Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

Hamarosan a TV-ben

Ígéretes fiatal nő
- SkyShowtime 2, 22:30

Sült zöld paradicsom
- DUNA TV, 22:45

Hogyan rohanj a veszTEDbe
- RTL Három, 23:00

Amnézia
- Film Café, 23:05

Széttörve
- Film+, 23:20

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Rosario Dawson (47)

Gary Daniels (63)

Sean McNamara (64)

John Corbett (65)

Candice Bergen (80)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Viccek! - Ha van Valakinek egy jó vicce, vagy poénja, akkor azt itt elmondhatja!

Három betű - egy mondat

Halálos nyakék - Vélemények

F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról

Hold (2009) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek

Agyugrász

Gillian Anderson

Fórum - Elveszett paradicsom (1962) - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2026-01-17 17:18.55)

Itt hallottam először a Mira nevet. Gyerekként nem értettem, hogy a színházi előadás 18 éven felüli.

6. Vbacs (2026-01-17 15:03.33)

(SPOILERES lehet)
Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című drámája ugyan színpadra íródott, ez jól kivehető, de Makk Károly kezei között mégis egy korszakába remekül beleillő film kerekedett ki belőle – igaz magával Sarkadival karöltve adaptálták filmre. Milyen korszak volt szellemiségében az 50-es évek vége, 60-as évek eleje? Piszok lehangoló. Nyilván megvannak ennek a történelmi és társadalmi okai is, de egy biztos: e korban készült filmjeink talán a legsötétebb hangulattal rendelkeznek a múltszázadi repertoárból, tele bizonytalansággal, cinizmussal, útkereséssel. Ez a film, mint a vele egy évben debütáló Megszállottak, vagy az Oldás és kötés azon filmek közé tartoznak, melyben a városból kiábrándult értelmiségi lemegy vidékre, esetlegesen a szülőföldjére, hogy kicsit újraértelmezze saját magát, vagy úgy is mondhatnánk, hogy meglelje magát.

A dráma sok mindenben tér el a filmtől, itt kicsit változtattak a történeten, de nem hátrányára. Így sokkal jobban kidomborították a három főszereplőt, Sebőköt, Zoltánt és Mirát. Zoltán, illetve az apja karakterét talán így még élesebben sikerült szembeállítani egymással, szinte szimbolikusan is. Az apa növénynemesítő, bortermelő révén alkot és életet ad, fiának – kinek a szakmája sebész - szintén ez lenne a hivatása, de ő viszont elvett egy életet, sőt, kettőt is. Ugyanis egy engedély nélküli abortuszműtétet hajtott végre, ami félresikerült, így a kismama meghalt. Zoltánnak csak pár napja maradt a tárgyalásig és a biztos börtönbüntetésig, úgyhogy ezt a pár napot az apjánál akarta eltölteni. Aztán – sajnos – egy másik haláleset is történik a házban, ami nem hinném, hogy hozzáköthető feltétlenül, de Makk úgy állította be, hogy akár így is értelmezhetjük. És ott van Mira, a cserfes kis infantilis lányka, aki ezalatt a másfél óra alatt szinte egy életet él le a képernyőn. Játékosból szerelmes, szerelmesből gyászolóvá fog válni, hiszen tudja, hogy szerelmét sok-sok évre el kell majd engednie.

Vegyesek az érzelmeim Makk és Sarkadi átiratával kapcsolatban. A családban végbemenő párbeszédek, az élettel való számvetés, ez volt az eredeti mű alapja és szépsége, itt pedig – Makkra jellemzően – megint a szerelem került a középpontba, ami Mia és Zoltán között alakult. Ezzel önmagában nem is lenne probléma, de sajnos a film vége felé ez már nagyon vontatottá, semmitmondóvá vált egy ponton. Makk mintha maga is belefeledkezett volna az általa amúgy briliánsan szemléltetett kietlenségbe, amibe ezt a szerelmi történetet ültette. Túl sok volt belőlük, és túl kevés Sebőkből és túl kevés abból a vidékből, ami melegséggel kellett volna, hogy eltöltse a háborgó lelkű főhőst. Amit még nem szeretek, és itt is jelen volt: az értelmek nem túl hiteles ábrázolását. Sajnos örök betegsége ez a magyar filmeknek, hogy a férfiak érzelmeit nem ábrázoljuk megfelelően. A mi férfi színészeink nem sírnak, minden traumát és bánatot vagy sztoikusan tűrnek, vagy ilyen hiteltelen, szekrényt feldöntő érzelemfelindulással intéznek el, mint egy 100 évvel korábbi népszínműben, mely felett eljárt a kor. Ez a film elbírt volna több könnyet is Zoltán karakterétől, de azért értettem én, hogy Makk a holttest mosdatásával és az arcsimivel igyekezett bemutatni az intimitást az egyébként nagyon szerető apa és fia között. Az igazi érzelmektől való tartózkodás és viszolygás egyébként ma már kevésbé van jelen, de azért még mindig találkozom ilyen magyar filmekkel. Az is lehet, hogy ezt csak én látom így.

A három főszereplő viszont kifogástalan volt, és ez volt eme verzió legnagyobb erénye. Páger Antal az örökkévalósággal szövetkezett ebben a szerepében, hisz az 1987-es Elveszett paradicsom tévéjáték verziójában is Sebőköt alakítja majd, mely közbe utoléri a halála, és a felvétel csak töredékként maradt fent, nem tudták befejezni emiatt. Az 1962-es Sebők is sajnos meg lett kurtítva, de ezt a keveset is fantasztikusan és emlékezetesen játszotta Páger, mondhatni rá volt öntve. És kifejezetten jó kémiája volt Pálossal és Törőcsikkel. Pálos György a csodás orgánuma ellenére egy megosztó színész, mivel kevés idő adatott meg neki, hogy bizonyítsa magát. Az 50-es évek végén tűnt fel és 1970-ben meg is halt, így volt egy jó 10 éve a csúcson, mely idő alatt azért nem mutatott nagy sokoldalúságot, de Makk látta benne a potenciált, szerepeltette is amennyire lehet. Az 1970-es Szerelemben is ő lett volna Darvas szerepében, ha megéli. Itt úgy érzem remek munkát végzett. Törőcsik Mari pedig hozta a maga formáját. Neki specialitása ez a kislányos csábító lányka szerep, de nagyon jól is tud váltani ebből. Nagyon neki való volt Mia.

Megint szófosásom lett. Végülis egy 4-est tudok neki megszavazni.

5. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-23 13:23.29)

- (válasz Cziki 4. hozzászólására)

Út a színházba, azért nem járok mán..

4. Cziki (2010-02-23 13:12.39)

- (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 3. hozzászólására)

Tudom, tudom a színház a numero unó...

3. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-23 12:57.35)

- (válasz Cziki 2. hozzászólására)

És azért nem szerepel a neve?. Nagyon fontos témát feszeget az 50-es évek Ratkó korszakának Lenni vagy nem lenni problematikáját. A filmen a drámaiság kevésbé sütött át, mint a színházi előadásban. Azonkívűl a filmben a díszletek, jelmezek"szegényesek" voltak, Pálos György inkább orgánumával színházi szerepekben villogott, Töröcsik Mari nem igazán nőies külsejével számomra nem szimbolizálta az elveszett paradicsomot.De utat mutat, hová is?

2. Cziki (2010-02-23 10:09.54)

- (válasz Gyermeklakóbizottság 1. hozzászólására)

Mivelhogy Sarkadi írta a drámát.
Az aranykor egyik útmutató, meghatározó filmje.

1. Gyermeklakóbizottság (2010-01-04 00:04.58)

Nem szerepel a stáblistán Sarkadi Imre neve. Először a Madách színházban mutatták be 1960körül Gábor Miklós , Váradi Hédi főszereplésével 18éven felülieknek, majd elkészült ez a film, végül Tv Játék lett belőle Sztankay Istvánnal a főszerepben.