Színész és változó világ c. műsorban beszélget róla Gobbi Hilda, Major Tamás, Kállai Ferenc és még sokan mások, továbbá bevágott felvételek. Egy különös portréműsor 1980-ból.
https://www.youtube.com/watch?v=PGqIToQywGU

8. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-04-02 12:59.33)

Utolsó filmjében a Vörös tintában nincs nagy szerepe, pedig Ő az iskolaigazgató, de Szabó Magda gyönyörű mondatait ahogy tolmácsolja a film érdekes hepiendes végén kolléganőjének- a hős definicióját- nagyon megható.

7. Find (2014-03-09 16:23.43)

Pénteken volt a születésnapja.
Mostanában néztem Az ügynök halálát. Eleinte még zavart az előadásmód. Azért 50 év távlatában érződik a különbség: a színészek mintha csak a szöveget mondták volna beleélés nélkül.
Aztán jöttek a srácok. Kálmán György valami eszméletlen jó volt, hangjával nagyon kiemelkedett a rossz minőségű felvételről.
Ahogy ment előre a cselekmény lehet, hogy hozzászoktam, de lehet, hogy egyre jobb lett az előadás, mert már nem tűnt fel a mesterkéltség, sőt! Kedvenc jelenetem, amikor Willy búcsúzik a pincértől és elmegy magokat ültetni. De Kállai Happy-je is dermesztően jó volt, ahogy csajozott, az apját meg félvállról kezelte. Az anyával nem voltam kibékülve egészen a végső vitáig a fiaival. Az a jelenet is nagyon feszült volt.
Hát igen, elhiszem, hogy nagyon jó előadás volt, most is szívesen néztem meg.
Tímár Józsefet ezen a szerepén keresztül ismertem meg és ezért az alakításáért nagyra becsülöm. Láttam néhány filmjét, de nem emlékszem rá. Hallottam azt is, hogy elszavalta a Szózatot és egyszer Major "kinyírta".

6. Csabaga (2013-08-22 17:42.09)

Róla sem írtak sokat.

Régi filmekből emlékszem rá,és persze tévéből az Ügynök halálára.

Kapitalizmusellenes darab?Nem tudom.

A főszereplő mindenhol sikertelen lenne,talán,de a lélektelenség,amivel találkozik, a kapitalizmus egyik jellemzője.
Sajnos ezt mi is látjuk már.

5. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-08-18 08:22.40)

1956. Eltüsszentett birodalom- ban Ő tüsszögött.

4. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-29 10:55.10)

Németh László nagyjából a következőket írja Róla: 1957-ben írt a színészhez levelet, melyben első találkozásukat is leírja. 1941 körül az Andrássy úti Kamaraszínházban folytak az író Villámfénynél c. drámájának próbái, Tímárral a főszerepben."A dráma nekem inkább vívódás, mint tett." Tímár az író szerint ezt a vívódást ábrázolta hévvel árnyalatgazdagsággal, fizikuma nem hős-színészé. Beszédjében is mintha mintha egy legyőzőtt beszédhiba kísérte volna, attól azonban csak igazabbá, kevésbé szinpadivá vált, amikor a szívenfűlt, gyönyörű meleg hang a száját elöntötte. Így ír az író Tímár körorvosáról. Én a Katonában láttam Kállaival, és nem tudom ezeket a jelzőket leírni. Majd a tvben Huszti közelített. Majd a VII. Gergely c. drámájának főpróbájáról írja, hogy a sok tétova jelmez között ott állt s beszélt egy karcsú, reverendás alak, aki mint a sátorrúd az összecsukható ponyvát, egymaga fönntartotta az egészet. 70 éves aggastyánt játszott 35 évesen, az ősz haja alól egy fiatal arc beszélt,szavaival csinálta meg az alakot, korát. A 4. felvonás után az író az öltözőjében meglátogatta, ahol fáradtan ült 1 széken ,a keresztcsontjára csúszva, ahogy birkózot látni, vagy sebészt műtét után, de azért érezve, hogy ez az este csinált nagy mestert belőle.Majd a Papucshős c. drámájának címszerepét alakította, az író szerint inkább a papucsot hozta ki, nem a hőst. Én ezt a drámát a Madách kamarában láttam Pécsi- Vass duettjével.
Az író szerint útjaik szétváltak, majd az írónak egy kegyelmi kérvényt kellett aláírnia, mert a színész 1 vidéki városban kissé kapatosan szidta a németeket, s azt mondta, zsidónak neveli a fiát.
1956. okt .20-án a lákásán kereste fel az írót,mert a
Madáchban Széchenyi- t akarták bemutatni Tímárral a főszerepben. Azután együtt sétáltak a Katonába. Az író az írása legvégén egy kedves momentumot említ meg Tímárral kapcsolatban, hogy a postára együtt mentek, és a tisztviselők arca hogy felragyogott, amikor a színész a vászonról ismert mosolyával, kedves , udvarias hangjával elbüvölte a postát. "S utána úgy mentem vele tovább a budai s belvárosi utcákon, mint egy nagy pártfogóval, aki hatalmat szerzett az emberek szívén."
Nagyon sajnálatos, hogy ezekről az előadásokról, legolábbis tudomásom szerint nem maradtak fenn emlékek. Egy író és színészzseni találkozásainak leírata ez Németh László: Sajkódi esték, Színész és író c. fejezetéből.

3. Angelika58 (2012-03-07 16:32.24)

1902-ben ezen a napon született a legendás színész, aki már 1960-ban el is ment. Nagyon sok filmben szerepelt, de mégis egyetlen színházi szerepe adta neki az örökkévalóságot.

Pedig hatalmas életművet hagyott hátra, annak ellenére, hogy évekig nem játszhatott. Az ötvenes években letiltották a színpadról.

A szerep, ami halhatatlanná tette, Willy Loman volt, Arthur Miller Az ügynök halála c. darabjában.

Én még láthattam a darab felvételét (később takarékossági okokból törölték a szalagot) és valóban hatalmas alakítás volt.

Tímár József a tragikus sorsú, csak az álmaiban élő örök kisembert formálta meg ebben a szerepben. Az ügynök, aki mindig háttérbe szorul, aki még a saját életét sem képes befolyásolni ,akit saját fiai is elnéző sajnálattal kezelnek és akit mindenki elárul, csak a felesége nem, ez volt Tímár József.

A darabot teljesen félreértelmezték, valamiféle kapitalizmus-ellenes rendszerkritikává, pedig ahhoz köze sem volt.Arthur Miller egy szerencsétlen, gyenge, sodródó ember drámáját írta meg, nem a kapitalizmusét. Willy Loman minden szakmában és minden rendszerben sikertelen lenne, mert csekély képességeinek kibontakozását tökéletes akarattalansága is gátolja.

Ezért lett az alakítás legenda, mert Tímár zsenialitása ellenállt minden politikai szándéknak. A ő kisembere minden rendszerben egyformán, hajlott háttal és hajlott lélekkel cipeli a két tömött bőröndöt.