Idén találkoztam először a trilógiával illetve rémlik hogy láttam tini koromban de nem fogott meg. Idén viszont véletlenül beleakadtam a tévében és 37 éves fejjel olyan hatást gyakorolt rám amit bizony még talán egy film sem animációs film pedig soha. Pedig én is Lassie-n meg Vuk-on nőttem fel és rengeteg megható állatos és gyerekfilmet láttam, kismillió Disney filmet de soha egyszer sem hatott rám úgy mint ez a történet erről a kis csapat játékról. Elővettem a régi játékaim, újra játszom néha velük leporolom megsimogatom őket hogy tudják nem felejtettem el őket. Olyan érzelmi húrokat penget ez a filmsorozat hogy bizony felnőtteknek is könnyet csal a szemébe. A harmadik rész egyenesen melankolikus szomorú, keserédes talán nem is gyerekeknek való viszont én azóta többszöri megnézés után is sírok rajta. A remekül kitalált figurák, színes egyéniségek, az összetartás ereje, a hűség, lojalitás, barátság, elmúlás, elszakadás mind olyan témák ezek amiken árnyaltan de mégis erős kézzel vezet végig a történet és bizony kemény leckét ad az érzékenyebb lelkű felnőtteknek. A gyerekeknek pedig vidám szórakozást nyújt a vicces külsejű humoros szövegű színes figurák kavalkádja.
Az első rész gyerekmese a barátságról és szuper szórakozás, a második rész melankolikus mese az összetartás erejéről és a hűségről, a harmadik rész szívbemarkoló dráma az elmúlásról.
Kettős érzés van bennem, egyrészt bánom hogy ha már eddig kimaradt az életemből most kár volt hogy betalált, másrészt meg bizony kár lett volna az is ha sosem látom ezeket a bizony korszakalkotó filmeket. Mindenkinek ajánlom de főleg erősebb idegzetűeknek, akik nem hatódnak meg egykönnyen.
Kisgyerekeknek inkább az első rész a többi már idősebbeknek. Nálam abszolút öt pontos. |
