Fórum - Richard Wagner - Vélemények (9. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

60. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-03-05 14:23.32) - (válasz Thacker 58. hozzászólására)

Én Siegfriedet láttam vele Kupfer által. Most majd juniúsban Müpába megyek Mesterdalnokokra. Peter Hoffmann féle Lohengrint láttam, az is érdekes volt.Met Ringben Kaufmann olyan Siegmund volt, hogy könny nem maradt szárazon, és az egész Ring egy óriási csoda a tavalyi Met vetítéseken. Csak annyira előre vettem jegyet az Urániába, de most már előbb tanulmányokat "folytatok."

59. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-03-05 14:18.15) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 57. hozzászólására)

elnézést Kupfer

58. Thacker (2013-03-05 14:17.49)   - (válasz Angelika58 56. hozzászólására)

A legutóbbi budapesti Mesterdalnokokat,az Erkel-béli és a legutóbbi bayreuthi Lohengrint látva,hajlok arra,hogy a testérednek igaza van.Ellenpélda:1981-ben Bayreuthban volt egy izgalmasan modern Lohengrin ( Siegfried Jerusalem).

57. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-03-05 14:14.47) - (válasz Thacker 55. hozzászólására)

Bayreuthban láttam Ringet, Parsifalt. Már a Ring rendezések is döbbenetesek voltak, mostaniakból interneten belenézek, és már nem annyira fáj a szívem, hogy nem lehetek az eredeti helyszínen, hanem Bartókon. Harry Kuffer Ringjén "nőttem " fel.

56. Angelika58 (2013-03-05 13:56.08)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 54. hozzászólására)

Tudod, a testvérem nagy Wagner-rajongó,mindenfelé elmászkál megnézni mindent. Mivel szerinte Wagner teljesen pontosan megírta a szövegkönyveiben, hogy mit hogyan szeretne a színpadon látni, azt úgy köll előadni és kész. Ezért találta ki a Gesamtkunstot, amely laza fordításban összművészetet jelent. Azaz, azt, hogy egységes legyen a látvány, a zene, a szövegkönyv. Wagner elég pontos szcenikai utasításokat is adott a műveihez... A testvérem szerint az Wagner, amit az ő előírásai szerint játszanak, minden más torzítás. Sajnos, én nem vagyok Wagner-rajongó-és értő, csak részleteket hallgatok műveiből. Így nem tudom eldönteni, igaz-e a testvérem (és rajta kívül nagyon sokan mások) sarkos álláspontja. A MET-ben legutóbb a Don Carlost láttam, Furlanetto, Ramón Vargas, nem volt semmi...

55. Thacker (2013-03-05 13:39.51)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 54. hozzászólására)

Az utolsó mondat tökéletesen igaz.Aki egyedül a Bartókot hallgatta,ezúttal jobban járt.Egyébként az ilyen, képi metafora-felbontásos koncepciók őse Götz Friedrich centenáris bayreuthi Ring-rendezése volt.

54. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-03-05 13:04.19)

Metből filmvetítés : Parsifal. Ünnepi színjáték 3 felvonásban. Megváltás a Bolygóban a részvét, amely a Parsifalban a részvét váltja meg a világot. Utolsó üzenet utolsó operájában: nem az ideák, és nem az érzések, érzelmek a döntők, az ember transzcendens vágyódását, ebből fakadó nyugtalanságát semmi és senki sem csillapíthatja. Egyedül Krisztus a Megváltó, akinek viszont társai és tanúi lehetünk az üdvtörténetben. Több évtizedekig "tiltó" (tehát nem 3T- ből a 3. ) listán szerepelt hazánkban, majd 1983-ban Ferencsik kezdeményezésére felújították. Azóta is a gyönyörű díszletek, jelmezek , énekesek pompáznak minden nagypénteken. Bayreuthban is láttam Wofgang Wagner (unoka) rendezésében, majd a Müpában a legcsodálatosabb Wagner interpretációban. A Ring Metbeli előadásai után nagy katarzís várakozással indultam az Urániába. Jó felkészülten menni előadásra, nem néztem előre a színjáték internet szakirodalmát. Így nagy csalódásos meglepetés ért. A nyitány alatt a Grál lovagok vetkőznek, fehér begyűrt ing, hosszú nadrág, meztíláb marad rajtuk. Amfortast Wagner utasítása ellenére nem hordágyon hozzák, hanem fehér ingén óriási művéres sebével 2 férfibe kapaszkodva, rárogyva, azok fehér ingeit is "bevérezve" vonszolódik a színpadon. Az első felvonás 2 órát tartott. A főhős kék munkásruhába, bakancsba "virított". A rendező Francois Girard (1963) , akinek meglepő díszlet- jelmeztervekkel megspékelt koncepcióját nem értettem. Az interneten nyilatkozik az előadásról, csak én nem értek külföldiül, pedig talán kapnék magyarázatot. Első felvonásban hattyú (Lohengrin, akinek apja Parsifal), Parsifal (Jonas Kaufmann - ragyogó)nem tudja a nevét, múltját(Siegfried) visszatérő motívumok, nem csak zeneiek. A 2. felvonás vizualitása minden képzeletemet felülmúlta: Klingsor horrorfilmekbe beillő sminkjével, véres víz árasztotta el a színpadot, és abban tocsogott, mindene véresen piros volt. Viráglányok 1-1 lándzsa mögött álltak, rengetegen, fehér kombiné vállpántos ruhában, hosszú egyforma fekete parókájuk szemüket eltakarta, majd aztán kitakarták, Véres vízben totyogtak,lábuk, ruhájuk piroslott a "vértől," nem táncoltak, gyönyörűen énekeltek. Bayreuthban Markó Iván kereográfiája fémjelezte a csodálatos virág lányok korusát. Itt aztán véresen piros ruhában behoztak 1 ágyat, majd továbbra is a színen maradtak. Kundry- Parsifal lefeküdtek az ágyra, Kundry - viráglányok meztíláb- most ez a trendi- és az ágy tele lett vérfoltokkal, mintha Kundry virgo lenne, vagy menstruálna. Na itt döntöttem úgy, hogy elhagyom az előadást ( 22. óra 40 perc volt), mert ezek a horrorisztikus elemek még a filhallásomat is befolyásolták. Így nem vártam meg a happy andet. Tanulság: nem elég már a drámai szövegből, zenéből felkészülni, interneten kell az előadásról tájékozódni, mert ott vannak videók is. Debrecenben Bolygó előadása vízben "játszódott", grazi Walkürben a Walhallában a walkür lányok véresen sebesült hullákat pakolgattak, de véres vizet még sehol nem láttam, csak a Metben, videovetítésen. Az operaházunk legutóbbi Bolygó hollandi előadása is modern, de nem zevaróan bántó. Csak dicséreteket olvasok róla, melyekkel mélyen egyetértek. Pécsi Walkür 1 felvonásának szcenírozott előadásának díszletei, jelmezei után, melyek inkább polgárpukkasztóak voltak (írtam róla), azt hittem, hogy nem tudnak "meglepni", de a véres víz látványa, ahogy a 2. felvonás végére Kundry fehér ruhája is piroslott(Bayreuthban Kundry ruhája- és a díszlet vörös volt, bergmani Suttogások, sikolyok - Kundry sikoly szó szerint), eltaszított az előadástól. Sajnálom, pedig a zenekar, énekesek, kiválóak, talán inkább a Bartókban kellett volna hallgatnom csak, és nem vizionálnom is.

53. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-02-13 10:29.32)

1813.máj.22.- 1883. febr. 13. Richard Wagner születésének 200. évfordulójára készül emléktábla, és a volt Hungária, most Marriott hotel falára kerül. A régi Hungária Nagyszálló falán 1933-ban, halálának 50. évfordulóján elhelyezésre került díszes márványtábla. Ennek szövegét megtartva küszül az új emléktábla. Az elmúlt fél évszázadban Wagner és művei sztereotip politikai céltáblák lettek: Mime antiszemita provokáció, Siegfried Hitler Jugend, Hans Sachs náci, Parsifal pedig kleriko- baziliko- fasiszta hitvallású giccs, Wagner pedig szörnyeteg, önző, őrült, öntelt. Magyarországon 1842 körül Garay János, Ábrányi Kornél, Arany János, Rákosi Jenő és még sokan mások lángelméjét idejekorán felismerték. És Liszt Ferenccel bensőséges, jóval több, mint baráti kapcsolata volt. Megváltás...Megváltás.. Wagner mantraszerűen visszatérő témája.

52. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-01-27 08:51.11)

A bolygó hollandi (rossz helyesírással) találtam egy filmcímet, de a tartalom nem stimmt. Nem értem, miért nem lehet a kronológiát is cím tekintetében tiszteletben tartani. A Magyar Állami operaházban láttam A bolygó Hollandi c. operáját. Már régebbi előadást is láttam itt többször, Debrecenben, Drezdában, de ez itt a katarzísok katarzísának katarzísa. Először is a címről! A námet cím: Der fliegende Hollander(elnézést umlat a). vagyis a helyes fordítás, mivel az operában így mutatkozik be Daland kérdésére az idegen hajós: Hollandi vagyok. Vagyis a Der miatt az A névelő használandó, a bolygó jelző kis betű, és a személynév vagyis a Hollandi nagy betű. Megjelent a szövegkönyv Jánszky Lengyel Jenő fordításában. Wagner ezt a művét drámai balladának nevezte. A zeneszerző az alkotás folyamatát így írja le: " Emlékszem, hogy mielőtt A bolygó Hollandi tulajdonképpeni kidolgozásához fogtam volna, felvázoltam, majd szövegileg és zeneileg kidolgoztam Senta II. felvonásbeli balladáját. " A szövegkönyv az 1843-as változatot tartalmazza, az operában az 1841-es ősváltozatot mutatták be,vagyis szünet nélkül adják elő, Erik a vadász neve itt még Georgként szerepel. A rendező Szikora János, több helyen nyilatkozta, hogy a tiszta 2 és félórás játékidő szünet nélkül mekkora feladatot jelent az egész stáb részére. Azért az egyes felvonások után 1-2 percre lehull a függöny (imádom azt a gyönyörű bordó függönyt) és akkor a felvonások nyitányát adják elő, vagyis a zenekar - a karmester(Kovács János volt) egyetlen egy pillanatra sem "pihen".3 helyszínt díszletek mozgatásával, gyönyörű vetítésekkel színeffektusokkal oldották meg.(díszlettervező Szendrényi Éva). jelmezek is gyönyörűek, és alakjukkal, színvilágukkal ragyogóan kifejezik a kort, érzelmeket(jelmez: Berzsenyi Krisztina)Honvéd férfikar, mint matrózkórus(kereográfus Horváth Csaba, karigazgató Szabó Sipos Máté) őrjítően jól táncol, énekel, jelmezük eklektikusan gyönyörű. A fonó kórus rendkívülien megoldott, Senta egy nagyon szép szövőszék előtt ül, és a fonólányok kezében föltartva , mint az akrobatikus tornánál a szalaggyakorlat, azok a szalagok érdekesen koreografálva mozgatva. Mary (Kovács Annamária) jelmeze modern, parókás, de nem lógott ki a sorból.Senta = Lukács Gyöngyi, a hollandi >Thomas Gazheli(leggyengébb láncszem volt), Fekete Attila, Palerdi András, Horváth István csodát produkáltak, magyar nyelvű feliratok: Wellmann Nóra munkái. A szövegkönyv gyönyörűséges, a zenei motívumok, dallamkereső segítséget nyújt az élvezetekben. Érdemes megfigyelni egy pár zenei motívum 1 szóval kifejezett értelmi- érzelmi töltetét: bolyongás, boldogság, csüggedés, feltámadás, hajóskiáltás, halálvágy, matróztánc, MEGVÁLTÁS (a, b, c), panasz, reménytelenség, vigasztalanság, vihar... stb. A végtelen dallam végtelensége árasztja el az Operaházat. Köszönet és hála ezért a csodálatos előadásért, mivel mostanában olyanokat is láttam, melyek nem Wagner szellemiségét tükrözték. Itt most egyértelmű tükröt tartottak felém emberi kapcsolatok, gazdagság, hűség, megváltás bibliografikus megfogalmazásában.

51. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-01-01 15:13.07)

A nagy négyes c. színdarabban az író a tenor kezébe ad egy Wagner fejes könyvet, szájába Nietzsche szövegét a zene- szó kapcsolatáról, és vállára akaszt egy bayreuthi feliratú vászontáskát 1962- es felirattal. Újévi koncerten idén születésének 200. évfordulójára a Lohengrinből játszott a zenekar egy nyúlfarknyit. Remélem, hogy az idei évben több "szó" esik Róla évfordulója végett.

50. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-12-13 06:57.14) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 49. hozzászólására)

Grazi előadásban a szemétledobóban volt a kard, de mégis az az előadás is több melegséget árasztott. Szabó István Találkozás Vénusszal c. filmjében "mondja", hogy Wagner operát függöny előtt hangverseny szerűen előadva is csoda! Ilyen csodát láttam a várban, ezt a felvonást előadva, Komolyzenében írtam Róla. Ilyen borzadályos rendezéstelen- látványtervezéstelenséget még nem empiriáltam. A főhősnőt fekete bőrkabátban, bőrcsizmában, hosszú- kötött fehér sállal- melyet levesz a radiátornál, majd hosszú fekete ruhában- mezítláb vizionáltam. Más előadásoknál is írtam, hogy mostanában a nudista láb a trendi, a színpad koszával mutogatva. Osztogattak ismertetőt az előadásról is, és ott abban a rendező nagyon jól analízálja a Walkürt. Szerinte az I. felvonás 2 részre tagolódik: az első részben az "emberi" dominál, a másodikban az "isteni" teljesség tör felszínre. A 2 hős vérfertőzéses egymásratalálása nem csupán egymásra, hanem magukra, saját életükre is rátalálnak az egyesülésben. A rendező szerint a rendezés a szeretetlenséget, a hideg- meleg polarítását, az emberi tökéletlenséget, az isteni teljességet fejezi ki. A rendező szerint egy olyan ember alkotta térben vagyunk, ahol egykor sok ember gyűlt össze, vagyis ezért tűnt számomra 1 kocsmának a díszlet. Wagner, mint korának egyik legnagyobb drámaírója annyira pontosan leír mindent, nemcsak a szöveget, nem értem, hogy miért kell a technika vívmányaival modernizálni, még a számítógép- internet hiányzott az előadásból. Ismét a zene, vagyis Wagner győzőtt!

49. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-12-12 10:49.10)

Siegmund vizet kér a ház asszonyától: Wagnernél megtöltött kürtben kapja a vizet. Itt Sieglinde kinyítja a hűtőszekrényt, és kivesz 1db. 2 l-es műanyagpalackot, a főhős abból iszik. Brrr! majd Sieglinde hoz neki mézsört, szintén kürtben , normál esetben, itt a hűtőből dobozos sört vesz elő, abból iszik a főhős. Még szerencse, hogy volt a hűtőnkben dobozos sör. Tavaszi dal- híres "áriája" a felvonásnak. A legtöbb rendezésben kitárul az ajtó, fémfüggöny lehullik, és eljön a TAVASZ! Itt a ház asszonya a Tavaszi dal közben (miközben Wagner kéri, hogy Siegmund gyöngéden maga mellé ülteti Sieglindét a fekhelyre), itten Sieglinde rángatja le a fehér asztal terítőket, alatta zöld van. Soma valamikor zöld terítővel terített vendégeinek, mert szerinte ez a szín olyan, mint a tavasz színe, lehet, hogy ezt látta a tvben a látványtervező. Siegmund egy zöld szőnyeget gurít ki, amelyben 1 zöld műanyag hordó van, lányomék ilyenbe komposztálnak. Mensáros Lászlónál említettem már, hogy elmondta, hogy kedvenc drámarészlete a Walkür I. felvonásából Siegmund monológja, vagyis ki vagyok én? A művész úr hívta fel a figyelmemet Wagner drámaírói "tevékenységére." Az I. felvonás befejezéses csúcsjelenete, hogy felismerik egymásban egymást, név szerint és a körisfa törzséhez ugrik a főhős, és kirántja a Nothung markolatát, majd vad tűzzel magához rántja Siegmund Sieglindét, és Siegliende sikoltva ráborul. Zenei motívumok : Kard és Walsungszerelem, Félelem ,Jaj!és függöny. Az hagyján, hogy itt nem volt függöny, de a körisfa helyett az asztalok között piros vastag tixoval, mint az útlezárásoknál- egy fallosz jellegű letakart valami, ami alól kihúzta a kardot, és a nála levő hüvelyébe helyezte. Majd mindketten a nő a férfi után mentek felfelé a lépcsőn. Magyar operaházi előadásokat, bayreuthi, grazi, Metet láttam, és láttam csak hangversenyszerű előadást. Meté csodálatos volt, díszlet, jelmez, a 2 főhős haja egyformára fonva. A szereposztás: Siegmund-Michael Bedjai Sieglinde: Szabóki Tünde Hunding: Cser Krisztián Karmester: Bogányi Tibor Kreatív producer: Káel Csaba Rendező: Anger Ferenc Látványtervező: Szendrényi Éva

48. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-12-11 13:47.49)

A pécsi Kodály központban bemutatták Walkürjének I. felvonását szcenirozva. Liszt múvek után kérték, hogy a közönség hagyja el a helyét, mert rendkívüli szcenírozás lesz. Addig az előtérben Symphonic Brass Quintett előadásában (2 trombita, kürt, harsona, tuba) Wagner és Liszt átiratok szerepeltek. A Tannhauserből és a Nürnbergiből adtak elő részleteket. Ezt írja Wagner: Hunding házának belseje, középen körisfa törzse, amelyre a tető épült. Jobbra elől tűzhely, amögött kamra. A háttérben nagy bejárati ajtó. Jobbra hátul lépcsők vezetnek a belső helységbe, balra elől asztal, mellette a falhoz ácsolt pad, előtte zsámolyok. Ehhez képest szünet után a színpadon lépcső, radiátor, hűtőszekrény, 10 asztal , letakarva fehér terítővel. Hátul egy kopasz karácsonyfa, néhány szaloncukorral. Wagner azt kéri: Siegmund menekül, a tűzhelyhez megy, és az ott heverő medvebőr takaróra veti magát. Itt Siegmund bejön, letép 1 szaloncukrot, állati szinten, mohón bekapja, majd a radiátornál melengeti kezeit. Majd folytatom, csak fizikai táplálékot veszek magamhoz.

47. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-11-17 06:32.50) - (válasz Cziki 46. hozzászólására)

Próbáltom olvasni a két filozófus A kultúripar A felvilágosodás mint a tömegek becsapása c. cikkét. Wagnerrel kapcsolatban kiemelnék egy gondolatukat: " A televízió a rádiónak és a filmnek a szintézísére törekszik, amelyet csak addig tartanak fenn, amíg az érdekeltek meg nem egyeznek teljesen, ám e szintézis korlátlan lehetőségei az esztétikai anyag elszegényesítésének oly radikális fokozódását ígérik, hogy az összes ipari kultúrtermék felszínesen eltakart azonossága már holnap nyíltan diadalmaskodhat az összművészet (Gesamtkunstwerk) wagneri álmának csúfondáros beteljesüléseként. A szó, a kép, a zene összhangja annál is tökéletesebbre sikerül, mint a Tristanban, mert az érzéki elemeket, amelyek ellenvetés nélkül mind a társadalmi realitás felszínét rögzítik, elvileg egyazon technikai munkafolyamatban termelik, és csupán az utóbbi egységét fejezik ki tulajdonképpen tartalmukként." Most már értem, hogy miért nem értettem egyetemistaként a féléves filozózia szemináriumon semmit. De köszönöm, hogy felhívtad figyelmem e cikkre, nehéz, de érdekes, majd még rágcsálom.

46. Cziki (2012-11-16 14:30.24)

Adorno és Horkheimer. Itt ma mindenki politizál. Wagner megítélése. Képtelenség. Művészet három-négy ága. Színház, hatalom és titok.

45. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-11-16 14:10.11)

Theodor W. Adorno marxista filozófus írt kritikát Wagner zenéjéről. Adorno szerint Wagner szemfényvesztő, csal, meghamisít, csúsztat, képmutató cinkos, aki kiszolgálja a korszellemet, miközben a reformátor szerepében tetszeleg. Adornói tétel:" A wagneri dallam éppen azzal a végtelenséggel marad adósunk, amelyet ígért, mivel ahelyett, hogy valóban szabadon és kötetlenül bontakoznék ki, mindig visszamegy a kis modellekre, és ezek felfűzésével helyettesíti saját fejlődését. Nagyon is megmutatkoznak a végtelen dallam melodikus végpontjai." Egy másik idézet a Wagner megváltástémáiról: "A transzcendencia helyére a továbblépő, lebegve felemelkedő szubjektum álomképét teszi, amely tüneményesen sejlik fel a szubjektum megsemmisülésének pillanatában. A megváltáskonstrukció legbenső kamrájában a semmi lakozik. Ez a konstrukció üres." Adorno a maga ásta verembe esik, észre sem veszi, hogyan bukik el a nagy szellemek küzdelmében, amikor önmaga paródiájává válik. Wagner üthető, de verhetetlen. Bizonyságul szóljanak a Bartók rádióban a budapesti Wagner napok előadásai: 2012. nov. 20. 19.35-kor Walkür, 24-én Siegfried. Forrás: csak tiszta forrásból: Pallos Tamás cikke Mindegyik előadást láttam többször is Müpában, az én katarzísomat Wagnerrel kapcsolatban senki sem "ingathatja" meg.

44. Friedrich N. (2012-08-28 11:55.00)

Milyen gyönyörű operák is ezek. A Lohengrin nagy kedvencem.De mindegyik átütő erejű.

43. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-08-06 23:18.26)

5 operája szerepelt idén az Ő általa létrehozott "színházában", ami mindennél több. Bolygó hollandi, Trisztán és Izolda, Lohengrin, Tannhauser (umlat a, igaza van Kareszfaszinak), Parsifal. Megváltás motívum determináló mindegyikben, főként a női megváltás a férfi felé. Ebből gondolom, hogy Wagner nem volt feminim pszichéjű. Érdekes összevetni a drámai szöveg utolsó mondatait: Bolygó hollandi(Jánszky Lengyel Jenő fordítása). A szövegkönyv szerint romantikus opera 3 felvonásban, és az anyaosztályban egybe adták elő az egészet. Utolsó mondatok: "A felkelő nap rőt fényében a hajó roncsai fölött két megdicsőült alak tűnik föl: Senta és Hollandi az. Egymást átölelve emelkednek ki a tenger vizéből, és föllebegnek az ég fölé." Vagyis a szerelmesek a halálban egyesülnek. Trisztán és Izolda: Történés 3 felvonásban, Jolsvai Nándor fordítása " Isolde, mintegy megdicsőülten, Brangane karjában szelíden Trisztán holttestére omlik. Marke megáldja a halottakat. A függöny lassan lehull. " Lohengrin: Lányi Viktor fordítása " Elza Gottfried karjaiból eszméletét vesztve a földre csúszik, miközben Lohengrin egyre távolodik." Lohengrin lelép Elza élete árán, aki bűnhődik azért, mert kérdezett(Kékszakáll- Judit effektus Tannhauser: (Jolsvai Nándor fordítása) "Tannhauser a koporsóhoz vezettetve Erzsébet holtteste fölé hajlik, Meghal." Parsifal: Ünnepi színjáték 3 felvonásban. Lányi Viktor fordítása.: Kundry a szemét Parsifalra függesztve lassan a földre rogy, meghal. Amfortas és Gurnemanz térdelve hódol Parsifalnak, ki a Grált áldón felmutatja az imádattal leboruló lovagoknak." Lohengrin és Parsifal kapcsolata: Lohengrin a Grál elbeszélésben elmondja, hogy az Ő apja Parsifal. Lohengrin- Parsifal számomra zeneileg hasonlóságot mutat, mintha a szférák zenéjét hallanám. Bolygó hollandiban érdekes a fonólányok, és matrózok kórusa, matrózok hajóskiáltása: " Johohe! Hajoho!-- Hoho! Hoje! Ho! He! Hallohe! Hallohojohe! Kissé hasonlóságot mutat a Walkür lányokéhoz.

42. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-30 12:41.21)

Az operák szüneteiben nagy hanglemezgyűjtők (pl. Rockenbauer Zoltán) kincseit lehetett hallgatni. Ő azt "nyilatkozta", hogy élete első élménye Trisztán volt, és így Ő a "kedvenc", Ringből a Walkür. Én először Parsifalt láttam nagypénteken, elvarázsolt, majd a Festspielhausban a Siegfriedet először. Így Ők a "kedvenceim." Szerdán berobbanva behajózott a bolygó hollandi, nagy, hosszú, több asszonyi áldozat árán vasárnap este felizzott a Grál kehhely.

41. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-07-27 06:11.46)

Tegnap a Bartók rádió jóvoltából füleimmel a Festspielhausban voltam. Trisztán és Izolda! Számomra Ők, és nem Rómeó és Júlia!A párhuzamos kétnyelvű libretto nagy segítséget nyújtott. A második felvonás két főszereplő szerelmi duettje a világ leghosszabb operai szerelmi jelenete. Külön- külön majd néha együtt élik át fantasztikus szerelmüket. Itt is , mint mindannyiszor kiviláglik Wagner, mint drámaíró. A tiszta játékidő kb. 4,5 óra, számomra nagyon hamar végetér antihappy anddel. A bolygóról a Komolyzenében írtam pár szóval, majd még visszatérek I. Richardhoz (II. Strauss), aki dinasztiaalapító, és az ünnepi játékok(ez is gyönyörű szóösszetétel) atyja.

40. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-06-16 06:14.34) - (válasz Angelika58 32. hozzászólására)

Az első a Müpában a Parsifal volt, melynek mindene a csodát sugallta. A Ringnél a vetítések inkább zavaróak voltak, Lohengrin tűrhető, Tannhauserben sokszor eltértek Wagnertől, pedig Ő az, akit nagyon komolyan szórul- szóra kell venni, mert zenéje- drámai szövegei, színpadi instrukciói az összművészet legmagasabb fokát reflektálják. Latinovits könyvében sok művészről ír, hiányolom, hogy Wagnert nem említi, mint a legnagyobb zene- színpadi- művész szerzőt. Én mivel mostanában határon túlra nem jutok el, így hálás vagyok a Müpa bemutatóinak nagyon is.

39. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-06-16 06:07.40)

A III. felvonás színhelye a libretto szerint ugyanaz, mint az I . felvonásé. A Müpában a "színpadon", több, mint 10 koporsó, és halottas koszorúk , Erzsébet fehér hálóingben, rajta lódenkabát, és mezítláb.(már a Ringben is több női szereplő mezítláb volt)Wolfram, az egyik dalnok itt énekli Dal az esthajnalcsillaghoz c. szintén gyakori repertoár áriát. Tannhauser az egyik koporsó elé térdelve gumival leszorítja karját, és narkóval belövi magát, így elérve azt, hogy Vénusz barlangjában érezze magát. Vénusz is megjelenik, hívja a főhőst, miután nem tart vele, a színpad szélén összerogy, a drámai szövegben elsüllyed. Erzsébet öngyilkos lesz a színen, kiiszik valamilyen mérget. Az eredeti drámában Erzsébet a hegy lábánál kapaszkodik fel, majd lassan eltűnik. A szövegkönyv utolsó jelenete, hogy a dalnokok hozzák Erzsébet nyitott koporsóját, Tannhauser rároskad és meghal. A fiatal zarándokok kórusa énekli, hogy megtörtént a csoda, a pásztorbot kizöldült. : "Halleluja! Halleluja", a függöny lehull(Müpában nincs). Müpában koporsók közt halottan hevertek Erzsébet, Vénusz, Tannhauser. Már a Lohengrinben is járkáltak biztonsági őrök kutyákkal, ott sem értettem az ilyenfajta modernizációt. Kezembe tartom a gyönyörű szövegkönyvet, amelynek borítójin Tiziano Égi és földi szerelem c. festménye látható. Az elülső boríton az égi szerelem, a ruhátlan Vénusz, a hátsó boríton a földi, ugyanaz a nő felöltözve. Wagner hasonlóan 2 nőalakot láttat: Vénusz csupán az érzéki szerelem, míg Erzsébet a mély lelki kapcsolatú, de bevallottan emberi szerelmi vággyal felizzó földi szerelem szépségét ígéri. Tannhauser, mint oly sok földi ember tragikusan későn döbben rá, hogy esztelen dühében a tökéletes nőt tagadta meg. Minden nő Vénusz és Erzsébet (Mária - Magdolna) kevercse, különbözőségükben is azonosak, amint Tiziano képe is sugallja. Érdekes hasonlóságot vélek felfedni Molnár: Liliom c. drámájában, ahol a hintáslegény találkozik Julikával, az égi leányalakkal, miközben Muskátné földi javakkal csalogatja magához vissza Liliomot. (itt Muskátné a Vénusz, Julika Erzsébet, csak nagyjából). Latinovits könyvében még Ady- Léda szakítását említi, miután Csinszka, az égi leányalak megjelenzt életében. Liliomnak 16 évre kell tisztítótűzbe mennie, majd 16 év után lemegy a földre, és lányának , Lujzának csillagot lop az égről, mert a gyermekkel valami jót kell tennie. Molnár drámáját látva Tannhausert ismerve nem ismertem fel ezt a "hasonlóságot", most olvasva Latinovitsot, Ő világított fel (1960 körül láttam a Liliomot Agárdi-Domján csodálatos duójában, Muskátnéra nem emlékszem). A Tannhauser III. felvonásának zenei motívumai: Vezeklés, Közbenjárás, Megbánás, Megtörtség, Elfojtott szenvedély, Szerelmi lemondás, Kegyelem, Erzsébet imája, Átok, Csábítás, Búcsúünnep, Mámor, Csábítás és kéj,KEGYELEM! Már a zenei motívumok szavai leírva és gyönyörűségek! Vénusz átka,majd Erzsébet megváltása teszi lehetővé, hogy Heinrich- Tannhauser lovag lelki üdvössége csorbát ne szenvedjen. Magyar rádió énekkara, Magyar Állami Operaház Énekkara csodálatosan szóltak a kórusokban. Vénusz = Elena Zhidkova, nemmcsak a hangja volt szép, hanem külsőleg is , jelmezileg is megfelelt a csábító kéjnek. Fischer Ádám vezényelte a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát, jó volt nézni is. Jövőre Nürnbergi mesterdalnokok a Müpában, jegyem már megvan, remélem én is leszek.

38. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-06-13 14:51.29) - (válasz Menrot 37. hozzászólására)

Még folytatam, és megyek Bergmanba is, csak még előbb unokázom.Köszönöm, hogy elolvastad, azt a jelzőt nem értem, de gondolom, dicsérő.. Találkozzál Vénusszal, ne az életben, hanem Szabó Istvánnál!

37. Menrot (2012-06-13 14:45.23) - (válasz Menrot 36. hozzászólására)

Hallottam is:)

36. Menrot (2012-06-13 14:45.10) - (válasz Menrot 35. hozzászólására)

Csak felvételről.

35. Menrot (2012-06-13 14:44.51) - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 34. hozzászólására)

Ez komoly információ és komparatív jellegű,ami tetszik.Sajnos nem láttam még az operát sehol.

34. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-06-13 14:35.30) - (válasz Menrot 11. hozzászólására)

Június 3-án a Müpában került sor a Tannhauser bemutatójára. (Elnézést mindenkitől, hogy nem tudok masinán umlaut "a"-t, csak handarbeittel.) Ezt az operát csak a magyar Operaházban láttam, és egy videófelvételt Bayreuthból, nem tudom hanyas évjáratból. Az opera teljes címe: Tannhauser és a wartburgi dalnokviadal Romantikus opera három felvonásban Fordította: Jolsvai Nándor A szövegkönyv az idén jelent meg, amely tartalmazza a drezdai és párizsi változatot is. Az első felvonás első jelenete Vénusz barlangjában játszódik. A drámaíró szavaival: szirének hevernek, Vénusz ágyán fekszik, előtte térdelve Tannhauser, feje Vénusz ölében. Táncoló nimfák, szerelmespárok nyugszanak, bacchánsnők vadul táncoló csapata, erre válaszol a szirének éneke, majd a vad tivornya fékeveszett tombolássá fajul. Az ittas, bacchantikus őrjöngés után ellankadás, szerelmespárok elernyedéssel hevernek. Ezt a fantasztikus erotikus töltetet Szabó István Találkozás Vénusszal c. filmjében láttam megvalósulva, ahogy vörösen égő állő falloszok között pornóba beillő táncot lejtenek. Itt a Müpában vetítettek egy női könyököt, majd egy maszturbálóságot kifejező meztelen nőt. A bayreuthi videón a főhős nem Vénusz lábainál hevert, hanem bő , hosszú szoknyája alól bújt elő. Liszt Ferenc 1852-ben Gesammelte Schriften . III. 2., / II. fejezet Rózsa Iván fordítása ír a nyitányról: " Ezen rendkívüli opera nyitánya önmagában és önmagáért sem kevésbé csodálatos, mint maga a zenedráma. Röviden összefoglalja a dráma gondolatait." Több oldalon bizonygatja Liszt, hogy maga a nyitány egy szimfonikus költemény.! Az első felvonás zenei mótívumai: szirének éneke, Csábítás, Kéj, Vágy, Vénusz himnusz, Csalogatás, Pásztorfurulya, Megbánás, Vezeklés, Vadászok kürtje, Szerelem. Az első felvonás a Müpában díszletileg is megoldhatatlan volt, egy ezüst nagy gyerekjárókában leledzettek a "szerelmesek", Vénusz fehér szép ruhában, a főhős modern jelmezben, egy piros ágyon heverve. Kamerával vetítette ki őket nagyobbítva. Második felvonás a dalnokverseny helyszíne, egy kicsinyített Wartburg vár, és rendes székek a közönségnek, és fekete miniszoknyás , nyakukban névtáblás "jegyszedő lányok" képezték a csarnokot. Erzsébet csarnok áriája szintén "sláger", Szabőki Tünde a vendég énekesnő helyett csodálatosan oldotta meg a "feladatot". Jelmeze: fekete nadrág, bordó tunika. Csavlek Etelkával láttam többször, akin gyönyörű liliomfehér, hosszú ruha fejezte ki a szűziességét. A wartburgi vár dalnokversenyének szereplői közül Wofram von Eschenbach és Walther von der Vogelweide az irodalomtörténet számontartott szereplői, a címszereplő alakjában Wagner elfogadta, hogy Tannhauser lovag azonos Heinrich von Ofterdingennel. Erzsébetként nem az ugyanilyen nevű Árpádházi királylányt (II. András- Gertrud lánya) mintázta meg, de tudatában ott rejtőzőtt Szent Erzsébet legendája. Voltam Wartburg várában, és pár éve esztorgomi bazilikában hallottam Liszt Szent Erzsébet oratoriumát. Egyik kolleganőm Erzsébet volt- van, és vettem 1 vekni kenyeret, 1 szál rózsát, és mondtam, hogy tegye az ölébe, olyan ijedten nézett rám. II. felvonás motívumai: Boldogság, szerelem, a vendégek bevonulása, Dalnokok, Wolfram kérése, Szerelmi lemondás, Közbenjárás, Vezeklés, Bűnhődés.A függöny lehull, Müpában ez sincs, következik a III. felvonás.

33. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-06-11 23:28.30) - (válasz Angelika58 32. hozzászólására)

Tannhausert láttam múlt vasárnap, majd írok róla. Jövőre a Nürnbergire már van jegyem, van jövőképem. (2013. június 15)

32. Angelika58 (2012-06-11 21:53.32)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 31. hozzászólására)

Mit nézel-néztél a MüPában idén?Tudod, én nagyon, de nagyon nem vagyok Wagner-rajongó, viszont a testvérem az.Mindent megnéz minden évben, azt mondta,erősen romlik a színvonal...

31. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-06-11 20:13.29) - (válasz Angelika58 30. hozzászólására)

Én a Cirkuszhercegnőt láttam a szovjet tvben 1990 körül.Nagyon szeretem az operettet is, de visszatérek I. Richardomhoz majd még. (II . Strauss)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	GyermeklakĂłbizo.., 2023-06-17 18:23	300 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz

Richard Wagner adatlap

Született: 1813. május 22.

Elhunyt: 1883. február 13.

Utolsó filmjei: - Rózsadomb (2004) - Bűnös szerelmesek (1999) - Elég a vadnyugatból! (1994) - Találkozás Vénusszal (1991) - Járvány (1988)

További információk

Filmes fórumok

- Drakula (1931) - Vélemények

- A vörös cárnő - Vélemények

- Nosferatu, a vámpír - Vélemények

- Wagner - Kérdések

- Maximális túlhajtás - Vélemények

- Elég a vadnyugatból! - Vélemények

- Rózsadomb - Vélemények

- Az aranykor (1930) - Vélemények

- Járvány (1988) - Keresem

- Wagner - Vélemények