Fórum - Doktor Zsivágó (1965) - Vélemények

27. Lifeisamovie (2021-01-21 20:35.00)

http://www.youtube.com/watch?v=XTEff7DOduU Maurice Jarre - Lara's Theme

26. Mclane 2 (2020-02-21 20:43.45)

Én nem olyan régen jutottam hozzá az eredeti Borisz Paszternak regényhez amiből a film is ugye merített, el is olvastam napok alatt és tegnap eljutottam a filmhez is délután jó ideje hogy legutóbb láttam,de akkor még nem ismertem a regényt kicsit sem és így a könyv után is azt mondom hogy jó lett simán. Persze az egész könyvet nem vitték át abba a majdnem 3 és fél órába amit erre szántak, de azért nekem a végeredmény eléggé tetszik most is személy szerint úgy mint korábban. Szóval mindent egybevéve nagyon kedvelem ezt a történetet de eléggé, a könyv is jó lett érdemes időt szánni rá és erre a filmre is még ha hézagosabb is mint az írott anyag volt, talán még megnézem próba végett a 2002-es filmet is mert azt a mai napig nem láttam, és ki tudja hátha lett olyan jó mint ez a film.

25. Lifeisamovie (2020-02-12 18:51.23)

[link] [link] [link] [link]

24. Natalie Wood (2016-05-14 15:43.33) - (válasz Entersp 23. hozzászólására)

Na és a zene?

23. Entersp (2016-05-14 15:22.17)

Ez hosszú volt. Ennek ellenére egyhuzamban megoldottam, így vége a több évtizedes halogatásnak. Grandiózus darab a hatvanas évekből, Sharif választása némileg meglepő. Bármilyen hosszú is a felölelt időszak, Lara az elejétől a végéig ugyanúgy néz ki - fura, hogy ez mennyire nem számított. K. Kinski itt sem tiszta, Kenobi pedig ugyanolyan nyugodt és megfontolt, mintha a Tatuinon intézné a buckalakókat. Pipa, de egyszer elég is volt.

22. KRISTÓF1993 (2016-04-22 20:29.48)

A filmtörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása.

21. My name is.. (2015-07-10 18:03.23)

Most olvasom döbbenten,hogy meghalt,szinte felfoghatatlan!!! Tudtam,hogy alzheimer kóros és,hogy már arra sem emlékszik ki ő....le vagyok sújtva,nagyon szerettem..:/ Nyugodjon békében,Doktor Zsivágó...

20. Vbacs (2013-10-25 20:43.09) - (válasz Orgona 19. hozzászólására)

Az igaz. De kezdetben még Brezsnyev is elég tekintélyes volt.

19. Orgona (2013-10-25 20:20.00) - (válasz Vbacs 17. hozzászólására)

Hruscsovot 1964-ben távolítoták el, valószínűleg a bemutatót jelzi az 1965-ös évszám, akkor már Brezsnyev regnált.

18. Orgona (2013-10-25 20:18.43) - (válasz Csabaga 16. hozzászólására)

Amikor az eltűnt nőre gondol: lehet, hogy egy táborban van és csak egy szám, mármint rabszám. Na és a szemüveges srác, akiből forradalmi vezető lett és gyilkológéppévált?

17. Vbacs (2013-10-25 18:04.43) - (válasz Csabaga 16. hozzászólására)

Nem mindegy, hogy Lenin mit mondott és az utánuk jövő orosz vezetők mit mondtak. Amikor ezt forgatták, még Hruscsov lehetett a párt élén, akinél azért még nem volt enyhe a propaganda és simán lehet, hogy óvatosságból inkább nem hoztuk be. Sharif, mint egyiptomi-francia származású színész valóban érdekesen nézett ki, mint orosz, de annyira nem volt zavaró szerintem. Azért jól alakított. De nekem itt akkor is Courtenay és Steiger volt a favoritom. Jó szerepeket kaptak és jól is adták vissza. A szerelmi szál sem volt gyenge, de abban nincs semmi érdekes :))

16. Csabaga (2013-10-25 17:15.04) - (válasz Orgona 15. hozzászólására)

Én még úgy tanultam,a terror a forradalom velejárója,és ezt mintha Lenin mondta volna. Bár túl nagy terrort nem látok.Csak cári részről van egy tömegbe lövetés.

15. Orgona (2013-10-25 17:04.16) - (válasz Csabaga 14. hozzászólására)

Azért, mert a forradalmi rendszert is totalitáriusnak ábrázolták - helyesen akárcsak a cári rendszert. Kendőzetlenül mutatták a forradalmi terrort.

14. Csabaga (2013-10-25 16:53.47) - (válasz Vbacs 13. hozzászólására)

Julie Christie helyet elsőre S.Lorent akarták,de a rendezőnek nem kellett. Szerintem igaza volt,Loren,mint orosz... A legnagyobb alakítás szerintem is az általad említett két színészé. Omar Sharif egy kicsit fura orosznak. Körülményes forgatás volt,a "belsőket" Spanyolországban vették fel. A rendezőnek,forgatókönyvírónak felróják,inkább a szerelmi szál érdekelte őket,mint a forradalmi események. Sohasem értettem,miért volt ez betiltva nálunk.

13. Vbacs (2013-10-24 23:43.44)

Csak így ímmel-ámmal álltam ma neki ehhez a filmhez is, mint mostanában oly sokhoz. Valahogy elvesztettem a türelmem irántuk, nem tudom miért. No de ez a film! Nem hittem volna, hogy 3 és fél órát fogok úgy végig ülni, hogy egy percét sem unom. Nem nehéz megfejtenem magamban, hogy ez miért is történhetett. Gondolom közrejátszott, hogy ezt a korszakát a történelemnek imádom, hogy a férfi színészek a hátukon vitték a filmet és az, hogy David Lean a múlt század egyik legprofibb rendezője, akivel nagyon egyezik az ízlésünk. Mert nem ad ki úgy filmet a kezéből, hogy ne simítaná el a göröngyöket rajta, így kapunk egy tökéletes látványvilágú, zenéjű, remekül összevágott monumentális alkotást. Gondos kézzel bánik a színészeivel is. Ő is azt a trendet követi, mint például Tim Burton vagy Sándor Pál, név szerint a " Ha már egyszer bevált, akkor csak be fog még egyszer, és még egyszer....és még egyszer" És mi ennek csak örülünk. Mint Guinness, mint Sharif kiváló művészemberek, az ő megjelenésük már egy fél siker. És mivel mondtam, hogy számomra ezt a filmet a férfiak adták el, nem mehetünk el Rod Steiger és Tom Courtenay mellett sem, akiket úgy állítottam volna sorba az aranyszobrokért, mint a rászorulókat az ingyenkonyhánál. Meglepő, hogy egyiket sem jelölték, senkit! Hát miféle dolog ez? Csak azért, mert a drága keleti ellenség a téma....na mindegy. Klaus Kinski jelenléte meglepett, szerencsére kevés ideig élvezhettük nem komplett társaságát. (Az az ember egy RÉM) Nőkkel kapcsolatban már nem vagyok ennyire lelkes, az igazság az, hogy nem fogtak meg a karakterek sem. Chaplin kis tapasztalatlan leányka volt még és a karaktere sem volt egy nagy was ist das, de még így is ő tetszett jobban. Julie Christie munkásságát tisztelet, személyét kedvelem, de itt mégsem tetszett. Gondolom a karakter volt taszító számomra és egyedül csak ez zavart. Csak ez az egész filmet illetőleg. A könyvet nem fogom a kezembe venni, és még soha nem is tettem meg, de úgy hallottam, hogy elég vontatott. Maradok a filmnél :D U.I. Elképesztően hiteles volt a hideg és a tél ábrázolása. És sok bizonyíték volt rá apró jelek képében, hogy mocsok hideg lehetett a helyszínen, ami ha jól tudom Kanada és Finnország. Aranyos a kedves Angol-amerikai úriemberektől, hogy pont a Hidegháború pirostelefonos, vészes korszakában vették elő ezt az alkotás. Soha jobbkor. És sikerült viszonylag pontosan visszaadni a kort, gratula! :)

12. Orgona (2013-06-03 14:41.31)

Nagyszerű film. Nem csodálom, hogya filmnek még a zenéjét is üldözték a szocializmus évei alatt.

11. Miss bambi (2012-06-03 22:15.26)

Hát..,látom itt sem tolonganak a vélemények,pedig most adta le a Duna Tv az első rész,a 2.meg jövőhéten lesz. Engem mindíg megríkat a mai napig+a zene,a színészek kiváló munkája ami egyszerűen fergeteges. Ez is örök szerelem..

10. Miss bambi (2011-11-05 22:21.12)   - (válasz Panyolai 9. hozzászólására)

:) Olyan gyönyörű és egyedi a film zenéje,hogy már ettől is patakokban hulltak a könnyeim,hüppp.

9. Panyolai (2011-11-05 22:04.55)

Örökbecsű filmeposz. A Nobel Díjjal jutalmazott Borisz Paszternák (amúgy nem vehette át) regényéből az angol rendezőóriás, az epikus filmek szakértője; Sir David Lean csodálatos mozit készített. A nagyszabású történetben egy szerelem (mi más?:) kibontakozásának lehetünk tanúi az orosz forradalom és polgárháború zűrzavaros és kegyetlen időszakában. Jurij és Lara többször elszakad egymástól, ám szerelmük az újabb találkozásokkal egyre csak erősödik. De valahogy mindvégig érezni, itt nem lesz hepiend… Emellett nem kevés kritika éri a bolsevik-rendszert; a ’fehér’ bűnök helyett inkább a ’vörös’ rémtettek vannak kiemelve (Pása-Sztrelnyikov) Az az igazság, hogy tulajdonképp minden tökéletes a filmben; a látványvilágtól a színészeken át a zenéig. Ennyivel akár le is tudhatnám a mű méltatását, ám ez így igen fukar dolog lenne. Mert számomra ez az a film, ahol a legélethűbben sikerült elkapni az „orosz világot”. Pedig valójában Finnország és Kanada voltak a forgatás helyszínei…:) Mégis, már az elején, a temetési jelenetnél hihetetlen mód elkapják a hangulatot. A város, a táj, a kietlen havas puszta mind gyönyörűen van fényképezve, s a díszlettervezőkről is ódákat lehetne zengeni – elég csak a jégbe fagyott varikinói házat megemlíteni. A jelmezek is tökéletesen adják vissza a kort. Maurice Jarre fülbemászó, balalajkával megbolondított filmzenéjét pedig illik felismerni minden igazi filmrajongónak. A színészek közül a meseszép Julie Christie-t emelném ki, de természetesen Omar és a többiek is igen jók. Alec Guiness a rendezőnek ebben a filmjében is felbukkan – gondolom jó viszonyban voltak Sir Daviddel – az ő figurája a mesélő. Nincs itt komoly hiba; a kor mércéjével mérve a díjeső maximálisan járt; sőt, ettől a lassan ötven éves remekműtől még a mai filmeseknek is lenne mit tanulni...

8. Sötétszív (2011-07-04 15:16.52)

A Borisz Paszternak regényéből monumentális. lenyűgöző filmváltozatot sikerült készítenie David Leannek, akinek ez volt a specialitása. Ma már nem készülnek ilyen filmek. A színészi játék, a fényképezés, a zene mint elsőrangú. Bár Omar Sharif, és Julie Christie remek alakítást nyújtottak, de Alec Guiness volt az igazán zseniális benne. Gyönyörű film, és bár három órás, de egyáltalán nem fullad unalomba, ajkár többszöri megnézésre is javallott, mellékhatások nélkül!

7. Miss bambi (2011-04-16 16:48.11)

Egyik kedvenc filmem. Nagyon eltalálták a két főszereplőt,a gyönyörű Julie Christie,mint Lara és Omar Sharif a kevésbé szép Doktor Zsivágó. Nem,egyáltalán nem a csöpögős és túlzott romantikáról van szó,annál sokkal de sokkal több,az érzelmek mélységéről,mely összeköt két embert és szerelmük a sírig tart. A kedvenc jelenetem az,amikor a jéghideg,szélfútta havas tájból,teljesen átfagyva bemennek a kis házba,mely teljesen elhagyatott,és ott bennt teljesen jégcsapra van fagyva minden.Ezt nézni,ahogy a nap sugarai besütnek a házba,a fények,hangulat,még a zord időjárás ellenére is melengető volt. A film zenéje is gyönyörű,mely ráadásként hozzájárul ahhoz,hogy átélje a néző ennek az egésznek a szépségét.A havas táj amit hosszan nézve csak eltűnődünk,hogy milyen gyönyörű,de egyben a halál egyik cinkosa is ebben az időben,sokáig kint lenni,menni csak menni és nem látni a kiutat,mint ahogy Doktorunk is így érezte,de mivel szívében oly sok melegség volt ezért talán arra ösztönözte,hogy kitartson és találkozzon az Ő Larájával. Volt hite,bízott benne,sikerült is. De mégis,mint minden,nem tűnik olyan egyszerűnek és ebben bizonyos emberek és buktatók is vannak,melyek gátolnak a boldogság kiteljesedéséhez. De Ők ketten tudták azt,hogy legyenek együtt vagy külön,mindkettőjük szívében ugyanaz az érzés kering,melyet sem távolság,sem senki nem gátolhat...

6. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-05-10 08:52.36) - (válasz Mozibuzi 5. hozzászólására)

Rá jöttem, hogy olvasva, nézve is nekem valók, főleg csillagozva.

5. Mozibuzi (2010-05-08 17:35.16)

Miközben néztem ezt a filmet rájöttem, hogy az ilyen monumentális alkotások nem nekem valók. Hiába van jól megcsinálva elfáradok közben.

4. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-02-22 06:01.48) - (válasz Törölt felhasználó 3. hozzászólására)

Osztom a véleményt, annyiban, hogy nekem a parókás szereplők sem voltak maximálisak. ezért írtam a 2006-os orosz sorozathoz, hogy az sokkal hitelesebb, katartikusabb volt számomra.(a dátum jellemző 1965)

3. Törölt felhasználó (2010-01-05 20:21.28)

Túlzás azt állítani, hogy az eredeti regényhez hűen készítették volna el a filmet. Inkább azt mondanám, hogy kiemelték belőle a mindig előhúzható hollywood-i főtémát, a szerelem (privát szféra) elsődlegességét a mindenkori politikai kurzussal szemben. Ami nem is volna baj, csak a társadalmi/lélektani jelenségek apró, de jelentőségteli momentumai közben szimpla didaktikus látványelemekké degradálódtak, ha egyáltalán bennehagyták őket. Ilyen a moszkvai "békés tüntetés" bemutatása, vagy az erdei partizánok kitörése. A család vonaton töltött napjai persze némafilmes szempontból tökéletesen megállják a helyüket, és külön méltánylandó, hogy az általános internálásnak a filmben addigra már bejáratott eszközei töltik fel drámaisággal a jelenetsort (zsúfoltság, fertőtlenítés, porig égett falu, elkínzott arcok, a vonatra ál-indokkal felkéredzkedő asszony). Ezzel szemben hiányzik számomra a regénynek az a kis része, amelyben az egyik állomásnál kényszermegállásra kényszerülő vonat utasai cserekereskedelembe bonyolódnak az állomás oldalán titokban áruikat felvonultató szinte nincstelen falusiakkal. Nagyon érzékletes kép, ajánlom a visszaolvasását! A partizánok fogságában töltött időszakot viszont en bloc kihúzza a forgatókönyvíró, pedig az emberi lealjasulás ábrázolására annál a két könyveli fejezetnél nem is találhatott volna markánsabbat. Az pedig szintén érthetetlen számomra, hogy miért hagyták ki azt a drámai epizódot, amikor Jurij Andejevics akarata ellenére fegyvert fog, de nem képes ölni vele, hiszen látja, kikből áll a fehérek serege. Jurij Andrejevics fekete-fehér karakter színes szélesvásznon. Jellemfejlődése teljesen érthetetlen; a bolsevik eszmékkel való alapvető szimpátiáját letudja a film annyival, hogy kijelenti a tüntetésen látott transzparensek kapcsán: "Valóban szép eszmék". Aztán megy vissza a burzsoá-partyra, mintha mi sem történt volna. Nem sokkal később persze meggyógyítja a lekardlapozott sebesülteket, amiből kiderül, hogy ő elsősorban orvos, politikum ide-vagy-oda, viszont ennyiben ki is merül a jellemábrázolása. Mintha a bejáratott álomgyári hőskarakterek alapvető igazságérzete már nem is indokolna magyarázatot. Ő jó, ő a szívére hallgat és kész. De emiatt sem érthető a végső elválása Larától, hiszen a film logikája (és a főszereplő sablon-személyisége) alapján követte volna őt a Távol-Keletre, aztán Komarovszkijt majd csak lepattintják. Itt az az alapos lélekrajz hiányzik, amit Paszternak a Varikinoba való visszaérkezést tárgyaló fejezeteiben ábrázol, s ami kellőképpen megindokolja, miért döntött így Zsivágó, ahogy. Omar Sharif kitekint az ablakon, de ez semmi érzelmi többlettel nem gazdagítja a jelenetet. Szintén nem értem, miért kellett Pavel Antyipovból már az elején elvakult forradalmárt csinálni. Ha a szerelmi szál szemszögéből nézzük, akkor persze indokolt, hogy Lara szerelmére pont elvakultsága miatt nem volt méltó; azonban a regény sokkal árnyaltabban fejezi ki, ahogy ez a tesze-tosza falusi tanító, talán unalmában, vagy talán átlagosságát, semmi-jellemét felülírandó és kompenzálandó jelentkezik önkéntesnek, hogy aztán a vidék rettegett Sztrelnyikovja váljon belőle. Akinek a regénybeli halála szintén "odabasz", csak persze ezt az igen hatásos drámai elemet is sikerült kihúzni a film cselekményéből. Geraldine Chaplin viszont tökéletesen frigid Tonya, Julie Christie az előírásoknak megfelelően odaadó Lara, Rod Steiger pedig talán az egyetlen, akinek az alakításán nem lehet kifogást találni. Komarovszkij figurája a leginkább kidolgozott, talán mert a regényben sem túlozza el Paszternak az ügyvéd szerepeltetését. Mindig hangsúlyos drámai pontokon tűnik fel, ezt pedig azért nehéz filmen elbaltázni. Alec Guinness Jevgrafja "valósággal izzik a vásznon", hogy ezt az elcsépelt közhelyet használjam. A film pozitívuma számomra még a regénybeli apró hangulatfestő motívumok átemelése, amik az "igen, ez benne volt" jóleső érzésével töltöttek el. Pl. a gyertyafény az ablakban, a csikó futása a varikinoi birtok felé tartó kocsi mellett... Viszont a regényben nem szereplő nárcisz erőltetése már kifejezetten giccses, dehát mit tegyünk, ha a regényben olyan érzékletesen, belső monológokban elmesélt vágyódást nem tudta másképpen megfogni a stáb... A balalajka sem zavaró, sőt, a szerelmi szál elsődlegessége miatt kifejezetten jót tesz a zenei motívum dramaturgiai hangsúlya (nyilván, mert Zsivágó múltját jelképezi, majd végül a jelenét és az elbaszott jövőjét, amit Lara lett volna hivatott beteljesíteni). Összességében nem tartom egy kifejezetten jó regényfeldolgozásnak, de a szerelmi dráma műfaján belül mindenképpen az első helyek egyikét érdemli. Természetesen belátom, hogy egy 3 órás adaptációt lehetetlen minden apróságra, epizódra kiterjedően elkészíteni, ezt nem is kérném számon az alkotókon. De, mint írtam, az alapvető társadalom-és jellemábrázolás csorbát szenved, ha szigorúan a szerelmi fővonalon maradunk, és nem marad más, mint (egyébként impozáns) díszlet.

2. Magnus (2009-12-11 10:23.18)

Egy igazi klasszikus abban az értelemben is, hogy az eredeti regényhez(írta: Borisz Paszternak) valósághűen készitették el, mind a könyv mind a film kitünő! A színészek brilliroznak, azért mert ilyen jól megírt szerepekben sokkal könnyebb maradandót alkotni. Bemutatja az akkori oroszországi történelmi és társadalmi helyzetet is. Végig érdekfeszítő a film a több mint három órás hosszához képest is. Manapság nagyon kevés ilyen filmet készitenek mondhatnám nem nagyon! Inteligens szórakozás mindenkinek!

1. Robrol (2008-12-14 20:21.29)

Hogy ehhez a gyönyörű, monumentális film-alkotáshoz sem szólt még hozzá senki, ez több, mint furcsa! A filmtörténelem egyik legkiemelkedőbb alkotása, gyönyörű képekkel, kiemelkedő színészi gárdával, díszletekkel. Megható a fő szerelmi szál,de én külön kiemelném a kedvenc jelenetemet, a varikínói "jégbefagyott" udvarház bemutatását:külön gratula az operatőri munkáért, ritka szép képek vannak a filmben!

Kapcsolódó fórumok

Vélemények	Lifeisamovie, 2021-01-21 20:35	27 hsz
Kérdések	Orgona, 2013-06-08 21:41	11 hsz
Keresem téma megnyitása	0 hsz

Doktor Zsivágó adatlap

Eredeti cím: Doctor Zhivago

Évszám: 1965

Rendezte: David Lean

Szereplők: Omar Sharif, Julie Christie, Geraldine Chaplin, Rod Steiger, Alec Guinness...

További információk

Szereplők fórumai

- Geraldine Chaplin - Vélemények

- Omar Sharif - Vélemények

- Alec Guinness - Vélemények

- Rod Steiger - Vélemények

- Maurice Jarre - Vélemények

- Klaus Kinski - Szerepelt még...

- Adrienne Corri - Vélemények

- Klaus Kinski - Vélemények

- David Lean - Vélemények

- Julie Christie - Vélemények