Fórum - Psycho (1960) - Vélemények (6. oldal)

1 2 3 4 5 6 7 8

83. GOFortune (2009-10-23 13:18.15)

Ez egy alapfilm, tökéletes horror-thriller, a feszültség szinte tapintható, nézze meg aki még nem látta

82. Gyorkos (2009-09-20 16:14.14)

Fantasztikus film, imádom Hitchcock-ot. Psycho fekete-fehér magyarul beszélő amerikai thriller, 104 perc, 1960 rendező: Alfred Hitchcock író: Robert Bloch forgatókönyvíró: Joseph Stefano zeneszerző: Bernard Herrmann operatőr: John L. Russell vágó: George Tomasini szereplő(k): Anthony Perkins (Norman Bates) Janet Leigh (Marion Crane) Vera Miles (Lila Crane) John Gavin (Sam Loomis) Martin Balsam (Milton Arbogast nyomozó A csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, s noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút mellett meredező motelbe, majd a szelíd, ám különös tulajdonossal megvacsoráznak... A thriller középpontjában egy félreeső motel és annak titokzatos tulajdonosa, Norman Bates áll. Hitchcock talán legtökéletesebb és legklasszikusabb filmje Norman Bates története. Nem egyszerű krimit láthatunk, hanem fantasztikus, előre nem sejtett pszichológiai drámát és persze gyilkosságokat. Anthony Perkins így mesélte el a Psycho forgatásának megkezdése előtti első találkozását Hitchcockkal: "Hátborzongató volt. Egy tévéstúdióban álltam, és egy százhatvan kilós kolosszus közeledett felém. Rám nézett és valami iszonyatos angolsággal azt mondta: - Én vagyok a rémlátomás rendezője..." KÓD ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** ***** Köszönet Disc-nek a feltöltésért! * Automatikusan eltávolított tartalom.

81. Valentino (2009-07-20 03:15.15) - (válasz Csernakakos 80. hozzászólására)

Ez a katarzis jelző bizony tökéletes meghatározás a film fináléjára. Persze azóta sok hasonulatos, fordulatos film készült ennek alapján, talán a Tökéletes Trükk meg a Gépész filmek után magszokott is ez a fajta meghökkentő konklúzió, ez a film korához képest a mai napig is tökéletesen helyt áll. Izgalmas fordulatos, a vége pedig nyomasztó. A film végén levő cseles kis vágás Norman arcára - na az a kedvenc pillanatom a filmben - egyszerűen a hideget is kirázza az emberből. Nem elég, hogy a cselekmény konklúziója felkavar, és leteper, még egy kis vizuális riogatással gyilkolja Hitch az ingereket. A második kedvenc pillanat az Marion meggyilkolása, mely nem véletlen a filmtörténet egyik legemlékezetesebb jelenete. Marion el kezd tusolni, a néző szinte átérzi azt a kellemes érzést, amint a lány felfrissül a viz alatt, és belelátunk gondolataiba is, hogy a bűntől való megszabadulás reménye, és a lelkiismeret helyreállitásának reménye még ott lebeghet, ha holnap jová teszi a bűnét. A tusoló rózsának lassan hátat fordit, a kamera mozgások nélkül, bravúros, időtartamra mesterien kimért vágásokkal követi a lányt. Aztán a tusolófüggöny mögött mozgolódás... valaki közeledik. A késelés pillanatai sokkolóak, a zene pedig a legtökéletesebb, amit valaha is komponáltak ilyen, vagy hasonlatos jelenetekhez. Az azt követő kisérteties csend is roppant hatékony, nem beszélve a halott Marion szeméről készült CloseUp-ról. A másik gyilkolási jelenet, Argobast halála is nagy csattanó. A pillanat törtrésze alatt előbukkanó és Arbogast-nak nekirohanó alak a frászt verte belém, pedig aztán thrill és horror terén nem vagyok egy könnyen ijeszthető alak. Az nagyszerű megoldás volt, hogy a lépcsőn lebotorkáló Argobast-ot követi a kamera. Nameg ott van a Marion-Norman párbeszédes jelenet, ahol aztán Perkins előszedte végtelen tökéletességét, ami meg is marad a film végéig. A film cselekményének a szerkezete is figyelemreméltó. A műfajok és stilusok váltakozása is egy nagyszerű megoldás, nem beszélve a roppant tömörségről, melyből a műfaj követői jócskán merithettek a követjező évtizedek során. Szóval óriási film, melynek minden egyes porcikája a helyére illesztett ékszer, amolyan szerény és minimalista módon. Perkins készitett folytatásokat, azonban valahogy olyan érzésem van, a korabelo Hollywood éppen feltörekvőben levő "ha sikeres akkor folytassuk" elv alapján jöttek azok létre.

80. Csernakakos (2009-07-18 13:28.29)

Na ilyenkor sajnálom, hogy már annyiszor hallottam hírét annak a bizonyos jelenetnek. Ugyanis így a történet első fele már a film megtekintése előtt körvonalazódott, ami nagy kár, mert így nem tudtam teljesen azt átélni, amit kellett volna: Ha jól látom, Janet Leigh akkoriban már nem egy utolsó név volt, megnéztem volna a rengeteg döbbent arcot a moziban, mikor a film főszereplője meghal az első félidőben. A film első jelenete akár egy romantikus film, majd átvált bűnügyibe, thrillerbe, ismét nyomozósdiba, a végén pedig... Ha a katarzis műfaj lenne, na az utolsó pár pillanatra azt mondanám. Amiket olvastam a filmről, a ruhák és az autók színének váltogatása nagyon jól működik, elsőre csak éreztem őket, aztán most így másodszori megtekintésre tényleg egyértelmű rendezői fogások. A film eleje teljesen lélektani, ahogy megvizsgálja a bűnöst, aki tulajdonképpen még csak gondolatban vétkezett. Ahogy indulása előtt leül az ágya szélére: érzi, hogy bűn, és tudja, hogy meg fogja tenni. Aztán szépen sorban a nagy terv összeomlik, sokszor a lebukás határára kerül. Amikor a kocsiban meglátja őt a főnöke - FELEDHETETLEN jelenet! Onnantól már nincs számára visszaút. Második ilyen, mikor a rendőr miatt ki kell nyitnia a táskáját, benne a lóvé. A harmadik lebukásveszély szintén a rendőr, mint felsőbb hatalom előtt, mikor a kocsijában felejti a bőröndöt... Megannyi emlékezetes szcéna! Amikor úton van, eljutunk délutánból koromfekete éjig, mindez olyan tökéletes vágással, hogy teljesen természetesnek hat, hogy röpke 2 perc alatt besötétedik. Aztán mikor elered az eső - kétértelmű jelentéssel, Marion elbizonytalanodik az útját, jövőjét illetően, teljesen átláthatatlanná válik sorsa, akárcsak az út az eső miatt. És ami tényleg lenyűgöző: ahogy a főszereplő - bár bűnös - a mi oldalunkon áll, velünk van, együttérzünk vele. Na, a megérkezés. Ahogy olvastam más helyeken, teljesen egyértelmű, csak az a bajom, hogy magamtól ebbe nem gondoltam bele, csak ott volt a szemem előtt, ahogy a Bateman világban 2 pólus uralkodik: az egyik a sötét, borús ház, a mama tulajdona, amely bármelyik fényképezésben több hogy is mondjam, félelemmel vegyülő tiszteletet vív ki, mint hazai médiasztárjaink együtt., a kis motel rész valóban Normané, a visszafogott, kisfiúsan zavarban lévő ember birodalma. Norman el is árulja azonnal, hogy nem Marion vére folyik először a fürdőben, Anthony Perkins végtelenül tökéletes, de erről majd még később. Aztán a parlorban, az a beszélgetés a két ember között - szóval a film egyik legnagyobb jelenete. Egyébként nem csodálnám, ha David Lynchet az itt megjelenő bagoly ihleti meg a gonosz ábrázolásában kultsorozatában. Szóval a beszélgetős jelenet, ahol végre Marion kizökken félelméből, Norman kitárulkozásába teljesen belefeledkezik a lány, s végre láthatjuk egy olyan pillanatban is, amikor nem ül gondterheltség az arcán. Norman érdekes, beszédével meg is győzi a nőt, hogy bűnt követett el, itt határozza el, hogy visszaviszi a pénzt. Az, hogy mennyire kizökkent szerepköréből, mi sem jellemzi jobban, ahogy a vacsora után bemutatkozik igazi nevén. A híres fürdőszobás jelenet. Sajnos most már tényleg inkább hírhedtként tekintek rá, feljebb írtam, miért. Azért nem semmi, hogy eme 45 másodpercért 1 hétig forgattak 70 kameraállásból. Hatásos jelenet. Mondjuk nekem nem lett a kedvencem. Az én kedvencem az összes zseniális szcéna közül a detektív halála. Csak Denny90-el ellentétben én ki is ugrottam a székemből ijedtemben. Na, az, ott ZSENIÁLIS. Ahogy a képernyő közepén hosszú mp-ekig látjuk a detektívet fölfelé sétálni, majd egy éles vágással olyan meghatározhatatlan, kiszámíthatatlan kameraállás következik, ami valóban annyira váratlan a nézőnek, mint a detektív számára a mama megjelenése. Döbbenet. Csak kapkodtam a fejem, hová nézzek, hol történik akármi is a képernyőn (mert ugye természetesen pont középen nem látni semmi érdemlegeset). Na ez az igazi hatás. Aztán már csak azt látom, ahogy a detektív zuhan lefelé.. Óriási. Most jut eszembe, még eme ominózus jelenet előtt Norman faggatása! Hát az Anthony Perkins csúcspontja, az a dadogó, zavarba jövő, hazudni még viccből sem tudó ember... Ez a szcéna párhuzamos az előbb említett Marion-féle bukásközellel. Csak Marion gondolatban követ el bűnt, s a véletlenek során kerül lebukáshoz közel, Norman pedig le sem kell írni, mit követett el, és a szavaival, a tekintetével.. Á. A TETŐPONT... Komolyan, ilyen katartikus végkifejletet talán a Vezeklés óta nem láttam (na jó, párat azért mégiscsak). Nekem egy pillanatig nem jutott volna eszembe ez a döbbenetes csúcspont, ami rögtön kizökkentett a fürdős jelenetet illető sajnálkozásomból. Úúúúristen, mit üt a vége! Hát ezt tényleg főbűn lenne lelőni azok számára, akik még nem látták. Állam a padlón, de még most sem hajoltam le érte. :) Azután a pillanat után akár már felesleges is lett volna a pszichológus magyarázkodása. Hisz akár egy megvilágosodás, hirtelen minden összeáll, de a pszichológust játszó színész remek játéka miatt mindez kikezdhetetlen. Na. Ez egy nagybetűs Filmélmény volt. Valamivel ismét gazdagodtam. Hitchcock olyan erős világba csöppentett, és úgy játszott a gondolataimmal, az érzéseimmel, ahogy csak akart. És ez így volt jó.

79. Mangilla (2009-07-10 15:46.41) - (válasz Sokdudu 78. hozzászólására)

Ja, semmi, hacsak nem az a kb. 50 másik film, ami szintén megnézésre vár :)

78. Sokdudu (2009-07-10 13:03.47) - (válasz Mangilla 77. hozzászólására)

Akkor mi a probléma? Nem is hosszú, nincs 80 perc sem :D

77. Mangilla (2009-07-10 08:10.26) - (válasz Sokdudu 76. hozzászólására)

Vagy a Madarakat... Amúgy a Kötél már engem is régóta foglalkoztat, de valahogy sosem akaródzik nekiülni... pedi a téma is érdekes, meg James Stewartot is bírom (Hitchcockról nem is beszélve:P)...

76. Sokdudu (2009-07-10 01:25.33) - (válasz Denny90 75. hozzászólására)

Nézd csak meg, garantáltan Hitchcock függő leszel, következő körben mindenképp a Szédüklést vagy A kötélt ajánlom :).

75. Denny90 (2009-07-09 11:20.24)

Amikor a Péntek 13 ezévi remake-jénél írtam, hogy miket is értek én minőségi horrorfilm alatt, akkor például Alfred Hitchcock-ra is gondoltam. Pedig még csak most kezdtem hozzá begyűjteni a filmjeit, egyet sem láttam még elejétől a végéig, és úgy gondoltam, hogy egyik leghíresebb alkotásával, a Psycho-val kezdem. Alfred Hitchcock-ot messze ki lehetne nevezni a világ legjobb rendezőjének, de ezt azért nem teszem, mert én magam még nem láttam a filmjeit. Az IMDb-n viszont 10(!) filmje minden idők legjobbjai között szerepel, talán hasonló jó mutatóval kizárólag Stanley Kubrick büszkélkedhet. Nagyon sok alap film vár még rám tehát, olyanok mint a Forgószél, a Szédülés, az Észak-északnyugat vagy a Hátsó ablak. Az évben tervezem is, hogy meg fogom nézni ezeket, és mint már írtam, a Psycho-nak jutott a kezdés. Végül is azért döntöttem mellette, mert ismerem a sztorit, képben vagyok a filmmel, és tudom, hogy mekkora hatással volt a stílusra, magára a filmtörténelemre is. A sztori nem bonyolult, de mesteri és hátborzongató: egy titkárnő, bizonyos Marion Crane a munkahelyéről elvisz 40 ezer dollár készpénzt, majd fogja magát és a feladata helyett (hogy vigye be a bankba), fogja magát, összepakol és elhagyja a várost. Szeretőjéhez, Sam-hez tart, az út közben azonban folyamatosan ideges. Nem tudja, vajon főnöke bejelentette-e őt a rendőrségen... Út közben egy rendőrrel is összefut, autót cserél, minél távolabb akar kerülni Phoenix-től. Egy helyen azonban muszáj megállnia, mert álmos, és ki kell pihennie magát. Ez a hely a Bates Motel, egy kevésbé látogatott, ámbár rendezett hely, és a tulajdonos, Norman Bates is rendesnek tűnik. Csak annak az öregasszony-nak (Norman anyja) a hangja borzasztó, aki a közvetlen a motel mellett található házban él, és utasítgatja, szidja fiát. Őt sohasem látjuk, de így is érezzük, milyen ember... Egy Norman-nal közösen elfogyasztott vacsora után Marion meghal. A film következő részei a nyomozásról szólnak, a Bates motel körülötti titokról. Egy Arbogast nevű nyomozó érkezik először a motelhez, de később ő is áldozattá válik. Ekkor jön be a képbe Marion szeretője, Sam és testvére, Lila. Miután a seriff kevésbé érzi fontosnak a motel és a ház átkutatását, a kezükbe veszik az ügyet, férj és feleségnek adják ki magukat, majd rájönnek a hatalmas titokra, ami eddig megválaszolatlan volt. Alfred Hitchcock egy mester, hatalmas rendező, és ebből a filmjéből ez már kiderül. Folyamatosan fenntartja a feszültséget, a hangulatot, és bevallom, sikerült úgy megijednem, hogy ugrottam egyet a széken. Ez Abrogast haláljelenete... Szerintem a filmtörténelem egyik leghátborzongatóbb pillanata ez. De ott van a klasszikussá vált zuhanyzójelenet is, Marion Crane halála, amit minden kritikus kiemel, és ami ott van minden idők legfontosabb és legfélelmetesebb filmjelenetei között is. A hangulat a rendező miatt sohasem ül le, de erre rájátszik még a félelmetes, és ugyancsak classic filmzene is, ami hihetetlenül hátborzongató. A szereplők mesterien játszanak, gondolok itt Anthony Perkins-re vagy Martin Balsam-ra (12 dühös ember-ben az első számú esküdt), de persze meg kell említeni Janet Leigh-et, akinek segítségével még nagyobb hasátú lehetett ez a film. Végig titokzatos, nagyon félelmetes és fantasztikus alkotás. A csattanót biztosan ismeritek már, hiszen kevés olyan filmrajongó van, aki nem tudná mi a Psycho végkifejlete. De én akkor sem árulom el itt, ebből a cikkből a titok ne derüljön ki. Csak annyit mondok, hogy nézd meg a világ egyik legjobb thriller-ét, mert ez egészen röviden szólva, alap!

74. Lala 15 (2009-06-06 15:11.32)

Hihetetlen film!majd be sz**tam rajta..főleg a végén amikor minden kiderül.Ez egy alapfilm

73. Bobo 888 (2009-05-11 23:04.56)

Egy alapmű, amit számtalanszor megcsipkettek, annyira mesteri.Hitchcockról nem kell kiselőadás, mindenki tudja, kicsoda. A fülsiketitő zene, a feszültség adagolása, a légkör, az etalon zuhanyzós jelenet,.....a koronát a végső, két én megmagyarázása teszi fel, ahol ha nem figyelsz, könnyen azt se tudod, fiú vagy e vagy lány. Az ilyesztegetés és sokkolás horrorja innentől kezdődik, akárcsak Elvistől a zene....

72. Rockpanorama (2009-05-09 10:12.06)

Sziasztok! Íme egy kis kritika a filmről: [link] De hozzáteszem, nem kevés Spoilert tartalmaz.

71. Mzua (2009-03-17 22:05.54)

Én maradok ennél a feldolgozásnál.

70. Gertev (2009-03-17 21:38.25)

Én majdnem napi, de heti szinten biztos nézek fekete-fehér és némafilmet is. Mai moderneket pedig alig...

69. Fémszívű (2009-02-10 15:35.25)

Ez a film még ma is üt. Pedig már nem mai darab. Azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatom, hogy mérföldkő volt a film történelmében. Ezt is csak ajánlani tudom mindenkinek.

68. Lyak (2009-01-12 15:24.02)

Nem rosszabb, csak a mai "hipi-szupi" tehnikák mellett az embernek jobban el kell szánnia magát egy fekete-fehér film megnézésére, mint egy vadiúj színesére. Ha az ember elszokik egy technikától, nehezebb visszaszokni rá. Ez valahogy úgy van, mint ahogy nem mindenki képes csak úgy otthon megnézni egy némafilmet. Nem rosszabb tehát, csak ritkább, és így nehezebb belekezdeni. A Psycho viszont így tökéletes - színekkel csak elrontották volna.

67. Sokdudu (2009-01-11 22:36.18) - (válasz Lyak 66. hozzászólására)

Miért attól rosszabb egy film, ha fekete-fehér?

66. Lyak (2009-01-11 15:21.42)

Nyugodtan kijelenthetem, hogy ezért az alkotásért érdemes filmet nézni. Az akkri legprimitívebb technikával Hitchcock olyan maradandó remekművet hozott létre, ami talán a filmtörténelem legjobbja. Én például előítéletekkel kezdtem nézni és nehezn is vettem rá magam, mégpedig azért, mert fekete-fehér - majd rájöttem, hogy ennek a filmnek nincs szüksége arra, hogy színes legyen. Úgy tökéletes, kerek és gyönyrű, ahogy van. Ami pedig még a nagyon jó produkciók közül is kiemeli, az Anthony Perkins hihetetlen alakítása. A film utolsó négy másodpercéért már férfi Oscart érdemelt volna. Ez a film nem fog kimenni a divatból.

65. Robrol (2008-12-17 14:34.50) - (válasz Master laster 56. hozzászólására)

Úgy látszik egy korosztály lehetünk, én is kulcsos gyerek voltam, ezután nem mertem egyedül zuhanyozni a fürdőszobában! Ja, csak nekem a bátyám rá is tett egy lapáttal azzal, hogy ijesztgetett is vele! De amilyen hülye voltam, csak végignéztem! A díszlet nem semmi, az a ház hátborzongató, még mai szemmel is!

64. Delpiero (2008-11-22 22:35.49)

Igazi klasszikus és műfaj teremtő alkotás.Az elejétől a végéig telis tele van feszűltséggel!

63. Sokdudu (2008-11-15 23:59.26)

Hát azért a lépcsős meg zuhanyzós jelentnél a mai napig összedermed az ember. De valóban, aki ijesztgetni akarja magát, az ne Hitchcockkal tegye, mert szinte minden filmje a groteszk humoron, egyik érzelemből a másikba átváltáson, helyzetek kaakterek kifigurázásán alapul. Sosem szabad komolyan venni egy Hitchcock filmet és így lehet igazán élvezni. Persze vannak kivételek.

62. Lacee (2008-11-15 23:40.42)

Ez ugyebár a filmtörténet egyik legnagyobb mérföldköve. Ennyi. Lélektani szempontból viszont max. annak idején volt hatásos, amikor moziban vetítették. Ma már egyáltalán nem. Aki tehát halálra akarja magát ijeszteni, jobb ha nem próbálkozik ezzel a mesterművel(ez egyébként Hitchcock minden filmjére igaz, nem ezért kell szeretni a direktort), arra ott vannak a hátborzongató pszichohorrorok. A zuhanyzós jeleneten- bízom benne hogy minden filmrajongó ismeri -több napig dolgoztak a készítők. Pedig... hát... nem egy nevetséges burleszk az egész mai szemmel? Ugye, hogy az? Nade elég ebből, hiszen mégiscsak egy gyöngyszemről van szó, zseniális színészekkel- különösen Anthony Perkins -klasszikus zenebonával és kiváló rendezői munkával. Hitchcock alkotásainak megvan a sajátos varázsa, amelybe a néző kellemesen bele tudja élni magát, és élvezhati annak hatását. Ez a film soha nem hal meg.

61. Loin (2008-11-15 19:04.00)

hát ez nagyon jó film! csak a magyar szinkront jól elcseszték:D

60. Sleepyx (2008-11-14 19:42.02)

most komolyan azon vitatkoztok hogy a film horror???????????anyám

59. Master laster (2008-11-08 11:21.04)

[link] Horrorba hajló thriller.

58. Sokdudu (2008-11-08 04:12.13) - (válasz PistiQuE?! 54. hozzászólására)

ez NEM HORROR!!!

57. Orgona (2008-11-04 20:43.45) - (válasz Janóbácsi 55. hozzászólására)

Akkor általános oskola 2. vagy 3. osztályába jártunk. Az egyik osztálytársam nagy hangon büszkélkedett, hogy látta a Belphegort. Osztályfőnöki intőt kapott, a szüleit behívatták az iskolába.

56. Master laster (2008-11-04 13:40.09)   - (válasz Janóbácsi 55. hozzászólására)

Belfegor? Hát akkó te sem vagy már tini! Én kulcsos gyerekként utána hetekig bexartam otthon egyedül.

55. Janóbácsi (2008-11-04 13:31.01)

Na.. ilyeneket már nem tudnak csinálni. Most is borzongok. ha rágondolok.No. meg a Belfegor!Emlékeztek rá?Szüleim nézték a tv ben, sötétben, én meg a félig nyitott ajtó mögül, titokban. Király volt!

54. PistiQuE?! (2008-11-03 08:25.11)

Ez valami borzasztó! Mármint pozitív értelemben. Nem hiába alapmű, és a horrorfilmek atyja ez a film. Annyira érezni az elejétől a feszültséget, hogy az már szinte tapintható. A felénél úgy tűnik, mintha kezdene ellaposodni, de csak ezután jön a java. Kiváló szinszek, kiváló rendező Csak ajánlni tudom. ű SPOILER ON Amikor megjelent a vásznon Norman Bates, én egyből láttam rajta, hogy "beteg" - innen látszik h milyen jók az alakítások - de persze hogy skizó, arra nem jöttem rá SPOILER OFF

1 2 3 4 5 6 7 8

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Dymoon, 2021-05-01 01:31	233 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Psycho adatlap

Eredeti cím: Psycho

Évszám: 1960

Rendezte: Alfred Hitchcock

Szereplők: Anthony Perkins, Janet Leigh, Vera Miles, John Gavin, Martin Balsam...

További információk

Szereplők fórumai

- Martin Balsam - Vélemények

- Alfred Hitchcock - A legjobb filmje(i)

- Alfred Hitchcock - Vélemények

- Janet Leigh - Vélemények

- Anthony Perkins - Vélemények

- John Gavin - Vélemények

- Bernard Herrmann - Vélemények