Az Idő és a Bin-Jip Lopakodó lelkek után egy újabb Kim Ki-Duk filmre volt szükségem. Nem csalódtam most sem, ha elegem van a sablonos történetekből, akkor az ő filmjei felé fordulok, mert ő nem a megszokottat mutatja, nem állt be a tömegbe.
Bevallom őszintén, hogy a fent említett két film jobban tetszett, mint ez, többször megállítottam, ide mentem-oda mentem, néha kicsit untam is. Amikor véget ért, ültem a fotelban és néztem magam elé, hogy "ez mi volt?". Valami okból kifolyólag nem is osztályoztam itt a katalóguson, csak ma, másfél héttel a megtekintés után.
Letaglózott, hogy miután befejeztem a filmet, ürességet éreztem, átfutott az agyamon, hogy talán másik filmet kellett volna választanom, talán nincs elég élettapasztalatom, hogy megértsem.
Aztán ahogy telt-múlt az idő azt vettem észre, hogy megint a filmen gondolkodom, más filmeket nézve, beugrottak jelenetek, asszociáltam a Tavasz, Nyár, Ősz, Tél... és Tavaszra.
Pár év múlva újra megnézem, mert érzem, hogy ez egy olyan film, ami a kor előrehaladtával mindig más és más jelentéssel bír.

Gaby: Egy igaz történet - Vélemények

2012-07-04 14:43.52

Az ember rejtett érzéseit képes beindítani ez a film. Éppen azon idegeskedtem, hogy mennyire lassú a net, de a filmet megtekintve, eltörpül az én problémám Gabyé mellett.
1947-ben született Gaby, második gyermek a családban, bátyja egészséges. A film Gaby tinédzserkorát dolgozza fel, de kapunk képet arról is, hogy felnőttként hogyan sikerült helyt állnia az életben.
A színészek egytől-egyig hitelesek, Rachel Chaggal zseniális volt, megérdemelte volna a Golden Globe díjat. Norma Aleandro is kaphatott volna valamit, mert ő is nagyon jól játszott.
Tony Goldwynt én a Ghostban láttam eddig és kellemes érzés volt megint látni, sajnálom, hogy nem kapott több időt kibontakozni.
A film szerintem több olyan gondolatot is képes a nézőben ébreszteni, amin később el lehet töprengeni. Gaby nem tud mozogni, kivéve a bal lábát, és a fejét képes még mozgatni, de időnként az is inkább reflexekre hasonlít, nem tudatos mozgatásra. Kommunikálni sem képes olyan értelemben, mint az egészséges emberek. Egy ilyen helyzetben a környezet reakciója tényleg nagyon fontos. És itt meg is állnék. Florencia gondozta, etette, öltöztette, kísérte el az iskolába. A filmben is felmerül a kérdés, hogy miért nem az anya csinálta? Semmiképp nem volt az anya sem rideg és csak jót akart a lányának, de mégis az volt az érzésem, hogy az igazán nehéz feladatokat, mondhatjuk úgy, hogy a lényeget a dadus látta el és ezáltal érzelmileg is leginkább hozzá kötődött. Felfigyeltem arra is az ominózus vacsoránál, hogy amikor Florencia elment Gaby mellől, és a lány valamit mondani akart, hiába mutatta a táblán, az anya (aki mellette ült) nem figyelt, mert egyszerűen nem volt hozzá szokva ahhoz, hogy az egyik szemét rajta tartsa, míg a dadus erre képes volt.
Gaby szemszögéből is próbáltam megközelíteni a témát. Ő ugyanis teljesen ép gondolatokkal és érzelmekkel rendelkezik, ugyanolyan igényei vannak ilyen téren, mint akármelyik hasonló korabeli lánynak. Az a fajta tolerancia, amit a család részéről éreztem, nem gyakori. Tisztában voltak azzal, hogy mire vágyik Gaby és tudták valahol, hogy nem biztos az, hogy ez jól fog végződni, mégis hagyták, hogy saját korlátai között, de élje az életét, mert látták rajta, hogy boldog.
Az iskoláztatás problémája is felmerült a filmben, hová járjon Gaby? Speciális iskolába? Vagy integrálják? Nagyon erős jelent volt az, amikor Fernando felszólalt, miután megtudták, hogy a záró dolgozatok sikerültek. Ott kimondták az igazságot, ami ellen mindenki hadakozik, de valahol mégis sokan úgy gondolják, ahogy a fiú szájából elhangzik.
Egy életrajzi film tudja talán legsokoldalúbban tükrözni azt, hogy ilyen helyzetekben milyen problémák merülnek fel és ezt itt is jól kidolgozták.
Ami engem időnként kicsit megzavart az annyi volt, hogy Gaby korát valahogy kevésbé tudták érzékeltetni, és bár kiírták, hogy melyik évben járunk, egy idő után elfelejtettem, de annyira magával ragadott a történet, hogy ez egy nagyon apró hiba.
Gaby érzéseinek kimutatása nagyon szépen megfogalmazott mondatok keretében történik, ez csak hozzáad a film értékéhez, hiszen ő különleges lány, különleges élettel, különleges adottságokkal és különleges gondolatokkal.
Amire felfigyeltem és előtte soha nem jutott eszembe, az a feszültséglevezetés problémája egy olyan helyzetben, mint amilyenben a főszereplő volt. Az emberek általában kiabálnak, sírnak, futnak, törnek, ütnek, ha felgyülemlik a feszültség bennük, de mi van akkor, ha az ember nem tud beszélni és a bal lábát kivéve mozogni sem?
Akik szeretik az elgondolkodtató történeteket, azoknak mindenképp ajánlom, hogy nézzék meg, mert ad egy adag "elmélkedni való anyagot", és tényleg nem unalmas film annak ellenére, hogy a főszereplő egy szót sem szól.

Forró zápor - Vélemények

2012-07-03 17:19.16

Vegyes érzelmeim vannak, így a film után. Időnként ismerős helyzetekkel találkoztam, de többségében sikerült újat mutatnia, volt, amikor nagyon beleéltem magamat a filmbe, helyenként túl lassúnak találtam, kicsit untam.
A művészi megoldásokat ötvözték a hétköznapival, és ez az egyveleg számomra szokatlan volt.
A szereplők kitettek magukért, rájuk nem lehet panasz.
A filmnek van egy egyedi atmoszférája, időnként egészen komor, máskor vidámabb, ami nekem megint újdonság volt, mert a négy főszereplő fiú épp a felnőtté válás rögös útjain indul el, ami egy ismerős szituáció, csak az amerikai produkciók inkább vígjáték formájában dolgozták fel. Pl.: Amerikai Pite.
A fényképezés nekem is nagyon tetszett, a medence alján készült felvételek nagyon tetszettek, és az a jelenet, amikor a vörös hajú nő (nem tudom a nevét :S) elbúcsúzott a fiútól, ott egészen egyedi színhasználat volt jellemző.
Az első jelenetek elbizonytalanítottak, megfordult a fejemben, hogy inkább kikapcsolom, de később nem bántam meg, hogy mégis végignéztem.
Anitabagwell is írta, és én is egyetértek, hogy érdekes, szép és elgondolkodtató idézetek vannak benne.
Voltak olyan jelenetek, ahol meglepően nyersek voltak a szereplők, mind mondatokban, mind tettekben és intim jelenetekkel is bőven találkozhat a néző, ezek is időnként művészien kerülnek kifejezésre, de volt rá példa, amikor semmi romantika, semmi titokzatosság nem volt belecsempészve. pl.: építkezésen a nő és a két férfi.
Semmiképpen nem átlagos a film, kár, hogy a 3 csillag elvileg ezt jelenti, mégsem tudok jobbat adni rá, mert a 4 csillagot sokallanám érte.
Azoknak, akik szeretik a kicsit elvontabb filmeket, mindenképp érdemes megtekinteni. :)

Vicky Cristina Barcelona - Vélemények

2012-07-03 13:47.46

Elérkezettnek láttam az időt, hogy megnézzek végre egy Woody Allen filmet. Természetesen én is sokat hallottam már róla, senki sem közömbös abban a kérdésben, hogy jók-e a filmjei vagy sem. Ez a fajta megosztottság tartott vissza attól eddig, hogy belekezdjek a filmjeibe, na de most...
Először egy könnyedebb darabbal akartam kezdeni, és viszonyítás híján csak találgatni tudok, de szerintem sikerül, legalábbis úgy érzem.
A filmnek van egy nagyon kellemes hangulata, a zene, a képek...varázslatos.
Meglepett, hogy mennyire választékos a nyelvezet, majd elgondolkodtam azon, hogy miért is csodálkozom én ezen, aztán rájöttem, hogy a legtöbb filmben nem túl nagy a szereplők szókincse. (És félek attól, hogy ez amiatt is alakult így, mert ha bonyolult módon kommunikálnának, akkor az átlag néző nem értené meg, ezért inkább hétköznapi mondatokat adnak a szereplők szájába...persze remélem, hogy ez nem így van.)
Scarlett Johansson vegyes érzelmeket kelt bennem, ha látom a képernyőn, akkor mindig eszembe jut, hogy sok-sok férfi mennyire odáig van érte és bár évek óta próbálok rájönni, hogy mitől olyan vonzó, még nem sikerült rájönnöm. További problémát okozott, hogy most sok közös jelenete volt Penélope Cruz-zal, aki mellett pedig egészen eltörpült...és nem csak külsőleg, hanem a játéka is valahogy gyengült. Ez azért is tűnt fel, mert előtte, amikor Javier Bardem-mel először voltak együtt, megállapítottam, hogy mennyire átjött a szenvedély és a tűz, ami kettőjük között volt, de mégsem volt benne szerelem és ez lenyűgözött.
Penélope Cruz nagyon jó választás. Én nagyon kedvelem őt, mert -szerintem- elég erőteljes kisugárzása van és rendkívül nőies...amolyan nagybetűs NŐ. Kicsit csalódott is voltam, hogy már a film felénél tartottam és akkor még nyoma sem volt. De aztán végre megérkezett. Nagyon kellett ő ebbe a történetbe, mert már kezdett ellaposodni a sztori. Az a tűz és energia, ami most belőle áradt, nagyon érdekes volt. Az elején még a megtörtség is egészen hiteles volt, illetve amikor magán kívül volt. Megérdemelte az Oscar díjat.
Rebeca Hall szerepe nem igazán tetszett, kicsit unalmas is volt időnként és letaglózott a felismerés, hogy saját magamra emlékeztet. Viszont megnyugtatott a gondolat, hogy jobb, mintha Penélope őrült karakterével, vagy Scarlett folyamatosan változó alakjával azonosultam volna.
Javier Bardemnek ez a szerep nagyon jól állt, művészi, kicsit nyers, kicsit romantikus, csapongó, női szíveket összetörő volt. Nagyszerűen ötvözte azt, amire egy nő nagyon vágyik és amire egyáltalán nem. :)
Valami megnevezhetetlen dolog mégis hiányzott a filmből, ezért kap csak 4 csillagot, de egyébként nagyon tetszett és szerintem újra meg fogom nézni később. :)

A gépész - Kérdések

2012-07-01 16:55.44

Iván volt a lelkiismerete. Ezáltal a saját része emberi testben, amit csak ő látott. A képen is önmaga volt, hiszen Iván ilyen formában nem létezett, mint ahogy Bale látta. Lehet, hogy picit bonyolultan írtam le, de remélem érthető.

Örömködő topik - közkívánatra!

2012-07-01 00:02.18

Örömködő topik:
20656. Wellington (2010-06-07 11:48.11)
(Utolsó zárójeles rész, nem másolom be, mert ott is "gyönyörűen" fogalmaztál)
20716. Wellington (2010-06-09 00:15.36)
Itt hangsúlyozod, hogy csak emlékeztetlek valakire (de ez is elgondolkodtató szerintem...) És egy későbbi szövegedben is emlékeztetlek valakire....szóval érdekes dolgok ezek :))

2012-06-30 23:49.20

Legtitkosabb vágyam teljesülne, ha találkoznánk a Hősök terén...ha kell egész éjjel kutatok a hozzászólás után...:D

2012-06-30 23:36.03

Ha lesz időm, visszakeresem, hogy megnyugodj. :)
Megnyerő ez a stílus :) Nem értem, hogy a munkahelyeden miért nem volt ilyen nagy a szád? Vagy csak a fórumon használsz ilyen kifejezéseket, amikor egy nick név mögé bújhatsz?
Minek írod ki ide a történeteidet, ha aztán zokon veszed, ha reagálnak rá? Felnőtt, családos ember vagy és itt sajnáltatod magadat...

Kedvenc könyv

2012-06-30 23:13.47

Jelenleg Paulo Coelho: Az ördög és Prym kisasszonyt olvasom, vannak benne elgondolkodtató részek, de helyenként nem köt le annyira. Viszont Coelho még mindig az egyik kedvencem :)

Életrevalók (2011) - Vélemények

2012-06-30 23:08.53

Azonal a film után nem is voltam képes írni ide, hagytam, hogy kicsit rendeződjenek a gondolataim.
Kovács Patrícia egyik interjújában találkoztam először ennek a filmnek a címével, rá is kerestem itt filmkatalóguson, de nem voltam olyan hangulatban, hogy azonnal meg is nézzem. Kár vagy nem kár, nem tudom, mert egy kicsit mást vártam, de csalódásnak nyoma sincs bennem, nagyon jó volt, jobb, mint gondoltam.
Különleges film volt, és ez a két karakternek is köszönhető: Philippe meglepően jól kezeli - könnyűnek semmiképpen nem nevezhető - helyzetét, érdekes, hogy milyen viselkedést kedvel az emberek részéről. Driss-ben a humora tetszett leginkább, nagyon sokat nevettem a film alatt, természetesen adta elő, és semmi bántás nem volt a mondatai mögött, sőt én butának sem mondanám őt.
A két külön világból érkező szereplő együttese nagyon jól működött, és az tetszett leginkább, hogy hatottak egymásra, de egyikük sem változott meg jelentős mértékben, nem vesztette el korábbi önmagát.
Nem mindennapi film, sok kedves és vicces jelenettel, és szerethető karakterekkel.

Örömködő topik - közkívánatra!

2012-06-30 15:15.09

Kb.5 éve vannak ilyen bejegyzései, mindig van valaki, aki ellene áskálódik (ha nem mindenki, aki erre a bolygóra született :D). Engem időnként szórakoztat, hogy milyen összeesküvés elméleteket tud kitalálni. Én kb.4 éve vagyok itt fent ímmel-ámmal, hol többet, hol kevesebbet, de Wellington mindig meg tud lepni, néha kicsit szappanopera hangulata van az írásainak és a hossza is ahhoz hasonló :D (Én is voltam már Virágszál barátnője, úgyhogy vigyázz, mit írsz, mert belesző a kis meséjébe! :D)

A 23-as szám - Vélemények

2012-06-29 15:38.53

Jim Carrey vígjátékaitól egyenesen rosszul vagyok, nagyon távol áll tőlem a humora. Az viszont nagyon érdekelt, hogy egy komolyabb filmben hogyan teljesít és bevallom őszintén, hogy sokkal jobban tetszett. Az elején még volt tudta alkalmazni azt a tipikus "Carrey"-s formát, vicceskedett, de a vége felé ennek már nem volt helye és ezt ő is érzékelte. Az, hogy a majdnem átlag embertől hogyan jut el az őrültig, jól szemléltetve lett általa, és közben egyfajta fantáziaszerepet is játszott, tehát összesen 3 oldalát hozta a filmben, ami engem lenyűgözött. A film végén vegyes érzéseim voltak a főszereplővel kapcsolatban, mert tisztában vagyok vele, hogy sokan szeretik, mégis úgy gondolom, hogy ezek a filmek sokkal jobban állnak neki és itt kifejezetten tehetségesnek láttam.
Már az elején adnak egy érdekes hangulatot, a nyitóképekkel, az írógéppel írt nevekkel, számokkal. Ez a rész viszonylag hosszú is volt, sikerült ráhangolni a filmre, aztán elkezdődött ez a sintéres rész, és nekem szokatlan volt ez a váltás.
A történet eleje nem igazán kötött le, egy idő után unalmasba csapott át, ám mintha ezt a rendező is érezte volna, mert ezután beindultak az események.
Amikor már a filmnek a nagy része lement, én elgondolkodtam, hogy ebből mit fognak kihozni...könyv, család, szakemberek, halott lány, kutya, sírkő, börtön....sok dolgot tudtam már, de mégsem állt össze egésszé. Aztán következett egy dupla csavar és rájöttem, hogy velem aztán bármit el lehet hihetni :D
A legvégén szépen kirajzolódott a történet, tartogattak a végére is izgalmat, de a lezárás az nagyon szép volt.
Ezzel a 23-as számmal pedig nehezen tudtam bármit is kezdeni, mert én sem látok bele ebbe többet, mint bárki más és időnként kissé erőltetetté vált, hogy összeadtak, szoroztak, osztottak csak, hogy a 23-ig eljussanak. Sokkal izgalmasabbak azok a megoldások, amikor csak a számjegyek összeadásával jön ki mindig ugyanaz az eredmény.
De ez már szőrszálhasogatás, összességében jó volt ez. :)

Winnetou 2. - Az utolsó renegátok - Vélemények

2012-06-29 13:37.13

Valahogy mindig furcsa érzés egy olyan filmet értékelni, ami régen készült, mert ma annyira más minden.
Könnyen dobálózhatok most olyan jelzőkkel, mint "unalmas", "lassú", "gyenge"....de nem teszem.
Voltak hibái a filmnek, ez nem kérdéses, nem is technikai hiányosságokat fedeztem fel, inkább a szerelmi szállal nem értettem egyet, azon belül is Winnetou álláspontjával. A viselkedése megkérdőjelezte bennem a szerelmet, mert olyan könnyen beleegyezett a házasságba.
Nagyon szép tájakon játszódik a történet, hangulatos a zene is.
Ami még kicsit zavaró volt számomra, azok az esések voltak. Sokat lövöldöztek, sokan meghaltak, de néha olyan formában tették ezt egyesek, hogy mosolyra húzódott a szám.
Nem volt annyira vontatott, mint amire számítottam.
3 csillagot kap, mert egyenlő arányban voltak benne jó és rossz tényezők.
Elgondolkodtatott, hogy régebben a filmek mennyire lassabbak voltak, és az emberek mégis élvezték, szerették, ma pedig annyira felgyorsult minden, hogy a számítógépes elemek igénye egyfajta alap a néző részéről és amiben nincs elég fordulat, akciójelenet, az már nem is köti le a figyelmet.

Hósüti - Vélemények

2012-06-22 15:02.59

Sokszor csalódok a filmekben, mert beharangozzák őket, mennek a reklámok és a nézőnek ezáltal lesz egyfajta minőségi igénye, ami egyre ritkábban kerül kielégítésre. Az ilyen filmekről pedig alig lehet hallani, pedig vannak benne nagy nevek.
Teljesen véletlenül akadtam a filmre, igazából a Harry Potter szereplőket tervezem megnézni más filmekben is, mert a H.P.-ben annyira jók a tanárok, a játékuk és a külsejük is, hogy igényem támadt arra, hogy más jellegű szerepekben is lássam a szereplőket. A Jóbarátnők volt az első állomása az "utazásomnak", ez a második.
A téma nagyon nehezen feldolgozható szerintem, mert az autizmus az egyik a betegségek közül, amivel nagyon nehéz együtt élni. Az Esőember is foglalkozott a témával, de más szemszögből, ezért is örültem ennek a filmnek.
Sigourney Weaver itt levett a lábamról ezzel az alakítással, egyszerűen fantasztikus volt. Nem lehetett könnyű dolga, de gond nélkül vette az akadályt. Azt figyeltem meg, hogy nem csak a mozdulataiban, a beszédében nyilvánult meg a betegség, hanem az egész lényét át tudta adni a karakternek.
Alan Rickman nagyon szimpatikus pasas, érdekes, hogy eddig akármiben láttam, minden jól állt neki. Talán ettől profi.
A szabadban felvett jelenetek nagyon jól sikerültek, szép helyekre juthattunk el, tetszettek a hangulati képek, ahogy csordogál a víz például. Ezek csak hozzátettek az amúgy is érdekes atmoszférához.
Ami a leginkább elgondolkodtatott az Linda volt egyrészt. Egy gyermek halála a legszörnyűbb tragédia, ami egy embert érhet. Viszont ő autista. Az autistákra jellemző, hogy nem tud elvonatkoztatni saját magától, mindent csak a saját szemszögéből képes nézni és magához méri a dolgokat. Időnként elhangzott egy-egy mondat, hogy Vivienne ezt vagy azt jobban csinálta, de az a fajta megrendülés (ami ilyen esetben megtörténik általában), az hiányzott. Az ismerősök toleranciája egészen kiváló volt és bennem mély nyomot hagyott az a jelent, amikor a halotti toron Linda elkezd táncolni, majd valaki le akarja állítani, de az anyja nem engedi. Nehéz lehet egy anyának ilyen helyzetben. Nagyon sok szeretetet láttam itt, és nagyon fel tudok nézni azokra, akik együtt tudnak élni egy autistával, mert ez több szempontból is nehéz. Az a fajta gyermekiesség, ami Lindára jellemző volt, nagyon érdekes. Egyrészt rendkívül korlátoltnak tűnt nekem, (minden szépen sorban álljon, tiszta legyen, szőnyegek igazgatása...stb.), mégis - ugyan nem tudatosan - de merte vállalni önmagát. Ha ahhoz volt kedve ugrált a trambulinon, havat evett, vagy hópelyheket készített. A temetéses jelenetnél is látszott, hogy teljesen máshol van.
A gondolatai, a szókimondása is megérintett. "Kell-e sírni egy temetésen?" Az ő helyzetét másképp értékeli a környezete, de egy egészséges emberrel szemben ma már tényleg szinte elvárás, hogy ilyen helyzetben sírjon. Sajnos nagyon nagy visszhangja tud lenni egy-egy ilyen eseménynek, elindulnak a pletykák, amiktől én általában kivagyok...milyen koszorút vitt a temetésre, miben ment a temetésre, kikkel beszélgetett, sírt-e, milyen zenét játszottak be....és erről beszélnek később napokig. Be kell látnom, hogy vannak elvárások. (Eddig ezen nem gondolkodtam ennyit.)
A film végén, amikor Alexről beszél Linda, nagyon őszinte volt. Nehéz lehet ezt a fajta őszinteséget elviselni és megint lehet azzal takarózni, hogy persze, mert autista, nem kell rá figyelni, de éppen azért, mert autista, nem gondolkodik, nem agyal előtte, azt mondja, amit ő őszintén gondol. És ezt így valakinek végighallgatni nem könnyű. Nem kellemes érzés, ha az ember arcába vágják az igazságot. Nem lehetett az sem jó, amikor azt mondta, hogy nem akar vele beszélgetni és menjen el. Viszont Alex példaértékűen kezelte a helyzetet.
A Maggiehez fűződő viszony nekem kicsit furcsa volt. Természetesen furcsább lett volna, ha Lindához próbált volna így közeledni és megértem, hogy miért tette, de a kapcsolatukat én nehezen tudom magamba eltenni, mert ez nem egy futókaland volt, annál több, de egy érzelmi kapcsolatnál kevesebb. Inkább egyfajta lelki társai voltak egymásnak, némi testiséggel megfűszerezve.
A végében az tetszett leginkább, hogy nem erőltettek bele semmit, nem volt könnyes búcsúzás, és nem iktattak be irreális befejezést azért, hogy a nézők többségének elnyerje a tetszését. Életszerű tudott maradni.

Jóbarátnők (2006) - Vélemények

2012-06-21 22:15.33

Jóbarátnők...már a címet olvasva van némi elképzelése az embernek, hogy mire számíthat, csak nem ezt kapja.
Először is a "barátnő" kifejezés túlzás volt helyenként a szereplők közötti kapcsolatokra, mert elgondolkodtató, hogy mennyi kétszínűséget láthattunk...és irigységet. Mindig félek a saját példáimat kivetíteni egy szituációra, mert semmi garancia nincs arra, hogy amiben én élek, az normálisnak mondható. Viszont elgondolkodnék azon, hogy ha ilyen barátaim lennének, nevezhetném-e őket barátnőnek. Bevallom, egy igazi barátnőm van, akivel bármikor bármit meg merek beszélni, ezenkívül van még egy személy, akivel nem ennyire szoros a kapcsolat, de még őt is barátomnak tartom. És itt vége, ha barátságról beszélünk. Mi mindig megtaláltuk a módját annak, hogy megbeszéljük a problémákat, voltak veszekedések, nézeteltérések, de ilyen az élet. Viszont, amit itt láttam, az engem kicsit felháborított. Irigyek voltak a másik pénzére, kibeszélték egymás házasságát, férjét, a másik külsejét. Persze voltak olyan helyzetek, amikor úgy viselkedtek, ahogyan a barátok szoktak (kórházi jelenet, vígasztalások...stb.), de ez kevesebbet volt látható.
A színészek játéka jó volt, Jennifer Aniston volt egy kicsit furcsa nekem, picit zavarodottnak tűnt és nem tudom, hogy az anyagi helyzetének és a kudarccal végződő kapcsolatainak volt-e köszönhető, vagy eleve ilyen a karakter, de őt nem tudtam megszokni a film végégig sem.
A házasságon belüli helyzetek valóságosak voltak, jó volt, hogy mindannyian más felfogással rendelkeztek, másképp éltek.
Ami talán a leginkább zavart az a befejezetlenség. Úgy éreztem, hogy kapok egy részletet valaminek a közepéből, de sem előzményt, sem valami befejezés szerűséget nem adtak. Pl.: Jennifer mihez kezdett magával? Miért nem adott neki 65 dollárt a pasi? Aron meleg incidense sem végződött sehogy....és a záró jelenet után nem akartam elhinni, hogy a stáblista jön, kérdőjelek tömkelege volt a fejemben. Le lehetett volna zárni ezt úgy, hogy a nézőre bízzák a befejezést, de nekem túl sok maradt az elvarratlan szál.

Fehér leander - Vélemények

2012-06-21 19:53.11

Lehet, hogy én kivétel vagyok, mert bármennyire is elgondolkodtató egy film, vagy üt nagyot, sajnos az idő megkoptatja az emlékét, ha csak egyszer láttam. Sok ilyen példa van: Rekviem egy álomért, Harcosok klubja, Amerikai História X, Passió..stb. Mindegyik nagyon nagy hatással volt rám, mégis nehezen tudnék jeleneteket felidézni. ha többször látok egy filmet, akkor más a helyzet :)

A szép szörnyeteg (2010) - Vélemények

2012-06-21 17:18.10

Ezt a filmet egy mondaton belül sem illik említeni a Szépség és Szörnyeteggel. Jóval gyengébb annál.
Modernkorinak, modernkori, de giccses is. Sokkal befogadhatóbban is meg lehetett volna oldani a torz külsőt, engem kifejezetten zavartak a főszereplő arcát borító minták. Túl mű volt.
Mivel ennek a filmnek nem sikerült teljesen lekötnie, elkezdtem az eseményeket a mese jeleneteivel azonosítani, de helyenként ez is túl mesterkélt volt nekem. Az, hogy egy apa csak így beadja egy idegenhez a lányát, teljesen elképzelhetetlen számomra.
Én értem, hogy foggal-körömmel ragaszkodtak az eredeti verzióhoz és azt próbálták mai köntösbe öltöztetni, de ez így nem volt jó.
Én sokkal jobb megoldásnak találtam volna, ha a fiúval történik valami olyan dolog, ami a valóságban is megeshet és ennek következtében fog megváltozni a külseje. Tudom, hogy a Vanília Égboltban már ellőtték, de egy baleset vagy valamilyen sérülés elfogadhatóbb lett volna a vásznon, mint hogy össze van firkálva valakinek a feje. És én azt a részt is kihagytam volna, hogy egy fedél alatt lakjanak, mert másképp is meg lehetett volna oldani, hogy sokat találkozzanak. Igaz, hogy ezekkel a változtatásokkal már kicsit eltávolodtak volna az eredeti verziótól, de nekem így jobban tetszett volna. Lehet, hogy az új ötletekre jobban vevő vagyok? Lehet.
A színészek játéka egy kis tinifilmbe elég volt, de ez a téma - ha jól sikerül - inkább a dráma műfajába férne bele, persze ehhez több kellene, mint amit itt láthatunk.
Végig volt egy olyan érzésem, hogy a készítők ezt a filmet a 18 év alattiak számára készítették és olyan színvonalra vitték le az egészet, hogy ők minél többet megértsenek....gondolkodásra, fantáziára nem nagyon volt szükség, mindent készen kap a néző. Sok minden hiányzott...

Fehér leander - Vélemények

2012-06-21 16:56.26

Nem. A végén mutatta meg a jó oldalát, az utolsó 5 perc kivételével végig önző volt. De ezt is írtam szerintem, vagy ennyire belebonyolódtam időközben a "kisregényembe"? :)

Többször láttad a filmet? Vagy nemrég nézted meg? Mert én nem biztos, hogy ilyen jól emlékeznék a tartalomra hónapokkal a megtekintés után is. Minden elismerésem a tiéd :)

2012-06-21 10:20.07

Miután befejeződött a film, pár percig csak ültem és néztem magam elé. Nem egy megszokott film, mégis tud ütni, ha figyeltünk. Nincsenek benne nagy látványelemek, sem akciójelenetek, nem élünk ál katarzist...de mindezek ellenére lehet egy film jó,nézhető és hatásos.
A sztori nagy részét el lehet olvasni a filmleírásban, de a mondanivalót kihagyták (szerencsére).
Picit ugráltunk az időben, de ez nem volt zavaró, sőt, ezt egy nagyon jó megoldásnak találtam, mert egy olyan helyzetben vágtak be jeleneteket, amikor az éppen aktuális volt és egy más megvilágításba tette az adott jelenetet. Pl.: Amikor az anya reggelizik a pasijával. Ezt a képet láthatjuk az elején is, amikor a néző még csak ismerkedik Astrid és az anyja helyzetével, majd ugyanezt bevágják később is, amikor Claire-rel ül Astrid ugyanazon a helyen. Itt már másra utal ugyanaz a jelenet. Tetszett.
Alison Lohman jó választás volt, mert az arca is illett ehhez a karakterhez és azokat a kisebb változtatásokat is megfelelően tudta alkalmazni, amire helyenként szükség volt. Pl.: vadság, csábítás, elutasító/hideg korszak.
Nem volt szélsőséges lány, jellemző volt rá a fokozatosság és ahogy felcseperedett, egyre érettebb lett, ez a döntéseire és a reakcióira is kihatott, ami szimpatikus volt, mert jó esetben a valóságban is így történik.
Michelle Pfeiffer alakítása sem volt rossz, neki talán nem volt akkora lehetősége itt kiteljesedni, de azok a párbeszédek, amik közte és a lánya között folytak, mindenképp elgondolkodtatóak voltak. Eleinte könnyen gondoltam azt, hogy Ingrid a negatív szereplő. Aztán valahogy elbizonytalanodtam, mert nem könnyű a helyzete. Számomra az első szó, ami róla eszembe jut az az önző. Ezt a későbbiekben - főleg a végén- végképp sikerül megerősítenie bennem, ennek ellenére valahol megértem. Viszont épp ő mondta, hogy Astrid foggal-körömmel kapaszkodik mindig valakibe, és nem vette észre, hogy ő is épp ugyanezt tette és teszi. Mindent megtett, hogy kisajátítsa a lányát, előtte pedig a pasijával. Az anya-gyermek kapcsolat mindig egy érzékeny terület számomra, mert sok mindent lehet ezzel magyarázni - óvás, féltés, segítés, bármely tettre rá lehet húzni, hogy csak az anya féltés miatt teszi, mert erős ez a kapocs- de Ingrid és Astrid kapcsolatában ez egy kicsit más jellegű volt. Ingridnek érdekes gondolkodásmódja volt, lévén, hogy művész, ezzel nehezen tudtam azonosulni, főleg, mert a már említett önzőség sugárzott minden mozdulatából, minden szavából. És sokszor maradt bennem kérdőjel, mert Ingrid tudta, hogy mit tesz, tudta, hogy meg lesz a következménye annak, ahogyan cselekszik. Meg is lett, irány a börtön. Ha felelősségteljes nő lett volna, azt gondolom, hogy jobban átgondolja, hogy mit tesz, hiszen a gyilkosság nem csak saját magára, hanem Astridra is hatással volt. Ezek után úgy gondolom, hogy kicsit jogtalanul háborodott fel minden egyes látogatás alkalmával, ha valami olyan változást észlelt a lányán, ami nem tetszett neki. Mert az ö rossz döntése miatt indult el a lány egy olyan úton, amire szerintem senki nem vágyik. Viszont a végén megismerhettük Ingrid emberibb oldalát is, és ez kellett ahhoz, hogy a történet kerek legyen és ne tudjuk a szereplőket jónak és rossznak elkönyvelni, mert a valóságban is árnyaltabbak a tulajdonságok.
Renée Zellweger miatt választottam ezt a filmet, kíváncsi voltam, hogy Bridget Jones után egy komolyabb szerepben hogyan teljesít. Azaz igazság, hogy én gyorsan beazonosítottam, Bridgettel, és mivel Miss Jones nagyon kedves szereplő nekem, kedvelem őt, ezzel együtt Renée-t is kedvelem. Persze, tudtam, hogy ez nem ennyire egyszerű, és biztosan többre is képes, de az utóbbi időben nem találkoztam vele más filmekben.
Itt egy nagyon bájos szerepben láthattuk, egy-két mozdulatban, egy fél mosolyban én Bridget-et láttam pár pillanatig, de ez nem volt zavaró, sikerült egy teljesen más karaktert megtestesíteni. Claire szinte mindig mosolygott, kedves volt, nyitott és érdeklődő, pedig nem volt olyan mesés élete, mint elsőre gondolnánk.
Amikor a nevelőszülőket megláttam, mindkét esetben azt a képet vetítették elénk, hogy itt minden szép és jó lesz: Starr mosolyogva, vidáman cseverészve lépett ki az ajtón, készségesen körbevezette Astridot a lakásban, kifejezetten szimpatikusnak tűnt. Aztán amikor kicsit jobban megfigyelhettük az életüket, előkerültek a hibák, hiányosságok is.
Claire esetében ugyanez: Hatalmas ház, külön szoba, gazdagság, ő maga szintén szimpatikus volt, úgy tűnt boldog házasságban él....aztán lehullt az álarc.
Engem nagyon elgondolkodtatott ez a film, de szerintem ehhez az is szükséges, hogy az ember olyan passzban nézze meg, ne fáradtan, kedvetlenül, mert akkor csak kínlódás az egész. Aki kicsit szeretne filózgatni egy film után, annak jó választás! :)

Újabb parajelenségek - Vélemények

2012-06-20 22:25.18

Nem láttam még az első részét, de tervbe van véve, hogy megnézem azt is.
Lehet, hogy egyrészt a laptop az oka - mint arról Szamuráj is ír -, de ez valahogy nem ütött akkorát, mint vártam.
Ez a kamramegoldás nekem nagyon tetszett, mert sokkal valósabbnak hatott így. A szereplők is nagyon megnyerőek voltak, azt a benyomást keltette, hogy akár a szomszéd utcában is lakhatnának, ez újabb jó pont volt. Viszont épp a lényegnek a megvalósítása volt helyenként túl mű. Mire is gondolok itt? Például, amikor kiemeli a gyereket az ágyból, vagy a lépcsős jelent. Nekem ez nem fért bele abba a misztikus világba, amiről még akár elképzelhetőnek is tartanám, hogy létezzen. (Bár az ezotéria nem épp az én műfajom)
Voltak nagyon jó jelenetek, amikor a hirtelen hanghatás miatt tényleg megijedtem és nekem nem is kell több, mert annyira nem szeretek félni.
Éreztem, hogy mit akarnak elérni a filmmel, a technikai része és a szereplőgárda kiválasztása is jó volt, csak maga "a rejtély" volt számomra nehezen befogadható.

Gyerekek vagy egyebek - Vélemények

2012-06-19 19:38.03

Az olasz zene, amit Sophie Marceau is énekelget az autóban ez:
http://www.youtube.com/watch?v=5Ts9cXlrBMg

Eredet - Vélemények

2012-06-19 18:15.58

Az önmagába visszatérős filmeknél mindig tartok attól, hogy belegabalyodok a cselekménybe és elvesztem a fonalat. Az Eredet esetében eleinte a teljes káoszban éreztem magamat, majd egyre jobban sikerült megértenem a filmet és amikor eljutottam arra a pontra, hogy értem, mi történik, mi miért van úgy, ahogy, jött megint valami, aminek következtében megint nem értettem semmit. Szerencsére a végén majdnem mindent megértettem, aminek örültem, mert tartottam ettől a filmtől egy kicsit. Többektől hallottam, hogy nem elég 1x megnézni, ahhoz, hogy megértsem. Biztosan adni fog majd a következő megtekintés új élményeket, felfedezek majd dolgokat, de nem a közeljövőben fogom újra megnézni.
Leonardo DiCaprio egyrészt szerencsés, hogy ki tudott törni a pusztán "jó pasi" szerepből, de biztos, hogy sok munka is van emögött...és jó filmekre mond igent. Nem vagyok különösebben oda érte, de egyre több filmben, különböző típusú szerepekben látom, és elég sokoldalúnak tartom.
Természetesen a többi színész is színvonalasan játszott, élveztem, hogy különböző személyiségek vannak együtt, volt komoly, laza, vicces, okos...és mindenki megtalálta a helyét.
A történetnek jót tett a fokozatos adagolás, mert így könnyebb megérteni a sztorit.
Sokat lehetett róla hallani, sok díjat kapott és elől van itt is a listán....nem hiába, ez tényleg egy szenzációs film.

Charlie St. Cloud halála és élete - Vélemények

2012-06-17 23:37.45

SPOILER!

A Tescoban le volt akciózva, ekkor figyeltem fel erre a filmre, azelőtt nem nagyon hallottam még róla...talán okkal.
A sztori elég jól indul, a szereplők teljesítményével sem volt semmi probléma. Aztán a lány felbukkanása levitte a színvonalat. Az első problémám az volt, hogy nem éreztem azt a szerelmet, amit egyébként a készítők valószínűleg odagondoltak. Két színész próbált egymásra szerelmesen nézni, csak velem nem sikerült elhitetni azt, amit el kellett volna hinnem. A lánynak a szinkronhangjától falra tudtam volna mászni, de ez már az én hibám, feliratosan kellett volna nézni. Az idő múlásával rájöttem, hogy Amanda Crew pocsék színésznő, és ez lehetett a baj forrása. Lehet, hogy az évek során fejlődni fog, de itt nem volt jó, pedig a szerepe egyáltalán nem volt bonyolult.
Az ilyen jellegű filmekből persze nem hiányozhatnak a klisék sem, a végén a mólón a vers mondás és az erdei búcsújelenet teljesen kiverte a biztosítékot. De ezt még megelőzte az a rész, amit nem tudtam hová tenni: Meggyőződése a fiúnk, hogy a lány él, de ettől függetlenül nem a sziklákon keresi, hanem a felborult vitorlásban...hogy a csudában élne túl valaki 3 napot a jéghideg vízben? Ha él, akkor nem logikus, hogy nem a vízben van? Vagy mégsem volt annyira erős a hite?
A drótba beakadós rész pedig teljesen felesleges volt, mert ezekkel a jelenetekkel az izgalmak fokozása a cél, de nincs ember, akiben egy percig felmerült volna, hogy a srác ott és akkor fog meghalni.
Időközben is voltak részek, amiktől majd' lefordultam a székről: Nem a lányt választja, mert az öccse vár rá, aztán jön a messzeségbe révedő tekintet...
Tényleg jól indult, Zac Efron fejlődőképes, de valahogy ezek a drámai jellegű szerepek még nem igazán mennek jól neki.
Tapasztalatnak jó, élménynek kevés, a rászánt időért részben nagy kár. Gyenge.

A gépész - Vélemények

2012-06-17 21:13.33

SPOILER veszély!

Sokkal maradandóbb élményt vártam ennél. A végén egyre inkább éreztem, hogy befejezhetnék már, mert kezdett ellaposodni.
Christian Bale mindent megtett, nagyon jól játszott, lehetett látni, ahogy egyre lejjebb süllyed. A testéről már ne is beszéljünk...
Egy kicsit lehetett volna különlegesebb is, bár a cetli ragasztós vonal lekötötte a figyelmemet ideig-óráig, de a végén a csattanó sem ütött akkorát, mint vártam. Gyakorlottabb filmnézőknek hamarabb le fog esni a tantusz, nekem még edzenem kell, mert bár majdnem rájöttem a filmbeli rejtélyre, de viszonylag későn raktam össze a darabkákat.
Úgy gondolom, hogy vannak ennél sokkal jobb hasonlós stílusú filmek is, vagy ha sokadszorra lelövik ugyanazt a csavart, már nem üt akkorát? Ez is lehetséges.

Örömködő topik - közkívánatra!

2012-06-12 17:20.35

Jaj, azt hittem valami jó hírt fogsz majd mondani...
Ez az amire én képtelen vagyok,naplót vezetni bármiről is. Pedig rendszeresen megfogadom...:) De a kezdeti lelkesedés után valahogy elfeledkezem róla. És körülbelül mindennel így vagyok, ami némi rendszerességet igényel.

2012-06-12 17:18.26

Majd elfelejtettem...köszi :)

Gyerekek vagy egyebek - Vélemények

2012-06-12 00:32.46

A könnyen felejthető filmek közé tartozik, de ettől függetlenül nem bántam meg, hogy megnéztem. Az alaphelyzet egészen érdekes, és eleinte szépen ki is dolgozták, de a végénél volt egy kicsi olyan érzésem, hogy összecsapták.
SPOILER!
Amikor a nőt kidobják, visszamegy, fénykép előkerül, újabb balhé, majd rendőrség előtti szerelmes jelenet és aztán stáblista. Ezt gyorsan lezavarták.
SPOILER VÉGE!
Sophie Marceau nagyon bájos és jól játszott, ahogyan a férfi is, bár első ránézésre nem sok mindent tudtam elképzelni erről a pasiról, de meglepően vicces és jó volt.

Örömködő topik - közkívánatra!

2012-06-12 00:27.45

Szia! Köszi jól :) Néha fel-fel szoktam még nézni ide, de inkább filmekhez írogattam. Volt elég elfoglaltságom, így nem tudtam (és egy idő után nem is akartam) hosszan a számítógép előtt ülni.
De észrevettem, hogy mennyi új név van, a régiek banda nagyon eltűnőben van. :(
És te hogy vagy?

2012-06-11 17:36.50

Öreg motoros vagy már itt filmkatalóguson, elhiszem, hogy vannak tapasztalataid. :D

2012-06-11 17:19.26

Azt hittem, hogy saját magadat fogod fényezni :D

elejére ... 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 ... végére

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk