A műfajon belül etalon. nem véletlenül jelölték annyi díjra, és nem véletlenül kapott is meg sokat közülük.
Több rendezőt megihletett, több feldolgozása van, még sci-fi környezetben is: Gyilkos bolygó címmel.

17. Jlaci63 (2013-09-02 16:53.12)

Ja, ez adott neki egy külön varázst. Szinkronos volt. A hang egy picit késett, mikor a mexikói csaj beszélt, a többi szereplőnél rendben volt. Lehet megnézem eredeti hanggal is.

16. Danyi (2013-09-02 16:14.55)

- (válasz Jlaci63 15. hozzászólására)

Fekete-fehér verzióban láttad?

15. Jlaci63 (2013-09-02 16:04.10)

Örülök, hogy néha beletrafálok egy jó flmben, pedig azt hittem, már az összes jó filmet láttam. Csodálkozom viszont a 14. kommenten, mikor a napi hulladékok mellett ott a többszáz hozzászólás.
Nem baj. A lényeg, hogy láthattam.:)Tökéletes, 10 pontos, iszonyat eltalált zene, kiváló operatőri munka. A 12 dühös ember jutott eszembe. Gondolom ezen sokan felkapják a fejüket, pedig így van.

14. Kovbojka (2012-04-10 11:00.37)

- (válasz Chris92 12. hozzászólására)

Ennyi!!:) Ez egy tökéletes film, örülök, hogy megint egyetértünk. Amúgy a zene tényleg csoda. Eljutottam odáig, hogy megértem!:D

13. Mozsika (2012-04-06 19:04.56)

- (válasz Chris92 12. hozzászólására)

És megvan a 100. szavazat :))))

12. Chris92 (2012-04-06 18:10.31)

Nem akarom a jelzőket egymásra dobálva agyonragozni mert a tények és a film teljesen önmagáért beszél. Hatvan év elmúltával mai napig erejét nem veszett klasszikusa nemcsak a western műfajának de magának az amerikai filmnek is. Mindamellett iskolapélda arra, hogyan kell egy egyszerű alaptörténete úgy kidolgozni, hogy abban egyszerre keveredjen feszültség, izgalom, drámaiság és meglepően erőteljes mélység az erkölcsi kiállásról és küzdelemről. És ehhez persze perfekt zene, fényképzés és színészi játék is járul, lényegre törő, feszes dialógusokkal és dramaturgiával, ahol egy perc sincs elvesztegetve. Kötelező tananyag.

11. Mozsika (2012-04-05 10:48.09)

- (válasz Kovbojka 10. hozzászólására)

Így igaz.

10. Kovbojka (2012-04-05 09:19.39)

- (válasz Mozsika 9. hozzászólására)

Amit írtál jó, meg minden... De ez a film, ha úgy nézzük annyira nem is egyszerű, maximum témáját tekintve. Abban igazad van. De itt a lényeg, a seriff vívódása önmagával. Ha elmegy szégyenben marad, ha a városban marad, a nagyrészt gyáva, de számára mégis fontos lakók kiutálják, mert féltik életüket. Viszont, ha másik oldalt nézzük, jogos hogy féltik, mért ne féltenék. A feleség is élve szeretné látni férjét, ez is oké. Viszont Will nem gyáva ember, és a nőnek valamilyen szinten meg kéne értenie, "férfi akaratát", mégis csak hős seriff volt sok-sok évig, nem futamodhat meg csak úgy. És a vége maga a tökély, az erkölcsi igazság fontosságának kiemelése, a nő felvilágosodása, hogy végül kiállt férje mellett, és hogy elhagyják a várost, melynek lakói cserben hagyták talán legnagyobb védőjüket.
Perfect, Ez 10/10

9. Mozsika (2012-04-05 09:03.59)

Ez aztán a klasszikus amcsi western. Annak minden stílusjegyével. Jól öltözött emberek, senki sem izzad, kevés vér.... Tegyünk meg egy szívességet a készítőknek: Különítsük el a spagettiwesternektkől. Ha magam elé képzelem Eli Wallachot A jó a rossz és a csúfból, akkor az előbbi állításokra mind ellentmond.
Fred Zinnemann rendezte meg az egyik legnagyobb amcsi westernt. Ámulok és bámulok, mikor azt hallom, hogy A hét mesterlövész így meg úgy, mert bizony vannak nála jobban sikerült filmek is. Persze az sem rossz, de nálam a Délidő simán kenterbe veri.
Régebben már láttam a filmet, és úgy emlékeztem, hogy egy kicsit hosszú, erre tegnap megnéztem és 80 perc a játékidő mindössze. Ahogy leültem vége is lett, hisz úgy beleolvadtam, hogy repült az idő.
Gary Cooper nagyon nagy színész volt a maga idejében, és valami karizma még mindig átjött az vászonról. A többiek is rendben voltak. Akinek még örültem az Lee Van Cleef, aki itt még nagyon nem volt híres, csupán 1965-ben a Pár dollárral többértel vált azzá.
A történet néhány órát ölel fel. Frank Miller (egyébként így hívják a Sin City képregényének rajzolóját xD) rátör a városra, hogy bosszút álljon Cooper-en. Nincs túlbonyolítva, mégis sugárzik belőle valami stílus. Erre mondják, hogy egyszerű és nagyszerű. Egy valaminél emeltem fel a fejem. Létezik, hogy egy templomban fegyveres embereket toborozzanak???
Ami igazán odavágott az az utolsó negyed óra. Mikor megérkezett Miller vonata. A városban mindenki elbújt előle csak a seriff maradt. Ez volt ami betetőzte ezt a halhatatlan filmet. Igazából négyest akartam rá adni, de az utolsó néhány perc miatt muszáj maximumot adni rá.
Szerintem mindenkinek meg kell néznie, de ezt már úgyis leírták előttem. Inkább azt mondanám, hogy John Wayne-nek és Howard Hawks-nak NEM tetszett ez a film. Erre válaszul megcsinálták a Rio Bravo-t, ami szintén egy jó kis western. Itt az oldalon elég kevés szavazat van rá. Azt is ajánlanám megnézésre, de nekem egy picit ez jobban tetszett. Nálam Délidő-Rio Bravo párbajban a Délidő a győztes.
Na osztályozzunk:

5*

8. Kovbojka (2012-02-06 15:59.04)

Szerintem sem kell összehasonlítani a spaghettiwesternekkel. Teljesen igaza van MrMojoRisin1-nek, tök más az olasz és amcsi westernfilm.
Ez a film konkrétan úgy tökéletes ahogy van. És ezt most tényleg nem azért mondom, mert mára már óriási klasszikus lett, meg minden, hanem mert egy ilyen egyszerű történetből kihozni ilyen feszültséget (52-ben!!!) az aztán nem semmi.
A színészekről csak annyit, hogy ettől egyig mind jól alakít, Coopernek tényleg egyértelműen járt az arany szobrocska. A zene nekem eszméletlenül tetszett, youtube-on is rengetegszer hallgattam végig.
Áhh, nem is ragozom, western (és film) rajongóknak kötelező!

7. Balika127 (2010-02-26 20:57.27)

Nekem egyszer nézős film lett, most láttam először. Már 1952-ben sem foglalkoztak nagyon a nagy korkülönbséggel, hogy egy 50 éves férfi elvesz egy nála 27 évvel fiatalabb nőt, gyereke lehetne, és ez elég vicces.

6. Goregrind (2010-01-05 00:51.39)

Mindenkinek ajánlani tudom aki szereti az amcsi westernt! Bár nekem azért többször mosolyra húzódott a szám egyes jeleneteknél, de ez amerika!
Feltűnt - bár alig - Lee Van Cleef, a sunyi menyétfejű fenegyerek!
Szerintem csak fanatikusok fogják megnézni vagy az idősebb generáció ismeri koránál fogva. Én találtam már ennél jobb filmet is, de a fekete-fehér amcsi westerfilm Gary Cooperrel azért 2010-ben is odaver!
Az ismertetőben nem kellene az egész story lelőni, jó hogy azt ritkán olvasom el, inkább a kommentárokra megyek rá, az legalább igazi filmélményen alapul!
Ha szabad ezt a szót használni, akkor ez "klásszikus" darab.

Country road take me home

5. Vackos (2009-11-22 00:42.24)

Nekem is megvan DVD-n eredeti változatban,pont mint itt az adatlapnál mutatták.

4. Szabi1976 (2009-09-13 17:40.24)

- (válasz Yolander 3. hozzászólására)

Nekem megvan szinkronosan.

3. Yolander (2008-10-29 17:45.39)

Ha valakinek meg van ez dvd-minőségben kérem vegye fel velem a kapcsolatot...nagyon rég óta keresem ezt a filmet, nembaj ha nem szinkronos! Előre is köszi: pop.door@gmail.com

2. MrMojoRisin1 (2008-05-23 14:33.45)

Fred Zinnemann gyakorlatilag egyetlen westernje, beírta magát a filmtörténelembe, és a műfaj egyik legjobb darabja lett! A történetből eredően egy igen unalmas másfél óra is kisülhetett volna, viszont a rendező olyan tudatossággal kalauzol végig, hogy az egyszerű forgatókönyvből egy nagyon izgalmas film sikeredett! A film végén mikor közeledik a vonat, és egy gyorsvágássort látunk és az izgalom a tetőfokára hág, én csak csodálkoztam, hogy a rendezés nem kapott Oscart! Az is megérdemelte volna! Persze a film nem lenne tökéletes a színészek nélkül! Gary Cooper zseniális a marsall szerepében, amikor kell elszánt a tekintete, de mikor magára marad az irodájában süt róla a félelem! Zseniális! A többi színésszel sincs semmi baj, sőt mindenkit élvezet nézni! A zenei főtéma is kiválóra sikeredett, és bár végig ezt halljuk más-más előadásban – néhol mexikói hangzással, néha nagyzenekari előadásban -, egyáltalán nem unalmas!
Összességében ezt egy zseniális filmnek tartom, nemhiába emelték rajongói a fellegekbe! Érzésem szerint felesleges összehasonlítani az italowesternekkel, hiszen a Balkezes puska, Ember a láthatáron stb. kiváló amerikai westernek és 15-20 évvel előbb készültek mint, hogy a spaghetiwestern felütötte a fejét! Ezek egy másik kor még fekete-fehérben készült filmjei, amik teljesen más koncepció alapján készültek! Számomra mindkét műfajból megvannak a kedvenceim!

1. Vervunhive (2007-04-11 10:06.26)

Remek film.Nem az a tipikus,erőltetett western amit az átlag amerikai westernek többségében tapasztalhatunk,hanem egy igen jól felépített film,ami engem a képernyő elé szegezett.Igazán nem vagyok nagy rajongója ennek a stílusnak,legalábbis az amcsinak nem,Sergio Leone filmjeit viszont imádom.Az ő filmjeiben nincsenek igazi önfeláldozó hősök,csak pénzéhes,önző vagy éppen bosszúra szomjazó pisztolyforgatók.A gyöngéd érzelmek nem kapnak szerepet a filmjeiben,ami szerintem jó.Az amcsik ellenben csak érzelmi kirohanások özönébe erőltetnek egy kis akciót.Hála az égnek a Délidő azon alkotások táborát gazdagítja,ami több tud lenni eme középszerű,fölöslegesen nyálas filmektől.
A visszavonulni akaró rendőrbírót - aki alighogy kimondja a boldogító igent - arculcsapásként éri a hír,hogy egy Frank Miller nevű - nem,nem,nincs köze a 300 és a Sin city képregényekhez - rosszarcú a déli vonattal várható.Ezt megerősíteni látszik az az apróság is,hogy Miller három embere az állomáson szobrozik.A rendőrbíró úgy dönt,hogy bevárja Millert és bandáját,annak ellenére,hogy a még ropogósan friss asszonyka kijelenti,ha nem mennek el a városból ő biza férje úrát hátragyva eldobbant a déli vonattal.Ez a bejelentés hősünket megviseli,de mivel olyan mint a nagypapa kerékpárja - hajthatatlan - ezért visszatűzi a mellére a csillagot és megpróbál segítséget szerezni.De a városka lakói magasan lesajnálják őt és inkább Millernek drukkolnak.Még a legjobb barátai is elfordulnak tőle.Totálisan egyedül marad.
Hát nem tudom,hogy vagytok vele,de szerintem ez nem a szokásos felállás egy amcsi filmnél.Tetszett az is ahogy lassan indul a film,aztán amikor délben meghallják a városban a közeledő vonat hangját tappintani lehet a feszültséget.
A színészi teljesítmény is igen jó.
A rendőrbíró film eleji boldogsága pillanatok alatt válik semmivé és helyébe ezer féle érzelem vegyül,amit szerintem tökéletesen ad át a nézőnek.Láthatjuk amint elszántan megy a kocsmába embereket toborozni és ugyanitt láthatjuk az első kudarcát,amint segítség helyett csak pár gunyos vigyort kap.Itt jegyezném meg,hogy a város teljes lakósságára ráfért volna egy fejbelövés.
Aztán láthatjuk reménykedni,amikor egy barátja bejelenti,hogy csatlakozik hozzá,de később ez a fickó is magára hagyja.Aztán láthatjuk igazán félni,ami becsülenő dolog a filmben,ugyanis más filmekben hajlamosak elfelejteni azt a kis apróságot,hogy a félelem teljesen elfogadott velejárója az életnek,és nem minden főszereplőt kell úgy beállítani,mintha mindegyikük magabiztosan,mezítláb szét tudna rugni egy hadsereget,tankot,Terminátort vagy mittudomén mit.
A rendőrbíró felesége az utolsó percekben vált szimpatikussá,addig a kényes,pofonvágni való liba képet erősítette bennem.
Ja igen!Lloyd Bridgest is jó volt látni egy komoly filmben,bár az alakítása nem volt egy nagy szám.
Szóval nekem a film nagyon bejött.Csak ajánlani tudom mindenkinek.
Ennyit erről.

1 2