Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

DVD / Blu-ray premierek

A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray)

További DVD premierek

További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben

Szörnyszülöttek
- Film Mánia, 03:25

Sötét múlt
- Mozi+, 16:25

Ásó, kapa, géppisztoly
- Filmbox Premium, 20:00

Hazudj velem
- Cinemax2, 22:50

A következő három nap
- Film4, 23:50

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Giancarlo Esposito (66)

Bálint András (81)

Channing Tatum (44)

Jet Li (61)

Nagy Zsolt (48)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Fogadóóra

Mire gondolsz most?

Viccek! - Ha van Valakinek egy jó vicce, vagy poénja, akkor azt itt elmondhatja!

Dolgok, amik nagyon idegesítenek

2022-es választás

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Egy zsák liszt

Austin Butler

Fórum - Herék, avagy a tojástánc - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

1. VAL P (2010-04-14 13:22.55)

Bertrand Blier már a hatvanas években jelentkezett két filmmel [Hitler? Nem ismerem (1962) és Ha kém lennék (1967)], de az igazi áttörést, az igazi sikert az 1974-es Les Valseuses, magyar címe: Herék vagy a Tojástánc hozta meg számára.
A velejéig abszurd világú filmnek a műfaji hierarchiában levezetett kód-változatát igen nehéz lenne meghatározni. Nézhetem úgy is, mint tragédiát: olyan szereplőkkel találkozunk, kiknek életében felnagyítódik az őket körül-vevő emberek jelentősége, olyannyira, hogy sorsuk jobbra fordulását, problé-máik „megoldását” a másik odaadóbb viselkedésétől, tehát viselkedésének bi-zonyos mértékű megváltozásától várják. Ez persze lehetetlen, az egymásnak feszülő akaratok közül senki sem lesz győztes. Anti-melodráma: szereplőink se önmagukat nem akarják legyőzni/meggyőzni, se szeretni nem akarnak meg-tanulni, hiszen annak épp az lenne a lényege: önös vágyaikat sutba dobva, mást kellene világuk középpontjába emelni. Vígjátéknak is tekinthetem a fil-met, hiszen Jean-Claude és Pierrot nem egy mulatságos helyzetbe kerül, s el-tekintve Pierrot esetenkénti morgolódásaitól, végig megőrzik jókedvüket. Szexfilmként is megállná a helyét – erotikus jelenetekben nincs hiány, dacára, hogy ezek is mind megmosolyogtató szituációk. Road movie-ként is felfogha-tó, ennyi autóból autóba átszállás, ámokfutás nem sok filmben tapasztalható. Ugyanakkor tagadható is a mű tragédia volta: se katarzis, se jellemfejlődés, se kimondott bukás nincs, sőt igazi hőst is csak görcsösen jelölhetnénk ki. A víg-játék ellen szól a film mélyéből fakadó keserűség, a társadalmi rothadásra minduntalan felvillanó reflektálás. Szexfilmhez képest pedig túl súlyos, túl sok a háttértörténet. Ráadásul mondanivalója van. Marad a road movie? Ha az, akkor talán leginkább Bolond Pierrot hagyományát viszi tovább. A záró jelenetben a szerpentinen kanyargó autóban bölcselkedő Depardieu-től ösztö-nösen vártam, mikor kezdi el a kormánykereket egy kézzel hol jobbra, hol bal-ra lökögetni, ahogy Belmondo teszi Godard mozijában, bizonyítván – arra megy, amerre neki tetszik. Belmondo akkor a tengerbe landol, elsüllyeszti az autót, a Herék központi figurái viszont egy alagút sötétjében tűnnek el, a néző-re bízva történetük továbbgondolását.
A Herék vagy Tojástánc valójában az, aminek Blier szánta: botrányfilm „tigrisekről”, „cápákról”, akik cseppet sem gyűlölik áldozataikat, egyszerűen elveszik, amire szükségük van, s ha megszerezték, a legjámborabb, legille-delmesebb, legfigyelmesebb oldalukat mutatják. Ahogy Jean-Claude meg is jegyzi a bolti vásárlás után: „Ha nem baszogatnak, beérjük apró örömökkel.”
Például pár Blier-filmmel a polcunkon.