Fórum - Az ajtó - Vélemények (3. oldal)

1 2 3 4

38. Mr Htvds (2012-04-11 10:46.33) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 22. hozzászólására)

Meg szeretném kérdezni hölgy vagy e? Mert hihetetlen miket veszel észre, és ezt pozitív értelemben írom. Én magam sem szeretek felületesen filmet nézni, de ilyen, a ruházattal, sminkkel, hajjal összefüggő dolgokat sajnos nem figyelek meg alaposan ,számomra maradnak a dialógusok, összefüggések, gesztikuláció, mimika. Talán azért is van ez, mert az én ilyen jellegű készségem szelektív, viszont bármennyire is durva, jó látni, hogy akadnak, akik ennyire részletesen tudnak elemezni filmeket. Akadnak mások, akik az általam is említett elemekről írnak hozzászólásaikban, de amikről Te, az elég ritka.

37. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-31 03:54.20)

Bereményi Géza nyilatkozta a Régimódi történet forgatása után, hogy már kész van Az ajtó forgatókönyve, és franciákkal folynak a tárgyalások, és Ő szeretné rendezni a filmet.

36. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-30 10:21.07)

12 éven aluliak számára nem ajánlott! a moziban valami 12 volt, de talán ajánlás nélkül. Itt a korhatár bármit írnak nem fedi a regény- film élet- halál kérdéseit. Van, aki számára sohasem ajánlott! A stáblista a "mozi" végén majdnem hosszabb volt, mint a film, mindenkinek külön sminkmestere stb..., de a ragyogó zenei aláfestés paraméterei ismeretlenek maradtak számomra.Pedig már a "jegyszedőnéni"=fiatallány rám szólt, hogy hagyjam el a termet.

35. Cziki (2012-03-22 22:22.47)   - (válasz Angelika58 30. hozzászólására)

Csupán felvetettem néhány kérdést (3), ami semmiképp nem véleményformálás és mivel nem láttam, nem olvastam, vitatni alapvetően nincs mit. Előítélet helyett, játék gondolatokkal. Csupán gondolat gombolyítás, nem több.

34. Tilla (2012-03-22 18:33.17)

A filmet nem láttam, s még gondolkodom, megnézzem-e. Kimikemhez hasonlóan én is tartok az adaptációktól. Emerenc egy annyira különleges alak, akit nehéz elképzelnem filmen, miután a könyvet elolvastam. Valahogy úgy vagyok vele, mint Heathcliffel: olyan senkihez sem hasonlítható őserő, akit átlagos emberi mércével nem szabad mérni.

33. Tilla (2012-03-22 18:23.38)   - (válasz Angelika58 30. hozzászólására)

Oh, köszönöm az elismerést! Tőled nagyon hízelgő! :-) Szabó Magdát én sem Az ajtóval kezdtem, ha jól emlékszem az Álarcosbál volt az első. Egyébként mindenevő vagyok, és szerintem minden műfajnak megvan a klasszikusa, amit komoly(kodó) műértők leszólnak, de azért ha már több nemzedék rongyosra olvasta, s még mindíg veszik, akkor csak-csak van benne valami, nem?

32. Kimikem (2012-03-22 17:30.14)   - (válasz Angelika58 17. hozzászólására)

Még nem láttam a filmet, nem volt rá lehetőségem(időm!). Meg szeretném nézni, annak ellenére, hogy : 1.) Megnézem, ám nem rajongok Szabó István munkáiért.(A koraiakért még igen.) 2.) Az adaptációk sokszor okoztak már csalódást. Óvatos vagyok e téren.:)) Amiért mégis pótolnom kellene a lemaradást? Álljon itt válaszként két női név: Szabó Magdáé és Helen Mirrené.:))

31. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-22 16:58.04) - (válasz Angelika58 30. hozzászólására)

Én leírtam az írónőnél , hogy számomra ez az irodalmi alapanyag nem alap. Szabó Istvánnak a filmjei közül nem a regényekből készültek a "kedvenceim. "

30. Angelika58 (2012-03-22 14:51.54) - (válasz Cziki 28. hozzászólására)

Talán nem kéne általánosítani.A "türelmetlen plázatemplomos nemzedék" jelentős része olvas Jane Austent, Bronte-lányokat és sok mindenki mást.Mert esetleg látott egy filmet, ami felkeltette a figyelmét az író iránt. Ez a fórum erre a legjobb példa.Ahogy az "Órák" c. film miatt sokan Virginia Woolfnak is nekiveselkednek, pedig annál magasabb irodalmi csúcs már nem sok van. Vagy ha belenéz az ember a "Kedvenc könyv"-topikba, örül a szíve. Persze, olvasnak limonádét is, ahogy mi is annak idején. . Csak most szerelmes vámpírok a főhősök, a mi időnkben meg szerelmes KISZ-titkárok voltak. Egyébként meg lehet nézni akár a Szabó Magda-topikot is , ahol fiatal fórumtársunk, Tilla, sok, idősebbet megszégyenítő tudással jelenik meg az íróról szólva. Mi meg azért nem jártunk plázákba, mert nem voltak. Mi a térre jártunk.Meg eszpresszóba.A különbség az idő múlatásában csak az eltelt idő változásai. Szabó István 74 éves,már nem nagyon érdekes , kinek a tanítványa. Van hatalmas életműve, amelyben pl. a Mephisto közepes irodalmi alapanyagból lett nagyszerű film. Ez meg egy nagyszerű irodalmi alapanyagból lett alig középszerű film.A filmet és regényt pedig akkor vitatnám meg veled, ha megnézed-elolvasod. Addig, amit írsz, legfeljebb előítélet lehet, nem vélemény.

29. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-22 09:47.53) - (válasz Cziki 28. hozzászólására)

Hátha (itt elmegy a nem szembenézős kezdődő mondat)még olvastad, láttad volna!(óhajtó)

28. Cziki (2012-03-21 11:47.40)

Alattam lévő posztokhoz… Nem olvastam, nem láttam. Egy halott kortárs iró barátom sokszor bizonygatta nekem, hogy a "nagy filmművészeti alkotások" szinte mind irodalmi adaptációk. Ezen a ponton nem volt közöttünk egyetértés. Véleményem most is fenntartom, amennyiben valaki képi reminiszcenciákban, visszaemlékezésekben katalizál egyik művészeti ágból a másikba, az azért nem feltétlen sikeres, mert a befogadó, olvasó, néző, értelmező, elvonatkoztat akarva akaratlan a „második” alkotás kapcsán. Mindig létrejön egy visszacsatolási élmény (-+) Bergmant tanítómesterének vallotta Szabó István, mint Antonionit Jancsó Miklós. A svéd géniusz igazi sikereit saját forgatókönyvei hozták, igaz már aprócska gyermekként színházat játszott otthon és játékpisztoly helyett „kamerát, spektroszkópot” használt önmegvalósítása gyanánt. A ma felnövekvő türelmetlen plázatemplomos nemzedék java (bocsánat e csúf kifejezésért) először megnézi a filmet, majd tán „húsz” év múlva elolvassa a regényt. (talán egy esszenciát korábban) Mikor formál véleményt, mit mikor mivel hasonlít össze? Lehetséges, hogy létrejön egy paradox, tyúk-tojás történetiségen alapuló hamiskás művészeti világkép? Naiv kérdésem a film töténelmi korára vonatkozóan: nem lehetséges, hogy Szabó István kiakarja – akarta (szakítani) nyitni „Az ajtó”-t és örökösen ismétlődő emberi kérdéseket feszeget élet-halál tükrében? Néha cukor helyett jó a szaharin, még ha két szabó varrja is…(tetszettek alább e megjegyzések!)

27. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-20 18:21.49) - (válasz Angelika58 26. hozzászólására)

És amikor Viola felfeküdt a francia valamire(nem tudom megtanulni mán), és mellé ugrottak a cicamicák,az is egy gyönyörű jelenet volt. Ezt a magas kifejezést nem ismertem, de nagyon ül. Azt figyeltem, hogy a cicamicák szeretik, ha a fejük fölött van valami, így azért is bújnak autó alá.

26. Angelika58 (2012-03-20 11:23.08) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 25. hozzászólására)

A fehér cica ritkaság, még házimacskában is.Én a fekete-fehérekért vagyok oda, az én Csodás Macskám is olyan volt. Aki egyébként nagyon szeretett a könyvespolcok legtetején,a plafon alatt időzni.A kerti cirmoskámnak törzshelye a terasz üvegteteje. A nagymamám mindig azt mondta, ha valaki magason volt, létrán pl., hogy "Vigyázz ott a macskadicsőségben!" :))

25. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-20 10:53.58) - (válasz Angelika58 23. hozzászólására)

Mint cicamica rajongóhoz szólok hozzád. Mutatják Emerenc lakását, sehol egy cilamila, 9 "tányér" , régi lábosok kirakva. Elővesz 1 barna tálat(nekem is van olyan), nem tudtam miért. Elkiáltja magát: vacsora! Én is majdnem felüvöltve csápolva bravóztam, miután a cicák a szekrény tetejéről, innen- onnan előugrottak. A barna tálból Viola evett. Gyönyörű cicák voltak, különlegesen szép egyszerű házimacskák. Régen Ferreri violettával készült riport a lakásában, és nála is a cicák a szekrény tetején laktak. Olyan gyorsan elkapkodták ezt a megható majdnem utolsó vacsorát, hogy alaposabban nem tudtam megfigyelni a cicákat, mintha tiszta fehér, mint lányoméké nem szerepelt volna.

24. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-18 10:14.09) - (válasz Angelika58 23. hozzászólására)

Kifogásaimat leírtam a regénynél is, és itt is kérdések formájában. Én nagy szeretettel néztem az Égi madár c. tv.játékot, ahol Szirtes Ági kendőkben szebb volt, mint itt hajadonfővel. Az irodalmi alapanyag is kevés volt nekem, nem éreztem azt a nagy különbséget a megvalósításban. Ezekről az ÉLET- HALÁL kérdésekről nehéz válaszolni.

23. Angelika58 (2012-03-18 09:26.06) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 22. hozzászólására)

Nagyon örülök, hogy tetszett neked a film, mert én annak drukkoltam, hogy nagy sikere legyen. És boldog lettem volna, ha tapsolhatok neki. Megnéztem még egyszer, kár volt. Nem javult a vélemény, sőt...

22. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-18 06:29.11) - (válasz Angelika58 17. hozzászólására)

A regényról Szabó Magdánál írtam. A filmet a Westend moziban láttam 15-ös létszámmal, átlagéletkor 60 év. A film előtt valami borzadály amerikai "kasszasiker" filmeket reklámozva ajánlgattak. Elvártam volna, ha már nincs filmhíradó, a 2 Szabó fantasztikusan gazdag életművéből csipegessenek, ha már egyáltalán kell valami bevezető. Én nem éreztem annyira a cukros mázat. A regényt nem olvastam annyira korhűnek, persze a Kossuth díj egy határozott időpont.A regényben írja az írónő, hogy 20 évig szolgált náluk Emerenc. A film végén a fejfán csak a tól-t láttam pontosan 1907- gondolom 1960 valahány. Érdekes, hogy Emerenc nem is volt annyira idős, mint gondoltam volna. Elgondolkodtat, hogy kedvező választás nyílászáróról írni, ablak nincs az emberen(Katona Klári), és az ajtó is hálásan szimbólikusan fogalommá váló tárgy. Én nem ítélkezem annyira szigorúan, inkább keserű mézet ízleltem, ami paradox, és a rendező nem tudta feloldani az ellentétet. A regényben én nem "olvastam" a házaspár ilyen komoly intim együttlétéről. A semleges tér számomra díszletileg megfelelt a kor követelményeinek, de a jelmezek- valami irgalmatlan előnytelenséget sugároztak felém. Az írónő - az nem kifejezés, hogy nem volt szeplőtelen- előnytelen alakját fölöslegesnek éreztem még 1 részes fürdőruhában is mutatni. A Kossuth Díjas jelmeze tetszett csak. Minden "magyar" filmnél sajnálkozom a külföldi szereplőn, és akkor Györgyi Anna szinkronja sem keltett bennem tökélyt. A főszereplőnő számomra sem külsőleg, sem belsőleg nem katartizálta Emerencet. Bánsági Ildikó szinkronja nem organizálta felém ezt a jellemet. Kezdjük felülről: kendői színei, mintái, hátulkötős variációi tetszettek. Ruházatai is sokkal jobbak voltak, mint az írónő jelmezei. Többször mutatták nem végig - 1 lyuk kimaradt- befűzött zugos cipőit, vastag, krepp harisnyával. Ünneplő ruhái, fehér csipke- gallér, szép fekete cipői nagyon tetszettek. Gesztenyesütős fekete kesztyűvel tálalt, ez nem az én ízlésem szerinti.Sminknélküliséget ábrázoló sminkje (stáblistán külön szerepelt sminkmestere) erőltetettséget sugárzott.(eszembe jutott Töröcsik sokszori természetessége)Dolgos kezeinek mérete, színe, formája , kissé dagadt lábai a harisnyában kifejezték "munkésságát". Én szívesen említem meg a többi magyar színészt. Szobotka Tiborról egyetlen sztk keretes szemüveges kép rémlik, Eperjes szemüvegével ezt jól hozta. Hajának változó színű festése, változó sűrűsége nálam férfi esetében nemcsak külső hitelességet rombol. Nagy Mari lenőtt vörös daureolt , loncsos haja nem közvetített számomra a rendezetlenségen kívül komolyabb eszmeiséget. Szirtes Ági őszes haja, az 50-es évek frizura nélkülisége 2 hullámcsattal rőgzítve borzalmat keltett bennem, nem csodáltam, hogy halála előtt sapkát vett fel. Börcsök Enikő kékbabos kendője alól kivöröslő tincsei szintén nem a stáblista hajszobrászát dicséri. Töth Ildikó orvosa megfelelő, Marozsán Erika gyönyörű! Kovács Lajos, Andorai Péter hitelesen kövér, Jiri Menzel mögött 1 pillanatra a rendőző is feltűnik orvosi köpenyben. A rendező orvosként jól műtötte meg Eperjest, a regénybe néha belevágott. A regény 16. oldalán szerepel, hogy az írónő visszaviszi a csirkés tálat, Emerenc nem fogadja vissza, "megvan ma is". Kár a fülnélküli kutyás poént így alátámasztani. Sok avart, havat használtak a filmhez, vesszőseprűvel való sepregetés ismétlése nálam unalomba fulladt, úgy mint a viharos jelenetek sokasága. A regény végén szó sincs Groszmann Évikéről,jó, hogy Marozsán Erika szép, de a közös vacsora, az együttmenés a viharban a sírhoz nem erősítette a film végét, elég lett volna a stáblista. Számomra nem volt csalódás, nem inspirál 2 mérésre. Én szívesen tapsoltam volna a végén, most virtuálisan megteszem. Két Szabó sem tud megfelelő szabásmintát adni a halálhoz vezető úthoz számomra. Hagyni kell, és rábeszélni, hogy felakassza magát mérgezés helyett. Hagyni kell, hogy saját fekáliájában fetrengve szuverénen meghaljon? (nem véletlen a vén szaros kifejezés), vagy késő a segítség? Vagy nincs nemhogy jó, de egyáltalán megoldás? A rendező példaképe suttogva, sikolyogva bemutat 1 szeretethídat, mert vallja, hogy a szeretet amely az életbe- halálba elvezet enyhítve a fájdalmat. Sajnálatosak a kezelhetetlen emberek? vagy tegyük Őket kezelhetővé? hogyan?! Az élet legfontosabb haláli kérdéseivel kapcsolatos problémákat vet fel a regény is, és csak az utolsó előtti fejezetben oldást tud, de megoldást nem- legolábbis számomra.

21. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-03-12 12:19.54) - (válasz Angelika58 17. hozzászólására)

Én a filmet nem láttam, csak a napokban olvastam a regényt. A regényről Szabó Magdánál fogok írni, még egyenlőre goldolkodó állapotban leledzem.

20. Donnaquijote (2012-03-11 15:05.56)   - (válasz Angelika58 19. hozzászólására)

Gyűjtöm a bátorságot... Nagyon tartok tőle. Ahogy öregszem egyre kevésbé állom... a rontást. Ami jó, maradjon is az. De majdcsak nekiveselkedem... :o)

19. Angelika58 (2012-03-10 21:17.19) - (válasz Donnaquijote 18. hozzászólására)

Nagyon érdekelne, mi a véleményed a filmről.Ha megnézted, feltétlenül írd meg. Merthogy én nagyon vártam, és... Addigra én is látni fogom még egyszer. Úgy örülnék, ha változna a véleményem. :))

18. Donnaquijote (2012-03-10 08:12.31)   - (válasz Angelika58 17. hozzászólására)

Köszönöm Angelika58 elemzését. Soraiban minden benne foglaltatik, amit erről a könyvről - s talán a filmről is (még nem láttam) - dióhéjban tudni érdemes.

17. Angelika58 (2012-03-09 10:35.34)

Szabó Magda regénye az életmű legkeményebb, irgalmat nem ismerő műve.A legjobban egyik első művéhez, a Disznótorhoz hasonlítható, abban vannak ennyire végletes jellemek, végletes érzelmek, gyilkos indulatok. Nem életrajzi regény, Szabó Magda Juliska nénije nem Emerenc, ahogy a szőke Cili sem létezett a Für Elise-ből.Az igazi író nem azt írja meg, amit átélt, hanem azt, amit az átéltekből másokkal közölni kíván, egyetemes érvényűvé emelve a személyes élményt. Az ajtó alapkérdése az,mennyire magánügy az emberi szuverenitás.Azaz, van-e joga bárkinek akár segítség ürügyén is tönkretenni azokat az alapértékeket, amelyekre egy másik ember egész élete épül? És ha már teszi, jogában áll-e mindezt félkézzel, félszívvel, a saját életének érdekei elé helyezve megtenni? A regény egyértelmű választ ad: nem. Mindenkinek jogában áll a maga módján élni és meghalni.Segíteni pedig csak úgy lehet,ha a segítség is azon a módon van, még akkor is,ha ez önfeladással jár. A segítség annak ajándék, aki adja, nem annak, aki kapja. A Írónő tudja, felelőssége Emerenc életének összeomlásában nem kikerülhető. Mert abban az életben ő részt vállalt azzal, hogy elfogadta, valahogy a lánya lett Emerencnek.Emerenc felkínált más utat is, a hivatalos és egyszerű kapcsolatot, azt az Írónő kevesellte. A teljes szeretet irgalmatlan igényének azonban nem tudott megfelelni. A filmbe mindebből semmi nem került át. Látunk egy szép és érzelmes történetet, két jóindulatú asszonyról egy semleges térben.Pedig nem mindegy, mikor játszódik a mű, nem mindegy, hol, milyen korban, Az ajtó cselekménye máskor, máshol nem történhetett volna meg. Szabó István, nagyon, de nagyon szomorúan mondom, engedett a giccs vonzásának.A regény annyira fájdalmasan érzelemmentes, mint egy hivatalos dokumentum a 60-as évekből és mégis széttöri az olvasó szívét-lelkét. A film érzelmes és bús, mégis kellemetlen feszengést kelt, valami olyant, olvastam a könyvet, azért zavar ennyire a cukros máz? A Szerelmesfilmben még tudta Szabó István, hogy kell érzelmet ábrázolni szaharin nélkül. Éppen Az ajtó idejére felejtette el? A film Helen Mirrené. Ugyan nem Emerenc, csak egy dolgos öreg néni, nem félelmetes női Gorgó , nem a megalkuvás-képtelenség örök szobra,de erről nem ő tehet. A többi színészt nem szívesen említem meg,a regény eredeti szerkezetében elfoglalt szerepük és helyük nem létezése vagy súlytalansága nem az ő hibájuk. Lehet mondani persze, ez a film, nem a regény. De ki az, aki a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb művétől képes elvonatkoztatni, ha egyszer is elolvasta? Ezért mielőtt csillagoznék, megnézem még egyszer a nagyon, nagyon várt filmet, amely elsőre szomorú csalódás volt.

16. Donnaquijote (2012-03-09 08:38.55)

Az Ajtó a magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, az utóbbi 50 évet tekintve az egyik csúcs; súlyát, értékeit csak az Ottlik műhöz, az Iskola a határonhoz tudnám hasonlítani. Ezért megrémültem, amikor filmesítéséről hallottam, s Szabó István neve sem nyugtatott meg. Csak kevesebb lehet - így gondoltam - , és minden veszteség, eltérés az eredetitől nagy kár egy ilyen rendkívüli mű esetében. Igaz, néha sikerül... gondoljunk csak Huszárik Szindbádjára! Lássuk akkor! Egy film, amit érdemes megnézni! És hátha kedvet kapnak néhányan az olvasásához is!

15. Konyves (2012-03-08 17:47.57)   - (válasz Lasimoci 11. hozzászólására)

nagyon tetszett a kritika, ennek birtokában megnézem a filmet!

14. Konyves (2012-03-08 17:43.51)   - (válasz Veronik 10. hozzászólására)

Igazad van! Az üvöltő szeleket nem láttam még jó feldolgozásban de nagyon elvontnak is tartom a témát.

13. Konyves (2012-03-08 17:41.27)   - (válasz Vbacs 8. hozzászólására)

Hát, az ne nézze! Ennyi!

12. Vbacs (2012-03-08 17:08.07) - (válasz Konyves 9. hozzászólására)

És aki nem szereti? :D

11. Lasimoci (2012-03-08 17:02.47)

Kritikám a filmről a Papirusz Portálon. Hadd dicsekedjek el vele, hogy a premier előtti nap láttam. :) [link]

10. Veronik (2012-03-08 16:29.50)   - (válasz Konyves 9. hozzászólására)

Hát ezen lehetne vitatkozni... Nézd meg pl. a Jane Austen adaptációkat (Van ugyan jó is), vagy az "Üvöltő szelek"-et. De pl. Márai: A gyertyák csonkig égnek nekem is tetszett.

9. Konyves (2012-03-08 15:28.44)   - (válasz Vbacs 8. hozzászólására)

A mai magyar filmek nagyon jók, főleg a regényekből készültek. Láttad már a Márai filmeket ? Nincsen jobb az irodalmi alkotásokból készülteknél. Aki szereti az irodalmat nem csalódik bennük.

1 2 3 4

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Watcher, 2023-04-11 18:31	98 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Az ajtó adatlap

Évszám: 2012

Rendezte: Szabó István

Szereplők: Helen Mirren, Martina Gedeck, Eperjes Károly, Koncz Gábor, Börcsök Enikő...

További információk

Szereplők fórumai

- Eperjes Károly - Vélemények

- Kovács Lajos - Vélemények

- Tenki Réka - Vélemények

- Koncz Gábor - Vélemények

- Ragályi Elemér - Vélemények

- Andorai Péter - Vélemények

- Pindroch Csaba - Vélemények

- Szabó István - Vélemények

- Marozsán Erika - Vélemények

- Helen Mirren - Vélemények