Fórum - Amerikai mesterlövész - Vélemények (3. oldal)

1 2 3 4 5 6 7

121. Életrevaló (2015-06-14 09:59.38)

Ezzel a filmmel Clint Eastwood most nem alkotott maradandót a számomra, inkább leszek továbbra is Gran Torino -,Elcserélt életek -, Unforgiven fan és még sorolhatnám... Életrajzi történetről van szó, mégis némely jeleneteket nehezen tudok elképzelni, hogy a valóságban így zajlottak. Mint például: - Miért kell bevetés közben telefonálni az asszonynak és közben annak végighallgatnia telefonon keresztül az egész háborús, lövöldözős jelenetet? - ott szívem szerint belepörgettem volna a filmbe - - Hogy a fenébe tudott 2 kilométerről lelőni egy másik mesterlövészt? - Amikor kinézte magának egy mesterlövész, hogy- hogy nem lőtte le, amikor válaszként ő felegyenesedett és elkezdett lövöldözni a semmire? Ezeket leszámítva, azért örülök, hogy Amerika ismét jó fiúnak lett kihozva és sikerült megmagyarázni miért kell lelőni más ország gyermekeit és asszonyait úgy, hogy ők közben jó színben tűnjenek fel. Persze, ha én lennék amerikai katona hasonlóan cselekednék, ha látnám ott van a bomba a gyerek kezében, erről nem a hadsereg állománya tehet. Próbálták a filmben érzékeltetni, hogy főszereplőnk sosem nyugodt, amikor otthon van. Nekem ezek a jelenetek sem voltak elég hitelesek, nem tudom, hogy a helyzetek egyszerűsége, vagy a színészi játék gyengesége miatt, mivel szerintem Bradley Cooper alakítása nem volt Oscar-díj jelölésre méltó. Pozitívumként írnám a film első jelenetét, amikor döntéshelyzetbe kerül és nem tudjuk meg rögtön hogyan is fog dönteni, hanem megmutatják nekünk hogyan jutott el ideáig, ez szerintem egy érdekes, figyelemfelkeltő fogás volt. Összességében átlagosnak ítélném, egyszer meg lehet nézni kategóriás.

120. Filmmester (2015-06-02 02:23.45)

Kellemesen csalódtam. Annyira lehúzta sok filmkritika, meg a sajtó, hogy nem sok jóra számítottam. Igen, propaganda film, igen, gáz a baba-bábu, igen, halál gagyi az animáció. Ezek miatt a 4* de az megérdemli.

119. Szedlee (2015-05-29 18:59.35) - (válasz Chris Co 114. hozzászólására)

persze, azért ez még egy film marad...az sem lehet, hogy mindegyik iraki "lázongó" kb. tíz méterről, géppuskával nem talál el egy "ellenséget"...:)

118. Daniel8328 (2015-05-29 17:27.10)

Kiváló modern kori háborús film, amely ráadásul igaz történeten alapul amerikai szemszögből.Kiváló harci jelenetek vannak a filmben, de amikor egyszer-kétszer hazatér a főszereplő, akkor sem ül le a film, ami nekem külön tetszett!Nem vagyok egy amerika-fan, mert hát ők is megérik a pénzüket ,de ezek a piszkos tevehajcsár arabok gyereket küldenek a biztos halálba egy bombával a kezében...hát ez még a kopasznak is hajmeresztő...megdöbbentő.Ki kell lőni mindet, amelyik ilyen és így "védi" a hazáját!!

117. Chris Co (2015-05-29 10:56.11)

jav.: Benéztem, nem off-olást írtál. Bocsi!:))

116. Chris Co (2015-05-29 10:30.01) - (válasz Ystee 115. hozzászólására)

Ha a marcipán torta elkészítésének módjáról beszélgettünk volna, akkor mondhatnánk, szépen szét-offoltuk a topikot, de mivel a filmről volt szó vélemény topikban, ahol válasz erre opciót is felkínáltak nekünk, ezért nem nevezném off-olásnak (gondolom, nem csak az igenlő válaszokra vonatkozik). A sajátjai szeretetén túl más is volt, ha emlékszel, ugyanis a filmben elhangzott, hogy ő most milyen mérges és bevonul, ami érthető is az ő meggyőződéséből kifolyólag, de legyen több a szeretet, mint a harag, ezzel nem vitatkozom, mivel nem ismertem személyesen K. Kyle-t. Nem fontos, de ő amúgy korábban is katona akart lenni és nem a filmben látott terrortámadások miatt. A telefonálással nem az volt a bajom, hogy beszéltek, hiszen valóban napi szinten kommunikáltak akkor is sokan a hozzátartozóikkal. Inkább az, hogy épp célra tart, a beszélgetés szájbarágósan egyszerű témája és az, hogy épp mit mutatnak a tévében, hogy még rosszabb legyen...és persze mobilon...A zászlóparádéval kapcsolatban nekem nem voltak ellenérzéseim, viszont az a járműves és tetőn telefonálós is csak két olyan dolog volt, amit megemlítettem. Korábban (8. hsz) írtam több olyan mozzanatról is, talán ki is hagytam még néhányat, ami zavaró volt számomra, de mindegy, ezért tényleg nem szaporítom a szót. Még röviden annyit:) : Amit viszont hiányoltam még, azoknak a lelki folyamatoknak a részletesebb vagy inkább kevésbé hatásvadászabb bemutatása, amelyeken keresztülmennek azok a katonák, akik egy másik kontinensen egy idegen országban harcoltak, köztük Chris is. A film eléggé leegyszerűsítette, mint ahogyan a háborús eseményeket is. Töredezett, ami alatt azt értem, a néző épp egy bevetés kellős közepén találja magát, majd hirtelen egészen máshol jár, ami logikus a történet bemutatása végett, csak olyan, mintha néha csak egy vágással elintézték volna. Kissé elfogult vagyok és lehet, túlságosan szigorú is illetve túl nagy elvárásaim voltak és miután megnéztem, a lehetőségekhez képest, mint zseniális rendező és egyéb feltételek mellett úgy gondolom, lehetett volna ez a film minden idők egyik legjobb, életrajzi eseményeket feldolgozó háborús drámája. Kár, hogy ebből nem lehetett kihagyni a Chris vs Musztafát, a mátrixlövedéket, az erőltetett monumentális half-CGI ütközetet és még néhány dolgot, ami lerontotta nálam azt, ami amúgy a filmben nagyon profin kivitelezett! Gondolom, még arra is figyeltek, hogy B.C. ne csak úgy rohangáljon a filmben bevetések közben, mint egy színész illetve nagyon sok harci jelenet megkomponálása szintén meggyőző volt. El tudtam volna még két filmet is képzelni, csak nem feltétlen két különböző szemszögből, mint a rendező korábbi két, szintén háborús alkotása, hanem úgy, hogy az egyik nagyobb hangsúlyt helyez a lélektani, míg a másik a háborús események bemutatására. Ebben az egy alkotásban még a játékidő ellenére is kevésnek, felületesnek találtam mindkettőt ebben a formában. Végezetül, mert még fog a toll (billentyűzet) nem tartom rossz filmnek mai amcsi háborús mozi filmekhez mérten. Ez is valami.:)

115. Ystee (2015-05-29 00:47.17) - (válasz Chris Co 114. hozzászólására)

Amcsi filmekhez mérten nekem nem ütötte ki a szemem a giccs, ami már valami, mert allergiás vagyok rá. Ez egy szórakoztatni vágyó film, kellenek bele az ilyen jelenetek is, meg hát mivel ők alkották el kell fogadni benne a stílusjegyeiket. Kivételesen nem az ellenség gyűlölete, hanem a sajátjai szeretete volt a hajtó erő ami nekem tetszett, mert teljesen elfogadható motiváció. Az autós rész nem különb mint amikor valaki meghúzza a testére erősített robbanószerek madzagját, erre akad is -sajnos- bőven példa. A csacsogásuk a háztetőn valóban elég abszurd volt, de a legjobb és leghihetetlenebb forgatókönyveket az élet írja, szóval ki tudja, lehet tényleg így volt. Szépen szét-spoilereztük a filmet, mindenesetre engem letaglózott, mert valami kamu puffogtatásra meg diadalmenetre vártam - kellemeset csalódtam. Ja igen, a szokásos ami-zászlóparádé is kipipálva, mégsem tudtam neheztelni érte (sőt!), mivel eredeti felvételeknek tűntek a film utolsó képsorai, igazán megható és megsüvegelendő volt (persze lehet az is kamu, de én szeretném elhinni).

114. Chris Co (2015-05-26 14:59.06) - (válasz Szedlee 113. hozzászólására)

Azt meg lehet magyarázni, miért nem szállt ki előbb a fickó az autóból és nem azon az oldalon, ahol még az élet várta volna, mondjuk pánik tört ki rajta vagy egyebekkel, de az, hogy egy mesterlövész egy tetőn a mobiljával árulkodik pozíciójáról, szerintem az nem biztos, hogy úúgyan lett vóna a valóságban, nem beszélve arról a giccsről, amikor felhívta az asszonkát, ő épp pont azt nézte a televízijójában, hogy a szegény amcsi áldozatokat mutatják épp, csak, hogy jobban átérezze a néző, mert amúgy az buta, ha nem mutatják szájbarágósan azt, amit amúgy fel sem fogna, milyen az, ha távol a bátor hősszerelme. Ilyesmikre gondoltam komolyság alatt.

113. Szedlee (2015-05-25 22:57.42) - (válasz Chris Co 112. hozzászólására)

Igazából biztosan voltak s vannak is ilyen "kamikázék", akik nem gondolják át kellően a "hadműveleti stratégiájukat"...

112. Chris Co (2015-05-25 22:12.41) - (válasz Ystee 111. hozzászólására)

Majdnem mindenben egyetértünk, leszámítva a film komolyságát. Szerintem a néhány komolytalan részlet csapja agyon a filmet. Kár, hogy a rendező nem érezte magát bele abba a szarba, amibe C. Kyle is fürdött, nem kicsit. Lehet, ő bevetések közt az asszonnyal trécselt volna és mint iraki ellenálló, lelövette volna magát, miután nem tudott kiszállni az autóból, mert vagy annyira hülye volt, hogy szereti lelövetni magát vagy egyszerűen a másik társa bezárta az ajtót és a biztonsági övet is annyira szorosra húzta, hogy abból ne lehessen kiszabadulni olyan egyszerűen. Amúgy ezeknek is lehet valóságalapja, hiszen miért ne akkor hívjam fel a nőmet, amikor bevetés van, ő meg miért ne akkor aggódjon épp, mert amikor hívom, épp a tévé és azt közvetíti, szegény én meg a többiek, mennyire meghalunk. Isten nyugosztalja őt is meg áldozatait úgyszintén és a többi ilyen szerencsétlent...

111. Ystee (2015-05-25 22:04.20)

Komoly film, a Bombák földjén-hez tudnám leginkább hasonlítani. Nem vagyok usa-fan -a föld legnagyobb terroristáinak tarom őket a nato-nevezetű szégyenletes gittegylettel egyetemben- és ez a film nem is a politikáról szól, sokkal inkább egy háborús gépezet egyetlen porszeméről, aki a sajátjai védelmében hajlandó mindenét feláldozni. Egy kivételes ember kivételes pályafutását örökíti meg a film. Hogy mennyi a valóságalapja, és mennyi az add on? Ki tudja, de nagy vonalakban így történhettek a dolgok. Isten nyugosztalja Chris Kyle-t, mint családapát!

110. Riff60 (2015-05-25 01:27.18)

A történetnek van egy komoly tanulsága,amit senki nem vett még le( háború,hazafiság túl amerikai stb.)ezek fölött elnézve nekem csak az jött le Ki kard által él,kard által vész el,bármire is használta azt a kardot.Egy nem mindennapi ember élettörténetét látjuk akinek bátorsága,keménysége kockázatvállalása és áldozatairól való megnyilatkozása is elképesztő.Szerintem a bevetésekből szabadságon lévő ,minden zörejre ,villanásra reagáló Kyle kiszúrta volna mire készül a gyilkosa,négy év civil élet letompította talán,és ez a legnagyobb dráma hogy ezer nap háborús pokol után így végzi.Az őrült cselekedetét akár Isten büntetésének is felfoghatnánk a sok áldozatért,de ez inkább a sorsszerűség.Továbbá azért is hasznos ez a mozi hogy a sok agyatlan lövöldözős filmek nézése közben fel sem merülő gondolatokat vet fel.A politikai fehérasztalok mellet születő döntések következményeként kell háborúkat vívni ahol ilyen dolgokat is be kell vállalni hogy akár nőt,gyereket is le kell lőni ha a helyzet megköveteli.Mindezt egyszerű embereknek kell bevállalni,akik bár a katonai hivatást választották kijelenthető -ezekre a szörnyűségekre nem létezik kiképzés.Ép bőrrel talán meg lehet úszni-ép lélekkel semmiképp.Ha egy pillanatra a főhős helyébe tudjuk képzelni magunkat a távcső mögött-hogy mi mit éreznénk- már megérte.

109. Pedro23 (2015-05-24 00:25.24)

Nagyon szeretem Eastwood munkáit, de ez nekem "túl amerikai lett"...

108. TeddyDaniels (2015-05-23 22:02.35)

Nem volt rossz! Egy picit többet vártam, de egyszer mindenképp megéri megnézni. Eastwoodba ismét nem csalódtam. Ahogy sosem!

107. Chris Co (2015-05-15 12:58.08) - (válasz Diablo24 105. hozzászólására)

Ami lemaradt, ja, én is bírom a rendező munkásságát, csak nem mindegyik alkotását (nálam nincs ilyen, hogy rendező meg színész szerelem:)). Nagyszerű ötletnek tartottam filmre vinni C.K. történetét, ezzel nincs is gond, én éppen ezért is kizártam azt, hogy propagandafilm, mert (sokadszorra) C.K. története nem arról szól, hol voltak a tömegpusztító fegyverek (azokon kívül, melyeket korábban az USA "biztosított számukra" - vegy-esen), hanem egyszerűen csak bemutatja, ilyen is vót.:) Az jó, hogy imádod a rendezőt, de mondjuk nem ártott volna, hogy ezt a szuper ötletet úgy jelenítse meg, hogy azon tényleg ne lehessen sokat mosolyogni (blődlik, lassított felvétel, egyéb klisék, nevetséges akciójelenetek, mint terrorpista menekülők meg teló haza bevetések közt, asszonynak épp azt mutatják a tévében, amitől aggodalmaskodnia kell, miközben Brofloskival beszél satöbbi...) Nekem bejött volna, ha a rendező arra is odafigyel, valakiket jobban érdekelt volna a téma, mint azokat, akik jó sok popcorn és kólával elvannak épp egy unalmas hétvégi délután vagy este.

106. Chris Co (2015-05-15 12:31.31) - (válasz Diablo24 105. hozzászólására)

IV. Richard (Fekete V. - "Vágd, vágd a gigát!":)) is hős volt, bátor, elszánt, vakmerő katona. Valakinek hős, valakinek tömeggyilkos, nézőpont kérdése. Az viszont, hogy "példakép", nekem mondjuk ez eléggé erős kifejezés. Persze, parancsot teljesített, de azt korábban senki nem parancsolta, hogy önként jelentkezzen arra a feladatra, hogy embereket gyilkoljon. Amúgy meg, de rossz lenne a világ, ha egyik oldalon sem lennének ilyen hősök, zsoldosok, terroristák, öngyilkos merénylők, gerillák, gorillák és egyebek. Megértem az indokot, hogy példamutató, a bajtársiasság, hősiesség, csak a kiindulóponttal van a gond. Az, hogy valaki hisz valamiben és ebből kifolyólag legjobb tudása szerint cselekszik, például kiemelkedő statisztikai eredményeket mutat fel (itt épp gyilkosságban), nem jelenti azt, hogy a tettei mindenki számára igazolni is fogják őt. Chris K nem egy ördögsátán, de azért ne avassuk már szentté mindenki nevében (tsz.: "tekinthetünk")!:)

105. Diablo24 (2015-05-15 11:19.33)

Imádom Clint Eastwood-t! Annyi jó filmje van, hogy egyszerűen kiválasztani se tudom, melyik a legkedvencebb (Millió dolláros bébi, Mystic River, Elcserélt életek, Szív hídjai, Azután). És most az American Sniper. Először is ott szeretném kezdeni, hogy nem tudom miért de rengeteg támadják ezt, mondván, hogy propaganda film. Tiszteletbe tartom a véleményüket, de leírom azért a sajátomat is. Ugyebár Chris Kyle rekord mennyiségű embert puffantott le. Nemcsak férfiakat, hanem nőket meg gyerekeket is, elég szép számmal. Sokan nem értik a nagy dícsőitést, mondván ez egy gyilkos, rohadjon meg. Viszont abba szerintem egyikük se gondolt bele hogy Chris se élvezte egyáltalán ezt amit csinált. Parancsot teljesített, arról nem is beszélve hogy ezek a gyerekek és asszonyok bombával a testükön közelítették meg az amerikai katonákat. Akik szintén családos emberek, és akik szintén parancsot teljesítenek. Arról nem is beszélve hogy Chris mindezek után egy roncs lett. Sosem találta meg a helyét többet otthon, és mint tudjuk, a végzete is ez lett. Szerintem igenis tekinthetünk rá hősként, példaképként. Sajnálatos, hogy így alakult a vége. Bradley Cooper pedig zseniális. Már a Napos oldalban is nagyot játszott, de itt egyszerűen hibátlan volt. Egy lapon bátran lehet emlegetni DiCaprioval vagy akár Sean Penn-el! Partnernője se marad el tőle, meglepett, hogy az ő alakítását nem díjazták, Sienna Miller is brillírozott a szerepében.

104. Atzel (2015-04-05 22:52.13)

Nem rossz film, történet, csak ha az embernek a témában etalon a Bombák földjén, és az Elah völgyében, túl sok újra ne számítson..

103. HMáté33 (2015-03-26 01:30.37) - (válasz Szedlee 102. hozzászólására)

persze, hogy megengedem:) egyébként szerintem sem rossz film, és azt meg különösen élvezem, hogy az USA-ban ez lett a legnagyobb bevételt hozó mozi tavaly. csak én kicsit óvatosan értékelem az ilyen alkotásokat. kicsit a Szaddámmal kapcsolatos mondatodra hadd reagáljak egy szösszenettel, ami a film szempontjából OFF: Szaddám Huszein egy közel-keleti diktátor volt ugye, akinek így nem lett volna feltétlen sok köze az USA-hoz, ha az nem akarja ezt máshogy. sőt, az 1980 és 1988 között zajló iraki-iráni háborúban az amerikaiak még mindkét felet támogatták fegyverrel! tulajdonképpen ezt a konfliktust arra is használta a Reagan-adminisztráció, hogy tovább tudják támogatni a nicaraguai kontrákat az ottani sandinista rezsim ellen, holott a hágai Nemzetközi Bíróság felszólította őket, hagyjanak fel a latin-amerikai ország területén zajló katonai és félkatonai tevékenységekkel. kevéssé ismert tény, hogy a gonosz Szaddám-rezsim bizony az USA-tól kaphatta azokat a vegyi fegyvereket, amiket be is vetettek később a kurd lakosság ellen. ez a tett egyébként az egyik vádpont volt, amit felhoztak Szaddám ellen elfogása után, de az USA nyomására ezt nem tárgyalták (mily meglepő), hanem kivégezték gyorsan egy falu kiirtásáért. ilyen vargabetűkkel alakult hát az USA és Szaddám Huszein kapcsolata. miután kiverték a diktátort Kuvaitból 1991-ben, még eszébe sem jutott az amerikai vezetésnek előrenyomulni Bagdadba, 2003-ban viszont a rezsim megdöntése vált prioritássá. próbálták ezt összemosni 9/11-gyel, de nem sikerült, és ha azt is mondod, hogy Szaddám benne volt amerikai célpontok elleni akciókban, az iraki invázió nemzetközi jogi szempontból nem védhető. ez sajnos tény. nem sikerült olyan indokot találni a háborúra, ami megállna. OFF végén visszatérve a filmhez ezen ismeretekkel kérdezném meg: jól bemutatják-e a kiváló katonát, ha az ő életét felhasználva akarnak sebtapaszt adni a háborút támogatóknak? szerintem így nem, de lehet, hogy én vagyok túl kritikus, mindenesetre nekem van hiányérzetem.

102. Szedlee (2015-03-25 20:08.47)

Nem veszem sértésnek, szerintem a valósággal tisztában vagyok (azért ne vegyünk rá mérget, hogy Szaddám nem volt benne amerikai célpontok elleni akcióban), de kitartok a véleményem mellett, számomra így jön le az érzékeltetés. Félreértés ne essék nem tapsolok én semmilyen jogos vagy jogtalan háború kapcsán (továbbra is azt hiszem, hogy Eastwoodék sem), az viszont engedtessék meg, hogy örüljek, ha egy filmben szerintem jól bemutatnak egy kiváló katonát.

101. HMáté33 (2015-03-25 15:18.29) - (válasz Szedlee 98. hozzászólására)

hát engedd meg, hogy azt mondjam: ha szerinted itt a nézőre van bízva a "választás", akkor nem nagyon vagy tisztában a valósággal, és azzal, ahogyan azt itt az alkotók érzékeltetik. ezt ne sértésnek vedd kérlek. (közben csak így nagyon zárójelesen mondom, hogy semmiképp sem amerika-ellenesség beszél belőlem, hiszen ez egy másik téma. sok amerikai hányingert kapott a filmtől - én nem kaptam hányingert, csak nem értek egyet az állásfoglalással.) szóval a valóság és annak bemutatása. nagyon jó, hogy felhoztad szeptember 11-ét, hiszen ugye az volt a kiinduópont (?), és az adja (!) a filmben Kyle erkölcsi motivációját. de felteszem a kérdést (csak nagyon óvatosan): a pletykalapokat és az összeesküvés elméleteket félretéve (jó messzire), mi köze volt Szaddám Huszeinnek (aki egyébként nyilvánvaló, hogy saját népétől egy jó szoros kötélen kívül mást nem érdemelt) szeptember 11.-hez? asszem írt egy levelet, amiben igen aljas módon kárörömét fejezte ki. oszt ennyi. na itt válik nagyon veszélyessé az hogy mit és hogyan kapunk. Kyle erről persze mit sem tehet, ő csak segíteni akart. de ha már nem akartak egy kritikus hangnemet megütni a halálát okozó háborúval kapcsolatban, lehet hogy egy lelket simogató darabnak sem kell feltétlen tapsolni, miszerint "ez a szükséges rossz volt".

100. HMáté33 (2015-03-25 15:03.05) - (válasz Kondi76 99. hozzászólására)

"Had ne férjen már bele ebbe a két órába a kelet és nyugat, vagy iszlám és nyugat, stb… szembenállásának magyarázata" ehhez képest mintha egy hozzászólással korábban te hoztad volna be, hogy ezen a kulturális vonalon érdemes vitázni (tehát inkább ezen, mint a politikain). no mindegy:) szerintem ez a huntingtoni problémakör nagyon érdekes, de én sem hiszem, hogy ide most az kellett volna. viszont a film egyértelműen egy sebtapasz azon republikánus szavazóknak, akik továbbra is úgy hiszik, ez a háború egy szükséges rossz volt. ezt a sebtapaszt pedig pont Chris Kyle, a hős életének bemutatásán keresztül szolgáltatják az alkotók. ez a férfi tényleg csak segíteni, szolgálni akart, bajtársiasságból, hazafiasságból kifolyólag. még jó is volt abban, amit csinált. de ma már miért ne láthatnánk egy átlagos háborúnál is hiábavalóbbnak a halálát? egyébként a probléma ott van, hogy maga a film is állástfoglal, tehát nem azon elv szerint gondolkodik, mint te, hogy elég ha az embert látjuk. és ha már állástfoglal, én azt mondom, nem jól teszi sajnos. illetve, én nem értek vele egyet, mint ahogy más meg mondjuk egyet ért, téged meg nem érdekel. tulajdonképpen ennyi:)

99. Kondi76 (2015-03-25 14:19.50)

Egyrészt, vitázni mindenen lehet, csak bizonyos esetekben nem biztos, hogy érdemes. Másrészt viszont, akárhogy is, de (többé-kevésbé) egy háborúról beszélünk, amely be kell látni, nagyon gyakran (az egyik oldalról szinte mindig) felfogható értelmetlennek. Tehát, következésképpen sugallani csupán annyit szerettem volna (ha egyáltalán volt ilyen), hogy az én szubjektív megítélésem alapján egy „szépen összerakott” filmet láttunk. Az teljesen természetes, hogy mások hiányolnak, belelátnak, stb. a történetbe, filmbe dolgokat, tényeket, vagy akár fiaskókat. Ennek megítélése abszolút politikai jellegű, illetve abszolút nem elbírálható, körüljárható a politika „belekeverése” nélkül. Na, én pont ezt kívánnám mellőzni, mert bár valóban erről (is) szól a film, de talán mégsem ez a fórum az, ahol ez irányú gondolatainknak hangot kell, hogy adjunk. Azt hiszem, kétségkívül kijelenthető, hogy ezek a katonák, ha nem is a valós akaratuk nélkül, de mégiscsak bele lettek „tolva” ebbe a háborúba, nem egy jelenetben ez szerintem elég életszerűen be is lett mutatva. Természetesen hezitált a főhős, hiszen mindamellett, hogy katona, azért alapvetően „csupán” egy ember. És mivel emberek vagyunk, gondolkodunk, mérlegelünk, nem csupán ösztön lényként pedig döntéseinket megalapozzuk, próbáljuk önmagunk, (és, ha mód van rá – na, az itt éppen nem volt) környezetünk számára a lehető legjobb kimenetellel végrehajtani. Az az igazság, hogy ha már hibás logikát említünk (akár jogosan, akár nem – ez itt most legyen irreleváns), akkor azt már sokkal korábban kellene előhozni e helyzet (film) kapcsán, mintsem amikor már az Irakban lévő amerikaiak „segítségére” küldték a mesterlövészeket. Illetve messzemenően vitatható valóban az, hogy a filmben bemutatott és megismertetett katonaélet (nyilván ennél sokkal több is), sors, tulajdonképpen kulturális/vallási/ vagy akár gazdasági érdekekből vezérelve alakult így, siklott félre. A film tényleg csupán egy ha nem is konklúziót, de egy végkifejletet mutat be, nyilván egy erősen vitatható, és vitatott helyzetből kifolyólag. És igen, valóban érezhetjük úgy, hogy „kicsit mintha visszafelé működnének a dolgok” a mai világban, tehát a háborúkat a ma már nem feltétlenül politikai nézeteltérések indukálnák, hanem inkább társadalmi és hitbéli különbözőségek, és a világ „elnyugatizálódásának, illetve az ez ellen fellépőknek a meggyőződésbeli különbségei”. Ez tény. Mint ahogy Chris Kyle élete, a családjának az élete is már csak tény. Nem túl vidám, de megtörtént. Had ne férjen már bele ebbe a két órába a kelet és nyugat, vagy iszlám és nyugat, stb… szembenállásának magyarázata, ha egyszer évtizedek alatt sem „jutottak egymással semmire”. Ne a film hibájának (esetleg a rendezőnek?) rójuk fel a bennünk, vagy akár más sokaságban felmerült kétségeinekt, igazságérzetünkhöz kapcsolódó hiányokat! Legyen ez csupán mozi, szórakoztatás. Pont.

98. Szedlee (2015-03-24 21:09.25)

Korábban is írtam, de én meg pont azt szerettem a filmben, hogy ügyesen lavírozik a megítélések között..nyíltan nem, de benne van a háború ellenesség is (család, KC öccse, pár katonatárs megnyilvánulásai, gyerekek, nők lelövése, sőt a film vége is, hogy pont szeretett hazájában történik meg vele az, ami megtörténik...)illetve ott van a hazafias "megsebeztek minket, hát odaba...vagyis odacsapunk (:))" oldal, mert azért politikai okok ide vagy oda, szeptember 11. mély sebeket ejtett abban a nemzetben. A főhősnél is látható bőven vívódás e tekintetben. (Spoiler: nem vagyok benne biztos, hogy másodszor is lelőtte volna a kissrácot, ha az megmarkolja a gránátot..) Szerintem Eastwood igazából a nézőre bízza ezt a választást, de nem akarta azzal rombolni egy kivételes kvalitású katona nimbuszát, hogy a politika bábjává teszi őt...mint ahogy azzal sem, hogy még pár percet hozzátesz a filmhez, s azzal elrontja a tökéletesen érzékletes befejezést.

97. HMáté33 (2015-03-23 22:42.17) - (válasz Kondi76 95. hozzászólására)

annyiból nem igazán értem az érvelésed, hogy ha szerinted lehet pl a Huntington-féle cultural clash alapján elemezni a filmet (kelet-nyugat szembenállás ugye), akkor miért ne lehetne az alapján is, hogy ezek a katonák, egy hibás logika mentén lettek esetleg a frontra küldve/hívva/csábítva. csak ugye efelett inkább elsiklottak az alkotók, pedig egy önéletrajzi ihletésű történet is tartalmazhat ilyen kritikákat. persze az nem baj, hogy neked tetszett, de nekem pár provokatív gondolat nagyon hiányzott ahhoz, hogy ez egy igazán komoly film tudjon lenni. a kérdés ami megfogalmazódott bennem az írásod után csak annyi, hogy akkor miről "lehet" vitázni a mozival kapcsolatban?

96. Lector (2015-03-23 19:30.43) - (válasz Kondi76 95. hozzászólására)

Csak arra reagálok,hogy ....Bradley Cooper a csúcshatásban ..talán..kissé jobb volt.

95. Kondi76 (2015-03-23 18:14.14)

Hogy hatásvadász-e a film? Nem. Naná, hogy az! Hiszen, amerikai. De könyörgöm, nem éppen ezért nézünk filmeket, és éppen ezért akarunk újra és újra ha csak egy rövidke időre is, de mégiscsak kizökkenni a valóságból? Már a műfajából adódóan (életrajzi dráma) is annak kell lennie. Az én véleményem szerint (látom, sokakéval szöges ellentétben) a film nagyon jó volt, nagyon érzelemdús, nyilván kellően (talán túlságosan is) gyomorbavágó, pörgős és izgalmas - természetesen egyben szomorú is. Ezt a témát nem fogja más feldolgozni, bemutatni (legalábbis Hollywood-i berkekben), e tekintetben mindig is csupán az amerikaiak szubjektív látószögére leszünk utalva. És hát őszintén szólva nem gondolnám, hogy olyan őrült módon el lennének a dolgok ferdítve benne. Nyilván érdemes és kell is némiképpen belelátni Amerika bel-, de leginkább külpolitikájába, de azt gondolom, hogy nem az iraki háború, a dzsihád kirobbanása, vagy ezek okai lennének e film témájának alappillérei, ám azonban az is kétségkívül igaz, hogy közvetve a filmhez kapcsolható. Nem gondolnám, hogy a film alapján kellene eldöntenünk, hogy agyáltalán helyes-e ez a háború. Életrajzi film, elmondja, leírja a történéseket. Slussz. Vége. Nem ettől lesz jobb, vagy rosszabb valami, hogy utólag elmélkedünk rajta (már nem). A megítélését politikának hívják. Persze vannak dokumentum filmek is, ismeretterjesztő csatornák. Biztosan nem pont ugyanezt, ugyanígy fogjuk látni ott. És még valami, valami alapvető, a háborúval kapcsolatban: ellentétek. Ezért is lehetne az idők végezetéig, de hosszasan mindenképpen vitázni a filmről, a "nyugati és keleti társadalom, vallás, stb. harcáról". Filmes szempontból mégis dícséret illeti ezt a drámát. Bradley Cooper szerintem élete egyik legjobbját nyújtotta, számomra abszolút hitelesen formálta meg Chris Kyle-t, beleértve a betegségét is, merthát sokmindenről szól a film, sokmindent lehet is hiányolni belőle, de a PTSD, azaz a poszttraumatikus stressz szindróma mindenképpen központi kérdése, üzenete a filmnek. Ezek a hazájukért sokmindent (és tényleg "mindent") megtett katonák lehet mondani, hogy félig-meddig roncsként tértek haza. Ha ezen a vonalon merengünk el mélyebben, tehát a humánum ilyen fokú traumák után fellépő védekező mechanizmusán, azon, hogy gyakorlatilag előre borítékolható volt, hogy ezek a katonák pszichológiai értelemben vett rokkantként térnek majd haza (és természetesen fokozatosan tönkre téve közeli környezetüket, családtagjaikat) szomorúbb képet láthatunk a jövőre nézve, mintsem ha pusztán csak a háborúról, annak kiváltó okairól és az azt követő pusztulásról, pusztításról szeretnénk informálni a világot. Azt gondolom, hogy az Akadémia a legjobb hangeffekt vágás helyett, de méginkább mellett a legjobb film, vagy akár a legjobb rendezés kategóriában is jutalmazhatta volna a filmet, Clint Eastwood-ot (bár azt hiszem, a Gran Torinót sem ajnározták agyon jelölésekkel, díjakkal 2008-ban - pedig ehhez hasonlóan megérdemelte volna az is). Clint Eastwood ismét ütőset, szívbemarkolót alkotott!

94. Chris Co (2015-03-09 20:07.25) - (válasz HMáté33 90. hozzászólására)

"ez a film akkor lehetett volna igazán erős, ha nem egy sebtapaszt ad a háborút támogatóknak, hanem kioszt egy pofont" - Ez elengedhetetlen része egy életrajzi ihletésű műnek. Ettől lett volna sokkal jobb és nem attól, hogy odafigyelnek arra, ne hemzsegjen a film bakiktól, hibáktól. Attól lett volna jobb, hogy mindannyiunk életét megkönnyíti, a film nem támogatja azt, amit mondjuk Chris Kyle gondolt. Miért kellene állást foglalnia egy olyan filmnek, mely valós eseményekre támaszkodik annak ellenére is, hogy számos történés, cselekmény a filmben csak fikció?!

93. HMáté33 (2015-03-08 22:46.44) - (válasz Randal 92. hozzászólására)

:D ezt már A bombák földjén fórumában is kérdeztem, de hátha most kapok választ. Bigelow filmjére valamilyen külső körülmény miatt nem volt idő odafigyelni, vagy szándékosan értetted félre? mert...a hölgy magánszemélyként is többször kiállt a háború ellen, filmje pedig a személyes élményről szól, a konkrét háború (Irak) csak díszlet, játszódhatna akárhol. ha valami mellett pedig állást foglal, akkor az az, hogy a háború rossz: normális emberekből roncsokat, gyerekekből bombát, civilekből halottat csinál.

92. Randal (2015-03-08 22:05.24)

Szerintem repetitív, hatásvadász, propagandisztikus és semmitmondó. Részemről Bombák földjén 2, és már azért sem rajongtam.

1 2 3 4 5 6 7

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Chris Co, 2021-10-30 18:51	181 hsz
Kérdések	Eurodog, 2015-03-01 15:52	3 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Amerikai mesterlövész adatlap

Eredeti cím: American Sniper

Évszám: 2014

Rendezte: Clint Eastwood

Szereplők: Bradley Cooper, Sienna Miller, Jake McDorman, Kyle Gallner, Luke Grimes...

További információk

Szereplők fórumai

- Clint Eastwood - Legjobb filmjei, idézetei

- Clint Eastwood - Vélemények

- Bradley Cooper - Vélemények

- Sienna Miller - Vélemények

- Clint Eastwood - Szinkronhangjai

- Clint Eastwood - Szerepei, amelyekért megérdemelte volna az Oscart.

- Owain Yeoman - Vélemények

- Eric Close - Vélemények

- Clint Eastwood - Kérdések

- Brian Hallisay - Vélemények