Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2024-04-04
27
A kiméra
A Majomember
Az első ómen
Hogyan szexeljünk
Kék Pelikan
Nemkívánatos személyek

2024-03-28
Belu - A legbátrabb bálna
Cabrini - A szent
Godzilla x Kong: Az Új Birodalom
Ki hitte volna?
Pókok

2024-03-21
Artúr, a király
Bonnard - Egy festő szerelme
Exhibition: Cézanne - Egy élet portréi
Kung Fu Panda 4.
Őszi sanzon
Szeplőtlen
Vaskarom

További mozibemutatók

DVD / Blu-ray premierek
Wonka (4K UHD + Blu-ray) limitált, fémdobozos *Import-Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz*
Aquaman és az Elveszett Királyság (Blu-ray + DVD) limitált, fémdobozos *Import-Angol hangot és Angol

További DVD premierek
További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben
Constantine, a démonvadász
- RTL Három, 23:45
Coming Out
- Viasat3, 23:50
A három Krisztus
- HBO3, 00:00
Amerikai pite
- Paramount Network, 00:25
Elveszve a vadonban 4. - Hazatérés
- Story4, 01:00

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Reviczky Gábor (75)
Dianne Wiest (76)
Vince Vaughn (54)
Brett Ratner (55)
Max Perlich (56)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
Fogadóóra
2022-es választás
Rock zene
Versek!
Akik Szeretik a Comedy Central-t.

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Rambo 3. aaaaa
Blu Mankuma aaaaa

 

Fórum - Festői titkok - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

1. Independence (2016-07-23 10:14.17) aaaaa
A művészettörténet, illetve műelemzés – bár e fórum miről szól, ha nem erről, hisz a film is egy „mű”, vagyis kéne szólnia, ách hagyjuk ..., helyette Arturo eszementségei, de most tényleg, ő itt miért eltűrendő?, s szóláncozás, - sokak számára elvont, túlmagyarázott, beleláttatott vélemények tanult sémák szerinti rendszerezése.Mi divatos dícsérjük, mi bele illik a tankönyvi axiómák mások által felállított „szent grál” struktúrájába, azt a szerint értelmezzük, mi nem, azt meg nem értjük.Mit divatosan okos „mások” ellentmondást nem tűrően lefektetnek, kiket elismer a szakma, vagy a massza, annak véleménye sarokpont, s sarokpont akkor is, ha évszázadok múltán érkezik a megkésett ájulat.Hiretelen a felismerés, s utána az ömlengő sorozatos szellemi orgazmus.

Illetve ugye, épp ellenkezőleg – lásd idiótán öntetszelgő médiasztár Puzsért, ki legtöbbször úgy fest, mint ki be van állva, mint a gerely, s még önmagától is elhatárolódik, hogy fényezze különállóságát.

Sokakat, kik bírnak némi íráskészséggel, szókincsük meghaladja az épp aktuális kormányszóvívőét, szorgalmuk betereli a felsőoktatásba, megtanulják – szó szerint – a mások által bepozicionált alapvetéseket, máris ontják magukból az álbölcsességet – nem saját gondolat, megtanulják, miről, mikor, mit... hisz elvárja beszűkűlt látásmódú „professzoruk” - miközben, nem képesek megkülönböztetni egy műanyag virág álságosságát, egy búzemezőn spontán szárnak szökkenő pipacs természetes szépségétől.

Semmi bajom az eredetit meglátó, felismerő, nyitott gondolkodású, a tömegek számára is értelmezhető megfogalmazásokat papírra vető véleményformálókkal – hasznosak, szükség van útmutatásaikra - s igenis léteznek tanulható kritériumok, mik abszolút objektív mód képesek besorolni, beárazni egy művet, van mi nyilvánvaló, nem vita tárgya, legfeljebb az egyéni ízlés sorolhatja hátrébb egy saját rangsorban s szeretni nem kell, de nem elismerni, ostoba vakság, s szellemi rövidlátás!
Sokan hivatkoznak itt – s másutt - , hogy ízlések és pofonok, no, ez a legbugyutább intellektuális provincialitás s gusztusközhely, mi valaha leíródott, s részévé vált a köztudatnak.Erre építeni, oly mély tartalommal bír, mintha Pákót, vagy Uhrin Benedeket magasztalnánk, mert Bözsi néni örömmel ropta rájuk a helyi kulturban...

Jean-Antoine Watteau

„Egyik leghíresebb festménye a Gilles (a bohóc). Az 1717-ben készült melankolikus kép alkotásakor a festő már régen szenvedett betegségétől. A bohóc félmosolya azt a félelemmel teli létezést ábrázolja, mellyel Watteaunak is együtt kellett élnie romló egészségügyi állapota kapcsán. A keserédes hangulat körbelengi a képet, melynek központjában a társadalom kivetettje, a bohóc áll. Az ecsetkezelés annyira tökéletes, hogy Gilles ruhájának selymes tapintása már-már érezhető.
A festmény sokáig nem talált gazdára, majd a XIX. század közepén vásárolták meg 150 frankért. „

Ki nem ismeri e képet?Legalább gimis művtöri órán, biztos előkerül, s bár Watteau elismert festő volt, jellemző tán, hogy a klasszicizmus puritán ókoriságba visszrévedő látásmódja – ez így nyilván támadható, szokás szerint szándékkal sarkítok - a rokokó egyik legelismertebb francia festőjének remekművét, kis híján elfeledetté tette – s tán itt már érthető felvezetésem tartalmi lényege, már akinek, s már aki időt szánt rá, hogy elolvassa.
S innentől már a téma e mozi, hisz nem egyetemi katedrán ülünk, de a filmhez szervesen kapcsolódik, miről eddig ugattam.

Kritikus általi vélemény, hogy francia válasz e mozi a „Da Vinci-kódra”, nem az, hála az égnek, annyira más, hogy másabb már nem is lehetne!Sokan köveznek majd, nem vagyok Brown fan, ellenben ez itt nem is az ő rajongói klubja, hát had ócsároljam azt a túlhajszoltan misztifikált, álságosan spirituális hype-ot, mi e regény körül kialakult, s had rongáljam a regényből készült alsó hangon is vérciki mozi nívóját, mit tán Brown is szégyell, csak szégyenét valószínű izomból felülírja a zöldhasú, elnökképmásokkal díszitett papírdarabok számolásának középszerűen lélekemelő pillanatainak felszínes szépsége.Van az a pénz, no, miből jacht, szuper ingatlanok, csoda kocsik, média hírnév s jelenlét, gyönyörű fiatal puncik s egyebek, emberből vagyunk!Brown regénye s mozija pont az az ócskán „lélekre” ható, hazugan s zsírosan sejtelmes áltörténelmi rege, mitől bennem ébred a hányinger...

Ez itt, nagyon különutas cucc, tipikusan európai film, letisztult, értelmünkre ható, nem érzelmeinkre, a „nagytitok”, nem oly nagy, mit Jézus életéből merithetnénk, nincs roppant mód csűrcsavaros életrajz formálás, ellenben van szerethetően logikus történetvezetés – mi mindent szóról-szóra, s hihetó mód megmagyaráz – vannak élő karakterek, emberi motivációk – féltékenység az életét e témára áldozó tanár részéről – van hihetően fanatikus kutatási vágy, s van egy Sylivie Testud, ki lehet nem szép, nem csinos, szürke, tömegbe olvadó..., csak épp nagyszerű színésznő, ki nem adta el magát kilóra, mint honfitársnője!
S van egy érdekes, érdekfeszítő film, melyenk témája bájosan hamis, ám erre a sztorira mondjuk, ha nem igaz..., hát akkor is jó!



Kapcsolódó fórumok

VéleményekIndependence, 2016-07-23 10:141 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
Keresem téma megnyitása0 hsz
 
Festői titkok adatlap
Eredeti cím: Ce que mes yex ont vu
Évszám: 2007
Rendezte: Laurent de Bartillat
Szereplők: Sylvie Testud, Jean-Pierre Marielle, James Thiérrée, Agathe Dronne, Christiane Millet...

További információk

Szereplők fórumai
- Jean-Pierre Marielle - Vélemények
- Sylvie Testud - Vélemények


 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk