Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2024-04-04
27
A kiméra
A Majomember
Az első ómen
Hogyan szexeljünk
Kék Pelikan
Nemkívánatos személyek

2024-03-28
Belu - A legbátrabb bálna
Cabrini - A szent
Godzilla x Kong: Az Új Birodalom
Ki hitte volna?
Pókok

2024-03-21
Artúr, a király
Bonnard - Egy festő szerelme
Exhibition: Cézanne - Egy élet portréi
Kung Fu Panda 4.
Őszi sanzon
Szeplőtlen
Vaskarom

További mozibemutatók

DVD / Blu-ray premierek
Wonka (4K UHD + Blu-ray) limitált, fémdobozos *Import-Angol hangot és Angol feliratot tartalmaz*
Aquaman és az Elveszett Királyság (Blu-ray + DVD) limitált, fémdobozos *Import-Angol hangot és Angol

További DVD premierek
További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben
Palimadár
- Moziverzum, 16:55
Meg - Az őscápa 2: Az árok
- HBO3, 17:05
A jó, a rossz és a csúf
- AMC, 17:40
Dunkirk
- HBO, 18:10
Szerelem első lépésre
- Film4, 18:10

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Reviczky Gábor (75)
Dianne Wiest (76)
Vince Vaughn (54)
Brett Ratner (55)
Max Perlich (56)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
F mint foci - Avagy vélemények a bajnokságokról
szólánc tudósokkal
Fogadóóra
A hamisító (2014) - Vélemények
Marsra magyar! (sorozat) - Vélemények

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Lúdas Matyi aaaaa
Laura Dern aaaaa

 

Fórum - Anton Bruckner - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

2. Menrot (2012-07-30 12:55.46) aaaaa
ANTON BRUCKNER (1824—1896)
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Gyermekkorában orgonálni tanult és templomi kórusban énekelt. Később, mint falusi tanító, ellátta az iskola és a templom zenei funkcióit is. 1856-ban a linzi székesegyház orgonistája lett, tulajdonképpen ekkor lépett zenei pályára. 1860-ban a linzi fiúkórus vezetésével is megbízták. A hatvanas években nagy lendülettel bontakozott ki alkotótehetsége, egymás után írta nagyszabású szimfonikus műveit. Lelkesen rajongott Wagner művészetéért, személyes kapcsolatot is sikerült Wagnerral teremtenie. 1868-ban Bécsbe költözött, ahol a konzervatóriumban, utóbb a bécsi egyetemen tanított. Közben mint orgonaművész is nagy sikereket aratott Franciaországban, Angliában és Svájcban. Utolsó éveiben visszavonult, minden energiáját megkezdett IX. szimfóniája befejezésére fordította, ezt azonban haláláig nem sikerült véghezvinnie.

A mai zenehallgatónak úgy tűnik, Bruckner zenéje inkább az osztrák barokk egyházi műveknek, mint Wagner stílusának nyomát viseli. Osztrák népzenei elemeket feldolgozó, romantikus hévtől átfűtött, nagylélegzetű zenekari műveinek igazi vonásait az 1932 óta folyamatban levő összkiadás hiteles partitúrái fedik fel igazán.

IV. SZIMFÓNIA, ESZ-DÚR, „ROMANTIKUS”
(I. Bewegt, nicht zu schnell; II. Andante. Andante quasi Allegretto; III. Scherzo. Bewegt; IV. Finale. Bewegt, doch nicht zu schnell.)



Az osztrák barokk és a német későromantika kettős hatása mutatkozik meg Bruckner szimfóniáiban, amelyeket mint Beethoven és Schubert örökének tudatos folytatója irt. De jelentős szerepe van szimfóniáiban az osztrák népdalkincsnek is: erre utalnak a jellegzetes ritmusképletek és az ábrándos honvágy-hang.

Különösen vonatkozik mindez az úgynevezett „Romantikus” szimfóniára. A nagyszabású kompozíció megkapó természet-élmény kifejezése. 1873—74-ben készült, Bruckner azonban néhány évvel később új scherzót írt hozzá. Ebben a formában mutatták be a művet 1881-ben, Bécsben.

Az első tétel sejtelmes kürt-szignállal tárja fel a hallgató előtt a természet csodálatos világát. Ritmikája osztrák népi táncot idéz lejtésével, amely a tétel folyamán az erdei madarak énekével fonódik össze. A tétel befejezésénél visszatér a kürtszignál. A második tétel melankolikus, tépelődő hangulatú zene. A gordonka kifejező énekét csendes bánat hatja át. A tétel végső kicsengése mégis vigasztaló: az együttesből szólisztikusan kiemelkedő hangszerek egyre halkuló dallama megnyugvást ígér. A scherzo a szimfónia legismertebb tétele. Szilaj temperamentumú, sodró erejű —bár nem féktelenül vidám — tánc. Trióját a Schubert műveiből ismert ábrándos hazavágyódás hatja át. Maga a zeneszerző a triót így jellemezte: tánc, vadászok lakomája közben. A zárótétel elején a zenekar sejtelmes hátteret fest, amelyből jól ismert körvonalak bontakoznak ki: az első tétel jellegzetes ritmusképlete és ugyanennek a képletnek a scherzóban előfordult alakzata. A nagyzenekar sűrű szövése olykor megritkul, vastag színei elhalványulnak, és helyükbe kamarazeneszerűen áttört közjáték finomabb ceruzarajza kerül, A befejezés közeledtével egyre nő a hangzás intenzitása, egyre gyorsul a tempó. Annál hatásosabb a végső lezárás előtt alkalmazott késleltető effektus: mérsékelt időmérték és csökkentett hangerő felajzó és ugyanakkor megnyugtató visszaemlékezéseivel készíti elő a komponista a hatalmas befejezést.

V. SZIMFÓNIA, B-DÚR
(I. Introduction. Adagio — Allegro; II. Adagio. Sehr langsam. III. Scherzo. Molto vivace. Schnell; IV. Finale. Adagio.)



Bruckner szigorú önbírálattal, aggályos alkotó munkával hozta létre műveit, és sokat javítgatott rajtuk, mielőtt nyilvánosság elé bocsátotta őket. A B-dúr szimfóniát három évig írta, és a befejezés után is sokat változtatott még rajta. 1875-ben, ötvenegy éves korában kezdett hozzá a mű írásához, mégpedig először a finálét, majd a scherzót komponálta meg. A scherzón még később is módosított egyet-mást, majd két évi munka után, 1877-ben került sor az első és második tételre. A második tétel legkorábbi vázlata ugyan már 1875-ben készen volt, Bruckner naplójegyzeteiből kiderül, hogy a partitúra kéziratát 1894-ben (csaknem húsz évvel a mű befejezése után) beköttette a bécsi udvar könyvtár számara, egy évvel később pedig nyomdába adta a művet: ez a példány azonban az eredeti kézirattól már lényegesen eltért, Bruckner sokat változtatott a mű hangszerelésén. A szimfóniát 1894-ben, Grazban mutatták be.

Lassú bevezetését mély vonósok indítják. Ez a bevezetés maga is önálló forma, amelyben a pengetett lassú elő- és utójáték mozgalmasabb, határozott ritmikájú rövid középrészt keretez. Ez a pengetett előjáték a szimfónia egészében is jelentős szerepet játszik, nemcsak az első tételben, hanem a fináléban is. Helyet kap ez a pizzicato-motívum az első tétel gyors főrészében is (a kidolgozási szakaszba egyébként a zeneszerző az egész lassú bevezetést beleszőtte). Ritmikailag rendkívül változatos ez a hatalmas tétel, amelyet indulószerű, lapidáris kóda rekeszt be. A második tétel szóló oboán felcsendülő dallamát ugyancsak vonós pengetés vezeti be, ez azonban nem idézet; hanem új anyag. A scherzo egyike Bruckner jellegzetes, egyéni hangú darabjainak; erőteljes és kifejező. A finálé indulásánál Beethoven IX. szimfóniájának utolsó tételére kell emlékeznünk: ott vonultatja fel a zeneköltő az előző tételek reminiszcenciáit. Bruckner is az első tételből származó lassú bevezetéssel indítja a zárótételt, majd felidézi a második tétel pengetős bevezetőjét, s csak ezután bontakoztatja ki beszédes, szinte gesztikuláló dallamait. Ezeket azután bonyolult polifóniával fejleszti tovább. A tétel végén lenyűgöző koráldallam csendül fel, mintegy végső következtetést vonva le e heves és szenvedélyes műből.

VII. SZIMFÓNIA, E-DÚR
(I. Allegro moderato; II. Adagio. Sehr feierlich und sehr langsam; III. Scherzo, Sehr schnell; IV. Finale. Bewegt, doch nicht schnell.)



A mű az 1881—83-as években keletkezett. Bruckner rajongásig szeretett eszményképe, Wagner 1883-ban halt meg, a szimfónia több dallam- és hangszerelésbeli utalással hódol a nagy kortárs emlékének.

Az első tétel főtémájában Bruckner a Nibelung-tetralógia kardmotívumát alkalmazza, ez a szélesen áradó, drámai hangú tétel alkotó eleme. A lassú tétel a Wagner elvesztése miatt érzett mély fájdalmat fejezi ki. Ezúttal Bruckner saját Te Deum-ból idéz: a megkapó szépségű tételből a „Non confundar” rész csendül ki. A harmadik tétel démoni Scherzo, hangulatait szeszélyesen váltogatja, olykor titokzatos, máskor fenyegető; a trió viszont táncos karakterű dúr-zene. A finálé az első tétel zenei anyagával rokon, ám annak ünnepélyessége itt határozott és erőteljes karakterré változott.

A VII. szimfóniát a magyar származású Nikisch Artur mutatta be a lipcsei Gewandhaus zenekarral 1884-ben. A mű nagy sikere meghozta a hatvanéves zeneszerzőnek a várva-várt, kései elismerés diadalát.

VIII. SZIMFÓNIA, C-MOLL
(I. Allegro moderato; II. Scherzo. Allegro moderato; III. Adagio. Feierlich langsam, doch nicht schleppend; IV. Finale. Feierlich, nicht schnell.)



A VIII. szimfóniát szerzője az 1884—90-es években írta és I. Ferenc József császárnak ajánlotta. A művet 1892-ben Bécsben mutatták be. Rendkívüli terjedelme (előadása 80 percig tart!) és szokatlanul nagyra méretezett együttese különleges helyet biztosít számára Bruckner szimfóniái között. Az első tétel a hegedűk és kürtök „ősködéből” emelkedik ki, befejezése azonban ismét visszahull a reménytelenség káoszába (az üstdob ütéseit és a mélyvonósok pizzicatóit a tétel végén maga Bruckner a „halálóra ütéseinek” nevezte). A scherzo jellegű második tétel is komor és fenyegető zene, mintha a német népmesék hátborzongató motívumai és Brueghel pokol-látomásai kelnének együttes életre benne. A bensőséges lassú tétel koráldallamai megbékélést hoznak a vigasztalan darabba. A finálé (Bruckner utolsó szimfonikus fináléja!) nemcsak ezt a szimfóniát, hanem a zeneszerző egész életművét koronázza meg fényes és ünnepélyes hangzásával. A befejezés előtt még egyszer felidézi az első tétel főtémáját, a kódában pedig a szimfónia valamennyi tételének anyagát egymásra tornyozza a grandiózus hangszerelés.

IX. SZIMFÓNIA, D-MOLL
(I. Feierlich. Misterioso; II. Scherzo. Bewegt, lebhaft; III. Adagio. Langsam, feierlich.)



A befejezetlenül maradt IX. szimfónián Bruckner 1887—1896-ig dolgozott. A mű zárótétele csak vázlatokban maradt reánk. Mivel a zeneköltő belátta, hogy ennek megírásához már nincs ereje, úgy rendelkezett, hogy a szimfónia előadása alkalmával a befejező tétel helyett Te Deum-át adják elő. Az 1903-as bécsi ősbemutatón ezt a kívánságát tiszteletben tartották, újabban azonban a háromtételes koncepciót kedvelik a filológiai pontosságra törekvő karmesterek.

Az első tétel ismét „ősköd”-ből bontakozik ki, ez a kibontakozás a halál közelségét érző alkotó leszámolása élete nagy kérdésével. Kiélezett, valósággal gesztikuláló, széles mozdulatú, pregnáns motívumok jelenítik meg látomásait, anélkül, hogy problémáit megoldanák. A tételt befejező üres kvintek még a tonalitásban rejlő állásfoglalást is elkerülik. Akárcsak a VIII. szimfóniában (vagy Beethoven Kilencedikjében), itt is scherzo került a második helyre. Bizarr álomképek kergetik egymást, komolytalanul, mégsem vidáman. Az Adagio délnémet-osztrák későromantika ráérős epikájával szövi végtelennek tűnő, áradó dallamait, amelyek mindegyike az „opus ultimum” súlyát és jelentőségét viseli (az egyik témát maga Bruckner nevezte az élettől való búcsújának!). A zeneszerző még egyszer végigtekint életművén, hogy felidézze részleteit (például a d-moll mise Kyriéjét, vagy a VIII. szimfónia Adagióját), végső istenhozzád gyanánt.(fidelio.hu)


1. Menrot (2012-07-30 12:55.41) aaaaa
Nagy kedvencem ő is.



Kapcsolódó fórumok

VéleményekMenrot, 2012-07-30 12:552 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
 
Anton Bruckner adatlap
Utolsó filmje:
- Érzelem (1954)

További információk

Filmes fórumok
- Érzelem - Keresem


 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk