Fórum - Az ajtó - Vélemények (2. oldal)

1 2 3 4

68. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-12-23 07:28.21) - (válasz Vbacs 65. hozzászólására)

Én már az alapot - olvasva Szabó Magdát- sem érzem valósnak. Most újra nézve a tvben nem éreztem, hogy szórul - szóra figyeljek. Emerenc fejkötője- ilyet senkin nem láttam az 50-es években, pedig a házunkban laktak cselédek. Már a külsőségekkel is problémáim voltak, írtam is, a belsőségek- pedig voltak- de erőltetettek, a regényben is. Női íróként Zsabó Magda(Bárány Tamás Karinthy után szabadon) számomra nem elég..Közben az RTl-n a Zimmer Feri 2 "ment", azért Szabó István > Tímár Péter. Szabó Istvántól "kedvenceim" Bizalom, Szerelmesfilm. Omega koncert: becsukták az Ajtót, és akkor azt látom, hogy fiatal nők fülhallgatóval "bazseválnak". Na gondoltam, nem ez nem az alfától omegáig, csak az a gyanús, hogy élő koncerteken nem hordanak "füleseket." De mégis az, berobban Mick Jagger szerűen bekóborolva Kóbor, külsőségekkel "tarkítva", a " hangját" nem is hallom a nagyzenekartól. Benkő pár ujjas szintetázor "kalimpálása" , ősz- rövidebb hajának nem túl szerencsés "dobálása", nem tudta a Régi csibészek hangulatát számomra "reflektálni."

67. Angelika58 (2012-12-22 22:51.39) - (válasz Vbacs 66. hozzászólására)

Ha kíváncsi lennél, mit szóltam a filmhez, a 17.hsz-ban láthatod...:))

66. Vbacs (2012-12-22 22:40.50) - (válasz Vbacs 65. hozzászólására)

*munkához, sorry.....elterelte a figyelmem az Omega:)

65. Vbacs (2012-12-22 22:14.21)

Ebben a filmben a legjobb dolog az volt, hogy utána ADJÁK AZ OMEGA KONCERTEEEEET! (Amin voltam is:)) No de viccet félretéve, amiben abszolút nem volt semmi komolytalanság. Ez a film...igazából...nem volt jó. Ez az Édes Anna bunkó változata. Egy nagyon goromba, magának való cseléd mindennapjai és morgása...erről szólt az egész mű. Amihez Szabó István még mindig nem ért ( többek közt), az a dráma. Ebben ott volt a lehetőség egy jó kis dráma létrehozására, gyomorszorító jelenetekkel, de Pista bácsinak még mindig fogalma sincs, hogy ezt hogy kell csinálni. Életembe nem láttam még olyan filmet tőle, ahol lett volna akár egy ilyen jelenet is, vagy csak egy sor. Nem ért hozzá, nem ért a profi operatőri munkától, most is olyan szarvashibákat követett el, hogy a fejemet fogtam tőle....basszus, ez az ember Oscar-díjas és ilyen hatalmasságok meg lazán feledésbe merülnek, mint Fábri Zoltán vagy Radványi Géza. Azt hiszi, hogy a művészies pillantások majd felmentik afelől a színészeit, hogy elmélyüljenek egy-egy szerepben, pfff, neeeem. Brandauernél sem jött ez be, Helen Mirrennél...már maaajdnem, de még ez sem volt az igazi és a többiek felejtősek. Áhhh, holnapra már azt is elfelejtem, hogy ezt megnéztem. Tudom, most jönnek majd a hsz-ek, hogy KÖNYV, KÖNYV....NEEEM érdekes, messze el fogom kerülni ezt a könyvet. Ahol ennyi nő van included the íróasszony, azok engem már taszítanak :D

64. Chris92 (2012-12-22 22:11.16)

Szabó István becsületét védvén én azért azt mondom nem rossz film, sőt önmagában nézve egy nézhető igaz a giccshatáron párszor átlendülő dráma remek fényképezéssel, rendezői profizmussal és jó színészi játékkal...csak a regényhez ne nagyon mérjük (igaz az az elkerülhetetlen) mert azzal szemben elvérzik, egyszerűen vannak olyan alapanyagok, amik nem működnek mozgóképen olyan jól, mint amikor olvassuk és úgy váltja ki belőlünk az érzéseket. Szabó Magda regénye ezek közé tartozik, és ebbe az adaptációba pedig szerintem még majdnem mindenkinek beletört volna a bicskája.

63. B.Agi (2012-12-22 22:03.49)

Ja, és talán a legjobb mondat az egészben: "Minden férfi hülye." :D

62. B.Agi (2012-12-22 22:02.34)

Hát, nem volt rossz, nem volt rossz. Bár annak örülök, hogy a könyvet előbb olvastam, nekem az sokkal jobban tetszett, valahogy jobban átjött az egész sztori. De ahhoz képest, hogy magyar film, jó lett, tőlem megkapta a négyest :)

61. Catman 78 (2012-12-22 21:59.48)

Most ért véget a film és eléggé bosszús vagyok! Nem volt jó ez a film egyáltalán! Nem értem talán Szabó István elfelejtett rendezni? Néha úgy éreztem ez nem is film csak jelenetk mennek egymás után. Szegény Helen Mirrent(pedig őt nagyon szeretem) ezért kár volt megnyerni a főszerepre. Semmi érzelem nem érzem a nagy drámát szinte semmit sem éreztem végig. Rövid tőmondatokban beszélgetnek egymással a szereplők nem tudom ez nagyon kevés. Legkiemelkedőbb Eperjes kirohanása Emerenc ellen hogy mit tesz a házukkal- minden előzetes megalapozás nélkül elég vicces és egyben szomorú jelent. Kár pedig nagyon vártam. Elolvasom majd könyvben mert itt olvasom az 1 remekmű. 1.5 csillag

60. Veronik (2012-11-23 16:05.41)   - (válasz Sötétszív 58. hozzászólására)

Hááát nem tudom.... A könyvbeli Emerenc és a filmbeli két különböző alak. A könyv hátborzongatóan és kegyetlenül jó. A film sokkal enyhébb...

59. Mozsika (2012-11-23 15:57.02)

Hát ez egy gyenge film kéremszépen! A rendezése viszont precíz. Voltak benne pofás kis jelenetek pl. Mikor Emerenc visszaemlékezik az ikrek halálára. De a rendezésnél sajnos minden pozitívum kifulladt. A színészek közül mi magyarok jobbak voltunk. Helen Mirren hihetetlenül irritáló nőszemély volt, és még a színészi eszköztárat is otthon felejtette. Akárhányszor feltűnt, ideges lettem. A film eléggé unalmas és semmitmondó volt számomra. A zenéje pedig írtó pocsék. Undormány! Szabó Istvánnak nem sikerült engem elkáráztatnia. Gondolkoztam hogy hármast adjak rá, de mivel utálom ha állatokat bántanak (lehet az kutya, vagy öszvér), levonok egy csillagot. Bűnrossz! Kegyelem kettes!

58. Sötétszív (2012-09-22 22:17.21)

Szabó István ezúttal Szabó Magda regényét ültette át filmvászonra Helen Mirren és Martina Gedeck főszereplésével, de játszik még a filmben Eperjes Károly, Koncz Gábor, Andorai Péter, Marozsán Erika és Újlaky Dénes. Két nő kapcsolatát meséli el a film. Lenyűgöző alakításokkal, fantasztikus zenével, és remek operatőri munkával. Végre egy igazán jó Magyar filmet láthattam hosszú idő után. Féltem ettől a filmtől, mert Szabó István legutóbbi filmje a Rokonok nem nagyon tetszett, de ez zseniális lett. Bár nem olvastam Szabó Magda művét, de biztos vagyok abban, ha élne elégedetten nézné a regényéből készült filmet. Többször nézhető, nagyszerű alkotás. Kihagyhatatlan mestermű!

57. Csernakakos (2012-09-03 22:24.16)   - (válasz Doktor Fell 56. hozzászólására)

Híííííí! Komolyan? Nagyon ritkán nézem az ide regisztrált címemet, de pár perc és lesem!

56. Doktor Fell (2012-09-03 19:58.14)   - (válasz Csernakakos 55. hozzászólására)

Szia Ákos! Pénteken írtam neked egy mailt! Megkaptad?????

55. Csernakakos (2012-09-03 17:45.39)

A napokban végre láthatom! Már 3-4 éve rá vagyok izgulva, amióta lehozták a hírt, hogy Szabó István Helen Mirren-t rendez. A darabot úgy saccolom, 5 éve láthattam, és elbűvölt, az egyik legjobb színházi élményem volt. Bezsongva várom a filmet, az itteni jó értékelések alapján meg főleg!

54. Mandria (2012-08-28 20:36.33)

Gyönyörű film...nagyon jól sikerült adaptáció... hallgattam korábban hangoskönyv formájában...remélem sikere lesz !!!!

53. Mr Htvds (2012-06-07 12:38.58) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 51. hozzászólására)

Mostanában sajnos ritkán járok erre, de annyira kevesen írnak, hogy gond nélkül meg tudtam találni a hozzászólásodat. A jelek szerint pozitívan értékelted írásomat, ennek örülök is. Elolvastam az összevetésedet, hozzászólásaidat a másik fórumon (ott azért van majdnem 90 hozzászólás, bár az is kevés ember között oszlik meg) és tetszettek, de még egyszer vissza fogok rá térni miután a másik filmet is megnéztem. Sajnos ez se mostanában lesz.

52. Carlin (2012-05-25 17:04.52)

Tetszett a film, de engem nagyon zavart, hogy a magyar színészek angolul beszéltek (majd leszinkronizálták) benne, kivéve Újlaki Dénest, ő magyarul beszélt. Másnak is feltűnt ez?

51. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-05-04 04:48.47) - (válasz Mr Htvds 50. hozzászólására)

Nem hiába vártam.Téged olvasva nem halványodnak emlékeim. Torinói lónál is írtam az Ajtóról, összevetve az állatot a tárggyal.

50. Mr Htvds (2012-05-03 19:16.45)

Szabó Magda híres regényét nem olvastam, így nem tudok viszonyítani. Véleményemet így csak a filmről, azzal összefüggésben írom. Nyilván nem tölt el ez a hiányosság büszkeséggel, de azért szégyenérzetem sincs, különös tekintettel arra, hogy még lesz lehetőségem ezt pótolni. A filmről, bár már halványodnak az emlékeim: A mű több mindenről is szól, ezek egyike a 2 eltérő karakterű személy fokozatos egymásra találása, az egymással való megbarátkozásuk. Számomra itt kicsit az érződik, hogy Emerenc hatása nagyobb Magdára, mint fordítva. Előbbit megérteni minden jó szándék ellenére nehéz feladat. Ennek több oka is van. Egyrészt végtelenül büszke, határozott személy, aki saját igazáról rendíthetetlenül meg van győződve. Bár messze áll a királynőtől, viselkedése királynői. Ez egyszerre megmosolyogtató és tiszteletre méltó vonása. Hozzátenném, annak ellenére, hogy a kutya nem az övé, az őt ismeri el falkavezérnek, ez apróság, de nem lényegtelen körülmény. A zord külső mögött érző szív is lakozik, hiszen goromba viselkedése ellenére mindig kedveskedik valamivel Magdáéknak és nem vár érte különösebb hálát, látszik, hogy aki fontos neki, azzal törődik. Ragaszkodik elképzeléseihez (pl a kis kutyaszobor esetében), amellyel bár Magdáék nem tudnak mit kezdeni, végül elfogadják. A film néhány humorosabb jelenetét Eperjes, azaz Tibor szolgáltatja, például mikor tányérjában a falatokat ide-oda "tologatja, lökdösi", s mi már tudjuk mi jön: közli feleségével, hogy a szoborkutyának vissza kell kerülnie a helyére, és vissza kell könyörögniük Emerencet mert szegény feleség túl van terhelve:) Emerencre azt is lehet mondani, hogy egy régebbi kor gyermeke, a világ azonban haladt tovább, bár nem biztos, hogy jó irányba. Maga nyilatkozik többször arról, hogy ő milyen viselkedési mintának tesz eleget. Szavak és udvariasság helyett a tetteket részesíti előnyben, nehezen tud mit kezdeni kedves gesztusokkal (pl. nem értékelte igazán, hogy Magda nyilvánosan is neki ajánlotta legújabb művét). Saját magát egy alkalommal Jézushoz is hasonlítja, inkább úgy mondom párhuzamot von maguk között („2 féle ember van: az egyik seper, a másik sepertet: Jézus sepert”). A sepregetés a film során gyakran visszatérő momentum. A fentebb említetten túl azonban csak az idő múlása miatt van jelentősége. Arra gondoltam, kell, hogy legyen valamilyen más jelentésének is lennie, de a közönségtalálkozón, ahol voltam (akit esetleg érdekel, 38-as hozzászólás) kérdésemre megmondta Szabó István, hogy más jelentése ennek nincs. Szóval túlbonyolítottam kicsit. Visszatérve a témára, a másik ok, ami miatt nem könnyű elfogadniuk egymást, az alapvető világnézeti eltérésekben rejlik. Emerenc szerint ahhoz kell az igazi erő és szeretet, hogy elengedjünk valakit (tiszteletben tartva ezzel a másik fél akaratát) hogy ne avatkozzunk közbe, ha a másik fél olyan dolgot tesz, mely nekünk nem tetsző, de a másik akaratának megfelelő. Ez félreérthető mondat, de konkrétan Emerenc ismerősére gondolok, aki öngyilkos lett. Neki legalább annyira fájt a veszteség, mint Magdának, csak máshogy viszonyultak a kérdéshez. Utóbbi nagyon finom, törékeny lélek, s Emerenc viselkedése kissé kegyetlennek tűnhet számára Később e nézetkülönbség eredményezi a tragédiát is. Helen Mirren szerintem remek választás volt a szerepre, talán jobb, mint a többi színész. Bár a könyvben tudtommal kicsit másmilyen volt, volt benne valami királynői, érezhettük határozott egyéniségét, egyetlen pillantásába is iszonyatos energiát tud belevinni az erőlködés legkisebb jele nélkül. Talán választhattak volna magyar színésznőt, talán sokan jobb szájízzel ültek volna be a moziba, de ettől még a film magyar marad (igaz, jelentős német pénz is van benne). Sajátos barátsága Magdával, annak kialakulása majd véget érése finoman, lassan lett kibontva. Martina Gedeck érdekes választás volt erre a szerepre, nem egy klasszikus szépség, de jól alakított. Előbbi azért lehet érdekes, mert tudtommal Magda nagyon szép nő, nem biztos, hogy ilyennek képzelték el a nézők őt, bár ez szubjektív. Kevésbé hangsúlyos ő, mint Mirren, bár a karaktereiknél is ez a helyzet. Ahogy fentebb írtam, Tibor karaktere vitt több humort a filmbe. Eperjest kedvelem, bár olykor túl szokta játszani a szerepét, itt azért még sikerült megmaradnia egy bizonyos határon belül. Nélküle sem lenne rossz a film, de jelenléte, a megfelelő időpontban és módon való megjegyzései emelték a film színvonalát. A többi szereplőt is jó volt látni, bár számomra kevésbé voltak jelentősek. A végkifejletben azt érezhetjük, hogy a túlvilágról ugyan, de Emerenc megbocsát Magdának. A CGI technikát érzésem szerint kevésbé kéne erőltetni, és a visszaemlékezős részek is hagytak némi kívánnivalót maguk után. Apróság, de jó lépés volt, hogy Menzel és Szabó is feltűnnek a filmben. Kamaradrámáról lévén szó, kevés főszereplő van, s mikrokörnyezetben vannak ábrázolva a különböző problémák, konfliktusok. Így nem tűnik kimondottan világmegváltónak, de mégis közel érezhetjük magunkhoz a filmet. Szabó István mindig sokat bíz a színészeire, kevéssé jellemzi az, hogy irányítani akarná őket, és legfontosabbnak az arcjátékot tartja. Az adott kort és társadalmat nem mutatja be részletesen, melyre nem is volt szükség. Apró utalások, korhű jelmezek segítenek nekünk, itt az arányokat sikerült eltalálni. Tetszett Magdáék házának bemutatása, az evőeszközök, tányérok, Emerenc edényei, a bútorok. Utalnék egy általam (nem a filmkatalóguson)olvasott „kritikára”, mely a film hibájának tekintette azt (is), hogy nem mutatták be részletesebben a társadalmat és a szocializmust. Én ehhez csak annyit fűznék, hogy ennek a filmnek nem ez volt a lényege, az utalások mennyisége és minősége szerintem pont annyi volt, hogy ne menjen egyébnek a rovására. Annak sincsen jelentősége, hogy nem 2 férfi kapcsolatát mutatták meg, ahogyan sok filmben láthattuk, hanem 2 nőét, főleg, mert helyesebb lenne azt mondani, hogy 2 emberét. Egyébként a rendezőnek is ez a nézete. Összességében jó filmnek tartom Az ajtót, de nálam mégse az első helyek valamelyikét foglalja el. Ebben olyan szempontból mindenképp hibás vagyok, hogy ahhoz vagyok szokva, hogy egy film dinamikusabb, többfajta konfliktus van benne, fordulatosabb. Tudom azonban, hogy ez a film így jó, ahogy van, és ezen az sem változtatna, ha nem regényből „született volna meg”. Csak nekem túl katartikus élményt nem okozott, így az 5 csillagon nem gondolkodtam, a 3-hoz viszont túl jónak tartom. Véleményemet a jövőben bizonyára árnyalni fogja a regény elolvasása és az érettebb kor elérése, a megélt tapasztalatok is, az előbbi lehet, hogy negatív, az utóbbiak valószínűleg pozitív irányban. Addig azt tudom mondani, hogy bár szerintem léteznek ennél jobb filmek is, ha csak ilyen színvonalú filmeket láthatnánk, akkor talán mi, emberek is igényesebbek lennénk. Ezzel a kissé közhelyszerű megjegyzéssel zárnám soraimat.

49. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-04-24 10:14.27) - (válasz Angelika58 46. hozzászólására)

Top 10 legjobb adaptáció Libri szerint: Keresztapa, A nagy Gatsby, Pop, csajok, satönni, Sorstalanság, Napsütötte Toszkána, Egy gésa emlékiratai, Abigél, A 22-es csapdája, Büszkeség és balítélet, Amerikai Psycho.

48. Niraful (2012-04-20 15:20.46)

A regény csodálatos, én félek megnézni a filmet, annyira szeretem Szabó Magdát és ha nem érezném a filmet méltónak rá nagyon rossz lenne.. Már azt is nehezményezem hogy külföldi szereplői vannak a digitalizált műnek.

47. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-04-17 10:18.11) - (válasz Angelika58 46. hozzászólására)

Köszönöm a rendkívül szellemes "öniróniát". Én nem olvastam kritikáját, csillagozás engem nem érdekel. Elnézést, nem emlékeztem eme mondatodra, és nem hozzád lett szólva, csak úgy az éterbe.

46. Angelika58 (2012-04-16 15:09.51) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 45. hozzászólására)

Az én elemzésemből idézett, ami korántsem klasszikus.(Sőt, későntsem az.) Az idézet a lényegen nem változtat, nevezetesen, neki tetszett a film, nekem meg nem. Azon persze lehet vitatkozni, hogy mi az adaptáció és mi nem az, de a film szempontjából az is lényegtelen.

45. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-04-16 13:41.58) - (válasz Sokdudu 44. hozzászólására)

Ezt a kesztyűt, inget nem veszem fel. Nem tudom, milyen klasszikustól idéztél?! Én olvastam, írtam, néztem írtam, hogy ki olvasta?!

44. Sokdudu (2012-04-15 18:03.29)

"De ki az, aki a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb művétől képes elvonatkoztatni, ha egyszer is elolvasta?" Aki nem, az ne nézzen adaptációkat.

43. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-04-12 10:24.56) - (válasz Mr Htvds 42. hozzászólására)

Jogtalan, mert megint nem olvastam a stáblistát.Örülök és köszönöm az infrastruktura objektum- szubjektum leírását. Én a filmről a véleményedet vártam volna. Engem a plazamozi idegesít, mindig keresem a pénztárt, aztán gépek előtt gépek ülnek. Most kivételesen egy kedves fiatalember felajánlotta a nyugdíjas jegyet, mire papírokkal is igazoltam volna magamat, már kinyomtatta. A Westend mozi egyes termei le vannak zárva, és a felújítási munkák miatt nájlonnal egyes részek letakarva, és elnézést kérve. Én az első sorba kértem jegyet, mert a Fekete hattyúnál úgy jártam, hogy 1 kicsit késtem, és alig találtam be a terembe, lerogytam az első sorba, amely üres volt, mert kiderült, ha a szereplőket akarom látni, akkor felfelé kell tartani a fejemet, ha meg olvasni a nem szinkront, akkor meg lefele.Itt a jegyre írva volt, hogy "mb",megkérdeztem, hogy mit jelent, ezekután a kedves fiatalember még többször elmondta, hogy merre fordulva menjek. Idősek később jöttek, alig láttak bejönni, nincs korlát a lépcsők mellett(régi mozikban nem lépcső volt, hanem meredek út), székekbe- egymásba kapaszkodva értek fel a helyükre. Előzőleg leírtam az "előzenekarokat". Mint már írtam - nekem a regénnyel is felmerültek"szakmai" problémáim. A rendező úrtól megkérdezném, hogy mi a véleménye a nem ill. létező eutanáziáról? Vagyis az életben a példaképe Bergman pl. a Suttogások, sikolyok c. filmjében egész mást sugall a halálhoz vezető út kijelölésére. Az írónőnek pont ezen "elv"telenségével nem értettem egyet, meg a rendkívüli szélsőséges EQ- nélküliséggel. Emerenc gyerekkori stb. élményeinek alátámasztó oszlopai számomra kevés freudizmust ábrázoltak. Én továbbra is Heltai mozijáért rajongok, még a némafilmes élő zongorakíséret is szimpatikus volna.Én 1952-től jártam moziba a 70-es évekig gyakorisággal, és azoknak a levegője is egész más volt. Emlékszem Pircsire a sorozatból, nagyon szép , tiszta arcú, kedvesen molett volt.Szolnokon még sosem jártam. Elmosolyodtam a "szereplők" jelmezének leírásán.Sajnálom, hogy nem volt hölgy közöttük.Továbbra is várom a filmelemzést.

42. Mr Htvds (2012-04-11 12:24.53) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 41. hozzászólására)

Jogos. Háberman Jenő Az ajtó című film producere, kb 40 éve van a szakmában . Több film közül a Hídember talán a legismertebb,melyben Bereményi Gézával dolgozott együtt. Több Szabó Magda regény (Az ajtó) illetve novella (Nenő) alapján készült filmet jegyez producerként. Ismertebb magyar sorozat a közelmúltból a Tűzvonalban, mely a Mosoly utcai őrs mindennapjait mutatta be vezetőjük pedig Bordás őrnagy (Stohl András) volt, aki egykor a terrorelhárításban jeleskedett, s akit látszólag egyértelmű ok miatt "száműztek" és fokoztak le. Másfél évadot láttam belőle, a részek is gyengültek ugyan, de rossz időpontban is volt. Összességében jó sorozat volt, szerepelt benne a lánya, Lívia is Pircsiként, aki talán őrmester volt (de semmiképp sem tiszt). Líviát láttam egyébként a Madách Színházban a Macska a forró bádogtetőn című darabban, telt ház előtt. A sorozathoz képest sokkal vékonyabb volt, fekete ruhát viselt és a haja is hosszabb és kiengedett volt. Háberman Jenő egyébként kissé kövérkés, ősz hajú úr, KRESZ-szel kapcsolatos oktatófilmek és dokumentumfilmek (El Camino)készítésében is közreműködött. Már említett filmje, a Hídember elnyerte a Houstoni Filmfesztivál legjobb történelmi filmjének járó díjat. Nos, igaz, hogy leírod ezeket a tényeket, és én személy szerint szívesen olvasom, hogy ki hol látta és milyen körülmények között, de mivel szerintem ezek sokakat nem érdekelnek, ki szoktam hagyni+ nem szoktam interneten írni arról, hogy hol lakom, ki vagyok:). Talán azért is van ez így, mert bár van 1000-1100 hozzászólásom, ezeket több, mint 3,5 év alatt hoztam össze, ritkán szólítok meg embereket, és véleményt sem sűrűn írok. Viszont most szívesen megteszem: Szolnokon láttam a filmet, egykor Tisza, ma TiszaPart Mozi a neve, már évek óta pályázatokból tartja fent magát az alacsony nézőszám miatt, a legértékesebb filmeket itt adják a városban. Van egy másik mozi, a Cinema City, több nagy bevételt hozó film látható ott, de pl. a Király beszéde vagy a Fekete hattyú nem érkezett meg, legalábbis így tudom (akkoriban nem itthon éltem és mások beszámolójára alapozom ezt). Ahogy írtam, rengetegen voltunk, nagyjából 15 és 80 év között majdnem minden korosztály képviselte magát, 3 terem van a moziban és a másik kettőből is átjöttek a vetítés után. Velünk szemben 3 szék és egy asztal volt, mikrofonokkal. Ezek elég egyszerűek voltak, a mozi mindig pénzhiányban szenved sajnos, pedig jobb sorsra lenne érdemes. Szemből nézve balra ült a kérdező, Szabó István az asztaltól jobbra, Háberman pedig még inkább.Szabó Istvánon világos színű öltözet, a kérdezőn vmilyen sötétebb mellény volt, Háberman Jenő pedig talán inget viselt. Igazából nem gondoltam, hogy ennyi mindent elő tudok hozni magamból, legalábbis tőlem ez nem kevés. A megtekintés időpontja márciusban, kevéssel az ünnep előtt, csütörtöki napon volt (tudom, mert egy óra után jöttem el) a naptár alapján 12-e. Most viszont megyek, mert nemsokára indul a vonatom Budapestre. Holnap újra visszanézek, bár ennél részletesebben szerintem nem tudtam volna leírni, mindenesetre kíváncsi vagyok a véleményedre.

41. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-04-11 11:39.44) - (válasz Mr Htvds 39. hozzászólására)

Ki a Háberman Jenő? Én a Westend egyik termében láttam, 15-en voltunk, kb. átlagéletkor kb. 60 év.Például sokan nem írják le, hogy hol- mikor látták, én igyekszem ezeket a paramétereket is megemlíteni. Várom a mélyelemzésedet.

40. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-04-11 11:36.16) - (válasz Mr Htvds 38. hozzászólására)

Köszönöm a "dicséretet", még senki nem szólított meg ilyen ügyben. Én 1 semleges nagymama vagyok(1948-as), aki "rajongok" a magyar és egyetemes kulturáért. Ezt a filmet csak 1x láttam,és legfeljebb, ha a lakásomba jön, akkor újra nézem.Ezért sokszor unalmas számomra itt másokat olvasni, mert én ügyelek a részletekre(nem mindenki Aranypók)

39. Mr Htvds (2012-04-11 11:13.24)

A filmről a közeljövőben tervezek írni egy hosszabb véleményt bár a lentebbiek után valószínűleg megmarad a számítógépnek (az "asztalfióknak"), most a közönségtalálkozóról ejtenék pár szót: Én egy vidéki városban (ahol lakom) láttam a művet, s mivel tudtuk, hogy Szabó István és Háberman Jenő is ott lesz, így tele volt a terem, én még sose voltam úgy abban a moziban, hogy pár tucatnál több ember lett volna...(ez nem egy pláza, olyan is van, de az nem vetítette...) A film után érkeztek meg a vendégek. Kezdetben egy előre kijelölt személy kérdezgette, aki kicsit nehezen jött bele, ez humoros szituációkat teremtett (több közül az egyik pl. amikor mondott egy véleményt a kérdező, melytől azt várta, hogy Szabó folytassa a gondolatsort, ő pedig annyit mondott: ezzel egyetértek). Beszélt a filmről, a forgatásról, a színásznőkről: mindkét hölgyet nagyra tartja, Martináról elmondta, hogy mennyire művelt (filozófia szakot is végzett), de azért én azt éreztem, hogy Mirrent tartja tehetségesebbnek. Némi ellentmondást éreztem, ugyanis itt Háberman Jenővel egyetemben azt állította, hogy a választásban nem volt szerepe annak, hogy 2/3 részben német pénzből készült a film, a Filmvilágban viszont azt olvastam, hogy nyilván akkor az egyik színésznő német. Egyébként én is egyetértek ezzel. Persze jó lenne azt mondani, hogy elvárások nem befolyásolják a választást, de ha a németek készek voltak segédkezet nyújtani, akkor ez nem nagy ár, főleg, hogy Martina nem rossz színésznő, még ha én nem is voltam elragadtatva tőle. Aztán a közönség kérdezett. Hihetetlen, hogy ennyi idősen szellemileg ilyen friss tudott maradni. Igazi úriember, és a nem odavágó, vagy megválaszolhatatlan kérdéseket milyen profin kezeli, bár nem ez az első közönségtalálkozója, szóval lehet némi rutinja ezen a téren:). Talán csak annyiban érhető tetten, hogy rajta is fog az idő, hogy a kedveltebb témáinál jobban elidőzik, de én ezt egy cseppet sem bántam. Kérdezte az egyik néző, hogy mindig ilyen nyugodt e, erre azt felelte, hogy általában igen, de azért néha a munkálatok során látja, hogy most idegesnek kell lennie. Ilyenkor megsúgja pár embernek, hogy most kirohanás lesz, de ez nem nekik szól, hanem a többieknek:). Jellemzően a színészeire épít, bár a filmet látva erre magunk is rájöhetünk. Mottója kb ez: Arcok, arcok, arcok! Mirren és Gedeck angolul beszéltek. Valaki megkérdezte, hogy mi van akkor, ha nincs közös nyelvismeret. Szabó szerint, mivel saját nyelvükön nagyjából tudják a másik szövegét, ez nem okoz gondot, s előhozakodott a fentebb már említett mottójával. Nekem ugyan vannak kételyeim ezzel kapcsolatban, de nem én vagyok évtizedek óta a pályán. Arról is beszélt, hogy az egyik moziban egy másodpercben 25 filmkockát vetítettek a 24 helyett, melynek következtében a hangok magasabbak lettek. 1 kocka+, de észrevette, az évek és a rutin:). Én magam a sepregetésről kérdeztem, mivel 2 célt észrevettem (sz egyik triviális, a másik sem bonyolult), s érdekelt, hogy egyéb célja van e ennek a gyakran ismételt momentumnak, de azt mondta, hogy csak azok, amiket mondtam. A rendező elmondása szerint örült annak, hogy ennyien vannak, megemlítette az Utódok című filmet, melyet kb 15 másik néző társaságában nézett meg, tehát kevesebben nézték, mint az ő filmjét (George Clooneyt egyébként nagy színésznek tartja). Ez szép gondolat, de van benne némi csúsztatás, hiszen, ha Clooney vagy a rendező eljött volna Magyarországra, akkor azt a filmet is többen nézték volna meg, s ahol nem jelenik meg Szabó István, ott vélhetően Az ajtóra is kevesebben váltanak jegyet:). Háberman Jenő kissé visszahúzódó, szimpatikusnak tűnő ember benyomását keltette, aki szeret a háttérben meghúzódni, legalábbis a találkozón így éreztem. Szabó István vitatott személyiség nem a filmjeinek, mint inkább az előző rendszerben kifejtett tevékenysége miatt. Bár ez a tény nem tette szimpatikusabbá...nem az én tisztem ítélkezni, főleg mert nagyon kicsi voltam még a korszak végén is és az eset összes körülményeit valószínűleg sose fogjuk megtudni. Tehetségéhez azonban nem férhet kétség, remélem még rendez több emlékezetes filmet is, a filmjeivel kapcsolatos hiányosságaimat pedig megpróbálom minél hamarabb pótolni. Személyében egy művelt, értelmes, széles látókörű, józan gondolkodású személyt ismerhettünk meg, akit élvezet volt hallgatni. Aki személyesen is ismer engem az tudja, hogy elég halvérű, közömbös vagyok, így ez nem kis dolog a számomra:). Összességében remek élményt nyújtott a találkozó (a filmet 4-re értékeltem, de 4-en belül is sok alkotást jobban szeretek), én a találkozó miatt e utaztam haza a fővárosból (a filmet egy hozzám közeli budapesti moziban is adták) és abszolút megérte! Jobban felkaphatták volna az eseményt, de így legalább 4 nappal a közönségtalálkozó előtt még volt jegy, s egy maradandó élménnyel lettem gazdagabb:)

1 2 3 4

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Watcher, 2023-04-11 18:31	98 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Az ajtó adatlap

Évszám: 2012

Rendezte: Szabó István

Szereplők: Helen Mirren, Martina Gedeck, Eperjes Károly, Koncz Gábor, Börcsök Enikő...

További információk

Szereplők fórumai

- Szabó István - Vélemények

- Eperjes Károly - Vélemények

- Kovács Lajos - Vélemények

- Tenki Réka - Vélemények

- Koncz Gábor - Vélemények

- Ragályi Elemér - Vélemények

- Andorai Péter - Vélemények

- Pindroch Csaba - Vélemények

- Marozsán Erika - Vélemények

- Helen Mirren - Vélemények