Pontosan.Unokatestvérek(Unokafivérek-Les cousins) a film címe.Zseniális(legalábbis számomra),Chabrol film.

Ciki,hogy Cziki érdemben nem reagált erre(sem).

21. Cziki (2010-01-07 12:35.30) - (válasz Orgona 16. hozzászólására)

Pontosan ezért, magam sem merek osztályozni, véleményt mondani, a rengeteg, 70-es években, MOZIBAN látott filmről. (valamikor a film és a mozi férj és feleség vótT, a szencségit hiszi nem hiszi valaki)
Inkább átfogó képet próbáltam vázolni 15. posztommal. (Randaltól tanultam ezen itt helyén kezelendő kifejezést, mint poszt)
Véleményed végső mondatát kérlek fejtsd ki bővebben, mert még magamra vonatkozóan sértőnek is találhatom!:)))

20. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 12:30.37) - (válasz Cziki 15. hozzászólására)

Köszönöm mégegyszer, ne haragudj, de szerintem nem Unokanővérek a film címe, mert 2 férfi a főszereplő, én Unokatestvérek címen láttam a Filmmuzeúmban 1966-ban, és írtam is a filmhez .

19. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 12:01.14) - (válasz Orgona 17. hozzászólására)

Csapongásaimban félre emlékezem, bocs, és már 62 vagyok , mert 48-ból engedve 2010-ig..:DDD, nem mind 1

18. Cziki (2010-01-07 11:58.55)

15. posztomban Orgona valamikori hozzászólásainak egyikét is megidéztem!

"Claude Chabrol a francia filmgyártás élő klasszikusa. Filmjei közül sokat bemutattak Magyarországon is. Kedvence témája, a társadalmi dráma, krimi elemekkel ötvözve. Műveiben a Franciaországban meghatározó középosztály, illetve nagypolgári réteg morális problémáit boncolgatja."

17. Orgona (2010-01-07 11:56.14)

- (válasz Gyermeklakóbizottság 3. hozzászólására)

Pont azt írtam, nem orroltál meg. Mindegy. :DDD

16. Orgona (2010-01-07 11:55.21)

- (válasz Cziki 6. hozzászólására)

Semmi gond, írj nyugodtan. Ezt a filmet többször is láttam, de nagyon régen, évtizedekkel ezelőt, és nem merek róla véleményt írni.
Az pedig nem kenyerem, hogy vaktában ontsam az általánosságokat. :)))

15. Cziki (2010-01-07 11:50.26)

Európa filmvilága hűvös várakozó csendbe burkolózott az ötvenes évek elejére, közepére.
Megállapíthatjuk tehát, hogy a második világháború évei sokkolták az európai filmgyártást.

A francia filmművészet nemegyszer adott már komoly lökést az egyetemes mozgóképkultúra számára, a csoda várható eljövetelének méltó képviseletét meg is tették újra.

„A korszak „dühös” fiataljai igyekeztek elkerülni a filmstúdiókat, egyszerű és olcsó eszközökkel, akár az utcán, az addigi gyakorlathoz képest elképzelhetetlenül szabadon forgatták filmjeiket.”
Európa nyugati országaiban magához tért az élet a háború után, a fogyasztói társadalomtól kezdett elfordulni a felnövekvő generáció. Keleten az „emberarcú szocializmus” jövőképe csillantott szép reményeket.
Az 1968-as diáklázadások nem vezettek igazi forradalomhoz, ám a film formanyelve valóban forradalmi változáson ment keresztül, gyakorlatilag 1957 és 1975 között. (Chabrol-Tarkovszkij)

Alxandre Astruc (filmrendező, filmkritikus) 1948-ban megjelent cikke, az új avantgárd születése, a kameratöltőtoll, megjövendöli az irodalom köldökzsinórjáról leszakadó önálló filmnyelv megszületését.
Ez a kijelentése egységesen vonatkozik az európai filmművészet, a modern pszichologizáló film megszületésére keleten és nyugaton egyaránt.
Mindez jelenti a szerzőiség átértelmezését, a szerzői film elméletének legkorábbi megfogalmazását.
Magát a „Nouvelle Vague” (új hullám) kifejezést az Express című baloldali hetilap egyik kritikusnője (Francoise Giroud) használta először 1957 októberében. 1959 tavaszán az Unokanővérek és a Négyszáz csapás, valamint az utánuk tucatjával induló új rendezők sikereikor a fogalom már kizárólag csak a filmre vonatkozott.
A mozgalom legfontosabb előzménye azonban mégsem az előbb említett Astruchoz, és Giroudhoz fűződött.
André Bazin filmteoretikus, filmkritikus életműve az, mely új interpretációs értelmet nyújt. Felfedezi a néző számára Orson Wellest, és a neorealizmust, új perspektívát nyit a képi világ kitárulkozására, mely a mélységben való komponálást teszi lehetővé.
Bazin folyamatosan ostorozta a francia filmművészetet, amiért az nem akart tudomást venni a társadalmi változásokról, az igazi alaphangot azonban a fiatal filmkritikusok adták meg Truffauttal az élen. Ő a „szerzők filmjét” követelte, a Francia film bizonyos irányzata című tanulmányában. A francia modern filmművészet emblematikus alakja, Bazin kedvence, pártfogoltja volt. A filmtörténetben vannak korszakok, amelyek teljesen újat hoznak, el akarják söpörni a régit. Truffaut, azonban úgy alkotott az új hullám korszakában, hogy mindig utalt filmtörténeti korszakokra, kiváló rendezőkre, (Hitchcockra, Renoirra) ellentétben barátjával, majd későbbi ellenségével, Godarddal szemben.
A sors iróniája, hogy Bazin halála azon a napon következett be mikor Truffaut Négyszáz csapás című filmjének a premierje volt Párizyban.

A Cahiers du Cinema kritikusai, kritikáikban annak adtak hangot, hogy ők maguk is rendezhessenek filmeket!
A Cahiers köré tömörülő ifjú filmrajongók, mit Truffaut, Chabrol, Godard, (elbeszélő technikájának eredménye az esszé filmi megvalósítása és a kollázstechnika képi megvalósítása volt) Rivette, Rohmer, Varda, addigi ismereteiket kizárólag filmklubokban szerezték. Valójában azonban Claude Chabrol, a szép Serge-zsel debütált, és elindította az „új hullámot” Európában.
Claude Chabrol a francia filmgyártás élő klasszikusa. Filmjei közül sokat bemutattak Magyarországon is. Kedvence témája, a társadalmi dráma, krimi elemekkel ötvözve. Műveiben a Franciaországban meghatározó középosztály, illetve nagypolgári réteg morális problémáit boncolgatja.
Mindenképp meg kell említeni azonban ezen időszak, kakukkfiókáját, Resnaist, aki az új hullámon kívül és felüláll, az ő filmjeiben a montázs alapvető jelentősége vitássá teszi Bazin nézetét, miszerint a modern filmet a montázs helyett a belső vágás alkalmazása jellemzi. (Szerelmem Hiroshima, Tavaly Marienbandban) Bresson is kihagyhatatlan, bár ő más irányzatot képviselt.
Milyen eszközök tették mindezt megvalósíthatóvá, akár technikai akár filmformanyelvi újítások kapcsán?

André Bazin szerint, a modern filmkészítés az, hogy világos nyelven és teljesen áttetszően adnak elő egy történetet. Kevés gépmozgás, kevés premier plán. A képkomponálás a cselekményt, közép plánokban fogalmazza meg. A kifejezés lehetősége teljesen szabad, a művészi szándék szolgálatában áll. A film eljutott oda, hogy egyszerűen kifejező formává váljon. Nyelvvé lett, vagyis olyan formává, amelyben, és amely által a művész éppúgy kifejezheti legelvontabb gondolatait, mint egy regényben. Ezért nevezik ezt a korszakot a kamera töltőtollának. (Austruc) A film fokozatosan megszabadul a vizuális, a képért való kép, a közvetlen anekdota, és konkrétság uralmától, hogy olyan hajlottá váljon, mint az írott nyelv.

14. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 10:31.23) - (válasz Cziki 13. hozzászólására)

Felejcscsük.

13. Cziki (2010-01-07 10:23.21) - (válasz Gyermeklakóbizottság 12. hozzászólására)

Ne foglalkozz vele, felejtsük, asszonyom mondá sokszor: "nehezen értelmezhető vagy"!
Néha jobb is ez így.

12. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 10:16.34) - (válasz Cziki 11. hozzászólására)

Hát nem és nem.. én nem..értem

11. Cziki (2010-01-07 10:15.07) - (válasz Gyermeklakóbizottság 10. hozzászólására)

Sajnos én igen, most már Te is!

10. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 10:14.22) - (válasz Cziki 9. hozzászólására)

Eztet nem értcsük.

9. Cziki (2010-01-07 10:12.03)

Köszönöm megtisztelő soraid, ám nemhogy filmesztétikát magas fokon, még segédmunkát sem...

8. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 09:49.09) - (válasz Cziki 6. hozzászólására)

Most jut eszembe, nem véletlenül Horger Antal? és akkor Te filmesztétikát nem középiskolás fokon...tanítani, ahogy Major Tamás a vers végén felemeli a mutatóujját-felemelő.

7. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 09:44.49) - (válasz Cziki 6. hozzászólására)

Lásd (feleim szümtükkel), olvasd Magasiskolába írt válasz -válasz válaszra..(már a Magasiskola cím is:)), most puskáztam. Csacska -ez triviális, szemiotikai jel? (latinos műveltséget nem hoztam von Haus). Ja és a magasiskolában kifejtem, hogy örülök :))(megint puskáztam), és köszönettel olvasom ezeket, rám-fér.

6. Cziki (2010-01-07 09:34.55)

A folytatásban, remélem nem veszed sértésnek és Orgona sem, valamelyik új hullámos topicba írok egy filmtörténeti ki-betekintést hosszabban. (lehet épp ezen női redezőibe)
A TTK nekem is szimpi volt, ám egy-két Holgeremnek én nem.:) (megint ezek a csacska szemiotikai jelek:))

5. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 09:16.01)

Ez nem vidám( nem a kedvenceim ezek a kódolt szimbolista paraméterek, pedig archíváltam őket), hanem bonyolult-bergmani(csak az alliteráció kedvéért), de továbbra is örülök és köszönöm a filmesztétikai felvilágosításokat(ismét alliteráció) tanulmányaim hiányosságának pótlása végett.Várom a folyt. köv.

4. Cziki (2010-01-07 08:31.48) - (válasz Gyermeklakóbizottság 3. hozzászólására)

:D)

3. Gyermeklakóbizottság (2010-01-07 07:45.15)

Nem veszem tolakodásnak (a matematikai műveletedet sem vettem annak, pedig Orgona szerint én +orroltam, pedig csak Cyranot idéztem). köszönöm a felvilágosítást, a kérdéseimre a következességet. Én a TTK-ra jártam (lehet, hogy többször a Puskin , Filmmúzeum tanszékre), és inkább a tudatalattimmal égetődtek belém ezek a Nouvelle Vaguek.

2. Cziki (2010-01-05 12:09.19)

No meg, hogy a (Nouvelle Vague = új hullám)jegyében született. Ha nem veszed tolakodásnak:)

1. Gyermeklakóbizottság (2010-01-05 11:54.17)

Érződik, hogy nő rendezte nőről.