Gyorkos hozzászólásai

Ugrás Gyorkos adatlapjára
elejére ... 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 ... végére

Kiwán Margó - Vélemények

2015-05-05 05:35.34

Szőke istennő. Színésznőként is jó.

Könnyű vér - Vélemények

2015-05-04 20:44.43

A film két kurváról és az egyik sittről szabadult barátjáról szól, aki egyszer csak váratlanul szabadul, beállít, és nem tudja, mivel foglalatoskodik éppen kedvese. Közben már új pasi is van a képben. „A film kitalált történet.” Szomjas György filmjének kezdőképe idézi a Kopaszkutyát. Mintha ott folytatódna, ahol az 1981-es film befejeződött, azon a gyárudvaron, ahol a Kékesi Bajnok előáll a Schusternek azzal, hogy „- Te, van egy témám. – Ne bassz.” Szociografikus film, ahogy az Szomjas Györgytől megszokott. Rendszerváltás előtti utolsó pillanatok, a csőd már beállt az országban, a csajok a lakótelepi panelból indulnak vadászatra. Intézetis múlt, feljöttek vidékről Pestre „szerencsét próbálni”. A csávó már a sitten esztergál magának egy kést, nem értem, miért nem kint vesz egy konyhakést, miért kell kicsempészni egy nyeletlen vasdarabot a sittről. De nagyon kutya. Érdekes balladai hangulat van, mindenki tudja, mi lesz a film vége, ez adja a vontatott történet feszültségét és szerintem legnagyobb értékét, a mellett, hogy jól megrajzolt helyzetkép az akkori Magyarországról. Ezek miatt azonban még nem foglalkoznánk vele egy zenei újságban, ám fentebb a Kopaszkutyát emlegettem. Schuster egy roadot alakít a filmben, szöveges szerepben ücsörög Eperjes Károllyal egy ház udvarán. A film már előrevetíti a Roncsfilmet is... A film aláfestő zenéjét Karácsony János írta és játssza, egy sejtelmes, balladisztikus slide-os deltablues, lazán D-re hangolt gitárral. Nagyon jó választás a téma egy alapvetően balladisztikus blues hangulatú filmhez. Nagyvárosi történet, de a zene mintha a Mississippi vidék poros vidéki országútján szólna. Erős. A film csúcspontja a vége, ahol megtörténik az előre sejtett tragédia. A csaj elmegy a Pecsába egy Ossian-koncertre az új pasijához. Az Ossian a Sörivó vagyokot játssza, majd az Acélszívet. A tömegben megkéseli a csaját a sittről szabadult srác, aki persze követte, a tömeg elmegy, a lány ott marad a földön vérbe fagyva. Sok magyar film használt már közönségcsalogatónak aktuálisan futó zenekart, hogy nézőket hozzon be. pl. a Ki beszél itt szerelemről a Beatricét egy percre, ami egy nagyon jópofa film, ajánlom, vagy akár Jancsó sok filmjében. (Egyébként feltűnik mellékszereplőként Mucsi Zoltán „Kapa” is) Szomjasnak adott volt Schuster, és az Ossian ekkoriban kezdett igazán felfutni. Első albumuk korszaka. A szereplők többnyire amatőrök, bár Eperjes Károlyon kívül feltűnik pár később híressé vált személy, színész, feltűnik például Kiszel Tünde és Lang Györgyi is, mindketten kurvát alakítanak. (Csak zárójelben: Kiszel Tünde volt az első magyar nő, aki szerepelt az akkoriban menő szofterotikus sorozatban, a Tutti-fruttiban. Azt hiszem. Dicsőség.) A film csak VHS-en jelent meg még 1996-ban hivatalosan. Bálint Csaba (2011.01.31.) www.rockmuzeum.ini.hu

Alagút (1982) - Vélemények

2015-05-04 17:53.31

OMG!

Ők ketten - Vélemények

2015-05-04 17:28.15

Az Örökbefogadás epizodikus párhuzamát szövi szorosabbra az Ők ketten című film, a konfliktust pedig a férfiak - igaz, meglehetősen passzív - jelenlétével mélyíti el. Ezúttal is egy válságba jutott és egy lázadó személyiség egymásra hatása viszi előre a történetet; a két eltérő értékrendű és társadalmi gyökerű személyiség azonban most összecsiszolódik egymással. Az összecsiszolódás nők között, a férfiak ellenében történik - a feminista olvasatnak tehát ismét megvan a létjogosultsága, amit ráadásul kevésbé ellensúlyoz a film cselekményvilága, illetve az ehhez kapcsolódó konfliktusok. A leányszállás ezúttal nem dokumentarista, jóval inkább "irodalmi" közeg; ezt jelzi többek között a diktatórikus elveket valló és megvalósító vezető-helyettes vissza-visszatérő, anekdotikus jelenléte, valamint ebbe az irányba mutat - immár a leányszállástól függetlenül - a filmbe ékelt Viszockij-epizód. Mindennek következtében az Ők ketten felerősíti a "minden marad a régiben" életérzés melodramatikus líráját, amelyet csak üggyel-bajjal ellensúlyoz az ismét Monori Lili által alakított lázadó nő alakja. Az itt is Julinak nevezett lány (a férjet a Kilenc hónapban Bognár Jánosnak, míg ezúttal Bodnár Jánosnak hívják, s a szerepet ezúttal is Jan Nowicki alakítja) öntörvényűségét a korábbi filmmel ellentétben a szerelem, a férfi melletti kitartás, a szeretet-gyűlölet kiismerhetetlen érzésének vállalása teremti meg. Az ő "ösztönös bizonytalansága" billenti ki a "tudatos bizonyosság" hamis egyensúlyából a leányszállás vezetőjét. Juli alkoholista férje elől kisgyermekével együtt a szállásra menekül. A gyerek jelenléte szabálytalan, Juli jelleme pedig meglehetősen provokatív - a kettőből egy is elég volna ahhoz, hogy kitiltsák. A kápó-típusú vezető-helyettes ezt meg is tenné, csakhogy Máriában, az intézet demokratikus igazgatójában a kezdeti ellenszenv után valamiféle megmagyarázhatatlan vonzalom ébred a makacs és már-már pofátlanul erőszakos lány iránt. Segíteni próbál rajta, közvetít a férj és Juli között, leleplezi ellentmondásos, egyszerre provokatív és őszinte, hamis és igaz magatartásukat - s közben mind jobban belegabalyodik a történetükbe. Az okos tanácsokat, az észérveket visszautasító Juli kérdései rádöbbentik saját életének önmaga előtt is leplezett válságára: az ő férje ugyan csupán "munkaalkoholista", de a hétvégi találkozások vele és a gyermekeivel már régóta nélkülözik a meghitt együttlétet, csak a hazug, kiürült életforma, a megszokás, a kényelem tartja együtt a családot. A láthatatlan krízis és a szintén láthatatlan "boldogság" - szemben Juliék zajos veszekedésivel és szeretkezéseivel - azonban nem vezet a lefojtott érzelmek kirobbanásához, legfeljebb álomszerűvé szublimált félrelépéshez a titokzatos, semmiből előbukkanó, majd eltűnő idegennel (ebben a szerepben tűnik fel Vlagyimir Viszockij). Mária végül is a hazugságot, a lázadás elmaradását, az őszinteség hiányát éli meg válságként, nem a házasság valódi megroppanását. A Juli által provokált házassági válság súlytalan és érdektelen marad; Mária számára a szembesülés saját életének megoldatlanságával nem lázadáshoz, csupán az "azonosulás a nehézéletű lázadókkal" morális tanulságához vezet: Lehet-e másokon segíteni, ha magunkon sem tudunk? - teszi fel a kérdést, majd bölcsen meg is nyugtatja magát: De hát az élet önbecsapások sora. A meglehetősen konvencionális házassági drámát mindkét oldalon a megoldatlanság és a kiúttalanság szomorú lírája hatja át: minden marad a régiben, a válság állandósul és életformává válik, s mindezt - legalábbis az egyik fél részéről - a helyzet rezignált tudatosítása hatja át. A két egymásra vonatkoztatott sors, mint két szembefordított tükör sokszorozza meg a rossz közérzet ösztönös és tudatos élményét. Az események munkáskörnyezetben bontakoznak ki, kiszolgáltatva a lakáshiány, a csonka család, az alkohol "szociálpszichológiájának" - Juli férjének elvonókúrája például döbbenetes nyíltsággal tárja fel az alkoholfüggőség testi és lelki nyomorúságát -, mégis: a társadalmi környezet annyira kiszorul a képből, illetve csupán irodalmias konvenciók formájában jelentkezik, hogy a történet szociológiai aspektusa csak mint a lélektani motiváció kelléke díszíti a filmet. [link]

Mészáros Márta - Vélemények

2015-05-04 17:23.40

Nem különösebben érintettek meg a filmjei.

Köszönöm, megvagyunk - Vélemények

2015-05-03 23:03.26

Néhány momentum a filmből: [link] Nagyon értékes alkotás, kötelező! Nyakó Juli talán legjobb alakítása.

Illatos út a semmibe - Vélemények

2015-05-03 18:32.11

A film maga egy kínlódás lett volna a három kiváló színész nagy alakítása nélkül.

Börcsök Enikő - Vélemények

2015-04-13 09:42.28

Mint színésznő max átlagos. Mint nő, mint jelenség riasztó és taszító.

Cseh Tamás - Vélemények

2015-04-13 09:39.10

A turné c. filmben egy szál, lógó f@....n: [link]

Bordán Irén - Vélemények

2015-04-13 09:34.06

Nem tudom, talán nem jutott neki lehetőség, hogy bizonyítsa képességeit...

Sinkó László - Vélemények

2015-04-13 09:24.32

Boldog 75.-et és még sok sok túrát! [link]

A turné (1993) - Vélemények

2015-04-13 09:20.13

Egyező vélemények a port.hu-ról: "15 év után újra megnéztem (hála a Duna Tv-nek). De megintcsak nem tetszett. Pedig direkt sasszemmel figyeltem - bízva abban, hogy öregebben, és letisztulva jobban át tud majd jönni. De nem. Ugyanaz mint másfél évtizede. Többé-kevésbé jól megírt karakterek, de hihetetlenül igénytelen kivitelezés. Borzasztó silány kameramozgások, fények nélküli képek. Árad a filmből a pénztelenség. Ráadásul 93-ban nagyon közel volt még az Eldorádó sikere, és Eperjes gyakran átemelt ide is Monori ott megismert karakteréből. Ez ma sem tűnik nagyon elfogadhatónak, de akkortájt különösen zavaró volt. Pedig kár ezért a filmért. Mert a témája jó lett volna. Csak hát a kivitelezés... Kivitelezés, amit még az idő sem tudott megszépíteni. (...) Az olcsóságot nem csak anyagi, de képi vonatkozásban is értettem. A külső jeleneteknél letették valahova a kamerát és máris ment a felvétel. Se helyszínbiztosítás, se vezényelt statisztéria. Esküszöm az utolsó snittnél szerintem még blikkzűr is volt (tengelyugrás, nézőpont-tévesztés). A képek végig sötétek, ami vagy fényelési hiba, vagy világítási - de a lényegen nem változtat. A kamerakezelés legtöbbször kézi - ami bár lehet koncepció, mégis idegesítővé teszi számomra a filmet. A helyszínek sincsenek kitalálva. Ahová épp beestek, ott forgattak - és pássz. Persze lehet ez egy dokumentalista koncepció része volt, de egyfelől Bereményi nem dokumentumfilmes, másfelől pedig a Túrné sem dokumentumfilm. Mégha a témája valós jelenségeken nyugszik is. Hiányozhatott Bereményi mellől egy technikai rendező." kambekk tusinger hsz-a: Engem Eperjes játéka kifejezetten zavar ebben a filmben. Túljátssza a szerepét, annyira giccses, nem természetes amit csinál. balaban hsz-a Rendkivül erőltetett, poénkodó, "többrétegúnek" szánt dialógok. Törölt Felhasználó hsz-a Én nagy Bereményi-rajongó vagyok, de ez a film nagy f*s, már amikor kijött, akkor is így gondoltam. Gina424 hsz-a: Tipikus magyar film. Ennyi gyűlölködést, fröcsögést meg rosszindulatot... Tíz percet tudtam nézni belőle.

Kiss Ferenc - Vélemények

2015-04-12 07:25.45

Itt éppen Vitéz Nagybányai Horthy Miklós képének felavatásán dicsőíti a nagy kormányzó urat. [link]

Pálos Zsuzsa - Vélemények

2015-04-11 17:01.48

Az Én vagyok Jeromos c. filmben a szexi istennő, játéka viszon átlagos. A hangja egész fiatalkoromban elkísért, imááádom!

Alfonzó - Vélemények

2015-04-11 16:53.04

A fia művészete nekem sokkal inkább bejön.

Én vagyok Jeromos - Vélemények

2015-04-11 16:47.03

Hát igen, akkoriban - sok területén a munka világának - jól kettévált a "maszek" és az állami.

Temessy Hédi - Vélemények

2015-04-10 20:20.40

Semmi emlékezetest nem láttam tőle a filmekben, melyekben szerepelt.

A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire - Vélemények

2015-04-10 20:03.32

[link]

2015-04-10 20:00.54

Erősen vontatott volt.

2015-04-10 20:00.10

"Filmnyelvileg érdekes, néhol kifejezetten szép a film, az ide-oda kapkodó vágás még remek is lenne ha a jelenetekből egy komolyan vehető történet állna össze. Vannak benne jó, érzelmes, értelmes, esetleg tanulságos dolgok, de a zagyvává válástól se áll messze a film sajnos - és a mondanivalóban is vannak erős kérdőjeleim...(???) Kár érte pedig remek zene és fényképezés minden lehetőt megtesz, azt hiszem." port.hu Beyond silence hsz-a

Idő van - Vélemények

2015-04-10 16:49.48

Úgy!

Gothár Péter - Vélemények

2015-04-10 16:48.17

A megáll az idő jó volt.

Patkós Irma - Vélemények

2015-04-09 07:00.09

És a Szabadíts meg a gonosztól c. filmben is. (1979) :)

Margitai Ági - Vélemények

2015-04-09 06:58.51

Valahogy egyetlen filmben sem ragadott meg különösebben a fellépése, alakítása. Mindenesetre meg volt a maga helye a színésztársadalomban.

Rátonyi Róbert - Vélemények

2015-04-09 06:56.35

A Szabadíts meg a gonosztól c. filmben a tánctanár szerepében. Nem osztottak neki fontos szerepet.

Kútvölgyi Erzsébet - Vélemények

2015-04-09 06:48.56

A magyar filmekben nem volt átütő jelenség.

Szabadíts meg a gonosztól - Vélemények

2015-04-09 06:45.44

[link] "Tánciskola. Kabát. Keresés. Alvilág, prostik, nyilasok. Háború. A végén valami revelációszerű egy kisember szájából. Puskalövés. Aztán szívbe kalapáló boldogság. Régi film kópiáját idéző cím. Recsegő Karády-dalok. Vicsorgó, torz arc a tükörben. Mormolt Miatyánk. Sándor Pál: Szabadíts meg a gonosztól. A cselekmény látszólag egyszerű, értelme szinte beláthatatlan: a tánciskolából ellopott kabátot minden áron visszaszerezni. Az a konokság és machiavellizmus, amellyel Adorjánné, a ruhatáros nő és családja keresőútra indul, már korántsem banális. Egy második világháború végi városban, egy tánciskolában ismerjük meg a ruhatáros nő családját: a gyerekeit, Andrást és Zsuzsit, a sógorát, a dörzsölt Svéd Ferit. András egy kabátra feni a fogát, hogy befizessen Fussbaum Arankánál egy menetre. Zsuzsi hirtelen viszontlátja vőlegényét, Antalt, a szabadságos katonát. Amikor utolsó táncukat kezdik el lejteni Karády búgó hangjára (Tudom, hogy vársz…), hirtelen megszólal a légiriadó, a zűrzavart kihasználva András ellop egy kabátot, s nemsokára a film kiveti a családot az utcára. A háború valósága éles hanggal veszi át Karády helyét, hisz: te úgy se hiszed, hogy így mehet tovább… A hely dekadens, brutális és haldokló. A kárpit mállik a falakról, az érzelmek zenitje a szex, a család szitokszó, Karády fogát ma-holnap kiveri a gestapó a Svábhegyen. Minek itt ez a sok torz emberi élet, a sok egymáshoz magasságban, korban, küllemben nem illő táncospár?! Végvári T. Dezső tánciskolája egy immanens hely, melyben ott rejlik minden ok. Minél jobban távolodnak a tánciskolától, annál több emberrel és szituációval találkoznak, amely visszautal rá, és jelentését egy tánclépéssel megtoldja. Mintha a kor szülőhelye lenne, az egy alomból valóké: a nyilas tiszté, a simlis pincéré, a dörzsölt Svéd Ferié, a kamaszé, a csitrié, az anyáé, a diszkrét öregúré. Miután bevetik magukat a városba, mindegyre visszatérnek ide, hogy még egyszer végigismételjenek, megértsenek valamit. És hogy közben megpróbálják lefizetni, átverni a kabátját váró öregurat, aki kitartóan egy belső ruhatár után érdeklődik. A film, úgy is mondhatnánk, egyetlen szimbólumra épít: a kabát ez pedig a kabát. Lassacskán körülötte körvonalazódik minden jelentés, minden más az ő jelentését tömöríti magába, de a kabát megmarad egy üres mondatnak: a valami, amit meg kell találni, vissza kell szerezni. Mi ez, amiért a család nem sajnálja egy ember életét, amiért Adorjánné dideregve küldi halálba Svéd Ferit? Egy letűnt társadalom fénye, egy kiveszőnek vélt értékrend, a becsület érdekében folytatott kétségbeesett küzdelem ez a nyomozás?! Talán mert Adorjánné szerint, egy kabát „egy egész emberöltő”, s ezért ez a nagy izzadtság? A film rámutat a polgári társadalom találkozási helyeire, amelyek kulturális emlékezetünkben úgy élnek, mint gazdag színterei a szellemi életnek: a kávéház, a fürdő; a polgári szórakozás gyújtópontjai: a mozi és a tánciskola. Ezzel szemben, a háború nulla logikája azokat az embereket hozza ezekbe a terekbe, akiknek a leginkább meg kellene húzniuk magukat, akiknek eddig kuss volt. A moziban egy idegesítő vénember mutat be bűvésztrükköket, a kávézóban két szenilis aggastyán üldögél (szegény irodalmi kávéházaink!), a fürdőben pedig a hájas, disznóképű városi maffia emberei együtt fürdőznek csontsovány, zsidó munkaszolgálatosokra emlékeztető alakokkal. Sándor Pál filmjei a kisember hol nevetséges, hol halálkomoly, de mindenképp intenzív harcát mutatják. A Szabadíts meg a gonosztól a periférián szorultak vonaglása az életért. Egy másik fontos intézmény, amelyről a film kritikát mond: a család. Tulajdonképpen a legközönségesebb, legváratlanabb pillanatokban jelenik meg viszonyukban valami szívderítő, ami a borzalmak, a dögöljmeg!-ek ellenére is összetartja őket. A család egy olyan kohéziója mutatkozik meg, amely egyben kirekesztő is. Míg a becsületüket mentik, mindenki elpusztul körülöttük, aki integrálódni próbál: Antalt fejbe lövik, Svéd Ferit elfogják, a jobb sorsra érdemes prosti valószínű felakasztja magát. Elkerülhetetlen, hogy a szimbólumok és összefüggések sokasága ne a korról, az emberről, az ösztönéről mondjon el valamit. Valamiről, amire még azt sem mondhatjuk, hogy sorsszerű, hiszen ahhoz túl emberi. A film vizualitásának dekadenciája valaminek a hiányára mutat rá. A terek – ahová a háború beszorítja az életet – az élőbeszéddel párhuzamosan beszélnek. Halmoz és elhallgat. A külvilág pusztaságával szemben a belső terek zsúfoltsága, szürrealitása, szennye vagy giccse az ösztönökből vetül ki a rendező-pszichoanalitikus jelszavára. Miért tagadja le Adorjánné, hogy eltűnt egy kabát, mikor egy másik ruhatáros nővel beszélget a moziban?! Miért a gyerekei életére esküszik, hogy visszaszerzi? Miért rá kiáltják, hogy hazaáruló és verik meg a bordélyházban, amikor Antal a szökevény?! Ő valami olyannak van a birtokában, amire neki kellene vigyáznia, valamit az ő felelőssége megtenni, amit talán már el is mulasztott. Talán az, ami éppen elveszett a film során, s amikor levetik, és kitisztul az ég a salakon, jöhet a reveláció, hogy: A kabát! Az a rohadt kabát. (A Szabadíts meg a gonosztól! című filmről.)" Kiss Ernő Csongor

Hattyúdal (1963) - Vélemények

2015-04-07 20:40.50

És a József A. ltp. még az egyik legemberközelibb hely dél-pesten. A későbbi nagyok esetében mindenhol ugyanez történt, még nyomasztóbb módon.

Siegfried Brachfeld - Vélemények

2015-04-07 16:38.07

Feltűnik a Két félidő a pokolban c. filmben.

Görbe János - Vélemények

2015-04-07 16:33.57

Jellegzetes figura, de nem okozott katarzist a játéka egyetlen filmben sem.

elejére ... 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 ... végére