Fórum - Papírsárkányok - Vélemények (3. oldal)

1 2 3

30. Csernakakos (2008-06-22 20:00.58) - (válasz Betegesh 29. hozzászólására)

Miért? Jó, persze, nem egy 3 évesre gondoltam, ez egyértelmű volt számomra, reméltem, másoknak is.

29. Betegesh (2008-06-22 19:56.51)   - (válasz Csernakakos 27. hozzászólására)

gondold át mégegyszer az utsó mondatodat.. sztem.

28. Csernakakos (2008-06-22 19:56.40) - (válasz Nyulci 26. hozzászólására)

Na mindegy is, ezen végül is kár veszekedni. A regény írójának más elképzelései voltak a vezeklésről, mint McEwan-nek, erről van szó. És hogy melyik olvasónak/nézőnek melyik vezeklés a legemberségesebb, a legmegérintőbb, az már az olvasón/nézőn múlik. [De ennek ellenére le a kalappal a Papírsárkányok film előtt, hihetetlen élmény, nekem a történet és Amir élete sántít.]

27. Csernakakos (2008-06-22 19:53.59) - (válasz Nyulci 26. hozzászólására)

Ez így van teljesen, ahogy mondtad. Az Atonement-et láttad? Szinte ugyanolyan lelki és társadalmi háttérrel rendelkezett Briony Tallis is, mind Amir. És nem mondom, hogy Amir nem emberien cselekedett, hogyne. De gondolom, kisebb korodban Te is követtél el kisebb-nagyobb bűnöket, melyek addig marcangolnak, amíg meg nem vallod őket, vagy nem vezekelsz értük. Na ez az önmarcangolás, az igazi bűntudat és bűnbánat egyáltalán nem úgy jött ki Amir esetében, mint Briony-ében. Briony élete onnantól kezdve, hogy felfogta tetteit, a vezeklésről szólt egészen idős koráig. Amir a kezdetektől tudta, mit követett el, a vezeklés számára csak felnőtt korban jelent meg. Pedig sokkal korábban vezekelhetett volna.... És akármilyen kiskorú is valaki, a tettei nagyságát mindenki felfogja..

26. Nyulci (2008-06-22 19:39.02) - (válasz Csernakakos 25. hozzászólására)

Úgymond kívülállókként könnyű valakinek a cselekedeteit megítélnünk, de ez a kisfiú régóta féltékeny volt Hassanra, plusz a belénevelt előítéletek, miszerint ő előkelőbb származású, aztán a gyávasága és egybne saját gyöngesége tudata, és az ebből fakadó bűntudatát ily módon igyekezte saját maga számára is elviselhetővé tenni, de nem csoda, ha egyre nehezebben bírta elviselni saját bűne élő bizonyítékát, aki soha egyetlen szóval sem hibáztatta, nem hányta a szemére, amit tett. Ezek után nem csoda, ha elintézte, hogy Hassan elkerüljön a házból, mert nem bírt tovább együttélni a saját bűne élő megtestesítőjével. S ezen a lejtőn már csak lejjebb mehetett, először passzív, majd már aktív módon is vétett legjobb barátja ellen. A kisfiú valóban nem helyes viselkedése sajnos nagyon is emberi volt, engem épp ez fogott meg többek között. Ha akkor odarohan és megpróbálja megmenteni legjobb barátját, vagy utána bocsánatot kér tőle, akkor azt mondanánka történetre, hogy nyálas. így azonban egy igen emberi bűnbeesés története és ettől aztán elgondolkodtató és megrázó.

25. Csernakakos (2008-06-22 18:56.45) - (válasz Dale Cooper 24. hozzászólására)

Azért nem kell felhomályosítanod, kössz, én is tisztában vagyok a történet múltjával, származásával. Hát az biztos jó bizonyíték, hogy kihozta a pokolból az unokaöccsét, viszont: nem hiszem, hogy annyira kicsi lett volna a korábbi idősávban, hogy nem fogta volna fel tetteit. A tragédiát ő még csak fokozta azt álszentségével, és azzal, hogy még ki akarta paterolni Hassan-t a házukból. Így könnyű fátylat borítani a múltra, persze. Meg az is könnyű, hogy a tett helyszínéről távozó Hassan-ra "rátalált" Amir, és mondta neki, hogy mindenhol kereste, de nem találta őt meg. Mily megható. Felnőtt korában viszont már tényleg úgymond vezekelt, de akkor már gyakorlatilag értelme sem volt. A saját lelki-ismeretét úgysem hozza helyre. Bár az unokaöccs megmentése valóban szép dolog volt.

24. Dale Cooper (2008-06-21 11:23.31)

Megnéztem Én is a filmet, de a klisét nem találtam. Ez nem egy forgatókönyv, ez egy regény (bestseller), amit a filmvászonra varázsoltak, és nem láttam rajta sebeket. A történet szívbemarkoló, a drámai képek akár sírásra is késztethetik a nézőt, az érzelmeknek nem szab gátat. Két gyermek, akik úgy találtak egymásra, ahogy azokban az időkben (még ma is) nem szabadott volna. Barátságuk nem romlott meg, csupán Amir nem tudta viselni a szeretetnek azt a súlyát, amit Hassan zúdított rá. A barátság szó fogalma itt a legmélyebben értendő, érte még a halál sem kevés, amit Hassan bizonyított is. Amir ezt nem tudta felfogni, ezért lett ellenséges, és látván, hogy apja, talán büszkébb a cseléd Hassanra, még a féltékenység is rágta belülről. Nem hiszem, hogy ott és akkor Amir rosszul cselekedett volna, ki-ki másként éli meg ezeket a dolgokat, biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy járt volna, mint Hassan. Csernák úr írására, miszerint Amirnak meg kellett volna bánnia tetteit, üzenem, hogy látszik az arcán, hogy megbánta, és az, hogy az életét kockáztatja unokaöccséért, jó bizonyíték rá. Az árvaházas karakter a maga három percével, és közhelyes mondataival nem nagyon ejtett sebeket a szívemben, sajnálom. A film végére más befejezést vártam, talán sírást, nagy összeborulásokat, régi emlékek felelevenítését. A kövezéses jelenetet feleslegesnek, és durvának találom, egy diktatórikus alakott más eszközökkel is be lehet mutatni, nem nagytotálban egy kivégzéssel. A film az itteni ötös skálán hozza a Szenzációs érdemjegyet. Nem térek most ki a papírsárkány, mint szabadság jelképre, gondolom alább már megtették. Páá!

23. Csernakakos (2008-06-20 23:50.27)

A Papírsárkányok remek sztori (még elnézzük az egész filmen átívelő apró-apró klisé-sorozatot is), de sajnos több sebből vérzik a film - a könyv talán nem -, a mozgóképes változat viszont sajnos egyértelműen. A kissé sablonos történet azért igen szép, a befejezés óriási és megható, a színészek igencsak ott vannak, tabu tabu hátán, okos és szépen adagolt értékrendszert állít fel, viszont nem a történet által kijelölt főszereplő a mi emberünk. Sőt! Nem, hogy nem ragadna meg az élete, de felháborító is. A történet akarva-akaratlanul is a Vágy És Vezeklésével hozható párhuzamba. Tehát a véleményem ilyen szempontból nem is lehet objektív, hisz képtelen voltam elvonatkoztatni az etalonnak számító Atonement-től. A film bűn és bűnhődés, vétek és vezeklés játéka. A baj ott kezdődik (s ez nem is a film, hanem inkább a történet rovása), hogy a főszereplő kisfiú és Briony Tallis között ég és föld a különbség. Míg Briony mihelyst ráébredt bűnére, egész életén átívelve vezekelt, és próbálta helyrehozni a helyrehozhatatlant, addig a szóban forgó kisfiú visszataszítóan viselkedik: ő az első perctől kezdve tisztában van tettével, mégsem tesz semmit, mi több, még inkább árt szándékosan "barátjának". Épp ezért a főszereplőnk rendkívül visszataszító alak, és felnőtt korában sem képes bizonyítani a nézőknek, hogy ő bizony megbánta tetteit/nem tetteit. És éppen ezért a főszereplő inkább az apuka, az ő élete, sorsa sokkal inkább leköt, de még az árvaház igazgatója is érdekesebb, pozitívabb karakter. A film tehát precíz, gondos, ápolt, a történet és Amir karaktere azonban kelletlenül levesz a élmény-faktorból. Így 75% a film.

22. Csernakakos (2008-06-19 22:37.50)

Űűűű, aprón várom ezt a filmet (is)! :) Mikor voltunk a Vágy És Vezeklés mozin, az előzetesben épp ezt mutatták, és a Mindenképpen Talán. Hát, utóbbi semmiképp nem fogott meg, ez viszont annál inkább!! :D

21. Nyulci (2008-06-06 13:45.36)

Most olvastam el az azonos című könyvet és kellemes meglepetésként hatott rám így utólag, a film hangulatában mennyire próbált - és tudott is - hű lenni a könyvhöz.

20. Efrijefeg (2008-05-23 15:07.35)

[link]

19. Remkat (2008-04-29 07:50.00) - (válasz Remkat 18. hozzászólására)

A film a társadalmi különbségeket, a megfelelni vágyást mutatja be Amir Hassan-hoz fűződő őszinte, igaz barátságán valamint apjával való kapcsolatán keresztül. Emellett bepillantást enged Afganisztán kultúrájába, a mindennapok törvényeibe. Már a főcím is magával ragadott: a jellegzetes zenei világ és a jellemző motívumokból kirajzolódó betűk. A visszahúzódó, csendes természetű, apja elvárásainak megfelelni képtelen Amir és a családját szolgáló Ali fia: Hassan (akit ifjú kora ellenére meglepően bölcs gondolkodású, tiszta lelkű, önzetlen gyereknek ismerhetünk meg) barátságát egy szörnyű esemény árnyékolja be. Amir - miután a döbbentettől és félelemtől bénultan tanúja volt Hassan megverésének és szexuális bántalmazásának - szégyenében és elkeseredett dühében eltaszítja őt magától. Afganisztán '79-es szovjet megszállásakor Amir apjának nyíltan vállalt kommunista-ellenes nézetei miatt menekülni kényszerülnek az országból, Amerikában kezdenek új életet. Amir felnőttként visszatérve meglepő és fájdalmas dolgokkal kénytelen szembesülni. Az Amir gyerekkorának felidézésekor felszálló papírsárkány látványa elvarázsolt: olyan érzés kerített hatalmába, mintha a hátára venne és vele együtt utaznék a múltba. A film címszereplői ugyanakkor bizonyosfajta jelképként is szolgáltak számomra: a szárnyaló szabadság megtestesítői, amely azonban mint az elvágott papírsárkány, egyik pillanatról a másikra a fellegek közül a porba hullhat. Szívfájdító, könnyfakasztó jelenetek során és kitűnő színészek tolmácsolásában lehetünk tanúi a kidolgozott jellemrajzoknak. Egyet kiemelnék, ami igazán szíven talált: Amir Hassan-ra dobálja a gyümölcsöket, ezzel provokálva, hogy büntesse (üsse meg vagy dobálja meg) őt, amiért gyáva volt ahhoz, hogy megvédje Hassan-t az őt ért támadástól, Hassan azonban inkább a saját arcába nyomja azt, semhogy bántsa Amir-t. Eme elgondolkodtató, megrázó és fájdalmasan realista dráma - túlzás nélkül állíthatom - életem eddigi legmeghatározóbb filmélménye, ajánlom mindenkinek. Aki megnézi, nem csupán egy filmet fog látni, hanem magát az ÉLETET.

18. Remkat (2008-04-28 08:06.50)

A film a társadalmi különbségeket, a megfelelni vágyást mutatja be Amir Hassan-hoz fűződő őzsinte, igaz barátságán valamint apjával való kapcsolatán keresztül. Emellett bepillantást enged Afganisztán kultúrájába, a mindennapok törvényeibe. Már a főcím is magával ragadott: a jellegzetes zenei világ és a jellemző motívumokból kirajzolódó betük. A visszahúzódó, csendes természetű, apja elvárásainak megfelelni képtelen Amir és a családját szolgáló Ali fia: Hassan (akit ifjú kora ellenére meglepően bölcs goldolkodású, tiszta lelkű, önzetlen gyereknek ismerhetünk meg) barátságát egy szörnyű esemény árnyékolja be. Amir - miután a döbbentettől és félelemtől bénultan tanúja volt Hassan megverésének és szexuális bántalmazásának - szégyenében és elkeseredett dühében eltaszítja őt magától. Afganisztán '79-es szovjet megszállásakor Amir apjának nyíltan vállalt kommunista-ellenes nézetei miatt menekülni kényszerülnek az országból, Amerikában kezdenek új életet. Amir felnőttként visszatérve meglepő és fájdalmas dolgokkal kénytelen szembesülni. Az Amir gyerekkorának felidézésekor felszálló papírsárkány látványa annyira magával ragadó: olyan érzés kerített hatalmába, mintha a hátára venne és vele együtt utaznék a műltba. A film címszereplői ugyanakkor bizonyosfajta jelképként is szolgáltak számomra: a szárnyaló szabadság megtestesítői, amely azonban mint az elvágott papírsárkány, egyik pillanatról a másikra a fellegek közül a porba hullhat. Szívfájdító, könnyfakasztó jelenetek során és kitűnő színészek tolmácsolásában lehetünk tanúi a kidolgozott jellemrajzoknak. Egyet kiemelnék, ami igazán szíven talált: Amir Hassan-ra dobálja a gyümölcsöket, ezzel provokálva, hogy bűntesse (üsse meg vagy dobálja meg) őt, amiért gyáva volt ahhoz, hogy megvédje Hassan-t az őt ért támadástól, Hassan azonban inkább a saját arcába nyomja azt, semhogy bántsa Amir-t. Eme elgondolkodtató, megrázó és fájdalmasan realista dráma - túlzás nélkül állíthatom - életem eddigi legmeghatározóbb filmélménye, ajánlom mindenkinek. Aki megnézi, nem csupán egy filmet fog látni, hanem magát az ÉLETET.

17. Fireman69 (2008-04-21 21:31.14)

Gyönyörű és szívszorító dráma,Khaled Hosseini regénye alapján... Két kisfiú Amir és Haszan barátságának és elszakadásának csodás és helyenként gyomorba vágó meséje,ahol a múlt hibáit helyre nem hozhatja senki,de próbát érdemes tenni rá! Néha úgy éreztem,beleszakad a szívem,kicsordulva a fájdalom és kiszolgáltatottság érzésébe,mélyen megalázó és értelmetlen helyzetbe taszítva a szereplőket,meghurcoltatva és kitaszítva. Máskor pedig magam voltam a papírsárkány,elrepítve a sztori szépsége által oly magaslatokba,ahol csak a mozi székének karfája szolgált damilként. Hihetetlen mélységek és magaslatok érzelmi hullámvasútján utaztam,az ismeretlen szereplőgárda csodálatos kalauzaként szolgálva, eme élmény hozzájárulásaként. Marc Forster a film rendezőjeként megmutatta,nem kell giga költségvetés egy jó,és sikeres film elkészítéséhez,20 millió dollárnál megállt az egész büdzsé.Csodálatos helyszíneken folyt a forgatás,belefelejtkezve a táj szépségébe,elrepítve magával. Jól ábrázolt,a számunkra idegen kultúra minden erkölcsi vonatkozása,melyben a megkövezés egy házasságtörés után,brutális és megdöbbentő képet tár elénk.. A vaskalapos gondolkodás mód,szigorú dogmák jellemezte világnézet,melyben egy modern gondolkodású fiatalnak nem sok esélye van,a saját értékrendje szerint élni,a mai napig elfogadott és követendő morál. Egy-egy gondolat igen szépen teszi le voksát az emberség mellett, nem félve a megaláztatás és halál gondolatától,arcba vágva az igazság fájó,maroknyi kavicsát!Bár nekünk lenne ennyi merszünk,a mindennapi élet útvesztőjében így kiállni az igazunkért,még ha ez nem is bizonyul mindig célravezetőnek... Bátorság és gyávaság,mely két meghatározó jeligéje ennek a víziónak,megváltoztathatatlannak tűnő mondanivalóval,a múlt eltűnt reményeit illetően. A szabadság szimbólumaként értelmezhető papírsárkányok reptetése,csodálatos érzésként belém égve,sokáig nyomot hagy maga után. Csak repülj,magasra...,csak repülj!

16. Corleone77 (2008-03-21 17:15.46) - (válasz Boher 15. hozzászólására)

Én nem olvastam, de érdemes lenne.

15. Boher (2008-03-19 08:26.12)

Dehogynem, bár egy kicsit csalódás volt. Elmaradt a katarzis. A könyvvel kelett volna kezdeni, hiszen Khaled Hosseini kiváló író.

14. Corleone77 (2008-03-16 09:38.34)

Na mi van, ez a film senkit sem érdekel???

13. Corleone77 (2008-03-02 16:23.32)

Az egyik kifogásom egyébként a filmmel kapcsolatban pont a felnőtt főszereplő kiválasztása. A tudatlan európai, amerikai nézőnek ez nem feltétlenül okoz gondot, de aki felismer külső jellegzetességei alapján egy etnikumot, annak eléggé lehangoló, hogy a kicsit vágott szemű, afgán gyerekből lesz egy tipikusan arab kinéztű felnőtt. Én pl nem tudtam, hogy kik, milyen hátterűek voltak a szereplők, de az rögtön feltűnt, hogy a felnőtt Amirt játszó ember egy arab, és nem afgán vagy közép-ázsiai. A nyelvvel kapcsolatban valószínűleg ez még jobban érzékelhető. A brit-arab színésznek úgy kellett megtanulnia a fárszi (dari) nyelvet, ezt olvastam is róla, de az iráni szereplők is más dialektusban beszélik a fárszit, mint az afgánok. Így tehát egyedül a gyerek szereplők lehettek hitelesek annak, aki kicsit is ért ehhez az országhoz, és beszéli is a nyelvét.

12. Corleone77 (2008-03-01 17:00.54) - (válasz Corleone77 11. hozzászólására)

Ja köszi, a kérdéseimre közben megtaláltam a választ. Veletek is megosztom: a forgatás színhelye Kashgar, Kína. A két gyerek főszereplő afgán, a többiek pedig irániak illetve Amirt egy egyiptomi arab származású brit színész játssza.

11. Corleone77 (2008-03-01 16:35.32) - (válasz Nyulci 4. hozzászólására)

Nem arabul, hanem fársziul beszéltek benne. Egyébként ez egy nagyon jó film. Sokkal nyálasabbat vártam, és nagyon pozitívan csalódtam. Tudja valaki, hol forgatták, és a szereplők milyen nemzetiségűek?

10. Nyulci (2008-02-28 10:42.03) - (válasz Efrijefeg 9. hozzászólására)

Nyugi, a trailer sokkal giccsesebb lett - innen nézve szerencsére - mint a film. A film az elviselhető határokon belül mozog és a dolog működik!

9. Efrijefeg (2008-02-21 15:05.53)

a könyvet én is ajánlom, nagyon jó. Kívámcsi vagyoka filmre, de abemutató alapján félek giccses lesz. remélem csaka trailer sikerült ilyenre.

8. Nor-bee (2008-02-21 13:05.50)

Az előzetest nézve jó lehet, ha megjelenik DVD-n, lehet h +veszem.

7. Silva47 (2008-02-21 11:14.52)

Most olvastam az azonos cimű könyvet, hát ez valami csodálatos könyv, MINDENKINEK AJÁNLOM!!!

6. Boher (2008-02-18 14:27.10)

Elkezdtem nézni, de fél óra múlve meg kellett szakítanom, úgyhogy újra előről... A nyelv nem arab, hanem dari, ami az Iránban hivatalos farszihoz hasonlít nagyon. De van angol felirat.

5. Anitabagwell (2008-02-15 21:42.02)

sziasztok. huh ilyen jó? :]. alig várom. majd moziban nézem meg. Marc Forster a kedvenc rendezőm és egyben példaképem (rendező szeretnék lenni) szóval, biztos nem fogok csalódni :]. még több véleményt.....:)

4. Nyulci (2008-02-13 09:34.01) - (válasz Boher 2. hozzászólására)

Sajtóvetítésen. De vigyázz: a film kb. fele angolul van, de a másik fele arabul, remélem, ott lesz angol feliratod.

3. Boher (2008-02-13 08:37.52)

A Thousand Splendid Suns - természetesen.

2. Boher (2008-02-13 08:32.50)

Hello! Hol láttad? Én most töltöm a torrentet. Szerencsére jól tudok angolul, így nem lesz akadálya az élvezetnek. A helyzet az, hogy épp most olvasom Khaled Hosseinitől a The Thousand Splendid Suns c. opusát (még nincs magyar fordítás) és tegnap értesültem róla, hogy a Kite Runner-ből már film készült. Majd dobok véleményt.

1. Nyulci (2008-02-12 16:49.45)

Fantasztikus film, mindenkinek csakis ajánlani tudom. Zsebkendő nem árt, ha van a zsebedben.

1 2 3

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	BenceFaterYoO, 2013-02-24 02:33	90 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Papírsárkányok adatlap

Eredeti cím: The Kite Runner

Évszám: 2007

Rendezte: Marc Forster

Szereplők: Khalid Abdalla, Atossa Leoni, Shaun Toub, Zekeria Ebrahimi, Ahmad Khan Mahmidzada...

További információk

Szereplők fórumai

- Sam Mendes - Vélemények

- Said Taghmaoui - Vélemények

- Marc Forster - Vélemények