Főoldal

TV műsor

DVD / Blu-ray

Filmek

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

DVD / Blu-ray premierek

A mag (4K Blu-ray)

A Profi *A klasszikus film* *Dupla borítós kiadás és booklet* (Blu-ray)

További DVD premierek

További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben

Tök állat
- AMC, 17:15

Engedd el!
- Paramount Network, 17:20

Eredet
- HBO, 17:35

Szerelem első lájkra
- Film4, 18:10

Egy kivételes barát
- Cinemax, 18:11

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Al Pacino (84)

Hank Azaria (60)

Jeffrey DeMunn (77)

Jason Lee (54)

Renée Zellweger (55)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

Krisztus utolsó megkísértése - Vélemények

Segítség mi a film címe????

Családi tűzfészek (1979) - Vélemények

- Filmes Sámánok Rendje -

Kaja-pia topik, avagy: ki mit szeret enni-inni?

További fórumok

Utoljára értékeltétek

A nagy Ők

Aaron Eckhart

Fórum - A kelletlen útitárs - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

14. Gabroca (2023-11-20 19:37.04)

hát elég borzasztó sztori...nem sokat változtak azóta sem odaát...

13. NorbiSK (2022-01-21 21:41.36)

Nagyon jó film! A westernek között nagyon kevés az olyan, ami nem csak a szokásos párbajokról szól. Érdekes történet, jó színészek. Lassú a film, de élvezhető, átérezhető. Ajánlom.

12. Mclane 2 (2020-09-05 20:09.19)

Igen én is megtapasztaltam nem rég ezt a dolgot, elsőre a könyvet vittem végig: [link] amiből kiindult az egész és utána láttam ezt a filmet felirattal eredeti nyelven, és kellemesen csalódtam mind a 2 esetben eléggé ahogy kell. Mert a regény is tetszett nem volt teljesen könnyű iromány, de ellehetett bírni vele annyira amennyire kell konkrétan és végig lekötött meg adta amit kellett rendesen, a film is eléggé jóra sikerült sok szinte követi a regényt kicsit tömörebb a kivitelezése érthető módon, de nagyobb szinteken vissza adja a regény stílusát és felépítését. Úgy hogy azt mondom simán hogy aki tudja szerezze meg a történetet mindenképp, könyvben is és filmben is mert mind a 2 jellegben érdemes időt szánni rá ha mód van rá.

11. Bertó!!! (2020-05-03 19:57.28)

Ismételten jó volt látni egy olyan westernt, ami egyértelműen szakít a zsáner kliséivel.
Nincs olyan pillanat, amit az ember előre meg tudna jósolni.
A sztori nagyon egyedi és érdekes, a tempója kissé komótos, ennek ellenére mégis nézeti magát.
A színészek kiválóak, a történet háromnagyedénél bekövetkezett "fordulat" , pedig felhelyezte az egészet egy magasabb
szintre.

Egy igazi kis gyöngyszem, ami nem ajánlott mindenkinek.

10. Emmersson (2019-06-24 17:13.10)

"ronda, mint egy pléhvödör" :)

Remek mozi!

9. Jorosz5 (2017-03-01 08:55.02)

A film hangulata leírhatatlan, rabul ejtő, a két főszereplő zseniális. Csodálatos film.

8. Lessik (2016-09-30 12:43.34)

Érettebb és türelmesebb nézőknek ajánlom.Nekem 5 csillag.

7. Városi vadász (2016-06-10 16:41.58)

Rettentően marhára elba.zott film. Kissé hányingert keltő, okádék halmaz. Fa.zom bél. Kb ennyit róla.

6. Lector (2016-02-26 19:20.06) - (válasz Törölt felhasználó 5. hozzászólására)

Utóbbi két véleményezéstől kedvet kaptam:)
T Lee J egyébiránt nagy kedvenc.
Kisujjában a szín...művi előadás:)

Biztos megnézem...Kósziiii:))))!

5. Törölt felhasználó (2016-02-26 17:35.38)

Volt egyszer egy ... na nem egy vadnyugat(pedig a film szerint az), hanem egy Terminátor. Ha valaki azt hiszi, hogy rosszul fogtam be az irányt, az most helyettem lő bakot, a szándékosan félreirányzott célkeresztem segítségével. Hogy hogy jön ide a Terminátor? -A két lábán kívül- mindössze egy mondatnak és a cselekményének köszönhetően. "A Skynet öntudatára ébredt és fellázadt." Ne feledjük: mesterséges intelligenciáról beszélünk, még ha fikcióban is. Az eredmény: háború. Elvégre senki sem szereti, ha elnyomják. Meglepetésként hathat: a nők sem. És még nagyobb meglepetés: a nőké (intelligencia) nem mesterséges, még akkor sem, ha megléte előszeretettel kérdőjeleződik meg.

Amikor annak idején néhány "kékharisnya" öntudatra ébredt és fellázadt a fennálló (ó,de még mennyire, hogy álló! - hiszen csupa hímtagról beszélünk) szokásrendszer ellen, háború ugyan nem lett belőle, de "betegségükre" olyan elnevezés született, amit azóta is úgy kezelnek sokan, mint a taknyos zsebkendőt, főleg, hogy az nem kórokozókkal, hanem a (rosszul értelmezett) FEMINIZMUS nevű vírussal van telefújva.

Talán megbocsátható (amennyiben nem, akkor itt az idő, hogy abbahagyd a szöveg olvasását és ezúton kívánok kellemes másfajta időtöltést), ha ennek a filmnek a kapcsán rögtön ez a "gondolatsor" ugrott be először, és sajnos továbbra sem értem, hogy minekutána már szerencsésen elszakadtunk nagyon vallásos gyökereinktől, miért tartjuk magunkat továbbra is a begyepesedett hülyeségeink legtöbbjéhez, amit még abban az időben vertek belénk, amikor férfiak egy csoportja írásba foglalta a világ első számú bestsellerét, a Bibliát (és akkor ne is említsük más vallások további "szent könyveit"). Mert igen, innen ered a nő másodrangúként való "besorolása" az összes "kezelési útmutatóval" egyetemben, aminek zsibbasztó hatása annyira erős, hogy a mai napig eltompítja az agyakat és hályogot von a szemek elé.

Mielőtt még bárki arra számítana, hogy filmelemzés ürügyén véres szájú kirohanást fogok intézni a patriarchális társadalmi berendezkedés ellen, röviden közlöm: nem óhajtok ilyesmit tenni. Említett rendszer sikeréről bárki saját érzékszerveivel győződhet meg nap nap után, és ehhez nincs mit hozzátenni. (talán csak annyit, hogy mindenki jó alaposan nézzen meg egy jin-jang szimbólumot - nem az egyik vagy másik elem dominanciájáról, hanem az egyensúlyról szól - és igen, így kéne működnie a világban mindennek)

És hogy mi köze ennek a "Homesman"-hez? Aki értő szemmel nézi, az látni fogja. És meg is érti. Azt, hogy a világ mit sem változott, bármelyik évszázad résnyire nyitott ajtaján is kukucskálunk be, szinte mindig ugyanazt a képet látjuk. A férfit, aki próbál kemény lenni, és ha nem robotol, akkor véresen komoly harcokban játszik életre-halálra katonát (revolverhőst, bűnözőt, mezei gazfickót, szuperment), és a nőt, aki a férfit szolgálja. Mindegy miért, mindegy milyen eszközökkel, de mert teremtésétől fogva bele van kódolva a gyerek, a család, az Otthon(így nagybetűvel) utáni vágy, mindenképpen szüksége van a férfira, aki habitusától függően alaposan ki is használja ezt. A nő nem bízik a saját erejében, pedig mennyivel több van neki, mint a férfinak! Talán fizikailag gyengébb, lelkileg sebezhetőbb, de valójában mitől lenne esendő valaki, aki képes életet adni és megbirkózik szinte bármilyen nehéz feladattal?
A férfiak világában persze nem könnyű nőnek lenni, de amíg az, hogy a nő semmire sem megy a férfi nélkül, általánosan elfogadott és hangoztatott tény, addig ennek fordítottját már illik a "nem beszélünk róla" feliratú dobozba száműzni. Pedig igaz. A férfi nő nélkül olyan, mint a bontatlan konzervdoboz - elvan magának, magában, de soha sem fog hozzáférni az igazi énjéhez, mert hiányzik az a bizonyos "belső tartalom", ami értelmet adhat nagyon sok mindennek ebben az életben.
(Azért mostanság már (ki)fordul(óban) a világ - de valahogy megint rossz az irány.)

Ilyesmikről szól ez a történet is. Mary Bee Cuddy (Hilary Swank-ért nem győzök hálás lenni, annyira más, mint az édibédi tucatcicababák) a film főhősnője, bár okos nő, mégis retteg. Fél a magánytól, a szeretetlenségtől, de leginkább önmagától szenved: szépségtől mentesített külseje tökéletesen rímel a felszínen látható határozottsággal és hihetetlen erővel, ám legbelül ez a nő csupa finomság és jóság, aki nem vágyik másra, csak arra, hogy elfogadják és szeressék. Egyéni tragédiája, hogy olyan férfiakkal sodorja össze az élet, akik az "igazit" egy csillogó bevonatú, hajlítható, de nem törhető fémből készült nőben keresik. (már ha keresik egyáltalán) És az út, amit néhány hét alatt bejár, csak újabb kudarcokkal van kikövezve. Miss Cudy, aki oszlopos tagja lehetne a modernkori szingliség intézményének, megbűnhődik azért, hogy alkalmatlan időben és helyen született...

És ha már az út: érdemes néhány szót "vesztegetni" az útitársakra is. Három különös asszony, három torokszorító tragédia, az ő sorsuk sem könnyebb, mint férjezetlen kísérőjüké... Ki tudja hát megítélni, ki járt rosszabbul?

Aztán ott van még az a bizonyos "kelletlen útitárs" is. Aki csak a kikényszerített viszontszívesség, na meg egy jó adag zöldhasú kedvéért kapcsolódik be a történetbe, de aztán egyszer csak - a maga számára is váratlanul - előbújik belőle az ember és teljesíti azt, amit elvállalt. (Mit is lehetne írni TJL-ről, azon felül, hogy nagyszerű? Csak azt, hogy nagyszerű.)

Úszik hát ez a szemgyönyörködtető képekkel és szép zenével lekísért történet komótosan előre, mint az a komp, amiről egy asszony emlékére készült fejfa csúszik a vízbe, egy merevrészeg férfi énekétől és táncától kísérve. A férfi ünnepel. Nem a halált. Hanem az életet. Amelyhez a legtöbben, - bármilyen mocskos és groteszk is tud lenni - mégis úgy ragaszkodunk.

(filmkedvcsinálás okán most errefelé csámborogtam, így találtam rá, - köszönet az ajánlásokért)

4. Az utolso szamuráj (2016-02-24 09:15.59)

Nők!!!!
Hölgyek!!!
Számotokra kötelező:férfiaknak ,remélem,nem is kell mondani.Szintén az.

Tisztelettel:A The Homesman akkora film,amihez kevés fogható.Ne nézz az IMDB-re,mert méltánytalan számok vannak hozzávésve,bár az is csak az bizonyítja,ez itt nem közönségfilm.
De,nagyon nem.
Tommy Lee Jones rendezése példátlanul tisztességes,markáns,egyszerű,és elegáns.Ismét két,teljesen eltérő világnézetet ütköztet:a történet során felpislákoló humanizmus,csendes emberség pedig tanítani való(Még úgy is,a végét nehezen fogják többen érteni,azoknak majd ajánlom fórumunk oszlopos tagjainak összegző sorait,haláliak néha.Mindig.)
Glendon Swarthout 1988-as The Homesman című regényéből készült munkája harcra kel az egyoldalú nőábrázolásokkal a Vadnyugaton(De...tényleg csak ott??):róla tudni illik,westernspecialista,és ezt a sztorit se akárkik szerették volna már elkészíteni,eleddig nem sok sikerrel.Épp ezért meghökkentő,hogy a mostanság mintha tudatosan saját hírnevét dekára eladó Luc Besson-t ott láthatjuk mint alkotói közreműködőt,megállapítva,hogy lehet hogy Lucy-kat rendez meg Liam Neeson-nak legközelebb a koszos ruháit fogják elrabolni,megállapítva,hogy egy férfitanga is van köztük és ezért indulhat a hirig,de azért emlékszik még arra is,valaha,még Napóleon idejében jóóóó!! filmeket is csinált.
A történet szerint A pontból B pontba 3 ,őrültnek mondott nőt kell szekéren elszállítani ,mert helyük a férjük mellett nincs:ám érdekes mód,a jövőt építgető,a veszélyeknek fittyet hányó férfiak nem vállalják a kétség kívül veszélyes missziót.Mary Bee Cuddy,közösségének férj nélkül maradt legöregebb tagja azonban bevállalja a küldetést,amihez nem akármilyen mód hozzácsapódik George Briggs is,aki mogorva,tapló,pénzéhes és semmit nem csinál szívjóságból:szóval,a Vadnyugat(De...tényleg csak ott??) élő férfiak mintapéldánya.Mary Bee a genetikai lottón nem nyert sohasem kinézet dolgában,puritánsága erős jellemmel,rátermettséggel párosult,ami nem jó ajánlólevél mostanság sem,épp ezért kicsit "lemarad" saját életéről,és erőszakos mód próbál férjet szerezni,hisz abban a közegben egy egyedülálló nő felfoghatatlan,értelmezhetetlen,legyen bár akármilyen "tökös".
Elindul hát az 5 ember az útra,ami transzcendens,meghatározó élmény (is) lehet nézőjének,ha türelmes Jones remekével.Az öreg kegyetlenül "érzi" a western-t,mégsem azt a világot adja vissza,amit már több moziból megszoktunk:Briggs hiába cinikus,számító,eltér azért a pisztolyhősöktől karaktere,és nem csak kora okán.Az út persze nem veszélytelen,még az őslakosok is feltűnnek,ám az a jelenet sem úgy sül el,ahogy azt az akciókhoz szokott népség elvárná.
Jones masszív remekművében Mary Bee nem mond le a férfiról:nyers viselkedése mögött próbál értékeket meglátni,és igaza is van,rejlik ott még emberség.Pont erről szól ez a nagyszerű történet,mely az emberi érzéseket,vágyakat egyszerűen mutatja be,nem túlhárfázva azokat,és így működik a gyarlóság filmnyelvvé alakítása is,elég Tim Blake Nelson vagy James Spader megjelenésére gondolni.A konfliktusok tiszták,markánsak,és a megoldásaik is méltók a környezethez:ráadásul a színész rendezőnek arra is marad ereje,hogy miután Mary Bee mint nő és asszony önmagává lényegül és beteljesüljön vágya,melytől tisztább dolgot -és elnézést,hogy így írom,de a sztori adja a kifejezés használatát!!-az Úr nem írhatott férfinak és nőnek,bevigyen egy olyan sallert a nézőnek,hogy két foga kilazuljon és a fal adja a másikat.Ám pont az a szomorú tett adja meg Briggs-nek azt,amire talán ,a lelke mélyén,ha nem nyomta el gyáva énje végleg,minden férfi vágyik.
Kegyetlen jó mellékszereplő-gárda van a moziban,még Meryl Streep is feltűnik-sőt a lánya is az egyik bolond nő szerepében-,ám értelemszerűen ez két színészóriás jutalomjátéka.Tommy Lee Jones minden vásznon töltött másodperce élmény:arcának ráncai mesélnek,csibészes mosolya és szeme él,nem is kell beszélnie,hogy figuráját életre keltse.Hilary Swank-kel szegénnyel nem boldogul az álomgyár:2 Oscar!! díja van viszonylag fiatalon,ám mentes a nőiességtől,szépségtől,szögletes alakja és férfias kisugárzása miatt nagyon nehéz a megfelelő szerepajánlatokkal megtalálni.Swank istentelen nagyot játszik:egyszerre kemény,komor,istenfélő,ám ugyanakkor mélyen emberi,sebezhető,és szánalomra méltó,mert egy olyan vidéken lett "férfi",ahol a nőktől a vacsoraelkészítést,a nehéz munkát és a lábszétdobást várták csak el.
A darab a szó legszorosabb értelmében gyönyörűen van fotózva:pedig a táj kietlen,és sokszor egyetlen mozgó pont rajta a szekér,melyen hőseink úton vannak. Rodrigo Prieto operatőri bravúrját Marco Beltrami muzsikája festi alá,a főtéma szépségétől nehezen tud majd elszakadni az ember.A The Homesman az a fajta mozi,mely valóban azoknak készült,akik a fajsúlyosabb,értékesebb és lassabban építkező drámákat tartják jobban szem előtt-még a film humora is szikár,mint az emberek,akikről szól.Biztos,hogy pont súlyossága okán nehezebben találja meg közönségét:ám hű bizonyíték arra,a nők erősebbek,mint azt nemem hiszi,a humánum ott is felcsillanhat,ahol mert lehetetlenségnek vélnénk jelenlétét nem is keresnénk,és a western műfaja nem halott:csak,most már nem csak pisztolypárbajokról szólnak,itt a küzdelem a lelkekben folyik.
Nők!Asszonyok!Anyák és nagymamák!!Ez a film bizony nektek,rólatok is szól:és egy nagyszerű veterán színész készítette el,keressétek hát.

3. Berto49 (2016-01-29 17:03.14)

Glendon Swarthout magyarul „Őrület és szerelem” címmel megjelent regényének remek filmváltozata. A western műfaja nálam nem igazán menő, de ez a film szakít a megunt sablonokkal, teljesen új motívumok vannak benne. Elsősorban az egyik főszereplő, nő, Mary (Hilary Swank, aki tud csúnya is, szép is lenni, a „Fiúk nem sírnak” c. filmtől az egyik kedvenc színésznőm), a másik Tommy Lee Jones, akit szintén kedvelek. Nebraskában 1850 körül egy időben három fiatal nő őrül meg, el kell őket szállítani a szomszéd államba, Iowába, ahol már kulturáltabb körülmények vannak. Az egyik őrült nő, Arabella, Grace Gummer, Meryl Streep lánya! A szállítást egy férfi sem vállalja, könyörületességből Mary szánja el magát az emberpróbáló útra. Reviczky Gábor szinkronja tökéletes! Az értékelésem dacára nem hiszem, hogy a közeljövőben újra megnézném, de egy alkalomra tökéletes volt.

2. Palot (2015-11-04 13:38.57)

Hát ez egy érdekes film. Azt nem mondom, hogy jó vagy hogy rossz, hanem nagyon érdekes és csak örülni tudok, hogy megnéztem. Az öreg T.L.J. papa azért tud valamit. Mondjuk szerintem többször nézős, hogy összeálljon a teljes kép, de kb. minden perce lebilincselt, a képernyő elé szegezett, még úgy is, hogy 0:55-ig néztem úgy, hogy másnak 5:50kor keltem(meg aznap is). Brutális és nyers, volt olyan kocka, hogy hosszú percekig teljesen lefagytam tőle.

1. Sötétszív (2015-10-06 14:20.32)

Érdekesnek ígérkezik.A szereposztás impozáns. Na majd meglátjuk.