 |  |  |
 |
Főoldal | TV műsor | Filmek | Színészek | Rendezők | Fórumok | Képek | Díjak |  |
| Keress | |
Részletes keresés |
| DVD / Blu-ray premierek |
| A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray) |
További DVD premierek |
| További Blu-ray premierek |
| Hamarosan a TV-ben |
| A fantasztikus négyes - Mozi+, 09:45 |
| Elizabethtown - Viasat Film, 10:25 |
| A jelentés - HBO3, 10:25 |
| Szakíts, ha bírsz - Moziverzum, 10:40 |
| A Nagy Ő nyomában - Izaura TV, 11:00 |
Teljes tévéműsor |
| Szülinaposok |
| Clint Howard (65) |
| Andy Serkis (60) |
| Derzsi János (70) |
| Jessica Lange (75) |
| Crispin Glover (60) |
További szülinaposok |
| Utoljára értékeltétek |
A 3-test-probléma   |
| Andrew Biernat |
Fórum - A megbilincseltek (1958) - Vélemények
Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!
| 25. Emmersson (2022-01-07 18:29.30) |
| Áá..nem gond, hogy spoileres a tartalom :P |
| 24. Bertó!!! (2020-11-20 10:27.06) |
| Szép kis naiv gyermekmese. |
| 23. Arturo professzor (2016-07-17 13:21.44) |
| Magyar tv-premier:1966.04.27.
A 2.szinkront Duna készítette,amely valahogy jó lett. A harmadik Zoone szinkron. Tony:Koncz Gábor László Zsolt Mihályi Győző DE hiába Mihályi itt Zoone üzemmódban szinkronizált,oda akárhány nagy színész megy ott nem lesz az igazi A második szinkronra szükség volt,mert az eredeti vagy megsérült 30 év alatt,vagy a kópia tönkre ment,vagy elveszett.A Zoone-ra viszont nincs és soha nem is volt mentség.Akkor se ha az az első és eredeti szikron. |
| 22. Csabaga (2014-05-20 17:01.42) - (válasz Z79 21. hozzászólására) |
| Ha lenne felirat,én is szeretném ezt az adót...:) |
| 21. Z79 (2014-05-19 19:47.11) |
| Ezért szeretem az MGM csatornát..a vasárnap esti tévés katyvaszban igazi értékekere bukkanhatunk.( Lázadás a Bountyn, Az ígéret megszállottja)Remek film, remek színészek, majdnem tökéletes. |
| 20. Csabaga (2013-03-26 17:07.08) |
| Curtis hamis orral.Ne legyen olyan szépfiús...
Nagy film!Kár,hogy a főszereplő elrontotta az életét,és mellé a 60-as évektől a filmes pályáját is. |
| 19. Menrot (2013-03-26 12:01.32) - (válasz Mozsika 17. hozzászólására) |
| Régen láttam ezt,megtekintem ma újra. |
| 18. Menrot (2013-03-26 11:59.58) - (válasz Mozsika 17. hozzászólására) |
| Van az A.Wajda féle Vasember,ami jóformán tökéletes. |
| 17. Mozsika (2013-03-25 21:46.37) |
| Jó volt ilyen fiatalon látni a két legendát. Igazán remek kis klasszikus, mely több figyelmet érdemelne manapság. Dehát tudom van Vasember is... |
| 16. Wert22 (2012-12-04 17:58.06) |
| Tavaly láttam a filmet és nagyon tetszett. Sok mai ócskaság a nyomába sem érhet ennek a mesterműnek! 10/10 |
| 15. Lifeisamovie (2012-12-04 15:30.31) |
| http://www.youtube.com/watch?v=IPf3eQflZCY
Ezt sem dobják utánunk... Aki szeretné, most megnézheti...amíg le nem törlik. |
| 14. Independence (2011-10-29 13:27.17) - (válasz Angelika58 13. hozzászólására) |
| Köszönöm, Angelika.
Megtisztelő, amit írsz, komolyan! |
| 13. Angelika58 (2011-10-29 13:01.23) - (válasz Independence 12. hozzászólására) |
| Tudod, ha "csak" azért járnék erre a fórumra , hogy találkozzam azokkal a fiatalokkal, akikből a jövő értelmisége lesz és olvashassam a te írásaidat, már nem is kellene más.
Mert amire szükségem van, humanizmusra, függetlenségre, nyitott , korlátok és előítéletek nélküli , önálló gondolatokra, azok világos kifejtésére, a vélemény szabad kinyilvánítására, ebből a két forrásból már meg is találom. Minden egyéb csak bónusz. :)) |
| 12. Independence (2011-10-29 12:36.10) |
| Mennyire jó lenne erről a filmről úgy beszélni, hogy mondanivalója csupán tanulságos, de nem aktuális, hogy a benne megfogalmazottak a mi korunkban merő anakronizmus.
Jó lenne úgy beszélni róla, hogy a mai generáció, és a jövő generációi, csupán egy letűnt kor, szégyenteljes epizódjának tartják a rasszizmust. Egy új nemzedék, nőne, nőhetne fel, melynek az elfogadás, a tolerancia, az értékminimum lenne, természetes, mint a levegővétel, mint, hogy egyik lábunkat a másik után téve haladhatunk előre. Jó lenne, de csupán álom. Sőt, egyre inkább újból rájátszik a politika arra, hogy ezeket a néhol már talán szunnyadó ellentéteket felerősítse, rájátsszon, ostoba demagógiaként, komplett társadalmi csoportokat bélyegezzen meg, kisszerű önös céljaik megvalósítása végett mérgezze a lelkeket, befolyásoljon, megtévesszen, becsapjon, és akkora károkat okozzon, ami felmérhetetlen. Döbbenet, hogy egy 1958-ben készült film, szinte maximális aktualitással bír, akár ma, akár Magyarországon, 2011-ben..., és sajnálatos. A film készültekor Martin Luther King még csak kibontakozó pályája és tevékenysége elején tart, még dúl a faji megkülönböztetés, legfőképp persze a déli államokban, épp, hogy csak túl vagyunk a "buszforradalmon", a változások, mert azért lettek változások, szerencsére, még csak csírázgató magok a föld mélyén, és King egyre erősödő befolyásának is köszönhető, hogy ebből a magból végül szárba szökkenő növény lett. Tíz évvel a film fogatása után már halott... De a szelleme itt van közöttünk.Próbál is hatni azokra, akikre csak lehet.Ezért aljas és undorító, hogy ismét szítják egyesek azokat az ordas indulatokat, melyek, a kirekesztés alapjai, és itt édes mindegy, hogy ez a kirekesztés vallási ellentétekből fakad, nemi identitás alapú, netán bőrszíntől függ, mert mindegyiknek a forrása, a tehetetlen gyűlölet, és a primitívség. A film minden hibájával együtt azért feltétlenül értékes alkotás, mert figyelembe kell venni a kort melyben készült, és azt a mélységes humanizmust és emberséget, melyet sugall. Tony Curtis egyik legjobb alakítása, komoly íveket, változásokat, és hullámzást kell bemutatni, teljes sikerrel teszi, Poitier dolga kicsit talán könnyebb.Mindketten jók persze, de számomra Curtis produkciója a meggyőzőbb. Egyszerű történet, viszonylag sallangmentesen elmesélve, néhány kiemelkedő párbeszéddel a két "megbilincselt" között, ebből talán lehetett volna több is, mert ezek a film egyértelmű csúcspontjai. A kemény társadalomkritika mellett árnyal is, nem akar ítélkezni "visszafele" sem, mert az nagy hiba lenne, elvenne minden értéket, amit hordoz, világosan bemutatja, hogy a "fehérek" között is vannak, akik már akkor is látják, hogy mi a helyes út.Minden pillanatban várjuk, hogy megtörténjen az összecsapás a két ember között, és ez akkor történik meg, amikor az teljesen megalapozott, a bizalom lassan épül, maguknak sem bevallva, de épül, tégláról-téglára épül. A szerelmi szál, egyértelműen erőltetett, de egyfajta katalizátorként működik, tehát hiába áll gyenge lábakon, a funkciója fontos, végkép egymás irányába sodorja a két férfit, ezért megbocsátható ingatag mivolta. A vasbilincseket könnyű volt eltörni, csak egy véső és egy kalapács kellett hozzá, de a szolidaritás, a merjük kimondani, barátság bilincsei már nem törhetőek olyan könnyen, erősen tartanak, de milyen más bilincsek ezek... Nem nyerik el a szabadságot, de nyernek valami mást, ami az ő életükben, talán fontosabb a szabadságnál is, a saját belső előítéleteik béklyójából szabadulnak, végleg. A szolidaritás működhet két ember között is, de társadalmi csoportok között is, ez meg már tényleg független bőrszíntől, mindentől. Úgy érzem ma hatalmas szándék van arra, hogy elidegenítsék egymástól az embereket, a különböző anyagi helyzetű, és státuszú társadalmi egységeket, feldarabolva mindent, hisz, oszd meg és uralkodj! Ne hagyjuk!Mi, például ebben a kis országban is, össze vagyunk bilincselve, függünk egymástól, csak együtt léphetünk előre. Számomra oly fontos, annyira alapvető az értékrendemben, amit ez a film jelképez, hogy apró hibái ellenére, csak öt csillagot tudok adni rá! "Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve. Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé. Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni… Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket." Martin Luther King |
| 11. Emmerich (2011-07-30 17:33.23) |
| ez egy nagyszerű film volt,srác koromban láttam, mostanában többször játszották az mgm. csatornán,sajnos azt nem tudom nézni.bízom benne,hogy meg fog jelenni előbb,utóbb.curtis és poitier kitűnő választás volt.emmerich |
| 10. Kovbojka (2011-07-26 12:38.24) - (válasz Goldeneyes 9. hozzászólására) |
| Xpress. hu jó oldal. valószínű a közeljövőben fogok róla filmeket rendelni.
Ezekre gondoltam: A nagy zabálás American Graffiti Arábia Lawrence A negyediken még vacilálok. 3 lehetőség van: Fellinin - 8 és 1/2 Salo, avagy a szodoma 120 napja vagy az 1933-as King Kong. de valószínű a King Kong mellet fogok dönteni. 1. mert nagy érdekel 2. mert a filmtörténet legbecsesebb alkotásai közt tartják számon Egyébként, köszi az infót a Van, aki forrón szereti(ről). |
| 9. Goldeneyes (2011-07-26 12:31.45) - (válasz Kovbojka 8. hozzászólására) |
| Akkor szerencséd van! Az xpress.hu-n láttam, hogy július 27-én újra megjelenik.
Remek film, nekem a kedvenc vígjátékom, akárhányszor meg tudnám nézni. |
| 8. Kovbojka (2011-07-26 12:04.20) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 7. hozzászólására) |
| Fúúú, azt a remekművet is be kéne szerezni. Nagyon szeretem a régi típusú vígjátékokat is. Ráadásul arról nagyon sok jót is hallottam. |
| 7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-07-25 22:12.48) - (válasz Kovbojka 6. hozzászólására) |
| Ép ma néztem Curtis halhatatlan vígjátékát Van , aki forrón szereti, és pont ez a film jutott eszembe neve kapcsán, és sokoldalúsága. |
| 6. Kovbojka (2011-07-25 21:01.28) |
| Elképesztően nagy klasszikus! Igazi katartikus élmény volt, Curtis és Poitier jutalomjátékával. Amit ketten ezek a műveltek ebben a filmben, az valami eszméletlen. A sztori két szökött rabról (egyik fekete, a másik fehér) szól akik össze vannak bilincselve. És az ő útjukat követjük szűk másfél órán keresztül.(Ez a film egy negatívuma, hogy túl rövid) Minden benne ebben a filmben, ami ilyen jellegű filmhez kell. Mint mondtam, több mint zseniális szinészi játék, remek rendezés, szép fényképezés, és társadalomkritika is. De az keményen. A film készítési idejében rendesen dúlt a rasszizmus.
Nem is ragozom tovább, ez egy vérbeli hollywoodi kultklasszikus. És tényleg elég kevesen ismerik. Én is csak a nagyapámtól hallottam róla. Mesélte, hogy az ő idejében ez mekkora nagy film volt. És én beszereztem. Értékelés:hát persze hogy 10/10 |
| 5. Cziki (2010-02-13 16:09.39) - (válasz Orgona 3. hozzászólására) |
| Később az amcsi akciófilmekben levághatatlan lett a fekete és fehér főhős bilincse:) |
| 4. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-13 09:02.53) - (válasz Orgona 3. hozzászólására) |
| az 1-del is egyetértek + 10 évvel, és még gyerekfejjel látva arra emlékszem, hogy féltem és könnyeztem a moziban. |
| 3. Orgona (2008-02-05 23:01.08) - (válasz Roszner 2. hozzászólására) |
| Pontosan, ennek a filmnek komoly társadalomkritikája volt.Eléggé cirmákolta az ingerküszöböt az USA-ban annak idején, mert fekete és fehér rab menekült az üldözők elől összebilincselve. |
| 2. Roszner (2008-02-05 21:21.17) |
| Tony Curtis ebben a filmben mutatta meg igazi színészi tehetségét hiszen ez az alkotás nem a neki mindig olyan jól álló vígjáték volt. |
| 1. Orgona (2007-05-10 16:08.12) |
| Elfeledett film, kötelező darab. Egy kis érdekesség: egy idős vagyok a filmmel. |
Kapcsolódó fórumok
| Vélemények | Emmersson, 2022-01-07 18:29 | 25 hsz |
| Kérdések téma megnyitása | 0 hsz | |
| Keresem téma megnyitása | 0 hsz | |
| A megbilincseltek adatlap |
| Eredeti cím: The Defiant Ones |
| Évszám: 1958 |
| Rendezte: Stanley Kramer |
| Szereplők: Tony Curtis, Sidney Poitier, Theodore Bikel, Charles McGraw, Cara Williams... |
További információk |
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu