Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |
Kosarad tartalma: | ||||
Őrült Stone, avagy 2008 a patkány éve (DVD) | | | 4999 forint | | | Kivesz |
Szállítási díj | | | 1299 forint | ||
* 999 forintra csökkentett szállítási díj legalább 10.000 forint rendelési érték felett! | ||||
* Ingyenes szállítás legalább 20.000 forint rendelési érték felett! | ||||
Összesen: 6298 forint |
Kosarad tartalma |
A kosaradban 1 DVD van. Mozgasd az egeret ide, és megmutatjuk tételesen a tartalmát! |
Rendelésed véglegesítése |
Keress | |
Részletes keresés |
Hamarosan a TV-ben |
Egy igazán dühös ember - Film+, 01:00 |
Az utolsó lovagok - RTL Három, 01:15 |
Viharsziget - Moziverzum, 01:35 |
Gyilkosság a Fehér Házban - Film Café, 01:40 |
Hajsza egy gyilkos után - Filmbox, 02:20 |
Teljes tévéműsor |
Szülinaposok |
Alfred Molina (71) |
John C. Reilly (59) |
Kristin Scott Thomas (64) |
Roger Deakins (75) |
Dash Mihok (50) |
További szülinaposok |
Legfrissebb fórumok |
Mire gondolsz most? |
Dallas (sorozat) - Vélemények |
Mit hallgatsz most? |
2022-es választás |
Esterházy Péter - Vélemények |
További fórumok |
Utoljára értékeltétek |
Millennium |
Nacho Vigalondo |
2013-06-23 09:50.27 |
Apám néhány boldog éve (1977) c. filmben helyes kis vidékről felkerült szolgálólány. |
2013-06-23 09:41.24 |
Apám néhány boldog éve (1977) c. filmben Varga Ernő, a hithű, lelkes kommunista szerepében rá sem lehet ismerni, annyira fiatal. :) Szimpatikus alak, de még nem láttam tőle 4 csillagot érdemlő alakítást. |
2013-06-23 09:31.29 |
Hahó adminok! Madaras József utolsó filmszerepe nem az 1999 - Életbevágó c. filmben van, hanem a jóval későbbi 2005-ös Rokonokban! Kéretik javítani az adatbázist!
Köszönjük! |
2013-06-23 09:19.31 |
"Felfedezték a filmesek különös hangsúlyait, ragyogó humorát, érdekes megjelenését."
Telitalálat! Apám néhány boldog éve c. filmben (1977) is már törődött vénasszonyt játszott. :-) |
2013-06-23 09:15.09 |
Az Apám néhány boldog éve c. filmben láttam most, Török János feleségének szerepében. Természetesen szép nő, de nem különösebben erőteljes alakítás jellemezte. |
2013-06-23 09:12.11 |
Eddig csak az Apám néhány boldog éve c. filmben láttam, különösebben nem ragadott meg a tehetsége, de nem volt rossz. |
2013-06-23 09:11.20 |
Egyetértek az előttem szólóval. Kiemelném, hogy valóban erősen visszafogott a film ábrázolásmódja a korszak kegyetlen valóságához képest. Mondhatnám úgy is, hogy a film szépít(get), majdhogynem mentegeti a magyar bolsik hataloméhességének módszereit, terrorját.
Ezt a Lohinszky Lorándot viszont még sohasem láttam, érdekes színész volt. Több kiváló, régi színészünk megjelenik a filmben, ha másért nem értük érdemes megnézni a filmet. |
2013-06-21 06:08.52 |
Én meg nem állítottam veled kapcsolatban semmit, csak általánosságban beszéltem.
Egyébként meg mi az a kis kiruccanás a Tirolból Savannah-ba, semmiség. A futás meg amúgy is opcionális, úgyhogy ne hagyd ki. (Küldhetnél felhőket felénk Tirolból, itt már kicsit sok a napozásból) Én pedig nem is várok a jövő hétre, már holnap átruccanok megnézni azt a padot. Vagy inkább szólok az egyik csicskásomnak, hogy hozza ide. Nem fogok egy szaros pad miatt annyit járkálni. :) |
2013-06-19 21:12.01 |
Oké, olvastam. Nehezen tudom megfogalmazni, de ez a németh lászlói világszemlélet - amely ebből a filmből is erősen érződik - visszataszító számomra. Egy jelenség volt a magyar szépirodalomban, sajátos lelkülettel. |
2013-06-19 21:05.33 |
Hahaha! Igen kiváló darab. A horrorfilmek stílusában megszerkesztett trailer. Köszi' a linket! |
2013-06-19 20:57.42 |
:-)
A francba, akkor már a jövő héten én is kiugrok és megnézem azt a padot magamnak! |
2013-06-19 20:52.33 |
Elég beteg zene, de a hangzása érdekes:
Pleasurekraft - Tarantula (Short Mix) [link] |
2013-06-19 20:46.39 |
"Nagyon egyszerűsítve ugyan, de a lényeg az, hogy az író a nemiséget alsóbbrendű dolognak tartotta a szellemi síkoknál.Nelli valamilyen magasabb rendű értéket képvisel, mint Sanyi.Aki ezt a "nemességet" (Németh László szava) lerángatja a porba."
Naja. Ezt - szerintem - nagyon sikerült a filmben megjeleníteni. |
2013-06-16 20:12.03 |
Érdekes film. Technikailag, rendezőileg egy fércmű, de fontos lehet a korszak iránt érdeklődőknek a 19-es magyar komcsi ideológusok sajátos gondolkodásmódja, amelyet politikai és filozófiai eszmefuttatásokból, vitákból, beszédekből ismerhetünk meg, ha megnézzük a filmet. (Ezeket azonos korúak visszaemlékezéseiből állították össze) Sokáig betiltott film volt, az elvtársak nem ilyen képet akartak magukról láttatni a hivatalos történetírásban. Pedig még így is túl szép és kozmetikázott lett... |
2013-06-16 14:29.56 |
Hiába, a pénz kevés a boldogsághoz, vagy hogy megtaláljuk helyünket a világban. Remélem, Valentinónak a büntetés letöltése után sikerül bölcsebben élnie az életét, kapcsolatot talál imádott színésznőjével és sikerül a kisszerűségből legalább picit kilépnie! |
2013-06-16 13:56.01 |
A film és a történelmi környezet jobb megértéséhez ez a kis esszé fogodzkodót nyújt:
Gelencsér Gábor: A macskaköves úton [link] |
2013-06-15 16:24.37 |
"Furcsa, nyomasztó, összhatásában mégis hiteltelen, tipikus sablondramaturgiára "szerelt" honi thriller-kísérlet. Számomra nehéz az ilyen komolykodó, sejtelmes, filozofálni próbáló, mégis profán darabokat." (komolyan venni)
Hannibal Lecter Forrrás: [link] Nekem is ez volt az érzésem a filmmel kapcsolatban. Jól indult, aztán túl sok lett belőle. Sok akciójelenet lazán összefűzve, logikátlan történetvezetés, értelmetlen befejeződés. A színészi játék viszont minden szereplőtől magas színvonalú volt. |
2013-06-15 14:23.09 |
Nem tudlak követni. Hol válaszoltál? (A webcímet csak a forrás miatt jelöltem meg, amúgy sem pontos. Azon az oldalon leled meg a hozzászólásokat a film fórumán. Az idióta fórummotor a zárójeleket is a webcím részévé alakítja, azért dob ki hibaüzenettel. Tehát távolítsd el az elejéről és a végéről úgy másold be a böngésződ címsorába és akkor a főoldalra jutsz!) |
2013-06-15 07:18.58 |
"Ennek valami isteni hangulata van! Órán nekünk úgy elemezték, mint a nemzedéki közérzetfilmek egyikét, mely a hetvenes évek pangását járja körül."
Tenebra 1. hsz ( [link] ) "Ez a film meg már egy olyan kor terméke, amikor nyilvánvaló volt, hogy ez az egész Kádár-baromság egy színjáték volt, és minden elv, amiben hittek, hazugság. A lét bebetonozottá vált, egy szürke massza minden, állóvíz van, nincs kiút, ember embernek farkasa. Egyetlen lehetőség: bulizni, inni, hazamenni, dögleni, és legfeljebb szimbolikusan kiköpni a városra (ahogy Bujtor karaktere teszi :D). De többet nem tehet. És igen, Bálint András karakter (Laci, ha jól emlékszem) valóban a korban jelenlevő besúgófigurák és "vamzerek" legjobb mintapéldánya. Aki a barátai képébe röhög, közben meg a rendszerrel cimborál, és még jelent is róluk. Bár ő nem "jelentett", de elég ocsmány dolgot művelt. "Mit pofázzunk kívülről? Be kell lépni a pártba, és felülről kell megpróbálni változtatni". :D (Vagy valahogy így mondta.) Igen, csak éppen a párt nem a változást akarja, hanem az állóvizet szeretné minél tükörsimábbá tenni." Tenebra 3. hsz. ( [link] ) Erről a beszivárgásos bomlasztás taktikáról jutott eszembe egy másik fórumon olvasott történet. Érdekes: "Idézet Szádeczky-Kardoss Géza blogjából, www.turatars.com: " Laci bácsi! Neked mi a pártmunkád? - Hát a túrázás! Nem értettem meg azonnal. Aztán később rájöttem a dologra. Az illegalitásban a kommunista párt a hegyekben tartotta gyűléseit. Ebből okulva a háború után igyekezett a természetjáró mozgalmat szétverni. Előbb az egyesületi házakat államosították. Aztán a turistákat a Sport Egyesületekből kivéve, a szakszervezetek irányítása alá rendelték. Azt remélték, hogy így majd jobban a körmükre tudnak nézni. De ezzel épen az ellenkezőjét érték el. Az elnyomás éveiben épp a túrázás adta meg a tömegeknek az önmegvalósítás lehetőségét, s a szakszervezeteken belül kiteljesedett a mozgalom. Laci bácsinak az volt a feladata, hogy különböző túra társaságokhoz csapódva megfigyelje őket, és hangulatjelentéseket írjon róluk. Külön fel híva a pártvezérek figyelmét a másként gondolkozókra. Az évek során több szakosztály vezetőségébe beépülve felszámolta azokat. Öt év után a mi szakosztályunkat is szét akarta verni, de mi ezt nem hagytuk." Amúgy meg nekem a film a Kihajolni veszélyes c. Zsombolyai János rendezte darabra emlékeztetett, legalábbis üzenetében. |
2013-06-13 03:26.10 |
A Zuhanórepülésben láttam őt, csodálatosan szép nő! Sajnos rettenetesen gyengén alakított - már ha annak lehet nevezni, amit csinált. Két csillagot tudtam adni az alakítására, maximum. |
2013-06-12 08:40.01 |
Kellemes, könnyű kis darab kiváló régi színészeinkkel. (Almási Éva nagyon szemrevaló nő volt akkoriban) |
2013-06-12 06:52.52 |
Nem éreztem elég bátornak ezt a filmet a rendszer- és társadalomkritikai szempontból. Az Új gazdasági mechanizmus sírkövére szánt virág Várkonyitól. Az alkotás politikai célzatait nem lehet félreérteni, bár nyilván azért nem került dobozba a tekercs, mert nagyon igyekezett nem direkt módon bántó lenni. A színészi játék nem különösebben említésre méltó, de ez a film stílusát és mondandóját tekintve nem is követelte meg magának a színészektől a kiemelkedő alakításokat.
Sok külsős helyszínen forgattak Budapesten, nagyon élvezetes volt látni a régi tárgyakat, utcaképet, épületeket. Utóbbiak közül többre már alig ismerni rá. |
2013-06-11 17:44.32 |
Egy shag beckur jelenettel indít a film. Rögtön a Bebukottak c. filmnek az a jelenete jutott az eszembe. Elképesztő a börtönvilág! |
2013-06-11 06:54.49 |
"Azt utálom az efféle történetekben, hogy a főszereplő "sokkal különb" a környezeténél, ő "sokkal többet érdemelne", éppen ezért jogos és érthető részéről az erkölcs felrúgása, hiszen úgyis csak nála "alsóbbrendű", "primitívebb" lényeken gázol át.
Különben úgyis egy kaptafára megy az összes ilyen történet: mindegyik halállal végződik, mert az írók imádják a sztorikat halállal lezárni, az olyan frankón végleges. Úgyhogy valaki meghal, ez tuti, legfeljebb azon lehetett volna izgulni, hogy kettejük közül ki nyírja ki a másikat. Még az a szerencsésebb lezárás, hogy a nő ölt, így legalább a szentté avatása elmaradt." kagylóhéj :), de van benne valami (a port.hu fórumról egy sarkos vélemény) és egy másik jól megfogalmazott gondolat ugyanonnan: "Nem a gyilkosság ( ez esetben akkor is inkább baleset ) az erőszak és bűn, hanem az, ahogyan zsarolásokkal, fenyítésekkel visznek húsvásárra egy leányt. - Vagy inkább vágóhídra? És egy finom teremtést belekényszerítenek az undorító sírva-vigadó dzsentri életbe, a sivár szellemi világba, a lelkileg műveletlen közegbe. Kiváló az ábrázolása az elmúlt kétezer év férfi-dominanciájának, a nők sok évszázados kiszolgáltatottságának,..." F.Kristóf és végül matuschkapista írta D. A-ról: "Drahota Andrea tökéletes választás Nelli szerepére, csak úgy árad belőle a hidegség." Nekem ezek a szavak jutnak eszembe róla: hideg, fagyos, kemény, elzárkózó, passzív, szexualitában tipikus fapina, frigid, egyébként pedig egy nyomasztó, pszichológia problémákkal küzdő női alak. |
2013-06-06 11:12.28 |
Itt megtekinthető:
[link] Így szól a film elején feltűnő szöveg: "Ajánlom a figyelmükbe az Imposztorok című magyar filmet, történelemhamisító "filmművészetünk" állatorvosi lovát, a tudatbefolyásoló manipuláció majd' minden formájának e silány gyüjteményét. A Kádár-rendszer alkotói igyekeztek átírni a múltat, nevetségessé tenni a történelmi léptékben gondolkodó elődöket Horty Miklóstól Prónay Pálig, hiszen csak így kaptak cenzori engedélyt arra, hogy közpénzen "műalkotást" hozzanak létre. A film még ebben a valóságtól elrugaszkodott formájában is gyújtó erejű, amennyiben a néző tudja dekódolni az információkat és rendelkezik némi történelmi ismerettel. Ezért is tiltotta le a vetítését a Kádár-rendszer, és tette ezt oly sikeresen, hogy mind a mai napig nem lehet látni sem moziban, sem képernyőn, de eddig még interneten sem. Képzeljenek el egy olyan történelmi filmet, amelyben kiírják a filmvászonra az évszámot, 1919, 1920, 1921, miközben egyetlen egyszer sem mondják ki a tiltott szót: Trianon! Az elcsatolt területekből úgy foglalnak vissza területeket a Rongyos Gárda tagjai, hogy a megvédettek rosszkedvűen fogadják őket, parancsszóra tapsolnak, lelkesednek. Aki látott már akár csak tíz másodpercet is a bécsi döntésekkel visszatért városok ünnepségeinek hiradórészleteiből az tudja, milyen cinikus hamisítvány az Imposztorok. És mégis betiltották, mert az elvtársak rájöttek, akármennyi rosszat mondanak egy korszakról, azt a kollektív emlékezet helyreállítja, torzó formájából hiányzó elemekkel kiegészíti. A modern propaganda, amit politikai korrektségek neveznek újabban, ezért döntött úgy, hogy a legjobb, ha szót sem ejtenek a magyar történelem eme legfontosabb korszakáról, helyette legyen vetélkedő, valóságsó, fantabutulás. Mert ezt megérdemeljük - gyarmattartók szerint. Azt, hogy milyen sikeres volt az agymosás, magunkon megmérhetjük: az Imposztorok megtekintése feleleveníti a vörös-terror utáni rendrakás, a Habsburg trónfoglaló kisérleteinek időszakát, amikor élt még annyi a magyar szellemből, amennyivel az egész történelmi Magyarország megmenthető és helyreállítható lett volna egy kedvezőbb történelmi pillanatban. Kérdés, ma mennyire vagyunk egészséges lelkűek a szép haza visszafogadásához, ismerjük-e az igazságot, és tovább adtuk-e azt gyermekeinknek? Ajánlom mindazoknak a figyelmébe az Imposztorok című filmet, aki képes az áldokumentumfilm kockái ellenére lélekben látni az el nem készült valódi filmet. A többieket Ég óvja minden hasonló fércmunkától." A film internetes feltöltőjének hozzáfűzése sc75 hozzászólása a port.hu idevágó topikjából: "A soproni népszavazást nem tárgyalással sikerült kikényszeríteni. Alapvető szerepet játszottak a térségben tevékenykedő irreguláris magyar erők. Hivatalosan nem kaptak támogatást, de Gömbös lent járt Sopronban, Ostenburg fegyvert osztott, a különböző szervezetek toboroztak (MOVE, ÉME), a soproni polgárság pedig támogatta őket. Ez a történet egy szerencsés együttműködésen alapult. (Nem tartott sokáig: a király visszatérési kísérletére már meghasadt az ellenforradalmi mag.) Kis eredményt értek el, voltaképpen a kevés siker egyikét a korszakban. Arra is jó példa a történetük, hogy bármit találunk is mondani Trianon okairól, a legfontosabb ok mégis csak az volt, hogy katonailag vesztettük el a területeket '18 őszén, amikor a káoszban nem akadt erő a megszállók feltartóztatására. Amit pedig katonailag veszítünk el, azt csak katonailag lehet visszaszerezni. A tárgyalóasztalnál többnyire már csak a kész tényekre szokták ráütni a pecsétet. Lehet ezt cifrázni, de a lényeg ez. Tény, hogy a vezetők egy része direkt érintett volt a korábbi, fehér terrornak hívott atrocitásokban. Egy idő után Horthyék is leépítették ezeket a figurákat, amikor már nem volt rájuk szükség. És itt van a lényeg: egy adott helyzetben szükség volt rájuk. 19-re ez az ország olyan mélyre süllyedt, hogy bármiféle rend és tekintély visszaállításához kellett az ostor. A piszkos munkát nem végzik el Grál-lovagok. (Lásd még: bécsi udvar és Haynau) Amikor pedig már kontraproduktív lett, és a visszájára fordult a megtorlás, és már ez akadályozta a konszolidációt, Horthyék parkolópályára tették a főszereplőket. A kommunista történetírás, és kulturális kánon (Lásd pl. Jancsó filmek) az ikonikus gonoszt láttatta bennük. Én inkább ellentmondásos hazafiaknak látom őket." Elgondolkodtató videó a témával kapcsolatban a Rongyos Gárdáról: [link] |
2013-06-06 09:20.28 |
Ez a film nem csak az érzelmekre akart hatni és nyomulni, hanem az értelemre, a jogi érzékre, bölcs belátóképességre is. Ez a film az aktív eutanázia jól megkomponált, kissé körmönfont reklámja. (Ennek ellenére a véleményemet a kérdésről nem változtatta meg) |
2013-06-05 20:44.32 |
Miért kell minket a lábunknál fogva visszarángatni a földre?! :-) |
2013-06-05 20:31.42 |
De beletöltötték az új sorozatba is, de néhány epizód után kihúzták. (Áthelyezését kérte és a BRFK-hoz került jobb fizetésért) Aztán Mayát is átvezényeltette magához. |
2013-05-29 20:52.23 |
Jó a párhuzam, igen, a szellemiségében van hasonlóság. Azt a kort, amit megidéz a V. E. modern környezetben és más földrajzi körülmények közé helyezve láthatjuk ebben a filmben. Döbbenetes, elszomorító és kétségbeejtő volt látni az utcagyerekeknek ezt az elhagyatottságát, kiszolgáltatottságát. Azonban nem csak az övékét, hanem az átlagemberek elmaradottságát, primitív (élet)körülményeit, stb. Kicsit visszaköszönt nekem a Gettó milliomos is. Egyszerűen nem értem, hogy miképpen hagyhatja egy állam ennyire magára ezeket a szerencsétlen sorsú gyerekeket. Idegenek az emberek, rendkívül szokatlan, furcsa a beszédük, a reakciójuk, az öltözködésük, a kinézetük. Egy rendkívül szétcsúszott állam képe jelenik meg ezen film megnézése után számomra, ahol a kispénzű ember számára bármiféle egzisztencia megteremtésére csak a rendőr/katona/futballsztár háromszögben lehet keresni a legális megoldást, azon kívül csak a bűnözés marad. Más ez a közép-ázsiai, közel-keleti kultúra, bizony nagyon más... |
2013-05-26 20:02.43 |
Ez a jelenet egy durva plágium. (Sajnos)
The Two Ronnies - Opticians [link] |