Főoldal

DVD / Blu-ray

Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Regisztrálj és nyerj DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress
filmet személyt

Részletes keresés

Hamarosan a TV-ben

A biztonság záloga
- TV2, 23:30

Véres sport
- Mozi+, 23:45

Bloodshot
- AMC, 00:45

Memento
- Viasat Film, 00:55

Életfogytig
- Film Café, 00:55

Teljes tévéműsor

Szülinaposok

Alfre Woodard (73)

Gretchen Mol (52)

Tara Reid (50)

Matthew Rhys (51)

Keir O'Donnell (47)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok

A kisasszony (1966) - Vélemények

Szólánc-pénznemekkel

Szólánc melléknevekkel

Szólánc (földrajzi nevekkel)

Viccek! - Ha van Valakinek egy jó vicce, vagy poénja, akkor azt itt elmondhatja!

További fórumok

Utoljára értékeltétek

A nyár meséje

Alexander Dreymon

Fórum - Sárga rózsa (1968) - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

5. Gyorkos (2025-08-31 04:20.58)

A Sárga rózsa adaptációja ígéretes alapanyagból indul: Jókai népies, pusztai világát filmre vinni jó kiindulópont volt, és a produkcióba bevont színészgárda is adta a lehetőséget egy szerethető, korszakidéző feldolgozásra.
Ugyanakkor a leggyakoribb nézői kifogás az, hogy a film túl sok zenei-táncos betétet épít be, ami végül a mű hangnemét eltolja az irodalmi adaptáció irányából egyfajta népies-musical felé. Sok hozzászóló szerint, amíg a szereplők saját hangjukon, természetesen énekelnek, addig a jelenetek működnek; azonban amikor utólagos ének-aláfestés, profi „vokálok” vagy dramaturgiailag kilógó nóták jelennek meg, az idegenséget és darabosságot hoz a filmbe — a dalok olykor önálló élettel bírnak, és elvonják a figyelmet a történet fő ívéről. Több forráson található hozzászólás is ezt említi: „a dalokat miért kellett beépíteni” típusú kritikák visszatérnek a szakmai és nézői vélemények között.
Ez a döntés dramaturgiailag több gondot vet fel. A Jókai-szöveg líraisága, jellemrajzai és konfliktusai akkor érvényesülnek a legerősebben, ha a film a cselekmény belső feszültségeire és a karakterek mélységére fókuszál. A zenei betétek — különösen ha stílusuk idegen a történeti tónustól — könnyen „szétszabdalt” érzetet keltenek: egyik pillanatban népies anekdota vagy dal, másikban kalandjelenet, majd lovasvágtázás következik; ez a szerkezet szétszakítja a narratív folyamatot. Sok néző emiatt úgy érezte, hogy a feltételezett irodalmi adaptáció helyett a film gyakran elsikkad a show-elemek mögött.
Pozitívumként említhető az alakítások és a képi világ: a szereplők és a pusztai látvány sokak szerint erőt adtak a produkciónak — ezek a pontok gyakran mentik meg részben a filmet a teljes elutasítástól. Végső soron a Sárga rózsa megosztó alkotás: megvannak benne a jó ötletek és pillanatok, de a rendezői stílus- és műfajválasztások (zene, tánc, népies betétek) több néző számára gyengítik az adaptáció hitelességét és folyamatosságát.
Összehasonlítás — Sárga rózsa vs. Rózsa Sándor

Általános megállapítás: mindkét alkotás a pusztai tematika, betyár- és paraszti világ ábrázolásából merít, de stílusban és dramaturgiában markánsan eltérnek egymástól — és ezek az eltérések magyarázzák a közönségfogadtatásban és tartós népszerűségben mutatkozó különbségeket.

Műfaj és zene
Sárga rózsa: erősebb zenei-folklór jelenléttel, dal- és táncjelenetekbe épített megoldásokkal, melyek időnként musicales hatást adnak a filmnek — ez sok nézőnél feszültségforrás volt, mert eltávolította az irodalmi alap hangnemét.
Rózsa Sándor: a 1971-es, színes, többrészes tévésorozat rendezője Szinetár Miklós; a sorozat inkább a történet- és karaktervezetésre koncentrál, a zenei elemek háttérben maradnak, nem alakítják át a mű műfaját musical irányba. Ez a hangsúlyeltolás segített abban, hogy a nézők jobban be tudjanak kapcsolódni a cselekménybe, és a sorozat „tévés” formátuma is lehetővé tette a részletesebb karakterépítést.
Narratíva és szerkezet
Sárga rózsa: rövidebb játékfilm/tv-film forma — nagyobb kényszer a tömörítésre; a zenei megszakítások itt aránytalanul érződnek, mert kevesebb játékidő áll rendelkezésre a szerves kibontásra.
Rózsa Sándor: 12 részes sorozat, amelynek epizodikus szerkezete lehetővé teszi a fokozatos karakterfejlődést, a konfliktusok lassabb kibontását és a részletek kidolgozását — kevésbé volt szükség „szórakoztató” betétekre a néző megtartásához.
Színészi megoldások és nyelvhasználat
Rózsa Sándor: a sorozatnál viták voltak a tájszólás és színészi dialógus természetessége körül — egyes kritikusok a dialektus visszaadását túl merevnek vagy túl hangsúlyosnak tartották, mások viszont ezt a hitelesség részének tekintették. Összességében a sorozat egységesebb karakter- és hangvonalat tartott fenn.
Fogadtatás és tartósság
Sárga rózsa: megosztó; vannak, akik szeretik a látványt és a szereplőket, de sokan éppen a zene-tánc beépítését kifogásolják. Ez megakadályozta, hogy a film egyértelműen klasszikussá váljon a közönség széles körében.
Rózsa Sándor: nagy népszerűségű tévésorozat lett, amely erőteljesen beivódott a köztudatba; bár a kritika nem volt egyöntetű (vannak, akik sematikusnak vagy túl giccsesnek nevezték egyes megoldásait), a sorozat stílusbeli következetessége és a részletesebb dramaturgia hozzájárult a sikeréhez.

Értékelésem:
A műfaj- és stílusválasztás (a népies-musical jelleg) ugyan adhatott volna frissességet is, de itt sokaknál inkább a film narratív kohéziójának rovására ment. Ezzel szemben a Rózsa Sándor sorozatnál a döntés, hogy a zenét és folklórt visszafogottabban kezeljék, és a történetre, karakterekre helyezzék a hangsúlyt, jelentősen hozzájárult a sorozat szélesebb közönségsikeréhez — még akkor is, ha ott is akadtak kritikai észrevételek (pl. sematizmus, dialektus kérdése).

4. Dianis69 (2023-09-09 16:19.01)

Ha nem lett volna az a sok dalolászás, még kiváló is lehetett volna a film. Amíg a színészek saját hangjukon énekeltek, addig rendben volt, de amikor mások énekeltek helyettük, az már nagyon furcsán hangzott.

3. Bertu (2018-04-07 22:00.42)

Ha simán csak feldolgozzák a Jókai művet, akkor talán lehetett volna belőle egy jó film. De az a sok zavaros ének meg tánc, valamiféle musicallé változtatta az egészet. A remek szereposztás sem ellensúlyozza a feldolgozás gyengeségeit.

2. Roszner (2015-02-20 09:08.48)

Gyönyörű film, igazi színészóriásokkal - persze, hiszen Zsurzs Éva volt a rendezője.
A zenéjét külön is rögzítettem és élvezettel hallgatom.

1. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-12-27 05:49.36)

Évszám 1968. Jókai kisregényét dolgozza fel ez a tvfilm zenés változatban,ahol az énekek néha zavarónak hatnak. Mostanában fut Rózsa Sándor is , érdekes összehasonlítani a két betyárvilágot. Piros Ildikó 2 szőke copffal, sárga rózsa a hajában szokásosan szép, Koncz- Kozák ellentéte orgánumban, külsőben is kifejeződik.