Filmünk nyitányában az esszenciális Szórakozott Professzornak egyetlen teendője akad már csak, mielőtt összekötné élete fonalát a Nagykönyvben lefestett Fridzsideri Kékharisnyával. Aláereszkedvén dinoszauruszcsont-kollekciója csigolya-összeillesztő állványzatáról egymillió dollár adományt kísérel meg kibrusztolni prehisztorikus korokba repítő múzeumuk támogatására. Először azt képzeli, Mr. Peabody-t kell körbeudvarolnia, ezért golfütőt ragad. A sorsa pedig a felvágott nyelvű Susan Vance-éhoz egy elkóborolt guttaperchalabdának, egy félreismert autónak, egy olajbogyó röppályájának, a bolyongó ikertáskáknak, valamint a szakadni kész estélyiknek köszönhetően.
A kettejük közötti, pergő dialógusok pezsgőzuhataga huzat a gallyak közt – üdítő évődés a hölgy, kínos, feszengő egymás mellett elbeszélés az úr értelmezésében –, a nézők élénk derültségét hivatottak szolgálni. Ha nem tudnánk, hogy David egy torony felső ugródeszkájáról rugaszkodik épp el, hogy belevesse magát a nász kétszemélyes medencéjébe, azt mondanánk, az Isten is egymásnak teremtette őket. Így viszont… mondani se kell! (Annyira nyilvánvaló.)
Bár másnap mintha a botrányszéria végérvényesen külön utakra terelné gondfeledt, ám önterhelt boldogságbarlangászainkat. Nem sejthetjük ekkor még azt sem, hogy a Cary Grant megformálta Huxley prof önironikusan, fánkokkal felfűzött ujjú fürdőköntösben fog coming-outolni. Ám a szituáció meredeksége miatt senki sem veszi őt komolyan. Kulcsfontosságú lesz viszont, midőn egy hőn áhított dinópuzzle-darabkával hóna alatt csönget a küldönc, s ha egy komédiában pótolhatatlan csont kerül a fókuszunkba, várható egy kotnyeles eb érkezése is. Addig pedig, míg a feltűnésére várakozunk, színre lép a címszereplő, újraindítva a sziporkázón mulatságos kalandok sorozatát, melyek habkönnyűnek látszanak ugyan – amíg Rilke foltosa békésen korzózik fel-alá magán- és közterületen egyaránt –, a történet egy pontján mégis minden főbb szereplőnk (más és más érzelmi töltettel szívében és arcán) könyököl zárkája komor rácsain, a legveszedelmesebbet leszámítva.
Persze felesleges aggódnunk, amíg paleontológusunk talizmánja, a szauruszváz sértetlenül áll restaurált lábain. Bár Macbeth sem rágta tövig a körmeit anno a meginduló birnami erdő, ahogy később Haggard király sem a lőrét vedelő koponya miatt…
A vibráló humorú, az egyszerű panelekből is sajátos: hatásos kompozíciójú alkotást a méltán elismert rendezőóriás egyik legsikerültebb munkájának tartom.

1. Berto49 (2009-08-29 23:13.53)

Nagyszerű vígjáték két kíváló színésszel Remek poénok, fergeteges tempó, majdnem kétórás tökéletes kikapcsolódást nyújt.

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Varla, 2021-03-01 14:55	3 hsz
Kérdések téma megnyitása	0 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Leopárd kisasszony adatlap

Eredeti cím: Bringing Up Baby

Évszám: 1938

Rendezte: Howard Hawks

Szereplők: Cary Grant, Katharine Hepburn, Charles Ruggles, May Robson, Barry Fitzgerald...

További információk

Szereplők fórumai

- Katharine Hepburn - Vélemények

- Cary Grant - Vélemények

- Howard Hawks - Vélemények

Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk