Annyiban egyetértünk, hogy a magyar cím rossz, és valóban nem az univerzum vagy az idő "történetéről" szól a film. De még csak nem is az élet "kialakulásáról" szól. Terrence Malick filmje nem is dokumentumfilm, hiszen nem célja hogy információt adjon át, vagy hogy "dokumentáljon" valamely történést.
Hogy mennyiben van szükség a narrációra, azon lehet vitatkozni, maga Malick sem tartja elengedhetetlenül szükségesnek, kiadott pl. egy narráció nélküli változatot is.
Mindazonáltal a narráció rávezet arra, hogy miről is szól a film valójában. Valójában nagyon is szoros kapcsolat volt a képek, a zene, a zajok és a narráció között - kölcsönösen reagáltak egymásra, ill. meg- és visszaidézték egymás témáit egyfajta filmnyelvi polifóniában.
Leginkább arról szól a film, hogy metafizikailag nézve hol a helyünk a létezésben, egyáltalán, hogy mi az, mivel jár "élni". Ezért keresi fel az élet keletkezését, de végpontjait is. Az élet gondolatát ráadásul erősen összeköti az érzékelés és a tudat eszméivel, és megpróbál a maga filmes eszközeivel reflektálni erre. Azok számára, akik nem szokták meg hogy egy film pusztán a filmnyelven keresztül beszéljen, és nem egy történet elmesélése, illusztrálása által, azok kétségkívül unni fogják. De azért érdemes nyitott szemmel adni neki egy esélyt. Szerintem megéri. |
