Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

DVD / Blu-ray premierek

A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray)

További DVD premierek

További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben

Klónok
- Mozi+, 16:50

A karácsony mentőakció
- Paramount Network, 17:00

Acceleration
- Film Mánia, 17:25

Aquaman és az elveszett királyság
- HBO, 17:55

Anyád lehetnék
- Filmbox Family, 17:55

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

James Franco (46)

Tim Curry (78)

Atanas Srebrev (53)

Tony Plana (72)

Kate Hudson (45)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

2022-es választás

Dudley Moore - Vélemények

10-8: Veszélyes őrjárat (sorozat) - Keresem

Most vagy soha! (2024) - Vélemények

Temetetlen múlt - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek

A Goldman-ügy

Martin Brest

Fórum - Egyre távolabb - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

19. Chris Co (2017-04-11 22:43.22)

Nekem ez nem volt annyira frankó. Spoiler! MacGyver összeomlott, mikor megtalálta a gazdátlan téli sporteszközt (majdnem elhittem, a film forgatása közben odatévedt járókelő és nem az aggódó férj). Szájbarágásból nem volt hiány. A kislány is megmondta azt, amire a néző nem is gondolt volna. Ez aztán az irigyelni való bárcsak a tiéd lehetnék, tati! Technikai bravúrokban is bővelkedett. Néhány lassítás, elhomályosítás, melyek igazán semmi, de semmi funkciót nem töltöttek be. Stb...
Röviden, SzuperHagymásan : a kivitelezés nálam hazavágta az amúgy klassz témát. Kár érte!

18. Independence (2016-05-31 19:38.35)

A sorozatoktól – többnyire - hideglelést kapok, a nyolcvanas évek klasszikusai után - mikor is azért nézte mindenki a „nőket a pult mögött”, mert egyszerűen a médiaportékák szűk, szocialista kulturgépezet által vezérelt piacán ezek jelentették a minden keddi-pénteki szórakozást – talán a Váratlan utazás volt az egyetlen, mellyel engem is megvettek, bevallom, kilóra, simán.Gyaníthatóan sokan vagyunk így ezzel, még azok az esetleges filmsznobok is, kik el nem ismernék e tényt, vagy azok a magasabb igényű fogyasztók is, kik egy-egy Bergman mozi műélvezete utáni mentális kifulladásukat kezelték, Sara Stanley tüneményes kalandjaival, egy bögre forró kakaót szürcsölve, plüss kárpittal bevont foteljük mélyén, elfelejtkezve arról, hogy a világ, tulajdonképpen milyen szemét egy hely...
A Prince Edward-sziget és persze Avonlea valójában egy fészekmeleg inkubátor, olyan hely, mely már nem létezik – tán soha nem is létezett – egy mesebéli kis tündérország, a mesékben is ott lapul az emberre oly jellemző gonoszság, a mesék világa sem csupa vegytiszta jósággal van bebélelve, de a végén minden helyre zökken, s mi megtisztultabban állhatunk fel a képernyő elől.

Sara, mikor kilép a sorozatból, azon narrativa mentén teszi, hogy meg akarja ismerni a világot, mélyebben, a művészetet, a maga teljességében, sokszínűségében, fényekkel ámde árnyakkal együtt, akár.

Nos, megtette!

Egy fiatal rendezőnő első filmjének merész, s tán szokatlan témaválasztás az Alzheimer, az idős kor, a végleges veszteség problémaköre, a betegség, az elmúlás, a szellem leépülése, s ennek hatása egy évtizedek óta együtt élő pár kapcsolatára.Készültek filmek e témában, s épp nemrég akadémiai díjat hozott a Still Alice Julianne Moore-nak – okkal, s megérdemelten - , de amennyire szerettem ezt a mozit, annyira nem fogott meg az Alice tipizált betegségábrázolása, a szokásos amerikai klisék tömkelegével együtt.Az ember azt várná, hogy huszonévesen, egy szárnyait bontogató művészpalánta, onnan merít, mit jól ismer, ahhoz a közeghez nyúl, melyben él, melynek napi gondjait, ellentmondásait belülről látja, tapasztalja.Ehhez képest nagy bátorsággal belevág Alice Munro írónő a "The Bear Came over the Mountain" c. novellájának adaptlásába, s milyen jó, hogy így döntött!

Aki csak úgy „belenéz” a moziba, s nem ismer hátteret hozzá, azonnal skandináv hangulatban fogja magát érezni.
Polley remekül merít az Észak-európai országok filmművésztére oly jellemző motívumokból, filmje „emberszagú”, letisztult, sallangoktól mentes, képi világa magával ragadó, ám hűvösen távolság tartó, elbeszélő stílusa csendesen melankolikus, puritán s egyben rettentő eredeti.Tempója lassú, megfontolt, de véletlenül sem unalmas, mert a kritikus pontokon azonnal tovább lendül a történet ,hagy időt töprengeni, de nem akar magyarázni, megértetni, mindezt a nézőre bízza, a több idősikkal való játszadozás pedig ennek a mozinak a szövetébe jól épül bele.
A skandináv utalás – talán ez „freudi” is? – többször előkerül a filmben, skandináv mitológia, Auden munkájából, a Letters from Iceland-ból való felolvasások...

Polley miközben mélyen együtt érez főhőseivel, távol tartja magát a saját rendezésétől, nem tolakszik, nem akar előtérbe kerülni, színészei „viszik” a mozit, Christie, Pinsent, Dukakis brillíroznak, s az azonos sorscsapással szembe néző két „magára maradt” házastárs között szövődő kapcsolat testi és lelki szegmense úgy képes meghatóvá válni, hogy közben nem csöpögős, hanem nagyon is emberi. Történhetne mindez velünk, vagy szomszédainkkal, rokonainkkal..., ez a mozi nem távoli, épp, hogy nagyon is közeli, beleélhető, kézzel fogható.
Fiona úgy őrizheti szépségét, nőiességét, elegáns finomságát, hogy közben nincs ennek a képnek mögé rajzolva az a hazug retorika, hogy a szellem leépülése, nem jár méltóság vesztéssel, de azzal jár!Itt nincs az a színházi pátosz, hogy mi ugyanolyanok vagyunk, s ugyanazok, kik voltunk – hisz ez a szörnyű kor, épp személyiségünket lopja - és nincs erre lassan erösödő, majd dörgővé fejlődő tapsvihar egy teremben, műkatarzissal megspkékelve.
A szeretet, az igazi..., képes áldozatokat hozni, és Pinsent, csak, hogy boldoggá tegye az „Egyre távolabb” kerülő feleségét, áldozatot hoz, de ezen áldozat, számára már magától értetődő, melytől többé válik, s nem egyszerű szentimentális gesztus, mellyel sokszor csak a külvilágnak „hódolunk”,hanem racionális, ám érzelemvezérelt döntés, a lélek gazdagítását szolgálja.
Engem magával ragadott és lenyűgözött e mozi!

Némi személyes átértelmezéssel, akár az – általam nagyra tartott - izlandi underground énekesnő Björk, karrier indító albuma a Debut – hogy maradjunk a mainstreamtől való eltérésnél, és skandináviánál – Polley első rendezése is szerepelhetne abban a könyvben, melynek címe: 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz, s 1001 film, amit látnod kell..., mielőtt meghalsz...

17. Whyteangel (2014-09-08 08:41.39)

Vártam valami Szereplünk lapjaihoz hasonló, mégis kicsit másféle filmet. Ez merőben más...
Meglehetősen lassú film, amivel nincs is alapvetően semmi probléma, de én értékeltem volna, ha egy kicsit gyorsabban jutunk el a film tetőpontjához.
Elég hosszú bevezetés után tér ki a film az izgalmasabb részekre, bevallom, nekem sok volt az elején a történet bevezetése, előzmények bemutatása, személyek megismerésére szolgáló idő.
Az otthonban játszódó jelenetekkel már elégedettebb voltam, itt az események egymásutánisága is megfelelő időközönként következett be, nem volt olyan lapos, mint az eleje.
A két idősík az elején zavaró volt, mert az egyikben még nem történt semmi, a másikban már utalnak visszafelé, hogy Aubrey-t visszavigyék...zavaros volt, de aztán, amikor kellőképpen előrehaladtunk a történetben, kitisztul a kép.
A színészi játékokkal nem volt baj, Julie Christie megérdemelte a Golden Globe-ot.
Ami miatt nem tudok nyugodt szívvel 4 csillagot adni, az a befejezés volt. Már ha lett volna...
Nekem olyan hatást keltett a legvége, mintha egy könyvnek kitépték volna az utolsó oldalát. Tény, hogy így életszerűbb, ami az egész filmre igaz, de vártam volna valami kicsit konkrétabb lezárást.
Így marad a 3 csillag.

16. Bioaram (2014-03-11 10:40.02)

Melyik az az egy?

15. Tempi48 (2013-06-18 09:03.14)

- (válasz Lasimoci 9. hozzászólására)

Tc. Egyet értek.

14. Tempi48 (2013-06-18 09:01.45)

Szerintem dicséretes munka az ifjú rendező től
sok sikert Mint Színésznő és rendező kiváló egyéniség.

13. Kimikem (2013-06-17 21:35.41)

Most adják, az M2-n.
Még nem láttam.
De hasonló témában nagy kedvencem a Szerelmünk lapjai c. film.

12. Andras1945 (2011-09-14 23:17.32)

Régen láttam ilyen súnyi, alattomos giccset!

11. Allergia13 (2010-03-23 10:28.38)

Sziasztok,
Nekem megvan DVD-na film. Ha kell valakinek, szívesen átmásolom. E-mail címem: allergia13@gmail.com

10. Chill*In (2008-12-25 20:38.46)

A témában ennél néhány fokkal jobb a "Dal Martinért". DunaTV játssza nagy ritkán, mindenkinek ajánlom, fantasztikus film. Sajnos az "Away from her" kevésbé erőteljesre sikerült alkotás, de ettől még élvezhető és érdekes. Illetve hasonló kérdéseket boncolgat a "The Savages", bár más megvilágításból.

9. Lasimoci (2008-06-19 18:21.18)

Megható, szép történet. Jó rendezés, remek színészi játék.

8. Joe974@citromail.hu (2008-01-14 16:18.09)

Igaz más szereposztással,de ezt a történetet filmre vitték mát egyszer.Magyarországon a Hallmark csatornán adták.

7. Marek (2007-12-28 13:22.39)

MÁR DEC. 12-ÉN MEGJELENT. AMÚGY FANTASZTIKUS FILM!

6. The Duke (2007-11-06 15:00.00)

Hát elkelismeri hogy ez egy nagyon jó romantikus dráma. Már várom DVD-n.

5. Zsófipanna (2007-08-24 19:34.30)

A barátnőmmel néztem meg...csak úgy véletlenül ültünk be pont erre a filmre, de nem bántuk meg...nem valami hihetetlen történet, sőt..teljesen valóságos..nem életidegen..valódi emberekről és valódi problémákról szól...szerintem érdemes megnézni

4. Memi121 (2007-06-30 19:23.43)

Megnéztem a filmet.
Hááááááááát....nekem nem nyújtott semmi érdekeset, sőt a bnőimmel a film közepén néha összenéztünk, hogy jó filmre ültünk -e be....
A történet szép, de én megtoldottam volna még vmivel...nem tudom mivel, de ez így kevés.

3. Bonita (2007-06-29 14:03.55)

A forgatókönyv alapjául szolgáló novella, Oda-vissza címmel magyarul is megjelent tavaly, a Szeret, nem szeret...Kilenc történet, című kötetben.