Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk
Rejtvényjáték 728x90
Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2020-06-11
Corpus Christi

További mozibemutatók

Hamarosan a TV-ben
Éjszaka a múzeumban
- HBO, 06:00
Négy szoba
- Cinemax, 06:00
A hal neve Wanda
- Paramount Channel, 06:05
Bajkeverő majom
- Minimax, 06:06
Áldatlan állapotban
- Moziverzum, 06:20

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Paul Giamatti (53)
Jason Isaacs (57)
Robert Englund (73)
Kálloy Molnár Péter (50)
Sonya Walger (46)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
Hölgyek és urak - Vélemények
A láthatatlan ember (2020) - Vélemények
Rock zene
FILMKATALÓGUS TOP 100 JÁTÉK
Mai menü avagy ma milyen filmet néztél meg

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Mélyütés aaaaa
Christian Clavier aaaaa

 

Fórum - Isten hozta, Mister! - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

10. Mclane 2 (2019-12-29 18:49.54)   - (válasz Csabaga 9. hozzászólására)
Hát valamennyire ismerem ezt a feketelista dolgot mert én is láttam valaha még a Dalton Trumbo filmet ami ezzel foglalkozott, de nem tudtam hogy Douglas is tagja volt ennek a listára tett társaságnak konkrétan. Minden esetre ebben a filmben szerintem elég jól játszott és adta, a haldokló öreg milliomos szerepét ezt elismerem mindenképp.


9. Csabaga (2019-12-29 13:03.56) aaaaa - (válasz Mclane 2 8. hozzászólására)
Még eszembe jutott, ha Garbo volt partnerét, Melvyn Douglast (Ninocska,a Kétarcú nő), nem teszik feketelistára és nem csak öregen térhet vissza...



8. Mclane 2 (2019-12-29 09:56.27)   - (válasz Csabaga 7. hozzászólására)
Hát lehetséges hogy igen, én ezt annyira nem kezdtem jobban megfigyelni magamnak de minden esetre eléggé érdekes maga az egész történet, furcsa kicsit talán elvontnak is tűnhet az amit látunk pláne ha azt nézzük ahogy reagálnak erre a fura kertészre egyesek. De minden esetre nekem ez olyan hogy bár 40 éves film és emiatt nem éppen mai darab, de szintem sokan a mai napig nem teljesen értik mit is akar teljes mértékben mondani ez a történet a nézők felé, biztos van aki teljesen érti de ebből a típusból gyanítom nem sok ember van jobban.


7. Csabaga (2019-12-28 12:48.15) aaaaa - (válasz Mclane 2 6. hozzászólására)
Szerinted az öreg nem érezte, hogy ez az ember nem egy fontos valaki?

Szerintem igen,de a halálos betegsége miatt nem törődött vele.


6. Mclane 2 (2019-12-27 16:01.20)   - (válasz Csabaga 4. hozzászólására)
Én tegnap néztem meg ezt a fura és sajátos filmet eredeti nyelven felirattal, mert hogy valahol az eléggé fura és sajátos de valahol mégis jó csak ez is olyan jellegű, és típusú történet amit vagy megért az átlag néző vagy nem ez olyan hogy embere válogatja jobban.Nekem valahol lejött a lényeg meg a mondanivaló egy szinten belül de azért nem teljesen, mert már maga a szituáció is eléggé bizarr egy kicsit hogy adott ez a kertész aki ugye szinte mondhatjuk hogy, elvan rejtve a világ elől de minden szinten úgy hogy jogilag papírozás szintjén nem is létezik. Aztán miután kikerül a nagy világba ott kell a helyét valami úton módon megtalálnia, egy olyan közegben és világban amit csak félig meddig ismer a tévékészülékei miatt épp hogy. Szóval mindent egybevéve nem valami egyszerű film ez kicsit sem, mert bár nem annyira bonyolult és komplikált de mégis valahol messze esik az átlagos és könnyen felmérhető munkáktól. Én is úgy vagyok vele hogy valahol értem is a kész művet bár mivel nem olvastam az eredeti Jerzy Kosiński féle könyvet, amit fura módon a mai napig nem adtak ki magyarra átfordítva talán emiatt van hogy kicsit olyan a film nekem is amilyen, hogy valahol értem is amit látok de azért több dologban ott érzem azt a bizonyos lukat amit talán a könyv betudna tömni. De ha egy sima egyszerű álláspont kéne a filmről azt mondanám hogy nem lett rossz film kicsit sem, csak nem mindenféle nézőtípusnak ajánlott a fura és sajátos történetvezetése miatt meg a felépítése miatt.


5. VAL P (2019-05-27 13:32.27) aaaaa
Sokan (Swift, Truffaut, Mike Judge stb.) eljátszottak már a gondolattal, ha egy eltérő kultúrközegből származó létezőt belehelyeznek vígan csordogáló civilizációnk közepébe, avagy egy kortársunkat kényszerítik hasonlóan idegen környezetbe, mi sülhet ki a dologból? Ki ne tette volna fel magának a kérdést: ha Zrínyi napjainkban élemedne meg poraiból, a légszennyezettség pusztítaná el hamarabb, vagy az, amit élelmiszer gyanánt kellene fogyasztania?
Hal Ashby sajátos ideája, hogy a kívülálló szintén humanoid, csak a külvilággal való kapcsolata 50 éven át két emberre korlátozódott. (Ennek kapcsán, mondjuk, el is helyez később két remek, eleven niggerpoént a szerző.) Na és a tévére. Életében nem érte trauma, még egy betegség sem döntötte le a lábáról. A növényekhez jó az érzéke, de látszólag megmaradt egy csecsemő szellemi és érzelmi szintjén. Azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy egyáltalán nem önző, jámborságát politikusképzéseken lehetne tanítani, ha a legcsekélyebb tudásszint is szükségeltetne ahhoz, hogy valaki politikus legyen; valamint gördülékenyen beszél.
Szókimondó ugyan, de mert gondolatai – keskeny sávnyi szolgalmi útnak sem hagyva helyet – behatároltak, őszinteségével nagy zűrt nem okoz. Pláne, ha rendre akad valaki, aki a metaforáit lefordítja, értelmezi. Ezen a ponton hajaz a történet 'A császár új ruhájá'-ra vagy Dexter "Omelette du fromage" epizódjára – senki nem veszi észre, hogy két témára korlátozódik minden kommunikációs ambíciója, bár már a középkori misztikus szerzők is előszeretettel alkalmazták a hallgatás, a kihagyás eszközeit műveikben.
A romlatlanságnak az ilyen, egyszerűségre törekvő ábrázolása mindenesetre rendkívül üdítő, s akkor még hátra van egy fricska, ami kicsit megbolygatja, mi mennyire volt Chance megnyilatkozásaiban tudatos, illetve véletlenszerű.


4. Csabaga (2016-08-18 19:24.30) aaaaa
Elgondolkodtató alkotás,moziban felirattal bemutatva.A végén egy sokszor elbakizott jelenetet látni,a filmből viszont kimaradt.


3. Arturo professzor (2016-08-18 19:14.04) aaaaa
Magyar tv-prömier:1984.dec.30.



2. Putyourhands (2015-07-08 11:10.53) aaaaa
Érdekes film, egy igazi klasszikus az egyszer fenn, egyszer lenn állapotáról.


1. Gyorkos (2013-09-07 16:50.36) aaaaa
Egy általános leírás filmter-től a blogter oldaláról. Vigyázat spoileres a hozzászólásom!

"Isten hozta, Mister!
3 hozzászólás
Írta filmter több éve
Megtanulható-e az élet a televízióból? Elgondolkodtatóan humoros dráma az életről, és a tévén felnövő tömegekről. Clouseau felügyelő után Peter Sellersre rá sem ismerni, aki pont úgy néz ki, mint Persányi Miklós.
Chance (Peter Sellers) egész életét egy gazdag úr washingtoni házában töltötte. Napjai egyszerűen teltek; vagy a téglafallal körbevett kertet gondozta, vagy a televíziót nézte. Egy nap, a titokzatos öreg meghal, és Chance az utcára kerül. Céltalanul bolyong a számára idegen nagyvárosban, és csak az okoz neki megnyugvást, amikor egy elektronikai üzlet kirakatában meglát néhány működő tévét, benne egy élő utcai képpel - saját magával. A látvány annyira megbabonázza, hogy figyelmetlensége miatt baleset éri. Egy limuzinnal rátolatnak a lábára, amitől az autó utasa, Eve (Shirley MacLaine) annyira megijed, hogy felajánlja Chance-nak a birtokán dolgozó orvosok segítségét. Eve férje Benjamin (Melvyn Douglas) ugyanis nagyon beteg, de kőgazdag és befolyásos is. Chance keveset beszél, akkor is főleg csak a kertről és arról, hogy ő kertész (gardener), amiből egy félreértés miatt úgy hiszik, a jövevény neve Chauncey Gardiner. Keveset szól, és beszélgetőpartnerei az ég világon mindent belemagyaráznak a szavaiba.
Befogadják házukba, és teljesen felbolygatja az állóvizet. Mindenkire jó hatással van: Eve-et megragadja a különös figura, és Benjamin is örül, hogy van kivel társalognia, van végre valaki, akire fiaként nézhet. Egy nap az amerikai elnök érkezik a birtokra beteg jó barátjához, hogy tanácsokat kérjen tőle. Chauncey néhány mondatát a természetről és az évszakokról gazdasági metaforaként értelmezi az elnök, és innentől nincs megállás! A különös kertészből egy csapásra híres ember, elnöki tanácsadó lesz, és meg sem áll az elnökjelöltségig… vagy még tovább.

Amikor minden felborul
Tehát eddig nagyjából a történet fele. Szép lassan, eljutunk a végkifejletig, amikor aztán eljön az a bizonyos utolsó jelenet, amely olyan észveszejtő fordulatot ad a történetnek, hogy a nézőnek szinte újra kell értelmeznie minden egyes mondatot, minden képkockát, amit az azt megelőző két órában látott. Hirtelen nem tudnék más olyan filmet említeni, ami ennyire váratlanul, szinte az utolsó utáni pillanatban vált ekkorát és vet fel alapvető kérdéseket. Hitchcock filmjeiben például a jó ütemben adagolt csavarokat szeretjük, de ilyen húzást talán még ő sem eszelt ki.

Vigyázat, spoilerkedek!
Ha megnéznéd ezt a filmet, semmiképp se olvasd tovább ezt a bejegyzést!
Ugyanis, amikor már azt hinnénk, hogy mindent tudunk erről a kertben sétálgató fura figuráról, egyszer csak elindul a tó felé. Aztán besétál a tóba, pontosabban végigsétál a víz tetején. A bennünk kialakult képet rögvest sutba dobhatjuk, a filmet innentől teljesen újraértelmezhetjük. Egyesek szerint Chance (akinek neve magyarul Esély) nem más, mint Jézus. Mások Buddhát látják benne. Megint mások pedig egy földönkívülit.

De ha a személytől elvonatkoztatunk, érdekes kérdés, hogy vajon az általa előmozdított változások tudatosak voltak-e. Amíg csak egy, a szellemi és szociális fejlődésében visszamaradott emberként ismertük őt, a véletlenek sorozataként foghattuk fel különös karriertörténetét. De most, új megvilágításba kerülve úgy érezhetjük, hogy egyszerű és örökérvényű igazságait valamilyen magasabb céllal fogalmazta meg. Ez szintén a nézőre van bízva, mint oly sok más nyitva hagyott film, akár az előző bejegyzésben fejtegetett Kontroll esetében.

Mindenesetre egy rendkívül érdekes és elgondolkodtató filmet ismerhet meg az, aki végignézi mind a 130 percet, és a sok töprengés mellett, Peter Sellersnek köszönhetően még jól is fog szórakozni. Különösen szeretem feltárni azokat a kapcsolatokat, amik egyes filmek között fennállnak. Nos, az alaphelyzet miatt többeknek szemet szúrt a hasonlóság, és emiatt elterjedt nézet, hogy az 1994-es Forrest Gump egyenesen ennek a filmnek a kopírozása. Ebben azért van némi igazság.

És persze nem mehetek el amellett a nyilvánvaló tény mellett, hogy Peter Sellers vonásai, sőt beszédstílusa mennyire hasonlít a jelenlegi környezetvédelmi miniszterre, Persányi Miklósra.:)"

Forrás: [link]

A film végén, a temetési jelenetnél hosszasan látható szabadkőmérges jelkép (kripta, emlékmű az, vagy micsoda?) - piramis a mindentlátó szemmel a szegletkőn - megjelenése (szubliminális üzenet) elgondolkodtató. És ha már a jelképeknél tartunk, akkor Chance bekerülése a házba is érdekes, hiszen a teljes kiszolgáltatottság közegéből - szószerint az utcáról - kerül be a létező legnagyobb védettségbe. Miközben beviszik a kastélyba egy fekete esernyőt tart a feje felé az eső azonban nem esik. Ez is egy ismert szabadkőműves szimbólum, a titkos társaság általi védettségre utal a beavatási szertartások során. Ben szerepe megintcsak figyelemfelkeltő ebből a szempontból. Óriási vagyon, hihetetlen hatalom (az elnök megy hozzá tanácsért), nagyon erőteljes személyiség, de mindig a háttérben marad, stb. Amúgy ezek csak a legfeltűnőbb jelzések, melyeket egy átlagos érdeklődőnek is feltűnik, a témában mélyebben kutató rengeteg szimbolikus utalást talál. A filmvégi vizenjárós jelenet valóban a történet teljes újraértelmezésére ösztönöz és transzcendens jelentéstartalommal tölti fel a filmet. Véleményem szerint azonban ez teljesen felesleges volt. Ugyan csavart vitt a történetbe, de alaposan ki is lóg onnan. Enélkül is egy elég elgondolkodtató mozi lett volna.
Amúgy Sh. M. ekkor még igencsak szexi milf és helyes nőcske!



Kapcsolódó fórumok

VéleményekMclane 2, 2019-12-29 18:4910 hsz
KeresemCsabaga, 2013-09-09 16:579 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
 
 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu