ketyeg a bomba! Részemről zárásként: "...Én itt jobbágyaim közepében nevetem az ijesztő híreket, mert keblemre téve kezemet, tiszta lélekkel merem mondani: sohasem felejtettem el, hogy ők is embertársaim." /Deák Ferenc levele Vörösmarty Mihálynak a parasztlázadások idején/

134. Legisfalk (2008-04-10 14:35.21)   - (válasz Csapoferi 133. hozzászólására)

Szerintem a helyzet rendezése kétféle irányból képzelhető el. Az egyik lehetőség az lenne, ha a hatalom (országgyűlés, kormány) megfelelő törvényi szabályozás megalkotásával és annak betartatásával tenné rendbe a dolgot, amennyire az lehetséges. Ehhez alaposan ráncba kellene szedni a rendőrséget (Fogalmazhatnék úgy is, hogy létre kellene hozni...), megkérdőjelezhetetlenné és kevésbé bürokratikussá tenni a bíróságokat (és az ügyészséget), átalakítani a büntetésvégrehajtás rendszerét, továbbá felszámolni a közoktatási dilettantizmust, majd átírni a BTK-t. Bár erősebb a szociális, és talán a kulturális vetülete is, azon szerintem nem nagyon lehet vitatkozni, hogy a probléma túlnyomórészt közbiztonság dimenziókban jelenik meg. Ezért véleményem szerint először ezt kell orvosolni. Magyarán mondva, a bűnözőket (Teljesen függetlenül attól, hogy cigányok, magyarok, litvánok, vagy éppen szamojédek-e!) hatékony rendőrségnek és kőkemény törvényeknek kellene visszatartaniuk a bűnözés minden formájától. (Ezt részletezhetném, de szerintem nagyjából sejthető, hogy mire gondolok.) Ha ITT meg van fogva a probléma, akkor ennél a szálnál fogva lehet felgombolyíani az egész kérdést. Mert innentől például el lehetne kezdeni tanítani! (Mi van most? A problémás (jellemzően cigány, de nem kizárólag cigány (Továbbá nem minden cigánygyerek problémás!)) gyerekeket 18 éves korukig félve tologatják egyik osztályól a másikba, egyik iskolából a másikba a tanárok. Ha nincs kedvük tanulni, nem nagyon lehet velük mit kezdeni, csak beírni a kettest (vagy amit óhajt), hogy minél előbb megszabaduljunk tőle. Különben hülyére ver a család. Gondoljunk egy kicsit bele, hogy egy 30 fős osztályban, ahol csak 1-2 zűrös gyerek a tanórák többségét kezelhetetlen majomcirkusszá változtatja, ott mit tanul a többi??? Aztán eljön a 18. szülinap, a tanárok megkönnyebbülten felsóhajtanak (Mert nem jut eszükbe, hogy jövőre még több ilyen hülyegyerek lesz!), a drága gyermek meg kilép a nagybetűs Életbe. Úgy, hogy gyakorlatilag analfabéta, és önfegyelme nulla. Munkát így nyilván nem fog kapni (na nem mintha nagyon keresné), marad számára a bűnözés, mint megélhetési forma, vagy a gyerekcsinálásból (segélyből) éldegélés. Jellemzően a kettő együtt.) -ez jó hosszú zárójel lett. :D A másik lehetőség az, ami az állam súlyos impotenciája esetén (tehát sajnos most) kezd kialakulni. Azok az emberek, akik megunták, hogy az állam nem látja el a rendvédelem állami feladatát (sem), maguk veszik kézbe a dolgokat, és helyi szinten (De akár országosan is együttműködve, pl. Magyar Gárda.) megoldják saját önvédelmüket. (Na ezért kell a közbiztonság rendbetételével kezdeni, mert olyan nem nagyon lesz, hogy azok, akik megunják, hogy az állam képtelen megoldani mondjuk a közoktatás kérdését, majd nekibuzdulva saját iskolákat hoznak létre!) Ez nem éppen szerencsés út, mert, ha törvényes keretek között marad is, alapvetően elkeseredettségből, indulatokból építkezik. Most még megállítható lenne a dolog (A Magyar Gárda még semmiféle törvénytelen dolgot nem művelt.), de ha minden marad így, akkor ez el fog durvulni, idő kérdése, és zavargásokhoz, halálhoz fog vezetni. Szükségszerűen és elkerülhetetlenül. És nem a bűnbandák kihívására választ adó önvédelmi egyesületek és militáns alakulatok radikalizmusa, hanem a magyar állam tehetetlensége miatt! (Saját példával illusztrálva: Pár éve egy kedves barátnőmet egy csapat cigány végigkergette több sötét utcán -meg akarták erőszakolni. Szerencséje, hogy rendszeresen sportol, nem érték utol, de azért rohadtul feldúlta a dolog. Ez volt a legdurvább eset, de dobálták már meg kövekkel és uszítottak már rá kutyát kerékpározás közben, és egyszer mozgó vonatból is kilökték. Minden esetben cigányok. Ilyenek után az emberben azért felszínre tör némi indulat, és ilyenkor bizony nem azokat sajnálom, akik a gázkamrákban végezték, hanem azt, hogy annak idején nem volt ott az összes. Pedig én higgadtabb ember vagyok, és nem nagyon szokta elönteni a vér az agyamat.) Szóval szerintem nagyon sürgősen radikális állami beavatkozásra lenne szükség, mert különben (még több) vér fog folyni.

133. Csapoferi (2008-04-10 09:21.10)   - (válasz Legisfalk 132. hozzászólására)

Szívesebben hallanám tőled a választ. Pontosabban EGY választ, ugye (mert az "a" válaszok hangoztatása demagógia, ami szerintem meg popularitásánál fogva igenis alakítja az állapotokat - Otto von Bismarck szavaival: "Aki ura a véleményeknek, az ura az eseményeknek." És ebben van a súlya minden véleményformálónak, filozófusnak, stb, ahogy pl. nekünk is ezzel a kis interaktív "újságírással"...) "A kérdés inkább az, amit felvetettél, hogy mit tegyünk?" Egyébként talán még előbbrevaló, kogy KI tegye. Kinek kell megoldani egy-egy problémát? Mert a jogrendszer szerint ugye az állami szerveknek kellene. (Ellentétben a rasszista önbíráskodással.) Szerintem itt gyökerezik az igazi probléma: államunk -máshoz hasonlóan ezt- sem képes kezelni. (0. Parlamentünk a jelen négy-négyéves látványpolitizálós, bulvár kampánymunkájával... Megnézném a kérdésfelvetést...) 1. A törvény- és döntéshozó gépezetünk átláthatatlan, még a benne dolgozóknak is, nemhogy a külső szemlélőnek, akinek jóállampolgárként ugye meg kéne bíznia benne. 2. A végrehajtó hatalom, vagyis a rendőrség meg tulajdonképpen Magyarországon gyakorlatilag nem létezik. Közúti bírságbehajtók vannak, mintegy a parkolóőrség nagytestvérei, de azonfelül? (Vidéki boltos barátomékhoz betörtek, éjszaka felhívta a városi ügyeletet. Válasz: "Majd reggel tudnak küldeni járőrt, amikor őrségváltás lesz, ...szolgálati autóval." És mi van, ha barátom elfogja a betörőt? El kell szállásolnia reggelig?! Pesti barátomékhoz szintén betörtek, és a szomszéd néni rajtakapta a betörőket. Bejelentették, de egy hónap múlva puszta érdeklődésre voltak hajlandók egyáltalán kiküldeni valakit, hogy készítsen fantomképet - a hetvenéves szomszéd néni szenilis emlékei alapján! ...és mellékesen megsúgták a választ: látványrendőrködniük kell, hírműsorgyanús eredményekkel. És ez a rendőrségi pupularizmus kicsiben is igaz: ha a problémás faluban kerek 1db körzeti megbízott van, akkor az -együttlakóként- jobban érdekelt jóban lenni a problémás egyedekkel is, mintsem rosszban. Jóban-rosszban. Csak sajnos ez kevésbé vicces, mint kínos. NINCS RENDŐRSÉGÜNK!) Szóval szerintem mindez a (majdhogynem elfogadott "hétköznapi rasszizmus" -nézd meg a szavainkat: cigánykodik, cigányélet, stb.- kérdése) kissé bonyolultabb, mint ez a szinte ízlés szerinti egymásramutogatás: kiazember, bőrszínproblémák, stb. Ezt igenis együtt teremtjük, ami ilyen minap történt, hétköznapi helyzeteket eredményez: -- Cigány kérdés Megállt a busz, és a kinyílt ajtó lépcsőjén a három gyereke mellett próbálta fölküzdeni a cigányasszony a negyediket, babakocsiban. A többiek sürgették. Mire ő: -Nem látod?... A koporsót teszem föl. (El tudod ezt képzelni -pozitívan diszkrimilált- fehér ember szájából? Kíváncsi lennék a véleményedre, megoldásodra.)

132. Legisfalk (2008-04-10 00:51.53)   - (válasz Legisfalk 131. hozzászólására)

Ja, és majd' el feledtem! :) Te miben látod a kiutat? Szerinted mit kellene tennie a kormányzatnak (Na nem az aktuálisnak, hanem egy optimálisnak.) és mit kellene tennie az egyénnek? Mondjuk inkább a kormányzati oldala érdekelne a dolognak, mert bizonyos törvényeket meghozni és végrehajtani könnyebb és átláthatóbb, mint több millió ember gondolkodását és viselkedését átformálni.

131. Legisfalk (2008-04-10 00:48.51)   - (válasz Csapoferi 130. hozzászólására)

A Schindleres topikban felvetett kérdésre, mármint, hogy alsóbbrendű emberek-e cigányok, nem lehet sem igennel, sem nemmel válaszolni addig, amíg nem határozzuk meg az alsóbbrendűség (vagy felsőbbrendűség) fogalmát. De lehet, hogy még azután sem. Ugyanakkor szerintem ez nem is igazán kérdés. A kérdés inkább az, amit felvetettél, hogy mit tegyünk?

130. Csapoferi (2008-04-10 00:42.05)   - (válasz Legisfalk 129. hozzászólására)

Jó, vagy nem jó, fogadjuk el ténynek. És akkor hogyan tovább? Mit kezdjünk mindezzel? (Mert a vita erről folyik.)

129. Legisfalk (2008-04-10 00:00.52)

Gondoltam, írok ide pár gondolatot a Schindler listája c. film topikjában felmerült témák kapcsán. Amennyire én tudom, úgy a történelmi és politikai folyamatokat inkább alakítja a matematika és a biológia, mintsem a demagógia meg a filozófia. Réges-régen a sztyeppei nomád bolgárok meghódították a Balkánon élő szlávokat és államot alapítottak. Csakhogy a szlávok többen voltak, és szépen lassan a hódító nomádok átvették szokásaikat, sőt, a nyelvüket is. Ma a bolgár nyelv szláv nyelv. A Kínát meghódító mongolokkal ugyanez történt, néhány évszázad alatt beolvadtak a kínai tömegbe. Erdély magyar föld? Az a része, ahol ma is magyarok élnek, mindenképpen. De a nagyobbik részén már románok élnek, az bizony már román föld, ha tetszik, ha nem. Miért alakult így? Mert a románok az évszázadok során többségbe kerültek, és így sikerült elérniük a Magyarországtól való elszakadást. Ugyanez történt Koszovóban. A szerb nemzet bölcsőjében többségbe kerültek az albánok. És kikiáltották saját államukat. Nálunk a cigányság lélekszáma látványosan növekszik, a magyaroké csökken. Nem demagógia, hanem matematikai tény, hogy belátható időn belül ők lesznek a többség.

128. Roberto (2007-10-20 17:57.25)

http://www.youtube.com/watch?v=zZ2kqewhpCI Csak, h valami legyen:)))))

127. Gathavor (2007-08-14 18:31.23)

jah akkor itt felteszem a kérdést: Uccsó szamuráj. Mennyi igaz a Katsumoto féle lázadásból?

126. Legisfalk (2007-08-14 18:26.07)   - (válasz Gathavor 124. hozzászólására)

Az iraki háború megítélése eléggé vitatott az USA-ban, de a rendezők igyekeznek pártatlanok maradni, amennyire én látom, láttam (pl. a Vészhelyzetben). Szerintem korrekt lesz a film, de látni nem fogom (a közeljövőben).

125. Gathavor (2007-08-14 18:24.46)   - (válasz Legisfalk 123. hozzászólására)

Nah hát ez az! Hogy egy bugris szász ne lövöldözzön 400ban egy számszeríjjal. Még ha prototípus akkorse...

124. Gathavor (2007-08-14 18:23.15)   - (válasz Legisfalk 122. hozzászólására)

Nekem is teccett az elit alakulat. A Róma számomra túl unalmas volt nem volt benne semmi csata jellegű. Inkább politika meg intrika. AAZ Irakra leszek még kiváncsi Abból csak egy részt láttam de az is oylan vonalon indul el (képi világra, hangulatra) mint az elit alakulat. A Róma nem. Abba tömény dumák voltak nem megrázó vissszaemlékezés meg iylenek

123. Legisfalk (2007-08-14 18:22.43)   - (válasz Gathavor 121. hozzászólására)

Nem bírtam én addig nézni Artúróékat! :) Ámbár a kínaiak már Kr.e. 200 körül biztosan használták a szóban forgó holmit, Európában csak 1100 körül terjedt el.

elejére ... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 végére