Ez a weboldal cookie-kat használ, melyekre szükség van az oldal megfelelő működéséhez. További információk
Filmek Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak Mozi
film
 
Bejelentkezés
E-mail:
Jelszó:
Megjegyezzelek?
Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Regisztrálj és nyerj
DVD-t, vagy mozijegyet!

Keress

Részletes keresés

Mozibemutatók
2020-06-11
Corpus Christi

További mozibemutatók

DVD / Blu-ray premierek
Dolittle (DVD)
Macskák *2019* (DVD)

További DVD premierek
További Blu-ray premierek

Hamarosan a TV-ben
A csodagyerek
- HBO2, 21:00
Féktelen harag
- Film+, 21:00
A lovam, Árnyék
- Filmbox Family, 21:00
Az utazók
- Moziverzum, 21:00
Hétköznapi vámpírok - A koporsóba zárt felvétel
- HBO3, 22:00

Teljes tévéműsor

Szülinaposok
Keith David (64)
Bruce Dern (84)
Angelina Jolie (45)
Sean Pertwee (56)
T. J. Miller (39)

További szülinaposok

Legfrissebb fórumok
FILMKATALÓGUS TOP 100 JÁTÉK
Dolgok, amik nagyon idegesítenek
Az elhagyott bolygó - Vélemények
2018-as választás
Rock zene

További fórumok

Utoljára értékeltétek
Harmadik műszak aaaaa
Josh Brolin aaaaa

 

Fórum - Gaál István - Vélemények

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni a fórumokhoz, be kell jelentkezned, vagy regisztrálnod itt!

24. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2018-02-03 11:28.42) aaaaa - (válasz Cziki 4. hozzászólására)
Képírótudónak vallja Magát. Gyönyörű!


23. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-08-25 06:31.12) aaaaa
Cziki 2, 3- as - főleg a mai napon- kötelező olvasmány.


Rejtvényjáték 468x60

22. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2014-05-01 13:58.20) aaaaa - (válasz Angelika58 10. hozzászólására)
Nem értek Veled nagyot, mert mostanság látva nagyon nagynak tartom, óriásságáról a filmnél írtam is. Trilógia = Bergman (vallásosság is, Keresztelő), Sodrásban= Antonioni, Keresztelőben fás jelenet = Visconti (Rocco és fivérei), falusi fehér házak = Phaedra c. film.Trilógiájának képi világa, eszmeisége katartikusan lenyűgőző.Minden filmjénél úgy érzem,hogy nagyon rövid, és a Vége felirat után, na most újra fűzzék be..


21. Orgona (2013-08-28 21:49.52) aaaaa - (válasz Find 19. hozzászólására)
Akkor rajta! :D


20. Orgona (2013-08-28 21:49.29) aaaaa - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 18. hozzászólására)
:)))


19. Find (2013-08-28 20:26.46)   - (válasz Orgona 17. hozzászólására)
A Sodrás után ezeket is meg szeretném nézni.


18. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-08-28 12:07.03) aaaaa - (válasz Orgona 17. hozzászólására)
Köszi, majd sodrodva úszom az árral a holt vidéken. Már a címek is gyönyörűségek..


17. Orgona (2013-08-28 11:18.43) aaaaa
A Duna TV hamarosan adni fogja a Zöldár és a Holt vidék c. filmjeit. A régi jó magyar filmek kedvelőinek ajánlom.


16. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-08-28 07:34.46) aaaaa
évfordulója kapcsán Róla szóló portréfilmet is vetítették, amelyben maga vall "mindenségről", a talaj felszínére kibuvó gyökerekről.


15. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2013-08-25 06:37.17) aaaaa
Legutóbb Orgona írt a Magasiskolához,és akkor újra olvasgattam ehhez a számomra világhírű rendezőről, aki természeti szépségű - már a filmcímeinek szimbolikájával - majd fél évszázaddal ezelőtt magyar filmek "rajongására" már igaz, hogy középiskolás voltam, de nem középiskolás fokon tanított. Ismét köszönet Czikinek, Angelikának,akik révén szívesen emlékezem Rá.


14. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-09-26 11:05.49) aaaaa
Pár nap múlva Antonioni 100 éves lenne, és a Kaland és Sodrásban "hasonlósága" révén is szeretettel emlékezem. (Angelika 8-as)


13. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2012-08-25 13:44.29) aaaaa - (válasz Angelika58 8. hozzászólására)
Ő pont szerepel, akik már nem lehetnek köztünk címszó alatt. 2012-ben is az előzőek.


12. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-09-25 19:09.02) aaaaa
Sodrásban úszott a zöld árral, és nagyon magasiskolát végzett. Köszönet Czikinek, aki több, mint 3 évvel ezelőtt megnyitotta, és ahogy Angelika "mondja", megéri többször elolvasni.


11. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-08-26 06:36.27) aaaaa - (válasz Angelika58 10. hozzászólására)
Erre nem emlékszem, sajnos nem láttam. Koltayról én sem hallottam mostanság.


10. Angelika58 (2011-08-25 18:39.03)   - (válasz GyermeklakĂłbizottsĂĄg 9. hozzászólására)
Láttad a Keresztelőt? Nem volt egy igazán nagy film, de mekkorát játszott benne Latinovits! És Koltay János, ő nagyon jó színész volt (nem is tudom, mi van vele).


9. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2011-08-25 18:03.49) aaaaa - (válasz Angelika58 8. hozzászólására)
Köszönöm a magyaros megjegyzést, és Czikit sokszor visszaolvasom, sajnálom, hogy kicikizték.Sodrásban-Antonioni - Kaland mindkettő többek között nagy katalizátoraim.


8. Angelika58 (2011-08-25 10:09.47)  
Kedves Filmkatalógus!

Nem lehetne, hogy a magyar művészek évfordulói is szerepeljenek a "születésnapos listában"?

Gaál István nagyon nagy rendező volt, a "Sodrásban" abszolút filmtörténeti érték, minden idők egyik legnagyobb magyar filmje.Itt alább Cziki tökéletes elemzést adott az életműről, megéri elolvasni.Vagy többször elolvasni...


7. GyermeklakĂłbizottsĂĄg (2010-05-27 22:20.27) aaaaa - (válasz Cziki 2. hozzászólására)
Köszönöm a részletes ismertetést. A tvben egyik utolsó interjújában festetthajjal, de festetlenül nyilatkozott, például zenei rajongásának abszolut embere Bartók Béla volt.


6. Cziki (2008-10-16 13:04.21) aaaaa - (válasz Coles 5. hozzászólására)
Diplomamunka...


5. Coles (2008-09-15 19:29.20)  
Pályamunkások [1957]
(Gaál István)
rövidfilm


4. Cziki (2008-06-24 10:12.11) aaaaa
Nyolc nagyjátékfilmje készült el Gaál Istvánnak. Természetesen ezek mellett rengeteg filmetűdöt, dokumentum és televíziós játékfilmet készített. Forgatókönyvíróként, vágóként, operatőrként több filmben más rendezőtársakkal is volt több közös a magyar filmművészeti értékeket növelő, közvetítő munkája.
Gaál Istvánnak volt egy meg nem valósult filmterve (az 1300-as években, Anjou Nagy Lajos király idején játszódó Pokoljárás), az utóbbi években a rendező a tévéfilmekhez, a főként a Duna Televízió számára készített városfilmekhez fordult. Ezeket ugyanakkora műgonddal és alapossággal készítette el, mint korábbi nagyjátékfilmjeit (a Párizs-film például nyolc-tíz órás alapanyagból készült). Ezek a – Gaál István saját szavaival élve – kézműves technikával készített töredékek a nagyfilmekhez hasonlatos filmes dramaturgiával és képi fantáziával vannak kidolgozva (ahogy a rendező többi tévés munkája is, mint például a Cselkas / Vámhatár, az Isten teremtményei vagy a Peer Gynt). További jelentős munkái: Oda-vissza ( 1962) - 15 perc, a Krónika (1968) – 15 perc, Örökségünk (1975) - 44 perc, Képek egy város életéből (1975) – 68 perc, Haláltánc (1980) – 100 perc, Isten teremtményei ( 1986) – 58 perc, Éjszaka (1989) – 85 perc, Zene (1993) -35 perc, Római szonáta (1995) – 60 perc, Gyökerek (1996-2000) – 3x60 perc.

Ami kimaradt: +1film. Minden pásztói és salgótarjáni számára Béni Bácsi, portré Rajeczki Benjáminról (1987) - 62 perc.

Gaál István első tanítómestere, nevezetes ember hírében állt, hisz Kodály osztályában végezte a zeneszerzés szakot. „Polihisztor volt. A polihisztoroktól azonban az különböztette meg, hogy neki „tüzelő csillag” volt a szíve helyén. Nem a katolicizmus dogmáját erősítette bennem, inkább egy általános világszemléletre ösztönzött, amely szemléletnek ma is követője vagyok.” ( Zalán Vince: Gaál István krónikája 28.p)


Gaál István filmjeiben óriási szerepet kap a zene. Nem véletlenül készített több zenei filmet. A képi világ harmóniáitól eljutott a vokális világ harmóniáihoz, amelyek egyértelműen magyarázzák korai filmjeinek lágy ritmusát. Képi világának repertoárja a szeretettől a halálig minden szekvenciáját felvonultatja.

„A filmet alkotó hármasságból az alkotó és a néző veszendőbe megy. Marad a meztelen film, amelyben elhomályosultak a korra utaló vonatkozások, a szándékok. Marad az egyre érdektelenebb - kordokumentummá váló – történet és az egyre tisztább forma, amely szerencsés esetben megfogja a posztmodern kor emberét is.”( Marx József: Fábri Zoltán )

2.,3.,4. hozzászólás Bibliográfiája:

•A magyar film húsz éve, Magvető Kiadó Budapest, 1965.
•Balogh Gyöngyi Gyürei Vera Honfi Pál: A magyar Játékfilm története a kezdetektől 1990-ig, Műszaki Könyvkiadó 2004.
•Biró Yvette: A hetedik művészet, Osiris Kiadó, Budapest 2003.
•Filmkultúra, 1988/3., Györffy Miklós: A lélek halott vidékei
•Hartai László Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret, Korona Kiadó Budapest, 2004.
•Marx József: Fábry Zoltán, Vince Kiadó 2004.
•Metropolis - Fotó és film , Györffy Miklós : A tizedik évtized című könyvéről)
Szerző: Murai András| Felviteli dátum: 2005. 10. 01. | Típus: Kritika, recenzió Témakör: Könyvkritikák
•Metropolis - 1998 / nyár II. - Szőts István ( Szerző: Vincze Teréz| Felviteli dátum: 2006. 10. 27. | Típus: Cikk, tanulmány | Témakör: Szőts István
•Zalán Vince: Gaál István krónikája, Osiris kiadó Budapest, 2000.


3. Cziki (2008-06-24 10:01.06) aaaaa
Cserepek (1981)

87 perc

Író, vágó Gaál István, írói konzultáns: Csurka István, operatőr: Lőrincz József


A Cserepekkel Gaál István visszatér a modernizmushoz és az elidegenedett egyén állapotának ábrázolásához. Ehhez legfőbb eszköze azonban már nem a természeti, hanem a modern, nagyvárosi környezet geometrikus, szigorú formáival. A film városban bolyongó, megfáradt értelmiségi főalakja, akár egy Antonioni-hős is lehetne (hasonló kalandokba is keveredik, például idegenekkel ismerkedik vagy zajos házibuliba látogat). A film főhőse ismét egy Lengyel színész Zygmunt Malanowicz, részben Polanski ajánlása. A férfi énkeresését jellegzetesen vidéki és jellegzetesen városi képsorok tagolják, majd egy szimbolikus záró jelenetben a másik emberrel és magával a természettel való találkozása során válik ismét önmagává.
Gaál István, a cannes-i filmfesztivál válogató bizottsága a Cserepeket ítélte méltónak arra, hogy a magyar filmművészetet reprezentálja az idén (81) ezen a legjelentősebbnek tartott nemzetközi filmszemlén. Ennek érdekessége, hogy a film címét Cannesban Quarantine címmel szerepeltették. Jelentése negyvenesek, Másik jelentése karantén, ami magyarra visszafordítva vesztegzár. Telitalálat, mondta erre Gaál István. A trilógia melynek két változata is életképes netán ismét folytatódhat?

Gaál István kétségkívül a szerzői film képviselője kezdettől fogva. Ezt a benyomást erősíti a megfigyelőben az is, hogy szinte minden filmjében akadnak önéletrajzi ihletésű jelenetek, történések, szálak, s természetesen figurák, akik ha nem is „egy az egyben”, de gyaníthatólag a szerzőt magát helyettesítik (önarckép). Ennél fogva az is megfigyelhető, hogy a Gaál István filmjei csaknem mindig az értelmiség szembenézése saját magával, többnyire valamilyen válsághelyzetben.

Csala Károly: „Ám jelentékeny változást látok a rendező pályáján. Egyrészt a kezdeti kisfilmek és a Sodrásban, valamint az utánuk következő művek között, másrészt pedig az utolsó két film, a Legato és a Cserepek, valamint az előzők között. Úgy mondhatnám, hogy a kezdeti „képi dramaturgia” törekvéseit egyfajta „irodalmias dramaturgia” váltotta föl; az utóbbi két film viszont – eltérő eredménnyel, mert eltérő módon – megkérdőjelezni látszik ezt a dramaturgiát. (A Legato azáltal, hogy végsőkig letisztított formában próbálja képviselni; a Cserepek pedig úgy, hogy már eltávolodni igyekszik tőle.”) ( [link] )
Gaál István többször is kikelt az irodalmias filmkészítés ellen, és erre megvan minden alapja: művei a film nyelvén szólnak, képei, kompozíciói, képírói tehetsége segítségével teszi örök érvényűvé történeteit. Általában személyes élményekből táplálkozó munkái mindig túlmutatnak magukon, és valami egyetemeset fejeznek ki, az emlékezetes képek, hangok, motívumok pedig végigkísérik életművét az első etűdöktől kezdve a legújabb városfilmekig. Gaál nem nevezhető sokműves alkotónak ha nem is mindig csinálhatta azt, amit akart, de csak azt csinálta, amit akart (Pintér Judit: „Ember, ne gyűlöld a halált!” Metropolis. 2005/3.).



2. Cziki (2008-06-24 09:56.25) aaaaa
Zöldár (1965)

100 perc
Író, vágó : Gaál István, Gyöngyössy Imre, operatőr: Herczenik Miklós
Díj: 1966. Hyeres – Köztársasági – díj

A következő nagyszabású film a Zöldár 1965-ben készült el. Eredeti címe Jegenyék lett volna (a pásztói Zagyva menti jegenyesor kapcsán), de mivel megjelent egy novelláskötet ilyen címmel a rendező változtatott rajta. A Zöldár lehet a Sodrásban folytatása is, amely majd Keresztelőben, mint hármas egységben, mondhatnánk trilógiában fog kiteljesedni.
A Sodrásban hősei közül Laci és Luja, akik a film drámáját a képi és érzelmi megjelenítés formanyelvi módszerei alapján a leginkább átélték, egyetemre kerülnek.
A Zöldár című film főhőse Ostoros Marci is egyetemre kerül. A tizennyolc éves fiatalokból évek múltán diplomás emberek lesznek, akik vagy „megpróbálnak érvényesülni, vagy önmaguk rezervátumai lesznek”. (Zalán Vince: Gaál István krónikája 156.p.)

„ A Keresztelő hősei választottak,döntöttek arról melyik úton indulnak el. Ezek a figurák mind bennem éltek, ezért nem tiltakozom az ellen, hogy első három filmemet trilógiának nevezzék.” Mi más ez, mint a három kiváló alkotás Gaál Istvánról alkotott önarcképe. Ostoros Marci számára felemelkedés, hogy egyetemre kerülhet életkörülményei ellenére, ugyanakkor a fennálló hatalmi rendszerrel szemben teljes ellenérzéssel viseltetik. Ez képezte Gaál István nemzedékének a leggyötrelmesebb belső ellentmondását.
Nem volt alternatíva, az álamnak meg kellett fizetni a sarcot, másképp nem volt előrejutás! Kompromisszum ez a javából! Gaál István szerint az élet érdekében. A filmet egyébként öt évig nem engedték külföldön levetíteni. Ebben a filmben is szerepet kap Zsipi néni, aki a Sodrásban kenyérrel és gyertyával a siratójelenetben, itt pedig a kiszézésben, egy másik népszokásban. Huszárik Zoltán mint színész vesz részt a forgatás során és a kiszézés során egy filmrendezőt alakít.

Magyarországon a film nem vált elég sikeressé, felemás kritikákat kapott, kiemelték a „tiszta falu- bűnös város” eltorzított értékrendjét, hibának tartották a népi életforma idealizálását. Érdekes módon a hazai bemutatást követően öt év múlva Franciaországban, és több nyugat-európai országban egyértelmű kritikai sikert aratott.
Gaál István szerint ez volt a legpolitikusabb filmje. Azt akarta elérni, hogy mindent tudasson az ötvenes évekről.
A kritikusok által sokat támadott dialógusai, melyekben például a föld gyenge minőségére utalnak, gyermekkori patrióta mivoltát erősítik. Mégis ezek a visszafogott dialógusok, amelyek segítenek nem torzítva bemutatni a korszakot.
„1966-ban készíti el a legőszintébb, legpontosabb, legérzékenyebb filmet, amit valaha szocialista országokban a sztálini időkről forgattak: Zöldár” - L.Marcalleres : Gaál István Magyarországon, In Le Monde 1978.júl.13. (Zalán Vince: Gaál István krónikája, 159.p)


1. Cziki (2008-06-16 18:25.35) aaaaa
Tisztelt Filmkatalógus!

Gaál István adatlapjáról hiányolom a Zöldár és a Cserepek című nagyjátékfilmjeit.
Ezekkel teljes lenne a nagy nyolcas életmű!
Sajnos csak nyolc...



Kapcsolódó fórumok

VéleményekGyermeklakĂłbizo.., 2018-02-03 11:2824 hsz
Kérdések téma megnyitása0 hsz
 
 

Filmkatalógus alsó
Copyright © 2005-2018, www.FilmKatalogus.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Impresszum | Médiaajánlat | DVD üzletszabályzat, kapcsolat | Sitemap | E-mail: info@filmkatalogus.hu