jaj,de hát egy szinészt nem hibáztathatsz azért mert életszerűen formált meg egy karaktert.ez olyan akkor,mintha minden szinészt utálnék,aki eljátszotta Hitlert.Butaság volna.
Meg tudni kell,hogy Soós Imrét éppen a kommunista rendszer kergette öngyilkosságba,vagy legalábbis közvetve része volt benne.Tehát ő utálta a komcsikat rendesen,nemhogy szerette volna,vagy ilyesmi.Szal,ha jól értettelek,akkor azt mondom,hogy gondold végig.:)

35. Randal (2010-01-09 16:00.16)

- (válasz Plunket 34. hozzászólására)

Számomra ez a karakter jelenítette meg a kommunista embertípust. Osztályharcos emberke aki leüvölti a (szerintem jogosan) felháborodott parasztembert hogy kiálljon a TSZ mellett, aki fanatikus hévvel képes mindent lerombolni hogy a céljait elérje, aki lázad az "undorító burzsoá elnyomás ellen". Nem egy Kaszanova, de azért egy Kaszanov elvtárs - az pedig, hogy a lány a végén "mégis őt, a kommunista aranyifjút választotta a kényszerházassággal szemben, hiszen mi mást is tehetett volna" - óriási csúsztatás szerintem. Igaza van a lánynak, a kényszerházasság intézménye barbár dolog, de ennek nem egyenes következménye, hogy akkor a kommunizmus viszont makulátlan csoda.

34. Plunket (2010-01-09 15:49.39)

- (válasz Randal 33. hozzászólására)

ha leírnád konkrétan,talán jobban érteném mit szerettél volna mondani,így csak találgatni tudok max.

33. Randal (2010-01-09 15:42.25)

- (válasz Plunket 32. hozzászólására)

Ezt nem vitatom el tőle. Sőt, a sokat elemzett tánc-jelenetre is azt mondom, hogy szerintem filmnyelvi csoda volt - de a film mögötti gondolatvilág attól még borzalom volt szerintem, az pedig ebben a karakterben csúcsosodott ki leginkább.

32. Plunket (2010-01-09 15:13.48)

- (válasz Randal 31. hozzászólására)

minél többet tudunk valakiről,annál inkább hajlamosak vagyunk bíráskodni felette,én se vagyok kivétel.Viszont szinészileg nagyon ott volt,ha csak azt nézem.

31. Randal (2010-01-09 14:19.09)

A vastagszemöldökű komcsi kis idióta lett nálam a number1 antipatikus karakter a filmtörténetben, pedig láttam már nem egy borzalmat.

30. Gyermeklakóbizottság (2009-12-14 16:23.04)

Az alapmű(Sarkadi), és a zene is nagyonjó.

29. Orgona (2009-08-17 11:59.39)

- (válasz Plunket 28. hozzászólására)

Vannak még ilyen eldugott zsákfalvak, hidd el. :)))

28. Plunket (2009-08-16 14:46.37)

- (válasz Orgona 27. hozzászólására)

Igen,de olyat már nem találsz,ahol az egész környék több utcában csak ilyen lenne.Nagyanyámék háza is vályog de már érik erősen a bontásra.De jó is abban nyaranta aludni,kellemes hűvös vann benn a legnagyobb forróságok idején is.

27. Orgona (2009-08-13 16:05.43)

- (válasz Plunket 25. hozzászólására)

Vályog és vegyes falazatú házakból még rengeteg van vidéken.Sok helyen megállt az idő.

26. Orgona (2009-08-13 16:04.44)

- (válasz Plunket 25. hozzászólására)

A teljes kollektivizálás csak a legvadabb kommunista időszakban volt, annak pedig gabonaimport volt az ára. Ezért Kádárék minmél hamarább megengedték a háztájit, hogy biztosabb legyen az ellátás.
Ez volt az a momentum, hogy Kádár azzal ért el sikereket, hogy a politkájának egy-egy korábbi elemét mindig feladta. Ezáltal lett önmagát túlélt, anakronisztikus figura, már a hetvenes évek végére.

25. Plunket (2009-08-13 11:39.47)

- (válasz Orgona 24. hozzászólására)

Szerintem ez a felszámolás,ill.a paraszti kultúra modernizálása már javában zajlott az 50-es években.A filmben látható állapotok már csak elvétve létezhettek.Ezért nem is értem nagyon,hogy hogyan lehettek még egyeseknek földjeik,ha azt az állam már elvileg beolvasztotta.
Meg egy másik dolog,a közművesítés miatt is gondolom,hogy már csak lokálisan létezhetett ez a miliő,és a vályogházak kora is a végéhez közeledett,akkoriban jöttek divatba a kocka alakú szocreál építmények,úgyhogy biztos vagyok benne,hogy keresni kellett a megfelelő helyszínt már akkor is.

24. Orgona (2009-08-13 10:48.34)

- (válasz Plunket 23. hozzászólására)

Az általad említett miliőt a Kádár-rendszer sem tudta - akarta - felszámolni. Csak a liberális férgeknek sikerült az elmúlt 20 évben.

23. Plunket (2009-08-12 19:45.43)

Számomra az első számú magyar film.Lélegzetvisszafolytva meredek rá,akárhányszor vetítik.Minden képsoráról a paraszti kultúra köszön vissza olyan megkapó természetességgel,mint nagyapám csapongó elbeszélései arról az időszakról,mikor még ő is fiatal volt.A film így azontúl,hogy egy remek történet,csodálatosan játszó szinészekkel,egy nagyszerű korrajz is egyben.A ruhák,a parasztok szerszámai,az apró fakerítés mögött megbúvó piciny házacskák,az akácfákkal szegélyezett udvarok mind tökéletesek,a maguk nemében páratlanok.Persze 1955-ben még létezhetett ez a miliő,mégha közvetlenül előtte meg is történt az államosítás.Voltak még villamos áram nélküli települések,ahol az esti petróleum-lámpa volt az egyetlen fényforrás,a nép pedig a komunizmus dacára még népviseletben járt.Tanúi lehetünk a paraszti gondolkodásnak,szótlanságnak,a félelemnek,hogy szájára vesz a falu,egy lehelletfinoman bontakozó szerelemnek,falusi mulattságnak,némi duhajkodással megfűszerezve,és megannyi apró részletnek,amitől oly kedvessé válik ez a film.Azt hiszem nem esem túlzásba,ha kijelentem,hogy az egyik legjobb magyar filmről van szó.

22. Segalfan (2009-06-13 12:43.37)

Nagyon jó film. Igazán tetszett. A korabeli falusi világot egész jól mutatja be. Töröcsik Mari nagyon csinos volt.

21. Mangilla (2009-02-12 09:17.22)

- (válasz Gyorkos 20. hozzászólására)

:)
Köszönöm, ez tényleg érdekes volt. Gondolom, Te is pont ezt akartad mondani:)

20. Gyorkos (2009-02-12 06:13.40)

- (válasz Mangilla 19. hozzászólására)

"Fábri Zoltán: Körhinta-filmelemzés

A film 1955-ben Fábri Zoltán rendezésében készült. Két fiatal, Törőcsik Mária és Soós Imre alakítja a két fiatal szerelmest, akik körül a történet szövődik. A kor szelleméhez, a hagyományokhoz hűen, amint az a filmben is elhangzik, a ˝föld a földdel házasodik a paraszti világban˝ elv szerint, Törőcsik Máriának egy másik, Soóós Imrénél tehetősebb fiatalemberhez kellene férjhez mennie. A történet valósághű, és sorsszerű ábrázolása az adott kornak. A fiatal szerelmesek lázadása és a kor nagy igazságainak szembenállása szimbólikusan és életszerűen rajzolódik elénk egyszerre. Az apa alakja nem elhanyagolható, ő a hordozója a kor elveinek (föld a föddel), igazságainak, a hagyományoknak, ám ő az, aki az új korszakhoz való igazodás hitelleségét megadja.

Az eszközhasználat, képmegjelenítés, hanghatások, szimbólumok használatának tekintetében Fábri Zoltán korszaknyitó filmjeként tartják számon e művet. A film első képkockái közeli plánok ( Törőcsik Mária boldogságtól sugárzó arccal a körhinta őrült forgásában), s ezt a közeli plánt váltja fel a távoli plán, (ahogy megpillantja szüleit a hinta alatt) s a közeli s távoli plánok váltakozása végig követhető a filmben, ezzel megalapozódik a történet drámaisága. A feszültség fokozásához az aszimetrikus képszerkesztés, valamint a fordított háromszög képkompoziciója (TSZ irodában az egyezkedő apa s a bizottság tagjai) szervesen társul. Ritkán, de találunk a filmben ˝kép középen kompoziciót˝, mely a boldogság, kiegyensúlyozottság érzetét kelti( katicabogár, a szabadság szimbóluma, melyen T. M. elábrándozik, vagy a luftballon, ami szintén a szabság jelképe). A sötét (az apának tett vallomás, miszerint T. M. nem megy férjhez a kijelölt vőlegényhez) és világos ( T. M. sietős menetelése a sínek között a fejszés jelenet után) képsorok egymásutánisága szintén jól alkalmazhatóak a drámaiság, a feszült légkör megteremtéséhez. Fábri Zoltán művészi szinten alkalmazza a színek- jelen esetben a sötét és világos képek hangulati és pszichés hatását.
A zene jól megválasztottan illeszkedik a történet drámai stilisztikájához. A zenei egységek is a képsorok, plánok dramaturgiájához alkalmazkodnak. Épp úgy, mint a zajok, (fejsze csattanása a fában), szereplők beszédmódja, s művészi szinten meghatározott pontokon áll be a csend, mely időnként dermesztő hatású (fejsze csattanása után). A zörrenések, a beszéd, s a csend jól kiválasztott mégis rapszódikusnak tűnő váltakozásai gerjesztően hatnak a néző feszültségérzetére. A tárgyak is szinte megszólalnak a feszültséggel telt légkörben, így pl. a fejsze az erő, hatalom, irányítás szimbolikája, épp úgy, mint a tehetetlen düh kifejező eszköze. A lakodalmi vigasságban földhöz vágott pohár a kifejezhetetlen indulatok, fájdalom tükreként jelenik meg. A katicabogár, a lufi, a darvak a szabadság képei.
Fábri Zoltán használta az akkor még ellenjavalt pszichologizálást a szereplőválasztáskor és a színészvezetéskor is. A hazai filmvilág lényege a Körhintáig a verbalitás. A film egy és ugyanaz a történettel, a történet pedig egyenlő a dialógussal. Ennek vetett véget Fábri Zoltán, a maga sajátos, újszerű, magasabb realizmuskövető normáival. Elképesztően csodálatos körhinta pörgése, őrjítően félelmetes táncjelenettel nyit utat a látványcentrikus magyar filmművészetnek. A Körhintában megjelenő nehéz, ragadós sár képei, az apró házak, az emberek súlyos léptei, lassú, tagolt beszédük, időben is szinte megrekedt világot tár elénk, mely kontrasztban áll a 20. szd. előszeleként már érezhtő változásokkal. Fábri dramaturgiájának egyik jelentős eleme, a szembenézés az ősökkel, egymással, önmagunkkal. A kamera egyszere veszi a színészt, szereplőt s az általa látott világot.
A történet konfliktusába nem hal bele senki, hiányzik a tragédia. A szerelmesek az apa tiltása ellenére egymáséi lesznek. A film utalásrendszere azt diktálná, hogy valami végzetes, visszavonhatatlan eseménynek kellene történnie, ám ennek elmaradása, a tragédia be nem következése, hiányérzetet hagy a nézőben. Az utalásrendszer olyan feszültséget generál, hogy a tragikus esemény, a halál elmaradása nem megkönnyebülést, hanem hiányérzetet, űrt hagy maga után. Ám az apa hirtelen elnémulása, az általa hordozott igazság elnémulása is egyben. Föl a földdel… Nem kell az apának sem meghalnia ahhoz, hogy megsemmisüljön. Művészi erővel jelenik meg e műben, a személyiséget eltipró, megtörni szándékozó erőszak, melynek aktív ellenállói a fiatalok.

Mit adott nekem e film?

Hiteles képet arról, amit nagymamám mesélt fiatal éveiről, napjairól, életéről, házasságáról.
Pillanatképeket egy nagy történelmi korszakról, Nagy Imre idején.
Differenciális képet a férfi kontra női szerepről, 50 évvel ezelőtt s ma. Az any a filmben nem ült egy asztalnál az apával ebéd vagy vacsora alkalmával. Ez mára már változott. Ironikus, mert ettől függetlenül egy-két lépést már tettek előre a nők az egyenrangúság terepén. Már együtt eszik a család.
A 13 és 16 év közötti ábrándozó kamasz énemre enged emlékeztetni. Amikor azt gondoltam a szerelem szép, az élet még szebb és szabadabb, az önmegvalósítás felnőttként könnyű és akadálymentes. Szép eszménykép a tiszta szerelem, az önállóság, a lázadó ifjúság képviselte eszmék, ám a valóság az, hogy egymásra vagyunk utalva az életben, s az élet szép része könnyen elveszik a gondok tengerében.
Összegzésként: a változás jön ˝volens, nolens˝. A változás soha nem kerülhető el, mert a világ és a társadalom s maga az élet dinamikusan változik, fejlődik, s ez nem megállítható. S nem szabad útját állni a változásoknak, mert a görcsös ragaszkodás a múlthoz, a hagyományhoz egy poros, monoton, kiégett folyamhoz, csömörhöz vezet csupán. Amúltat őrizni és tisztelni illő feladat, de nem telepedhet a jelenünkre, s a jövőnkre, bár meghatározója mindkettőnek."
Forrás: Amatőr művészek fóruma [link]

Ők szakszerűen meg tudják fogalmazni.

19. Mangilla (2009-02-11 11:14.39)

- (válasz Gyorkos 18. hozzászólására)

? (Úgy értem, ez elég szűkszavú volt:P)

18. Gyorkos (2009-02-11 05:05.24)

Értékelem ezt a filmet.

17. Mangilla (2009-02-10 22:39.24)

Én elég "későn" láttam (úgy értem, dolgozó, nős felnőttként, ezért már megértettem azokat a dolgokat, amikről szól), így egyből éreztem, hogy ez egy remekmű!
A színészek is csodálatosak - jó volt így is látni Törőcsik Marit, nem csak öregasszonyként:9

16. Gyorkos (2008-12-16 18:43.55)

Nagy klasszikus. Ma este 8-kor vetítik a Filmmúzeumon.

15. Városi vadász (2008-11-16 21:32.33)

Ha jól emlékszem Soós Imre lett öngyílkos. Nem bírta a népszerűséget.
Maga a film remekül ábrázolja kor magyar paraszti életét. Hogyan éltek-mulattak-szerettek és persze Apa-lánya kapcsolatba is betekinthetünk.
A legjobb jelenet számomra az volt, mikor az Apa Töröcsik Mari után dobta a baltáját, ami beleállt a fába Marit majdnem eltalálva.

Ajánlom mindenkinek.

14. Szeta (2008-11-16 19:54.25)

Soós Imre, Töröcsik,Szirtes...ááá a legnagyobbak!Tánc jelenet....meg a vége! mindig várom, hogy valaki meghaljon benne, a végén a fejszés jelenetnél....pedig tudom mi lesz!alap film

13. Ildyyykó (2008-01-23 13:21.22)

ez egy szenzációs film...

12. Crazy (2007-10-14 21:46.42)

- (válasz Méry 11. hozzászólására)

Ma volt?Én tv ujságban néztem hogy egyik vasárnap lesz.Na ebből látszik ,hogy nálunk nem én olvasom rongyosra az ujságokat Dátumot nem is néztem.Sajnálom hogy lekéstem még jó ,hogy már láttam vagy 3-szor.

11. Méry (2007-10-14 21:42.19)

- (válasz Crazy 10. hozzászólására)

Ma volt!Vagy ezen kívül?

10. Crazy (2007-10-14 20:10.36)

Azt hiszem nemsokára ujra műsorra tűzi az M1 vagy M2.

9. Henkee (2007-10-14 17:06.16)

Fantasztikus magyar film.
Ahhoz képest,hogy mikor készült és,hogy fekete-fehér,nálam lazán leveri a mai magyar,színes,számítógépes filmeket.
Ha bárki megkérdezné tőlem,hogy számomra mi a legjobb magyar film,amelyben van tartalom,amelnyek van valami "felsőbb+ jelentése,biztos,hogy ez lenne.

8. Méry (2007-06-19 22:26.57)

Mégegyszer megnéztem, harmadszor egy hónap alatt, egyre több mindent megértettem és megjegyeztem a filmből,nekem minden alkalommal egyre jobban tetszik.

1 2 3 4 5 6 7