Fórum - Ütközések (2004) - Vélemények (2. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

259. Chris Co (2013-12-12 11:02.08) - (válasz John Ryder 258. hozzászólására)

Jelenlegi társadalmunk alapjai valóban a nyugati civilizációhoz köthetőek. A gyarmatosításról jut eszembe, pontosítanék kicsit, ha már szóba került az általad említett rassz. A kaukázusi embertípus mellett megemlíteném a hispánt is. Innen ered az amerikai ősi kultúrák elnevezése is (prehispán), vagyis a gyarmatosításban már rögtön két embertípust is megnevezhetünk. Az antropológia nem a szakterületem, de a kaukázusi népcsoport, vagyis mi, többségünk Ázsiában él a Közel-kelettől egészen Sri Lankáig és a legnagyobb rassz (ebbe a csoportosításba asszem, amúgy a hispán is beletartozik). A kérdés szempontjából viszont inkább a genetika, mintsem az antropológia adna arra választ elsősorban, hogy embertípusok szerint értelmi képességek terén mennyire lehet különbséget tenni, vagyis szerényebb képességű e egy másik embertípushoz tartozó ember, mint a fehér bőrszínű. Jó, hogy megemlítetted Japánt. Rögtön eszembe jutott egy másik nemzet, Kína és a hadtörténet. Számtalan dolgot vettünk át, majd továbbfejlesztettünk, így megelőztük őket, mint ahogyan azt Japán is tette egy bizonyos történelmi korban. Írtad, hogy a többi népcsoportnak a zöme alig tudott túljutni a kőkorszaki ember szintjén. Itt viszont a földrajzi adottságok és a népesség is mindenképp meghatározó, ugyanis az elszigeteltség feltételei nem véletlen, hogy olyan területeken adottak, melyek lehetővé teszik azt, mint mondjuk a sűrűbben lakott területeken. Európán belül is találunk példát (Lappföld – szerintem az ott élők sem szerényebb képességűek, mint mi, az eszkimókra már tényleg felesleges lenne kitérnem.). A közel-keleti országokban manapság is kőkorszaki körülmények közt élnek sokan, míg ugyanazon rassz más társadalmi csoportjai az európainál jóval magasabb életszínvonalon élnek. Megjegyzem, ők is a kaukázusi típusba tartoznak. Jelen korunkban a nyugati civilizáció domináns, régebbi korokban más civilizációk, népcsoportok voltak dominánsabbak. A jövőre vonatkozólag viszont az egyre gyorsuló ütemben folyó népvándorlás által már nem lesznek eltérő különbségek, kizárólag társadalmi különbségek szintjén, mint ahogyan azt ma is látjuk (habár ez sem biztos, ha egy másik kevésbé keveredő rassz fejlődési ütemét vesszük szemügyre). Az ókor korábbi szakaszában más rasszok már szervezett társadalmakat hoztak létre, míg Európa jelenlegi népei még csak vándorló, gyüjtögető népek voltak (kivétel, a sumér civilizáció, ha fajokról beszélünk (kaukázusi). Lehet, az elkövetkezendő korokban a mongoloid lesz a meghatározó civilizációnk fejlődésében (Kína)és hozzájuk fogják visszavezetni annak alapjait, nem más népcsoportokra, rasszokra, mint például a kaukázusi. Azzal maximálisan egyetértek, hogy nem etikus egy fejlettebb társadalomnak leigázni a fejletlenebbet, hiszen Kubának sem hiányzott a szovjet befolyás, korábban a kizsákmányoló amerikai cégek maffiástól, CIA-stől. Az Egyesült Államoknak mégis hiányzott az olcsó munkaerő, mint ahogyan nekünk is hiányzik (mármint a gazdaságnak hiányozna). A lakosságnak gondolom, már kevésbé tetszett a rengeteg kubai, mexikói és egyéb népek, mint amennyire mi is lelkesedünk az afgán menekültekért. A társadalmi-technológiai környezethez való folyamatos alkalmazkodás tényleg fejleszti az agyműködést, bár nem olyan mértékben, hogy akkora különbségek alakulnának ki, mások ne tudnának hozzánk alkalmazkodni, beilleszkedni, asszimilálódni, ezenkívül ez a fejlődés sem teljesen pozitív hatású, ugyanis modern társadalmunknak köszönhetően érzékszerveink hatékonysága egyre jobban csökken, mint ahogyan bizonyos reflexeink is, millió káros anyag épül be a szervezetünkbe, egyre több a betegség, mely tovább öröklődik a természetes szelekció hiánya miatt és még sorolhatnám, persze, majd a géntechnológia ezeket a problémákat meg fogja oldani remélhetőleg. Akik évszázadok, évezredek alatt egy sokkal egyszerűbb életformához alkalmazkodtak, ott az agy is alkalmazkodott, ezt nem vitatom és azt sem, hogy a beilleszkedés ha nem egy-egy alanyról, hanem közösségekről, népcsoportokról van szó, ott hosszabb időbe telik, bár az, hogy az agyuk mihez alkalmazkodott és felépítésében, kapacitásában van-e különbség és ez mekkora, már jóval bonyolultabb, összetettebb kérdés. Tudományos szemszögből nincs eltérés vagy legalább is én nem hallottam ilyenről. Meg nem erősített pletykákat már hallottam erről-arról, de köztük olyan is volt, hogy a mongoloid agyi kapacitás tekintetében felülmúlja a kaukázusit. Szerintem egyáltalán nem irreális a többségüknek sem az alkalmazkodás, bár annak jelenlegi formája és megteremtésére törekvő intézkedései mellett szinte kizárt. Azzal, hogy beengedjük őket a határainkon, hogy letelepedjenek egy jobb élet reményében megfelelő képzettség, tudás nélkül, még nem várhatjuk, hogy elsajátítják azt, amit tőlük várunk és mindezt még alacsony fizetés, munkabér fejében. Folyt. Köv. csak most vár a meló. Az utolsó gondolathoz még annyit, az oktatás és az, hogy kit kell tolni előre, kit nem, megint egy külön téma, de majd innen folytatom.

258. John Ryder (2013-11-11 14:25.53) - (válasz Chris Co 256. hozzászólására)

Igen, látom hogy alapvetően tényleg hasonlóan látjuk a témát, csak pár részletben nem, de ez természetes. Egy kicsit azért még boncolgatnám azt a témát, hogy a kulturális-társadalmi szint, illetve intelligencia és képességek szerinti különbségtétel közül melyiknek van helye, korrekt-e az utóbbi. Én azt mondom, szerintem valahol a két dolog össze van fonódva. Mindez akkor érthető, ha történelmileg nézzük az ókortól kezdve, sőt akár még kicsit az őstörténetbe is visszanyúlva az emberiség, ill. egyes embercsoportok fejlődését. Látjuk, hogy az úgynevezett "kaukázusi" (ahogy az USA-ban nevezik) embertípus, azaz a fehér ember volt a fejlődés motorja, túlnyomórészt innen indult ki a technológiai, a kulturális, társadalmi, ésatöbbi haladás egészen a mai szintig. Éppen ez volt az oka, hogy a fehér ember le tudta igázni a gyarmatosítás során a többi népcsoportot, hogy Cortez pár hajóval az egész azték birodalmat le tudta igázni, stb. Persze ez közhely, de megvilágítja a lényeget. Egyetlen civilizáció sem tudott tartósan ellenállni a saját eszközeivel, csak mikor elkezdte átvenni a nyugatiak technológiáját, társadalmi berendezkedését, lásd Japán stb. Persze a távol-keleti vagy mondjuk a közép-amerikai kultúrák is fel tudtak mutatni valamiféle civilizáltsági szintet, azonban ez - pár kivétellel - messze alatta maradt a nyugatinak. A többi népcsoportnak a zöme, akárhogy is nézzük, alig tudott túljutni a kőkorszaki embernek a szintjén. És ezt nem lehet csupán a földrajzi adottságokra fogni, mert azt én is értem, hogy egy szubtrópusi esőerdőben nincsenek meg annyira a fejlődési lehetőségek, na de Észak-Amerika, vagy Kelet-Ázsia nem kis része hasonló adottságokkal bír, mint Európa, ásványkincsek, mezőgazdaság stb., mégse tudtak addig eljutni, mint az úgymond "fehér" civilizáció, csak amikor már elkezdték adaptálni a nyugati technológiát. A leigázottság bizonyos időszakokban igaz volt, ez nyilván gátolta is a fejlődést, azonban már a kultúrák első találkozásakor is akkora volt a különbség, hogy ez lényegében mindegy is (épp emiatt ment olyan könnyen az európaiaknak a gyarmatosítás). Tehát valamilyen képességbeli különbségnek mégiscsak lennie kell, ezt nem a faji felsőbbrendűség ideológiája mondatja velem, hanem a történelmi tények. Én nem mondom egy percig se, hogy az a népcsoport, aki nagy átlagban jobban fejlődött, többre vitte mint a másik, az magasabbrendű lenne és joga lenne arra, hogy az elmaradottabbat leigázza, rabszolgaként tartsa stb. Mint ahogy az iskolában is, ha egyik gyerek éltanuló, a másik meg csak bukdácsol, attól még nem alacsonyabbrendű mint ember, legfeljebb nem lesz diplomás meg egyetemi tanár, "csak" szakmunkás. Mert hát arra is szükség van. Miért ne működhetne így a társadalom is, miért kell átvitt értelemben a gyenge képességűt előretolni, holott látszik, hogy úgyse boldogul? Ez folyik etnikai téren is, és nálunk is ezt akarják egyesek erőltetni. Márpedig szerintem az is benne van a pakliban, hogy a kulturális fejlettség szintje genetikailag is meghatározódik. Ha abból indulunk ki, hogy az ősember evolúciójánál is egyes felfedezések, mint pl. kőszerszámok, fegyverek, tűzgyújtás, a hús megsütése stb. egyre bonyolultabb összefüggések felismerését jelentették, melyek egyben az agy komplexebb fejlődését is lehetővé tették, úgy az is nyilvánvaló, hogy ez ugyanígy igaz a későbbi innovációkra is. Vagyis a komplexebb társadalmi-technológiai környezethez való folyamatos alkalmazkodás az agyműködést is fejleszti, míg ahol ez a fejlődés lassabb vagy egy alacsonyabb szinten megreked, ott valahogy az agyi sziinopszisok se állnak úgy össze. És mindezt az utódokon át az egyes generációk továbbörökítik. Az európai technológiai-kulturális fejlődés is több ezer, de legalábbis több száz éves folyamatnak az eredménye. Viszont olyan népcsoportok, akiknél az évszázadok, évezredek alatt egy sokkal egyszerűbb életformához alkalmazkodott az agy is, ott már csak ezért is aligha várható, hogy az európaiak által már magukévá tett fejlettségi szintet évek, évtizedek alatt el tudják sajátítani. Ez lehetetlen, maximum egyes, különlegesen jó képességű egyének számára lehetséges kisebb-nagyobb mértékben, a többi felé ez irreális elvárás. Attól még fejletlenebb népcsoport nem alacsonyabbrendű, mint a másik, mint ahogy a lakatos se alávalóbb az egyetemi tanárnál, mégis a társadalomban elfoglalt helye szükségszerűen más. Én csak azt mondom: össztársadalmi szinten is ezeket az összefüggéseket kellene érvényesíteni. Szerencsére odáig már eljutottunk, hogy az egyének szintjén többé-kevésbé tényleg a tudás határozza meg az előmenetelt, nem úgy, mint a kommunizmusban, amikor a munkás származás, párttagság mindenfajta tudás és képzettség nélkül elég volt a karrierhez. Láttuk, hová vezetett ez. Ami most még mindig bezavar, az az etnikai hovatartozás szerinti pozitív diszkrimináció, sőt ez még nagyobb gond, mivel a más-más kultúrákhoz (civilizációkhoz) tartozó emberek közötti szakadék mindig nagyobb, mint az azonos kultúrájú, csak más társadalmi helyzetű egyének között lévő, nehezebb is áthidalni (nehezebb egy afrikai bevándorlót integrálni, mint egy, úgymond a többségi társadalomhoz tartozó, de alacsony származású embert felzárkóztatni). Semmi szükség arra, hogy felzárkóztassuk azt, aki artra nem alkalmas, nem képes. Ez túl sok időbe és túl sok pénzbe kerül. Ha egy jó képességű embert kitaníttatni egy felsőfokú képzettséget igénylő szakmára mondjuk x pénzbe kerül, akkor egy átlagos embert már legalább 2 x-be, egy gyenge képességűnél meg mondjuk 5-6 x-be is fájhat. Ki fizeti ezt meg? Természetesen mi, a dolgozó, tanuló, aktív átlag polgár. Jó ez így? Na ugye, hogy nem! Semmi mást nem kéne tenni, csak hogy mindenki azt a helyet foglalja el a társadalomban, és azt a munkát végezze, amire képes és amit tud, ne többet és ne kevesebbet. Csakhogy most nem így megy... és ez baromi sokba kerül. Ez a gond. Lehet, hogy a fönt levőknek ez nagyon is jó - na de nekünk?

257. Chris Co (2013-11-10 12:43.58)

Ha lesz időd (-nk), folyt. köv.:)

256. Chris Co (2013-11-10 12:40.23) - (válasz John Ryder 255. hozzászólására)

A két kérdés közül az egyik az előítéletre vonatkozott és az azzal kapcsolatosan felépített világképre. A másik arra, hogy nem azokkal néz szembe a társadalom, akik az előidézői, hanem azzal a réteggel, akik szintén áldozatai ennek a rendszernek. Az Amerikai História X-ben leírtakkal egyetértek, egyvalamit viszont másképp gondolok. Nem hinném, hogy "szerényebb képességű"-ek és ne lehetne felzárkóztatni őket. Köztünk is élnek szép számmal szerényebb képességűek és nem négerek, cigányok...az megint más és ebben szintén egyetértés van köztünk, hogy a "lépcsőfokokat" nem lehet kettesével-hármasával szedni". A felzárkóztatásra egyszerűen nincs valódi akarat (Szintén egyetértek azzal, amit az ellenpontról írtál.). Az elmaradottság nem a gyengébb értelmi képesség, hanem a szocializáció következménye. Szerényebb értelmi képesség - Ezt biológiailag is bizonyítani kellene. Nagyon jó példa az általad említett volt NDK. Nem hinném, hogy szerényebb képességekkel rendelkeznének, mint volt NSZK-s kollégáik. Bizonyos népcsoportoknak évszázadokon keresztül nem volt létjogosultságuk, leigázottakká váltak, később rabszolgákká. Az életkörülményektől is sok minden függ. Kíváncsi lennék, ha egy afrikai ország törvényeihez és környezeti viszonyaihoz kellene alkalmazkodnunk, mennyi időbe telne a teljes asszimilálódás. Véleményem szerint az általad említett kisebbségek kulturálisan és nem értelmi képességek terén maradnak el tőlünk. Minden a pénzről szól. Ha például Libériában épülnének a világ legszínvonalasabb egyetemei és az egészségügytől az infrastruktúráig minden a legmodernebb lenne náluk, akkor valószínűleg megváltozna a közvélekedés bizonyos része, de sajnos a helyzet az, hogy ott csak egyetlen törvény létezik, az pedig ENSZ békefenntartók által biztosított nyugati kizsákmányoló rendszer vállalatainak törvénye. A Sólyom Végveszélyben és az Apokalipszis most szerintem is nagyszerű filmek, bár én inkább az utóbbiban fedeztem fel az amerikai nagyhatalmi politikához való kritikus hozzáállást. A Sólyom Végveszélyben inkább egy bizonyos háborús eseményre fókuszált. Nekem, mint háborús akciófilm is tetszett. Azért hoztam fel példának, mert én abból sem hiányoltam több politikát vagy egy átfogóbb történelmi háttér bemutatását. Visszatérve a filmre, én nem érzek benne ködösítést. Nem fedte el a valóságot számomra azokról a dolgokról, melyeket más filmekből illetve híradásokból, könyvekből innen-onnan ismerek. Ez a film emberi sorsokról szól és azokon keresztül mutatja be az előítéletek problémáit, veszélyeit. Megértem, ha neked azért nem jött be, mert nem tapint rá a probléma gyökerére, hátterére. Hasonló témájú filmek közül A Hitetlen célpontja a rasszizmus és betekintést ad a héber vallásba. Az Amerikai História X-ben a rasszizmus, mint eszköz elítélése mellett rávilágít bizonyos létező társadalmi problémákra, míg az Ütközések inkább az előítéleteket helyezi előtérbe. A hiányzó láncszem (film) számomra az lenne (legyen mondjuk két film), hogy a társadalmi, etnikai konfliktusok okait feszegesse illetve azt sem kellene takargatni, hogy az előítéletek kialakulásának okai (az általad említett példa, hogyan képzelted volna el az Ütközések cselekményét) sem kizárólag hamis és megalapozatlan vélekedésből fakadnak. Abban mindenképp egyetértek, hogy az utolsó két általam felvázolt filmötlet nem aratna sikert és Oscarral sem jutalmaznák, bár arról kevés információnk van, hogy egy-egy produkciót mennyire filmes, szakmai és mennyire politikai nézetek alapján értékelnek. Szerintem mi csak apró részletekben nem értünk egyet. Egyértelmű volt számomra előtte is, miért nem tetszett a film, de gondoltam, azért rákérdezek. Amit írtál mindkét filmhez, szerintem nagyon jól összeszedett kritika és rengeteg igazságot tartalmaz. Amivel nem értek egyet, hogy különbséget teszünk emberek közt intelligencia és képességek alapján, nem pedig kulturális, társadalmi különbségek terén. Kösz a választ! Ez a téma amúgy egész topikos, de ennyi off simán belefér részünkről.

255. John Ryder (2013-11-04 13:34.52) - (válasz Chris Co 248. hozzászólására)

Na most végre van egy kicsit több időm válaszolni. Szeretném ha egyértelmű lenne: magával a filmmel nincs különösebb bajom, nem tartom rossznak, talán még egy gyenge 4 csillagot is megadnék rá, tekintettel az egyébként jó színészekre, az unalmasnak nem nevezhető történetre. Azonban az Oscar-díjat óriási túlzásnak tartom, és sajnos úgy látszik, hogy az odaítélése nem puszta ízlésficamról árulkodik, hanem nagyon is tudatos döntés. Önmagában nem baj az, hogy egy filmben, úgymond nem bontják ki az igazság minden részletét, nincsen a téma minden oldalról körbejárva és kivesézve. Egy társadalmi problémákról szóló filmnél azonban elvárná az ember, hogy a minőséget az képviselje, hogy minél jobban rátapintson egy probléma gyökerére, hátterére, akár szofisztikáltan, közvetett rendezői eszközökkel is. Itt azonban éppen, hogy egy felszínes, sablonos mondanivaló, a felszín kapargatása, a valódi problémák elkendőzése kapja meg a legnagyobb elismerést, amit én egyfajta arculcsapásként értékelek, emiatt húztam lejjebb a filmet. A Black Hawk Down amit említesz, kicsit más kategória. Van annak egy mélyebb mondanivalója is, az amerikai nagyhatalmi politikáról meg úgy általában a háború mibenlétéről, egy kritikus hozzáállás, ami a film végén-közben úgy összesűrűsödik az emberben. De szerintem ha csak önmagában mint háborús filmet nézzük, és figyelmen kívül hagyom, hogy sugall-e mélyebben is valami háttér üzenetet, mondanivalót, akkor is baromi jól megcsinált és izgalmas, székhez szögező. Miközben ott van pl. az Apokalipszis most, ahol meg éppen a mondanivaló a lényeg, viszont mégis van benne pár olyan harci jelenet, hogy csak nézel és leesik az állad, még 30 évvel később is. De az Ütközések, az annyiból más - ha a film kategóriáját most nem nézzük -, hogy ordít róla, hogy a cselekmény, a sztori az tulajdonképpen csak az aláfestése a film üzenetének, mintha egy prekoncepció jó szájbarágós alátámasztására írtak volna egy történetet. És épp ez az üzenet az, amivel baj van, és főleg az, hogy ez Oscart kapott. A díjkiosztást ugyanis igencsak befolyásolja az uralkodó szellemi-politikai irányzat, ez szinte mindig így van. Ezután említetted az Amerikai história X-hez írt hozzászólásomat. Ott is kifejtettem, amit ide írtam lentebb. Azzal a különbséggel, hogy azt a filmet sokkal jobbnak tartom, mert nem áll igazából egyik oldalra se, és jobban bemutatja a valós hátteret, a mozgatórugókat. Az lejön belőle, hogy az erőszak, amit a szkinhed mozgalom, a szélsőjobb képvisel, az nem megoldás, viszont a liberális hozzáállás sem vezet sehová, sőt végső soron épp a túlzott tolerancia vezet erőszakhoz, mert akik azt látják, hogy egyeseket igazságtalanul és érdemtelenül kedvezményeznek az ő rovásukra, azokban felmegy a pumpa és egy részük szélsőséges reakciókkal válaszol, amire az erőszak a viszontválasz, vagyis az ellentétek még tovább mélyülnek. Másról sem szól mindez, mint hogy az elit azokat erősíti, akik amúgy sem veszélyeztetik az ő uralmát, pont hogy a gondolkodó, cselekvőképes, aktívabb rétegekkel szemben ellenpontot képezzen. Ez nem egyfajta elkerülhetetlen sorsszerűség, hanem felülről gerjesztett valami. Vannak filmek, amelyek messzebbre elmennek ezen összefüggések boncolgatásában, mások viszont éppen hogy elfedni igyekeznek azokat, ködösítenek. A baj, hogy az utóbbiak kapnak Oscar-díjat, a provokatívabb, a politikai korrektség határait feszegető mozikat pedig sokszor méltatlanul mellőzik. Persze ezen nincs is mit csodálkozni... csak most szofisztikáltabban, indirektebb eszközökkel, a nyilvánosság számára alig érzékelhetően megy ez, mint mondjuk '89 előtt itthon nálunk ment anno.

254. Chris Co (2013-10-24 20:18.54) - (válasz John Ryder 251. hozzászólására)

Nem gond. Mostanában nekem sincs időm (néha iderottyantok egy-két szót és már itt sem vagyok), de majd visszatérünk rá.

253. John Ryder (2013-10-24 18:35.53) - (válasz Chris Co 250. hozzászólására)

És még egy: az utolsó mondatbeli felvetés (oszd meg és uralkodj kapcsán) nem egészen világos nekem, mit értesz pontosan ez alatt?

252. John Ryder (2013-10-24 18:33.02) - (válasz Chris Co 249. hozzászólására)

Addig is kíváncsian várom, mi az a másik dolog ;)

251. John Ryder (2013-10-24 18:31.32) - (válasz Chris Co 250. hozzászólására)

Sorry, de mostanában elég elfoglalt vagyok, de ha lesz egy kis időm, válaszolok bővebben, egyelőre ennyire futja.

250. Chris Co (2013-10-20 15:41.33) - (válasz John Ryder 246. hozzászólására)

Olvastam, amit egy másik topikba írtál (Am. Hist. X) és meglepő volt, hogy még senki sem reagált. Sok mindenben egyetértek, de van nagyon sok dolog (emberi), mellyel vitatkoznék. Nem akarok offolni, de nem értem, azok alapján, amiket leírtál, te mégis hogy-hogy azon az oldalon állsz (szerintem), ami az oszd meg és uralkodj egyik fele?

249. Chris Co (2013-10-20 15:35.54) - (válasz Chris Co 248. hozzászólására)

A másik viszont tudod mi?:)

248. Chris Co (2013-10-20 15:34.59) - (válasz John Ryder 246. hozzászólására)

Részben egyetértek az általad leírtakkal, de ha ezt a témát felszínesen közelíted meg, akkor feltételezhető két dolog. Az egyik, hogy fogékony vagy bizonyos történelmi tények alaposabb megismerésére, vagyis, ha megnézel egy Black Hawk Down c. filmet, akkor felszínesnek találod, ugyanis a Szomáliában kialakult jelenlegi helyzetet nem lehet leírni ennyivel, mint ahogyan az Assembly sem ad teljes képet a kínai százéves polgárháborúról.

247. Chris Co (2013-10-20 15:30.48) - (válasz John Ryder 246. hozzászólására)

Itt a legfőbb probléma az, hogy az általad utána olvasott dolgokat összemosod azzal, hogy megnéztél egy filmet és kialakítottál magadban egy nézetet, miszerint ez a film propaganda nézeteket vall és aszerint kell cselekedni azoknak, akik még nem nézték meg ezt a filmet, hogy óvatosak legyenek, hiszen ez egy egyértelmű propaganda film. A jelenlegi liberális dogma egy mellékterméke. Hidd el, engem nem változtatott meg ez a film és nem manipulált! Nem változott meg bennem semmi sem. Ha én lettem volna abban a helyzetben, amikor egy általam gyanúsnak vélt stopos a zsebében turkál, elképzelhető, hogy én is hasonlóképp cselekedtem volna. Ettől ez a film még nem az óvatosságra intőket téríti el és nem arra biztat, hogy előítéletektől mentesen bízz mindenkiben. Ha ez lett volna a mondanivaló, még akkor sem hiszem, hogy ideológiai, világnézeti szempontok miatt ne lehetne benne valami, ami több, mint propaganda.

246. John Ryder (2013-10-17 22:05.40) - (válasz Chris Co 245. hozzászólására)

"Én olyan filmet (vagy inkább sorozatot) tudnék még elképzelni, mely túlmutatna a rasszizmuson, melyben az etnikai konfliktusok legfőbb okozói, a hatalom irányítói kerülnének célkeresztbe illetve azon túl a társadalom túlszervezettségétől a kezdetekhez vezetne vissza, hogy tisztábban lássuk az ok-okozati összefüggéseket." Na egy ilyen filmre én is jegyet vennék, ebben egyetértünk. Viszont te is azt mondod, hogy a film fő üzenete nem a másokkal szembeni tolerancia, illetve hogy a filmbeli események éppúgy valós helyzetek, mint amiket én írtam, vagyis azoknak a visszáját. Ebben viszont másképp látom a dolgokat. Te is elismered, hogy vannak valós tapasztalatból származó előítéletek, viszont felhívod a figyelmet - helyesen - hogy hiba ebből általánosítani. Ez igaz. Még a filmbéli idealista rendőr srác is ebbe a hibába esik: általánosít, és mivel kifog egy momentán (ne feledjük, nemrég még kétszer vett részt kocsilopásban!) jószándékú fekete srácot, ezért egyébként a helyzethez mérten adekvát reakciója balul sül el. Mert ugye ha a néger srác tényleg rossz szándékkal ült volna be hozzá a kocsiba, akkor a zsaru gyerek cselekedete utólag helyesnek bizonyult volna. És miért volt gyanakvó, miért gondolt egyből rosszra a néger sráccal kapcsolatban, ellentétben azzal, ha mondjuk egy fehért vett volna fel a kocsijába? Nyilván azért, mert a média tele van a hírekkel, valóban, hogy hasonló szitukban hogy jártak már jóhiszemű emberek. Zsaruként meg pláne tudja, mi a dörgés e téren, tehát még azt se lehet mondani, hogy a média fújja csak fel a dolgokat. Az előítéleteknek legtöbbször bizony alapja van, hiszen valós eseményekből táplálkozva alakul ki... az állatvilágban is megfigyelhető ez, hadd ne mondjak már példákat. Igen, vannak kivételek is - csak kérdés, hogy ha lebontjuk az egészet a matematikai esélyek szintjére, akkor megengedhetem-e magamnak a kockázatot? Igaz, nem kell rögtön erőszakhoz folyamodni, nem kell stukkert rántani az első gyanús jelre. De tudni kell, mire számíthatsz, és ahhoz mért óvatossággal kell viselkedni. Aki a tolerancia-pártiakra hallgat, az éberséged máris alábbhagy, és a szép elveivel mit sem ér, ha már kész a baj... a jogvédők általában nem a gettó mélyéről osztják az észt. És itt érkeztünk el a lényeghez. Vannak olyan népcsoportok, amelyek kulturálatlanabbak, kevésbé kifinomultak, mint más csoportok. Annak idején az afrikai feketéket mint rabszolgákat hozták be az Államokba, egy olyan kultúrából, amely évszázadokkal, ha nem évezredekkel volt elmaradva a nyugatitól. Ráadásul még jó száz-százötven évig a legprimitívebb sorban, rabszolgaként dolgoztatták őket. Ehhez képest az most az elvárás a feketékkel szemben, hogy illeszkedjenek be, a "többségi" fehérekkel szemben meg, hogy fogadják őket el egyenrangúnak, sőt élvezzenek pozitív diszkriminációt. Tehát van két folyamat, az egyik a szocializációs, a másik meg a jogok és az esélyek egyenlőségének megteremtése. Normális esetben a kettőnek arányos tempóban kéne haladnia. Ahogy egyre inkább felzárkóznak, úgy kapnak egyenlő lehetőségeket. De az USA-ban (és nálunk is, más kisebbség ügyében) fordítva ülnek a lovon: előbb tálcán adják alájuk a jogokat, juttatásokat, míg az integrációjuk, egy szűk réteget leszámítva, nem sokat ment előre, és ezen még Obama elnökké választása sem változtat érdemben, az csak egy szépségtapasz. És ezzel csak nő a feszültség a társadalmi rétegek, az "őshonos" fehérek és a színesek között. A fehér azt látja, hogy neki többet kell dolgoznia, többet vonnak le az adójából, hogy a feketének több jusson, miközben az szinte ugyanúgy él, ugyanazon a szinten van. Ne tévesszen meg senkit, hogy már van egy fekete középosztály, mint pl. a rendező is a filmben, ez csak egy szűk kisebbség. De az igazság az, hogy az adófizető átlag polgárról egy ponton túl nem lehet több bőrt lehúzni, a termelékenysége tovább nem növelhető, ergo a társadalmi feszültség hamarabb ér el egy robbanáspontot, mintsem a színesek integrációja akár egy elviselhető vagy kezelhető szintig jutna el. És akár az USA-ban, akár nálunk itthon már kurva közel vagyunk (voltunk?) ehhez a ponthoz. És ezt a hatalmat gyakorlók is tudják, ezért gyártják a hamis ideológiákat meg attitűdöket, hogy legyünk elfogadóbbak, ne legyünk előítéletesek, vagyis egy hamis pózt erőltessünk megunkra, hátha azzal ideig-óráig elodázható a robbanás. De az ilyesmik nem igazán működnek sokáig sehol sem az életben. De mi áll az egész hátterében? Hiszen tudjuk, atól még, hogy valakik egyenrangú állampolgárok azonos jogokkal, sőt pozitív diszkrimináció is jár nekik, még nem lesznek azon a szinten, mint azok, akik már nemzedékeken át magasabb szinten szocializálódtak. A primitívebb embercsoportok nehezebben boldogulnak a modern viszonyok között, érdekeiket kevésbé tudják civilizáltan érvényesíteni, anyagi helyzetük rosszabb, ezért erőszakosak, több körükben a bűnözés. Ez nem sztereotípia, ez tény, mégpedig szükségszerű következmény. Ha ennek ellenére többletjogokkal halmozzuk el őket, attól még a helyzet nemigen lesz jobb: a jobb képességű vékony "krémjük" több motivációt kap a kitörésre, de a primitívebb többség csak visszaél a neki nyújtott kedvezményekkel. A keményen dolgozó többségi (már ahol többségi) társadalom pedig mindezt látja, és joggal hőbörög, hiszen őtőle vonnak le egyre több adüót a felzárkóztatás jegyében, csak az eredménye nem látszik - illetve csak annyi, hogy egyre kevesebb tere van a kisebbséggel szemben a jogos érdekei érvényesítésére. Ezek a dolgok szítják a legjobban a feszültségeket. És akik mozgatják a szálakat a politikában, pontosan tudják, hogy a pozitív diszkrimináció és az integrációs programok nem tehetnek csodát - talán csak évszázadok alatt -, mint ahogy Hruscsovéknak se sikerült az "utolérni és meghaladni", és mi se értük még el (nem is fogjuk) az osztrák életszínvonalat. Márpedig népcsoportok szintjén is ugyanaz megy, mint országok között: az alul lévő próbál felzárkózni, de eközben a fejlettebb sem áll meg, ergo a két egyenes csak a távoli jövőben metszi, ha metszi egyáltalán, egymást. Társadalmi szinten persze épp úgy próbálják megoldani, hogy az úgymond többségi társadalomtól elvonják az erőforrásokat és ezzel gátolják azokat, miközben a lemaradtak felzárkóztatását gyorsítják. A gond csak azzal van, hogy előbb nyúzzák le az utolsó bőrt is a dolgozó, adófizető, a társadalom gerincét adó többségről, mint hogy az alsóbb rétegeket csak megközelítőleg sikerülne előrébb rugdosni... Na és a hatalomgyakorló elit tudja mindezt? Naná, hogy tudja! Hát akkor, mi a célja az egésznek? Csak annyi, hogy a többségi társadalmat, akinek a tökét szorongatják, az egyre jobban helyzetbe hozott kisebbséggel sakkban tarthassák... vagyis, a klasszikus oszd meg és uralkodj elve. Na ez az, amiről nem szól ez a film... és pont ezeket próbálja meg úgymond elkendőzni az Oscar odaítélése, mert egy hamis és a lényeget elhallgató felszínes narratívát jutalmaznak ezzel. Hogy mindez rasszizmus lenne, amit írtam? Épp a film van tele azzal, hogy a rasszizmus mindenütt jelen van, bőrszíntől függetlenül. A néger éppúgy kutyába se nézi a kínait, s megveti azt a másik fekát, aki nem csak fehértől lop. A fehér lenézi a színest, de a perzsa is a latin-amerikait. Szóval így megy ez... Kicsit hosszan értekeztem, de ez nem egy könnyű téma, nem kétsoros választ érdemel.

245. Chris Co (2013-10-17 10:23.43) - (válasz John Ryder 244. hozzászólására)

A film nem azt sugallja, hogy máris minden oké, hanem, hogy számtalan konfliktus adódhat abból, hogyan ítélünk meg másokat anélkül, hogy valóban meg lennénk győződve arról, kik ők és mik a szándékaik. Számomra a filmben látottak legalább annyira életszerűek, mint az általad írt alternatív változat. Utóbbit talán azért is gondolhatjuk realisztikusabbnak, mert a filmben látott eseményekhez hasonló történések (azokra gondolok, melyek szerencsésebb kimenetelűek voltak), élethelyzetek nem jutnak el a híradásokba. Viszont lelőnek egy feketét vagy egy fekete megkésel egy fehér tagot, az már mindenképp nyilvánosságot kap. Ha kizárólag csak az utolsót tartjuk lehetségesnek, életszerűnek, önmagában előítélet. Vagyis a valóságban a feketék kizárólag gyilkolásra, bűnözésre teremtettek. Én úgy gondolom, ez és néhány hasonló témájú film attól még lehet nagyszerű, hogy nem alternatívát, megoldást nyújtanak, vagy nem ásnak le a probléma gyökeréig, egyszerűen csak eltúlzott, helytelen társadalmi reakciókra világítanak rá. A vágáshoz nem értek, de a "pecsét" a forgatókönyv szempontjából nem hiszem, hogy ne lenne jogos és ennek nem sok köze van az általad említett ún. "uralkodó dogmához". A tolerancia üzenet fogalom viszont nem helytálló, mert itt szó sincs toleranciáról. Akkor lenne, ha bizonyos etnikai csoportokkal szemben mértéktartást, türelmességet sugallna. A különbözőség tiszteletben tartása viselkedésformákra, hitre, vallásra, gondolkodásmódra vonatkozik, nem pedig bőrszínre. Ez viszont manapság divatos (félreértelmezett) fogalommá vált. Számomra az "arany középút" nem a rasszizmusra való igenlés. Csak tovább gerjeszti a konfliktust. Valóban vannak valós tapasztalatokból táplálkozó előítéletek, de ha egy etnikum minden tagját ez alapján ítélünk meg, akkor önmagunk csapjuk be és azoknak árthatunk vele, akik a kivételhez tartoznak. Én olyan filmet (vagy inkább sorozatot) tudnék még elképzelni, mely túlmutatna a rasszizmuson, melyben az etnikai konfliktusok legfőbb okozói, a hatalom irányítói kerülnének célkeresztbe illetve azon túl a társadalom túlszervezettségétől a kezdetekhez vezetne vissza, hogy tisztábban lássuk az ok-okozati összefüggéseket. Ez a film nem sugallja, hogy mindent vagy mindenkit tolerálni kell. Számomra egyáltalán nem tolerancia üzenet.

244. John Ryder (2013-10-16 23:15.37) - (válasz Mütyürke 243. hozzászólására)

Hogy honnan jött le a tolerancia-üzenet? Ezer példa van rá a filmben: amikor az előítéletek kerekednek felül, tragédia lesz belőle, de lám, ha felülemelkedünk rajtuk, minden milyen jó. Lásd: a fehér zsaru, akiben az apját ért igazságtalanság (négerekkel szembeni pozitív diszkrimináció miatt vesztette el az üzletét) szítja fel a színesek elleni gyűlöletet, ellenszenves gané alakként van bemutatva, aki provokál egy fekete házaspárt, visszaél hivatali hatalmával. Másik példa erre, amikor a fekete biztosítási ügyintéző nővel kekeckedik, holott ha nyelne egyet és próbálna udvarias lenni, megszerezhetné beteg apjának a jobb ellátást. Viszont, amikor látja a korábban megmotozott/végigtaperolt fekete nőt az égő kocsiban, félreteszi az ellenszenvét és kimenti, mint bárki mást, saját életét is kockáztatva. Máris nagyot nő a szemünkben, igaz? Másik példa, a fekete rendező. Betelik nála a pohár, amikor a rendőri atrocitás után feka srácok akarják elrabolni a kocsiját, s végül a rendőrök rá is fegyvert fognak. Begőzöl, leválik a jólneveltség vékony máza, és simán lelövetné magát, ha a rasszista zsaru fiatal, idealista társa - talán bűntudatból is - meg nem menti a helyzetet. Csak egy kis türelem kell, félre a sztereotípiákat, és máris minden OK, nem igaz? Ennek láttán a kocsitolvaj néger srác, persze magába száll, rájön, milyen csúnya dolog is a rasszizmus. Rögtön el is engedi a minibuszban talált kínai "vendégmunkásokat". Persze az idealista fiatal rendőrről azért kiderül végül, ő sem mentes némi előítélettől, mikor félreértésből lepuffantja a másik fekete srácot. Lám-lám, hova vezetnek az előítéletek...? Máris visszaesett a szemünkben a srác, kár volt őt a tolerancia bajnokának elkönyvelni. Ja és ott van a felső középosztálybeli nő, az ügyész felesége. Milyen sivár, szeretetlen az élete, hiszen milyen más is lehetne azé, aki rasszista megjegyzést tesz a latino lakatosra. (Még akkor is, ha előtte színesek pisztollyal vették el tőlük a kocsijukat; ugyan már, fátylat rá, hadd vigyék, a fehér bűntudat jegyében!) Na és hogy a perzsa boltosról meg ne feledkezzünk: mindenkiben ellenséget lát, aki nem olyan mint ő, le is lőtt volna egy kislányt, ha lett volna éles lőszere. Vagyis ha azok a fránya előítéletek nem lennének, ha valamilyen csoda folytán félre tudnánk őket tenni, milyen szép és boldog lenne akkor a világ! (Kár, hogy a valóságban azok az előítéletek nagy részben valós tapasztalatból táplálkoznak, és ha a felsorolt szitukat végigpörgetjük, simán találnánk mindegyiknél olyan kimenetelt, ami sokkal életszerűbb - és ezzel hitelesebb - lenne (kocsiból kiszálló begőzölt fekete nem csak ordít, elő is kap egy stukkert is és tüzel; a néger srác, akit felveszel a kocsidba, két sarokkal odébb elvágja a torkod, kilök egy csatornába és mát húz is el a kocsiddal és a pénzeddel; stb.) Azért enyhítő körülmény, hogy a filmbeli karakterek árnyaltak, ha negatív is a beállításuk, bepillantást nyerünk életük hátterébe, amely legalább részben igazolja tetteiket.

243. Mütyürke (2013-10-16 19:22.04) - (válasz John Ryder 242. hozzászólására)

Ok,ennyi részedről .Értem,de azért kíváncsi volnék ,miből jött le neked ez a tolerancia-üzenet,és ,hogy minden megoldódott. Szerintem közel sem .

242. John Ryder (2013-10-15 09:23.05) - (válasz Mütyürke 241. hozzászólására)

Persze hogy nem tudományos értekezés. Nem is feltétlen kell, hogy mélyebb összefüggéseket boncolgasson, nem is ez a dolga egy ilyen filmnek, az a dokumentum vagy ismeretterjesztő film kategória. Viszont attól még nem kéne egy lebutított, ráadásul fals attitűdöt, vagy megközelítést sugallnia. Mert egy társadalmi jelenségre, problémára vagy adekvát választ illik adni, vagy semmilyet. Ha elkenem a dolgot valami felszínes tolerancia ideológiával, az senkinek nem használ, attól még az alapprobléma ugyanúgy megvan. Tehát jó, igazad van abban, hogy egy filmnek nem feltétlen az a dolga, hogy egy csapásra megértessen a nézővel komplex társadalmi témákat, ezt túlzás is elvárni. De akkor már legalább ne próbálja felvizezni a dolgokat, ne üzenjen olyan hamis, semmitmondó maszlagokat, mint "egy csipetnyi tolerancia, meg megértés egymás felé és akkor minden meg van oldva". Nem, alapjaiban semmi sincs megoldva, a baj ennél sokkal mélyebb. És végezetül: a fő bajom a mozival nem is annyira a fentiek, hanem hogy erre a filmszakma Oscart adott, vagyis a film mondanivalóját ezzel az úgymond pecséttel hitelesítették, ez megfelel az uralkodó dogmának, tehát kiszúrják a szemünket ennyivel. Tehát ami miatt én csak egy közepest adok erre, az főleg ezen elismeréssel szembeni tiltakozás. Persze erre lehet mondani, ki a f.sz vagyok én, hogy meg merem kérdőjelezni eme szobrocska odaítélésének a jogosságát... Nem, nagyon sokszor egyet is értek a jelölésekkel, de ennél a filmnél nem, nagyon nem. Na és akkor mi van? Ez az én véleményem, más meg mást gondol erről. Ennyi.

241. Mütyürke (2013-10-14 22:46.07) - (válasz John Ryder 240. hozzászólására)

Ez egy film .Nem tudományos értekezés.Nem kell ,hogy válaszokat adjon,DE elgondolkodtat. Nem sugall ilyesmit ,hogy: csak légy elfogadó, a többivel ne törődj.Ha megtenné ,akkor lenne szájbarágós ,mellesleg,a játékidő maratoni lenne. Sőt ,ha meg tudta volna tenni ,amit te elvársz ,akkor nemcsak Oscart ,de a Nobel-díjat is megérdemelné.

240. John Ryder (2013-09-05 22:26.18) - (válasz Ostobatuk 239. hozzászólására)

Ez is igaz! Az átlag mindennapok szintjén tényleg meg lehet fogadni ennek a filmnek a tanulságát, hogy legyünk elfogadóbbak a másik ember iránt, bőrszíntől, etnikumtól függetlenül. Ez önmagában nem is lenne baj, hogy a film megragad ezen a szinten és nem néz a dolgok mélyére. Nekem a gondom azzal van, és ez is az oka az általam adott 3 csillagnak, hogy erre a filmre Oscar-díjat adtak, így ennek a filmnek az üzenete, mondanivalója egybeesik a "felsőbb körök", vagyis legalábbis hivatalosan a filmes szakma elitjének a véleményével. Akárki akármit mond, mindenki tudja, hogy az Oscar-díj odaítélése azért nem teljesen független az éppen uralkodó politikai áramlatoktól (mint ahogy egy olimpia vagy foci vb rendezési helyszínének kiválasztása és sok más hasonló dolog sem az). Miről van szó tehát? Arról, hogy a hatalom birtokosai szerint nagyon jó, ha egy film így közelíti meg a rasszizmus kérdéskörét, nem ás mélyre, nem keres válaszokat, csak a felszínt mutatja be, illetve a szánkba rágja az átlagembertől elvárt vagy helyesnek tartott attitűdöt, ahogyan üdvös lenne a problematikához viszonyulni. Ne firtasd az okokat, nem baj ha te is érzed hogy sz.r van a palacsintában, hát fogd be az orrod és vágj jó képet hozzá! Mindennapi emberi kapcsolatainkban persze ez működhet... vagy nem. Mert ha csak magunkra erőltetünk egy felülről sugallt attitűdöt, az nem lehet tartós, ha nem egyezik a valóságról alkotott vagy legalább sejtett képünkkel. Mégis, ez az Oscar-díj a fent lévők üzenete a tömegeknek, hogy mi a jó és a követendő, a mögöttes dolgokkal meg ne foglalkozz, ha a szemedet kiszúrják, akkor se... és ez olyan fokú, hihetetlen cinizmus, ami egyszerűen vérlázító. Miközben aki tényleg belegondol, az látja, hogy miről szól a téma. Már a rómaiak is tudták: divide et impera. Egy soknemzetiségű társadalomban ez remekül működik: adj jogokat, kedvezményeket a színeseknek, ezzel gyengítve az "őshonos" fehérek pozícióit... és közben piszkáld is fel még a színesek öntudatát mindenféle jelszavakkal és ideológiákkal, hadd higgyék azt, hogy nekik az eddiginél több jár. Kész is, egymásnak ugrasztottad őket, kisakkoztad őket egymás ellen... s amíg így egymásra acsarkodnak, addig te szinte azt teszel odafönt, amit csak akarsz. Lehet, hogy ez talán túl elvontnak tűnik, de nekem ezt fejezi ki a film Oscar-díja, tehát a 3 csillag egyfajta tiltakozás ez ellen a szemlélet ellen.

239. Ostobatuk (2013-09-05 20:59.52) - (válasz John Ryder 238. hozzászólására)

Van benne igazság, nyilván mérhetetlen társadalmi szakadékok, egyéb mélyen gyökerező problémák szülik az előítélet, a gyűlölet jelentős részét, ugyanakkor egy efféle mozi nem a kollektív társadalmat kívánja okítani, hogy, no márpedig ez ebből és ebből következik, tessék felfogni, megérteni, és ezek szerint tekinteni mindenkire. Az embereknek nincs idejük, esetleg agyi kapacitásuk sem arra, hogy mindezt befogadják, kár lenne erőltetni. A film egyéneken keresztül az egyénhez szól, okoskodás, levezetések nélkül. Emberi mivoltod, elemi toleranciád alapjait próbálja rezegtetni a mozi, hisz a nap végén teljesen mindegy, hogy ki honnan jön, milyen színű, s bár lehet némely sztereotípia igaznak is bizonyul, akkor is venned kell a fáradságot, hogy egy pillanatra megpróbáld megérteni a másikat. Nem világmegváltásról, hanem élhetőbb egymás mellett létezésről van szó, s ennek kulcsa bizony az egyénben rejlik.

238. John Ryder (2013-09-04 22:01.18) - (válasz Ostobatuk 237. hozzászólására)

Megmondom, mire gondolok. Szerintem a film a rasszizmus, faji ellentét stb. problematikát túl felszínesen közelíti meg. Egyrészt bemutatja - teljesen helyénvalóan - hogy ez a jelenség szinte permanensen és kitörölhetetlenül bele van ivódva az egész társadalomba, bőrszíntől függetlenül. Pl. a két autótolvaj néger srác közül az egyik nem kevésbé rasszista, mint a Matt Dillon által játszott fehér zsaru, amikor pl. fehérekkel szemben abszolút rendjén valónak tartja, hogy pisztolyt fog rájuk és elköti a kocsijukat, de megveti azt a másik fekát, aki a saját "fajtájától" is lop. Vagy amikor elütik a kínai fickót, kb. úgy bánnak vele, mintha csak egy kutyát gázoltak volna el, ha nem féltek volna hogy kiderül, tán még ott is hagyták volna, ahol van. Stb. stb. Ez rendben van, ugyanakkor a film ennek (a rasszizmusnak, idegengyűlöletnek) okait, mélyebb gyökereit nem firtatja, csak beállítja mint egy káros társadalmi jelenséget, ami csak úgy van, létezik mintegy magától - látszólag teljesen értelmetlenül -, miközben azt üzeni, hogy bezzeg ha egy kicsit toleránsabbak lennénk, mennyivel jobb lenne, mennyivel több necces helyzetet, felesleges vérontást ki lehetne kerülni, lásd pl. azt, amikor a begőzölt fekete rendezőt megmenti a fiatal zsaru a biztos agyonlövetéstől. Ez természetesen igaz, toleranciára mindig szükség van, ezt senki se vitatja. Azonban a helyzet baromira nem ilyen egyszerű! A faji előítélet, idegenekkel, más bőrszínűekkel, nemzetiségűekkel szembeni frusztráció nem csak 100%-ig egy totál alaptalan, értelmetlen dolog, amivel semmi mást nem kell tenni csak egy kicsit több toleranciával elintézni, hanem kőkemény társadalmi problémák, okok is vannak mögötte. Erről viszont a film egyetlen hangot sem szól. Hogy hova vezet pl. az, amikor az élvezett jogok, kedvezmények és a mögötte álló teljesítmény egyes népcsoportok esetében köszönő viszonyban sincs egymással. Hogy a pozitív diszkrimináció kényszeres erőltetése, a felzárkóztatásra, integrációra költött milliárdok - melyre a pénzt más területeknek a rovására és a lakosság más csoportjainak a költségére teremtik elő - hihetetlen frusztrációt keltenek a társadalom többségi felében. Hogy miért jó az, amikor valakinek állandóan azt sulykolják, jogod van ehhez, ahhoz, mindenhez, miközben a kötelezettséged? - na az valahogy kimarad. Képzeljük csak el, mi lenne, ha az iskolában a gyenge képességű, lusta gyereket is dicsérnék agyba-főbe: szuper vagy, te is ugyanúgy kapsz piros pontot, ötöst, mint a többi, aki veled ellentétben tanul és teljesít kőkeményen. Mert nem biztos, hogy aki nem viszi semmire, az csak a bőrszíne miatt járt így, miközben valójában egy zseni veszett el benne, csak a rasszista társadalom nem engedte kibontakozni. Sokkal valószínűbb, hogy olyan hozzáállással, életszemlélettel még fehér bőrrel se jutott volna többre. Na ezek azok a dolgok, amelyek túlnyomó részben magyarázzák az előítéleteket, amelyek, láthattunk a filmben, még a legtoleránsabb emberben is benne vannak. Az Amerikai história X-ben - te is láttad, 5 csillagra értékelted -, ami sok szempontból, mondanivalóját tekintve közel áll ehhez a filmhez, szerintem a legfontosabb jelenet épp az, amikor a tűzoltó apa az ebédlőasztalnál beszél arról, mennyire előtérbe került az utóbbi időben a színesek előnyben részesítése, hirtelen a suliban is előtérbe tolják a fekete írók műveit, a tűzoltóságon pedig két megüresedett állásra olyanokat vettek fel, akik nem a legjobbak ugyan a posztra, viszont színes a bőrük és ezért előnyt kell élvezzenek. Szerintem az átlag amerikai/átlag magyar vagy akárki éppen ezeket a nem éppen igazságos dolgokat látja, és frusztrált miattuk... az igazság nem a széljobbos hőzöngők, de nem is a csöpögős összeborulást papoló toleranciabajnokok véleményében van, hanem egy ilyen egyszerű, a maga módján mégis bölcs és tapasztalt átlag ember véleményében, mint a Vinyard fiúk apja, aki nem ismeri ugyan a mindenféle filozófiai elméleteket meg ideológiákat, csak a józan paraszti eszével érzi, hogy ez így valahogy nagyon nem smakkol. És ez az érzés szerintem ugyanúgy megmarad akkor is, ha a tolerancia mázát próbáljuk magunkra erőltetni. Mert ha a probléma gyökerét nem kezeljük, egy idő után a tolerancia sem működik, elpattan a húr... szóval épp ezek a mélyebb összefüggések azok, amikkel adós marad a film, az egyetlen amit tesz, hogy bemutatja, vannak faji ellentétek, de milyen jó orvosság lenne erre, ha kicsit toleránsabbak lennénk. Szemétégető nyílik a szomszédodban? Semmi gáz, kicsit légy toleránsabb, viseld el és már nem is fog zavarni! Kb. ehhez tudnám hasonlítani a dolgot. Ehhez pedig még hozzátesz, hogy a filmben történő események, az ismételt találkozások, fordulatok nagyon erőltetettek, abszolút nem realisztikusak, látszik az egyébként nem rossz filmen, hogy majd' minden cselekményt, jelenetet csak az alapkoncepció igazolására, elmagyarázására találtak ki. Ezért adtam rá csak 3 csillagot. Na, elég hosszú lettem, de így talán világosabb amit mondani akarok.

237. Ostobatuk (2013-09-04 19:08.48) - (válasz John Ryder 236. hozzászólására)

Csak kíváncsiságból, szerinted miféle kérdéseket lehet még feltenni, amiket a mozi "elkerült"?

236. John Ryder (2013-09-02 21:38.16)

Hát, 2004-ben szerintem nem egy film volt, amely ennél sokkal inkább megérdemelte volna az Oscart. Ebből is látszik, hogy nagyon sokszor nem feltétlenül a legjobb, legeredetibb film nyer, hanem az, amely a hatalom gyakorlói számára tetsző üzenetet hordozza és közvetíti a tömegek számára. Sokáig hezitáltam, hogy 3 vagy 4 csillagot adjak-e rá, mert végül is nem mondanám pusztán közepes filmnek, hiszen izgalmas, helyenként megrázó jelenetekkel. Azonban a másik oldalról legalább 1 csillagnyit lehúz egyik-másik történet erőltetett abszurditása, hogy a film szinte kényszeresen a dolgok fonákját, a hihetetlenségig kisarkított szituációkat vagy sorsokat mutat be, hogy ezzel a készítők által szándékolt tanulságot vagy mondanivalót rágja szájba, erőltesse bele a néző agyába. Az üzenet egyértelmű: mindenféle bőrszínű ember kusza, néhol drámai élettörténésein keresztül bemutatni, hogy lényegében minden ember egyforma, és milyen csúnya dolog a rasszizmus meg a faji előítélet. Viszont, ahogy én értelmezem, van egy olyan olvasata is - és ez viszont tetszett, mert reális -, az, hogy bár mindez rossz, meg nem vezet sehová, attól még kőkeményen ott van beivódva az amerikai társadalom pórusaiba, és lényegében felszámolni nem lehet, mert ezek az ellentétek örök körforgást jelentenek az emberi történelem során mindvégig. Valahol az Amerikai história X is erről szól: ez egy olyan dolog, amit csökkenteni, korlátok közé szorítani lehet, de megváltoztatni semmiképp. Mindig van pár ember, akinek átélt drámai helyzetek, vagy neveltetése folytán sikerül ezzel az előítéletességgel szakítani, viszont legalább ugyanennyien vannak, akik őszinte idealisták és hisznek a mindenki egyenlő, meg szeressük egymást gyerekek típusú szlogenekben, aztán utána átélnek egy olyan traumát pl., ami megmutatja, hogy ez éppoly távol van a valóságtól, mint a fajgyűlölet, rasszizmus a másik oldalról. Sokszor az álmodozó pacifistákból lesznek a legvadabb ámokfutó rasszista barmok, és vica versa; egy szélsőség könnyebben csap át egy másik szélsőségbe, mintsem józan arany középútba. És azzal is érdekes szembesülni, amikor egy magát toleránsnak tartó, a rasszistának tartott társától elhatárolódó fiatal zsaruról kiderül, amikor a kocsijába felvesz egy néger srácot, hogy legbelül maga sem mentes az előítéletektől, s ennek elég csúnya vége lesz. És ilyenkor felvetődik, tényleg különb-e ez a fiatal rendőr annál az említett társánál, aki be van rágva apja sorsa miatt a feketékre és ezért kicsit szívódik egy néger palival meg a feleségével egy közúti ellenőrzéskor, magtaperolja egy kicsit a nőt a motozáskor, de utána megmenti az életét, ha ezt kívánja a kötelesség? Ez a fehér zsaru, aki ugyanakkor beteg apját ápolja, jobb vagy rosszabb annál a néger kollégájánál, aki anyjával törődik hasonlóan? Mindannyian emberek vagyunk, és alapvetően hasonlóak vagyunk, ebben igaza van a filmnek. Ám mégsem vagyunk teljesen egyformák, ahogy az iskolában is vannak jó meg rossz tanulók. Ott ugyanakkor mindenki elfogadja, ha a gyenge képességű gyerek csak bukdácsol és nem mehet egyetemre, és természetes, hogy a kiváló képességű, szorgalmas éltanuló meg jó jegyeket kap és előtte a jövő. Sajnos azonban amint kilépünk a nagybetűs felnőtt életbe, ezt főleg Amerikában van így, de nálunk is, már sokkal kevésbé érvényesül a teljesítménnyel arányos előrejutás elve. Hogyne irritálna egyeseket, hogy kisebbségiek kapnak meg állásokat vagy kedvezményeket többségiek rovására nem érdemeik, hanem kizárólag a pozitív diszkrimináció jegyében? Az előítéleteknek ugyanis általában véve igenis van alapjuk, és az egyes nemzetek, embercsoportok teljesítménye mérhetően különbözik a történelem során, ezt mindenki látja. Annak kellene a fokmérőnek lenni igazság szerint, hogy ki mit tett le az asztalra; ha valaki tud többet, tehesse, de ha nem képes rá, érje be annyival és ne várjon a jogos jussánál többet. A pozitív diszkrimináció erőltetése ide vezet: lehet, hogy pár valóban méltó és érdemes kisebbségit felemel, de sokkal több arra nem méltót is kedvezményez, mégpedig a valódi jogosultak rovására, ami szerintem túl nagy ár, és örökösen frusztrált, sértett társadalmat eredményez, ami ráadásul rosszabbul is működik, hiszen a megfelelő helyekre sokszor nem a megfelelő emberek kerülnek, hasonlóan a kommunizmushoz, amikor a hozzáértőket mint osztályidegent eltávolították, hogy a tudatlan, tanulatlan káderek vegyék át a helyüket; láttuk, hova vezet ez. Olyan társadalmi csoportokat, amelyek több évszázados kulturális, szocializációs lemaradásban vannak, nem lehet felemelni pár év, évtized alatt, ráadásul ez túl sokba is kerül, amely költség elviselhetetlen frusztrációt eredményez a többség és a kisebbség között. Kinek az érdeke ez, ezt csak halkan kérdezem... A film mindezekre nem ad választ, csak azt mutatja be, amit már mindenki amúgy is tud, akinek van szeme, csak éppen elképesztően kifacsart, kisarkított és irreális élethelyzeteken keresztül, hogy ezzel a bő másfél órába belesűríthesse a megemésztendő mondanivalót: az idegenkedés, az állandó ellenségeskedés a vérünkben van, és sokkal jobb lenne, ha elfogadnánk egymást olyannak, amilyen és nem gyűlölködnénk, csak hát ez gyakorlatilag nem működik tömeg, társadalom szinten, mert nagyon mélyen gyökerező okai vannak. Ráadásul az odafent ülők ezt a konfliktust csak gerjesztik... de erre az igazán kérdésre nem tér már ki a film. Összességében: jó, jó a tolerancia, mert sok felesleges tragédiát stb. meg lehet vele előzni, de amíg a valódi társadalmi problémákat meg nem oldjuk, ez csak a szarnak egy pofon, szépségtapasz. A film csak a felszínt kapargatja hatásosnak szánt drámai történetvezetésével, de a valódi kérdéseket nem teszi fel. De úgy látszik, az Oscart épp az érdemli ki, aki a kényes kérdéseket ügyesen kikerüli...

235. Kittentyű (2013-02-19 00:28.09)

Zseniális. A színészi játék, a történet, a zene, szóval minden. Csak ajánlani tudom annak aki még nem látta.

234. Warren (2012-09-25 15:54.30)

Na ez azért nem semmi film, nálam Top 10-es mindenféleképp, számtalan megrázó és váratlan jelenettel számtalan személyes drámával, számtalan kiváló színészi alakítással, számtalan jó zenével, és számtalan csavarral. Nem kell ezt a filmet szeretni de meg kell nézni mert sokat lehet belőle tanulni, és ez egy olyan film ami a múltban a jelenben és jövőben is aktuális lesz.

233. Francois81 (2012-07-20 00:56.13)

az filmakatalogus tartalom ismertetője durva spoilert tartalmaz... nem kellene azt kijavítani? SPOLIER a rendőr csávónak az egyik autotolvaj gyerek az öccse... és ez ugye csak a film végén derül ki...

232. Az utolsó Filmcézár (2012-05-03 21:57.09)   - (válasz Miss bambi 229. hozzászólására)

Meglestem:) Édes vagy Bamínó:)

231. Menrot (2012-05-03 21:56.09) - (válasz Az utolsó Filmcézár 228. hozzászólására)

Remélem neki is tetszeni fog,mint nekem.:)

230. Kovbojka (2012-05-03 21:51.55) - (válasz Az utolsó Filmcézár 228. hozzászólására)

Én is remélem.:)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Chris Co, 2021-01-03 12:34	289 hsz
A legjobb jelenet	Juggler01, 2021-01-03 01:26	30 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Ütközések adatlap

Eredeti cím: Crash

Évszám: 2004

Rendezte: Paul Haggis

Szereplők: Sandra Bullock, Don Cheadle, Matt Dillon, Jennifer Esposito, William Fichtner...

További információk

Szereplők fórumai

- Brendan Fraser - Vélemények

- Terrence Howard - Vélemények

- Thandie Newton - Vélemények

- Sandra Bullock - Vélemények

- Paul Haggis - Vélemények

- Sandra Bullock - Legjobb filmje

- Don Cheadle - Vélemények

- William Fichtner - Vélemények

- Keith David - Vélemények

- Ryan Phillippe - Vélemények