Szükségtelennek tartom az ajnározását a filmnek, komédiának túl drámai, drámának túl komikus, az eredetiség pedig nem a feszültségkeltő elemekben mutatkozik meg. Hanem a színészi játékban, mert eddig még nem láttam ilyen rosszat, de nem kell megijedni, ennél sokkal nagyobb gyengéi is vannak a filmnek. A művészinek nevezhető effektek miatt megrendezettnek érezhető, a kiszámíthatóság pedig minden intenzív jelenetben burjánzik. A kémia nem működik anya és fia között szerintem. A gyorsvágások és időugrálások még jobban redukálják az érdeklődést, ami pedig számomra leginkább rontotta a filmélményt, az a női szereplő többszörös felriadása az álmából, ezt nem tudom miért kellett ennyiszer ismételni. Az "azonosulással" is gondok vannak, de ezt mind az én perspektívámból megítélve írom.
Számomra ez az év legrosszabb filmje eddig, mivel nem arra vagyok kíváncsi újra és újra amit ötezerszer láttam legalább, csak más körítéssel. Előkaptunk valamit a hollywood-i szatyorból, hogy a nézői igényt amortizáljuk? Egyszer a tányérra is kéne nézni, urak, nem csak lenyomni mindent ami ehető és fűszeres :)

23. HMáté33 (2015-01-02 20:42.22)

- (válasz Az utolso szamuráj 22. hozzászólására)

szerintem a sok magasztalás annak szól, hogy a szokásos horrorelemeken túl mennyivel többet tudott adni a mozi, és hogy működött pszichiátriai kórképként. valószínűleg ennyit senki nem várt, amikor leült elé:)

22. Az utolso szamuráj (2015-01-02 15:30.00)

A filmről még a neten is sok helyen szuperlatívuszokban beszélnek.
Bevallom,értetlenül állok előtte.Na jó,csak picit.
A Babadook VALÓBAN jó film:komplex,érett munka,ahol a karakterek-különösen az édesanya-motivációi,tettei mi több,a lelkében,agyában történő változások félelmetesen jól vannak ábrázolva,egy nő pokoljárását ,valaminek a kialakulását és annak következményét szinte orvosi,elmeorvosi ha úgy tetszik precizitással mutatja be.(Ahogy néztem,King írása ugrott be,ahol könyvben mutogatnak be egy férfi hm...megtébolyodását egy ,a világtól elzárt szállodában.)Ehhez a jól kidolgozott háttérhez Essie Davis valami olyat játszik,gond nélkül lehetne a legmagasabb filmes kitüntetésekre,bármelyikre jelőlni,és Noah Wiseman őrületesen ,döbbenetesen erős,olykor az én kezem is kezdett viszketni.Jennifer Kent rendezőnő atmoszférát is tud teremteni,főleg azokban a jelenetekben,mikor a The Babadook nem horrorfilmként működik,hanem drámaként-mert a hölgy tudja,nem kell zombi,démon,vámpír,idegen szörny vagy Szíjártó Péter,hogy horrort lássunk,elég azt az emberben önmagában,érzéseiben,tetteiben,vágyaiban,frusztráltságában,ön igazolásában vagy bűntudatában meglátni és értően ábrázolni.Jellemző kép már a film elején megfesti,mit is fogunk látni,ahogy az anya a hozzábújó kisfiútól egyszerűen elmozdul.
Szép lassan ki is bontják,miért.
Ám túl ezen a valóban ritkán megfigyelhető precizitáson,a Babadook horrorelemei sablonosak:nyikorgó ajtó,fekete árny,ezeket már láttuk,mondjuk ki,néhol profibban is.Számomra a Babadook értékéből ez némileg levesz,horrorként ebből a szempontból gyenge túl azon a kétség kívül zseniális végkifejleten,amit az alkotók megadnak nekünk,mert hohóóóó....a gonoszt továbbra is etetik.
Ez egyszerre megágyaz egy folytatásnak,teljesíti a horrorok íratlan szabályait és mond el a betegségről is valamit.

21. Papírgalacsin-újratöltve (2014-12-23 18:37.30)

:D
[link]

20. Norbii92 (2014-12-21 15:41.04)

Amelia egyedül neveli kisfiát, a hiperaktív, és jóformán teljesen kezelhetetlen Samuelt. A kisfiú agresszívan viselkedik, fegyvereket készít, és természetellenes módon retteg az ágya alá és a ruhásszekrényébe képzelt szörnyektől. Egyik este Samuel különös módon ismeretlen könyvre lel a házban való kutakodása során. A kötet címe egyben a főhős, Mister Babadook neve. A kezdetben mesekönyvnek tűnő kötetről kiderül, hogy ijesztő rémtörténetet rejt magában, ami alaposan felzaklatja Samuelt. Ezzel vége is lehetne a megpróbáltatások sorozatának, ám hamarosan hátborzongató folyamat veszi kezdetét, és Amelia eddig sem túl nyugodt élete lassacskán teljesen a feje tetejére áll. Úgy tűnik, Mister Babadook nem csupán a rejtélyes könyv lapjain létezik. De mégis kicsoda ő?
Nagyon jó a történet, nagyon tetszett mikor először is olvastam, s akkor már elhatároztam, hogy mindenképp megnézem! És az is motivált, hogy az év legjobb horrorjának titulálták a filmet. Persze az elvárásaimon ez semmit sem emelt, én egyszerűen csak egy érdekes és néhol félelmetes horrort vártam, ami időnként azért rám hozza majd a frászt. Továbbá kíváncsi voltam Babadook-ra, a címben szereplő lényre, hogy mégis micsoda és hogy ábrázolják. Én magam Mumusnak mondanám, és valóban az volt, mely általában (csak) a kisgyerekeket ijesztgeti, majd elakarja vinni. Természetesen a Mumus nem létezik, csak a gyermekek sötétségtől való félelmének megtestesülése. A filmben pedig nem csak a kisgyereké... Na de ebbe majd később!
Nos a film műfaja szerint horror, így mint korábban írtam, azt vártam tőle. Így nézve gyenge a film, így már érthető számomra az a sok negatív vélemény. Sokan ugyanis csak a felszínét értették meg és nem vették észre annak mondanivalóit, nem látták mélyebb gondolatait és szimbólumait. Először én is csak mint gyenge horrornak gondoltam a Babadook-ot, de aztán elgondolkodtam rajta és rájöttem, hogy ennél jóval többet, egy szó szerint profi munkát kaptam!
Először is, nincsen Babadook, csak a főszereplőkben rejlő szorongások, rettegés és sötétség "a Mumus"! Na már most a történet szerint az egyedülálló anya Amelia 7 évvel ezelőtt fia születése napján vesztette el férjét, miközben az épp a kórházba sietett vele. Férje utolsó mondata többször is visszaköszön a filmben: "Úgy látom esni fog." Képzelhetjük hát ez micsoda trauma lehetett és érthető, hogy segítség nélkül ezen túllépni lehetetlen! Márpedig Amelia nem kapott. Igaz nem is kért. Húga és a szomszédban lakó parkinson kórós idős asszony is csak azt látja, hogy nincs minden rendben. Amelia egy elnyújtott, már-már soha véget nem érő gyászmechanizmusban és posztraumatikus stresszben szenved. Vegyük csak sorjára, Amelia elvesztette férjét és helyette kapott egy kisfiút, aki folyton elhunyt párjára emlékezteti, már csak azért is, mert Samuel olyan mint az apja volt - kimondja amit gondol. És aki egyben viselkedési zavarral is küzd: betegesen fél a szörnyektől és apja helyett próbálja anyját megvédeni tőlük. Ez odáig fajul, hogy különféle eszközöket készít és bántja osztálytársait, unokahúgát és később anyját is, tehát agresszívé válik. Fia szorongásai csak tetézik Amelia állapotát, álmatlanságban kezd el szenvedni, mely nem csak fia miatt következik be, hanem rémálmai miatt is, ami meg a férje elvesztésén való örökös gyászából fakad. Míg a kisgyerek meg pont emiatt lett olyan amilyen. Egész életét áthatotta a halál gondolata, az elmúlás kézzelfoghatóvá vált számára, és általa sohasem ismert apja hiánya is megjelenik - nincs igazi szülinapja se, mert az apukája halálának évfordulójaként kezelik a dátumot. Tehát az anya és a kisfiú hatnak egymásra és csak egyre lejjebb húzzák a másik állapotát. Bekerültek egy soha véget nem érő ciklusba, gyászfolyamatba, melynek következménye a nő depressziója és álmatlansága, valamint a kisfiú viselkedési zavara is. Utóbbin próbál javítani az anya azzal, hogy nyugtatót irattat fel az orvossal. Azonban ő továbbra sem képes aludni, így nem csoda, hogy a folyamatos nemalvás miatt már hallucinációk gyötrik. Vagyis olyan dolgokat kezd el látni, ugye a szörnyet, amik nem léteznek, miközben csak saját fájdalmán és szorongásán képtelen uralkodni már és ez manifesztálódik Babadookként. A film címében szereplő lény pedig zseniálisan kerül elő egy kreatív mesekönyv által, így egyfajta misztikus és kissé horrorisztikus színt is adva a filmnek. Ekkor jelennek meg a filmben a különféle horroreszközök, mint például ijesztgetések és névtelen telefonok, majd egyfajta "megszállás", ami az anya elfojtott dühe megfékezése ellen indított csatájának átmeneti vereségét szimbolizálja. Ekkor mintha Babadook szállta volna meg kezd el tombolni, miután minden rejtett félelme előjön, amik a következők: saját kisfia megölése és az öngyilkosság gondolata. Hiszen minden szülő attól retteg a legjobban, hogy már nem képes többet megvédeni gyermekét. Amelia is ígéretet tesz Samuel-nek, hogy megvédi Babadooktól, és ő is, hogy anyját. Kölcsönös megállapodások a bekövetkező terrorban már csak egyirányú. Samuel még anyja fojtogatásai közben is képes simogatni annak arcát és bizonygatni, hogy szereti őt, hiszen csak a Babadook miatt bántja. Ez gyönyörű jelenet, melyet végre az anya beismerése követi, hogy itt már önmaga az aki veszélyt jelent a kisfiára és vagy megöli magát, vagy szembenéz a magában rejtőző félelmeivel. Ezt szimbolizálja az a jelenet, amikor "kihányja a sötétséget", majd a film vége felé torka szakadtából ordít Babadookkal, hogy ez az ő háza és ha még egyszer bántani meri a kisfiát akkor megöli. Ekkor torpan meg először a rém és végül a lépcső alatti ajtón át az alagsorba, mintegy a nő tudatalattijába kúszik vissza. Ezt követően látszólag minden rendbe jön. Samuel születésnapját először a kisfiú életében megünneplik és végre mindegyik boldognak látszik. Azonban az ilyen komoly lelki törések sosem gyógyulnak be egycsapásra, Babadook bármikor kitörhet az alagsorból, hogy újra terror alá vegye az anyát és rajta keresztül a kisfiút is, és ezt remekül szimbolizálja az a jelenet amikor a napi rítussá vált etetés során Amelia lemegy az alagsorba, hogy gilisztákat vigyen Babadooknak. A szörny ekkor rátámad, de a nő még időben lecsitítja, vagyis végre rájött, hogy minden amit addig magában elnyomott, valódi és most már megpróbál mindent helyrehozni. Természetesen a kisfiúnak már visszafordíthatatlan károsodást okozott, de képes már arra, hogy nap mint nap megküzdve magával a kisfiút távol tartsa annak szorongásaitól. A film így egy lebilincselő karakterfejlődést mutat be, amit Essie Davis és Noah Wiseman remekül érzékeltet és old meg.
Összességében a kicsit bő lére eresztett véleményemben azt akartam kifejteni, hogy ez a film nem szimplán csak egy "gagyi horror", hanem egy komoly pszicho-thriller-dráma, amely mögött igenis valódi és szörnyű lelki vívódások és fájdalmak állnak. És ezt az elsőfilmes rendezőnő Jennifer Kent zseniálisan mutatja be. 5*

19. Rechter (2014-12-06 14:51.12)

- (válasz Nomad1944 17. hozzászólására)

SPOILER:

Baromira bejön a véleményed. Ezt én is így látom, ha az elmebetegség szempontjából nézzük, minden klappol is. Valaki azt írta, lesz folytatása. Innentől kezdve, viszont az általam vázolt variáció áll fent:

Nem elmebetegségről van szó.
Marad a természetfölötti lény, ami rávett egy mentálisan labilis embert arra, amit csak akart, csak végül legyőzte őt.

A folytatás viszont úgy érzem felesleges, mert csak még egy bőrt akarnak lehúzni róla és kötve hiszem, hogy egy előzmény, illetve eredet történet nélkül (amit nagyon jól el kellene találni), semmi értelme folytatni ezt a filmet, ami egyébként baromi jól sikerült.

18. Capt.JackSparrow (2014-12-05 16:48.17)

jön a folytatás

17. Nomad1944 (2014-12-04 22:16.10)

- (válasz Rechter 15. hozzászólására)

Hi! SPOILER: az én szubjektív magyarázatom szerint:
Az egész egy masszív traumából indult, konkrétan megtudjuk, hogy a férje a balesetben brutális sérülést szenvedett -leszakadt a feje - ha egy számunkra ismeretlen emberrel történik ez, és a szemtanúi vagyunk, akkor is egy életre belénk ég, és pláne, ha a szerettünkkel történik. Szerintem ez volt az alaptrauma, és minden más rárakódott, főleg
1. a magány: a testvérére sem számíthat, a "női közösség" is kiközösíti, tehát nemcsak relatív, de abszolút értelemben is egyedül van - ezért minden tekintetben, eleinte tudat alatt, a végén már nyíltan is a gyerekét teszi felelőssé - a férje halála (terhes volt), a kiközösítés (viselkedészavaros gyerek) stb.
2. nem tudja elengedni a halottat: 7 év után is magányos, továbbá trófeaként őrzi a férjével kapcsolatos tárgyakat - fénykép, hangszer, még egy pótlékot is csinált magának - ember alakú ruha kalap a fogason.
3. a gyerek: általában a gyerek hiperérzékenyen reagál a szülő problémáira, amikor azt mondják hogy baj van a gyerekkel, akkor többnyire rövidesen kiderül, hogy a legtöbb viselkedészavar, és probléma a szülőre vezethető vissza -a gyerek átveszi, felerősíti, és tovább torzítja a szülő(k) érzelmi, pszichés problémáit. Nagyon buta példa, de passzol: az "állatidomáros" műsorokban mindig percek alatt kiderül, h valójában nem a kutyussal van a baj, hanem a gazdi a legalapvetőbb dolgokkal sincs tisztában a kutyussal kapcsolatban. A gyerek folyamatosan az anya ellen védekezett a filmben, eleinte képletesen, a végén már szószerint is - mivel a gyerekek többsége a szülőre "az egy igazi hősént" tekint, ezért számára alapvető, hogy ami anyunak-apunak a baja, az az én bajom is, és a maga gyerekes módján, megpróbálja legyőzni a szeretett szülő démonait.
Az elején, amikor megérkezik az udvarló (kolléga volt asszem)-a mentsvár- a gyerek hülyén reagál, valójában az anya masszív szorongását felerősítve jelenítette meg.
Honnan a könyv? Miért az van benne, ami benne volt. Az anya csak képzelte már az elején, hogy rossz dolgok vannak benne?
Szubjektív válasz: vonatkoztatásos téveszmének nevezik, miszerint a valóságban tőle függetlenül is lezajló eseményeknek kóros, szerinte vele összefüggésben lévő jelentőséget tulajdonít. Pl. egy az asztalon felejtett kést halálos fenyegetésként értékel, vagy a bűnügyi hírekben vele megegyező keresztnevű bűnöző emlegetését úgy fogja fel, hogy az ő titkos lejáratása zajlik - Ide lehet sorolni a filmből az "üvegszilánk az ételben"-t is. Mindenkivel előfordult már, hogy nem odaillőt talált az ételben (konkrétan nekem is volt már üvegszilánk a levesemben), de káromkodva kiöntjük, és többet nem foglalkozunk vele, pláne nem értékeljük jelként. Esetünkben egy gyerekkönyvnek álcázott horror könyv volt az utolsó trigger, ami a puskaporoshordó kanócát végül begyújtotta. Valójában a könyv szerintem nem létezett, hanem egy hatalmas metafora volt az anya démonait így ábrázolták. Jelzi ezt az is, hogy a könyv tartalma megváltozott, továbbá, h nem lehetett tőle megszabadulni. A film több megoldást is kínált, de az anya a masszív csőlátással vak maradt ezekre: a kolléga közeledése, a testvér, ill. a szomszéd néni mind kiút volt, de ő szószerint és képletesen is bezárkózott.
Még egy: a horror filmekben mindig meglovagolják azt a néphiedelmet, miszerint az állat érzi a gonoszt. Itt a kutyus sosem reagált furcsán vmi ismeretlenre mint a szellemes-ördögös filmekben általában, egyedül az anyára reagált agresszívan. A könyv=anya démona, torz gondolata is súgta, h előbb a kutya, aztán a gyerek.
Én végig azon izgultam, hogy megöli e a kutyát. Mert ha igen, akkor az azt jelzi, hogy az utolsó fék is elengedett - és mindenki veszélyben van a környezetben. A valóságban is ált. komolyan veszik azt, h ha vki megöl egy a társadalom részének tekintett állatot (kutya, macska, ló), mert az két dolgot jelez: vagy végtelenül primitív, minimum középsúlyos fogyatékos (pl. nálunk egyes kisebbségek jellegzetessége a határtalan kegyetlenség), és emiatt nincs input-nem lehet rá hatni, vagy pedig súlyos mentális zavara van, és emiatt nincs input és nem lehet rá hatni.
Ja, még jó volt az hogy milyen jól ábrázolták, hogy ezekre a sérülékeny emberekre hogyan hat a tv..a végén pedig ábrázolták, hogy az anya a krónikus betegsége átmeneti nyugvó fázisába jutott, de a "démon" továbbra is ott maradt, és az anyag táplálja - metaforákkal ábrázolták.

16. Capt.JackSparrow (2014-12-03 14:22.36)

- (válasz Rechter 15. hozzászólására)

spoiler

elhintették a filmben, hogy az anya illusztrátorként dolgozott(vagy vmi hasonló, már nem emlékszem pontosan). egy ilyen könyvet könnyen eltudott készíteni. maga az állapota pedig magyarázat lehet miért nem emlékszik ezekről semmire.
de az is pont ugyanennyire kielégítő válasz, hogy egyszerűen semmi köze és a babadook ténylegesen létezik

15. Rechter (2014-12-03 14:10.27)

- (válasz Robin24 14. hozzászólására)

SPOILER:

Ha a horrort eltávolítjuk a filmből, akkor tökéletes érvelés.

Ha a természetfeletti magyarázatot választom, nem pedig az elmebetegséget, akkor viszont rengeteg kérdés vetül fel, persze ez így van jól.

Visszakérdezek: Tegyük fel, hogy itt az anya elmebetegségéről szól az egész. Akkor kérdem én: Honnan a könyv? Miért az van benne, ami benne volt. Az anya csak képzelte már az elején, hogy rossz dolgok vannak benne? Ha igen, mivel nem fejezte be az olvasást a fiának csak magában, akkor a fia túlhypeolta a mesét és a saját anyját akarta megölni (üvegszilánkok a kajában), vagy az anya maga tette bele? Szerintem beláthatjuk, hogy egy nagyon sok kérdést nyitva hagyó filmet néztünk végig. Ez az a film, amit néztem volna még legalább egy fél óráig, vagy még másfél óráig. Amennyi szükséges, hogy lezárják tisztességesen. De ha egy pár felesleges részt kiveszek a filmből, akkor lezárhatták volna ennyi idő alatt is, hogy minden kérdést megválaszoljanak. Direkt nem akarták. Olyan érzésem van, hogy a film írója még nem biztos a dolgában, hogy hogyan is akarja ezt folytatni. Mert, hogy lesz folytatása, vagy előzménye a filmnek az borítékolható. Ha másért nem, akkor a nagy lóvé miatt (bár ennek nem örülnék, mivel abból mindig csak szar sül ki.)

14. Robin24 (2014-12-02 15:48.25)

- (válasz Rechter 11. hozzászólására)

SPOILER:

Szerintem zseniális volt a befejezés, hiszen megmutatta, hogy nem tudják feldolgozni a traumát, hanem úgymond továbbra is éltetik a kivetülést. (A tányér pondró amit levittek a pincébe azt jelképezte szerintem, hogy "etetik" a gonoszt). A gyerekszínészt viszont nem tudom eldönteni, de valószínűleg az a megoldás, hogy a kis srác nagyon beletette magát a karakterbe. (SZVSZ az Egyszer volt, hol nem volt sorozat gyerekszínészét sokkal inkább rühellem).

[link]

13. Rechter (2014-12-02 14:21.41)

- (válasz Jason13 7. hozzászólására)

A gyerekszínész kitűnően játszott. :) Ez abból is látszik, hogy mennyire fel tudta cseszni az agyadat a játékával, a mimikájával a viselkedéssel. Megmondom őszintén, engem a hideg kirázott a kissráctól és az arcmozgásától. :) Nem féltem, azt már nem. Ez rosszabb annál. Szorongást váltott ki belőlem. Amitől igazán jó egy horror szerény véleményem szerint.

12. Rechter (2014-12-02 14:20.03)

- (válasz Nomad1944 9. hozzászólására)

Ez a legszebb az egészben, hogy ilyen szemmel is lehet nézni. Ha ilyen szemmel nézem, bár szerintem nem erről volt szó (Én szeretek a természetfölötti változatnál maradni, mivel az is nyitva maradt, mint lehetőség), akkor is király alkotás, akkor egyébként 5 csillagot is adnék neki. De mivel én nem ezt a magyarázatot preferálom és szerintem a készítő sem, ezért marad a 4 csillagom.

11. Rechter (2014-12-02 14:15.45)

Nyomasztó, sötét hangulatú, őrült és király zene! Ezt a filmet eltalálták. Kegyetlenül jól. Köszönöm az ausztráloknak ezt a filmet. Csak azért nem kap 5 csillagot, mert az eredet történet hiánya és a befejezés nem volt megfelelő számomra. Mindenkinek tudom ajánlani. Van benne pár felesleges jelenet, de szerintem alig és ennél idegesítőbb gyerekszínészt ritkán látni, de éppen ez is hozzátett a tökéletes hangulathoz.

10. Slasher (2014-12-01 01:57.26)

- (válasz Nomad1944 9. hozzászólására)

Attól még félig horror, mivel nem csak kis részben tartalmaz horrorisztikus elemeket, mint más lélektani folyamatokat-megőrülés történeteket bemutató film (pl:Fekete hattyú, vagy Polanskitól az Iszonyat és A lakó).
A Babadookban a főhősnő elfojtotta indulatait, depressziós volt és kialvatlan. Az, hogy létezett-e a démon, a nézők képzeletére van bízva.

9. Nomad1944 (2014-11-30 03:03.07)

Csendben megjegyezem, hogy ez nem horrorfilm, hanem az elmúlt pár év egyik legjobb pszichiátriai kórrajza. Nincs benne démon, meg babadook, hanem egy egyedülálló nő leépülése, őrülete kitűnően ábrázolódik, precízen ábrázolva megjelenik számos tünet, amit a mai pszichiátria leír. A film vége is kitűnő, illik a krónikus szoftver hibához, miszerint a sötét súlyosabb vagy tisztább pillanatok váltakoznak, de idővel - segítség nélkül- feltartóztathatatlanul a sötét periódus felé tolódik az egyensúly. A filmben is ezt a lefolyást látjuk. A filmvége kitűnően ábrázolja, hogy habár épp egy hullámvölgyből kilépett periódussal zárunk, de nyilvánvaló, hogy nem történt érdemleges változás.
Zárójelben: ha a schizophrenia érdekel, akkor az Emily Rose ördögűzése tankönyvi.
Ha a fentiek tükrében nézed a filmet, akkor már nem gagyi horrorként fogsz rá tekinteni.

8. Slasher (2014-11-30 02:22.19)

Valóban lehetett volna az év horrorfilmje. Maga az alapötlet szenzációs (még ha részben koppintott is), és a képi világ, atmoszféra, valamint a zene is adott volt a borzongáshoz. Mindezek ellenére csak egyetlen egy ijesztőbb jelenettel szolgál a film. A bonyodalmak hátterében álló, kreatívan megrajzolt-megtervezett könyv, és a remekül megkomponált tévéképsorok emelhetőek még ki.
Ami az üresjáratokon kívül a film rovására ment az nem más, mint a színészi játék. Persze nem a főszereplőnővel volt gond, hanem filmbéli fiával. Hihetetlenül irritáló volt amit leművelt, ráadásul mivel inkább két szereplős az alkotás, így szinte a játékidő egésze alatt el kellett viselni. Ennek fényében előre kiszámíthatóan a film csúcspontja a szétcsúszott anya "talpra állása" és fia ellen folytatott bosszúhadjárata.
A nevetséges című The Babadook középszerű alkotás, de a horrordrámák között kifejezetten erős darab. Komolyabb hangvételű, nem lett annyira giccses mint a Mama és a Kísértetjárás Connecticutban.

7. Jason13 (2014-11-22 11:13.47)

Amekkora hírverést kapott a The Babadook a különböző filmes portálokon (az év,sőt, az utóbbi idők legjobb horrorának kiáltották ki), számomra akkora csalódást okozott.
Pedig a kezdés nagyon ígéretes volt, még a meglehetősen egyszerű sztori ellenére is. Azonban a cselekmény egy idő után ellaposodik és csak az utolsó percekre szedi össze magát. Viszont az tetszett, hogy csutkára tekert hangeffektek és jump scare-k helyett a készítők próbálták a hangulattal a nézőkre hozni a frászt. A szürke képi világ és a félhomályba burkolózó ház néhol elég hátborzongató látványt nyújtott. A baj ott van, hogy ezt nem tudták sokáig fokozni, egy ponton túl már kissé unalmas volt, ahogy a főszereplők csak ide-oda kóvályognak a falak között. De legalább a szándék megvolt, hogy ne a szokásos panelekre építsék fel az ijesztgetéseket.
Az se igazán tetszett, hogy a drámai szál jóval hangsúlyosabb lett, mint maga a horror. Persze, szükség van a szereplők és a közöttük lévő kapcsolatok kibontására, de itt a játékidő nagy része ezzel foglalkozik. Bár, legalább ez működőképes, köszönhetően a színészi játéknak. Essie Davis remekül helyt állt a megözvegyült anyuka szerepében és a fiát alakító srác se volt rossz. Igaz, néhol már kissé irritált a hisztije, de ezen sikerült túllendülnöm.
Mindent összevetve, érdekes kis alkotás ez, hiszen a készítők próbáltak visszanyúlni a klasszikus megoldásokhoz és nem az új generáció sablonjait lőtték el. Az már más kérdés, hogy nem igazán sikerült maradandót alkotniuk, de egyszeri nézésre azért bőven megfelel ez a (rém)mese.

6. B.Adrián (2014-11-13 17:15.22)

- (válasz Phasmoo 5. hozzászólására)

*****

* Automatikusan eltávolított tartalom.

5. Phasmoo (2014-11-13 07:08.08)

Áruljátok már el, hogy hol néztétek legalább angol felirattal.

4. B.Adrián (2014-11-12 23:13.11)

Nagy csalódást ért, ez egy idesítő zagyvaság.

3. Capt.JackSparrow (2014-11-09 12:35.08)

az utóbbi jó pár év messze legjobb horror filmje

2. Szeredee10 (2014-10-31 17:15.27)

Nagyon jó film

1. Papírgalacsin-újratöltve (2014-09-27 12:24.50)

Az előzetes és kritikai visszhangból következtetve egész színvonalas horrornak nézünk elébe, dacára annak, hogy egy első filmes rendezőnő keze alatt futott..

1 2

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Bellatrix, 2024-04-20 23:35	55 hsz
Legparásabb jelenet?	Ozi97, 2018-01-29 13:59	3 hsz
Kérdések	Colby86, 2015-06-16 09:53	1 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

A Babadook adatlap

Eredeti cím: The Babadook

Évszám: 2014

Rendezte: Jennifer Kent

Szereplők: Essie Davis, Noah Wiseman, Daniel Henshall, Hayley McElhinney, Barbara West...

További információk

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk