Nemes egyszerűségével ragadt meg anno.
Elüt a tipikus amerikai drámától, valahogy szívhez szólóbban hozza hozzánk közelebb a szereplők indíttatásait, Mike White forgatókönyve jóvoltából, aki különben egyik szereplője a mozinak. Másik erényének azt lehetne aláhúzni, hogy nem csöpögős módon merül bele a való élet szegleteibe, azon belül is egy házaspár sivár, egy mederben zajló életébe, örökös mindennapjaiba.
Lehengerlő színészek tolmácsolásával kapjuk meg ezt.
Kezdve Jennifer Joanna Anistonnal, aki itt olyan volt, mint egy gyémánt, ami nem volt még tükörsimára csiszolva. Értem ez alatt azt, hogy a hollywoodi sztárság nem kebelezte be őt teljesen, még ha a Jóbarátok című sorozattal már régen kivívta magának a rangot.
Ő alakítja itt a jóravaló feleséget, aki hétköznapi életmódot folytat, olyat, melyet sokan folytatnak napjainkban, amit a középréteg képvisel. Nem véletlenül írtam középréteget, hiszen ez a mozi erősen prezentálja az ő életvitelüket, hosszú éveken át taposó munkájukat- lásd a diszkont dolgozóinak tevékenykedéseit.
Ez a feleség együtt éli a vérunalmas napjait férjével, hiányoznak a régi kalandok, programok, pezsgések, melyek egykoron másfajta színben tüntették fel házasságukat.
A sztoriba ott jön a fordulat, mikor ez a „good girl” egy szép napon viszonyt kezd ápolni munkatársával. A lesajnált, félszeg, elvarázsolt lelkületű csávóval, Holdennel, akit Jake Gyllenhaal színészre méltó teljesítménnyel alakít.
Mint vízre a legforróbb nyári napon, olyannyira szüksége van ennek a nőnek erre az új impulzusra, akinek bizony titkolnia kell férje elől minden erejével ezt a kapcsolatot.
A mozi kimondottan csendesen, elgondolkodtató módon zajlik, ez az egyik, amiért szerethetőnek bizonyul sokunk számára.
Aniston szemmel láthatóan sziporkázik kapott minutumaiban. Ezt a tépelődő nőt, vajmi hitelt érdemlően hozza, aki keresi a kalandokat fiatal dolgozójával. Ám nem felejti el a kötelezettségét, a házasság szent kötelékét sem akarja felrúgni csak úgy. Akármennyire is feltöltődéssel szolgál ez az új érzés számára, egy idő után rájön, hogy mi is a helyes út.
A férj jól játssza a befásult, léhűtő manust, akit a szakma régi iparosa, John C. Reilly alakít. Aki annyira belefásult a kapcsolatba, hogy idő után már egy szalmaszálat is alig tesz keresztbe párjáért, ám a kitartás mindvégig ott lakozik személyében. Még akkor is, mikor az ágyon csücsülve Justineről lehull a lepel, és színt vall, az abban a pillanatban FÁJDALOM a férfi számára, ám rendíthetetlen ősereje, bivalyerős kohéziójának köszönhetően megtalálja magában azt a képességet, hogy felülkerekedjen fájdalmán, majd további támasza legyen feleségének.
Aniston drámai vénája, hát kérem, már itt istenien tündökölt, amiben tegyük hozzá, hogy kétségtelenül mindig is a legjobb volt.
Figyeld Jennifert, akkor, amikor férjének alamuszi barija, Bubba megzsarolja, ahogy visszanéz rá, érzi bűnösségét- te jó ég, hogy mennyire hitelesek azok a pillantások tőle!
Gyllenhaal kifordult karaktere mindenképpen érdekfeszítő. Egy furcsa fiú hiú ábrándja a szerelemről. Az elnyomott, semmibe vett, meg nem értett siheder mintaképét mutatja be személye. Ő a végére bekattan, végső cselekedete is ezt bizonyítja, drámai kárhozattal.
Mint ahogy ez a mű nem kerüli el a drámákat, hiszen a Texasban lévő áruház egyik dolgozója ugyancsak elmegy az élők sorából idejekorán. Ezek az események arra hívják fel figyelmünket, hogy az élet múlandó és kiszámíthatatlan.
Nem utolsó sorban említsük meg a mellékszereplőket, akik egytől egyig illenek ebbe a csöndes moziba, és belelátunk abba, hogy ők mit is képviselnek.
Mély, elgondolkodtató, valóságbeli dráma, melynek ereje csendességében, ki nem mondott szavaiban, szereplők tépelődéseiben rejtőzik.
Aniston korai éveinek egyik legjobbja, ám a műfaj kedvelőinek ugyancsak erősen ajánlott darab.

42. Hajrá KTE (2013-07-06 09:29.57)

Én pozitív értelemben nagyot csalódtam a filmen. A barátnőmmel néztem meg,azt hittem valami női film lesz,de nem tudom, én jót szórakoztam rajta,Miguel Arteta legjobb filmje, legalább is az én véleményem szerint. Jó kis délutáni szórakozás

41. Independence (2011-09-19 22:22.07)

- (válasz Eufrozina85 40. hozzászólására)

Köszönöm!

40. Eufrozina85 (2011-09-19 20:38.07)

- (válasz Independence 39. hozzászólására)

Ez nagyon penge vélemény! Le a kalappal!

39. Independence (2011-09-19 19:13.30)

Nem régen futottam bele ebbe a filmbe, és csodálkozva láttam, hogy bizony ez egy régebbi darab.
Jellemző, hogy a sok agyonsztárolt, nagy költségvetésű film mellett, ezek a mozik nem nagyon rúgnak labdába.Már ami a hype-ot illeti.
Egy portálon azt olvastam róla, hogy már majdnem művészfilm.
Mi az, hogy majdnem, mitől majdnem, és mitől nem az.Egyáltalán mitől művészfilm valami, és mitől nem?
Nem csípem ezt a kategorizálást.
Van olyan úgynevezett művészfilm, amit villamosszék fenyegetettsége mellett sem voltam képes végig nézni, vagy csak nagy szenvedések árán, és van olyan nagy tömegeknek készült, igazi sikerfilm, amit húsz perc kínlódás után abbahagytam.
Ezen a fórumon is van vagy 80 topicja.
És persze mindezekre van ellenpélda is.

A Jóravaló feleség, simán egy jó kis film.Se több, se kevesebb.
Kifejezetten szórakoztató, lebilincselő, érdekes film, egészen jó színészi produkciókkal.
Jennifer Aniston is besorolódott az értékrendemben az alulértékelt és nem megfelelően kihasznált színésznők közé.
Bájos volt, egyszerű, jól mozgott ezen a tőle idegen pályán.Tulajdonképpen mindenki tökéletesen a helyén volt, Zooey Deschanel, pedig amúgy is nagy kedvencem, persze ez szubjektív, de nagyon jókat lehetett msolyogni a karakterén, az amúgy egyébként nem túl vidám filmben.

A szürkeség a legtöbb embert előbb utóbb utoléri, csak az árnyalatai kérdések, és az időpontja.
Az élet monotonná válhat, a munkánkat utáljuk, a kapcsolatunk megfakul, a kommunikáció a körülöttünk levőkkel akadozik, szeretnénk kibújni a börünkből.
Van, akinek megadatik rá az esély, van kinek, nem, és van aki nem is akar élni egy efféle eséllyel.
A lassan csordogáló történet tulajdonképpen erről szól, ezt fejtegeti, persze nem hétköznapi, nem szokványos felállásban, nem átlagos szereplőkkel.
Aki átlagos az Justine.
Sem a férje, a kissé bamba, magát fűvel vigasztalgató férj, sem a szerelmet, izgalmat hozó Holden, nem átlagos.
Tanulságos, hogy a férj figurája, az őt életre keltő John C. Reilly egyébként szokás szerint nagyon hitelesen játszik, kap a kritikákban hideget meleget, és mégis van a filmben valaki, aki felnéz rá, aki irigyli, akinek ő a példakép, a barátja Bubba.
Bubba, aki csak azért akar lefeküdni Justinnal, csak azért zsarolja meg, hogy belekóstolhason a "példakép" életébe, nem érezzük gonosznak a szándékát, még ha ez így, ebben a szituban furcsán is hangzik.
Ezen is látszik, hogy kinek mi a vacak élet, kire néz fel, kire irigykedik, ennek megítélése nagyon relatív.Valaki Phil-re is felnéz, kár, hogy nem a felesége.

Valahol persze érezzük, hogy Justine és Holden kapcsolata halálra ítélt, reménytelen.
Erre sem Holden egyénisége nem alkalmas, sem Justine bátorsága nem elég.
A vicc az, hogy tulajdonképen nem is bánjuk, nem érezzük úgy, hogy valami nagy happy end lett lelőve a film végén, inkább azt érezzük, hogy a szereplők élete visszaterelődött a mederbe, a mederbe, amiből egy rövid, heves árvíz idejére kicsapott, de a fősodor elől nincs menekvés.

Talán még az is lehet, hogy Justine csak azt kapja, amit végül is maga választott, egy jóravaló lány, egy jóravaló, kissé darabos mamlaszt, és a rövid kaland után tovább élhetik már "jóravalóbb" életüket, amit ezek után már másképp fognak megbecsülni.

Hétköznapi történet, nekünk szól.

38. 1zsuzska (2011-08-14 23:27.22)

Szentségtörő leszek a sok méltató között:-)

Számomra is érdekes a téma, de annyira hitelten lett a kibontás, szinte untam.
Az a "gyenge nő", aki nap mint nap kínlódva él IQ nulla, böfögő, ám nagyszívű párja mellett, belesodródik / legalábbis a rendező ezt kívánja ránk erőltetni/ cafka és rüfke megoldási módokba, miközben nekünk kellene szegény, egyszerű ámde bájos teremtést sajnálnunk és megértenünk...
Szenved a hétköznapokban, sután, darabosan mozog a körülötte lévő világban, eljátszva nekünk a naiv középszerűséget. A párbeszédek színvonala nulla munkában, szerelemben és otthon, ám költői és műveltségre utaló választékossággal festi alá a történetet közben szavaival. Aki ilyen gazdag lelki életet él, nem köti össze sorsát sem a kisfiúval sem pedig a jóságos debillel.

Áh! További szóra sem érdemes, csak bosszankodom az elvesztegetett időn...

37. Xadaaa (2011-08-10 22:49.33)

Szerintem meg te látod érdekesen a dolgokat. :) Ez a srác volt az aki megértette a főhősnőt, és elfogadta az összes hibájával együtt. Ő képes volt erre, még akkor is amikor a szeme láttára kefélt, de a nő számára egyből gyerekes kisfiú lett amikor jogosan kibukott. Ez lett a nagy világot megváltó szerelemből. Az egyetlen férfiból aki megértette, a nagy romantikus hősből. :D Azért mondom, hogy ez tipikus női hozzáállás, mert egy nő egy ilyen hibát nem tud tolerálni, de azt azért elvárja, hogy őt tolerálják. Mindenkinek vannak hibái és rossz tulajdonságai. Lehet talán nem csak a rosszakra kéne összpontosítani, ahogy te is teszed, és ahogy ő is tette. Depressziós volt ? Lelki gondokkal küzdött ? Gyerekes volt ? Lehet. De ő volt az egyetlen aki igazán szerette, és ő volt az egyetlen aki mindent megtett volna érte. Ezek szerint ezek a dolgok semmit sem érnek ? Az szép. :)

36. Luika (2011-08-09 11:10.58)

Hát érdekesen látod a dolgot a szeretővel kapcsolatosan! Kinek kéne egy depressziós, lelki gondokkal küszködő kisfiú szeretőnek? Elmondta a nő a filmben, amikor rádöbbent, mennyire gyerekes, már más szemmel látta a srácot, ezért akart tőle megszabadulni. A film végére pedig teljesen egyértelművé vált, hogy a csávó nem százas.
A többivel egyébként egyetértek.

35. Xadaaa (2011-07-26 15:45.58)

Láttam a filmet. Elég érdekes téma, de nekem tetszett. Nagyon jó képet ábrázol egy boldogtalan és gyenge nő helyzetéről. Az egész olyan élethű, mintha tényleg megtörtént volna. Sokan járnak hasonló cipőben mint a főhős nő, és nem mernek változtatni a helyzetükön, pedig szerintem megfelelő kommunikációval elég sok probléma megoldható. Nem is igazán értem a főszereplőt, és ebből adódóan az ilyen nőket sem. Miért akart egy drogos pasasnak gyereket szülni, amikor nem működött a házasságuk ? Miért nem próbált változtatni a férjével a kapcsolatán ? Ha érezte, hogy végképp nem működik a dolog, miért nem hagyta el mielőtt megcsalta volna ? Nem az a megoldás, hogy össze vissza kefélünk mindenkivel ! Utána azt se tudjuk kinek a gyerekét neveljük fel. Az őszinteség mindennél fontosabb a világon, és ha az emberek őszinték lennének egymással, akkor sokkal több boldog kapcsolat lenne. A nő igazi gyengeségét az mutatja amikor hagyja magát megdugatni a férje legjobb barátjával, ahelyett, hogy elmondaná a férjének mi is a dörgés. :) Ennél rosszabb megoldást el sem tudok képzelni. Eddig a jelenetig még sajnáltam a nőt, de ettől kezdve csak egy ribanc lett, mert minden olyan nő aki érdekből tesz ilyen dolgot érzelem nélkül azzá válik, és veszít az értékéből. Az is remekül jellemzi ezt a nőt, hogy amikor a szeretője látja ezt a jelenetet, és okkal megharagszik rá, ő nem próbálja meg megérteni a fiú helyzetét, érzéseit, (pedig ő a fiútól elvárja ezt), hanem inkább megpróbál megszabadulni tőle. :) Tipikus női hozzáállás. Egyébként a film rendkívül tanulságos. Jól látszik, hogy a sok hazugság és az őszintétlenség milyen komoly károkat okozhat, aminek a végén mindenki áldozatává válik. Legfőbb képen a születendő gyermek, aki azt se tudja ki az igazi apja.

34. Swanheart (2011-01-21 15:31.07)

Most láttam, hogy az Iszonyból mégis csak van film. Bocsi.

33. Swanheart (2011-01-21 15:29.35)

Kevés film van, ami ekkora hatással van rám. Elgondolkodtató, megrázó, nyomasztó és a végletekig életszerű. Olyan volt mint egy pofon, egy figyelmeztetés, hogyan ne rontsd el az életed. Németh László Iszony című regényéhez tudnám hasonlítani. Kár, hogy abból még nem csináltak filmet.

32. Krisz papa (2010-10-03 01:10.05)

Iszonyat nyomaszt a kisvárosi környezet, a céltalanság, a kisstílüség, az igénytelenség, így megértem a két főhősünket, hogy miért fulldokolnak ebben a környezetben, és miért allergiásak a körülöttük lévő emberekre, kik annyira átlagosak, és érzelmileg zombik, hogy az már nekem fáj. Kettejük kapcsolata ijesztő, és a lehetőség, hogy elfelejtsék ezt a várost méginkább, hiszen a változás rizikót hordoz magában, és az ember általában a biztonságra törekszik. Érdekes a film hangulata, hiszen az események nincsenek túldramatizálva, csak egyszerűen megtörténnek, hiszen ott az emberek alapból egyszerűek. Mikor baba megdugja Aniston-t érzékelek nem kevés feszültséget, de csak épp annyit, amennyit a kisvárosi helyzet megkövetel. Szerintem jól nyúltak a témához, tetszettek a játékok is, és nem egy átlagos alkotás, de nem is tartozik a 4*-ok közé, így egy nem átlag 3*-ot kapott!

31. Flagg (2010-08-10 22:33.08)

Se nem annyira jó se nem annyira rossz. Kizárólag azért kezdtem bele, mert szeretem Jennifer Aniston játékát. Érdekes volt látni ilyen szerepbe, hiszen tőle az idétlenkedést szokhattuk meg. Nem is tudom...férfi szemmel nézve bizony ráismerek néhány nőre a környezetemben, akiknek az élete simán passzol a főszereplőére, és nem utolsósorban a tetteikben is mérhető ez a hasonlóság. Szomorú, hogy nem csak a filmvásznon tapasztal ilyet az ember, de pontosan ettől jobb egy kicsit az átlagosnál ez a film. Csak sajnos a jó mércét se üti meg, legalábbis nálam. Azért egyszer mindenképp élvezhető.

30. Cabir (2009-10-06 13:14.32)

- (válasz Eufrozina85 29. hozzászólására)

Én is így gondolom. Sajnos az emberek 90%-a hasonló dolgokat él meg, legalább is Magyarországon. Akár magyar film is lehetne, kevés amerikai film szól az egyszerű "proletárokról".
Sok a tehetséges, igényes ember, akik a körülményeik miatt nem tudnak felemelkedni, testhezálló munkát, jó párkapcsolatot találni. Lehet azért, mert túl nagyravágyók, nem elégednek meg a szerény körülményükkel, sorsukkal, ami nekik jutott.
Persze a "hősnő" felfedezhette volna az élet szépségét - az unalmas "Tecsós" melóban a biztonságos, nyugdíjas állást, a bumburnyák, gyermeteg férjben az érte rajongó álomlovagot - de neki több kellett - ami a bukását okozta. Bár nem volt ez a szó szoros értelemben bukás, minden happy end, a férj megbocsájtott, megszületett a várva várt trónörökös - de valószínűleg egy életre szóló sebet kapott szeretője tragédiája után.
Érdekes, kissé filozofikus film - ha nem Jen alakította volna a főszerepet, valószínű Oscar díjat is kaphatott volna.

29. Eufrozina85 (2009-10-06 08:14.50)

Jó volt. Nagyon élethűen festi fel a film azt a szürke punnyadást, ami ezeknek az embereknek a mindennapjait kiteszi. Szar meló, teljesen átlagos, szürke emberek, semmi hétköznapi izgalom, kihívás. Ahol már az is valami, hogy az ember lánya egy 22 éves, depressziós takony kölyökkel hetyeghet. És ahol, ha már minden úgyis mindegy, még mindig ott van az igény, hogy a lehető legboldogabbá tegyük magunkat és a családunkat. Az az élet ez, ahol valami miatt nincs tere sem az önzésnek, sem az irreálisan nagy elvárásoknak. Ahol az ember felfedezi, hogy kevés is elég a boldogsághoz, és úgy dönt, megelégszik azzal, ami van, ami jutott.

28. Bikoz (2009-07-04 22:53.23)

A film sztem azért volt olyan borzalmas, mert túl életszagú a befejezése! Ki tudja kié a gyerek, én maradok a pasimmal... Nálam ezért kap hármast, ha más lett volna a vége, pl. ott hagyja, vagy a sráccal ellóg, akkor egyes lenne! :)

27. Gabriell (2009-06-05 06:19.31)

ja ez tényleg igaz! Görgesznek igaza van

26. Görgessz (2009-04-12 20:41.21)

Jennifer Aniston álmaim asszony. Hozzá mérem a tökéletes nőt. de ez a film vmi rettenetes volt! Vagy csak én nem tudtam ráérezni a lényegére, lehet. De abbszolut magába fordulos, depis, és baromi rossz kedvem lett utána. alig vártam, h vége legyen. Nekem nagyon nem tetszett. :(

25. Mandria (2008-12-31 09:42.32)

- (válasz Cthulhu6 24. hozzászólására)

Nagyon szépen írtad....
Az igazság az , hogy ez egy többszörnézős film...
Bevallom nem egyszerre néztem meg, mert az embernek szembesülnie az élet valós szürkeségével, kényszerű választásaink helyességével nagyon nyomasztó...
Tökéletesen megfogalmazta a valós élet alapvető mozgatórugóját....női szempontból....a biztonság felé való törekvést...

Nem gondolom, hogy fiatal embereknek ez igazán tetszene....őszintén idősebbeknek sem...
Olyan tükör ez amibe senki sem néz szivesen...

A film tökéletes lett...a szinészi játék nagyon meggyőző...

Ez egy olyan film, amit meg kell nézni, hogy ne keseregjünk helytelennek vélt döntéseinken, mert az élet alapvetöen ilyen....

Nem szombat délutáni szórakozásnak való....

24. Cthulhu6 (2008-11-24 14:08.13)

Érdekes film ez. Utólagosan visszagondolva rá úgy tűnik, hogy kifejezetten a női nem számára készült, azaz leginkább egy nő élheti bele magát. Másrészről ez egy afféle tipikus TV-film, azaz a legkevésbé sem volna moziba való.

Azonban ezeket a talán nem is annyira pozitív ítéleteket hátrahagyva megjegyzendő, hogy azért ez egy nézhető és felettébb elgondolkodtató darab....

Férfiak is nyugodtan nézhetik, mert az alapvetően női nézőponton könnyű túllépni és beleérezni a film nemektől független komor hangulatába. Jobban ráfókuszálva a témára hamar rájöhetünk, hogy ez az egész nem is egy "nőről" szól, hanem egy "emberről".....a fő téma nem a házasságtörés, vagy a házasságtörésből fakadó bonyodalmak (pl az illető nem kívánt terhessége), hanem a depresszió és a mindennapok kilátástalan szürkesége......

Bár a film szinte végig egyre mélyebbre süllyed a sötétségbe, addig a befejezés kijózanító és konzervatív. A film tehát két életútra mutat rá és közli, mindkettő teljességgel kilátástalan, ám amíg az egyik a semmibe vezet, addig a másik végén család és megbékélés vár..... (ezt a két elvont alternatívát a film még vizuálisan is megjeleníti, amikor a főszereplő a kocsijával megáll az útkereszteződésnél és gondolkodóba esik.)

23. Stickfa (2008-11-16 17:29.30)

Ez egy átlagos film!Ami nem átlagos benne,az nem is tetszik benne!
Gyllenhaal infantilis játéka végig irritált,idegesített!
Aniston jól hozta,amit hoznia kellett.
Jobbra számítottam az előzetes hozzászólások alapján,sajnálom!

22. Kata006 (2008-09-24 20:02.05)

nagyon nagyon szeretem ezt a filmet, a kedvenceim közé tartozik. Amikor rossz passzban voltam, akkor láttam, és iszonyat elgondolkodtam utána. Átértékeltem az egész életemet és nagyon sokat segített, hogy újra jól érezzem magam. Tényleg nem egy tipikus happy endes film, és pont ez a jó benne.

21. Whyteangel (2008-07-21 00:32.26)

Szeretem Aniston-t mint színésznőt és most is egy olyan szerepet kapott ami neki nagyon jól áll. Én eddig nem túl sok filmben láttam, de neki igazán a filozofálós, depressziós szerepek mennek a legjobban.
A film hitelesen előadja azt amikor egy nő választás elé kerül és nem tudja mit tegyen, hiszen vonzza az új szerelem a munkatársával, de ott van a biztos háttér a férj, akibe ugyan nem szerelmes, de már leélt mellette néhány évet.
Nem könnyű a döntés.....

20. Pearl220 (2008-05-05 20:03.42)

Érdekes film,érdemes megnézni.

19. Blueee (2008-03-13 19:22.59)

- (válasz Cabir 18. hozzászólására)

egyetértek veled---de sztem 5*

18. Cabir (2008-02-27 22:10.43)

Nem mondhatnám, hogy vidám az alaptéma, de nagyszerű film!

17. Krisztian77 (2008-02-06 19:38.39)

nevettél rajta? egy poén sem volt benne.

16. Csilli7 (2007-09-13 21:15.37)

Tetszett nagyon. Sokat nevetten rajta annak ellenére hogy szomorú jelenetek is vannak a filmben. Érdekes kis film.

15. Husosbarack (2007-08-22 10:27.19)

Még nem volt szerencsém látni a filmet,de nagyon érdekel.Ha estleg van még valaki aki nem látta,az készüljön,mert aug.23-án(csütörtökön) megnézheti az M2-n 20:40-kor. :)

14. Nikiheartjake (2007-08-11 18:40.01)

- (válasz Cattie 13. hozzászólására)

okés, megesik :)

1 2